2016. március 4.

Dobos Csanád

Három magyar népmese Napút elemzése

Népmeséink egyik legnagyobb varázsa, hogy teljesen másképp szólnak hozzánk az egyes életszakaszainkban. Kisgyermekként a mese varázsfonala, a tiszta erkölcsisége ragad minket magával, kiskamaszként viszont már az elbújtatott, izgató szexualitása mozgatja meg a fantáziánkat, valamint annak a megérzése, hogy valami sokkal többről is szólnak ezek a mesék. Aztán, ahogy bővülnek a csillagászati és szimbolikai ismereteink, úgy egy és másra újabb és újabb réteg tárja fel varázslatos világát számunkra. És ez a feltárulkozás folyamatos, hiszen a gyerekeink, unokáink mesehallgatási izgalmát átérezve a népmese újra erőre kap bennünk. A meséink napút szerkezetén elgondolkozva többek között olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mi köze Mátyás (királyunk)nak a Mithrász kultuszhoz és a vízöntő-paradoxonhoz valamint, hogy a manicheista szemléletben hogy lehet a vizet kristály szerkezetűnek tekinteni.

Ahogy a népmeséink, úgy a hozzájuk kapcsolódó napút logika is közös kincsünk és örökségünk – ezért érdemes ezek megértésére némi időt szánni.

 

Benedek Elek: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az Óperenciás tengeren innét, volt egyszer egy király. Szörnyű hatalmas volt ez a király, féltek a népek tőle, ha messziről látták, reszkettek tőle, mint a nyárfalevél. Ha ez a király egyet tüsszentett kengyelfutók s lovas legények vitték hírét az egész országban, s aki nem mondta: „Adj Isten egészségére”, halál fia volt. Nem is akadt az egész országban, csak egy ember, ki ne mondja, hogy adj Isten egészségére. Ez a csillagszemű juhász volt. Nosza, megfogták a király emberei a csillagszemű juhászt, vitték a király színe elé s jelentették:– Ihol, felséges királyom, ez a csillagszemű juhász nem akarja mondani, hogy adj Isten egészségére.
Hej, szörnyű haragra lobbant a király!– Mit, te nem mondod, hogy adj Isten egészségemre?!
– Dehogy nem mondom, felséges királyom, bizony mondom, hogy: adj Isten egészségemre.– Nem az egészségemre, hanem az egészségére.
– Hiszen mondtam, felséges királyom, egészségemre.
Megrántja az udvarmester a juhász subáját, súgja neki:
– Te szamár mondjad, hogy adj Isten egészségére.
– De már azt nem mondom – mondotta a juhász –, amíg a király őfelsége a lányát nekem nem adja. 
Ott volt a királykisasszony a szobában, megtetszett neki a csillagszemű juhász, jó szívvel a felesége is lett volna, de nem mert szólni. Hanem a királynak sem kellett egyéb, csak ezt hallja, mindjárt bekiáltotta a katonáit
-Vigyétek ezt a legényt s vessétek a fehér medve tömlöcébe!

A címben szereplő CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ, miért csillagszemű? A magyar népművészetben ha egy csillag van ábrázolva, megemlítve külön jelző nélkül akkor ez az esetek többségében az Esthajnalcsillag, más néven a Vénusz. Mielőtt elkezdeném a napút járást, fontos pár észrevételt megtenni. A látszólag egyenes cselekménysorozat három különböző síkon fut. A történet kezdetétől a kisévi, azaz a 365 napos, az évenként megtapasztalható NAPút vonalon futnak az események.

A második egység a TÖMLÖC-ben zajlik. A tömlöc egyértelműen a BAK, bezártság szimbóluma. Itt fontos szerepe van a BAK három dekanátusának, a Szűznek, a Bikának és a Bak dekanátusoknak. 

A harmadik rész újabb külön cselekményszál. Itt az öreg király bársonyos hintóba ülteti a tömlöcöt túlvészelt juhászt, és körbevezeti birodalmában miközben felajánlásokkal lepi el. Első pillanatra az ezüst erdő, arany vár és a gyémánt tó között semmi kapcsolat sincs, de ismerve az egyes zodiákus jegyekben uralkodó és otthon lévő bolygók helyzetét egy újabb érdekességnek lehetünk megfigyelői.

Nézzük a mese indítását: „Szörnyű hatalmas király, féltek a népek tőle”. Egyértelmű marsi tulajdonság, de a hatalmas méret és félelem utalhat a Szaturnuszra is. A SKORPIÓBAN e két bolygó együtt van otthon és erőben. Bár a Szaturnusz csak rejtett erőben van, ezért nem jelenik meg még ekkor személyesen a király, csak a közvetett hatását érzékeljük, hiszen a személye utal a törvényre, amit be kell tartatni akár gyilkosság árán is!

„Reszkettek tőle, mint a nyárfalevél” - A nagy égi fa, a Tejút itt metszi az állatövet, a NYILAS irányában.

„Ha ez a király egyet tüsszentett” –Betegség BAK jegy.

„kengyelfutók s lovas legények vitték hírét” - Kirajzás, szétáradás, ami VÍZÖNTŐi kép.

„halál fia volt” - Egyértelmű HALAK-HALÁL megfeleltetés.

A „csillagszemű juhász”-nak itt kell megjelennie a mesében, hiszen a Vénusz CSILLAGszemű a HALAKban, van erőben. Most kell kifejtenie a hatását.

„szörnyű haragra lobbant a király!” A KOS csillagjegyben a MARS otthon, míg a NAP erőben van. A “lobban” kifejezés nagyon illik a tüzes NAPra is.

„Dehogy nem mondom, felséges királyom, bizony mondom, hogy: adj Isten egészségemre”. De csak az enyémre! BIKA tulajdonság. A BIKA az önzés, az ego helye az évkörben… „kinek, ha nem nekem” hozzáállás ideje is. A BIKÁban a Vénusz van otthon, és láthatóan nagyon jól érzi magát ekkor és itt. Ráadásul a misztikus zodiákusban a Bika az egyetlen jegy, mely csak önmagával van kapcsolatban.

„Megrántja az udvarmester a juhász subáját, súgja neki”: a suba a tejút szimbóluma, életerő, varázserő lakozik benne, vélhetően Tejút kapcsolata révén. Az eddigi logika alapján ez az IKREK szimbóluma kell, hogy legyen, mint később is a mese további részében is.

„Te szamár” Az északi és deli szamár nevű csillagok a jászol csillaghalmaz körül a RÁK csillagkép legfontosabb csillagai)

„amíg a király” (OROSZLÁN)

„őfelsége a lányát nekem nem adja.” (a vélhetően még SZŰZ lányát)

„jó szívvel a felesége is lett volna” (MÉRLEG, az esküvő állatövi jegye)

„De nem mert szólni... bekiáltotta a katonáit” Félelem, erőszak, hatalmi kényszerítés újra a SKORPIÓ jegynél, ahogy a mese indításánál is. Az e jegyben otthon lévő marsi katonák újra színre lépnek a Skorpió jegyben. De közben végigjártuk már egyszer az égi kört a kisévi, 365 napos rendszerben és itt vagyunk újból a mérges királynál.

„fehér medve tömlöcébe!” Miért nem JEGES a medve, miért fehér a jelzője? S miért fontos a színét hangsúlyozni? Mert át kell menni a NYILAS-on, hogy a BAK tömlöc dekanátusaihoz, mint büntetési fokozatokhoz érjünk. A NYILAS – Ló, de a magyarság számára ez mindig fehér! De nem ló, hanem medve, mely a Tejútra merőleges Haláltengely Szűz jegyének holdháza. Azaz, azt az irányt jelzi, ahonnan legjobban lehet a Nyilas energiákat gátolni, kizökkenteni és közömbösíteni, bezárni.

MEDVE TÖMLŐC: BAK-tömlöc bezártság. A medve tulajdonsággal a szűz karakter van hangsúlyozva! Egyből a Bak harmadik, kimeneti Szűz dekanátusa is jelezve.

A mese folytatása:

Leviszik a legényt a tömlöcbe, hát ott fel s alá jár a fehér medve nagy morogva, három napja nem evett, egy falást nem adtak enni neki, hogy jól kiéhezzék, hadd szaggassa széjjel a juhászt. Ahogy a juhász belépett, felállott a két hátsó lábára, nagyot bődült. 
– No most, csillagszemű juhász, vége az életednek! 
De halljatok csudát, mikor a medve meglátta a juhász csillagszemét, egyszeribe megjuhászodott, lefeküdt a földre, meg se mozdult. A csillagszemű juhász pedig egész éjjel dúdolt, fütyült s mikor reggel lement az udvarmester, szeme, szája tátva maradt, azt hitte, hogy csontját sem találja a juhásznak s hát ím, ott állott előtte elevenen, kutyabaja sem volt. Fölvezetik a juhászt a királyhoz s jelentik:
– Felséges királyom, él a juhász.
– Jól van, jól – mondja a király –, de azért megijedtél, ugye? Hát most mondod-e, hogy adj Isten egészségére? Felelte a juhász:
– Nem, amíg a leányát nekem nem adja, ha tíz halálba megyek is. 
– No hát vessétek tíz halálba – rikkantott a király.
Vitték a legényt a tömlöcbe, amelyikbe tíz óriási sündisznó volt elzárva. De bezzeg ezek nem szelídültek meg a szemétől, mert egyszerre tíz sündisznónak nem nézhetett a szemébe. No, hanem volt a csillagszemű juhásznak egy szépen szóló furulyája, azt a subája alól előhúzta, elkezdett furulyázni, kezdette andalgósan, folytatta szaporázva. S hát, Uram-Teremtőm, táncra kerekednek a sündisznók, járták elébb lassan, azután sebesebben, addig járták, mígelnemdűltek s azután lefeküdtek aludtak, mint a bunda. Megy le reggel az udvarmester, összecsapja a kezét. 
– Hát te élsz? – kérdi a csillagszemű juhásztól.
– Nem is halok meg – mondja a juhász –, míg a király leánya a felségem nem lesz.
Fölvezetik a király színe elé.
– No, te legény – mondja a király –, most már tíz halál torkában voltál – még most sem mondod, hogy adj Isten egészségére?
- Nem én, felséges királyom, ha még száz halálba visznek is, míg a leányát nekem nem adja.
- Hát akkor vigyétek száz halálba! – ordított a király nagy haraggal, s vitték a csillagszemű juhászt le abba a tömlöcbe, amelynek közepén volt egy kút, annak a belseje ki volt rakva száz kaszával, a fenekén égett egy mécses. Akit abba beledobtak, az onnét élve ki nem került soha. 
– Hej, szegény fejem – gondolta magában a juhász –, ennek már fele se tréfa. Szól a katonáknak, hogy menjenek egy kicsit ki a tömlöcből addig, míg gondolkozik, hogy mondja-e: adj Isten egészségére. Kimennek a katonák s a juhász nagy hirtelen a fokosát beleszúrja a kút köblébe, s fokosra ráakasztja a tarisznyáját, aztán rá a subáját, a suba nyakára az árvalányhajas kalapját s azzal szépen meghúzódik a tömlöc sarkában. Bejöttek a katonák s kérdik:
– No, meggondoltad-e?
– Meggondoltam – mondja a juhász –, de mégsem mondom, hogy adj Isten egészségére.
– No bizony, ha nem mondod, belé is taszítunk a kútba. 
A katonák azt hitték, hogy a juhász már ott áll a kút mellett, a subáját, a fokosát, mindenét beletaszították a kútba s mikor látták, hogy a kút fenekén a mécses kialudt, szentül azt hitték, hogy meghalt a juhász. Megy le reggel az udvarmester, hadd lássa ő is, igazán elpusztult-e a csillagszemű juhász. Hát halljátok csak, ott ült a kút mellett, furulyázott,. Felviszik a király elé s mondja neki a király:
– No, te legény, mostan száz halálban voltál, mondod-e, hogy adj Isten egészségére?
– Nem én, felséges királyom, míg a leányát nekem nem adja.

„fel s alá jár morogva” - hömpölyög és morog - VÍZÖNTŐi hatás, de nem történik semmi, hiszen rejtett erőbe lévő bolygó van csak, nincs ami közvetlenül kiváltson eseményt. Ahogy a hullámok csapódnak egyik oldalról a másikra, úgy jár fel, s alá a medve is a zárt térben. Az előző blokk a BAK jeggyel ért véget, és most innen folytatódik a Vízöntővel.

„vége az életednek” HALAK-halál megfeleltetés újra

„megjuhászodott, kutyabaja” - Juhász-juh-kos és ott a kutya is, mely a KOS keleti párja

„Nem, amíg a leányát nekem nem adja, ha tíz halálba megyek is”. A BIKÁ-ban vagyunk újra, mint az előbb is, mintha ez lenne a király és a juhászlegény közti párbeszédre a legalkalmasabb idő. Bikában a Vénusz otthon, ahogy a csillagszemű is. Viszont a Hold van erőben. Valaminek változni kell nagyon nagy mértékben, ahogy a tengervizek is napi kétszer a Hold hatására. Talán ezért is, de a hetykeség itt már tompul, viszont a makacsság erősödik.

A „Tíz halál” – Ez egyértelműen a HALÁLTENGELY. A 10-es (ahogy az 1-es is) a SZŰZ számossága, a halál meg a HALAK megfeleltetése. E tengely szerepe a SZŰZ, BIKA, BAK földi jegyek kapcsolatában érthető. Ahogy az előző tömlöc a BAK jegy szűz dekanátusához igazodott (MEDVE tömlöc), úgy a következő már a BAK jegy tömlöc másik dekádjához a BIKÁhoz, melynek keleti megfelelője a disznó.

„Tömlöcbe, amelyikbe tíz óriási sündisznó” – disznó a bika keleti megfelelője.

„furulyája, azt a subája alól előhúzta”, A furulya a lelkiség szintje, a rajta játszó kezek az IKREK mikrozodiákusnak felelnek meg. Ahogy korábban a subának volt, most az furulyának van varázs szerepe – és mindkettő az IKREK jegyhez kapcsolódik. Érdemes felfigyelni a mondat egy másik részére is: „De bezzeg ezek nem szelídültek meg a szemétől”. Míg a fehér medve a legény szemétől szelídült meg, ami a fejen a szellemiség szintjén van, addig itt most a kezeknek, tüdőnek azaz a lelkiségnek van szerepe a furulyázásban.

„járták elébb lassan, azután sebesebben”… körtánc, örvény, gyorsulás tipikus RÁK szimbólum,

„mígelnemdűltek” - miért van egybeírva? Csak hogy jobban odafigyelj! A nap az OROSZLÁN csillagképben van a legmagasabban, innen ellépve már csak “eldülni” lehet.

„s azután lefeküdtek aludtak, mint a bunda”. A mély alvás- örök álom összetartozó szimbolikák. S miért kell említeni a bunda kifejezést? A bundáról milyen állat jut először az eszünkbe, főleg hogy nem szőrt említünk? A medve… azaz a SZŰZ-be léptünk. Alvás- és a Szűz jegy együtt pedig megint a Haláltengelyt idézi meg.

„összecsapja a kezét” - a kar, kéz az Ikrek mikro zodiákusa, de a mozdulat, hogy összecsapja párhuzamosan, két oldalról az már inkább a MÉRLEGet idézi meg.

„ordított a király nagy haraggal” (SKORPIÓ haragos király) A mérges király újra e jegynél, íme, harmadszor is.

És itt elakad az elemzés, hiszen HIÁNYZIK A NYILAS JEGY! Ennek okáról érdemes majd a teljes elemzést követően elgondolkozni, lehet véletlen is, de lehet tudatos döntés is ennek kihagyása.

„tömlöc, amelynek közepén volt egy kút, annak a belseje ki volt rakva száz kaszával”. Harmadszorra is tömlöcbe kerül Csillagszemű. Ahogy mindig, most is a BAK jegyben, de most a szűz dekanátusába, hiszen az AratóSZŰZ került kihangsúlyozásra a kaszákkal.

„A kút fenekén égett egy mécses. Akit abba beledobtak, az onnét élve ki nem került soha”. De milyen kút ez is? 

„ennek már fele se tréfa. A juhász nagy hirtelen a fokosát beleszúrja a kút köblébe, s fokosra ráakasztja a tarisznyáját, aztán rá a subáját, a suba nyakára az árvalányhajas kalapját s azzal szépen meghúzódik”

A fény a kút mélyében, a túlsó felén látható. A BAK-RÁK tengely jelzése ez, ahol az egyik a sötét börtön állapota, a másik pedig fényé. De a Bakból nem könnyű átjutni a Rák jegybe! Ehhez varázslatra van szükség, ahogy a természetnek is évről évre, hogy átjusson évenként a bak szorításán. A fokos is jelképes varázseszköz a sumér időktől kezdve… s a levetkezés mintha szakrális kereszteléshez készülne a Vízöntő jegybe. Míg az előző tömlöcöknél a szellemiségnek (szem-fej-szellemiség), majd a kezek-tüdő és furulya révén a lelkiségnek jutott főszerep, itt szinte a teljes viseletnek, azaz a testiségnek.

„beletaszították a kútba s mikor látták, hogy a kút fenekén a mécses kialudt” – a kút VÍZÖNTŐi szimbólum, melynek most szerepe van. Jelképesen a testi mivoltát, és csak azt taszítják bele a kútba. A három börtön fokozatban a szellemiségnek, a lelkiségnek és most a testiségnek jut fontos szerep. (Csak emlékeztetőül: Míg a fehér medve a legény szemétől szelídült meg, ami a fejen, a szellemiség szintjén van, addig a sündisznóknál most a kezeknek, tüdőnek, azaz a lelkiségnek volt szerepe a furulyázásban.)

„szentül azt hitték, hogy meghalt a juhász”.- HALAK–halál. De már ott is van egyben a KOS jegy is a juhász kifejezésben. Ez lenne a feltámadás misztériuma is egyben? S a KOS, juh és így a juhász, mint a feltámadás szimbóluma? Isten bárányának (őrzője)?

„Hát halljátok csak, ott ült a kút mellett,” Szinte adja magát a megfeleltetés, amint Jézus lepihent a kút mellett, egy szamariai asszony jött a kúthoz vizet meríteni.
De milyen kút mellett? Ez már nem a BAK jegyben lévő kút! Ez már a kút másik oldala a RÁK jegy. Oda ugrik át a történet! És a BAK-RÁK kút mellett ül és furulyázik, ami, ahogy már korábban szó volt róla az IKREK jegyhez kapcsolódik. (mely jegy mellékesen a RÁK jegy mellett is van!). Ezzel a Csillagszemű átlépett az ÉLETTENGELYRE és innentől másabb mozgást vesz fel a napút járás!

„Felviszik a király elé” – Ahogy eddig is, megint a király és a juhász párbeszéd a BIKA jegyben zajlik. De most ténylegesen megfordult a menetirány?

És a befejező rész:

– Abból nem lesz semmi – mondta a király –, pedig nem tudom, mit adott volna azért, ha a juhász azt mondja egyszer, hogy adj Isten egészségére! Hiszen – gondolt a király –, majd kevesebbel is megelégszel te. 
Befogatott a bársonyos hintajába), maga mellé ültette a csillagszemű juhászt s úgy hajtatott az ezüst erdőbe. Mondta neki: 
– Látod-e ezt az ezüst erdőt, te juhász? Neked adom, ha azt mondod, hogy adj Isten egészségére. Tetszett a juhásznak az erdő, de most azt is mondta:
– Addig nem, felséges királyom, míg a leányát nekem nem adja.
Aztán az erdőből kihajtatott a király s messziről ragyogott feléjük az arany vár. 
– Látod-e azt az arany várat, juhász? Neked adom, ha azt mondod: adj Isten egészségére.
– Nem mondom, felséges királyom, míg nekem nem adja a leányát.
Mentek tovább s értek a gyémánt tóhoz
– No, te juhász – mondta a király –, neked adom az ezüst erdőt, az arany várat s a gyémánt tavat, csak egyszer mondjad, adj Isten egészsége.
- Nem mondom én, felséges királyom, míg a leányát nekem nem adja.

Ez már a mese harmadik egysége, amire a bevezetőben is utaltam.
„kevesebbel is megelégszel te”. Ezt tekinthetjük a varázslat, illúzió időszakának, amikor a pénz, arany fétis uralma kerül bemutatásra… Belép az anyagias illúzió. De mi is ez a harmadik szint?

„Befogatott a bársonyos hintajába” - előbb még a BIKÁ-ban voltunk, így most a hintó- MÉRLEG megidézése révén valami érdekes történik az időrendben. Hogy keveredtünk át a MÉRLEGBE a BIKÁBÓL? A hintó a MÉRLEG szimbóluma a KOS-sal szemben, ami egyben a precesszió szerinti első Vízöntő dekanátusai. Vagy esetleg valami másról van szó?

A király háromszor kísérti meg a Csillagszeműt, ahogy a Sátán is Jézust. 
Ezüst erdő, arany vár és gyémánt tó az ajánlata. Az ezüst és az arany hozzá társítható egyes zodiákus jegyekhez. A gyémánttal már nagyobb gond van. Az arany, mint a Nap féme az OROSZLÁN és a KOS jegyhez kapcsolható. Hasonlóan az ezüst HOLD a Bika és a Rák jegyekhez. Érdekes párban állás, ami a manicheista zodiákus rendszer sajátossága. A Tűz és a „nulladik” elemi minőség jelzése. De mi a gyémánt tó? Talán folytatódik a lefelé ereszkedés a létrán a víz elemek megfeleltetése? A víz, mint folyékony kristály ismert az ezotériában, sőt Ré is megemlíti az 57. Ülés alkalmával.[1] Mindenesettre, ha folytatható e logika, azaz a manicheista/szkíta égi létrán a leereszkedés, akkor talán mégis jó úton járunk.

– Hát jól van, neked adom a leányomat, de aztán mondjad is, hogy adj Isten egészségére!
Na, hazamennek s a király mindjárt kihirdetteti az egész országban, hogy férjhez adja a lányát a csillagszemű juhászhoz, jöjjön, aki jöhet a vendégségbe, lesz étel, ital elegendő, különösen, ha hoznak magukkal. Hiszen lett lakodalom, hét országra szóló. Ott ült a csillagszemű juhász a király mellett), ettek, ittak, vígan voltak. Egyszer aztán hozzák a tormás húst, nagyot prüsszent erre a király, s hadarja egymásután a csillagszemű juhász:
– Adj Isten egészségére, adj Isten egészségére, adj Isten egészségére! – Mondta valami százszor. 
– Jaj, jaj, ne mondd tovább, inkább neked adom az egész országomat.
Ott egyszeribe meg is koronázták a juhászt, ő lett a király, de bezzeg jó sorsa lett ezután a népnek. Szerették is ezt a királyt. Ha prüsszentett, egy szívvel, lélekkel kiáltotta mindenki: Adj Isten egészségire.
Aki nem hiszi, járjon a végire s ezt a mesét adj’ Isten egészségire.

A befejező rész szintén követi a létrafokok sorrendjét, az esküvő (MÉRLEG) a levegős jegyeket, az újabb tüsszentés (betegség-BAK, ahogy a mese kezdetén is) pedig a földi jegyeket idézi meg.  Végül nemcsak a mese, hanem a Csillagszemű is megérkezik a NYILAS jegybe, ahol megkapja a szakrális királyságot.

 

A királykisasszony jegyei

Ami egyből kitűnik, a FIX és VÁLTOZÓ zodiákus kereszt párhuzamos menete. A Disznó ellés (BIKA), gyermek születés (HALAK) együttes indítása elég hangsúlyos mese kezdetén. Ennek szerepe van, ezért jó támpont lehet számunkra a mese napút elemzésében is.

Mivel a HALAK és a BIKA jegyek között nincs közvetlen asztrológia kapcsolat (a köztük lévő KOS jegyet leszámítva), ezért vélhetően külön jegyekről (vagy éppen zodiákus keresztekről) lehet szó.

A NAP-HOLD-VÉNUSZ (csillag) hármasság együttes jelenléte a királykisasszony testén, ráadásul a VIZÖNTŐ jegyek halmozása már sugallja is, hogy valami kapcsolat lehet esetleg vízöntő-paradoxonnal, aminek analógiája a Mithrász kultuszban is fellelhető[2].

De mik ezek a vízöntőségre utaló jegyek? A herceg és bárófiúk lovainak bokától-térdig „feltűrt” lábszára. Ahogy Pap Gábor a Szent László küzdelme kapcsán említi: „a kun megvágott lábszára a Halak és a Vízöntő világkorszak leválasztására utal”, úgy hasonlót lehet e mesében is feltételezni. A lovak lábszárának feltűrése azért elég durva „tréfa”, ami a ló életébe is kerülhet. Egy lovas nemzet tagjának ez nem lehet csak üres „tréfa”, ezen el kell gondolkodni, ahogy ezen a mondatán is: „a lovak felgyürkőztek, hogy utána menjenek”. Ezeknek csillagmítoszi jelentésük van.

A vízöntőség később is megjelenik a mesében, mégpedig a próbatételkor. A király előtt a bárófiú MAJOM szerű utánzása a Vízöntő első holdházára utal. 

A mese folyamában az IKREK és a NYILAS jegy is jelen van. Az égi folyóvízbe kikötött fehér LÓ elég egyértelműen utal a NYILAS jegyre, ahogy a herceg-báró kettősség is az IKREK jegyre. Adja magát a kérdés: Miért is voltak először párban a herceg-báró legények, és aztán miért csak a bárólegény lép be a kondáslegénnyel együtt a király elé?

A mese főhősének még a nevét sem tudjuk. Viszont van egy ráaggatott neve: TRÉ-FA. Érdemes külön választani e két szótagot, melyből a TRÉ és a TRÉFA szavaknak a jidis nyelvben jelentése van. TRÉ –azaz hulladék, ócska, haszontalan [3]. Egy népcsoport számára, akiknek a nyelvjárásából vettük át a „tré” kifejezést, azok számára a Halak világkorszak legfontosabb szülöttje csak ennyit ér. Ezt a régiek pontosan tudták, ezért nem kellett nekik ezt külön megmagyarázni. A TRÉ-FA, azaz ócska, hulladék fa… ez nem az életfa, ez akár a rá merőleges haláltengely, a elégetni való ócska tűzifa. (Bár szokatlan ez a kijelentés és nyelvi összevonás, de az Iliász napút szerkezetében is ugyanez fedezhető fel[4].) Ezért nem kérdés, hogy Tréfa születése és ezzel együtt a mese napút logikájának kezdete melyik zodiákus jegyhez kötődik.

Nézzük össze az eddigieket: Rögtön, már a mese elején megjelenik a szegény fiú születése (HALAK) és a (SZŰZ) királylány párossága révén a haláltengely. Ehhez társul a herceg-báró IKREKsége és a NYILAS (fehér ló folyóvízbe rögzítése).

Így a kardinális kereszt, halál (HALAK-SZŰZ) és élet (IKREK-NYILAS) tengelye már teljes mértékben adott. De a FIX kereszt is jelen van. A BIKA jegy a “kondás”-ság révén jelzi magát. A VIZÖNTŐi jegyhalmozásokról pedig már szó volt.  Hol van a FIX kereszt másik két jegye, az Oroszlán és Skorpió? A szemünk előtt, csak észre kell venni: Az OROSZLÁN jegy, a király előtti próba, a Skorpió pedig az önpusztításban, amit a báró legény tesz önmagával, hiszen a saját döntése, hogy a csizmája sarkából kínálja a királylányt. (A skorpió csapása, ahogy a méreggel teli farkával a feje fölött előre csap, ez a mozgás az emberi szaltóugrásnak felel meg, ahol a sarok pont becsapódása lehet végzetes. E megfeleltetésnek konkrét példája fedezhető fel a híres minószi bikaugrás falfestmény skorpió formájú szaltóugrójának alakjában és mozgásában is[5]). Sarok- csizmasarok, ami egyben a HALAK világkorszakhoz is köthető.
A MÉRLEG - nászágy nem illik az eddigi gondolatmenetbe, hisz ez a jegy a harmadik zodiákus kereszthez kapcsolódik már, ami nem jelenik meg a mese szerkezetében. Vagy mégis? Ellenben valami más érdekesség is megfigyelhető. Az OROSZLÁN király döntése alapján a SZŰZ királylánynak a MÉRLEG nászágyba együtt kell befeküdnie a SKORPIÓ tulajdonságú bárólegénnyel és a NYILAS tulajdonságú Tréfával. A mese idő vonulata miért vesz fel ilyen mozgást, ha eddig nem tette? Miért halad az időmenet kisévi rendszerben? Mi ennek a célja, miért nem precessziós menetben halad, hisz ez illik a vízöntő -paradoxonhoz? Ez csak véletlen, vagy ennek is szerepe van?

Minden esetre, mintha a HALAK-Halál világkorszakot ajánlaná a Skorpió tulajdonságú bárólegény, a csizmája sarkával a SZŰZ királylánynak. És ezért repülnie kellett. És csak ezt követően ajánlhatja a tényleges önmagát a kondásfiú, azt a NYILAS énjét, mely meredek ellentétben van a SZŰZ Királylány zodiákus jellegével. A fizikában a két ellentétes polaritás vonzza egymást. Talán ez játszódik le most a mesében is, és ez a vonzás húzza át az időt a vízöntői időszakadék felett?
Ahogy ezeket a sorokat írom, egyre erősebb bennem az áthallás a királylány és a Köpönyeges Mária döntését illetően, miszerint a végső kegyelmet, a megbocsátást Ő szolgáltatná felénk. A kondás fiúnak a hajdani vetkőztetésért és nekünk pedig az elhibázott lehetőségünkért, hogy átjussunk a vízöntői időszakadékon, vagy éppen a földi létünk dimenzió váltásán [6].

 

A MÁTYÁS ÉS A BIRÓ LÁNYA

A MÁTYÁS ÉS A BIRÓ LÁNYA mese igazi, „egyszer volt, hol ne volt” paradoxon tanulmány, mely nem véletlenül kapcsolódik Mátyás személyéhez is. Mátyáshoz, kinek a február 24-i napja a tényleges szökőnap, ezért is négy évente pont Mátyás napja ugrik egy napot előre az évben. Ráadásul ez a szökkenés sem jelentkezik minden negyedig évben, hiszen ez 100 évenként kimarad, viszont ezer évenként mégis teljesül. Ami a lényeg, hogy mindig Mátyás a szökkenésével áll helyre az igazság az égi és a földi csillagászati rend között. De nézzük a mesét:

Egyszer Mátyás király, mikor éppen álruhában járta az országot, beért egy faluba, ahol azt olvasta a bíró kapuján:
"Itt lakik ennek és ennek a községnek a bírája, aki minen búbánat nélkül él."
Mátyás füttyentett egyet:
- Á, de jó dolga van ennek a bírónak, hogy minden búbaj nélkül él. Ha csak ez a baja, adok én neki egy kis gondot.
Budára visszaérve nyomban megparancsolta az egyik szolgájának, hogy pattanjon lóra, vágtasson el a bírához és egy lyukas cserépkorsót vigyen azzal, hogy azt a bírának be kell foltozni, különben lefejezik.
Átadta a szolga a korsót meg a király üzenetét. Nagy bánata lett hirtelen a bírának, három napig enni-inni sem tudott. Volt a bírónak egy szép eladó lánya, az váltig kérdezgette:
- Apám, mi baja van magának? Víg szokott lenni, most meg nem is eszik bánatában.
- Minek mondjam, lányom, úgy sem tudsz segíteni rajtam.
- Nem biztos, apám. Ha tudok segítek, ha nem, de legalább ossza meg velem a bánatát.
- Idenézz, lányom, ezt a korsót küldte nekem a király, hogy foltozzam be, mert máskülönben lefejeltet.
- Hahá, apám, ezen búsul maga? Küldje neki vissza azzal, hogy fordítsa ki a fölség elõször a korsót, mert mindennek a visszájára teszik a foltot.
- Ejnye, lányom, de vág az eszed.
Úgyis tett a bíró, ahogy a lánya tanácsolta, a király meg elfogadta az üzenetet.
- Ej, mégis meg kell még ilyesztenem ezt a bírót! - gondolta a király.
Magához rendelte a szolgáját és leküldött a bíróhoz egy malomkövet, hogy nyúzza meg, különben felakasztatik.
Erre a bíró megint nagy bánatba esett, három napig szavát sem lehetett hallani, aztán végre, a nagy rimánkodásra megszólalt.
- Apám, mondja meg, mi baja, ne eméssze magát.
- Jaj, lányom, most már tényleg nem tudsz rajtam segíteni.
- Hátha tudok, apám.
- Azzal bízott meg a király, hogy a malomkövet, amit a háznak támasztottam, nyúzzam meg.
- Ejnye, apám, maga ezen búsul? Küldje csak vissza a követ azzal, hogy elõbb erissze le vérérõl, mert csak azután lehet nyúzni az állatokat is.
Megörült a bíró:
- Jól van, lányom, megpróbálom.
Úgy is volt, a király az üzenetre nem tudott mit mondani.
Megtudta aztán a király, hogy honnan fúj a szél, hát a bíró lányát akarta megleckéztetni. Üzent is a szolgájáért:
- Édes szolgám, menj el ebbe és ebbe a faluba, mondd meg a bíró lányának, hogy látogasson me engem, de se nem lóháton, se nem gyalog, se kocsin, se az úton, se az út mellett ne jöjjön. Ruhába is menjen, de meztelenül is legyen, hozzon is nekem ajándékot meg nem is, mert különben lefejeztetem.
Megkapta a lány az üzenetet, de a szeme sem rebbent. Fogta magát, lehányta magáról az összes ruháját, csak a melltartóját hagyta meg. Fogott egy galambot, két szita közé tette. Elõvezette az egyetlen bakkecskéjüket, a jobb lábát rátette a kecske hátára, úgy ment az úton, míg Budára nem ért a felséges király elébe.
Mikor a palotához közeledett, jelezték a királynak, hogy valami csodaszert látnak az úton, mindjárt itt lesz a palotában.
A király a kapuban várta.
- Felséges királyom, úgy jöttem, ahogy parancsoltad, nem jöttem sem gyalog, sem lóháton, sem kocsin, sem az úton, sem az út mellett, meztelenül is vagyok, de azért maradt rajtam valami. És itt az ajándék.
Azzal felemelte a szitát, hát elrepült belõle a galamb.
- Elszállt az ajándék, felség, tehát hoztam is meg nem is.
- Jól van, édes lányom, nagyon jól csináltad, de inkább a csúnyádat takartad volna el, mint a melledet.
- Azt nem lehet, királyatyám, mert a csúnyámat az Isten teremtette, de a mellemet magam növesztettem.

A mese indításakor adott egy gondtalan bíró: „jó dolga van ennek a bírónak, hogy minden búbaj nélkül él. Ha csak ez a baja, adok én neki egy kis gondot.”
Miért akarja Mátyás megleckéztetni a bírót? Mi baja az igazságos Mátyásnak ezzel a gondtalan bíróval? Mert a bíró a KOS világkorszakot idézi meg, ahol a törvény számit. A bíróhoz a tóra, a talmud, a törvény kapcsolódik, nem pedig a kegyelem. És számunkra a HALAK világkorszakában a kegyelem számít valójában, és Mátyás többszörösen is ehhez kötődik.

Mátyás napja, február 24, azaz a Halak jegy eleje. Mátyás király születési dátuma 1443. február 23, azaz a Halak világkorszak utolsó (Halak) dekádjának eleje. Elég érdekes egybecsengés kisévi és nagyévi rendszerben hisz mindegyik esetben pár nap/év az eltérés csak a halak jegy/világkorszak indulásától. És ez a Halak világkorszak, Halak dekádjának kezdete már közvetlenül kapcsolódik a Vízöntő világkorszak időanomáliájához is, a vízöntő-paradoxonhoz. Mindez, ahogy a precessziós menetben, úgy a mesében is.

A lyukas korsó a torzult vízöntői hatás érvényesülésére utal szimbolikailag. Sőt, e lyukas korsó befoltozása pedig éppen a vízöntő-paradoxon hatásának visszafordítására vagy éppen racionálisan értelmezhetetlen, “lehetetlenségére”. Hasonlóan a malomkő megnyúzása szintén beszédes jelkép. Az idő kereke, ahol az őrlő idő felszámolása a cél? A 26 0000 éves precessziós ciklusban pont e vízöntő időszak, amikor a kerek 12 elemből álló egységet meg kell nyúzni, és le kell választani az egyébként nem is létező önálló vízöntőséget a Halak világkorszakról. Éppen úgy, ahogy Szent László teszi a kun vitéz esetében[7] vagy, ahogy Mátyás is elvárja a gondtalan bírótól.

De a folytatás ennél sokkal érdekesebb.

„Megtudta aztán a király, hogy honnan fúj a szél, hát a bíró lányát akarta megleckéztetni.”
A magyar kultúra sajátossága a SZÉL-Vénusz-SZER ELEM megfeleltetés. Vélhetően ez a mondat sem véletlenül szerepel itt. Ahogy a Péter és Pál mesében is fontos súlya van ugyanezen, “honnan fúj a szél” mondatrésznek, úgy talán itt is. Azaz a vénuszi hatás, a szeretet a megoldás, ezt kell próbára tenni – de immár a lány személyében. A szeretetet akár az életünk árán is igazolni kell, akár jézusi önfeláldozás szükséges. Ezért sújtja az ártatlan okos lányt Mátyás szeszélye: „hogy látogasson meg engem, de se nem lóháton, se nem gyalog, se kocsin, se az úton, se az út mellett ne jöjjön. Ruhába is menjen, de meztelenül is legyen, hozzon is nekem ajándékot meg nem is, mert különben lefejeztetem.”

Ezek elég kemény feltételek. Paradox halmaz, ráadásul a lefejezés HALÁL (HALAK világkorszak) fenyegetésével is! A lány izgató meztelensége még érthető, ahogy a fehér galambé is a kezében. De mi szükség volt arra, hogy “Elõvezette az egyetlen bakkecskéjüket, a jobb lábát rátette a kecske hátára, úgy ment az úton”? 
A BAK kecske utal a róla elnevezett világkorszakra, mely a HALAK-halállal van párban. És a köztük lévő Vízöntő világkorszak is megjelenik, oly formában mely a kereszténység előképénél, a Mithrász kultuszban már alap szimbólum. A lány, az állat hátára támasztott, térdelő lábtartásában. Mithrász a bikaáldozás ábrázolásokon nem véletlenül mutatgatja a térdét, alsó lábszárát és lábfejét a kultusz résztvevőinek. A láb e hármassága az emberi mikro zodiákusban a HALAK-VIZÖNTŐ-BAK hármasságra utal – azaz a vízöntő-paradoxon jelenlétére.[8]

És ugyanezt teszi a bíró okos lánya is.

Ezzel - és a szeretet erejével- nemcsak a bíró apjának a fejét menti meg a lány, hanem a sajátját is.

Az elemzésben szereplő MiTRáSz és MáTyáS párhuzam szokatlan lehet, de valami hasonlót érzett meg Szántai Lajos is az egyik előadásában[9], amikor az MáTyást, az igazságost, az Egyiptomi MuT, az igazságosság istennőjéhez kapcsolta. Ahhoz a MUT-hoz, akit viszont joggal lehet a RÉ istennel együtt MuTRé-ként a MiTRá-val is kapcsolatba lehet hozni.[10] Sőt a Mátyás név eredete is elgondolkoztató, bár a hivatalos nyelvészeti megközelítés szerint a héber Mattatiás név latin Matthias formájából származik. Ezt azonban érdemes újragondolni, hiszen ilyen alapon Buddha (MaiTReya)[11] neve is héber eredetűnek minősíthető. Én inkább hajlok erre a véleményre, hogy Mátyás neve Maitreya-hoz és MáRToN-néhoz hasonlóan a Mithrász kultuszhoz köthető!

 

Hozzászólások:

Hervay Tamás – facebook 2016. Január 21.

Hát, még lehetne ragozni, de nem érék rá mostanság erre. Azt azonban hozzátenném, bár hívém hogy tudod, kedves Csanád, a térd a Bak jelölője, ám egyben az alázatot is jelöli. Azaz csak akkor tud a Szűz megmaradni a Bak hátán, ami neki dekanátusa, ha alázattal közelít a kérdéshez, különben a Bak jó, ha csak leveti, hiszen a női minőséget semmire nem tartják bakék. Hát ez is egy olvasat.

Csanád Dobos – facebook 

Kedves Tamás, tetszik ez a megközelítés! BAK hátán a SZŰZ, kinek a kezében az a fehér galamb található, mely akár a BIKA jegyet is megidézi – és ekkor már tényleg együtt a három dekanátus! 

 

 

 

Kapcsolódó tanulmányok:

Benedek Elek: Péter és Pál -Napút elemzés www.naput.hupont.hu/17 

A farkastanya  www.naput.hupont.hu/94 

 

Oldal: 3 népmese Napút elemzése
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat