2014. szeptember 2.

Dobos Csanád:

Toldi trilógia III.

Toldi szerelme – a NAP

„1877-ben jelent meg Greguss Ágost, a nagyhírű irodalomkritikus tanulmánya, amelyben Arany János balladáit elemezve, értelmezve kifejtette az olvasóknak, mit is akart elmondani egyik-másik balladában a nagy költő.

Amikor elmesélték Aranynak, hogy ő – Greguss szerint – voltaképp mit is gondolt, legyintett egyet, és csupán ennyit válaszolt rá:

- Gondolta a fene!”

Joggal lehet felvetni, hogy az interneten található anekdótához hasonlóan én is így próbálok némi csillagászati, asztrológiai összefüggéseket belemagyarázni a Toldi trilógiába.

Hiába a meglepő csillagászati összefüggések a Toldi trilógia első két részében, mégis csak a Toldi szerelme és a Nap mozgása közötti kapcsolat kimutatása esetén mondhatjuk biztosan, hogy a Toldi esetében nem a „fene”, hanem maga Arany gondolta mindezt.

De ez nem is olyan könnyű. A Vénusz és a Hold kapcsolat szinte adta magát, de a Nap már nem.

A Toldi és a Toldi estéje verszakainak és a sorainak száma az egyik leglátványosabb bizonyítéka e zodiákus kapcsolatnak. A sorok és versszakok számjegyei egyértelmű számok, melyek ráadásul könnyen le is számolhatók. Így már csak a Toldi szerelme-Nap kapcsolat igazolása maradt vissza. És itt kezdődnek a gondok. Arany szájába adott mondattal élve: „Gondolta a fene”, hogy ez ilyen bonyolúlt feladat lesz.

 

Hosszú napokig gondolkodtam az összefüggéseken. Tudtam, hogy igazam van a Toldi trilógia Vénusz-Hold-Nap kapcsolat feltételezésében, de mégis a bizonyításhoz vezető útra mégsem leltem a Toldi szerelme és a Nap kapcsolatában. Sőt már a költemény verszakainak, sorainak száma is elbizonytalanított. Miért pont 1153 versszak, ami ráadásul prim szám is, miért éppen 8980 sor, ami megint nem többszöröse semmi olyan számnak ami a napokkal, évekkel, esetleges precessziós világkorszakokkal kapcsolatban lenne. Pedig az előző két Toldi rész alapján biztos voltam benne, hogy a Toldi szerelmében a Nap pályaadatainak van kulcs szerepe. De mi lehet az a csillagászati szabály, amit Arany János alapul vett?

Mivel itt elakadtam, belekezdtem a szereplők, helyszínek pontos kigyűjtésébe. De ez nem is olyan egyszerű egy ilyen méretű költeményben. A szereplők, helyszínek kuszasága ezt nagyon megnehezíti. Nem maradt más választásom: vagy feladom, vagy újra visszatérek az 1153 versszakhoz és a 8980 sorhoz. De a vadászösztön tovább hajtott, hiszen ez a megválaszolatlan kérdés továbbra is bosszantott. Ekkor akadtam a wikipedián az alábbi idézetre, mely végre kimozdított a holtpontról:

„A Toldi szerelme a történetnek korábbi szakaszát beszéli el, tematikus szerkezet alapján nem előzmény, hanem következmény a Toldi estéjéhez képest: a külső és belső fejlődés ellentétét a látszat és a való szembeállításának elvontabb szintjére emeli.

Lajos és az udvarában élő Toldi rendkívüli tréfához folyamodva él vissza a megtévesztő látszattal: a király álruhában látogat Rozgonyiékhoz, Toldi másnak a fegyverzetében vív párviadalt Piroska kezéért. Az alkalmi megtévesztések után a kivételesen vállalt látszat erősebbnek bizonyul a mű két hősénél, s egyikük sem tud szabadulni hatásától, sőt másokat is kiszolgáltatnak a színlelés hatalmának, s a látszat uralkodóvá válik”.

Egymás után ömlő kifejezések: „megtévesztés”, „látszat”, „színlelés”, ami utalhat a Nap-Hold viszonyára is. És pont erre a színlelésre épül az egész költemény. Látszat ostrom Itáliában, megjátszott leányrablás a rablók váránál, álruha, álszerepek szinte minden fontosabb szereplő részéről...

Ahogy a legyőzhetetlen Toldi is páncélt cserél az ügyetlen Tar Lőrinccel, és adja neki erejét a viadalon, úgy jár el a Nap is esténként, és ruházza fel a fényével a sötét Holdat.

   Azt gondoltam: hátha megcserélnék veled,
Fölvenném sisakod, páncélod, fegyvered?...
Termetünk hasonló, mind lovon mind gyalog."
"Úgy de, monda Lőrinc, az én kezem balog."

Azonos termet, csere, jobb-bal oldal felcserélése: Nem nehéz belátni itt a Nap –Hold kapcsolatról is szó van. A csillagászat egyik nagy rejtélye, pont e szerepcseréhez kapcsolódik. A Hold és a Nap földről tekintve azonos méretűek (a 400 szoros méretkülönbséget a 400 szoros távolság kompenzálja!), ahogy Toldi és Tar Lőrinc is! De nézzük tovább a Hold küzdelmet a Toldi szerelmében pár verszak kiemelésével

Felel arra Miklós: "No, azt vettem észre!
Én se' vívok jobbra, hanem csak bal kézre;
Bizd rám. Azalatt te bújj el, és légy veszteg."
Rá is bizta Lőrinc; ebbe' megegyeztek. –  (15)

Bal kéznek fontos szerepe van. Az egyiptomi mitológiában Horusz JOBB szeme a NAPot, a sérülékeny BAL szeme a HOLDat szimbólizálta.

Toldi a Tar Lőrinc színeiben áll ki,
Zöld-fehér bágyadt szín, tudja ott akárki,
Cimerén tarvarjút visel ősi vérte;
Sokszor lekárogták cimborái érte.
   De most Toldi Miklós vette maga mellé,
S Lőrincet azóta csúfolni ki merné!
Tetszett a lovagnak, hogy amazt ne bántsák:
Így fonódott köztük és ilyen barátság.  (19)

A Hold színe is bágyadt a Nap fényéhez képest. A Tar Varjú is figyelemre méltó. A Nap karakter jellegzetessége a hosszú lobogó “lángoló” haj, amiről az Akhilleusz/Szent László falfestmények összevetésénél már szó volt.

http://www.naput.hupont.hu/23  A “Tar”- kopasz jelző illik a Holdhoz, ahogy Tar Lőrinchez is.

A Tar-kő név újra megjelenik a megjátszott leányrablás történetben is:  “Tarkő tetején áll hegyi-rabló vára”. Míg a Szent László templomi falfestményeken a leányrabló kun “lángoló” hajú, addig most a megjátszott, színlelt leányrablásnál a TAR-KOPASZ név kerül elő. Ennek szimbólikus jelentősége van.

Nagy legény volt Lőrinc, vete nagy árnyékot,
Társai csúfságból el is nevezték ott
Majd "hüvöstartónak", majd meg "lágymosónak."
Látszott minden csontja puha porcogónak.
   Ezért csak azon volt, hogy alázatoson
Toldi kegyelmébe valahogy bejusson,
S mellőle csaholjon a többire bátran,
Mint kis eb, ha érzi, hogy ő nem gazdátlan.  (20)

A Hold a hűvös és vizes bolygó. Tar csúfnevei is erre utalnak. Egyébként mi értelme lenne így csúfolni valakit, ha nem azért, hogy a Hold Tulajdonságát hangsúlyozzák!

Szemet szúró hasonlóság: Toldi Lőrinc és Tar Lőrinc. Két azonos keresztnév. Talán pont ez az egyezőség biztosítja Tarnak Toldi barátságát?

Toldi magát elsőbb teszi ügyetlennek,
lova csetlik-botlik mikor összemennek.
Bal keze a nagy fát tartani sem tudja,
Mint valamely kútgém imbolyog a rúdja;
   Vágtat amaz, vágtat, megeresztve fékét,
Toldinak erősen szegzi rúdja végét,
Toldi meg a vállán egy különöst rándít.
Nevetik Lőrincet, mint az igazándit.    (22)

Nincs írva, se festve párja lovagkönyvben,
Ahogy ez ütést ő kikerűlte könnyen,
Nehezét egyszersmind nagy emelő-fának
Lába közé ejtve Butkai lovának:
   Iramatban a ló megállani nem tud,
Míg szügyben nem éri a nagy esetlen rúd,
Akkor olyat zökken rohanó terhével,
Hogy urát tarkóján átalveti fővel.

A Hold csak a Nap valós fényét tükrözi vissza, így bár éjjel a Hold világit, mégis a Nap fényét kapjuk általa. Hiába bújt meg Toldi Tar Lőrinc páncéljában, mégis Toldi a legyőzhetetlen Toldi maradt! Ha még ez igaz is, mindezen csillagászati összefüggéseknek a Toldi szerelme szerkesztésében van e nyoma? A Nap-Hold „álcának, megtévesztésnek, kitakarásnak” van e valami csillagászati számértéke is? Van, és nem is akármi:

A 3500 éves phaisztos naptár korongnál tett megállaptásaimnál már szó volt két csillagászati ciklusról, mely a Nap és a Hold idő és térbeli mozgását hangolja össze (http://www.naput.hupont.hu/55):

A 19 évből álló Metón-ciklusról, melyet a Nap- és Holdnaptárak összehangolására használták:

„A Metón-ciklus csillagászati fogalom, 19 évből áll, ami után a Hold fázisa az évnek ugyanarra a napjára esik. I. e. 433 körül tette közzé Metón görög csillagász. Tőle függetlenül a babiloni csillagászatban is ismert volt.

A ciklus magyarázata, hogy 235 holdhónap hossza majdnem pontosan megegyezik 19 tropikus évvel (napév). 235 holdhónap hossza 6939,689 nap, a 19 tropikus év pedig 6939,602 nap. A két hossz közti különbség mindössze 2 óra.” 

Valamint a 18 évből álló saros ciklusról, melyet a Hold- és Napfogyatkozások előrejelzésére használták:

“The saros /ˈsɛərɒs/ is a period of 223 synodic months (approximately 6585.3211 days, or 18 years and 11⅓ days), that can be used to predict eclipses of the Sun and Moon. One saros period after an eclipse, the Sun, Earth, and Moon return to approximately the same relative geometry, a near straight line, and a nearly identical eclipse will occur, in what is referred to as an eclipse cycle…”

Az exeligmos (görögül:  εξέλιγμος – „a kerék elforgatása”, azaz három „Saros” időszak)  54 éves és 33 napos időtartamot jelöl, melyet az egymást követő Nap- és Holdfogyatkozások megjósolására lehet használni. Előnye ennek a háromszoros Samos időtartamnak, hogy közel hasonló helyen és hasonló órában volt várható a következő fogyatkozás.
Azaz egy Saros periód 223 szinodikus hónap, ami megfelel 18 év és 11 napnak.

Adott két ciklus, melyhez a Hold, Nap egymásnak „térbeli” és időbeli megfeleltetése kapcsolódik. A két alapciklus a 18 és a 19 éves ismétlődő eseményen alapul, ami az 1153-as primszám felbontásához is meglepően könnyen felhasználható, ráadásul négy különféle módon:

63x18 +   1x19,

44x18 + 19x19,

25x18 + 37x19,

  6x18 + 55x19

Ez illik is a keresett 1153 versszak számosságához. Érdekes eredmények, de mégsem elégségesek. Négy lehetséges megoldás, de melyik az igazán megfelelő? Egyik sem, vagy talán mindegyik?  

De mi a helyzet a keresett 8980 sorral?  A trilógia másik két részénél a sorok számát és a görög színjátszás matematikai kapcsolatát vélelmeztük. Érvényesül ez az elv most is a Toldi szerelmében is? 

 A trilógia korábbi elemzésénél a 202 és a 221 sorból álló csonka részt könnyú volt megérteni, de mit is jelenthet a Toldi szerelmében ez a 1031 sorból álló csonka rész?

Itt is a Nap van elrejtve, de nem is akárhogy! Tisztán, az Önmaga minőségében egy olyan számjeggyel amit mindenki ismer. Egy év alatt a Föld 366-szor fordul meg a tengelye körül. 366-szor, de az utolsó körét nem fejezi be. Ezért is lehet egy évet 365 nappal alapul véve szökőnapokkal korrigálva mérni, ahogy mi tesszük. De lehet az évet 366 nappal is mérni, ekkor viszont „negatív” szökőnapot kell alkalmazni, ahogy nagy eséllyel a minoszi (krétai) ősi civilizációban tették (Lásd http://www.naput.hupont.hu/54). De hol van elrejtve a 366 a 3x1153+1031 sorok számának megbontásában? A különbségben! A csonka résznek a többi részhez képest hiányzó 122 sorában: 1153-1031. Ez a háromszoros 122 soros hiány együtt adja a 366-ot.(Meglepő, de nem szokatlan matematikai megoldás Aranytól. Már a Toldi-Vénusz elemzésben is találkozhattunk ilyen megoldással.)

Ezzel igazoltuk is, hogy a Toldi trilógia egyes részei a Sumér-Magyar hagyományoknak megfelelő Vénusz-Hold-Nap hármossággal állnak szoros kapcsolatban, ahol az egyes költemények verssorai és versszakjai számossága adja a legfőbb matematikai bizonyítékát ezen szerekesztési logikának.

 

Bőven lehetne beszélni még egyéb motívumokról, melyekre korábban már utaltam: Toldi pokolra szállásáról, a Lakatos újboli megjelenéséről és sírrablásáról (6.ének 78.versszak). Hasonlóan a leányrablás kettős síkja (Rozgonyi Piroska és rablók színjátéka), a furcsak szexuális magatartást sugalló sorok (5. ének 21-22, 57. verszak), valamint Piroska neve és csodás feltámadása szintén érdekes gondolatokat kelthet életre, de ezzekkel nem kívánok most foglalkozni. Ez legyen már más lelkes olvasóm kalandja.

 

Hozzászólás

W.Z. Facebook   2015.január 5.

Heló, Csanád! Meg tudnád nekem adni pontosan (hely,kiadó,évszám, oldalszám) 
a Gondolta a fene anekdota forrását? (Mert ezt nemcsak én keresném. Illetve 
ahogy hivatkozod, az nagyon általános...) Előre is köszönöm.

D.Cs. Facebook 
Sajnos én is csak az interneten találtam erre az idézetre, ezért is 
hivatkoztam olyan általánosan.

W.Z. Facebook

És ugyanott arra nem találtál, hogy az egész csak anekdota, de az a 
fajta, amit "csak úgy" kitaláltak? Én arra emlékszem - mivel én is 
sántikáltam egyszer hasonlóban -, hogy keresni keresik, sok 
lapszéljegyzetet vizsgáltak, legfőképp Möller Ede dolgozatát a 
Tetemre-hívásról, ami tényleg visszakerült Aranyhoz és 
olvasta is, el is látta megjegyzéssel (hivatkozik rájuk Bagoly Csilla, 
aki rettenetesen okos nőnek kell, hogy legyen), de ilyesmiről ő se 
számol be, hogy "akarta a fene". Következésképp: mindent bele!

 

 

Oldal: Toldi szerelme - NAP
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat