2009. Eredeti változat

2016. március 5.  Pap Gábor észrevétele alapján pontosított változat.

Dobos Csanád:

Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL – Napút elemzése

Lehet-e időtorzulás? Követheti-e a Halak világkorszakot közvetlenül a Nyilas világkorszak, átugorva a két köztes, a Vízöntő és a Bak világkorszakot? Az első kérdésre a válasz az egyszerűbb, hiszen a Vízöntő-paradoxon lényege maga az időtorzulás. A második kérdés megválaszolása azonban már nem ilyen egyszerű, ennek a végiggondolásához jó támpontot nyújthat számunkra Benedek Elek meséje.

Benedek Elek: Péter és Pál

Volt egyszer egy szegény ember. Péternek hívták, s annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több, de aztán egész gazdasága egy árva kakas volt. A szomszédja, Pál meg erős gazda volt, s mégis mindig jajgatott.

Azt mondja egyszer Pál Péternek:

Szomszéd! A kend kakasa sokat kaparász az én kertemben, én tovább nem tűrhetem. Isten istenem ne legyen, hogyha megfoghatom, kitekerintem a nyakát.

Péter nem szólt semmit, de erősen gondolkodóba esett, hogy mitévő legyen azzal a szerencsétlen kakassal.

- Én bizony - gondolja magában - nem veszkődöm sokáig vele, hanem az uraságnak ajándékozom, hátha még meg is jutalmaz valamivel. Azzal megfogta a kakast, s elvitte az urasághoz.

A meseelemzést érdemes annak tisztázásával kezdeni, hogy hol van Péter és Pál helye a kalendáriumban. Péter legismertebb ünnepnapja június 29-e, mely a RÁK havában találató. Ennek helyét az évkörben az 1. dekanátus jelzi.

Pál névnapja január 25-e, a Jóraforduló Pál napja, mely a VÍZÖNTŐ első dekanátusában található (16. dekád). Csak az újkorban rakták őket össze egy napra június végén, addig fél éves eltolódással követték egymást!

Azonban Péter a neve napjával nemcsak a RÁK jegyre utal, hanem az „annyi gyermeke volt, mint a rosta lika” mondatrésszel  a SZŰZ jegyre is (ábrán 29. dekád). Hasonlóan Pál neve napjára vonatkozóan is tesz egy jelzést a mese egy irányadó mondattal: „Pál mégis mindig jajgatott”. Pál állandó jajgatása, sírása így duplán is megerősíti a vízöntői karakterét.

PÉTER és PÁL kapcsolata a vízöntő paradoxon ismerete nélkül nehezen érthető meg. A RÁK és VÍZÖNTŐ jegyek nem állnak tengelyben és nincs köztük semmi asztrológiai kapcsolat, nemhogy szomszédsági kapcsolat. De a vízöntő paradoxon mégis tengely kapcsolatot, sőt még szomszédságot is teremt közöttük.

Pap Gábor gondolatával röviden így lehet jellemezni a vízöntő paradoxont: A vízöntő paradoxon alapján nincs önálló VÍZÖNTŐ világkorszak. A hiányzó Vízöntő világkorszak helyén csak egy időszakadék tátong. A vízöntői hatás mégis érvényesül, mivel a Vízöntő precesszióban ráhullámzik a szomszédos BAK és a HALAK jegyekre.  A vízöntői „szétáramlás” legszemléletesebb példája, a nyitott könyv, melynek lapjai a könyv gerincétől kiindulva hullámoznak kétfelé, és így lefedik a könyv lapjait. Mivel minden egyes világkorszak (kb. 2160 év) dekádokra harmadolható (3x720 év), ezért a Vízöntői ráhullámzás, „a nyitott könyv lapjai” is feloszthatók dekádokra. A Vízöntő dekádjai a „könyv gerincétől” szétáramolva követik egymást. A Bakban precessziós mozgásnak megfelelően, Mérleg, Ikrek, Vízöntő sorrendbe, a Halakban viszont megfordítva. A Halak és a Bak világkorszak dekádjai viszont a nagyévi rendnek megfelelően követik egymást. E kétfajta mozgás alapján a Vízöntő dekádjai átfedésbe kerülnek a szomszédos Bak és Halak dekádjaival, ahogy a könyv borítója is a fölötte hullámzó könyvlapokkal.

A Vízöntő paradoxon ismertetése után ideje visszakanyarodni a népmeséhez és megkeresni Péter és Pál helyét az évkörben, hiszen a mese kezdetének az időpontját pont ezek határozzák meg: Péter névnapjairól, a június 29-e, a RÁK havának Rák dekádjáról és az október 29-i időpontokról már szó volt. Ezen időpontok az évköri ábrán a 1-es és 29-es dekádokkal vannak jelezve. A mostani mese elemzés szempontjából Péter június 29-i indulását vesszük alapul. (Az október 29-i indítás is érdekes összefüggésekkel szolgálhat, de ezzel most nem foglalkozom.)

A Jóraforduló Pál neve napjának meghatározása nem is olyan egyszerű.

- A kisévi (365 napos) rendszerben a január 25-i a Jóraforduló Pál napja a Vízöntő hónap első dekádjában található (az évkör ábrán a 16. dekád). Ennek beazonosításával nincs is gond.

- Azonban a nagyévi, a 26 000 éves precessziós rendszerben viszont már máshol található a neve napja! Ekkor már nem lehet a Vizöntőben, hiszen nincs is önálló Vízöntő korszak! Ha nincs ott, akkor csak ott lehet, ahol a kiáramlott Vízöntő korszak vízöntő dekádja lefedi az aktuális Halak és Bak világkorszak dekádjait. (Azaz még mindig a nyitott könyv ábránál maradva, ott található Pál névnapja, ami felett a „vízöntő” dekád jele hullámzik, a könyv jobb és bal szélénél. Szakszerűen megfogalmazva: a Halak világkorszak bemeneténél, a Skorpió dekádjánál, illetve a Bak világkorszak kimeneténél, a Bak dekádnál. Ez az évköri ábrán a 11. és a 19. sorszámú dekádnak, a nyitott könyv ábrán pedig a pirossal jelzett "Pál névnap I-II." alatti dekádoknak felel meg. Mivel precessziós irányban nincs önálló vízöntő világkorszak, így a vízöntő-paradoxonnak megfelelően a ráhullámzott vízöntő dekádok helye határozza meg a Jóraforduló Pál névnapját a precessziós rendben.

Ha mindkét dekád Pál neve napjához kapcsolódik, akkor mégis honnan, melyik dekádból indul a mese? A 11. dekád jöhet csak számításba, hiszen Péternek és Pálnak szomszédokká kell válniuk. Péter és Pál között, már az induláskor meglévő 10 dekádnyi távolság csak az időszakadékkal tud felborulni. Pálnak bele kell zuhanni az időszakadékba, hogy számára megszűnjön az idő. Ha Pál nem zuhan bele az időszakadékba, akkor soha sem válhatnának szomszédokká. Ezért Pálnak mindenképpen az időszakadék előtt kell elindulnia, méghozzá a 11. dekádból. A mese már a második mondatban közli a tényt, hogy Péter és Pál szomszédok. Azaz hirtelen annyi idő telt el, hogy szomszédokká válhattak. Ez csak úgy történhet, hogy Pál számára, az időszakadékba zuhanása pillanatában megállt az idő. Ezt követően minden egyes dekádnyi idő elteltével Péter egyre közelebb került nemcsak az időszakadékba zuhant Pálhoz, hanem a rá is veszélyt jelentő időszakadék széléhez is. A precessziós időrend alapján, a mese negyedik mondatának elhangzásáig, pillanatok alatt 12 dekádot haladt előre az idő, és így tényleg szomszédokká válhattak.

Pálnak a 11. dekádból elindulva, 12 dekád után a Mérleg világkorszakba kellett volna eljutnia. Félreértés ne essék, nem a Skorpióba, hanem a Mérleg világkorszakba, hiszen a precessziós menetrend alapján nem létezik önálló Vízöntő világkorszak.  De Pál nem jutott túl a Vízöntő időszakadékon. Ha átjutott volna, akkor nem lehetnének most szomszédok. Pál a Vízöntő paradoxon következményeként, rögtön két dekád lépés után (12. majd a 13. dekád után) belezuhant az időszakadékba (abba az időszakadékba, amit a nyitott könyv hasonlatnál a könyv gerince szimbolizált, az évköri ábrán pedig a 14-16. dekád). Pál az időszakadékba zuhant, így számára már megszűnt az idő, mint fogalom. Az időszakadékban csak várakozott, amíg a szomszédságába (a 13. dekádba) nem érkezett Péter.

Fontos a kakasról is pár szót mondani. Arról a kakasról, mely a HALAK jegy keleti megfelelője, és annak a világkorszaknak a jelképe, amiben élünk. Ezért is van kulcsszerepe a mesében. Ez a mese nekünk szól, kik lassan odaérkezünk az időszakadék széléhez. A kakas “árva” jelzője szintén megerősíti mindezt, hiszen az asztrológiában ismert HALAK-halál kapcsolat alapján a halállal sokszor együtt jár az árvaság is.

Tehát Péter elérkezett a Halak világkorszak legvégére. Ekkor szól rá Pál felháborodva a kakasa miatt. Pál ítélkezne Péter kakasa felett, de nem tud, hiszen nem érkezett meg a MÉRLEG világkorszakba. Kitekerné a kakas nyakát, de mégsem teheti. De mi is zavarja Pált, miért haragszik Péter kakasára?  Nem haragszik Pál, csak tudja, hogy Péter is ide tart, ebbe az időszakadékba ahol ő már hosszú ideje várakozik. És, hogy megakadályozza Péter katasztrófáját, az időszakadékba zuhanását – Pálnak cselekedésre kell kényszerítenie Pétert, mégpedig a Vízöntő paradoxon segítségével.

„A kend kakasa sokat kaparász az én kertemben én tovább nem tűrhetem. Isten istenem ne legyen, hogyha megfoghatom, kitekerintem a nyakát!” 

Elég durva mondatok. Péter miért nem tiltakozik ez ellen? Mert tudja, hogy Pálnak igaza van. Ezért fel sem háborodik, inkább elgondolkozik azon, mit csinálhat. Másrészt egyébként sem tehet semmit Péter, hiszen a Rák jellege miatt önmagát kell feláldoznia. Ez a RÁK tulajdonságának a lényege! Pétert a neve napja köti a Rák jegyhez, oda, ahol a kisévi fénymaximum van. Éppen ezért fel sem vetődhet Péter számára, hogy ő maga egye meg a kakasát, ezért kell másnak adnia! És pont ez a Rák karakter ad magyarázatot Pál viselkedésére is. A Vízöntőben és az általa ráhullámzott BAKban (ahol a fényminimum van) a Szaturnusz van otthon. Pont e fény maximum-minimum kapcsolat miatt kell Pálnak durván viselkednie Péterrel, sőt még az egyetlen kakasától is megfosztania. Hiába telt el 12 dekádnyi idő, mégis Pétert és Pált a neve kötelezi! 

Ki az mesében szereplő Uraság?

Az Uraság lehet evilági, de lehet szakrális is. Míg a földi Uraság az OROSZLÁN jegyhez kapcsolódik, addig a szakrális a NYILAS jegyhez. Ettől függően az Uraság bolygója lehet a Nap vagy a Jupiter. Az Oroszlánban a NAP „a kis adakozó” van otthon, míg a Nyilasban a  JUPITER, „a nagy adakozó”. A mese logikájában fontos szerep jut majd a harmadik tüzes jegynek, a KOSnak is, ahol viszont már a harcias MARS van otthon. És e három bolygó karaktere mutatkozik meg majd különböző időpontokban az Uraságban.

- Talán bizony keresztelés vagy lakodalom van a házadnál, Péter, hogy kakast ajándékozgatsz? - kérdezi az uraság.

- Dehogy, uram, nem lesz nálam semmiféle, csak költse el az úr a családjával, ne gondoljon vele! - mondá Péter.

- Hm, nem értem a dolgot. Hát nem elkélne nálatok, hisz annyian vagytok, hogy Jákob is megirigyelhetné.

- Igaz, uram, igaz, de minek adjak én húst a gyermekeimnek, mikor kenyérre is alig jut. Jobb, ha meg sem kóstolják.

- Ó, te oktondi! Hát add el, s végy kenyeret az árán.

- Dehogy adom, uram! Ha én a városba viszem, két nap járom az utat, s míg hazaérek, megeszem a kakas árának a felét.

Mit tehetett az uraság, nem lehetett Pétert megtéríteni, kiadta hát a rendeletet a szakácsnénak, hogy ebédre süsse meg a kakast.

A lakodalom jelképileg ahhoz a Mérleg jegyhez kapcsolódik, ahová Pálnak meg kellett volna érkeznie. A húsevés tilalma szintén ide kapcsolható, hiszen a húsevés a Mérleggel szembeni Kos hozadéka.

Péter nagyon nem akar a Mérlegbe lépni, még ha az Uraság ezt is ajánlgatja neki. De miért is irtózik ettől a Mérleg jegytől? Ahogy már szó volt róla, Pálnak a precessziós Mérleg jegybe kellett volna érkeznie, de nem érkezett meg. Az uraság pedig a kínálkozó lehetőségek közül a legegyszerűbbet választaná. Ha Pál nem érkezett oda, akkor Péter töltse be ott a helyét. De Péternek esze ágában sincs elfogadni ezt az ajánlatot, hiszen akkor a precessziós mozgás logikája alapján nemcsak a vízöntői időszakadékot ugorná át, hanem a számára oly fontos Nyilas jegyet is. Amennyiben elfogadná az Uraság által ajánlgatott Mérleg időszakot, akkor túlugorná azt a Nyilas jegyet, mely a magyarság (és az emberiség) számára is legfontosabb időszak, és ami csak egyszer adódik a 26 ezer éves ciklusban. Péter ezért nem akarja a jelképes húsevést sem megadni a családjának! De miért is fontos az Uraságnak, hogy felajánlja Péter számára Pál be nem töltött idejét? Mert ezzel látszólag helyreállítható a Pál időszakadékba zuhanásával felborult időrend. Igaz, hogy csak egy dekádnyi időszakra, de látszólag mégis helyreáll. De hogyan?

Péter a Rák (1. dekádjától) 12 dekádnyi idő alatt jutott el a Halak (13. dekád) végéhez. Ha Pál ha nem zuhant volna bele az időszakadékba, akkor a 11. dekádból indulva (átugorva a Vízöntő világkorszak három dekádját) a Mérleg (26.) dekádjába kellett volna megérkeznie. De ez nem teljesülhetett a vízöntői időszakadék miatt. Az Uraság ajánlatával Péter kapta volna meg Pált megillető helyét a Mérleg világkorszakban, míg Péter tovább várakozhatott volna az időtlen időszakadékban. Látszólag újra helyreállt volna az égi rend, csak Péternek és Pálnak kellett volna helyet cserélnie. Amíg Pál a 16. dekáddal jelzett vízöntői időszakadékban várakozott volna, addig Péter a Mérleg 26. dekádjában tölthette volna az időt, miközben az induláskor köztük meglévő 10 dekádnyi időtávolság is újra helyreállt volna – de csak egy dekádnyi időtartamra. Ráadásul ez a csere még Péter számára is megfelelőnek tűnhet, hiszen megmenekül az időszakadékba zuhanás kockázatától. De Péter mégsem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

Az uraság következő ajánlata már a SZŰZ jegyhez kapcsolódik: „oktondi! Hát add el, s végy kenyeret az árán!” Tipikus kereskedői szemlélet, mely többszörösen is utal a SZŰZ jegyre. A SZŰZ jegyhez tartozik a tudomány, a tanult tudás és a fölényes „én jobban tudom” szemlélet. Ezen kívül szintén ehhez a jegyhez tartozik a kereskedés, az adás-vétel is, hiszen a Merkúr itt nemcsak otthon, hanem erőben is található. Péter ennek a gondolatától is irtózik, ami érthető, hiszen ekkor nemcsak a Nyilas világkorszakot ugraná át, hanem számára egyik legrosszabb világkorszakba csöppenne, a haláltengely Szűz jegyébe.  Ezt a logikát követi a párbeszéd folytatása is, ahol a 2-es számjegy a SKORPIÓ jegyre utalhat.

Érdemes itt újra alaposabban megnézni a zodiákus kördiagramunkat. Mintha az idő (és a mese napút logikájának) újraindítását ajánlaná az Uraság. Az Uraság Péternek a Szűz időszakban lévő alternatív neve napjának a helyét (a 29. dekádot) ajánlja fel. De Péter ezt az állapotot sem akarja elfogadni, nem lehetett „megtéríteni”.

Mit tehetett az uraság, nem lehetett Pétert megtéríteni, kiadta hát a rendeletet a szakácsnénak, hogy ebédre süsse meg a kakast. Mikor az ebéd kész volt, Pétert is az asztalhoz ültette. Éppen heten ültek vele együtt az asztalnál. Azt mondja az uraság, mikor a sült kakast behozták:

- No, Péter, a kakast te osztod el, de úgy vigyázz, hogy mindenki megkapja a maga részét. Ha jól osztod, megajándékozlak, ha nem jól osztod, lehúzatlak, s tizenkettőt veretek rád.

Erre Péter maga elé vette a kakast, levágta a fejét, s azt a gazda tányérjára tette ezekkel a szavakkal:

- A fej az úré, mert ő a ház feje.

Azután a nyakát vágta le, s ezt a gazdasszony tányérjára tette.

- A fej és nyak eggyek - mondá Péter -, a szentírás szerint is a férj és feleség eggyek, tehát a nyak az asszonyt illeti.

Most a kakas két szárnyát vágta le, s odaadta a fiúknak, hogy jobban tudjanak írni, a két lábát pedig a leányoknak, hogy jobban tudjanak táncolni

Azt mondá most Péter:

- Mindenki megkapta a magáét, én is elveszem a magamét - s azzal a "maradékot" bekebelezte.

Nagyot kacagott az uraság és családja a Péter furfangján, s jókedviben gazdagon megajándékozta. Adott neki tehenet, borjút és birkákat is.

A kakas-Halak világkorszakról már szó volt. De miért kell a kakast megsütni?  A legmelegebb hónap, a kánikula az Oroszlán jegyhez kapcsolódik, itt süt igazán a Nap, hiszen ebben a jegyben van otthon is. Az ebéd ideje a szerves kultúrákban a DÉL, az az időpont, amikor a Nap a legmagasabban tartózkodik az égbolton, ahogy a Precessziós menetrendben is az Oroszlán van a legmagasabban. És az Uraság most az Oroszlán jegyhez kötődik. Érdemes az “uraság” ajándékáról is pár szót ejteni, hisz ennek pontosítása segít az Uraság karakterének további beazonosításában is: Az ajándék asztrológiai értelemben jöhet a Naptól (“kis jótevőtől”) vagy a Jupitertől (“a nagy jótevőtől”). A mese második felében majd újra előkerül a jó elosztás jutalma, de ott már nem ajándékozásként, hanem “hasznát vehetőként” megfogalmazva. Ez alapján feltételezhető, hogy Péter mostani ajándéka nem annyira „hasznos”, így ez csak a Naptól jöhet. Azaz az Uraság ekkor tényleg Nap karakterű, ami viszont az Oroszlán jegyben van otthon!

Mi a helyzet a sikertelen elosztással? Lehúzatás és 12 ráveretés. A 12-es számot többféleképpen lehet elemezni, de mivel már adott a mese „mozgásszerkezete”, azaz a dekádmozgás, úgy ezt kell tovább folytatni. Így Péter büntetése, ha nem megfelelően osztja el a sült kakast, hogy oda kell majd lépnie az időben (12 botütés=12 dekád előrehaladás elv alapján), amit egyébként is az Uraság már felajánlott neki korábban. A Mérleg világkorszakba, csak éppen egy másik, a 28. sorszámmal jelzett dekanátusába, mely közvetlen egy dekanátus időszakra van az Uraság második ajánlatától is. (Ahogy az ajándékozás, úgy a „ráveretés” is megjelenik majd újra a mese második felében, igazolva az mostani elemzésünk helyességét.)

„Éppen heten ültek vele együtt az asztalnál”, amikor Péter megkezdte az elosztást: A kakasfej a gazdáé (a mikro-zodiákusban a fej a KOS jegyhez kötődik), a nyak (BIKA) a gazdaasszonyé.  “A fej és nyak eggyek- mondá Péter -, a szentírás szerint is a férj és feleség eggyek”. Miért kell ezt kihangsúlyozni? Talán mert a évköri túloldalnak is szerepe van? A Bika jeggyel szemben az évkörben a Skorpió található, míg a Kossal szemben a Mérleg. És tényleg sokáig a Mérleg jegyet a Skorpió jegy részének tekintették. Tényleg egyek voltak! (Ne feledjük el, a megmérettetés a túloldalon zajlik)- „Most a kakas két szárnyát vágta le, s odaadta a fiúknak, hogy jobban tudjanak írni, a két lábát pedig a leányoknak, hogy jobban tudjanak táncolni”

A két szárny a két fiúnak. A két fiú pedig a Castor-Pollux, vagy éppen a Hunor-Magor Ikrek-kapcsolatra is utalhat. Ha a szárnyakat karnak, kéznek tekintem, amire az “írás” ige is utal, az úgy az IKREK mikrozodiákus kakasszárny kétszeresen is találkozik az IKREK fiúsággal. De mi a helyzet a lányokkal és a kakaslábbal? A KAKAS és a LÁBa kétszeresen is utal a HALAK időszakára. A tánc pedig - pörgés, forgás – a Rák szimbolikája, ahogy az anyasággá válás jelképe is. Az elosztást Péter a maradék bekebelezésével, a szíve fölé helyezésével zárja. Ezzel az Oroszlán jegyet is bevonja az elosztás rendjébe. Péter a kakasok elosztásával a HALAK-KOS-BIKA-IKREK-RÁK-OROSZLÁN időszakon ível át, melyek egy fél éves időszakot ölelnek át. De az elosztás érdekessége, hogy az elosztásban a SZŰZ jegy többszörösen is jelen van. A vélhetően „még” szűz lányok és a „már” szűz anyuka révén ugyanúgy, ahogy a fiúknak adott szárnyban (szűz szárnyasságban) is. Továbbá a bekebelezés, az evés, az emésztés, azt a gyomrot idézi meg, mely a mikrozodiákusban a Szűz jegyhez kapcsolódik. Tehát a Halaktól a Szűzig, ez hét elemet ölel fel. Mivel „Éppen heten ültek vele együtt az asztalnál”, ezért Péternek tényleg igaza van: „mindenki megkapja a magáét”. Ezzel Péter megfelelt az uraságnak, melyet az uraság nagy kacagása, jókedve is megerősített. Ez a jókedv pedig szintén megerősíti azt a korábbi feltevést, hogy az Uraság most az Oroszlán időpontot képviseli, ahol a Nap karakter dominál.

Hazamegy Péter nagy örvendezéssel, s beszéli Pálnak a szerencséjét.

"Megállj, Péter - gondolá Pál -, adok én öt kakast az uraságnak, s akkor ötször annyi ajándékot kell, hogy kapjak!"

Mindjárt megfogott öt kakast, s elvitte az uraságnak.

Az uraság jól tudta, hogy honnét fúj a szél, nem akarta elfogadni az ajándékot, de Pál addig istenkedett, hogy mégis elvette, hanem kikötötte, hogy a sült kakasokból neki is enni kell, éppen, mint Péternek. Megsüttette mind az öt kakast, s mikor asztalhoz ültek, ezt mondotta Pálnak:

- Hallod-e, Pál! Az én házamnál az a szokás, hogy aki hozta az ajándékot, az is ossza el, de úgy oszd, hogy hetünk közül mindenki megkapja a magáét. Ha jól osztod, hasznát veszed, ha nem: huszonnégy botot veretek reád.

Eleget törte a fejét Pál, de nem vala annyi istenes esze, hogy az öt kakast fel tudja osztani hét ember között. [1]

Vízöntő keleti megfelelője a MAJOM, aki utánoz. A vízöntői karakterű Pál (aki éppen a vízöntői időszakadékban is ragadt) nem is tehet mást, csak utánozza Pétert! Innen indul el újra az ő égi útja.

"Megállj, Péter - gondolá Pál -, adok én öt kakast az uraságnak, s akkor ötször annyi ajándékot kell, hogy kapjak!". 

Pál már nem elégszik meg egy kakassal, ő nyomatékosítja a Halak világkorszak szerepét. Ezért is visz 5 kakast az Uraságnak, hiszen az 5-ös számjegy szintén a HALAK jegyhez tartozik. A Vízöntő-paradoxon, a Halak jegyet átmosó vízöntőség alapján Pálnak érintkeznie kell a Halak precessziós jeggyel, ezért is van neki most 5 kakasa. Szüksége is van erre, hiszen most rajta a sor. Bár jutalmat kapott Péter az előbb, de mégsem menekült meg az  igazi gondjától, az időszakadéktól. Péter tisztában van ezzel, ezért is beszéli el rögtön Pálnak a “szerencséjét”, aki immár 5 kakassal keresi fel az Uraságot. Míg Péternél a hit volt fontos “hátha még meg is jutalmaz valamivel”, addig Pálnál most a rideg racionalitás dominál “akkor ötször annyi ajándékot kell, hogy kapjak”. Ez tipikus racionális SZŰZ gondolkodás. De milyen irányból hat Pálra a Szűz hatás? Talán a Halak világkorszak és a saját neve napja túlsó feléről (a 29. dekádból)? Ne feledjük el, hogy az október 29-i dátum nemcsak Péternek, hanem Pálnak a közös neve napja! Ráadásul pont szemben található Pál precessziós neve napjával (lásd 11. és a 29. dekádok).

“Az uraság jól tudta, hogy honnét fúj a szél, nem akarta elfogadni az ajándékot, de Pál addig istenkedett, hogy mégis elvette, hanem kikötötte, hogy a sült kakasokból neki is enni kell, éppen, mint Péternek. “  A SZÉL- VÉNUSZ kapcsolat alapján ez szintén a Halak jegyre utal, ahol a Vénusz erőben van, azaz fúj!). Azaz az Uraság megértette, hogy a Halak felől fúj a szél, ráadásul egy fontos megmérettetés (MÉRLEG) ügyében, hiszen a vízöntői időszakadékon az átjutás, illetve a kijutás a célja Pálnak, “Éppen, mint Péternek”.

“Megsüttette mind az öt kakast” Míg Péternél az Oroszlán jegyben ebédre, azaz délre sült meg a kakas, addig itt most ennek nyoma nincs… Csak annyi szerepel, hogy „megsüttette”, nincs semmi időpontra utalás. Az Uraság időközben átlépett a következő tüzes jegybe, a KOSba, ahol a Nap szintén süt és erőben is van, de mégis ott már a Mars van otthon. Ekkor már az Uraság beszéde sem oly kedves, hiszen itt utasítja Pált!

A UR-aság, egyszer a jókedvű, ajándékozó Oroszlán (NAP), majd a parancsoló és büntető Kos (MARS) karakterű. De ő az, aki majd Nyilas karakterűvé is válik, hogy végül tényleg hasznos ajándékot adjon… Mivel precessziós menetről van szó a mesében, ezért a Oroszlán-Kos-Nyilas dekanátus sorrend sokat elárul az Uraság igazi személyéről. Ez a dekanátus sorrend csak a Nyilas jegyre illik, ezért bizton állíthatjuk, hogy az Uraság nem más, mint maga a Jupiteri tulajdonságokkal bíró “Nagy adakozó”. Ahogy az UR-aság 12 dekádonként váltja a tulajdonságát, úgy az általa kiszabott büntetési tételek is e tucat számhoz igazodnak.

“Ha jól osztod, hasznát veszed, ha nem: huszonnégy botot veretek reád.” Pálnak is osztani kell, hasonlóan, mint Péternek. De míg Péternél a jól sikerült osztás csak ajándékot jelentett, addig Pálnál már a “hasznát veszed” szócska szerepel. Ez nem ajándékot jelent, ez valami mást, ami jóval több és hasznosabb. “Eleget törte a fejét Pál, de nem vala annyi istenes esze, hogy az öt kakast fel tudja osztani hét ember között”. Töri a (KOS) fejét, hiszen most a KOSban tartózkodó Uraságnak kell megfelelnie. De hiába. Úgy tűnik, az UR-aság sem tud az időben továbblépni addig, amíg Péter vagy Pál ki nem mozdul. Pál a büntetés elszenvedésével, Péter az öt kakas elosztással. Amikor az Uraság Pált utasítja, akkor még KOS jellegű, ezért is oly kemény, harcias a beszéde vele. De hiába. Pál nem tudja (vagy talán nem is akarja) továbbléptetni az Uraságot, hiszen ez nem az ő feladata. Ő tudja, hogy van még egy lehetőség, amivel mindenki jobban járhat, de ehhez megint Péternek kell cselekednie, ezért Pál inkább magára veszi a 24 botütést.

Meglepő ezt így kimondani, de érdemes utána számolni, hogy mit is jelent Pál számára a 24 botütés! A vízöntő paradoxon révén a Vízöntő helyén időhiány lép fel: Ha időhiány van egy rendszerben, akkor valahol kell egy időtöbbletnek is lennie. Ez nem lehet máshol, csak a Vízöntővel szembeni Oroszlán jegyben! Pál “büntetése” 24 botütés volt, azaz 24 dekád, amivel előrehaladt a precessziós időben. A Bak, a Nyilas, a Skorpió, a Mérleg és a Szűz 3-3 dekáddal, ami eddig 15 dekádnak felel meg. Majd az Oroszlánban időtöbbletként 2x3 dekád további ráveretés, ami már 21 dekádnak felel meg. A maradék háromdekádnyi ráveretést (időt) a Rák időszak tölti ki. Ezzel Pál pontosan a RÁK világkorszak Rák dekádjába érkezik, oda, ahol a népmese első mondatánál még Péter tartózkodott, oda,  amit Péter neve napja jelöl ki a kalendáriumban!  

 “Az uraság, mikor látta, hogy Pál semmire sem tud menni, elhívatta Pétert.”  Az UR-aság ekkor már a Nyilasba lépett, hiszen Péter elhívásával már előzőleg döntött Pál sorsáról is (a 24 botütéséről). Kosban bűntetett, majd a Nyilasban elhívatta Pétert. (Merkur a Nyilasban rejtett erőben lelhető).

Nem tudom, uram - mondá Péter -, hogy el tudom-e osztani, de én mindig, jóban-rosszban, a Szentháromságban bíztam, talán most is segít rajtam.

Azzal nekilátott az osztásnak.

- Én azt találom - mondá Péter -, hogy a nagyságos úr, a nagyságos asszony és egy kakas egy háromságot tesz ki, a két úrfi s egy kakas nemkülönben, a két kisasszony s egy kakas is csak egy háromság, s végezetre én szegény ördög s két kakas ismét csak egy háromság, s most már, mind közönségesen, jó appetitust* kívánok.

Az egész ház népe kacagott a Péter furfangján, s az uraság Pált huszonnégyig verette, Pétert pedig megajándékozta házzal és telekkel.

Máig is él, ha meg nem halt.

Péternél megint a hit (HiT, az a HíD, ami átvezet a racionálisan nem értelmezhető dimenziókba) segít, de most már konkretizálva a szentháromsággal. Ez most egyértelműen az UR-aság számjegye. A hármas szám a Nyilas jegyhez kapcsolódik, valamint az Uraság is összesen három fajta tüzes jegyet foglal magába, így természetes, hogy ez a legmegfelelőbb elosztási szempont számára.  Míg az első alkalommal a mese megemlíti, hogy 7-en vannak jelen, addig most erre semmi utalás sincs. De pont ez a lényeg. Most eggyel többen vannak, Pál személyével 8 főre bővült a társaság. A nyolcas a Rák számjegye, ami egyben Péter neve napjának helye is a kis- és nagyév-körben! De nem csak az övé már.

Pál a 24 botütés révén megkapta Péter eredeti helyét (az 1. dekádot), és az Uraság is visszakerült az eredeti helyére a Nyilasba. (Bár nem jelzi a mese, de ha 12 dekádnyi idő telt el Péternek a mese kezdetekor, akkor az Uraságnak is ennyi telt el, függetlenül attól, hogy a mese megemlíti-e ezt a mozgást, vagy sem. Mivel az Uraság csak 12 dekádnyi idő eltelte után jelent meg Oroszlán karakterrel, így joggal feltételezhető, hogy számára a kiinduló hely a Nyilas jegy volt.) Már csak Péter helyét kell tisztázni, és pont ez a legérdekesebb. A mese ennyiben elintézi: “Pétert pedig megajándékozta házzal és telekkel.” Ház és a telek magát az otthont jelenti, azaz hazaérkezést. Mivel a „Péter és Pál” magyar népmese, így nem kérdéses, hogy mit jelent a zodiákus rendszerben az otthon fogalma. A fehér ló nemzetének az igazi otthont az időben mindig a Nyilas jegy jelentette. De mégis hogyan? Hogy jelenik meg mindez a dekádok mozgását tekintve?

Ahogy Pál elfoglalta Péter helyét a naptárban, úgy Péter is Pál helyét kapta meg (ami részben már meg is történt az utóbbi évszázad névnapmódosításával, hiszen nem is olyan régóta júniusban már tényleg együtt, egy napon “férnek meg a naptárban”). De Pál melyik nevenapját kapta meg, hiszen kettő is van belőle a vízöntő paradoxon elve alapján? Azt, amelyikkel együtt jár a legnagyobb ajándék is, a vízöntői időszakadék átvészelése – ez pedig csak az 19-es sorszámmal jelzett dekád lehet, a vízöntői időszakadék túloldalán. Ezzel Péter átlovagolt a vízöntő hullámain, túlvészelve az időszakadékot valamint a nagyon kemény Bak precessziós időszakot, hogy megérkezzen az 1. dekáddal jelzett időpontba. Annak ellenére, hogy ez még a Bak világkorszak utolsó dekádjának minősül, de mégis ez egyben a NYILAS VILÁGKORSZAK küszöbét is jelenti, azaz PÉTER HAZAÉRKEZETT.

Megtörtént a név és a személycsere, ahogy az Uraság már a kezdeteknél akarta, de mégis sokkal jobb változatban, hiszen ezzel most mindenki jól járt. 

 

Oldal: Benedek Elek PÉTER ÉS PÁL Napút elemzése I.
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat