2014. I. félév                               

                             Dobos Csanád: 

Gutkeled meg a többiek 

Az Iliász, Odüsszeia elemzéseknek fontos része volt a beszélő neveknek felismerésnek, valamint hogy ezek tudatos használatával ki nem mondott gondolatokat, összefüggéseket lehet átmenteni egy másik korba. Az elemzések másik fontos tanulsága, hogy nincsenek véletlenek, "logikai hibák". A hibák mögött tudatos figyelemfelkeltés, többletjelentés bújik meg.

Ennyit előrebocsátva érdemes rögtön belevágni a következő gondolatmenetbe:

Kik is ezek a címben szereplő Gutkeled meg a többiek?

„Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek.”

                                                         Kézai Simon Krónikája

„Gutkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban, hogy Péter király hozta be őket segítségül, amikor Henrik császárhoz menekült. A svábországi Stauf várából eredtek, ahonnan Frigyes császár is származik. Ez a nemzetség Svábország főembereiből való, örökségükre ugyan szegények, de említett hazájukban derék, hatalmas emberek. Gutkeled nemzetsége Salamon király, László és Géza hercegek idejében emelkedett fel. E nemzetség ugyanis akkor két részre szakadt, egyik a hercegekkel tartott, másik Salamonnal; kiváltképpen Videt emlegetik ebből a nemzetségből, akit - mint mondják - Salamon magasztalt fel”

                                                           Képes Krónika

Az elmúlt hónapokban Tóth Gyula újabb és újabb szenzációs írásokkal lepte meg az olvasóit. A Gutkeled nemzetség I-II, valamint a Beowulf írásaiban nem kevesebbet állít, mint hogy a történelmünkből ismert nemzeti hőseink egy közös ősre vezethetők vissza, de nem is akárhogy, de ezt inkább érdemes tőle idézni:

„ a száműzött angol hercegek miért épp Magyarországon leltek menedékre. Ekkor világosodott meg előttem, hogy ez a nemzetség miért adott évszázadokon keresztül vezérlő férfiakat, erős asszonyokat, sőt fejedelmeket az országnak! Ekkor vált érthetővé, hogy miben állt e nemzetség példátlan kiválósága! Ekkor értettem meg, hogy kinek a szíve dobogott a hős Dobó István keblében, amikor a sokszoros túlerővel támadó oszmán áradatot maroknyi seregével megállította! Hogy kinek a dicső szelleme éledt újjá a Gutkeled ősökkel rendelkező Rákóczi szent küzdelmeiben, amikor zászlajára tűzte a jelmondatot: Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Bizony a nagy Attila szelleme volt az, melyet méltó utódai a Gutkeledek hányattatott történelmünk során egyetlen percre sem hagytak kialudni.”

A www.naput.hupont.hu/30  tanulmányában felvetett gondolatok nem hagytak nyugodni. A kérdésemre első körben kapott válaszok elindítottak egy gondolatsort bennem, mely pár nap alatt egy önálló eszmefuttatássá kerekedet ki.

Bethlen Gábor neve alatt a magyar wikipedia az alábbiakat közli:

“Bethlen Gábor őseinek, a Neczpáli családnak Békés és Zaránd vármegyében voltak birtokai. “

A Neczpáli családnévre rákeresve a web.bmk.hu:8080/jadox/browse.jsp?documentId=112&sectionIndex=246&pageNumber=246&doctype=jaxdocument oldal az alábbiakat dobta ki: 

“Ugyanis 1421 eszt. Zsigmond király Öri, Bodon, Apres, és Gyema alukat, továbbá Öcsöd, Miklóslaka és Tokás pusztákat Békés és Zaránd várm. Naspáli azaz Neczpáli Györgynek s László, Demeter, István és János nevü fiainak s osztályos rokonaiknak, iktári Bethlen János fiainak Miklósnak és Péternek adományozza, azon hű szolgálataikért, melyeket irányában György, különösen pedig annak vitéz fia László a hussziták elleni háborukban tanusitottak. Lászlóról különösen azt emliti az okmány, hogy a Neubruck melletti ütközetben kitüntette magát. Ez a László, Nagy Iván szerént, 1435 eszt. trencséni várnagy, 1437 eszt. ottani várkapitány, végre Trencsén vármegyének főispánja volt. A mi pedig a Bethleneket illeti, hogy mi módon voltak azok a Neczpáliaknak osztályos rokonai, az a Nagy Iván által közlött nemzedékrendből ki nem tünik. Miklósról annyit tudunk Nagy Iván jeles munkája után, hogy ő vette fel az Apaffy nevet s tőle származik a később Erdély fejedelmi trónján ült Apaffy család. E szerént Őcsödöt valaha a szélesen elterjedt Bethlen családnak azon ága birta, mely később erdélyi fejedelemségre vergődött. “

Hasonlóra utal a wikipedia egy másik oldalon is: 
“A 12. században élt Lőrinc fia Bethlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse. Bethlen egyik fiától, Pétertől a Bethlen-ág származott, míg a másik fiát Olivérnek hívták, akinek unokájától, Apától, illetve annak fiától, Apafi Miklóstól eredt az Apafi-ág.”

Azaz Bethlen Gábor révén van egy Neczpáli/Naspáli ős… akik viszont az Apaffy fejedelmi családdal rokon…. De az Apaffy erdélyi fejedelemre rákeresve már csak Apafi-t lehet felfedezni, akiről illet tanulnunk a középiskolában. 

“Az Apafi család Erdély egyik legnevezetesebb családja, mert belőle származott az utolsó nemzeti fejedelem. A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke. Férje halála után másodszor a „jövevény” francia grófhoz, Cornes Vilmoshoz ment férjhez, akitől Marhárd nevű fia született, ennek fia volt Lőrinc (Bult), akinek öt fia született: Bochon, Boncz, Bencze, Csák és Bethlen.”

Van egy Apaffy és egy Apafi nevünk, melyek nagy eséllyel ugyanazt a családot takarják. És itt jön egy érdekesség- Tóth Gyula által megadott oldalon ez található:

“Gutkeled family (VII)
(Málczay, Márki, Bacskai, Bocskai de Raszinjakeresztúr, Apajfi de Raszinjakeresztúr, Anarcsi, Tegzes de Anarcs, Nyíri de Anarcs)”

Ezek alapján lehetséges, hogy az Apaffy = Apafi = Apajfi ?

De nézzük tovább: 
Kézai krónikájában az alábbi olvasható a Gutkele család származásáról, melyre utalt a tanulmányában: 

„Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek.” 

Kézai mit is ír az általam vizsgált család származásáról:

“11. §. Becse és Gregorról.
Becse és Gregor nemzetsége hasonlóan Francziaországból ered, Vilmos nemzetségéből, kit Cornes-nek neveznek. 

9. §. III. Béláról.
Ez után uralkodék görög Béla, kit Becsa és Gregor a görög császárnál hosszacskán tartott. Ez az orvokat és rablókat üldözte, s ez hozta bé szokásba a folyamodványnyal való szólást, mint a római s a birodalmi udvarnál szokásban van. Fejérvártt fekszik temetve.”

Érdekes: Francia területről származnak, de ezek után a bizánci udvarban oly hatalomra tesznek szert, hogy képesek az egyik leghatalmasabb árpádházi uralkodó (II.Géza) utódját Bizáncban tartani? Meglepő! Érdemes újra olvasni a már idézett sorokat, erről a rejtélyes Cornes Vilmosról:

“A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke. Férje halála után másodszor a „jövevény” francia grófhoz, Cornes Vilmoshoz ment férjhez”

Miért fontos kihangsúlyozni, hogy jövevény? Egy jövevény csak úgy beházasodhat az akkori Európa egyik leghatalmasabb király családjába? Ugyan már! Tehát van egy Orseolo Péter féle Guth és Kelád testvérpár – akik Orseolo révén semmi jogra nem méltóak… és van egy “jövevény” francia gróftól származó családfa. Meglepő módon mindkettőnél sok részlet összecseng:

Mindkét történetben Szent István nővéreinek fontos szerep jut:
- Péter az itáliai Velencében született, a huszonhetedik velencei dózse, Orseolo Ottó és Szent István király (talán Ilona nevű) testvérének 1009-ben kötött házasságából. (Wiki)
- Valamint a másik nővér ((Szent István) hozzáadta feleségül húgát (akik gyakran említenek Gizella néven, de nem tudjuk biztosan a nevét),- mármint Aba Sámuelhez (wiki)

Továbbá negatív előítélet mindkét esetben az ősökkel kapcsolatban:
-Orseolo hívei,
-francia jövevény

Kézai krónikájában mindkét esetben ellentmondások fedezhetők fel a családok származásával kapcsolatban:
- „Gutkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban...”
- Francia jövevények, akik Bizáncban is hatalommal bírnak.

És amiről nem szabad elfeledkezni, hogy Orseolo Péter és Aba Sámuel nevei nagyon is párban él ezer év óta a magyarság tudatában!

Ezek után ideje megvizsgálni a jövevény francia gróf, Cornes Vilmos nevét:
A francia cornes SZARVat jelent, de ebben megbújik az angol corn szó is, ami viszont a kukoricán, búzaszemen túl MAG-ot is jelent. 

A Vilmos név eredetére rákeresve :

“A Vilmos[1] a germán eredetű Wilhelm név latinos Vilhelmus alakjából származik, jelentése akarat + (védő)sisak.[2] Női párja: Vilma”

Nem tudom eldönteni, mennyire megalapozott a védősisak és Vilmos név kapcsolata, de ha igaz, akkor a francia jövevény gróf személyében van egy szarvval felaggatott védősisakunk, nagy eséllyel olyan, mint amit a vikingek hordtak a fejükön.
Ideje idézni Tóth Gyula Fekete magyarok, fehér magyarok írásából:

.”Az írek tehát „lochlannach”, a frankok pedig „normann” néven ismerték a vikingeket. Mindkét elnevezés északi embert jelent. Ezek után közli a cikkíró, hogy a keleti frank, vagyis német területeken ugyanezeket a vikingeket valami rejtélyes és érthetetlen okból „ascomanni”-nak nevezték, amely – legalábbis szerinte – kőrisfaembert jelent! De vajon hihető-e az a magyarázat, amely egy nép elnevezését az általa használt lándzsák nyelének fa alapanyagára vezeti vissza? A magam részéről sokkal hihetőbbnek tartom, hogy az ascomanni éppúgy északi embert jelent, mint a lochlannach vagy a normann, csak éppenséggel magyarul kell értelmezni!”

Keresünk egy Cornes Grófot, akit latinul Cornes Comes! A gróf (latinul comes), így lehet, hogy nem is egy valós személyt kell keresni, hiszen mindez csak szóvicc? Szó vicc, ráadásul latinul? Hiszen Kézai Mester krónikájának nyelve latin! Ha ez így van, akkor ennek mi a célja?

Próbáltam utána nézni ennek a rejtélyes névnek az interneten… sajnos semmi eredményt nem hozott még a francia oldalakon sem.

Legyen egy kis rövid kitérő: A Rubicon folyóirat Bethlen családdal kapcsolatos cikkét idézve:
www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/tamas_edit_bethlenek_a_bethleni_bethlen_csalad/1/1/0 

“Tamás Edit: Bethlenek. A bethleni Bethlen-család | részletek

A középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legkiterjedtebb családja a Bethlen: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok, akik a hazát becsülettel igyekeztek szolgálni. Templomok építése, iskolák alapítása, papok, tanárok, tanulók segítése és támogatása évszázados hagyomány volt körükben. Két különböző eredet? és előnev? Bethlen család ismert a magyar történelemből. Az egyik az iktári Bethleneké - legjelentősebb alakjuk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem volt -, a másik, bethleni Bethleneké - ennek kései sarja volt Bethlen István miniszterelnök. Az alábbiakban ez utóbbi család történetét követjük nyomon.
Az Árpád-korban élt ősök története legendákkal van átszőve: Cornes Vilmos lovagtól és Szent István Sarolta nev? testvérétől származtatták magukat. Valójában a család a Becse-Gergely nemzetségből ered, s magyar származású volt. Az oklevelekből kimutatható első ős, Ant (Ont) a 12. század közepén élt. Unokája, Apa (1258-1270) V. István hívei sorába tartozott. Három fia közül Gergely utódok nélkül halt el, Miklóstól eredeztetik magukat az Apafiak, s Jakab volt a bethleni Bethlenek őse…
Az Albert király idejében élt Gergely kezdte építeni Bethlen várát, befejezésére jó száz év múltán, Bethlen Farkas idejében, az 1540-es években került sor.
A középkorban kialakult Bethlen család több ága kihalt, csupán az 1448-1500 körül élt (IV.) Gergely leszármazottai maradtak életben. Ebből az időből hagyományozódik a család címere: egy koronás kígyó, szájában kereszttel díszített aranyalmát tart. Bethlen falu népe úgy tartja, hogy a falut valaha szorongató óriáskígyónak a képe, amelytől egy bátor páncélos vitéz szabadította meg az ott lakókat.”

E gondolatmenethez kapcsolódva a folytatásban újra Tóth Gyulától idézve:

„A Beowulf legenda sárkánya szintén a tenger alatt él, onnan jár fel, tizenkét éve sanyargatja támadásaival Hrotgar király udvarát, s pusztítja vitézeit. Ahogy a Báthoryak őse, Vid alászállt az Ecsedi tóba és megölte a sárkányt ugyanúgy Beowulf is alászáll a szörnyeteg tenger alatti fészkére és megöli azt. A Báthoryak ősét a történet szerint István király gazdagon megjutalmazza:”

Bár Tóth Gyula által említett legendákban sárkányok szerepelnek, itt meg óriáskígyó – azért ezek nagyon is összeillenek.

Pap Gábor összehasonlító táblázata alapján a nyugati zodiákus Mérleg jegye a keleti Sárkány jegynek felel meg. És pont e Sárkány jegy első holdháza a szarvaskígyó. Kígyó, aminek szarv (vagy éppen korona?) van a fején! De másképp megközelítve a kérdést a kínai ünnepek tekeredő sárkányai inkább kígyó testűek, mint sárkány szerűek.

Hogy is hangzott a kiinduló idézet Bethlen család eredetére vonatkozóan. Egy érdekes részről még nem esett szó:  

“A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke.”

Meglepő kijelentés annak ismeretében, hogy az Aba nemzetség kiterjedt nemzetsége jól ismert volt. Mit is ír erről a Wikipedia?

“Az Aba nemzetség vagy Oba nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt. Az Aba nemzetség névadó őse Aba Sámuel király. Rajta kívül legismertebb tagja Aba Amadé tartományúr Károly Róbert idején.”

Akkor talán több felesége volt, vagy házasságon kívül született gyermekek alkották a nemzetséget? Mit is ír Kézai Aba Sámuelről?

“Csabától származott az Aba nemzetsége… az ország nagyai és nemesei a püspökök tanácsára egybe gyülekezének Péter ellen, szorgosan keresve ha valakit találhatnának a királyi nemből, ki alkalmas lenne az országot kormányozni s őket Péter zsarnokságától hatalmasan megszabadítani. S minthogy az országban illyet semmi módon nem találhattak, magok közzűl egy Aba nevezetű ispánt, szent István király húgának férjét, tették királyukká. Aba király osztán összegyüjtvén a magyarok seregét megindula Péter ellen harczolni… Aba osztán királylyá szenteltetvén, Péter rendeleteit eltörölve a magyarok törvényeit parancsolá megtartani…
Ettől fogva tehát Aba király bátorságot véve garázda kezde lenni, s a nemeseket megvetve kevélyen dühöng vala a magyarok ellen, valamint az esküszegést is semmibe veszi vala. A magyarok osztán ezt tőle tűrni nem akarván összeesküvének, hogy őt halálra szánják és megöljék..
Aba király pedig a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik. Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában…”

Szokatlan esemény… a jó király hirtelen kegyetlené válik, oly annyira hogy inkább Orseolot választják helyette? Biztos így történt, vagy tudatos ferdítéssel találjuk szemben magunkat?

Ideje megnézni, hogy mit is ír a Képes Krónika, hátha találni valami idevágó gondolatot. Van is, amitől még az állam is leesett: Orseolo Péter király apját illetően:

“…honnan jött hát Ákos, Bor, Aba és a többi nemes magyar nemzetsége? Hiszen Szittyaországból származnak, nem vendégjövevények!...”

“Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a német - helyesebben: velencei - Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné kénye-kedve szerint cselekedhessék, és Magyarország - szabadságát elvesztvén - akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Orseolo Péter apja VILMOS, annak a Zsigmond burgundi királynak az öccse, aki kb. közel 500 évvel korábban élt a lexikonok szerint!

Azaz a Képes Krónika Vilmosnak nevezi Orseolo Péter apját! Itt már érdemes újra a wikipediát segítségül hívni, hogy kiderüljön ki is ez Zsigmond burgundi király:

“Sigismund (Szent Zsigmond)(470 körül – 524. május 1.) aburgundok királya 516 és 524 között.”

Hogy félreértés ne legyen, nem lehet más Zsigmond burgundi király, mivel az öccsével III. Gundomárral zárul a burgundi királyok sora és őt tekinti az utókor szent életűnek! 
És e szép történetekben előjönnek a jól ismert nevek: Chlothard, Childebert, Alarich, Klothard... Tours-i Szent Gergely is, valamint az ariánus hitről katolikus hitre térés története... Azon nevek és motívumok, melyekről szól az eddigi munkássága is.
Ezt már csak kiegészíti az a további érdekesség, hogy melyek is a Vilmos név idegen nyelvi változatai:Guglielmo˙(olasz), Guillaume (francia),  Wilhelm (német), William (angol), Liam (ír). Közülük a Vilmos francia változata érdekes módon hasonlít a Gundomár névre.

A két keresett Bethlen család közös származására vonatkozóan az alábbi forrás ad tájékoztatást. users.atw.hu/csszl41/reneszansz.html

“Neczpáli Zsófia
Gyomai Betlen családja még a 14.sz.- ban iktári Bethlen és Neczpáli ágra szakadt. A Neczpáliak családi fészke Turóc vármegye lett.
Történt, hogy Neczpáli Balázsnak az 1470- es években egy szépséges leánya született, akit Zsófiának hívtak. A kislány rövidesen elárvult.
Azonban mielõtt apja meghalt volna , Zsófi gyámjául, sógorát Justh Andrást
nevezte meg. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy András fia János és Zsófia vagyonostul egybe keljenek. Ám a felserdült Zsófia, Korom Bálintba, a kis blatnicai vár kapitányába lett szerelmes. Igen ám, de gyámja Véglesen tartotta fogva a leánykát.
Mátyás király a tájékon vadászván, hírét vette a tényeknek.
Visszatért Budára, és az alábbiak szerint rendelkezett...mivel tudtunkra esett, hogy a leányka más elhatározásra jutott, és immáron már nem óhajt az ifjú Justh János felesége lenni, akként döntöttünk: Neczpáli Zsófia Turóc vármegyének vezetõ emberei elõtt maga határozza meg, ki legyen leendõ férje. És maga döntse el, hol óhajt lakni, tarózkodni a jövõben,

A történethez hozzátartozik, Hogy Korom Bálintnak végül, barátai segítségével, fegyverrel kellett érvényt szereznie Zsófia és az õ akaratának.
Boldog házasságukat, jussukat, II. Ulászló is elismerte.”

Cornes Vilmos nevével kapcsolatban már pár érdekes megállapításunk volt: „Szarvval ellátott sisak” azaz olyan, amit az északi népek hordtak.

Corn-es – Mag-os/ magvas.
Cornes – Comes azaz gróf.

És itt érdemes egy pillanatra megint megállni. A Comes nagyon emlékeztet a sógor-KOMA kifejezésre. Arra a komára, mely egy csomó nyelvben mai napig ezzel a szótővel fellelhető. Mit is ír a wiki a grófi-comes tisztség eredetéről?

“A latin comes szó eredeti jelentése „útitárs, barát, kísérő”. A Római Köztársaságkorában a comes valamely magistratus vagy provincia-helytartó tanácsadója, illetve kísérője volt. Ebben az időben még nem jelentett hivatalos címet vagy megbízást jelentett, viselői a magistratus (vagy promagistratus) rokonai, barátai voltak, akik utazásaik során elkísérték őket. A császárkorban ugyancsak comesnek hívták az uralkodó tanácsadóit, kísérőit.”

Azaz a grófok eredeti latin jelentése rokon, azaz sógor-koma volt!
Így már érdemes újra elgondolkodni Cornes Vilmos személyéről. Esetleg nem olyan valaki, aki a messzi északról jött, és aki MAG-SÓGOR is egyben? De mi, vagy éppen ki a Mag? Az akitől származtatják magukat az Árpádházi királyok is? Atiila.
Tehát a Mag-sógor Attila vérét jelenti. És kinek leszármazottai jöhetnek csak északról, onnan ahol a vikingek laknak? Itt ér össze a Guthkeled és a Bethlen család története...

Vélhetően egyéb Aladár utódoknak is menekülniük kellett Angliából, és ők is Szent István országában és családjában biztonságra lelhettek. De ennek ára volt: el kellett titkolniuk Aladártól származásukat !!! Szent István a „jövevényeket” a vérvonaluk miatt fogadta be (a családi kötelékébe), hogy ezzel a Romulus-Rémus átkot Hunyor-Magyar kapcsolattá tudja átváltoztatni...

De a meglepetések még nincs vége:

Tóth Gyula a Gutkeled család nevével kapcsolatban az alábbiakat írta:

“Gutkeled nemzetség nevének második fele éppen ez a KELED név! Értjük már mit jelent mindez? Bizony nem kevesebbet, mint hogy e dicső nemzetség a mai napig is a nevében hordozza hatalmas ősének Keled királynak, Attila idősebbik fiának a nevét!”

És itt van egy Gottfrid név, akitől a Kelad származik. Gott-Gut, Kelad-Keled nevek szinte párba állíthatók. De nem csak ezek. Érdemes végignézni a Kézai krónika felsorolását: Olivér, Rátod és a Zsámbokiak ősét (Lásd 9-10 §) ugyanolyan eredezteti, bár másik országot megnevezve. Ez tudatos „hiba”? Miurik családnál Vencel Jakab páros, szinte összecseng a Wencelin – Ják nevekkel... (Lásd 4-18 §). És a sorozat folytatható...

Ez meglepő. Ideje tudatosan összenézni a Kézai és a Képes Krónika adatait. A LOGIKAI HIBÁK tudatos útjelzők lehetnek!

Pap – Szántai több előadásában említi, hogy a magyar nemesi családok több ezer évre visszamenőleg ismerték a családfájukat. Pap Gábor az egyik előadásában –sajnos nem tudom megnevezni melyikben- konkrétan utal egy Eszterházyra akitől idézi azt a sajnálatát, hogy ezek a több ezer éves családok (mint az Eszterházy is) lassan eltünedeznek. Eltünedeznek, de még a XVII-XVIII században is jelen voltak!

A kérdés, hol vannak most ezek a családok és hol voltak a krónikák írása idején? Hogy lehet az, hogy szinte szó sem esik ezekről a családokról, miközben a „jött-mentekről” egész fejezetek regélnek több krónikában is. Ez normális olyan időszakban ahol Attila örökségére, mint isteni ajándékra büszkék voltak és minden cseppjét számon tartották?

Joggal teheti fel a kérdést, hogy hova akarok kilyukadni? Kézai krónikájában már kettő „jövevény családról” feltételeztük fel, hogy Aladár vérvonalát képviselik! Hol van a többi Attilai utód? Miért is kellett Aladárt letagadni a krónikás hagyománynak? Tóth Gyula ezt így fogalmazta meg:

“Ugyanis már a Gutkeledek puszta létezése is fenyegetést jelentett Csaba utódaira, az Árpád-házi uralkodókra. Ha ugyanis egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá!”

Mivel Csaba volt a legkisebb, így a többi vérvonalnak is jogalapja lehetett volna a trónra az Árpádokkal szemben. Hol vannak ezek a családok? Hol van az a több tucat fiúgyermek családja?
Itt előttünk! Nem lennék meglepve, ha a jövevény családok őket rejtenék el!

Miért kellett őket elrejteni? Erre az előző idézet csak egyfajta választ ad... De a kérdés jóval összetettebb lehet. Amiért a Pálos rendet is el kellett fogadtatni a Vatikánnal és a nyugattal- nem pedig a magyarsággal. 
Ezekkel a fiktív nevekkel nyugat felé legalizálták ezeket a családokat! Rejtés és menekítés egyben.

Rejtés és menekítés.
De mit is jelent ez pontosan? Van e analógiája ennek az Árpádház történetében? Van, méghozzá a legfontosabb szakrális központ – a Pilis királyi központ esetében. Elég legyen csak a már korábban utalt két neves kutató, művelődéstörténész Pap Gábor és Szántai Lajos előadására utalni. A PILIS királyi központtal kapcsolatos előadásaikban megemlítik, hogy már a XII. század elejétől megindul egy érdekes folyamat: a MAGtól, a szakrális központtól lassan elkezdett a királyi és a pálos központ egyre kijjebb és kijjebb húzódni. E folyamat egyik állomása volt többek között a IV. Béla által Pestszentlőrinc (a mai Buda) alapítása. Ez a „menekítés- lezárás” nemcsak az Árpád-házi királyainkhoz köthető, hanem Nagy Lajos és Mátyás király adományaiban, alapításaiban, építkezéseiben is megfigyelhető. De erről bővebben a téma szakértőitől érdemes olvasni és előadást meghallgatni...
Ezzel a peremre sodródással együtt valami érdekes folyamat is lejátszódik a MAGban: valami nagyon fontos titok, kincs elrejtése: a szakrális MAG elrejtése! A pálos rend elég hiányosan fennmaradt írásaiból mindez ki is tűnik. Mintha előre látták volna a jövőt, hogy alig pár száz év múlva a magyarságnak milyen kálváriája következik be. Nem véletlen, hogy a török és a Habsburgok elsőszámú célpontja pont e királyi és szakrális központ hermetikus lezárása, lerombolása és kirablása volt, azaz a tökéletes megsemmisítése. (Nem véletlen, hogy egészen a Kiegyezésig magyar ember nem léphetett a Pilis területére!)

Ahogy a fizikai szakrális emlékek mentése, elrejtése volt a cél már a XII. század elejétől az Attila/Áprád királyi család részéről, úgy épp ennek lerombolása, megsemmisítése, kiirtása a török és főleg a Habsburg oldalról! 

És itt érdemes újragondolni az eddigi eszmefuttatásunkat. Adott egy Gutkeled család, mely évszázadokon keresztül olyan Rákóczikat, Bocskaiakat, Bathányiakat, Dobót, Ady-t adott a nemzetnek és mely családfa Aladáron keresztül Attiláig nyúlik vissza. Továbbá adott egy Bethlen család kiről szintén joggal feltételezhetjük, hogy esetleg kapcsolatba hozható Aladáron keresztül Attilával és kiket a Cornes Vilmos leszármazottaiként említ a krónikás hagyomány. E két család a magyar krónikákban a „jövevények” felsorolásban kerül megemlítésre. Őseik gyanánt olyan személyeket megnevezve, melyek nem léteztek, vagy (elfogadva a nyugati krónikák esetleges megbízhatóságát) már évszázadokkal korábban távoztak az élők sorából. Azaz, sántít az amúgy hitelesnek tekinthető magyar krónikás hagyomány. Az egyik miértre már Tóth Gyula megadta az okot, de ez nem elég. 

De ez az ok részben érvényes lehet a több tucat Attilai fiú vérvonalára is, hiszen Csaba pont a legfiatalabb fia volt Attilának.

Álcázásukkal két célt szolgálhatott a krónikás hagyomány: Egyik a trónutódlás kérdése, másik pedig e nemzetségek elrejtése, átmentése a későbbi évszázadokban ahol a török és Habsburg politika fő célja pont az Attilai hagyaték teljes kiirtása. És itt a lényeg! Mivel ezen nemzetségek immár nem Attilai, hanem éppen ilyen-olyan féle német, frank grófságok vérvonalának minősültek hivatalosan – így elkerülhették a nemzetségük teljes „hetedíziglen” kiirtását, amire sajnos bőven volt példa tőlünk nyugatra (elég legyen csak a rózsák háborújára utalni az angoloknál).

A pilisi királyi/szakrális központban az elrejtést, menekítést már a XII. század elején megkezdték. Azaz az általunk is ismert krónikák keletkezése idején már javában zajlott. A menekítés a legfontosabb szakrális kincs menekítésére irányult. De mi lehet nagyobb szakrális kincs, mint Attila élő vérvonala? Mi lehet értékesebb, mint a több ezer éves nemesi múlttal, szakralitással rendelkező nemzetségek átmentése a történelem viharában?
De ennek a menekítésnek egy nagy ára volt... lassan már e híres családok leszármazottai is elvesztették a valós eredettudatukat - átmenetileg.  

De mintha ez is benne lett volna abban a nagy pakliban, hogy lesznek majd olyan gondolkodók, kik össze merik rakni a kirakós egyes darabjait, akik mernek szabadon gondolkodni és akik lesznek annyira bátrak, hogy ki merjék mondani a hihetetlent.

Hiszen meg is van írva:

„...nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.” (Lukács 8:17)”

 

HOZZÁSZÓLÁS

Mellár Mihály 2015. január 8.

Egy Gutkeledekkel kapcsolatos gondolat:

A Cornes Comes névvel kapcsolatban megjegyzed, hogy ez szóvicc
latinul, hiszen Kézai Mester krónikájának a nyelve latin! Ez igaz, de
érdemes lenne kielemezni a mögötte lévő magyar nyelv- és észjárást, és ha igazad van akkor a mester lelkiismeretét is, hiszen többet tudhatott a családról mint amit leírhatott nyíltan. Ilyenkor megnyugtató lehet, hogy mégis leírta az igazságot legalább azoknak akik értik a csíziót: a név lehet KoRoNáS KóMáS a bennfenteseknek, hiszen a családnak is, és a nemzetnek is úgy kell tenni mintha emlékezetkiesésben szenvednének, vagyis mintha kómában lennének a koronával/királyi családdal kapcsolatban!
Wilhelmus - ViLMoS lehetne szándékos (szarvas) sisak (!) VaLLoMáS.

Oldal: Gutkeled meg a többiek I.
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat