Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2015. augusztus 24.

Dobos Csanád:

A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései

 

I.     A minószi paloták égi rendje, avagy a knoszoszi és phaisztoszi paloták földi tájolása

Akreta_terkep_2.jpghogy a 4-5 000 éves krétai, minószi civilizációt egy mesterségesen létrehozott ködösítés lengi át, ugyanúgy a krétai útikönyvek egyik kulturális fő attrakcióját, a minószi paloták romjait is. Mesterséges félrevezetést említek tudatosan, melynek célja, hogy a kultúra kincseire éhes látogató az egyes kultúrák között még alap összefüggéseket se fedezzen fel és főleg ezeknek a civilizációknak kapcsolata a csillagos égbolttal mindenképpen rejtve maradjon.

E csillagászati kapcsolatnak egyik jó példája az a phaisztosz korong, melynek ismeretlen szimbólumait szinte havi rendszerességgel fordítanak le „megfejtésként” a világ minden nyelvére, de a kézenfekvő matematikai, csillagászati kapcsolatáról [1]mélyen hallgatnak.

 

Knoszosz palota

minoan_knossos_palace_reconstruction.jpgKréta mai fővárosa közvetlen közelében található régészeti emlék Kréta elsőszámú kulturális látványossága. A „labirintus”, a hatalmas „palota rendszer” image szinte már annyira elfogadott tény a Krétára látogatók számára, hogy a palota romjaihoz látogatók többsége elfogadva az útikönyvek, idegenvezetők elég gyenge magyarázatait, már fel sem tesz önmagának alapvető kérdéseket:

-          Miért volt szükség, olyan apró méretű háznak nevezett „lyukak” létrehozására, ahova még egy ágyat sem lehet behelyezni, nem hogy dolgozni? Továbbá ezeket a lyukakat, hogy lehet háznak, lakásnak nevezni?

-          Miért volt szükség belső falak tömkelegével szétdarabolni az összefüggő nagyobb tereket, melyek így tökéletesen elvesztették a lakhatás, a raktározás és a munkahely funkciójukat is? Miért, ha a minószi kultúrában technikailag is képesek voltak nagyobb terek áthidalására, melyet a palotakomplexum egyéb résznél alkalmaztak is.

-          Miért volt szükség több emeletes épület komplexum létrehozására ott, ahol bőven volt élettér a vízszintes terjeszkedésre is?  Miért választották a bonyolult, nehézkes és kényelmetlen több emeletes palota (VÁR) rendszert, ha vélhetően nem kellett külső ellenségtől tartaniuk, hiszen ezen paloták védelmi funkciója elenyésző.

Csak pár olyan kérdés, melyek felvetése már alapjaiban kérdőjelezi meg a minószi paloták „image”-ének hihetőségét. További problémát vet fel, hogy a palota együttes ábrázolásának csak néhány falfestmény töredék és gyűrű karcolat szolgált[2] alapul.

palota_abrak.png

A régészeti feltárás és rekonstrukció szakszerűsége is megkérdőjelezhető, hiszen a „helyreállítás” során önkényes elvek alapján helyeztek át köveket a falak újra „felhúzására”, miközben figyelmen kívül hagyták az egyes köveken lévő vésetek fény-árnyék funkcióit. Az elmozdított, érdekes kövekről a régészeti leletek felügyelői készségesen adnak tájékoztatást, melyet érdemes igénybe venni. De ennél vannak látványosabb „átverések” is. A „visszaállított” épületekben dekorációként falfestmények másolatait helyezték el, mintegy jelezve, hogy ezek származási helyei az adott falfelületek. Ez azonban félrevezető, hiszen a knoszoszi palota falán díszelgő több falfestmény eredeti származási helye nem Knoszosz, hanem Kréta más palotainak romjai. (Pl. a fenti falfestmény).

De hát mindent meg kell tenni a turisták szórakoztatásáért.

Ennyi bevezető után érdemes olyan támpontokat keresni, melyek nem a restaurátorok, régészek szubjektív megítélésétől függnek, olyan látványos jeleket keresni, melyek ma is felismerhetők az eredeti helyükön és melyek egyértelmű tájékoztatást adnak a paloták funkciójára vonatkozóan. És bármi hihetetlen vannak ilyenek, de ezeket nem publikálják!

knosos_map.jpgA palota központi része a méreteinél fogva is meghatározó, négyszögletes udvara mely a tibeti buddhista monostoroknál vagy éppen a pekingi Tiltott Város alaprajzánál is szintén megfigyelhető. E központi udvarok tájolása legtöbb esetben igazodik az Észak-Dél és a Kelet-Nyugat irányhoz, mely égi megfeleltetésre utal e földi szinteken. De ez a tájolás nem érvényes Knoszoszra, hiszen a főtér tájolása (sárga kereszttel kiemelve) pár fokkal eltér a pontos égtájaktól! De miért nem igazodik a palota főterének tájolása pontosan az általánosan elfogadott tájolási rendhez? Ez egy olyan nyom, melyen érdemes elindulni. Ennek megértéséhez érdemes Krétára utazni és a saját szemünkkel körbenézni, hiszen ennek tisztázása egy csomó összefüggésnek megértésére ad lehetőséget.

A knoszoszi palota másik sajátossága, hogy hegyek közé épült. Három oldalról hegyláncok fogják körbe és csak a déli oldal felöl van némi szabadabb kilátás a horizont magasságában a csillagos égboltra. És mégis, a FŐTÉR (kissé elmozdított) DÉLI TENGELYÉNEK meghosszabbításában (a térképen sárga vonallal jelölt irányban) egy érdekes, kúpszerű hegycsúcs zárja le a főtér tengelyének útvonalát. Egy látszólag „megfaragott” kúpalakú hegyről van szó, melynek a tetején egy félköríves bevágás szinte invitálja az égitesteket a „megpihenésre”, hasonlóan, ahogy az egyiptomi kultúrában a bika szarvai között pihent meg a HOLD és a NAP. De a kérdés továbbra is fenn áll, hogy a főtér tájolása miért nem pontosan észak-déli? Ennek csak az egyik oka a főtérnek kúphegyre irányítása, de ez nem elégséges oka. A másik ok sokkal látványosabb, melyet a főtértől keletre kell keresni a domborzati viszonyokban.

knoszosz_dombok_4.pngA palota közelében, a főtérrel párhuzamosan észak-déli irányban futó, TÖKÉLETESEN vízszintes vonalvezetésű hegygerinc adja meg a választ. A főtér kissé elmozdított Észak- Déli irányát e hegylánchoz igazították! A keleti hegygerinc vízszintes vonulata több száz méter hosszú, mely igazodik a főtér főépületének vízszintes tetőszerkezetének vonulatához! A vízszintes tetőszerkezetet összenézve és a hegyvonulattal a döbbeneteses az párhuzamos vonalvezetése mindkét felületnek. Ezért lehet bizton feltételezni, hogy a keleti hegyvonulathoz igazították a főteret, melynek szélességét a déli irányban a már említett, kúphegy határozta meg. A főtér É-D-i középvonalának e kúphegyre kellett irányulnia.

e-ny_domb_knosos.pngDe mi van az északi és a nyugati iránnyal? Északi irányban, 180 fokra a kúphegytől szintén egy érdekes, tökéletes vízszintes hegyvonulatra lehet felfigyelni. Bár sokkal rövidebb vízszintes szakaszról van szó, mint a keleten, de mégis a mesterséges „hegylefaragás” itt is azonnal felismerhető. Két domb a közte lévő völgyvonulattal közösen nem egy ívelt formát ad ki, hanem a palota irányából szemlélve újabb tökéletes vízszintes felületet! Talán nem meglepő, hogy ugyanez igazolható a főtér kereszttengelyének nyugati irányában is.

Eddig a főtér kissé elmozdított tengelyéről volt szó. De az eredeti, iránytűvel is kimérhető északi, keleti és nyugati irányokban is egy-egy rövidebb vízszintes szakaszra lehet felfigyelni, de ennek jelentősége elenyésző a korábbi tengelyéhez képest.

A tanulmányom elején „tudatos félrevezetést” említettem, melynek célja, a kultúra kincseire éhes látogatók félrevezetése. Ezek kemény kijelentések, de nem megalapozatlanok. Kicsit elbeszélgetve a helyi múzeumi őrökkel, dolgozókkal érdekes információkhoz lehet hozzájutni. Minden múzeumnak megvannak a rejtett anyagai, melyeket különféle okok miatt nem tárnak a nyilvánosság elé. Ennek egyik oka, hogy alapjaiban rengetné meg a hivatalosan elfogadott történelem elméleteket. És Knoszoszban is van ilyen tárgyi emlék, melyet gondosan elzárnak a kíváncsi látogatók elől: ez pedig többek között a királyi trón és a mellette lévő hatalmas kör alakú oltárt/napóra. Az utóbbi funkcióját nehéz megmondani egy mobillal titokban készített nagyon rossz minőségű fotó alapján, melyet hálából mutatott meg az ottani dolgozó az eddigiekben felvázolt összefüggések ismertetéséért.

Eddig folyamatosan palotáról beszéltem, pedig a VÁR kifejezés pontosabb megjelölés lenne minderre. A magyar VÁR szavunkban egyszerre van jelen a védelmi funkciót ellátó épületegyüttes és a VÁRakozás kifejezés is. És az utóbbi a magatartás minta a legjellemzőbb a Heraklion Régészeti Múzeum szobrainak emberábrázolásaira. A távolba figyelő szem fölé tartott kar, melyet nemes egyszerűséggel a hivatalos művészettörténet inkább szeretnek boksz testtartásnak minősíteni.

 megfigyelok.png

A „figyelő, várakozó” szobroknak van egy csoportja, mely számunkra még érdekesebb lehet. Szűk helyen békésen várakozó szemlélődő, ki az égbolt egy részletét figyeli.

egi_figyelok.pngA második szimbolikailag is érdekes. A szemlélődő feje felett, a tetőn egy szerelmes pár csókolózik. Esetleg őket figyeli a benn ülő? De miért kell a szerelmeseknek az amúgy is meredek tetőn csókolózniuk, melyről könnyen le tudnak csúszni? Esetleg a csókolózó pár egy bolygót szimbolizál, melynek pályamozgásának pontos ismerete szolgált alapul a minószi alaphossz mértékének is?[3]

A főtérnek a környező mesterségesen lesimított, megfigyelési ponttá, felületté alakított (csiszolt) domborzathoz tájolása és a lakhatás, raktár funkcióra alkalmatlan kisméretű fülkék rendszere – ez elég beszédes, mintha csillagászati megfigyelések zajlottak volna a knoszoszi palotában. De hogyan? Eddig még nem volt szó a főtér királyi épületei tetején sorban elhelyezett bikaszarvakról, melyeket a szobrokon, falfestményeken is ábrázoltak. Ezek alkotják azt a „hálórendszert”, mellyel pontosabban lehet egy-egy kis részletét a csillagos égnek vizsgálni. És ezért is van szükség a labirintusszerű megfigyelő fülkék rendszerére, hiszen azok a rögzített, az égbolt egy adott pontjára rányitott megfigyelési helyek egyes pontjai. Értelemszerűen az eltérő fülkékből az égbolt más más részletét lehetett megfigyelni, melyből a figyelmet más-más bikaszarvra irányítva nagyobb „megapixelt” lehetett elérni. Ezek után az égbolt egyes apró részletét lehetett csak össze kellett tenni.

godor.pngDe vannak egyéb megfigyelési helyek is. A régészeti leletek bejáratánál, a palota falain kívül található három pár méter átmérőjű kör alakú gödör. Ezek tájolása igazodik a főtér K-Ny-i irányához. Hivatalosan a gödrök „funkciója ismeretlen” – de csak a hivatalos álláspont szerint van így. Mivel e három gödör tájolása pontosan igazodik a főtérhez és a keleti hegyvonulat ívéhez, valamint a főépület vizaszintes tetejéhez, így adja magát az a megállapítás is, hogy ezek a gödrök szintén megfigyelési célokat szolgáltak. Ezt támassza alá, hogy a gödrök fenekén megfigyelhető kőből épített lépcsőfokok, mércék és vonalrendszerek. Elgondolkoztató, hogy miért kell ezeket is elrejtik a kíváncsi turisták érdeklődő szemei elől, hisz a terelő útvonalak csak az első gödörbe engednek betekintést. A gödrök tájolása, azonban magáért beszél. A három gödör pontosan merőlegesen irányul a keleti irányban lecsiszolt hegyvonulatra. Azaz a keleten a lecsiszolt hegy fölé érkező Nap, Hold megfigyelésére pontosan alkalmazhatóak e gödrök! Ahogy az obeliszkek a felkelő/lebukó Nap fényét gyorsítják fel, teszik láthatóvá a mozgását függőlegesen is, még akkor is, amikor a felszín magasságában még/már nem látható a fény, úgy a gödrök is hasonlóan működnek. A vízszintes árnyék/fény vonulást változtatják át függőleges irányúvá. Csak érdekességként Phaisztoszban az ugyanilyen funkciójú gödröket a turista tájékoztatók „gabona tárolóknak” minősítik. Az már csak halkan jegyzem meg, hogy minden paraszt ismeri Egyiptomtól Skóciáig, hogy gabonát nem érdemes földi veremben tartani, mert pillanatok alatt berohad, ezért gabonát a föld felszíne fölött, száraz helyen kell tárolni. A „buta” paraszt ezt ismeri, csak a diplomás múzeumi dolgozó és a nagypénzű városi turista nem…

 

Phaisztosz palota

map-phaistos.gifSzintén a hegyek koszorújában, de mégis egy domb magaslatán található a másik, véleményem szerint még érdekesebb minószi palota Dél-Krétán, Phaisztoszban. A nyugati égtáj kivételével, meredeken emelkednek a palota romjai a környező táj fölé. A knoszoszi palotára tett megállapítások, a lefaragott hegyekkel, a napjáráshoz igazított gödrökkel (természetesen) itt is mind érvényesek, sőt további érdekességeket rejtenek itt a romok. Phaisztoszban valami másra is érdemes felfigyelni, mely elemi erővel érződik: a Föld energetikai vonalára, mely a „szakértők” által színháztérnek is elnevezett teret szeli át rézsútosan. (A képen ez látható emelt kőösvény, amely a térképen a 4-es számjegyét is átszeli). Érdemes itt kezdeni a vizsgálódást.

 phaistos_palota_1.png

 A lépcsősor feletti fal meglepő jó minősége, pontos illesztése szokatlan az eddig látott falazásokhoz képest. És érezhetően nemcsak a legjobb minőségű, hanem a legrégebbi része a palota együttesnek. A falba mindenfajta jelek vannak belevésve, melyből a kereszt és csillagformák dominálnak. Mintha valami irányjelzésre szolgálnának.  Ezt támasztja alá a négyszögletes lyukak rendszere is, mintha oda rudakat akasztottak volna be – napóra funkció céljára. A falba vésett jelek közül az alábbi virág/bogár/rák forma a legérdekesebb, ami pont az egyik ilyen dupla lyuk alatt található rézsútosan.

phai_3.png

izsak_2.pngDe a lépcsősor még érdekesebb ábrákat rejt. Egy spirál akár a phaisztosz korongot is megidézheti, valamint az érdekes megkövült lábnyomok (?) és egy rendszeresen előforduló szimbólum akár az UFO történetek kedvelőinek is külön elgondolkoztatóak lehetnek, hiszen az utóbbi, Phaisztoszi romoknál többször is előforduló karcolat nagyon emlékeztet az Izsáky-projekt ügyre[4].

Phaisztoszi romok hivatalos főtere pontosan K-Ny, É-D tájolású. A két tér egymással szerves kapcsolatban van. Ennek egyik leglátványosabb pillanatai a felkelő és a lemenő Nap fényjátékai.

reggel.pngReggeli órákban a szabályos téglalap alapú téren található három (vélhetően különböző méretű) obeliszk árnyéka végigpásztázta az eddig bemutatott háromszög alakú teret. Majd egy adott pillanatban a három obeliszk „mutató” árnyéka egy csíkban egyesült és egy irányba mutatott pont Nyugatra. Véleményem szerint az év egy adott napján, mely a szakrális hely számára a legfontosabb volt, e három közös „mutató” árnyékhegye nemcsak egy irányba, hanem pontosan egy helyre fokuszált – a teret átszelő energia vonal végére, a lépcső aljára, ahol a teret átszelő kőút eléri a lépcsősávot.

este.pngAz esti órákban viszont a képeken is látható –lépcsőzetesre faragott hegyvonulat felett ereszkedik alá a Nap. A lebukó Nap árnyéka immár az obeliszkek melletti szabad folyosón söpörhetett végig a másik térre. Természetesen itt is álltak különféle oszlopok, obeliszkek, melyek külön is mérhetővé tették a lemenő nap utolsó sugarának helyeit a másik téren.

Knoszoszban egyik legfontosabb felismerés a vízszintesre faragott hegyvonulatok szerepére vonatkozott. Ugyanez érvényes itt is. A képen is látható közeli dombtető lépcsőzetes alakja sem csak a természet szorgos munkája, erre évezredekkel ezelőtt emberkéz segített rá. Hasonlóan a távolban körbeívelő hegyvonulatok több szakaszáról hasonló feltételezhető fel. Hogy mennyire egyértelmű ez, azt az is igazolja, hogy az egyik, közel egy évtized óta ott dolgozó múzeumi alkalmazott mutatta sorba nekem ezeket a figyelemre méltó hegyeket és a hozzájuk tartozó Napállásokat.

Ennyi legyen most elég a „paloták” ismertetéséből, irány a Chania és Heraklion régészeti múzeuma, ahol a meglepetések csak most jönnek.

 

II.        A krétai múzeumokban őrzött minószi tárgyi emlékek szkíta megfelelői

harciszeker.pngkádesi csata II. Ramszesz fáraó uralkodásának ötödik évében zajlott le Egyiptom és II. Muvatallisz Hettita Birodalma között, i. e. 1274 májusában. Valószínűleg ez volt a legnagyobb ütközet a történelem során, amelyet a harci szekerekrealapozva vívtak, mintegy 5000 ilyen jármű részvételével. Ebből 2000 darab kétszemélyes egyiptomi volt, 3000 darab pedig háromszemélyes hettita.[5]

A Chania Régészeti Múzeumban található, a kádesi csatát megelőző évszázadokban készült váza egy háromszemélyes harci kocsit ábrázol. Ez azért több, mint érdekes! Akkor mégis közük lehet a minósziknak a hettitákhoz, kikről joggal feltételezhetjük a szkíta eredetet?

A minószi gyűrűk és azok lenyomatai is sok esetben szkíta szellemiséget tükröznek vissza:

pecset.png

minos_pecset_3.png

tulipanosladak_4.jpg

 

Ahogy Chania régészeti múzeumában található „tulipános” ládák és azok díszítése is ismerős lehet a szkíta-magyar népművészetből, vagy a templomaink kazettás mennyezeteiről:

(Jobbra a magyar, lent a minószi tulipános ládák láthatóak)

 

 

 

tulipanos_ladak_minos.png

375px-csengersimacasettes_2.jpgCsengersima református templom kazettás mennyezetén szintén megjelenik ez a szárnyas lény a lebegő szárnyaival, ahogy a minószi kádon. Hasonlóan, Csengersimán (lásd oldalt a hivatkozott kazetták rajzolatát) és más egyéb templomaink kazettás mennyezetein megjelenő „önmagát megsebző”, gyermekeit, vagy éppen a kígyót (az őt elpusztító ellenségét) az önnön vérével tápláló „pelikánmadár” is rendszeres szimbolikai jelkép már a minószi kultúrában. img_9223.jpgArról a szimbólumról van szó, mely a szkíta műveltség kizárólagos sajátja, mely a jézusi magatartásmodell előfutára.[6] Heraklion Régészeti Múzeumában található tárgyi emlékek festései egyértelműen ezt a gondolkodást tükrözik vissza a vázákról és a ládákról is. Az madár keblére „rácsatlakozott” kígyó elég beszédes jelkép akár a mi templomaink festett kazettáin, akár a minószi
vázákon, ládákon.

pelikan_tema_minos.png

difraszur_minos.pngSzintén a cifraszűr és a (sólyom)madaras korona mind a párthus/hun szkíta elődöket juttathatja az eszünkbe. Ez viszont megmagyarázza a balta fontosságát is. Bár a múzeumokban már csak alig egypár bronz balta lelhető fel, ezek hiányának legfőbb oka a Santorini vulkán/szökőár utáni pánik, népesség pusztulás, hatalmi vakumban keresendő, mely tragédia után a sokkal alacsonyabb kulturális és tudás szinten lévő akháj/dór és egyéb agresszív népek minden bronzot és aranyat magukkal vittek. És vélhetően a bronz balták is ennek estek áldozatul. De a balta nemcsak mint harci eszköz és (vélhetően) hatalmi jelzéssel kapcsolatos szerepe miatt volt fontos, hanem fontos szimbolikai jelentést is hordozott, ami a vázák „díszítésében” is nyomon követhető.

korona_minos.png

hun_korona.jpg szanatrug_partus_kiraly.jpg

A minószi és a hun, valamint a párhtus koronák  [8]  közti hasonlóság elég egyértelmű. A szakrális madár - szakrális uralkodó elvet képviselik minden korban. 

A balta fontos etnikai jelző szerepét talán Tóth Gyula ismerte fel legjobban, mely gondolatai nemcsak a párthus, hanem akár a kétezer évvel korábbi minószi kultúrát megalapító krétaiakra is igaz.

„Az egykori Pártus birodalom, amely nagyjából 500 évig uralta Elő-Ázsiát, méltatlanul elfeledett mostohagyermeke az egyetemes történelemkutatásnak. Persze ez nem véletlen. A pártusok voltak Róma legádázabb ellenfelei. Európa hun „katasztrófa” utáni történelme pedig másról sem szól, mint a „dicső” Római Birodalom restaurálására tett kísérletek sorozatáról. Napjaink erőteljes integrációs erőfeszítéseit figyelve nyilvánvaló, hogy ez a folyamat immár a végső stádiumába jutott. A hatalmi elvárásoknak mindig megfelelni akaró egyetemes történelemkutatás számára Róma egykori ellenségei nemkívánatossá váltak… Egy dologgal azonban tudomásom szerint senki sem foglalkozott még behatóan. Ez pedig nem más, mint a Pártus Birodalom népeinek utóélete! Mi történt a pártusokkal, miután elő-ázsiai birodalmuk letűnt a történelem forgószínpadáról? Hová sodródtak? Milyen nyomok őrzik emléküket? No itt kezd érdekessé válni a dákok és a dánok azonosságának kérdése! …

Az ókori Pártus birodalmat tehát, melynek számtalan magyar vonatkozása van, a szkíta törzsek közé tartozó dákok alapították, akiknek a neve a szanszkrit nyelvben „dana” volt! Ez egy igen fontos tétel, ugyanis világosan kell látnunk, hogy a Pártus Birodalmat megalapító nép azonos azzal a dán vagy dana néppel, amely évszázadokkal később a Jütland félszigeten megtelepedve a Skandináv térség magjává vált!

A legfontosabb kérdés azonban, amit mindenképp fel kell tennünk így hangzik: Miről kapta a nevét Párthia? Mit jelent az, hogy "pártus"? Mint majd látni fogjuk az erre a kérdésre adott válasz alapjaiban írja át Európa korai történelméről vallott eddigi felfogásunkat!... A magyar „balta” szó vezethető le a pártusok közkedvelt fegyverének nevéből, de a „bárd” szavunk is! 

Bihari Gábor írta - "párthusok neve valószínűleg a ’szekerce’ jelentésű partha szóból eredt", vagyis "egy fegyver neve ragadt rá arra a törzsre, amely azt a fegyvert előszeretettel használta". Ha tehát a Pártus birodalom népeinek utóéletére vagyunk kiváncsiak, érdemes felfigyelnünk erre a jelenségre és követni a "baltás" és "bárdos" népek nyomát….” [7]

balta_minos.png

Esetleg a minószi uralkodó osztályban ennek a „baltás” és „bárdos” népnek az ősét lehet fellelni? 


[1] Lásd: Alan Butler: Szupercivilizáció, valamint Dobos: Phaisztoszi korong, mint a 3500 éves tökéletes naptár?  www.naput.hupont.hu/54

[2] Falfestmény Agia Triadából – Heraklion Régészeti Múzeum / Pecsétgyűrű lenyomat- Chania Régészeti Múzeum

[3] Alan Butler, Christopher Knight: Szupercivilizáció

[4] Enigmák - Egy igazi X-akta 2. rész (Az Izsáky-projekt) - 2014.07.09.

            https://www.youtube.com/watch?v=LJm1qgxt-Vs

[6] Erről bővebben Pap Gábor előadásaiban

[7]  Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl / Bárdosok utódai  http://maghreb.blog.hu/2011/02/20/bardosok_utodai

[8] Szanatrug pártus király szobra

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Jolika Weigel  (Facebook 2015. Aug. 25.)

Gyönyörűek. Érdekesek ezek a HUN koronák. Minoszi kultúra - Ha jól emlékszem egyesek azt feltételezik itt volt Atlantisz? És egy hatalmas vulkánkitörés semmisítette meg ezt a kultúrát? Karthágói KAR - TÁG, Tanit szimbólum? Egyiptom KA hieroglif? Hamza tenyér?

Sólyom Atilla (Facebook 2015. Aug. 25.)

Ezek NŐt ábrázolnak! Ő Boldogasszony, az Ég királynője, MI asszonnyunk... stb. BAU-DUG_ASAN (Boldogasszony) szarv koronát visel (csodaszarvas legendánk...), de már maga, hogy KORONÁT, mert királynő...

Erdélyi István (Facebook 2015. Aug. 25.)

Ménes kultúra

 

 

FOLYTATÁS:

www.naput.hupont.hu/42

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 346
Tegnapi: 401
Heti: 747
Havi: 10 931
Össz.: 505 927

Látogatottság növelés
Oldal: A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: iliász illusztráció - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »