Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2017. november 14.

Dobos Csanád

Repin: Micsoda szabadság! / Júdás / Golgota

ilia_efimovich_repin_1844-1930_-_volga_boatmen_1870-1873_5.jpgA hajóvontatók a Volgán tökéletes napút szerkezete [1] mennyire nevezhető egyedinek Repin festészetében? Vélhetően nem az, hisz egy ilyen átgondolt, szinte minden részletre kiterjedő napút logika nem jöhetett létre előzmények nélkül, és vélhetően folytatása is van. De hol és hogyan?  Erre legyen itt három további festmény napút elemzése is, mely újabb meglepetésekkel szolgálhat számunkra.

 

Repin - Micsoda szabadság! [2]

ilya_repin-what_freedom.jpg

eee_repin_what.jpgKi az az őrült, aki hideg időben, a mocskos vízben így élvezi a szabadságot, ráadásul nagykabátban? Vélhetően nem is erről szól a festmény, hanem valami sokkal fontosabb témáról – éspedig a vízöntő paradoxonról. Arról a mindent elsöprő hatalmas áradatról, mely a múlt mérhetetlen szennyeit is ki- és elmossa.

A kép alsó részén mintha egy hatalmas hanyattfekvő emberi lény kerek arcának a felét látnánk, ahogy a hatalmas hosszú haja végighullámzik a kép alsó felében. Felette a hideg vízben önfeledten vidámkodó pár, kiknek a kéztartása ismerős lehet számunkra. A katona férfi széttárt karjai a KOS, míg a hölgy kalapját lefogó, valamint a legény kezébe kapaszkodó karjai az OROSZLÁN jegy formáját mintázzák meg. Ami közös e két jegyben, hogy a Nap és a Mars felváltva van otthon, illetve erőben e jegyekben. De talán ennél még fontosabb, hogy mindkettő tüzes jegy. Ha két tüzes jegy van jelen egy képen, akkor a harmadiknak, jelen esetben a Nyilas jegynek is ott kell lennie valahol.  És ott is van a lehető legnagyobb méretben. A Nyilas jegy sajátossága az átlóra szerkesztés, és mi az, ami átlóra lett szerkesztve? Maga az egész festmény! A Nyilas átló metszi két részre a festményt. Alul a szennyet kimosó vízöntői áradat (akit célszerű lenne nevesíteni is, ha már láthatjuk az arcvonásait is részben) és felül a valóban szép új világ! Az a világ, az az újonnan érkező aranykor, ami valóban a lélek teljes szabadságát hozza el! De kinek az áradása révén? Ki az a kerek fejű nő, akiből kiáramlik ez az vízöntői áradat? Ez Gaia, a Föld, a mi otthonunk a mindenségben.

csontvaz.pngA Vízöntő jeggyel együtt adott az Oroszlán jegy is, a kalapját lefogó hölgy személyében. De jelen van a Vízöntő paradoxonhoz kapcsolódó Halak-halál és a köves Bak is. A Halak-halál benne van a Gaia kiáradó hullámaiban több helyen is, néhol csak önálló arcként, máskor meg teljes csontvázként. A Bak jegyre a hölgy melletti „lépcsőlejárat” két emberarcú kőfala utal, amin a vízöntő áthullámzik, ahogy ez el is várható e időparadoxontól.


ko_arc.pngAz Oroszlán jegyű hölgyet még érthetjük is, hisz az Oroszlán precessziós jegy oldja fel a Vízöntő jegy időanomáliáját (más megközelítés alapján éppen az Oroszlán jegyből indul e időparadoxon). De mi a szerepe a Kos jegyű katonának, kinek még a nyakából is sál helyett vízesés zubog le? Ő a Feltámadás jegye a kisévi rendszerben, ráadásul a Vízöntő-paradoxon a nagyévi rendszerben e Kos világkorszak végével veszi kezdetét.

E festmény egyik legnagyobb meglepetése, annak felismerése, hogy a víz, vízöntő jegy hogyan kapcsolódik össze a tűzzel, a tüzes jegyekkel.

Ahogy a hullámok között, úgy a kék égbolton is időnként megjelenik egy-egy arc, de jelentésének végiggondolása legyen már a következő Repin festmények elemzésének a része.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Winkler Zoltán mellesleg szemtelen is.... (a kőember)

Tamás Hontvári Biztos evidencia amit most mondok, de a festmény szerinti bal oldaltól a jobb oldal irányába egyre több a fény. Míg a bal oldalon sáros sötét víz csap föl, addig a jobb oldalon hófehér. A középső óriási fehér folt nagy anyag-/fénysűrűségre utal. Talán a Szűz extragallaktikus szuperhalmazt vagy a Tejútat jeleníti meg?

Ha a Szűzet jeleníti meg, és a két alak ikrekként is értelmezhető, akkor a lent megjelenő halakkal (halállal) kaphatunk egy Szűz-Halak és egy azt keresztező Ikrek-Nyilast tengelyt is, bár nincs nagyon semmi a kezünkben, ami okot adna arra hogy ezen az úton induljunk el.

Kissé távoli asszociáció, de a jobb alsó sarokban lévő hullámtömeg kicsit olyan mint egy oroszlán sörénye. A szkíták gyakran óriási hullámzó "sörényű" oroszlánnal jelenítették meg a vízintő-oroszlán tengelyt.

 

 Repin: Júdás 1885

judas-1885.jpg

Szuggesztív tekintet, magával ragadó festmény. De hol van benne bármi, ami a napút logikára utal? Leginkább Júdás arcának vonalvezetése, ahogy a szája is, mely a kecske állandóan rágcsáló pofájára is emlékeztet a hüvelyujjával együtt. Az álla alatt behajtott többi ujjai pedig a (kecske) szakállt simogató kezet idézik meg. Bár nincs szakáll, mégis így van jelezve az a szakáll, mely egyébként is a BAK holdháza. Júdás túlzottan is kerek szeme szintén a kecske szemre hasonlít, ahogy Júdás homlokánál indokolatlanul kétfelé hajó ív pedig a szarvak ívére. Ez megint egy olyan apró részlet, mely nemcsak a kapucni árnyékával magyarázható. De ez a kétfelé hajló ív nemcsak a kecske szarvát idézi meg, hanem egyben a KOS jelét is. Ez meglepő, amin azért érdemes egy pillanatra elgondolkodni!

judas_bak_repin.png

 judas_repin_arc.png“Egy extrém potenciál rejlik ebben a polarizációban, nagyon hasonlóan az elektromossághoz. Van egy pozitív és egy negatív pólusunk. Minél több töltést halmozol fel ezek valamelyikén, annál nagyobb lesz a potenciálkülönbség, és annál több munka végezhető, ahogy mi a fizikában nevezzük.” (19.19)

A mágnes vagy vonz, vagy taszít. Ragyogj a polarizációd erejében, és engedj másokat is az ellenkező polaritással hasonlóképp tenni, a nagy komikumot látva meg e sarkosulásban és annak bonyodalmaiban a két út hatodik denzitásban történő egyesülése szemszögéből.” (67.27)[3]

A polarizációra egyre nagyobb szüksége van a lelkek továbblépéséhez, hisz a szüret/aratás időpontja egyre inkább közeledik. És ebben a polarizációban Júdásnak is meg volt a maga feladata. A feltámadás folyamatát Júdás árulása indította el – de ez, akkor sem menti fel Júdást a bűne alól!

repin_edit_kecske_gloria.pngA festmény döntő részét a sötétség uralja, aminek szintén megvan a rejtett szimbólikája. Júdás köpönyege egy életfát rajzol ki, melynek az ágait egy kecske próbálja lerágni. Ahogy az Bak korszak is megfojtja az életet lehetőségét a éves ciklusban, úgy a bak kecske is letarolja az utolsó élet lehetőségét maga körül és sivárságot hagy maga után. A fa próbál a kecskétől elhajlani az ágaival, de hiába, amit a kecske elér, azt elpusztítja maga körül – és ez legyen dús növényzet vagy életerős kultúra. A kecske veszélye ezért nem lebecsülendő, főleg, ha még a tengely tükrözésben is benne van, ráadásul Judás feje felett, amolyan glóriaként is elrejtve [4]. Glória helyett egy bak kecske, a fény helyett, annak tökéletes hiánya.

Sipos László KOS zodikus jegy

Szarka Peter Hát... az ő csókja volt az első lépés az utolsó felvonásban, hogy úgy mondjam...? jutott ez most hirtelen az eszembe.

 

Repin: Golgota

repin_golgota.jpg

Repin késői korszakának leghíresebb festménye, az 1925-ben befejezett Golgota festménye, mely a hivatalos értelmezések szerint kilátástalan, tragikus életérzést sugároz – de valóban ez jellemző rá? A feltámadás reménye és ígérete többszörösen is jelen van a festményen, de olyan nyelvezetben, melyet leginkább a napút logikát ismerők érthetnek meg. De nem csak abban, hiszen a földre szállt csillag jele mindenkinek egyértelmű kell, hogy legyen. De ezek szerint mégsem, hiszen több „szakértőnek” ez mégsem elég.
A festmény legérdekesebb része az ebek hada, melynek a szimbolikájára már az elején érdemes felfigyelni. A középen együtt szimatoló kutyapár a feltámadás Kos jelét rajzolja ki a közös testformával. Azt a Kos jelet , melynek a keleti megfelelője éppen a kutya.
„A harmadik kereszt a földön pihen a szögekkel és a kereszttáblával együtt, miközben minden Jézus vérével van átitatva. Kegyetlen realizmus, ahogy Repin a halottak vérét nyaldosó kutyákat ábrázolja…, kik közül az egyik, az üres kereszt lábnyomát nyaldossa – kitekint ránk a festményből.” [5] 

Ami a „szakértőknek” csak halottak vérét nyaldosó kutyák, az Csontváry festészetének napút logikáját ismerőinek maga a zodiákus jegyek sorozata. Ezek az ebek annyira kutyák, mint Csontváry Zarándoklás a cédrushoz festményén a lovak is lovak. A legtávolabbik jószág “Isten báránya” testtartása elég egyértelmű, már csak a zászló hiányzik a melső lába mellől. A disznó alakú kutya szintén elég beszédes, ahogy a KOS ábrát együttesen kirajzoló két kóbor négylábú is együtt.
Sajnos ebből semmit sem ért(ett) meg a művészetbarát nagyközönség, ahogy a „szakértők” sem. Épp ezért hogy csak elpuffogtatott, semmitmondó mondatok hangzanak el művészetelemzések alkalmával Repin festészetéről, melyeknek a lényeghez semmi köze, ahogy ez a korábbi idézetből is érezhető volt. Akkor ez most realizmus vagy inkább szimbolizmus?

repin_golg_ebek.png

Végül, az angol nyelvű elemzésben is megemlített ebről is érdemes egy szót ejteni, mert nála a legfontosabb tulajdonság, hogy Jézus lábfejének hajdani helyénél kitekint ránk a festményről. Ez az eb pontosan tudja, hol a helye, nem úgy mint mi, emberek. A lábfej mikrozodiákusa – a Halak jegy és Halak világkorszak kapcsolat alapján valóban “kutya kötelessége”, hogy onnan tekintsen ki ránk, a Halak világkorszak nézőire. Mindezt úgy, ahogy Repin hajóvontató apostolai közül is a Halak jeggyel azonosulónak szintén ez a feladata, kitekintés a vászonról, ránk a Halak világkorszak embereire! Miért csak a feje, a szellemisége látszik ennek a négylábúnak? Mert a testiségét mi adjuk hozzá, a Halak világkorszak emberei, élőlényei. Leonardo Utolsó vacsoráján a Halak világkorszak apostolának látható egyedül csak a lába, hasonló ok miatt amiért itt pont neki nem látható a testisége. A lényeg ugyanaz, csak más logikai megközelítéssel.


A kutyák sorrendisége nemcsak térben, hanem időben is egyértelmű. Tőlünk távolodva, ahogy a világkorszakokban egymást követik a zodiákus jegyek: a kitekintő Halak, a feltámadást hírdető Kos ebek, a disznó módjára a földet túró Bika eb, és végül az Isten báránya, azaz – minő meglepő, az Ikrek jegy! E logikát követve, Repin szerint az Isten báránya, minden ehhez kapcsolódó tulajdonsággal nem más, mint az Ikrek tulajdonság hordozója, a szkítaság! Ez így kimondva szokatlan és hihetetlen, de ne feledjük el, hogy Repin leghíresebb, és egyben legtökéletesebb napút festményén, a Hajóvontatók a Volgán az Ikrek tulajdonságú hajóvontató apostol a szkíta Attila arcvonásaival jelent meg! Tehát Repin, az oroszok és ukránok legnagyobb nemzeti festőjének tolmácsolásában az Isten báránya az Ikrek tulajdonságkörrel kötődik össze, ahol a kulcsszereplő a szkíta-hun Attila! Ez olyan egyértelmű és tiszta kijelentés Repin részéről a képírás nyelvén, amiért teljes egyházi kiátkozás járt volna érte mind a keleti, mind a nyugati judeo-keresztény egyház részéről! Ezért ez szóba mégha nem is jöhetett, de a képírás nyelvén annál bátrabban elhangzott – aztán akinek szeme van hozzá, az értse is.

A kutyák hadának másik érdekessége, hogy nem félnek. A farkuk játékosan és boldogan meredezik felfelé, ami nagyon nem jellemző egy ilyen helyzetre. Ezek a kutyák érzik, hogy a látszólagos borzalom ellenére is valami jó készülődik. (Az “Isten bárányára” ez természetesen nem érvényes, hisz egy boldogan csóvált kutyafarok a bárány karakter elvesztését jelentené.)

repin_golg_barlang.png

A festmény sötét bal és fényes jobb oldalának ellentéte itt is újra megjelenik, ahogy Repin előző festményén is. A bal oldal, a múlt, a mózesi/ördögi ösvény, ahol maga a Sátán is megjelenik a sarokban, ezzel szemben a festmény jobb oldalára már a fény jellemző. A jobb és a bal-gább oldal kettőssége, ahogy Repin napút logikát alkalmazó festményeitől is megszokhattuk már (Lásd a Hajóvontatók a Volgán szél/füst játékát).
Eddig még nem volt szó a festmény középpontjában található barlangról és a benne megjelenő fényes csillagról. E barlangnak milyen formája van? Mint a kép bal oldalán megjelenő Sátánnak, hisz a fényes pára kitakarja a barlang jobb oldalának egy részét. A sátán, a sötétség valóban csak a festmény bal szélén jelenik meg? A festmény tele van nehezen beazonosítható formákkal. Ilyen például a barlang és a sötét alak közti üres tér, melyet valami kitölt, akár egy hatalmas koponya. És hosszan elnézve mintha emberi alakokat rejtene magában. Talán ezért is Golgota a festmény címe, melynek jelentése Koponya/Koponyahegy.

Jézus ISTeNe és a SáTáN egymás elletétes megfeleltetései, ők a szeretet két eltérő polarizációi. A keresztre feszített Jézusban az AtyaiSTeN is keresztre feszült, ahogy Jézus által ő is feltámadt bennünk és értünk! A barlangban már életre kelt a fény, de a fénnyel együtt esetleg még egy test is? Nehéz eldönteni e fotó alapján, hogy mi van a félarc másik felén és hogy mi a szerepe a kék és narancssárga színben pompázó apró fényvirágnak a barlang felső részénél. Ha helyes ez a feltételezés, akkor a csillag fénye pont e személy szív tájékáról tör elő.

A két eltérő testalkatú lator még ott lóg az álló keresztfán. Melyikük fog feltámadni? A válasz nem nehéz, de az indokok összegyűjtése annál érdekesebb. Az, akinek a lelkisége a fényben van, az amelyik keresztfája alatt a KOS feltámadás ábra jelenik meg a kutyák révén, valamint az, melynek testformája leginkább hasonlít a Jézus ábrázolásokhoz. Míg a másik latorra, a pocakos alakra a sötétség, az anyagi világban ragadtságot jelképező, a földet túró disznókutya a jellemző. Ráadásul ezen lator szellemisége csak egy sötét massza.

Jogos lehet a kérdés, hogy miért van egymás mellett a két lator feszülete, és ráadásul miért épp a jobb lator van a bal oldalon? Mert a festmény meghatározó szimbóluma az ebek sorrendje, és ehhez lett a többi szimbólum is hozzárendelve, ezért változott meg a feszületek sorrendje is. Az ebeknél fontos a sorrendiség, az Ikrek, Bika, Kos, Halak jegy sorrendje… ráadásul a Halak jegyű, ránk kitekintő kutyának kellett hozzánk legközelebb lennie, hisz ő van hozzánk időben is a legközelebb. E sorrendhez kellett igazodnia a keresztfáknak is, hisz a KOS jele csak a mennyországba jutónak jár ki. Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy Jézus keresztje biztosan a két lator között állt? Ebben azért nem lennék annyira biztos. Már csak két álló keresztfa, akár egy kapu. Mindkettőnél a vízszintes keresztgerendának csak az egyik fele látható, mely a kapu érzetet még inkább erősíti és e kapun valami átmegy. Egy vörösen ízzó fénycsík, mely a festmény bal oldalán lévő sötét alakra mutat. Mi lehet a szerepe ennek a fénycsíknak? De ugyanezen kereszfa szolgál kapuként is a kidöntött kereszt kereszttáblája és a barlangban felizzó csillag között is. Kapu és barlang, ezek együtt a Tejút két végét, az Ikrek és a Nyilas jegyet is megidézik, hisz a Nyilas-Skorpió jegy között sötétedik el a Tejút barlangformájúra. Ha a két álló kereszt az Ikrek csillagkép égi megfeleltetése, ráadásul ott van a kapu oszlop mellett a földet túró disznóeb, akkor a kapu másik oldalán a Kos ebekben a Rák jegynek is meg kell jelennie! És ott van az is! Ehhez csak az egyik ebnek kell a farkát másképp csóválnia.

A két lator lábszárát mintha egy sötét árnyék szelné ketté. Mintha ez a sötétség le akarná választani mindkét lator lábfejét. És hogy ez az érzés még erősebb legyen, ezért a latrok alsó lábszára láthatóan sötétebb is, de csak az árnyéktól? Számunkra ez ismerős lehet az árpádkori magyar templomfestészet Szent László harca a kunnal képsorozatából, ahol a leányrabló kuntól megmentett leány a bárdjával teszi ugyanezt a kun lábszárával. Azaz mindez lefordítva a mikrozodiákus „nyelvére”: „Leválasztja a Halak világkorszakot a Vízöntő világkorszakról” - itt is Repin vásznán. Ez viszont megint a vízöntő-paradoxon témájához vezet minket, mely a már elemzett Repin: "Hajóvontatók a Volgán" festmények napút logikájának a központi gondolatát is adta.

A két álló feszület között egy fényes, hosszú vörös csík húzódik, mely a festmény bal oldalán megjelenő sátánra irányul. Ennek vélhetően nem zodiákus, hanem aktuálpolitikai magyarázata lehet. Erre egy, a festményt elemző hozzászólás döbbentett rá, valamint Repin életének azon fordulata, hogy ünnepelt szocialista festőként mégsem volt hajlandó belépni sosem a hajdani cári Oroszországból Szovjetunióvá vált szörnyedvénybe, még ha sorozatos hívásokat is kapott az új politikai elit részéről. De mi lehet ez az izzó vörös csík? Talán éppen a szovjet hatalmi struktúra jelképe, a rúdjára felcsavart vörös zászló, ahol még a zászlócsúcs is látható – és mindez épp a Sátán felé irányul. De mi a szerepe a zászlócsúcs végén csücsülő őznek, vagy a zászló felett, a két feszület között lévő két lábon ágaskodó patkánynak a vörös zászlóhoz? Semmi, mert ezek nem a zászlóhoz, hanem a feszületekhez kapcsolódnak, hisz az őz a szelídség, gyengédség, míg a patkány az alantas rosszindulat jelképe.

repin_golg_arcok.pngAhogy az előző elemzésben is láthattuk, Repin festményein fontos szerep jut az elrejtett arcoknak. Itt is hasonló figyelhető meg, például a kereszttábla felett. Egy arc, ami viszont oldalról nézve egérré alakul át. Repin tudatosan játszik a nézővel, arra készteti a festmény szemlélőit, hogy különböző pozícióból, szögből, távolságból vizsgálják a festményt. Festményei minden pillanatban más és más részletet mutatnak meg magukból. Epheszoszi Hérakleitosz 2500 éves mondása, miszerint “minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan, és a folyó áramlásához hasonlítva a létezőket, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” , érvényes erre a vászonra is. Másodszorra megtalálni a már korábban felismert elbújtatott részletet, sokszor nem is olyan könnyű feladat.
repin_eger_kereszttabla.pngTehát adott az egér/ember arc a keresztfa felirata mellett, melynek a felső része már elmosódott. Talán ennek is jelentése van? Talán éppen az a rész, ami vélhetően héberül szerepelt ott hajdanán? Ha rosszmájú lennék, rákérdeznék, hogy talán az Ikrek keleti megfelelője, az egér törölte le a festményről?

„Pilátus pedig feliratot készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: »Názáreti Jézus, a zsidók királya«. Sok zsidó olvasta ezt a feliratot, mivel az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt írva.” (Jn. 19, 19-21)

“A szöveget általában ebben a formában rekonstruálják: IESVS·NASARENVS·REX·IVDÆORVM (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum – Názáreti/Nazoreus/Nazireus Jézus, a zsidók/júdeaiak királya). Ez volt Pilátus ítélete, a kivégzett bűne. A rómaiak a keresztre feszítés halálbüntetésnél fehér gipsszel bevont kis táblácskát használtak, amelyre jól olvasható, fekete betűkkel írták a betűket.[2] A kereszt felirata János evangéliuma szerint három nyelvű volt.” – Wikipedia

eee_golgota.jpgMinden alkalommal, ahogy más és más méretben tekintek a festmény egyes részeire, újabb és újabb arcok jönnek elő. De nem csak arcok, hanem a koponyában egy másik keresztre feszített szenvedő is, ami egy kicsit eltörő szögből és távolságból nézve már kényelmesen üldögélő emberré változik.
Hány rétegben, és milyen technikával kellett e részleteket a vászonra vinnie Repinnek, hogy ennyi minden előtünjön különböző távolságokból és poziciókból valamint, hogy ne fedje el teljesen az újabb réteg a korábbi formákat?

(A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb rejtett alakok helyei a sárga négszögek mögött.)

Golgota nagy méretben: http://artimage.princeton.edu/files/ProductionJpegs/y1979-59.jpg

 

Az elmúlt hetek festmény elemzései alkalmasak voltak arra, hogy közösen elgondolkodjunk az egyes festmények szimbolikáján. Azonban ennek is meg vannak a maga veszélyei. Félő, hogy a szándékom ellenére is, a napút logika oltárán maga a festmény is feláldozásra kerül. Épp ezért tartom fontosnak László Buka festő-tanár alábbi gondolataival zárni e elemzés sorozatot, mellyel magam is mélyen egyetértek:  

 “Ne feledd Te sem, hogy ezek nem csak napút - de FESTMÉNYEK...IS!!!! :-)

A festészet egy "külön" műfaj, külön jellemzékekkel, amik azt is jelenthetik akár, hogy bizonyos értelemben függetlenek a megtalált zodiákoktól. Vagyis ez egy szakma-eljárás-cselekedet-tett-alkotás, stb. Ezt jobban be kellene venni az elemzésekbe, mert enélkül bizony "csak" zodiák-találat lesz egy emelt megjelenésű képből, mint ahogyan azt a kommentek is jelzik. Így a kép értéke-szerintem-csúnyán csökken, zuhan, hiszen "csak" egy találós kérdés-válasz lesz-marad belőle.  

Csak jeleztem, mint festő, hogy ez nem egy konyhanyelv, mert NAGYON SOKAN (!) csak eddig jutnak és a Te felelősséged is, hogy erre figyelmeztesd az embereket folyton, ha csak lehet, kérem.

Szóval az a Lényeg-szerintem-hogy ne egy "szakácskönyv műélvezet" legyen ebből, mert tapasztalásaim szerint, ha valaki felismeri a bármelyik zodiákot, már heurékát kiált, pedig még el sem indult az Úton..., az alkotás egy Teljesség, amihez még a koszos ecset is odatartozik..”   

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

László Buka Micsoda festmény! :-)

Valkovszki Éva Ott van a Nyilas is, ló formájában...méghozzá fehér ló formájában. Nekem legalább is úgy mutatkozik meg az elülső keresztre feszített alak mögötti fény ábrázolásban rajzolódik ki... (?)

Csanád Dobos Ezt észre se vettem! És ott az átlós fény is - ami szintén e jegy sajátossága :)

Winkler Zoltán és tartom, hogy a hajóvontatós kép tócsájában A. Hitler jövöbeni arcképe látszik....:(

Csanád Dobos Végül is Nostradamus is hasonlót látott pár száz évvel korábban :) https://en.wikipedia.org/wiki/Hister

Winkler Zoltán én felismerni vélek rajta egy vasúti kocsit, még a végzárlámpa is látszik rajta, amiben az elsö világháborút záró tüzszünetet aláíratták a franciák a németekkel...utána következett Trianon meg Versailles

Csanád Dobos Érdekes :) a compiègne-i vagonnal párhuzamba állításod. De a Hitler megfeleltetésednél maradva, akkor nem az 1918-as aláírás időpontja, hanem az 1940-es aláíratás jöhet inkább szóba. De nem nagy a különbség, hisz a hely és a vasúti kocsi ugyanaz, csak a szereplők poziciója cserélődött fel.  https://hu.wikipedia.org/wiki/Compi%C3%A8gne-i_vagon

Edit Kriston mintha zászlórúd lenne, és a vörös felcsavart zászló a csúcsdísszel.



[1] Repin hajóvontató Apostolai http://www.naput.hupont.hu/106

[3] Ré, Egység Törvénye

[4] Tengely tükrözés: Kriston Edit

[5]  PRINCETON UNIVERSITY ART MUSEUM http://artmuseum.princeton.edu/collections/objects/32455  

Catalogue Entry: Executed with apparent disregard for technical finesse, Repin’s Golgotha offers a starkly uncon­ventional interpretation of familiar subject matter. It is a Crucifixion without Christ, whose body has already been removed from the place of execution, leaving yawning emptiness at the center of the painting. Two dead thieves remain, tied to their crosses. A third cross rests on the ground, its nails, its crossbar, and the surrounding area saturated with Christ’s blood. With brutal realism, Repin depicts a pack of carrion dogs licking the blood; one, positioned at the foot of the empty cross, looks out of the painting as if in response to the viewer’s presence.
The desolate feeling of emptiness created by Christ’s absence is countered by a pinpoint of light in what appears to be his tomb in the background, outside the city wall. While working on the painting, Repin was engrossed with the events surrounding Christ’s resurrection. Indeed, Christ’s absence from Golgotha might be seen as presaging the moment of resurrection, a subject Repin depicted the following year in his Morning of the Resurrection.
The artist’s reputation as a leading figure in Russia’s powerful Realist movement had been established in the 1870s by his painting ­Bargehaulers on the Volga (State Russian Museum, St. ­Petersburg). When he painted Golgotha fifty years later, in the wake of World War I and the Russian Revolution, separated from friends and associates in Russia by a redrawn border with Finland, the artist was beset by anxiety for his homeland and by physical handicaps that included the atrophy of his right hand. The difficulty and expense of obtaining canvas for a large-scale work like Golgotha prompted him to use ordinary linoleum (reversed to expose its burlap backing) as a surface for this painting.
While never primarily a religious painter, Repin renewed his allegiance to the Russian Orthodox Church at this time. Religious subject matter, not previously of major consequence in his work, presented itself as a vehicle for the feelings of hope and despair called forth by contemporary events.
 
 

KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNYOK:

Repin hajóvontató Apostolai  http://www.naput.hupont.hu/106

Caravaggio és Wiertz a napúton  http://www.naput.hupont.hu/105

Delacroix, amikor a Szabadság hamis eszménye vezeti a népet az emberi tetemeken keresztül. http://www.naput.hupont.hu/104  

A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján  www.naput.hupont.hu/15

A fejre húzott tölcsér – Hieronymus Bosch festményei http://www.naput.hupont.hu/13

A minószi falfestmények http://www.naput.hupont.hu/42

Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban http://www.naput.hupont.hu/45

Mi az igazság? Krisztus Pilátus előtt http://www.naput.hupont.hu/35

Dürer: Jézus a doktorok köz­­­ött www.naput.hupont.hu/107 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 746
Tegnapi: 722
Heti: 746
Havi: 6 888
Össz.: 638 725

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Repin: Micsoda szabadság! / Júdás / Golgota
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »