Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2016. május 6.

Dobos Csanád

BŰN- és ERÉNYTÁLAK

ereny_1.jpgMennyire tekinthetjük biztosan a keresztény szertartás kézmosó edényeinek a XII-XIII században oly népszerű „bűn- és erénytálakat”? Esetleg e tálaknak nemhogy az egyházi szertartáshoz nem volt köze, hanem éppen az egyház által leginkább tiltott tevékenység kellékei voltak?

Minden specializáció az egésztől, a teljességtől való elszakadás veszélyével jár együtt. Hiába az egyes területeken a mélyebb szakmai ismeret, mégis ilyenkor a tudás mindent átfogó valós lényege íródik felül, veszik el.

A túlzott specializáció egyik legnagyobb következményekkel bíró példája a régészet és a művészettörténet tudatos szétválasztása és az abból fakadó esetleges szűklátókörűség. Bár a régészet a régmúlt tárgyi hagyatékéval foglalkozik, melyek részei voltak hajdanán az emebrek mindennapi életének. A hajdan élők mindennapi és szakrális tárgyaival, melyek egyfajta lenyomatai a gondolkodásmódjuknak, a vallási világképüknek – melyek olyan szimbólumokkal vannak „feldíszítve”, melyek jelentős része csak asztrológiai ismeretekkel értelmezhetők. Ezért is elgondolkoztató, hogy a régészek jelentős részének a több éves egyetemi képzése keretébe miért nem fér bele egy szemeszter asztrológiai előadássorozat, melynek keretében legalább alapszinten tudomást szerezhetnének az egyes csillagképekről, a keleti és nyugati állatövi jegyek szimbolikájáról, a zodiákus keresztek vagy éppen a precessziós égi mozgás működéséről. Olyan témákról, melyekkel amúgy is rendszeresen találkozhatnak majd a későbbi feltárásaik során. Ennek hiányában, hiába kerülnek elő a föld alól érdekesnél érdekesebb leletek, mégsem tudják a ma emberének átadni hajdani üzenetüket. Szerencsésebb esetekben ezek a tárgyak így a múzeumok polcain várják majd az újrafelfedezésüket és megszólaltatásukat, rosszabb esetben ugyanezen múzeumok poros raktáraiban vagy lelkes „gyűjtők” magánszéfjeiben tűnnek el a nyilvánosság elől.

 

A szárnyas-kalapos alak

ereny_2.jpgXII-XIII. századi, Csepel szigeten talált, Merkúrt vagy akár Triptolemoszt ábrázoló vésett díszű (esetleges kézmosó) tál.

Ennek a hosszabb lélegzetű felvezetésnek újra aktualitása van a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában megrendezett, Közös úton, Budapest és Krakkó a középkorban kiállítása kapcsán. 2016. július 24. –ig látható kiállítási tárgyak között szerepel egy, a csepeli ásatáson talált erénytál, melyet a megtaláló régészként, Szigeti Judit a kiállítás katalógusában [1], az alábbi gondolatokkal mutat be:  

„1.H.25. Vésett díszű tál  12-13. század, réz á:15 cm, v: 0,05 cm

Budapest, XXI. Csepel-szabadkikötő, Szigeti Judit és Terei György ásatása 2008…. Szárnyas, kalapos alakot ábrázoló véséssel, karcolással díszített tál. A tálat körbevághatták, majd széleit bepödörték, emiatt sérült, hiányos. A kutatók a lelettípus műhelykörzeteként a Magdeburg-Braunschweig-Goslar térségét, az Elba-, illetve Rajna-Maas vidékét gondolják. A Kárpát-medencei tálak a Duna menti kereskedelmi útvonalon kerültek ide. Több típusa ismert: a figurális és feliratos tálak mintáit az antik mitológiából vett jelenetek, keresztény témák, valamint megszemélyesített fogalmak (pl. erények és bűnök) adják. Külön csoportot alkotnak azok a tálak, ahol hasonló a mondanivaló, de a figurális ábrázolás leegyszerűsített, a feliratok pedig elnagyoltak. A magyarországi és a szárnyas-kalapos alakokkal díszített tálak kivétel nélkül ebbe az utóbbi csoportba tartoznak…

Az igényes, szép mintázatú darabokat az egyházi liturgiával hozzák kapcsolatba, míg a stilizált nagyobb darabszámban fellelhető tálakat már világi célokra szánhatták. A csepeli tál ez alapján a második, azaz világi, hétköznapi tárgyként sorolható be.”

Görög mitológia személyt ábrázoló tál Buda közeléből, ráadásul a kora középkorból. Ez több, mint érdekes. Hogyan kerülhetett egy ókori görög isten (Merkúr vagy akár Triptolemosz) ábrázolás egy kora középkori egyházi kézmosó tálra abban az időben, amikor az új vallási irányzat oly mértékben kívánt elszakadni a korábbi istenképektől, hogy több nyelvben még a napok megnevezését is a korábbi isten nevekről a fantázia dús „első, második…” napra keresztelte át[2]. Itt vélhetően másról van szó, mint amit a szaktudomány vélelmez. Ennek igazolásához viszont érdemes asztrálmítoszi szempontból is faggatóra venni az ilyenfajta bűn- és erénytálakat. Hogy miért pont csillagmítoszi szempontból? Mert érezhetően a tálon található Kalapos Merkúr (esetleg Triptolemosz) és a Szűz csillagkép szoros kapcsolatban állhatnak. Arról a SZŰZ csillagképről van szó, melyben a Merkúr, a kereskedők és a tolvajok istene kétszeresen is jelen van, mind otthon mind erőben[3]. Oly erős és jellegzetes ez az összefonódás a Merkúr bolygó és a Szűz állatövi jegy között, ami a másik 11 zodiákus jegynél egyáltalán nem tapasztalható. Csak a SZŰZ jegyre érvénye, hogy az adott csillagjegyre legerősebben ható két, az „otthon” és az „erőben” lévő bolygó azonos lenne.

zodiac-sign-horoscope-virgo.jpgA tálon látható szárnyas kalapos alaknak a Merkúr istennel és bolygóval megfeleltetése még érthető, hiszen a szakirodalomban is többször így hivatkoznak rá a külseje miatt, de asztrológiai szempontból vajon miért pont a Szűz, a „szárnyas” csillagképpel kéne kapcsolatot feltételezni? Nemcsak a szárnyak miatt, hanem a Szűz csillagkép évezredek óta ismert asztrológiai szimbólumához hasonló véset miatt is, mely szinte azonnal kiolvasható a kalapos alak tógájának párhuzamos csíkozásából. Arról a „csíkozásról” van szó, mely már a 10-15 ezer évvel ezelőtti barlangfestészet óta ,igazolható módon a Szűz jegyhez kapcsolható. (Lásd a vadló ábrázolás feletti jelet a Lascaux-i barlangban[4], valamint Pap Gábor barlangfestészettel kapcsolatos előadásait.)

A fenti rövid bevezető után ismerkedjünk meg bővebben a címben és a tájékoztatóban említett további szárnyas-kalapos „erény és bűn tálakkal”, hiszen nem egy hasonló leletet találtak már belőlük Magyarországon. Mivel nem egyedi (sőt bátran kijelenthető, hogy sablonosan ismétlődő) ábrázolásokról van szó, ezért érdemes értelmezni és meg is érteni e szimbólum szerepét és e tálak valós (egyházi liturgiától eltérő) használati célját is.

Szatmári Imre az Árpád-kori fémtálak Békés megyei gyűjteményekben nevű kiadványában azonnal két hasonló leletet mutat be. Egyet Gyuláról, és egy töredéket Orosházáról[5]. Az orosházai tál töredék többszörösen is érdekes lehet számunkra a származási helye és a fej feletti egyértelmű furat miatt is.

A gyulai és orosházi szárnyas, kalapos alakok Európa-szerte sok helyen megtalálhatók. Az alakok alkotta kompozíció azonban nagyon változatos. Az összes variációt nehéz lenne felsorolni, néhány példát mégis érdemes megemlíteni. Az egyik, amelyen középen kalapos, szárny nélküli, korongokat tartó, felirattal is azonosított Superbia helyezkedik el, körülötte négy, felirat nélküli szárnyas alakkal (Vaduz). A másik, amelyen középen szárnyas, kalapos alakot látunk, körülötte pedig négy, felirattal azonosított, kalapos, de szárny nélküli alakot (Leiden). A következő variáció ugyanez a kompozíció, de csak három mellékalakkal (Lund, Poznań, Pusztavasad). Előfordul középen egy, körülötte pedig három, felirat nélküli szárnyas, kalapos alak is (Varsó, Dombóvár), illetve középen egy, kö­rülötte pedig négy szárnyas, kalapos, felirat nélküli alak (München). Az egyik olmützi tálon a középső szárnyas alakon kívül csak két másik szárnyas, egymással csaknem teljesen azonos alak szerepel: az egyik fölül, a másik alul, ezek között pedig a tál két oldalán egy-egy nagyméretű virágmotívum látható. Ezzel megegyező, háromalakos tál az aranyegyházi, négyalakos pedig a kijevi Egyetlen szárnyas, kalapos alakra példa a wolnojei darab.  

ereny_6_gyula_hermes.pngA gyulai a középen egy, körülötte pedig három, keretek és feliratok nélküli alakot ábrázoló csoportba sorolható, de ez a besorolás a tálak és díszítéseik sokszínűsége folytán valószínűleg nem meghatározó. Mindenképpen arra utal azonban, hogy az egyszerűbb megformálású kompozíciókat követi. A szárnyak, a kalap és a köpeny egyszerű megformálása, díszítése több tárgyon is nagyon hasonló. A gyulai darab legjobb párhuzamának azonban talán az aranyegyházi és a dombó­vári mondható, hiszen a központi alakot azokon is csak három-három szárnyas alak veszi körül. Díszítésük, kidolgozásuk teljesen megegyező, csupán a mellékalakokat elválasztó dí­szítőelemek különböznek.[6]

ereny_9_oroshaza_hermes.pngMiért volt szükség átfúrni az orosházi tálat, milyen gyakorlati haszna lehetett ennek? Rózsa Zoltán- Tugya Beáta a Kik voltak az első Orosháza lakói? Problémafelvetés egy kutatás kezdetén tanulmányukban[7] vélhetően meg is adják erre a választ. Állításuk szerint Orosháza hajdani lakói között pénzváltással és egyéb pénzügyekkel foglalkozó böszörmény muzulmánokat, izmaelita és egyéb szemita népcsoportokat lehet feltételezni, akik pénzügyekkel foglalkoztak és kiknek egyik legfontosabb eszköze a pénzváltó mérleg volt. E pénzváltó mérlegről és a hajdani pénzváltásról viszont Méri István az Árpád-kori pénzváltó mérleg tanulmányában[8] olvashatunk bővebben. Érdemes pár érdekes gondolatot ebből is kiragadni, mely megerősíti az orosházai feltételezést:

„az Árpád-korban a pénzváltás a pénzverők kiváltságai közé tartozott. Ezek részint a nagyobb forgalmú kereskedő- és pénzverőhelyek pénzváltóházaiban váltották be a veretlen ezüstöt és a régebbi kibocsátású hazai, illetve külföldi pénzeket törvényes pénzre, részint vásárokra is kiszálltak, és az »új pénz idején«, vagyis az évi kötelező pénzbeváltás idején hat hétig szerte jártak az országban, és forgalomba hozták az új pénzt. Ä mérleg karját nyilván azért készítették csuklós szerkezetűre, hogy kezelője — összecsukva — ide-oda utazva is könnyen, rongálódás nélküf magával vihesse.

b) Ezt a mérleget éppen abban az időben használták, amikor a nagyarányú pénzromlás következtében a mérlegelt veretlen ezüst mint fizetőeszköz (ezüstrúd valuta) háttérbe szorította a vert pénzt, s így a mérlegelés különös fontosságúvá vált.

c) Mindezekhez hozzávehetjük azt, hogy maga a mérleg és teherbírása is kicsi; így elsősorban nemesfém mérlegelésére alkalmas.  Arra a kérdésre, hogyan került ez a mérleg Óbudára, s mikor került a földbe, csak feltevésekkel válaszolhatunk. Ennek oka részint az, hogy az népverés Árpád-kori szervezetéről alig tudunk valamit, részint pedig az, hogy az Árpád-kori Budáról (Óbudáról) is igen kevés adatunk van.”

ereny_3_cuklos_merlegek.pngAdottak a csuklós bronzmérlegek és a többek között Hermészt is ábrázoló „bűn és erény tálak”, melyeket csak Európa adott régióiban találtak nagyobb számban. E két tárgy régészeti előfordulási helye meglepően megfeleltethetők egymásnak. Az Óbudai csuklós bronzmérlegekkel kapcsolatos tanulmányban egy érdekes térkép látható e mérlegtípus európai elterjedésére vonatkozóan[9] (lásd: elő térkép).

ereny_7_bun_ereny.pngA bűn és erénytálak európai régészeti lelőhelyeivel[10]  összevetve (a második térkép) azonnal megállapítható e két térképről, hogy meglepően fedik egymást e tárgyi leletek előfordulási helyei. Szinte adja magát az a feltételezés, hogy a Hermészt ábrázoló bronz „bűn” tál esetleg a pénzváltás mérlegével lehetett kapcsolatban. Merkúr, a tolvajok és kereskedők istene mindenesetre tökéletesen illik e pénzügyi tevékenységhez. Ezt a feltevést erősíti meg egy múlt század eleji tanulmány is, a kecskeméti Hermész tál révén[11]:

 ereny_11_kecskemeti_hermesz.png„A tál karimája egy helyen kicsorbult, az ott látható három pár lyuk azt mutatja, hogy háromszor volt füle és az ugyanannyiszor letört.”

Kövér Béla „fület” említ, de tényleg füle volt a tálnak, nem pedig furata? Az eredeti képet elnézve én inkább furatról beszélnék, de ez nem változtat a lényegen. A fül és a furat ugyanazt a célt szolgálja, ami viszont illik a pénzváltó mérleg serpenyőjének felfüggesztéséhez.

Bár a Hermész tálak jelentős részén fedezhető fel hasonló kialakítás, de mégsem lehet általánosítani, hiszen nem minden szárnyas alakos fémtálának a peremén található lyuk. Kovács Éva idevágó dolgozatában[12] bemutatott több szárnyas-kalapos tálon például nyoma sincs a lyukaknak, ezért feltételezhető, hogy a mérleg serpenyőn kívül más funkciót is betöltöttek ezek a tálak.

A tanulmány elején párhuzamosan említettem Hermész és Triptolemosz nevét. Itt megfogalmazható egy kérdés: kinek a karc lenyomata látható a tálakon? Amennyiben azt fogadjuk el, hogy Merkúr helyett Triptolemosz karcolata fedezhető fel a réztálon, úgy is fennáll a Szűz jeggyel (jelen esetben Demeterrel/Dimitrával) a kapcsolat. Hiszen ahogy az Arató Szűz, úgy Dimitra égi trónja[13] is a Szűz jegyhez kötődik. Sőt érdekes módon több átfedés is tapasztalható Hermész és Triptolemosz között. Például az alvilági útjuk kapcsán, ami által vonult be Triptolemosz a mitológia halhatatlan hősei közé.

Triptolemosz Eleuszi királyfi volt, Keleosz és Metaneira fia. Nevének jelentése: háromszor harcoló. Perszephoné elrablása után ő vezette először nyomra a lányát kereső Démétért. Az istennő ezért, hogy meghálálja Triptolemosz tettét és a szjves fogadtatást, amelyben az ifjú szülei részesítették, megtanította a gabonatermesztés titkára. Szárnyas sárkányoktól vont szekeret is adományozott neki, hogy azon járva tudását mindenfelé elterjeszthesse. – Wikipedia

Ahogy Triptolemosznak, úgy Hermésznek is egyik feladata Hádészhez kapcsolódott. A lelkek alvilági kalauzaként a feladata volt, hogy a halottak lelkét lekísérje az alvilágba. Így Hermésznek valóban volt lehetősége infót gyűjteni, hogy mi is zajlik Hadész birodalmában és szükség esetén értesítse Démétért (Dimitrát) a lányának alvilágba történt elrablásáról. Egyébként a tálon található szárnyas-kalapos alakról csak azt jelenthetjük ki biztosan, hogy annyira Hermész, amennyire Triptolemosz. Sőt, ha szigorúak vagyunk, akkor egyik sem! Hermésznek a lábbelijénél volt a szárnya, Triptolemosznak viszont a kocsiján, azaz egyiknél sem az ábrázolt módon, angyalként a hátán, mert ezek a szárnyak nem lehetnek oldalt a kocsi kerekénél! Ezek a szárnyak a viselőjének a hátán vannak, ha a kocsihoz tartoznának akkor másnak kéne lenni a szárnyak látható ívének. De ha csillagmítoszi gondolkodással próbálom a tál szimbolikáját megfejteni, akkor nem kerülhetem meg Triptolemosz nevének jelentését, és a szárnyas sárkányokkal húzott szekerének kérdését sem. Miért „Háromszor harcoló” a neve? Ez egyértelműen egy beszélő név, de mégsem derül ki a mitológiai történetéből az oka. A mitológiai történetéből ugyan nem, de Dimitrától kapott szekere alapján mégis van esély a nevének értelmezésére. A Skorpió és Szűz jegyek zodiákus jelképe meglepően hasonló, mindegyikben az „m” forma dominál: ugyanaz, ami a szárnyas-kalapos alak karcolatában is. Az asztrálmitoszi hagyomány ezt a két jegyet némileg összetartozónak tartotta sokáig, ahogy a Mérleg jegyet is a Skorpióval együtt, hiszen azt a Skorpió részének tekintették. A „szárnyas sárkányokkal vont szekér”-ben e három jegy együtt fedezhető fel. A szekér/hintó a MÉRLEG jegyhez kapcsolódik, amolyan egyensúlyi szerepe miatt, ahogy a sárkányok is a keleti asztrológiai megfeleltetés alapján. De a Sárkány nemcsak a Mérleghez, hanem a Skorpió jegyhez is kapcsolható a kígyó tulajdonságai révén. A szárny viszont már a Szárnyas, a SZŰZ jegyhez kötődik. A Dimitrától kapott ajándékban és vélhetően Triptolemosz nevében is a három jegy mintha e „szóban forgó” három állatövi jegy uralásának képességét rejtené magában! Azonban jogos lehet a felvetés, hogy Triptolemosznak már azelőtt is ez volt neve, mielőtt a szárnyas sárkányokkal vont szekeret ajándékba kapta volna. Mindazonáltal hasonló logika fedezhető fel az Odüsszeia sorai között is: Odüsszeusz fia, Telemakhosz nevében és sorsában/feladatában. Mindkét mitológiai szereplő nevében már benne rejlik a sorsa és életfeladata.

szarnyas_felirattal_bun.png„Telemakhosznak szintén "beszélő neve" van, ami ezt igazolja: Τηλέμαχος – „Távol Harcoló”. És épp az ő távoli harca nyitja meg Odüsszeusz számára a menekülésének lehetőségét. Harcol az apja hazaérkezése érdekében egy másik idősíkban, egy másik távoli dimenzióban. [14]

Nomen est omen! – A név kötelez!


És miért nevezi a szakirodalom e tálakat bűn- és erénytálaknak? Mert több esetben a hét főbűn vagy erény megnevezése szerepel rajtuk, ahogy ezen, a Történeti Múzeumban örzött darabon is.

 

A felhúzott térdű hölgy

Legyen elég most ennyi a szárnyas-kalapos alakról és szenteljünk figyelmet a szakirodalomban e tálakkal együtt hivatkozott másik fajta „bűn” és „erény” tálakra is.

ereny_12_erreny_tal_terd.png

„A moralizáló célzatosság elsődleges módon nyilatkozik meg az erények és bűnök allegorikus alakjaival díszített tálakon. A megszemélyesítés, allegorikus ábrázolás az antik művészet hagyománya, melyet buzgón átvettek a középkorban is. Különösen kedvelték a XI. századtól kezdve. A XII. század folyamán valósággal burjánzott, elárasztva a monumentális művészetet is. Magyarországon több tálat ismertek és tettek közzé korábban. A tálakkal kapcsolatos újabb külföldi kutatások most aktuálissá tették, hogy ismét foglalkozzunk velük, kiegészítve a sort a még publikálatlan példányokkal. Á magyarországi emlékanyagból két ép tá l és egy töredék tartozik az erény-, illetve bűn-allegóriák általánosan elterjedt típusához. Rómer Flóris ismertette először azt a példányt, mely után a többször szerepelt a szakirodalomban. Akihajtott peremű és meglehetősen rongált tál közepén kettős, zsinórt utánzó körben magasrahúzott térdekkel ülő női alakot látunk. Fátyollal borított fejét jobbra fordítja, bal válláról hosszan lecsüng haránti sávokkal díszített köpenyének szárnya. Mindkét felemelt kezében korongot tart. Feje mellett kétoldalt felirat: (h)VMILITAS. Körülötte négy hasonló, csak vállig ábrázolt alak négykaréjos mintát alkot. Vállukon sávos palást, profilban ábrázolt fejük körül aureola. Neveik: FIDES, SPES, KARITAS és PACI(e)NTIA

ereny_14.pngAz egri tál a másikkal közel egyező méretű, erősen rongált, de díszítése épebb és mindenesetre a széleken is jól kivehető. Középen itt is az ülő női alak jelenik meg SVPERB(i)A (azaz kevélység) felirattal. Körülötte IDOLATRIA (bálványimádat), INVIDIA (irigység), IRA (harag) és LVXVRIA (bujaság) alakjai helyezkednek el. Fölöttük, a tál oldalán növényi dísz: kettős levél közül kinövő, kétfelé ágazó száron lótuszvirágszerű motívum váltakozik szintén két levél közül kiemelkedő, egyes nagyobb virággal. A növénydísz között térkitöltő ornamentikaként betűk, a perem mellett zsinórminta-darabok. Az alakok ez esetben bűnök megszemélyesítői. Csábító lehetőség feltételezni, hogy a két hasonló, de ellentétes jelentésű darab eredetileg összetartozó pár volt (a mitologikus tálakból is valószínűleg összetartozó párdarabok készültek). Apróbb eltérések még lehetővé tennék e feltételezést: Az egri tál alakjain hiányzik az aureola, ami nem illetheti a bűnök megszemélyesítőit. Fátyluk sincs; sapkaként fejükre tapadó hajukat tarkójukon csomóba kötve viselik. A tálak esetleges együvétartozását anyagvizsgálat dönthetné el. A bizonytalan lelőhelyek miatt a típusazonosság megállapításánál nem mehetünk tovább.”

Ha az anyagvizsgálat szintjén nem is, de a csillagmítoszi logikán mégis tovább haladhatunk. Ahogy a tolvajok és kereskedők istenének, a Merkúrnak volt asztrálmitológiai szempontból fontos szerepe a pénzváltóknál, úgy vélhetően e felhúzott térdű Szűznek is e tálakon. Adott két szinte teljesen azonos tál, meglepően egyező ábrázolással, ahol lényeges különbség csak a feliratokban és a meglévő, vagy éppen hiányzó glóriában fejeződik ki – és e szerint válnak éppen „erény” vagy „bűn” tállá. Ez azért így elég érdekes és másrészt túl felszínes megközelítés is. Mi lehet ennek az oka?  

Felhúzott növi térd, ami elég udvariatlan, nőietlen, kihívó és provokatív is ebben, a kora keresztény évszázadban egy hölgytől. Akkor mégis mi a szerepe ennek az állandósult ábrázolásnak? Véleményem szerint az, ami a Mithrász ábrázolásokon is Mithrász térd mutogatásának[15]. Érdemes élni e analógiával. Az emberi térd a BAK zodiákus jegynek felel meg az emberi mikro-zodiákus rendszerben[16], tehát a térd „mutogatásának” célja a BAK jegy kihangsúlyozása. És miért van szüksége a felhúzott térdű SZŰZnek két tükörre is? Miért nem elég egy tükör, mint általában a napi gyakorlatban, miért kell neki dupla tükörben vizsgálgatnia önmagát? Ez megint nem logikus! Éppen azért, hogy felfigyeljenek ennek a jelentésére is. Szinte kiabál a szimbólum, hogy vegyél észre, gondolkodj el rajtam. A tükör a legjobb fényvisszaverő tárgy. Bár nem rendelkezik saját fénnyel, mégis világítani lehet vele a tükrözés által. Csillagmítoszi megközelítés alapján a tükör –főleg, ha kerek is– egyértelműen utal arra a Holdra, mely nem rendelkezik saját fénnyel, de a Nap fényét visszaverve a legerősebb éjszakai világítónk. Ahogy a Merkúr bolygót az asztrológia a SZŰZ jegyhez kapcsolja, úgy a Holdat a BIKA és a RÁK jegyekhez[17]. Két állatövi jegyhez, ahol mindkettő megközelítés helyes lehet, más-más szimbolikai összefüggésben. De vizsgáljuk meg ezeket külön-külön.

A BIKA jegy esetében (amikor a Hold erőben van) a BAK(térd)- a tükröt tartó SZŰZ-BIKA(tükör) hármasság, a földi jegyek hármassága meghatározóan dominál. Az anyagiasság, a racionalitás, az egoizmus mind jelen van ezekben az állatövi jegyekben, ami ráadásul a „meg vagyon írva” merevséggel is kibővül. Ezek a szavak ugyanazon szemita népcsoportok fő ismérvei és alapelvei, melyhez a pénzváltás tevékenysége is köthető volt ebben az időben (is). Sőt ha tudjuk, hogy számukra a Szaturnusz bolygónak szintén kiemelten fontos szerepe van, akkor azoknak az állatövi jegyeknek is meg kell jelenni e tálakon, melyekben a Szaturnusz erőben, vagy otthon van: a MÉRLEG, SKORPIÓ, BAK és VIZÖNTŐ jegyeknek. A MÉRLEG a szűz kéztartásában azonnal felfedezhető, ahogy a tükröket két irányba feltartja. A BAK-ról már szó volt, a felhúzott térdek révén. A VIZÖNTŐ jegy keleti megfelelője a majom, az utánzásával, és a kétfajta tál hasonlóságában, utánzásában ez szintén megjelenik. Azt már mindenki a saját értékítélete alapján döntse el, hogy az erény és bűn tálak közül melyik utánozza a másikat.

ereny_15_merkeg_kos.pngHa a Hold bolyongót a RÁK jegy irányából vizsgálom (amiben otthon van) úgy a BAK-RÁK, azaz a fény minimum-maximum tengely adódik, a maguk téli és nyári napfordulójukkal. De a felhúzott térdű nő ábrájában benne van a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség is elrejtve, a már említett kéztartásban. MÉRLEG a kéztartás, ha a vállak irányából nézem a mozdulatot. Amennyiben a felhúzott térdek által láthatóan hagyott ruha ívére koncentrálok, úgy a KOS jelét lehet felfedezni a tükröket tartó nő mozdulatában.

Kovács Éva a glória meglétét is az erénytál minősítés feltételének tekinti. De talán ez nem annyira meghatározó, hiszen pár sorral lejjebb már ő maga említi, hogy: „A fenti kettőhöz biztos magyarországi lelőhelyű töredéket sorolhatunk harmadikként. A középen ábrázolt SV(p)ER(b)IA koronát visel.”. Ahogy már a korábbi tanulmányaimban is utaltam erre, a korona és a glória erősen összefonódik a szimbolikában, ezért ezt az észrevételt mindenesetre fenntartással fogadnám.

 

A bűn- és erénytálak funkciója és esetleges szellemi forrása

De nemcsak ez a fajta bizonytalanság kíséri végig e tálak szakmai megítélését. Legyen itt két érdekes (vagy inkább megmosolyogtató) példa erre a napjainkból, valamint 150 évvel korábbról:

- Bencze Zoltán: Török rézedények a hadtörténeti múzeum udvarán tanulmányában[18] az eddig tárgyalt kétféle szárnyas-kalapos és a felhúzott térdű hölgyet ábrázoló tálakból többet is bemutat fénykép illusztrációval (9-10. és a 21. képek), alattuk a fantáziadús „sütőtál” felirattal.

- Rómer Flóris a már korábban is utalt - Egy középkori réztál - tanulmányában[19] szintén pár érdekes felvetést említ meg:

„Voltak, kik azt \ élték, hogy az alamizsna beszedésére szolgáltak ; de mégis a legnevetségesebb vélemény az, mely scandinaviai harczosok sisakjainak tartja.”

De maradjunk a legáltalánosabban elfogadott véleménynél, miszerint a klasszikus „erény- és bűntálak” leginkább az egyházi szertartásokhoz kötődnek. Ha ezt elfogadjuk, akkor sokak számára mindenképpen jogos lehet az a kritikai kérdés, hogy mit kereshetnek ezeken a tárgyakon az asztrológiai szimbólumok. De ez csak a reneszánsz, majd a „felvilágosodás”, a szellem sötétségbe zuhanásának évszázadától kezdve lehet kérdés, hiszen csak e szervezett templom rombolások korától kezdve tűntek el a templomokból az egyértelmű horoszkóp ábrázolások. Csak az átlag hívő ember számára tűnt el, az egyházi elit részére továbbra is megmaradt. Napjainkban is az újonnan megválasztott pápák első intézkedése, hogy a megválasztásuk pillanatára azonnal elkészítetik a horoszkópjukat. Tehát az asztrológia mindig is szerves része volt a keresztény egyház működésének, még ha ezt nem is publikálják a hívők felé. Ezért nem kell meglepődnünk, ha az asztrológiai gondolkodásnak egyéb nyomát is fellelhetjük a szertartási kellékeken. És valóban az egyházi kincseken, ráadásul a kézmosó tálak között is bőven találhatunk hasonló motívumokat (lásd a Magyar Nemzeti Múzeum egyik kiállítási darabját[20], ahol a keresztény angyal szimbólumok körbeveszik a zodiákus jegyként is funkcionáló vékony agancsú szarvast. Hasonló csillagmítoszi logikával e tálon sem nehéz felismerni a Skorpió jegyre és ezen keresztül talán a János apostolra utalást.)

 

Egy fontos kérdést nem érintettem még. Miért a SZŰZ ábrázolásnak van oly fontos szerepe e bűn- és erénytálaknál? A pénzváltó mérlegek esetében MERKÚR ábrázolás még érthető, de itt miért a SZŰZ dominál? Sőt ezt a kérdést érdemes megtoldani egy újabbal is: Mi az oka, hogy a Magyar Királyság területén (sőt Európán belül is) miért csak egy szűk területre összpontosulnak ezek a tárgyi leletek? Nehéz erre igazán teljes értékű választ adni, ezért nem is törekszem rá, viszont némileg fenntartással fogadom el, hogy mindez csak a Duna menti kereskedelmi útvonal eredményeként alakult így.

Nem állhatom meg, hogy hangot ne adjak egy gondolatnak, mely a tálak megpillantása óta érlelődik bennem. Tudom, ez megint elhamarkodott kijelentésnek tűnhet, mely túlzottan is szembemegy a hivatalos művészettörténeti irányzattal, de mégis kifejtem, hátha e gondolatmag esetleg máshol és más kútfőben majd önálló életre képes kelni.

E bűn- és erénytálak a XII. században tűntek fel, terjedtek el és váltak népszerűvé a térképen is jelzett területen, mely lényegében a Magyar Királyság központi részét leszámítva leginkább a német nyelvterületeket érintette. E tálakon egy NŐ dominál mindkét tulajdonságával, az asszonyi szüzességi ártatlanságával, vagy éppen a bűnbe taszító képességével. E kettőség alapján válnak erényt vagy éppen bűnt ábrázolókká a tálak. De honnan tudhatom, hogy valóban Szűzről van szó? Mert a Szűz nemcsak biológiai értelemben értendő. A népmesékben, népszokásokban is kétfajta szűz van, a „még-” és a „már” szűz. Egyik a királylány, másik a vén boszorkány, ami ugyanazon női tulajdonság két arca. És ez a kettősség végigvonul minden kor, minden vallásán és népszokásán is.

A tálak elterjedésével közel egy időben a francia területen is a SZŰZ válik meghatározóvá, méghozzá a gótikus katedrálisok építésének kapcsán. A mai Franciaország területén ekkor „robban” ki a gótika láz, a SZŰZ csillagkép földi „nyomvonala” mentén, aminek eredményeként elkezdik felhúzni az addig sosem látott, égbenyúló székesegyházakat szerte a francia földön. Bár több templom összedőlt, beomlott, de mégis érvényesülni tudott földi közegben Szűz Mária és a Szűz csillagkép hatása – még ha anyagba, kőbe merevedetten is. Talán valami hasonló célzata volt a tálak szűz ábrázolásának is egy kicsit északabbra? Egyházi vonatkozásban vélhetően biztosan. Elnézve a térképet következik a következő kérdés is, miért csak a független Magyar Királyság területén terjedtek el még ezek a tálak a német nyelvű területeken kívül? Erre áttételesen próbáljuk megtalálni a választ. Meglepő módon több kutató és művészettörténész is a gótika szellemiségének kiinduló pontjának Magyarországot tekinti [21], még ha a gótikus templomok építése nem is innen indult ki, mégis ennek szellemi forrása ide kötődik. Szent László lovagkirály adja a mintát Európának a női nem tiszteletére, megbecsülésére, amiből közel két generációval később virágzik ki az a lovagi kultúra, melynek fontos része volt a Szűz tisztelete. De Szent Lászlóhoz köthető a Szent István kultusz felépítése is, aki viszont megteszi az első lépéseket a Szűz általános egyházi tiszteletéhez az augusztus 15-i Nagyboldogasszony ünnep bevezettetésével a keresztény liturgiába, és aki e napon ajánlotta fel a Szent Koronát Szűz Máriának, sőt állítólag e napon is távozott az élők sorából. Szent István esetében e dátum halmozódás is további gondolatokat vethet fel, melyeket a korábbi Szent Korona és a fantom idő tanulmány már megfogalmazott[22].

Mennyire is lehet liturgikus tálaknak tekinteni e erény és bűn tálakat? Átnézve az eddigi hivatkozott irodalmakat érdemes felfigyelni, hogy e fajta tálak jelentős részén is lyukak találhatóak[23], ahogy a szárnyas-kalapos alakosnál is. Talán azért, mert ezek a tálak szintén mérleg serpenyőként funkcionáltak? Ha helyes a feltételezés, akkor továbbra is fennáll a kérdés, hogy miért pont ez az ábrázolás került sorozatgyártásként e kufárok, pénzváltók legfőbb „vagyonamortizációs” használati eszközére, amivel mások sérelmére gyarapodtak?

Ismert történelmi és sajnos aktuálpolitikai tény, hogy egy adott Istenség nevére hivatkozva minden politikai és gazdasági ellenállást vallási alapon lehet „kezelni”. „Gondod van a korrupcióval, kritizálód a kormányt, esetleg nem tetszenek a kiváltságaink… akkor az aktuális szemita vagy judeo-keresztény Isten döntését kérdőjelezed meg!” Hasonló alapon működhetett ez hajdanán is: „Nem akarod elfogadni, hogy lerontom a pénzedet és gyengébb aranytartalmú érmére váltom át, azaz, hogy megloplak? Akkor nemhogy az Isten, hanem a számodra oly fontos Nagyboldogasszony, vagy éppen Szűz Mária ellen is vétesz, ami még nagyobb bűn! Sőt, hogy lásd, mennyire bűnös vagy még az orrod alá dörgölöm a 7 főbűnt is. Tudd meg, hogy KEVÉLY vagy, mert lenézel engem azért, mert megloplak! Tudd, hogy FŐSVÉNY is vagy, mert nem adod nekem a jobb minőségű aranyad, ezüstöd örömmel! Sőt BUJA és IRIGY is, mert csak kapni akarsz, és nem akarsz nekem (azaz Istennek és Szűz Máriának) örömmel adni! Meg TORKOS, ezért is bánkódsz túlzottan az elvesztett aranyod miatt és mivel már vörösödik a fejed mindezektől, ezért még HARAGos is rám, a szegény ártatlanra, aki csak az Isten engedelmes szolgája. Sőt a JÓRA VALÓ RESTSÉG is a bűnöd, hiszen vonakodsz a szükséges áldozat hozataltól… Nézd meg …-t, őt a 7 mennyei erény hatja át, ő egy rossz szó nélkül engedelmeskedett Szűz Mária és az Isten akaratának.”

E bűn- és erény tálak leginkább a német nyelvterületen terjedtek el, a későbbi protestáns országok területén. Érdekes módon a német templomokban, német, flamand festők részéről[24] sokkal felkapottabb volt-e 7 főbűn téma évszázadokon át, mint a mediterrán kollégáiknál. Talán hasonló okok miatt, amiért e tálak is e földrajzi területen terjedtek el inkább? És talán ez a túlzottan, mesterségesen felépített bűntudat már ekkor, évszázadokkal korábban megteremtette a melegágyát a későbbi, Luther és Kálvin féle egyházszakadásnak?

Először a Pénz és a pénzváltás, aztán később a bűn és a bűn(meg)váltás! [25]

Másfél év híján, pont 500 éve, 1517. október 31-én Luther Márton kifüggesztette a reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára. A "kalapácsütései hangja egész Európában hallatszott”, de a kalapácsa azt a szöget ütötte, melyet talán épp e tanulmányban tárgyalt bűn és erénytálak idéztek meg már évszázadokkal korábban… Minden esetre e tálak földrajzi elterjedése mintha ezt jelezné előre.

 


[1] Közös úton, Budapest és Krakkó a középkorban kiállítási katalógus Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum 2016. március 18 – július 24.

[2] Pl. a hetek napja a görög nyelvben.

[3] Pap Gábor művészettörténész összefoglaló táblázatawww.naput.hupont.hu/6

[6] Árpád-kori fémtálak Békés megyei gyűjteményekben

[9] BERTALAN VILMOSNÉ XIII. SZÁZADI CSUKLÓS BRONZMÉRLEGEK ÓBUDÁN

[10] BICZÓ PIROSKA Román kori táltöredékek Bátmonostorról

[12] VÉSETT DLSZÜ ROMÁNKORI BRONZTÁRAK MAGYARORSZÁGON

[13] Az olümposzi istenségek 12-es köre  www.naput.hupont.hu/16

[15] Dobos: Mithrász Bikaküzdelem www.naput.hupont.hu/74

[16] Az emberi test mikro-zodiákusa www.naput.hupont.hu/7

[18] BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002.

[19] ARCH/EOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 1868 év 2. szám

[20] Lásd H. KOLB A JUDIT Evangélikus eredetű tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban http://epa.oszk.hu/02300/02357/00011/pdf/EPA02357_Credo_06_2000_3-4_083-096.pdf második oldal harmadik kép

[21] Többek között Pap Gábor, Born Gergely, Szántai Lajos

[22] Dobos: Szent Korona és a fantom idő www.naput.hupont.hu/48

[23] Példaként két tanulmány képanyaga: Árpád-kori fémtálak Békés megyei gyűjteményekben tanulmány 2. képén látható Öcsöd, Körös-ártér bűntál töredéke, valamint BICZÓ PIROSKA Román kori táltöredékek Bátmonostorról 1. és 2. képe.

[24] Pieter Bruegel: A hét főbűn sorozata

[25] „Pénz,pénzváltás - bűn, bűnváltás” rímért és egyéb segítségért köszönet Bencze Balázsnak

 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 290
Tegnapi: 569
Heti: 1 547
Havi: 11 712
Össz.: 520 593

Látogatottság növelés
Oldal: BŰN- és ERÉNYTÁLAK
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »