2016. november 29.  Ádvent időszaka

 

Dobos Csanád

LÉPCSŐK és POLIPOK,

a pre-inka és a minószi kultúra megfeleltethetőségei

Másfél év után, újra lehetőségem volt Krétára repülni. Igaz, hogy csak pár napra, ráadásul immár teljes családostul, mégis a hajdani minószi civilizáció így is újabb meglepetésekkel fogadott több ezer év távlatából.

E röpke napok nemcsak válaszul szolgáltak több, korábban megválaszolatlanul hagyott kérdéseimnek, hanem egy újabb érdekes élménnyel is szolgáltak. Rádöbbentettek, hogy Pap Gábor dél amerikai civilizációk bemutatását szolgáló előadásaiban[1] megfogalmazott felismerések nagyon is áthelyezhetők akár a minószi krétai civilizáció megértésére is. Ha ismerjük azt a tényt, hogy a bronzon alapuló minószi civilizáció többek között Észak-Amerika bányáiból is hozta a bronz[2] előállításához szükséges ónt, úgy e párhuzamok annyira nem is meglepőek. De talán e kulturális egyezőségek sokkal mélyebbre nyúlnak vissza az történelem feneketlen homályában?

Mostani tanulmányomnak több célja van: Összefoglalni és kiegészíteni a korábbi megállapításaimat, valamint a dél-amerikai és minószi kultúra közti hasonlóságok bemutatása.

 

Adventi VÁR- várakozás

Advent, a VÁRakozás, melynek a lényege Jézus és a fény újjászületésére a ráhangolódás. De ez nemcsak a kereszténység kialakulása óta van így, hisz ennek nyomai évezredekkel korábbra vezetnek vissza.

A kereszténység és a párthus Mithrász kultusz kapcsolata mára már közismert. Mithrász Napisten Jézuséval megegyező születése időpontja és körülménye nem véletlen www.naput.hupont.hu/74, ahogy a kereszténység szimbolikája is többszörösen megfeleltethető a Mithrász kultusz szimbolikájával. Elég legyen csak Szent György és Szent Mihály alakját és szimbolikáját említeni www.naput.hupont.hu/75, ahogy Szent Márton félbehasított köpönyegét is, hiszen mindegyikük szimbolikájában a párthus Mithrász Napisten fedezető fel www.naput.hupont.hu/48.

De a kereszténység alapeszméje már a Jézus születése előtti évezredekben, a Mihtrász kultusz tündöklését megelőzően is felfedezhető azon a minószi Krétán, ahol e civilizáció régészeti leletei ugyanazt a képnyelvezetet használták, mint a mi magyar népművészetünk napjainkig! Ugyanaz a képírás, ugyanaz a nyelvezet és vélhetően nagyon is hasonló beszélt nyelv! Épp ezért érdemes a magyar népművészetből tanult ismeretek alapján megpróbálkozni immár a minószi civilizáció üzenetének részleges megfejtésével is.

Advent és a VÁRakozás. És ennek a VÁRakozásnak fontos szerep jutott a minószi VÁRak/paloták apró fülkéiben is. A minószi paloták csillagvizsgáló funkciójáról már korábban szót ejtettem www.naput.hupont.hu/57, de nem árt újra felhívni erre a figyelmet. Bár a minószi paloták valóban VÁRak voltak, tényleg a VÁRakozás helyei, de nem az ellenségre, hanem bizonyos égi eseményekre VÁRakoztak benne. Égi eseményekre és az azokkal kapcsolatban lévő (újjá)születésekre.

A csillagvizsgáló funkciót támasszák alá például a híres Knoszosz palota melletti megfaragott hegycsúcsok, ahogy a több száz méter hosszú mértani pontossággal vízszintesre legyalult hegygerinc is, mely megemelt horizontként funkcionált (lásd a mellékelt két fotót). Elég csak összenézni a keleti hegygerincet a rekonstruált palota beton keretével.

 

 

A „szakembereket” az sem érdekli, hogy e „lakófülkék”-nek nevezett helyiségekbe még egy gyerekágyat sem lehet betenni, azaz az általuk lakásoknak minősített helyiségeknek egyáltalán nem lehetett lakás funkciója! De ha már ezzel a nyilvánvaló ténnyel szembe is kell nézniük, akkor jön az újabb magyarázat: ezek a lakások időnként tároló fülkék is voltak. De mit tároltak ott? Miért előnyösebb apró szobáknak nevezett lyukakban tárolni bort, búzát, fegyvert, mint egy nagy alapterületű tároló helységben?

Pedig a válasz e fülkék használatára, ott található a krétai régészeti múzeumok szobrai között. Ezek közül kettőt már korábban bemutattam www.naput.hupont.hu/57, de érdemes e újabb fényképet is alaposabban megszemlélni.

 

De miért fontos ezt újra és újra megemlíteni?  Miért kell a valóság helyett a „szakembereknek” mereven kitartaniuk a védelmi funkciót ellátó VÁR hazugság mellett? Mert ennek elismerése esetén a történelmet és a vallástörténelmet alapjaiban kéne újragondolni. „Ne szólj szám, nem fáj fejem!”

E tárolás mániának vannak további érdekes vadhajtásai is. Ilyenek például a palota melletti kerek lyukak szerepe, melyek funkciója hivatalosan „nem ismert”, vagy egyszerűen csak gabona tárolására szolgáltak. Csak ki ne kelljen mondaniuk a nyilvánvaló tényt, hogy ezek is a napjárás vizsgálatának eszközei voltak. Ahogy a fényjárás sokkal korábban, vagy éppen sokkal tovább vizsgálható az obeliszk sima égbenyúló felületén, úgy hasonló funkciót töltöttek be e lyukak is a mélybe. E lyukak mélyén csak adott napokon vetődött az árnyék pontosan egy vonalba a kiépített kősorokkal.

 

De miért épp búzát tároltak volna benne? Ilyen alapon miért nem krumplit? Mert az idegenvezetőknek és az ott dolgozóknak ezt adják a szájába. Szinte már érezhető, hogy játszanak a tudatlan tömeggel e forgatókönyv írók. Élvezzük a hazugságot, mely már szinte sport. És mi meg tudatlan turisták, érdeklődők mindent elhiszünk nem is gondolunk arra, hogy búzát nem lehet föld alatt tárolni, mert elrohad! Aki már búzalisztet is csak legfeljebb a szupermarketek polcain lát csak kilós kiszerelésben, azoknak tényleg elfogadható ez a magyarázat.

 

Búza pedig maga az élet

A búza pedig maga az élet! Ahogy, Molnár V. József mondja, „minden búzaszemen Jézus arca tekint vissza”. És ez nem mai tudás, jóval ősibb, Jézus testet öltése előtti időkről. Nem véletlenül a búzaszemek és az aratás is többlet jelentést hordoz. És ennek a pártusok, a magyarok őseinek hajdani államvallásában, a Mithrász kultusz legfőbb szimbolikájában fontos szerep jut. A bikaküzdelem ábrázolásokon abban a pillanatban, mikor Mithrász Napisten kése behatol a bika szügyébe, a kiömlő vércseppek érett búzaszemekké válnak, ahogy a szakrálisan feláldozott bika farka is érett búzakalásszá lényegül át[3]. A halálból születik az élet. Ez maga a feltámadás lényege is.

 

De ennek a szimbolikának az előzménye kétezer évvel korábbról, a minószi kultúrában is fellelhető, nem is akárhol – a mindenki által jól ismert bikaugrás falfestményen. Bár az első pillanatban valóban csak bikaugrásnak tűnik a jelenet,

mégis, ha lehetőségünk van az eredeti festmény maradványok előtt kicsit hosszabban elidőzni, elmélkedni és gyönyörködni a részletekben akkor rádöbbenhetünk, hogy ez bizony szakrális festmény, melynek sokkal mélyebb az üzenete, mint egy bika feletti akrobatikus szaltó. Ugyanaz fogalmazódik meg e falfestményen, ami később a Mithrász bikaküzdelem ábrázolásokon – és mindezt szkíta logika alapján! Ez maga a minósziak életszemlélete, feladata. A szkíta, ikrek szemléletet valló őseink tudásának, becsületességének, tisztességének és életszemléletének, azaz az ÉLET értelmének átmentése a BIKA világkorszakon túlra, a sötét precessziós évkörbe. És a festmény megalkotója és vélhetően a megrendelője is pontosan tisztában volt ezzel, ahogy azzal is, hogy ez nem könnyű feladat. A bika feletti szaltó ehhez képest valóban gyerekjáték. A tét hatalmas, akár a saját létük, kultúrájuk teljes bukásával is járhat. De mégsem volt kérdés számukra, ők tényleg komolyan vették az IKREK tulajdonság átmentését a BIKA világkorszakon túlra, a vízöntő paradoxon átvészelése érdekében. De azt is tudhatták, hogy ez bár halállal is végződhet, mégis sikeres „idő”ugrás nemcsak az IKREK tulajdonság túlélését eredményezheti, hanem a jézusi önfeláldozás, a RÁK szemléletmód érvényesülését is a világunkban!

 

RÁK, IKREK, BIKA… Ezek egymást követő világkorszakok, melyek közel hat és félezer évet ölelnek fel. És ezek nagyon egyértelműen meg is jelennek szimbolikailag a falfestményen. Két IKREK alak a BIKA (korszak) előtt és után, de a BIKA faránál várakozó legény keze már nem kéz, ez már átalakult egy másfajta minőséggé, ez már RÁK olló!

 

 

 Hiányzó részek a A szkíta Iliász és a végítélet Odüsszeiája könyvemben olvasható, mely Pap Gábor múvészettörténész ajánlásával 3900.- Ft-os áron megvásárolható az alábbi helyeken:

Budapest, Kálvin tér környéki, 48as Egyetemi Könyvesboltban
(1085 Budapest, Baross u. 48. e-mail: 48asbolt@gmail.com

A Győri Szkítia könyvesboltban személyesen vagy online rendelésben 

http://www.szkitiagyor.hu/01/products.php/szkita_iliasz_dobos_csanad?fbclid=IwAR1R3z-moAkcUOSni2FXrfettYjyqRkM0x8ei4D6vvv_X0Csvr5IZ8jAO6M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A két madarat ábrázoló vázáról Pap Gábor "nyitott könyv" Vízöntő-paradoxon ábrája jut az eszembe. Kétfelé szétáramló hullámmozgás, melyeket 3-3 részre bontanak a „dekád” időszakok. Középen a sötét madár alakja, mely mégsem holló, de mégis a madár teste egyértelműen egy megdöntött korsót rejt. És a madár alatt a szakadék, ahova még a madár is bezuhanhat. Érdekes módon a madár mégsem próbál a szárnyaival elrepülni, hanem csak a kifeszített ujjaival próbálja lezárni a szakadékot. De miért? Miért nem repül el? Talán, mert mások számára akar híd/hit lenni, melyen keresztül átjuthatnak az időszakadék felett? Talán ezzel próbálja meggátolni, hogy nemcsak ő, hanem az után érkezők se csússzanak bele az időszakadékba, ahogy Mátyás vagy éppen a pálosok hollója tette/teszi értünk?
A madár alakjának a központi íve, az elfektetett S forma, melyet látványosan, sokkal erősebben is húzott ki a rajzoló. Annyira szerepe van, hogy szinte már „értelmetlenül” ágaskodik a madár feje mögött az S egyik félköríve. Ez ugyanaz az S forma lenne, amiről korábban is szó volt mind a minószi, mind a szkíta logikában?

A vérével az ellenségét, a kígyót (vagy éppen a fiókáit) etető „pelikánmadár” elég beszédes jelkép, mely a magyar kereszténység egyik „hungarikuma” is lehetne. Esetleg ennek a gyökere is ide, minószi Krétára nyúlik vissza?

Ennyi felvezetés után érdemes egy kicsit egybenézni több kerámiát is. Mintha egy történet egyes fejezetei bontakoznának ki egymás után.

 

Ahogy nővekszik a növény úgy változik, alakul benne valami élet forma. Először csak az energiák válnak ketté, majd elkezdik a teret átrendezni maguk körül. Jobbra, balra tekerednek, kinyitják és zárják az energia mezőt, de mégis egyensúlyt teremtve ezzel. E kétfajta, akár nevezhetjük pozitív és negatív energiák egy közös teret hoznak létre, mely létrehoz egy újabb formát. A virág/világ kívülről megtapasztalható formáját. Ez viszont már a akár a fény, a világosság keletkezését, elválását a sötéttől is szimbolizálhatja. És talán pont ez a logika adja meg a jelentését az alábbi vázáknak is:

 

Kétfajta spirál, mely időnként elég látványosan különbözik is. Az egyik merevít, a másik életet táplál.

De nézzük tovább, hogy miként változik a növény e két energia spirál hatására.  Feljebb, a két „szem” között „fogak” jelennek meg. Végül a váza felső részén ez tovább bővül. De ez a növekedés úgy zajlik, hogy ennek kivülről semmi nyoma sincs. Ismerős képlet, hisz  nem nehéz találni erre is megfeleltetést találni a saját népművészetünkben. Pap Gábor által sokat emlegetett csengersimai kazettás mennyezeti IKREK ábrázolás számomra hasonló elvet követ. Amíg Csengersimán e belső, nem érzékelhető IKREK kapcsolat virág hajtást eredményez, addig mi történik a minószi logika szerint? Hasonlóan kibomlik, vagy átalakul egy másik növénnyé, létformává?Magává a feltámadássá alakul át, ahogy ez ezen a földi lét végső maradványait tartalmazó KORSÓ-KO/POR/SÓ-n is látható. 

A halál és a feltámadás reménye nagyon is összekapcsolódik, főleg a szkíta hagyományokkal rendelkező népeknél. És ez érvényes a minószi kultúrára is.

Régóta foglalkoztatott már, hogy mi a bagoly szerepe a görög mitológiában, miért épp Pallasz Athénéhez és rajta keresztül a KOS jegyhez kapcsolódik a bagoly? Erre a hétéves lányaim adták meg önkéntelenül is a választ a múzeumban. A KO-POR-RSÓ korsók előtt elsétálva, az egyik hétéves lányom akaratlanul felkiáltott – ezek olyanok akár a bagoly szeme! És valóban, a kétfelé elágazó, de önmagába bekunkorodó energia tekercsek valóban hatalmas bagoly szemet rajzolnak ki és ráadásul ez a forma több esetben is megtalálható az urna korsók oldalán. 

 

 

De legyen pár korsó/koporsó példának:

 

 

Érdekes növény. Az alsó szirmok leginkább kétfelé áramló energia áramlások, melyből azért vékony hármas ágú hajtás fakad. Majd feljebb a harmadik, a középső ág, szintén erős, határozott formát kap. Ezt követően már e háromszirmú, tulipán beosztására leginkább jellemző virágforma dominál. Érdemes ennek a jelentésén is eltűnődni.

De maradjunk még egy kicsit a korábbi formánál és nézzük meg ennek a további alakváltozatait is.

 

Ez már újra egy könnyen értelmezhető edény. Az élet madara a HALáLon áll. A korábban megismert élet virágát eszegeti, vagy éppen azt énekli ki, szólaltatja meg igeként. A madár teste az S és a sziromformából indul ki, a teste viszont a vízöntői korsót rejti. A farka pedig hullámokat gerjeszt, esetleg épp a vízöntői hullámokat?

E mozgalmas képnek szinte ellent mond a kép kerete, a pepita kockás mértani mező, mely a SZŰZ jegy sajátossága. Alul, a madár alatt HALAK és előtte, mögötte a SZŰZ rácsszerkezet. EZ bizony a halál tengely. De mégis hihetetlen energiával ellenpólust teremt a madár közöttük. De honnan jön ez ÉLET energia? Az ÉLET-tengelyből, az életfából? És ez a FA miből táplálkozik? Annyira a korsó pereméből, mint inkább a madár igéjéből.

Szinte ennek a logikának a folytatása látható a mellette lévő korsón is.

A saját maga által teremtett igaz igén/ növényen áll a madár. Biztos alapja van, mert nem igazszólás az alapja. A korábbi merev kristály szerkezet feloldódott immár hullámmozgásba a korsó hátoldalán. A madár testében pedig a SZEM. az élet szeme jelent meg. Ez az élet szeme, nem pedig a Nagy Testvéré, a gonoszé. Talán ugyanaz a szem, ami a tibeti buddhistáknál is oly fontos szerepet játszik.

De ez inkább két mégis két szem. Két szem, ahogy a bagoly szemei a koporsó korsóknál. Két szem, ahogy a jobbra és balra feltekeredő energia spirálnál is láttuk. A NŐvekvő növényi energia a magyar képírás szabálya szerint nyugodtabb állapotot, állati állapotot öltött, ami madár formában jelenik meg immár. Az energia itt is pulzál, ahogy ezt a szkíta művészetben megszoktuk Pap Gábor előadásaiból - állatiból növényibe és visszafelé. Hisz a madarak testének íve, a csőreik vonala és a szájukból elhangzó ige, mely a földön táptalajra lel – ugyanazt a formát írja le, mint amit korábban a korsó/koporsón láthattuk.

Amióta először megpillantottam ezt a korsót nem hagy egy érzés nyugton. Mintha a két madár csőre valamit „kiemelne”, vagy inkább valami olyan formát hozna létre, mely a mi HALAK világkorszakunk meghatározó emblémája. Talán az sem mellékes, hogy ezek a madarak mit is hagynak maguk mögött és után? Az életet! VIrág világa

 

 Világ világȧ,
virágnȧk virágȧ,
keserűen kínzatul,
vos szëgekkel veretül!

A bikaugrás kapcsán már szó volt a RÁK-IKREK-BIKA kapcsolatról. Folytassuk most újra ezt a gondolatsort, hiszen hasonló olvasható le más kerámiákon is.

Ezeken a kerámiákon a kéztartás mindent elmond. Ahogy a magyar néptáncban is a kézmozdulat jelzi az adott állatövi jegyet, úgy e tálakon is. Alul rák, majd felemelkedik az IKREKbe, hogy ezek után RÁK jeggyé váljon. De nézhetjük fordítva is. A RÁK, IKREK jegy után alá kell szállni a sötét precessziós félévkörbe, ami a BIKÁ-val indul. És alul a BIKA jegyet még a kiállítás fénye is kevésbé éri, mint a felső szintet.

 

Rák jegyek tekintenek le gondoskodva a gyermekre. De a gyermek milyen jegyet képvisel? Az látszik, hogy neki is ugyanolyan a szellemi kisugárzása, mint a körülötte lévő két másik RÁK jegynek. Ha e téglavörös, merőbe eltérő színű elkülönületlen testiség, lelkiség formának a keretét nézem, ezek nem csak hullámmozgások, ezek talán a későbbi karmozdulatának első próbálkozásai. Ezek a félkörívek a BIKA kéztartására utalnak. Ez annyira fontos szimbólum lehetett, hogy még egy –ránk maradt- tálon szinte pontosan ezt örökítették meg. A gyermekcipőben lévő, de már megszületett és BIKA világkorszak szellemi vezérlését a RÁK jegy vállalja magára.  A szellemi vezérlését, de mi van a lelkiséggel? Hisz ez láthatóan hiányzik, hisz még a kezek is fel és alá, a szellemiség és a testiség szintjére utalnak.

Ahogy eddig is láthattunk a virágszirom/levélformából lehet madár, hal, de szem is. A minószi tálakon sokszor a hal a meghatározó. És időnként ezek a halak azt teszik, amit a dél amerikai négylábú társaik: beszélnek, igével teremtenek. Hogy mit, az már más kérdés.

Halak vagy madár? Esetleg nyelvtanilag és képírásilag is hasonló logika tartozik hozzájuk? Pap Gábor említi egyik, kazettás mennyezetekkel kapcsolatos előadásában, hogy az „uszony” kifejezés a nyelvújítás idejéből származik. Korábban a halaknak is SZÁRNYA volt, ahogy a madaraknak. És nagyon úgy tűnik, hogy abban a nyelvre is ez érvényes, amit hajdan Krétán beszéltek.

Hal vagy madár? Mintha az állati testet öltés pillanatában sem lenne biztos, hogy mi is válik belőlük - repülő hal, vagy inkább úszó madár? Sajnos nincs lehetőség a vázát körbejárni, de e két felvételből egy folyamat tűnik elő, mintha egy testet öltési folyamat zajlana le, melynek fontos képírási üzenete is van.

Pap Gábor a tükrökkel teletűzdelt pre-inka szobroknál szinte komikusan jegyzi meg, hogy ezeket a hivatalos tudomány nemesi viseletnek minősíti. Ahogy e szobroknál jogos a nap járására és a nap fényének visszatükrözésére vonatkozó feltételezése, úgy talán ennél és az ehhez hasonló minószi szobroknál is.

A továbbiakban, pár gondolat erejéig még maradjunk e pre-inka / minósz összevetéseknél.

Ahogy a pre-inka kultúrák sem egy időben léteztek, mégis a hivatalos történetírás egy nagyon szűk időszakra kívánja összezsúfolni ezeket, úgy elképzelhető, hogy valami hasonló történhet Minósz esetében is. Phaisztos palota romjánál egyértelmű, hogy nem ugyanaz a kultúra építette a palota egyes részeit[6], ahogy nem ugyanaz a Knoszosz palotát sem, mint akik legyalulták a mellette lévő domboldalt több szám méter hosszan - vízszintesre. De az is biztosra vehető, hogy nem az inka kultúra faragta ki Machu Picchu melletti alvó hegyet, úgy vélhetően Krétán a Knoszosz palotához közeli, γιουχτασ alvó hegyét[7] sem. Esetleg ugyanaz az ősi civilizáció hagyta ott a kéznyomát mindkettő helyen?

 

De ugyanezt a kérdést fel lehetne tenni a phaisztoszi koronggal kapcsolatban is. Arról a szupernaptárról van szó, mellyel olyan időtartamokat és csillagászati ciklusokat mérhetünk játszi könnyedséggel, melyhez bonyolult matematika számítások sorozatát kéne elvégezni. Épp ezért is nevezhetjük bátran e agyagkorongot ókori szupernaptárnak is. Hisz 26.000 év hiba nélküli nyomon követésére, a Nap és Hold mozgásán alapuló naptárak összehangolására, vagy akár a Nap- és Holdfogyatkozások előrejelzése is egyaránt alkalmas! Ezekre egy korábbi tanulmányomban már utaltam, ezért most ezt nem részletezem. (www.naput.hupont.hu/54)

 

Aztán egy perui kisfilm rádöbbentett ezen edények vélhető funkciójára, érdemes lenne ezekkel is kirpóbálni:

   

Bármennyire is sok a dél amerikai és minószi kultúrák közötti megfeleltetés lehetősége, azonban egy tényt mindenképpen le kell szögezni: A minószi tárgyi emlékek közül egyetlen egy régészeti lelet sem utal bármiféle erőszakra, gyilkosságra, brutalitásra, tudatos pusztításra! Továbbá egyetlen egy lelet sem veti fel annak lehetőségét, hogy a társadalom, vagy az élet elgépiesedett volna. Amerikával és némely szkíta terület leletével ellentétben egyetlen egy régészeti leletről sem lehet a legkisebb mértékben sem feltételezni, hogy robot alkatrészeket ábrázolnának. Minósz, a tárgyi leleteik alapján tényleg a béke, emberség olyan magaslatát jelképezte, melyet mi csak még elképzelni sem tudunk. Ezért is kell ezerszer büszkének lennünk, hogy e civilizáció azonos gyökerekből hajtott ki, mint a mi magyar kultúránk és vélhetően a beszélt nyelve, a gondolkodásának a nyelve is nagyban hasonlított a mi magyar nyelvünkre.

 

Kitalált ókor és az ókori fantom évszázadok

Lassan egy évtizede már, az Iliász manicheista napút szerkesztése www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0315.pdf rádöbbentett, hogy a trójaiak valójában szkíták. Ennek megfelelően ezért nem tehén, BIKA esetleg KOS szakrális feláldozás maradványait lehet a krétai múzeumokban és lelőhelyeken találni, hanem LOVAKÉT, hasonlóan, ahogy a szkíta leleteknél is.

És ezért értelmezhető a trójai FALÓ mitológiája is hasonlóan, ahogy a zsidók aranyborjúja a napút logika alapján.

Joggal feltételezhető, hogy a trójaiak szakrális kapcsolatban lehettek a lóval, a Nyilas csillagképpel és az onnan kiinduló ÉGI FÁVAL, a Tejúttal. Így már érthető, hogy miért is kívántak imádkozni előtte (hasonlóan, ahogy a zsidók az aranyborjú előtt) és ha igaz a mitológia, akkor az is, hogy miért is vitték be az egyébként biztos védelmet jelentő falaik közé a falovat. A szakralitás ilyenfajta gondolata nem is olyan meglepő! A magyarság közel másfélezer éves keresztény hite ellenére (Erdélyben) még a XVIII. század végéig élt a fehér ló áldozat! A kettő megfér egymás mellett, főleg ha a szakralitás kapcsolódik egy nemzet eredettudatához is.”[10]

Mellár Mihálynak egy érdekes tanulmánya[11] csak megerősített benne, hogy a homéroszi eposzokban említett Trója és Trója tragédiája nem választható el az ókor legnagyobb természeti katasztrófájától, a szantorini vulkán kitörésétől, mely hatalmas hamufelhőivel, cunámiaival nemcsak a minószi krétai civilizációt radírozta le a térképről, hanem a földközi tenger keleti medencéjében, Palesztinától Balkánig drasztikusan, néhol akár 70%-ban is lecsökkentette a népesség létszámát. Ez hatalmas trauma volt Egyiptomtól Krétáig. Népesség, a növény, valamint állatvilág jelentős részének azonnali pusztulását eredményezte az éveken át tartó, minden beborító hamueső és nappali sötétség. És ehhez járult a hatalmas éhség is. Világbirodalmak bomlottak fel, omlottak össze. Nemcsak a minószi, hanem az Egyiptomi Birodalom is! Lényeges külső ok nélkül, egy társadalmi feszültségektől nagyjából mentes Egyiptomi Birodalom milyen ok miatt hullott darabokra? Majd hogyan tudott egy generációval később újra pillanatok alatt Birodalommá formálódni? Mi okozta az egyiptomi búza árának akár húszszoros áremelkedését? 20-szoros, azaz olyan mértékű áremelkedését, mintha a 500 forintos kenyér ára pár nap alatt 10.000 Ft-ra nőne, miközben a jövedelmek nem változtak! Ne felejtsük el, ekkoriban arany volt fizetőeszköz, a legfőbb közvetítő eszköz, nem a könnyen manipulálható, valós érték nélküli papírpénz. Tehát a modern infláció egyáltalán nem létezett!  

És a történelemírás pontosan tud erről a hatalmas tragédiáról, de mégis ködösít! Mégis tudatosan elválaszt és széthúz összeillő történelmi folyamatokat. Azonban e fantom idő csúsztatásnak több régészeti bizonyítéka is van. Az egyik ilyen a krétai a Chania Régészeti Múzeumban található, a kádesi csatát megelőző évszázadokban készült váza, mely egy háromszemélyes harci kocsit ábrázol. www.naput.hupont.hu/57

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Jancsó Mária (facebook) Ismerjük a nyitott- és csukott könyvet, mint vízöntő paradoxon lehetőségeket. Van az a váza, ahol a hullámok egy csukódást idéznek, de fölöttük mégis van még két visszakanyarodó csáp. Ez a két többlet-csáp mit jelenthet? Sajnos keveset értek hozzá, csakis az általam meglátott jelenségekről beszélek: 

 

Csanád Dobos (facebook) Mária, ez megint egy újabb szenzációs észrevétel! Egyszerűen nem tudok szabadulni a meglátásodtól. Sajnos csak ez az egy fotóm van e korsóról, pedig most nagyon megnézném a részleteket is. 
Ha elfogadjuk a felvetésed helyességét – amire nagyon is nagy esély van szerintem- akkor nagyon érdekes gondolatokat lehetne kikövetkeztetni belőle. 
- A bezárt könyv ezek szerint nem a lapjával fekszik, hanem az élével áll. Ekkor a kétfelé továbbáradó polip kar/hullám tényleg tovább tud haladni a maga útján, de már enyhített formában. Ezt támassza alá a Képes Krónikánk képanyagának és az Odüsszeia napút rendjének párhuzamos jegyhatása is egyébként!
- De ez a hármas osztódás utalhat a három közös levegős jegyek dekanátusokra is, mely a nyitott könyv belső részén láthatóak. VIZÖNTŐ, IKREK és MÉRLEG jegyek. Az anyagtalan vízöntő helyén tényleg csak áramlás található három vessző formájában, ami nagyon is illik a vízöntőhöz. A MÉRLEG, a megmérettetés helyén viszont ott a polip szellemi irányítása, a feje. Nagyon az az érzésem, hogy ami a világunkban történik, annak a kerete, aminek része a vízöntő paradoxon is, az tudatos elrendezés eredménye, és ezért a paradoxon tisztító hatását kiváltó szellemiségnek ott kell lenni – a Mérleg dekanátusnál. A köztes IKREK helyén viszont miért csak egy fekete „csomag” látható. Egy csomag, ami sokkal több lehet, mint aminek látszik. Valami átmenetet képez a manicheista fénymag és a kör között. Talán nem véletlenül.

És ha a felvetésed jogos, akkor viszont érdemes azon is elgondolkodni, hogy Pap Gábor milyen táltosi, isteni forrásból meríti a tudását, honnan tudhatott erről is már évtizedek óta?

 

Oldal: LÉPCSŐK és POLIPOK
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat