Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2015. október 8.

Előzmény: www.naput.hupont.hu/57

Dobos Csanád:

A minószi (krétai) falfestmények

II. rész

A bokszoló lányok és a Farkastanya

Mi késztet restaurátorokat arra, hogy a macska füléből ördög fület, a macska arcból pedig ördög fejet formázzanak? Ráadásul mindezt a legismertebb minószi falfestménnyel tegyék, melynek későbbi szimbolikai megfelelője a magyar népművészetünkben is fellelhető és melynek jelentését Pap Gábor jóvoltából szinte mindenki ismerheti már.

minos_ikrek_1.pngA sokat hivatkozott minószi (Szantorinin feltárt) „bokszolók” freskók testtartása joggal idézheti meg számunkra a Pap Gábor előadásaiból ismert dunántúli „verekedős” betyár fafaragást, melyben a betyárok éppen annyira „verekednek” egymással, mint ahogy ezen a falfestményen az állítólagos „fiúk” is „bokszolnak”.

Állítólagos „fiúkat” említek, kik valójában lányok, sőt éppenséggel várandós[1], áldott állapotban lévő fiatal asszonyok!

lanyos_ikrek_kuzdelem_1_.jpg

A kinagyított, eredeti részleteken jól láthatóan a női arcvonások ugyanúgy, ahogy a nyakvonaltól lefelé induló csík (csók) is, mely végül elég egyértelműen egy formás női keblet rajzol ki. Az egymással szemben álló lányok arcán sem vér, se fájdalom, sem szenvedés nem látható, hiszen nem is ütik egymást. Ez nem boksz a mai értelemben vett sportszemlélet alapján - hanem inkább tánc, mely leginkább az IKREK világkorszakot idézi meg.

boksz_ikrek_csillagkep_2.pngTudatosan használom az IKREK kifejezést, hiszen e fajta küzdelem ábrázolást és konkrétan e falfestményt is ebbe a csoportba sorolja Pap Gáborral együtt több szakértő is. Ikrek küzdelem ez a javából, ahogy majd több ezer évvel későbbi Szent László[2] és a képen látható betyár ábrázolásokon is, ahol a mozdulatok egyes csillagövi jegyeket idéznek meg, És ami érvényes a későbbi korok műveire, az vélhetően igaz a bokszoló lányokra is. Nagyon is, mely pillanatok alatt be is látható. Kicsit átrendezve az IKREK csillagkép szokásos ábrázolását, és az Ikrek csillagkép csillagait egy kicsit más sorrendben kötjük össze, akkor meglepődve fedezhetjük fel benne a két bokszoló lány testtartását is! Sőt ezzel a felosztással több olyan csillagot is be lehet vonni a csillagábrázolásba, melyek az általunk ismert újkori ábrázolásoknál kimaradtak.

„Verekedős” betyárok és „bokszoló” lányok. Két hasonló beállitás, ahol a mozdulatoknak, a tárgyak elhelyezésének fontos szerepe van. Ami a betyároknál a fokos, az a lányoknál az „ütést mérő” kinyújtott karjuk, mely mindkét ábrázolásnál, egy „tetőszerkezetet” alkot.  

„Ez a két ember, mindkét szerszámot, amivel ölni is lehetne, úgy állítja be, hogy kettejük közén egy építménynek a homlokzata jelenik meg. Ennek az építménynek nincs kövekből felépített fala, de mégis van, mert ketten egymáshoz képest így tudnak viselkedni. Az a minőség mely mindkettőnknél fontosabb, melyet sem én, sem ő nem tudná megjeleníteni, hanem csak kettőnk közén tud megjelenni, mert ez egy mögöttes, de mindkettőnknél fontosabb minőség…” - Pap Gábor [3]

Bár nem célom a bokszoló lányok ábrázolás minden egyes csillagmitoszi szimbolumának ismertetése, mégis érdemes pár részre felfigyelni.

Amíg a két lány a SZŰZ és az IKREK csillagképet idézi meg, addig a fejekre irányult keresztezett karok a Mérleget, sőt a szokatlanul hátra feszített kar, mely a másik kinyújtott egyenes kar folytatásának is tekinthető viszont az Oroszlán jegyet. De ez a Szűz jegy, sokkal nyomatékosabban is megjelenik, mégpedig a leányok/fiatalasszonyok kidüllesztett hasával. Ez a testtartás egyáltalán nem jellemző erre a küzdelemre, ezért ezt a mozdulatot inkább lehet a Szűz csillagképre utalásnak tekinteni, ahol már megfoganni készül az új élet. Talán épp az IKREK küzdelem révén érvényesül a szűz fogantatás? Minden esetre a misztikus asztrológia a SZŰZ és az IKREK jegyek közti különleges kapcsolatot számon tartja.

Az egymást érintő lábujjak, vagy akár az egymás lábfejére, lábujjára taposás a Szent László küzdelem ábrázolásoknál ugyanúgy megjelenik, ahogy a Mithrász bikaküzdelemnél is, melynek csillagászati és tradicionális jelentése elég jól ismert: mintha az idő továbbhaladását gátolnák meg, hogy a Halak világkorszakból ne tudjon az idő továbbhaladni az „idők végét” (időszakadékot) is jelentő Vízöntői világkorszak felé[4].

„Buddhista legenda szerint a véda bikája a négy világkorszak végén visszahúzza a földről egy-egy patáját; ennek következménye a világ vége.”

Ez azonban már a Vízöntő –paradoxon témakörébe visz át minket, melyről már többször volt szó a korábbi tanulmányaimban, akár a Mithrász bika küzdelem ábrázolások[5], a Szent László küzdelem[6], a Péter és Pál népmese[7], vagy éppen a kedvencem, az Odüsszeia napút elemzése[8] révén). Ahogy a vízöntői időszakadék elkerülése érdekében tapos Mithrász is a szakrálisan feláldozandó bika patájára, és Szent László is a vele harcoló kun lábfejére, úgy vélhetően hasonló okok miatt blokkolják itt is egymás lábfejét a „bokszoló” lányok.

Az Oroszlán jegy jellegzetes asztrológiai jele nemcsak az egyik lány kinyújtott és hátrafeszített karjainak kettőségben jelenik meg, hanem a lányok ebihal formájú hajfonataiban is. A már utalt vízöntő-paradoxon időhiánya az állatövi jegy másik oldalán az Oroszlán jegyben pótlódik, ahol az időcsúszás is rendeződik. És ez figyelhető meg a bokszoló lányok ábrázolás térbeli beosztásán is. Fent a karok, fejtető magasságában az Oroszlán jegyre utaló formák, alul az egymás mozgását gátló lábfejeknél pedig a hiányzó vízöntői világkorszakra utalás.


A keresztező karok (mellső lábak) ismerősek lehet számunkra a székely kerámiáink szarvas ábrázolásiról. Az IKREK lányok és NYILAS szarvas ábrázolások a tejút tengely egy-egy pontjához viszonyitva fejezik ki ugyanazt. Ehhez csak az élettengely egyes végét szimbolizáló alakokat változtatják, az IKREK páros vagy éppen a NYILAS szarvas alakjában. Ezért érdemes Pap Gábor pár gondolatát itt is felidézni a szarvas ábrázolásokra vonatkozóan:

minos_ikrek_3.png„Ha az ember sorra nézegeti a hasonló bokályokat[9], előbb-utóbb föltűnik, hogy a szarvas feje tetejéből nem agancsok nőnek ki, hanem leveles ágak…

Ennek a szarvasnak nem csak agancsai vannak, hanem lábai is. Ha a lábakat vizsgálom, akkor olyan furcsa érzésem támad, hogy az állat vagy "cselez" éppen, s az ellenfél védelmét akarja át játszani, vagy pedig nagyon csámpás szarvas, aki keresztbe lép önmagának. Ugyanis a két mellső lába jól láthatóan keresztezi egymást. Ez a "jól láthatóan" azt jelenti, hogy szinte más sem lát ható, mint ez a keresztezés. Míg ellenben a két hátsó lába - ugyancsak jól láthatóan egyező tartású. Ez a hangsúlyos kettősség persze így, önmagában, nem túl érdekes dolog. Lehet egyszerű formai fogásnak is tekinteni. Mindenesetre elég sokszor előfordul, és ha már észrevette az ember, s keresi hozzá az analógiákat, előbb-utóbb feltétlenül rájön, hogy hát igen, bizony, a székely bokályok szarvas-ábrázolásainál jellemzőmegoldásnak tekinthető, hogy az egyik láb-párost keresztező, a másikat pedig egyezőtartásban ábrázolják." [10]

De a csillagmitoszi megfeleltetés még tovább folytatható a bokszoló lányok esetében. A lányok fülbevalójának HOLD sarló és NAP formája szintén figyelemre méltó.

„Peter Craigie megjegyzi: „A héber szöveg sok olyan szót használ, amelynek a jelentése homályos, sőt néha teljesen ismeretlen. A 20. század előtt élt fordítók különféle módszerekkel próbálták kitalálni a lehetséges jelentésüket. Most sokat segít a megértésben, hogy ugyanezekkel a szavakkal találkoznak az ugariti szövegekben.”

Például sok fordítás az Ézsaiás 3:18-ban (3:19, Károli-fordítás) található héber szót homlokpántnak fordítja. Van azonban egy ehhez nagyon hasonló ugariti szógyök, amelyet a napra, illetve a napistennőre használnak. Ez segített megérteni, hogy az Ézsaiás próféciájában említett jeruzsálemi nők valószínűleg kis, nap formájú függőkkel és „holdacskákkal” díszítették magukat, a kánaáni istenek tiszteletére.” [11]

Ezek szerint nemcsak a jeruzsálemi (Hiero solyma - Szent Sólyma nevű szakrális település) kánaáni lakói díszítették magukat Nap és Hold függőkkel, hanem azok a minószi asszonyok is, kiknek uralkodói koronája a hun és a párthus sólyommal díszített királyi koronákra[12] hasonlított?

“Anyagból kellett az ékszernek kifejlődnie. Mágikusan és rituálisan feltöltött, életre keltett égszer segíti a tulajdonosát, viselőjét a transzformációban. Egy rituális szertartás részeként teszi mindezt, mely azt biztosítja, hogy a viselője tovább folytatja az életét egy másik síkon… Az ékszerek létrehozásának vallási és spirituális oka volt elsődlegesen [13]

A Nap és Hold ékszer (égi-szer / égszer[14]), mintha a Nap és a Hold egymáshoz való viszonyára is utalna. A jobb (számunkra a bal) oldali fiatalasszony arcára érdekes „árnyékot” vet a Nap karakterű leány keze. Árnyékot vet, pedig ez a kéz nem is előtte van, hanem a feje mögé nyúlik. Mintha a napfogyatkozás jelenne meg ebben a mozdulatban. Mintha a fényes Napkorongot takarná ki a sötét Holdkorong, de mégis az eltakart Nap fényes koronája átvilágítana a Hold kontúrján túlra…

Ez a párhuzam némileg erőltetettnek tűnhet, azonban a sárkányfarok és sárkányfej, a fel- és alászálló holdcsomópontok fogalmát jobban megvizsgálva érdekes gondolatokat lehet ezek alapján is megfogalmazni.

felszallo-leszallo.jpgleszálló mutatja a karmikus gyökereinket, a már megélt sorsunkat. felszálló a karmikus sorsfeladatainkra utal, amit ebben az életünkben kellene megvalósítani. [15]

A felszálló és leszálló holdcsomópontok a Nap-pálya (Ekliptika) és a Hold-pálya metszéspontjai. A horoszkópban retrográd (az ekliptikai sorrenddel ellentétes) mozgással és igen lassan mozognak – bő 18,5 év alatt tesznek meg egy teljes kört a Zodiákuson…  ő volt az égi sárkány, aki lenyeli a Napot vagy a Holdat. Ettől függetlenül, vagy inkább azért, mert a felszálló holdcsomópont azt a pontot jelöli az Ekliptikán, ami után a Hold az Ekliptika pályasíkja fölé emelkedik, a felszállót jótevőnek tartották, Jupiter és Vénusz természetűnek, aki a vele együttálló bolygó erejét megnöveli és jótékony hatást gyakorol rá. Ezzel szemben a leszálló holdcsomópont a Szaturnusz és a Mars természetében osztozik, és kártevő, a vele együttálló bolygót legyöngíti, olyan, mintha láthatatlanul elszívná az erejét.[16]

A Nap és Hold karakterű küzdő lányok három pontban fedik egymást. A fejük mögött, a karjuk keresztezésénél és lent a lábfejeknél. Bár lent csak összeérnek, de ez is Holdcsomópontokra, vagy legalább is Nap- és Holdfogyatkozásokra utalhat.

Mit is mond az asztrológia: leszálló mutatja a karmikus gyökereinket, a már megélt sorsunkat. felszálló a karmikus sorsfeladatainkra utal, amit ebben az életünkben kellene megvalósítani.

Azaz, ami lenn van, az a leszálló csomópont, mely a karmikus gyökereinket mutatja, melyek ezek szerint legalább egy precessziós ciklussal (26 000 évvel) korábbra nyúlnak vissza? Ez így kimondva szokatlan, pedig nagyon is úgy tűnik. A rejtélyes kőépítmények a piramisokkal együtt, valamint az őseink több ezer évvel korábbi csillagászati, asztrológiai tudása ezt igazolja vissza. 

Ami pedig fenn található az ábrázoláson, az a felszálló csomópont, mely a karmikus sorsfeladatainkra utal. Ez pedig a fej-KOS, kar-IKREK mikrozodiákus pontokat fedi le. Vélhetően a freskó készítőinek a legfontosabb üzenete akkoriban az IKREK (szkíta) tulajdonságok továbbmentése volt immár a KOS világkorszakra, sőt esetleg a (KOS) állatövi jegyhez kapcsolódó feltámadás tudatosítása? Ha elfogadjuk ezt, akkor ez az átmentés természetesen érvényes a Szűz-Halak haláltengely időszakára is, ahol majd a szűznek kell életet teremtenie. Erre viszont már egyértelműen utal a kép mértani középvonalában a kinyomott, áldott állapotban lévő női has is.

A szakirodalom „bokszoló fiúkról” beszél, ennek megfelelően a restaurátorok is bokszkesztyűknek egészítették ki a küzdők egy-egy kézfejének végét. Vélhetően azonban tévesen, hiszen az ezer évvel későbbi „ókori görög vázák” sport ábrázolásain a küzdő felek nem viseltek bokszkesztyűt, így vélhetően még Krétán sem. Továbbá, mivel mindkét fél csak egy-egy „bokszkesztyűt” visel ez megint egy olyan furcsaság, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. A „kesztyűknek” inkább lehetett szakrális, mint harcászati jelentősége. Szakrális, de nem is akármilyen, hiszen valamiféle ábrák vannak rajta, ami nemcsak az egyes falrészletek kopásának, töredezésének eredménye[17]. Ezek formájáról nagyon megoszlanak a vélemények, bár vélhetően a csillagos égbolttal és talán az agyféltekék működésével vannak kapcsolatban.

minos_ikrek_7.png

Pap Gábor a betyár faragás kapcsán több érdekes megállapítás tett, melyet talán a minószi falfestménynél is figyelembe lehet venni.

Ahogy a betyároknál, úgy a bokszolóknál is két egyenes alkotja az ikrek szellemiség építményének a tetejét: a betyároknál a fokos nyele, a lányoknál a kinyújtott karjuk. És még egy meglepő azonosság. Ahol a két betyár között a csillag ragyog, ott a bokszoló lányoknál egy kézfej. Bár a rekonstrukció alapján, e központi helyen csak egy bokszkesztyű sötétlik, de mi van, ha ott középen inkább egy csillag töltötte ki a teret? És ugyanez érvényes a másik két kézre is, mely egymás feje felé irányul. Mi van, ha bokszkesztyűk helyett inkább szakrális tárgyakkal motiválják egymás szellemiségét és lelkiségét, sőt az ágyék magasságba leengedett kézzel esetleg az testiségüket is?  Mindenesetre a betyár ábrázoláson is a betyárok fej magasságában, a szellemiségük szintjén ott ragyog a fénymag, sőt a kezük is leereszkedik az ágyékuk magasságába, hiszen ott tartják azt a puskát (is), amivel lőni lehet. Vajon volt e valami a lányok kezében? A négy kézfejből háromnak a puzzle darabkái hiányoznak, a negyediket kitakarja a leányfej, de mégis pont ennél, a takarásban lévő kézfejnél érdekes dolgot tapasztalhatunk meg: az alkaron látható kesztyű mintázatát és az általa megérintett leány arcán a fénycsíkot.

A tanulmány elején már felvetettem, hogy a lányok boksza inkább tánc. És ez még inkább vonatkozik a betyárok küzdelmére is, mely egyértelműen a botos táncok jellegzetes mozdulatait adja vissza[18] képi formában. A botok pörgetése a mellkas vagy éppen a fej előtt tényleg csillagformát ír le, ahogy a betyárok fafaragáson is látható! (Lásd a kisfilmet 3.50 perctől kezdve)

A bikaugrás krétai freskó és a Mithrász bikaküzdelem ábrázolások összeillő szimbolikája[19] -többek között a minószi bika érett búzakalász formájú szarva, valamint a Mithrász által áldozatilag leszúrt bika hasonlóan érett búzakalász formájú farka kapcsolat- alapján már korábban is feltételezhettük, hogy a minószi vallás és a Mithrász kultusz között nagyfokú kapcsolat lehetséges. Vélhetően a leányok boksz küzdelme is egyértelmű csillagászati analógiákon túl vallási szimbólumokat rejtenek, melyek a figyelmesebb szemlélődőnek meg is nyilvánulnak.

nagzmret_wiki_11.jpg

A Nap fülönfüggős leány arca el vélhetően el van tolva, Sokkal messzebb rajzolták a kontúrt a restaurálás során[20]. És valóban mintha a lány arca felé irányuló kézfej maradvány legvégén valami más is lenne.  Esetleg egy orrvég és ajakforma? Sőt, egymáshoz közelebb csúsztatva a puzzle darabokat, azok széle is mintha jobban igazodna egymáshoz. Összetolva az eltolt részeket azonnal egy ismerős arc tűnik elénk.

Hosszú napokat gondolkodtam, hogy merjem e folytatni ezt a gondolatmenetet nyilvánosan, a honlapomon is vagy sem. Mivel a honlapom egyik célja rejtett szimbolikai kapcsolatok kimutatása, igazolása az ismert művészeti alkotásoknál- ezért egy „MI VAN HA” felkiáltással mégis megteszem ennél a falfestménynél is.

A két lány szeme feltűnően eltérő. Az „eltolt arcú lány” szemének formája a macskafélékre jellemző, ahogy a vélhetően „előretolt” arcéle is. A leány macska-oroszlán jellegét megerősíti csak a sötét pupillájában megbújó oroszlán jegy ábrázolására jellemző spirálforma[21], valamint a korábban már említett Oroszlán jegyre jellemző kéztartása is, hiszen ez a hátrafeszített kartartás nagyon nem jellemző bokszban! És még egy sajátosság, mely kétséget kizáróan utal a macska/oroszlán tulajdonságra: a falfestményen egyértelműen látható macskafülek! De míg a macskának a füle hátrébb helyezkedik el a szeméhez képest, addig az arányaiban elmozdított, hátratolt arc rekonstrukción már a szem fölé került a fül, így macska fül helyett immár ördög szarvnak tűnve! Az eltolt arc, a levágott orr/ajak végek és a figyelembe nem vett fülek olyan restaurálási hibák, melyek nem biztos, hogy csak figyelmetlenségből erednek!

A másik, a Hold fülbevalós leány párhuzamos kartartása is beszédes, mely az IKREK csillagkép kapu alakját idézi meg, ahogy Leonardo utolsó vacsoráján Máté apostol kéztartása[22] is. Az OROSZLÁN karakterű leány IKREK küzdelem kompozícióban -ez nagyon egyedi azonosító, mely az egyiptomi mitológiából ismerős lehet számunkra. Az egyiptomi Baszt (oroszlán) istennőre pontosan ez illik. Mivel a minószi Kréta ezer és ezer szállal kapcsolódott az ókori Egyiptomhoz, ezért érdemes e gondolatot tovább folytatni. Arról a Baszt istennőről van szó, aki tiszteletére, minden év május 21-én táncos ünnepségeket tartottak Egyiptom szerte. De miért éppen május 21-én, az IKREK jegy induló (és egyben az IKREK tulajdonságoknak legerősebben érvényesülő) napján? Miért nem augusztus 21-én, amikor az Oroszlán testű Baszt igazán erőben lenne? Mert Baszt személyiségéhez is ugyanez az IKREK-oroszlán kettősség kapcsolódik. Továbbá elgondolkodtató, az ugyanazon RÉ, „eRőben” lévő Napistentől származó Baszt és Szekhmet oroszlánfejű istennők azonos (iker) ábrázolása is, ahol csak az attribútumaik különbözősége alapján lehet megkülönböztetni őket egymástól.

440px-bastet.svg.png„Az összes papság szükségesnek tartotta Basztet jóindulatának elnyerését. Ők még tudták, hogy Basztet jóvoltából árad számos csillagkapun keresztül az Egyiptomi templomokba a kozmikus energia.” [23]

KAPU, csillagkapu, az az égi kapu a kozmikus energiák beáradásának. Kapu, ahol átjárás van a mi Napunk által szabályozott tér-idő dimenzióból a tejúti univerzális dimenziókba. Ez maga, a kapu formájú IKREK csillagkép!

A minószi falfestményen két lány külön-külön egy-egy állatövi jegyet testesít meg, az IKREK és az OROSZLÁN jegyet, de köztük is van egy olyan minőség (melyre Pap Gábor is utalt a verekedős betyár ábrázolás elemzésénél), mely mindkettőnél fontosabb, melyet önmagában egyik sem tudna megjeleníteni, mely csak kettejük közén tud megjelenni – ez pedig a Jézusi szeretet, önfeláldozás RÁK csillagképe[24]. Talán az sem véletlen, hogy az oroszlán fejű Baszt kezében lévő szisztrumot a kopt és az etióp egyház ma is használja a szertartásain.

 

Kiegészítések:

2015. október 10.   Alig két nap alatt több kritikát is kaptam a tanulmányra. Csak két ízelítő ezek közül:

"Az Ikrek csillagképet - mint ahogy a többit is csak egyféle képen lehet össze kötni. Különben már nem lesz Ikrek" - A gond, hogy erről a szabályról még a csillagtérkép rajzolók sem tudtak.

"A balra a két egymást orrba nyomó hölgyemény - avagy férfiú, üsse kő - között hol a kápolna? ott csak egy amorf bacilus látszik." EZ már egy lényegre törő kérdés volt, melyben sok igazság rejlik. Épp ezért érdemes erre egy kicsit bővebben kitérni. 

Nem azt állítom, hogy ugyanaz a „verekedős” és a „bokszolós” ábra, hanem, hogy ugyanolyan logika hatja át őket. És talán ezt a lényeges különbséget nem akarják a kritikus hangok tudomásul venni. A két alkotás keletkezése között legalább háromezer év telt el és gyökereiben azonos, de mégis eltérő kulturális, vallási háttér hatja át őket. A meglepő hasonlóságok ellenére a kettő között hatalmas különbség van. Pont ezért nem várom el, hogy függőleges legyen a lányok testtartása. Ettől függetlenül a tévedésem lehetősége fenn áll, amivel számolok is. Aki templomot, szilárd falazatú épületformát keres a lányok között, annak tényleg igaza van – a kettő nem ugyanaz. De aki veszi a fáradságot, hogy kicsit mélyebben körbejárja a témát, esetleg figyelmesen elolvassa az írásom, azoknak már nem az a kardinális kérdés, hogy mennyire egyenes a lányok testtartása.

De nézzük sorban mit lehet erről a minószi falfestményről állítani:  Az IKREK csillagképpel megfeleltethető és IKREK küzdelmet ábrázol. Továbbá vallási témája van és, hogy a restaurálási munkálatoknál súlyos tévedéseket ejtettek. Szintén kimondható, hogy a „verekedős betyár” alkotással nagyfokú a hasonlósága, és nemcsak az Iker küzdelem kategóriája révén. 
Ahol a betyároknál csillag van, ott pörög a bot is a táncban, és ugyanott található a lányok kézfeje is. Azok a kézfejek, melyek vélhetően sokkal fontosabb infót hordoznak, mint amit láthatunk a rekonstruált freskón. És még egyszer kihangsúlyozom, hogy ezek a kézfejek elhelyezkedése igazodik a csillagok pozíciójához a faragáson. A falfestményen a bokszkesztyű kiegészítések tudatlanság és vélhetően tudatos torzítás eredményei. Ott valami másnak kellett lenniük, melyek akár a fa faragás csillag formáival hasonló szimbolikai funkciót tölhettek be.
Bár nem kizárt, hogy tévedek - de a művészetben nemcsak a művésznek, hanem a művek értelmezőinek is szabad keze van. Mindegyikünknek mást mondanak, másképp szólnak hozzánk. A lelkem mélyén azt érzem, hogy a két alkotást, a köztük eltelt 3000 év ellenére is ugyanaz a szellemiség hatotta át.  

Csontváry Zarndoklás a cédrushoz festményén a szüzek közötti tér formálódik a korábbi szabványos merev azonosból, és válik amorf formává, hogy végül a tanító alakját adja ki egy mozdulat pillanatára. Mely aztán már fel is oldódik a következő szűz pár mozdulatában. Ott egy térbeli táncot ábrázol Csontváry , ahol azonban az idő is megjelenik a zodiákus jegyek jelzésével. Az ottani amorf formáknak felvezető szerepe van, a tanítóhoz. Mi van ha a minószi falfestmény is felvezető valami máshoz? Ezt annak tükrében merem felvetni,hogy olyan specifikus témák lelhetők fel a minószi tárgyi emlékeken, melyek a mi szerves kultúránk sajátosságai. A kígyót vérével tápláló „pelikán” madár, vagy a madár hátából kinövő ág, sőt az érett búzakalász forma szarv, a manicheista fénymag, mely egyértelműen kapcsolódik az európai központi mithrász ábrázolások logikájához. És a sor még folytatható… Ha ezeknél az egyezőség fennáll és könnyen felismerhető, akkor mi ez a heves tiltakozás, hogy még véletlenül sem lehet kapcsolat az IKREK "bokszolók" és az IKREK "betyárok" ábrázolás között. Ettől függetlenül az első kérdés továbbra is ott van: „Mi késztet restaurátorokat arra, hogy a macska füléből ördög fület, a macska arcból pedig ördög fejet formázzanak?” – inkább tűnődjünk el közösen ezekről a részről már a további bokszoló-betyár hitvita helyett.

amazonsfighting.jpg

2015. október 11-13.

Macska fejű, fedetlen keblű amazonok IKER küzdelme. Ott a keresztezett láb és a hátrafeszített kar is. A meglepő egyezőségek alapján merjünk kapcsolatot keresni a minószi bokszolók vagy éppen a Szent László küzdelmek ábrázolásával! [27]

A hivatalos „indogermán” álláspont e képről, hogy egymást lemészároló amazonok. De alaposabban megnézve a szobrot, kimondhatjuk, hogy a teljesen mást ábrázol. Nem kard, ami beleszúródik a másik lány testébe. Ez inkább kendő, mely a másik derekára simul! A rásimuló kendő anyaga egyértelműen megfigyelhető. Bár nem látni a „kardot tartó” macskafejű lány másik kezét, de vélhetően az sem érinti meg közvetlenül a másik testét, hiszen ehhez képest túlzottan hátul van a könyöke. Ahhoz, hogy meg tudja érinteni a másik testét, a macskafejű leány könyökének kéne jelentősen eltávolodni a saját testétől, vagy az alkarjának kéne abnormálisan hosszúnak lenni. Vélhetően egyik sem igaz. Ahogy a minószi „bokszoló fiúk” sem verekednek, úgy ezek az amazonok sem mészárolják le egymást karddal, hanem mindkét ábrázoláson táncolnak. 
További egyezősége ennek a szobornak a minószi falfestménnyel: Mindkettőn lányok láthatók, kik közül legalább az egyiknek látványosan macska arca van. További jellegzetesség a két karok pozíciója. Míg az egyik kar a másik feje irányában nyúlik, addig a másik érdekes módon van hátrafeszítve. 
Míg a minószi „bokszolós” falfestményen a karok (macska esetében mellső lábak) kereszteződnek, úgy ezen a szobron a lábak teszik ugyanezt. Ez viszont pontosan megegyezik a Szent László kun küzdelmének ábrázolás módjával. És itt érdemes azért elgondolkozni. Ha a Szent László küzdelmet IKREK küzdelemnek minősítjük, ahogy a betyár küzdelmet is a minószi ábrázolással együtt (elfogadva Pap Gábor kitűnő megállapításait), úgy vélhetően ezt a szobrot is annak lehet tekinteni. Azaz adott négy ábrázolás, időrendileg: a minószi „bokszolás”, ez az amazon „kardszúrás”, a Szent László küzdelme a kunnal ábrázolások és a „verekedős betyár” faragvány. Ha mindegyik nemcsak magában hordozza az IKREK típusú ábrázolások sajátosságait, hanem még egyes, nagyon is sajátságos részleteiben is igazodnak egymáshoz, akkor van e jogunk kijelenteni, hogy a legkorábbi és a legújabb IKREK típusú ábrázolásnak nincs köze egymáshoz?

 

A farkastanya

Arany László meséje bár közvetlenül nem kapcsolódik az előző témához, de mégis ide helyeztem – hiszen ugyanazt az asztrológiai gondolkodást követi, mely a bokszoló lányok és a betyár faragás esetében is felismerhető.

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca: - Hova mégy, tojás koma? - Megyek világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Mennek, mendegélnek, előtalálnak egy kakast. - Hova mentek, ruca koma? - Megyünk világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt. - Hova mentek, kakas koma? - Megyünk világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy rákot. - Hova mentek, tű koma? - Megyünk világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt. Mentek aztán, mendegéltek, egyszer rájuk esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepébe, az ökör meg a pitvarba. Egyszer jön ám haza a tizenkét farkas, akiké a kis ház volt. A legöregebb már messziről elkezdett kiabálni: - Phü-phü, de idegen szagot érzek, ki mer bemenni?! Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög van is odabent, nem fél ő semmitől. Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni; akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkant; szaladt a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával; azután szaladt a törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg; nagy ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba; amint szaladt kifelé, az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte. Erre elkezdett ordítani, mint a fába esett féreg; szaladt a többi farkashoz. - Jaj, fussunk, fussunk! Égszakadás, földindulás! Valamennyi ördög mind odabent van! Nyúlok a hamuba, meglőnek puskával. Szaladok dézsához, megvágnak ollóval. Kapkodok kendőhöz, banya szúr tűjével. Futok ajtó mellé, kilöknek lapáttal. Szaladok pitvarba, vesznek vasvillára! Egy kiált: Hep-hep-hep! Más ordít: Add feljebb! Akkor nagyot estem, bezzeg jaj volt nekem! Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.

Első ránézésre a szkíta ötelemű rendszer juthat az eszünkbe, ahol "Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepébe, az ökör meg a pitvarba."  

th.phpww.jpgSorban jelenik meg a négy alapelem: a Tűz-elem (a hamu), a  Levegő-elem (a kandalló teteje), a Víz-elem (a dézsa víz), és a Föld-elem (beleszúródás a szilárd anyagba, a törülközőbe). De megjelenik két másik elem is, mely a manicheista, szkíta zodiákus logika legfőbb sajátosságai: a SZERvező-ELEM, a SZERELEM, és a különleges tulajdonsággal bíró „nulladik, elemi minőség”. Az a Szer-elem, mely a NYILAS (ló) jegytől indul és az égi rendszerben középen köti össze az előző elemi rendszereket egészen az Ikrek csillagképig. Lényegében a tejúttal megegyező élet-tengelyről van szó. De a szkíta rendszer alkalmaz még egy különleges fokozatot, a „nulladik, elemi szintet is”, mely a Rák-Bika tengelyt alkotja az IKREK jegy közvetlen szomszédságában, „pitvarában”. A mese nem bikát, hanem annak kiherélt változatát, az ökröt idézi meg, mely a Bika jeggyel együtt két oldalról fogja közre az Ikrek csillagképet. Az ökör bár a Rák jegyhez kapcsolódik, mégis a „genetikai” kapcsolata révén a BIKA jeggyel, egy közös elemi szintet is megjelenít, melyet a mese logikája ki is használ hasonlóan, ahogy a tanulmány első felében tárgyalt minószi „bokszoló fiúk” falfestmény ábrázolás is.

A Hét (égi)vándor a klasszikus asztrológia „bolyongó csillag”-aira, a bolygókra utal. Mielőtt egyesével beazonosítanánk őket, érdemes pár gondolatot előzetesen megfogalmazni velük kapcsolatban.
A TOJÁS - világtojás adja magát, de a formája alapján akár a Föld is lehet, a színe alapján viszont még a Nap is. A Ruca-azaz kacsa egyből eszünkbe juttathatja a „Kacsalábon forgó palotákat” épp úgy, akár a fonók hangulatát. Kacsa a népmeséinkben valami olyanhoz társul, ami forog. Nem véletlenül a tündérlányok is fejükön átbucskázva válnak kacsává és a ruhájukat elcsenő királyfit labdává változtatással és éktelen nagy pörgetéssel büntetik meg. Vélhetően a kacsa nem állandó, hanem változó jegy, méghozzá tengelyforgások alsó foka, éppen ezért a guzsalynak is több esetben kacsalába volt. A forgáshoz, pörgetéshez általában kell egy függőleges tengely (ahogy a guzsalynak is, melyre a fonalat fel lehet tekerni), amely általában TŰ alakban is végződik.

A mese a tojással indít, melynek cél nélküli sodródása, gurulása a rucával és a tűvel történt találkozása után nyer csak értelmet. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a rendezetlen mozgása, az első útitársakkal találkozása után hirtelen rendezetté válik. Kacsa-ruca a tengelymozgás talpa, míg a TŰ a teteje. Azonban a kacsa talptól a tűhegyig át kell haladni egyéb zodiákus jegyeken is. A mese a kakast emeli ki, mely a HALAK zodiákus jegy keleti megfelelője és egyben a mi világkorszakunk keleti szimbóluma is. (Ennek a fajta szemléletnek vannak analóg példái is, melyeket ismerünk, csak éppenséggel nem tudjuk e rendszerben értelmezni. Ilyen például Leonardo utolsó vacsorája is, ahol a Halak precessziós korszakot megszemélyesítő apostol lába, az egyetlen látható lábfej [25].)
Ezt követően találkoznak az útitársak immár a Rákkal, a nyári napfordulóval, a fény maximum időpontjával. E találkozás alapján vélelmezhető, hogy a Ruca a Bak jegyhez, a sötétség maximumhoz kapcsolódik. Azaz a kisévi fény/sötétség kapcsolat határozza meg a, forgástengely (guzsaly) irányultságát. De egy másik zodiákus kereszt is megjelenik a mesében, maga a tejút, mely a Nyilastól az Ikrekig tart - és ehhez kapcsolódik az újabb két útitárs is. A ló és az ökör, ahogy erről már korábban szó volt. A Nyilas jelzése egyértelmű a Ló megnevezésével, míg az Ikrek jegy az Ökör személyében van elbújtatva. Mivel az Ökör a Bika herélt változata ezért a Rák jeggyel (melynek az Ökör a keleti holdháza) együtt a Bika jegy is jelen van.  És e két csillagkép között található az Ikrek kaput (vagy éppen házikót) formáló csillagképe. Bármi szokatlan e elrejtett logika, mégis elmondható, hogy akár a távol keleti festészet, de még Csontváry is alkalmazta ezt a szemléletet – lásd az életfát érintett szüzek táncát az előző tanulmányban.
A kis ház égi pozícionálása után oda érkeztünk, hogy Ki-ki lefeküdt a maga helyére”. Azaz oda, ahonnan elindult a mese elemzés, az 5 plusz 1-es szkíta rendszer sajátosságához, mely a Szer-elem erejével fejti ki hatását.

11169914_10202771648692771_2644232602166412953_n.jpgA 7 égi utazó az alábbi bolygó tulajdonságoknak felel meg, melyek pontosításához csak az egyes zodiákus jegyek kapcsolatát kell megnézni az adott bolygókkal[26]:

-       A TOJÁS, maga a NAP, melynek sárgája csak a héj robbanása után tűnik elő.

-       A Tű, a boszorkány, a varrás szavak, a "banya szúr tűjével", immár a SZŰZ jegyhez köthető, ahol a MERKÚRnak van fontos szerepe, hisz ő van ebben a jegyben erőben és otthon is.

-       Az ÖKÖR-Rák jegyben bár a VÉNUSZ sem erőben sem otthon sincs, mégis a jézusi és anyai szeretet révén ide kapcsolható.

-       A KAKAS-nak hasonlóan itt sem a keleti zodiákus rendben elfoglalt helye számit, hanem a harciassága – ezért ez a MARS.

-       A LÓ-Nyilas jegyben van a JUPITER otthona, ezért a LÓ-Jupiter kapcsolat adja magát.

-       A RUCA-kacsa-láb, a forgástengely alapja. Akár a fény-sötétség kapcsolat, akár a precessziós tengely szemlélet alapján, de mindenképpen a Szaturnusz köthető ide.

-       És maradt a RÁK-Rák-HOLD, mely viszont ténylegesen otthon van a Rák jegyben és mely az apály-dagályok fő okozója is.

Általában a szokatlan mesei elemeknek külön szerepük lehet, ezért érdemes rájuk koncentrálni. Ebben a mesében az egyik ilyen, hogy két bolygó együtt kerül megemlítésre a házban elfoglalt helyük alapján:
„Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni;”
A ruca/SZATURNUSZ és a kakas/MARS csak a Skorpió és a Bak jegyben vannak együtt. Abban a Skorpióban, mely csillagkép mögött zajlott le ez ősrobbanás. Újra olvasva a farkasok traumáját, ez akár az ősrobbanás leírása is lehetne. Nézzük sorra mi is történik a Farkassal miután a gyújtófát kereste. Először is az ősrobbanás a hanghatása döbbenti le, majd a Nap jelenik meg számára a tojás durranással, aztán a rák csípése már a HOLD létrejöttét, jelenlétét jelzi. Ezt követi a FÖLDi elemű TŰ aktív szerepe. Ekkor már stabilizálódott a Föld mozgása az univerzum keletkezésének logikájában, de még nincs rajta élet. Az életet maga az élettengely, a tejút szimbolizálja, Nyilas karakterű Ló rúgásával. „a ló rúgja oldalba… az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára és az udvar közepére lökte”. Ez elég beszédes leírás, hisz a Tejút élettengely a Nyilas hátsó lábától tart az ÖKÖR (Rák csillagkép) és a Bika csillagkép szarvai között egészen az Ikrek csillagképig. Végül a szarvak az udvar, a kerek égi udvar, azaz a csillagos ég közepére lökik a farkast.

Ideje itt most újra megállni két tényről beszélni. Az univerzum, a földi élet születéséről és a Hold szerepéről. Bár ez nem szerves része a mese elemzésnek, mégis elkerülhetetlen a mese logikájának megértéséhez.
Arról a Holdról van szó, mely kiegyensúlyozza a guruló Földet, és normális, az élet számára is elfogadható tengelymozgást biztosit neki. A Hold nélkül a Föld csak folytatná az őrült gördülését, az élet esélye nélkül. Arról a Holdról van szó, melynek kőzete idősebb, mint a Földünk kőzete! Arról a Holdról van szó, mely a Nappal "azonos" méretű és olyan pályán tartózkodik, mely ellent mond a fizika törvényének, ráadásul mindig csak ugyanazon felét mutatja nekünk. Arról a Holdról van szó, mely nem tömör kő, hanem inkább vízzel rendelkező üreges planéta. És a Hold egyéb szokatlan dolgait most ne is részletezzük. És e mesében a Hold rögtön az ősrobbanás után, a Föld kialakulása előtt kerül „megemlítésre”!

eg_farkastanya.pngA 12 farkas fontos szereplője a mesének, de eddig még nem volt szó róluk. Kik is ők? 12-en vannak, de mégis egy válik szenvedőjévé és egyben főszereplőjévé a mesének. A szimbolikájának megértéséhez a ”felkapta a szarvára és az udvar közepére lökte” mondat jó kiindulási támpont lehet számunkra. Ami egyből látszik, hogy ez az idézet nem illik sem a világkorszak, sem a keleti zodikus jegynek megfeleltetés gondolatmenetéhez. Itt valami másról lehet szó. A kiöklelő szarvak elég beszédesek, főleg azok számára. akik téli estéken fel is néznek a csillagokra, ahogy az őseink tették minden este. És ugyanez mondható el a Rák csillagkép Y alakjáról is, melynek szintén látható „szarvai vannak”.
Adott két csillagkép szinte ugyanazon névvel: Lupus és a Lepus. A Farkas (LUPUS) csillagkép a Skorpió és a Mérleg csillagképek alatt helyezkedik el, azaz csak a nyári hónapokban látható, ráadásul csak Európa déli részeitől délebbre. És adott a másik, a LEPUS (Nyúl csillagkép), amely az őseink számára legfontosabb csillagkép közvetlen közelében helyezkedik el, az Orion/Nimród égi vadász lába alatt, a Nagy kutya csillagképet is magába foglaló Szíriusz mellett közvetlenül. És az Y formájú RÁK (ÖKÖR) csillagkép „szarvai” tényleg a Nagy Kutya és a Nyúl (LEPUS) felé irányulnak, mintha tényleg ezek a „szarvak” lökték volna az udvar közepére a FARKASt. A kutya és a farkas közös őse a Canis Lupus, mely Kis- és Nagykutya alakban tényleg ott kíséri Orion/Nimródot, a vadászt az égi útján és nem is akárhogy. A Nagy Kutya vezércsillaga az égbolt legfényesebb csillaga, a SZIRIUSZ, mely tényleg közel egy vonalban helyezkedik el a Rák csillagkép Y formájának egyik szárával. Akkor esetleg az égi farkastanya a Szíriusz csillaghoz is kapcsolódhat? Szerintem igen, de ezt már döntse el minden mese olvasó…

 

Kapcsolódó tanulmány:

-       TIMARU-KAST SÁNDOR: KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK  http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/keltmaaa.htm        

További népmese elemzések:

-       Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése www.naput.hupont.hu/17

-       Grimm: A békakirály és Benedek Elek: BÉKA-KIRÁLYKISASSZONY www.naput.hupont.hu/92

-       Az égig érő paszuly www.naput.hupont.hu/34

 

Észrevételek:

Jolika Weigel 2015. október

Ha nem lenne a restaurált rész, akkor azt gondolnám, hogy olyan csukló, vagy inkább alkarvédő van rajtuk, mint amilyen az indiánokon, vagy épp hennával volt kifestve a kezük. Az 1.40. percnél a kék ruhás hölgynek piros gyöngyökből van valamilyen dísz a kezén... olyan, mintha bokszkesztyű lenne.

Csak szeretném figyelmedbe ajánlani ezt az indus - völgyi kultúrához tartozó régészeti emléket. Nézd a középső alakot, annak a kéz és testtartását és magát a tigrist. mintha boxolna. Szóval nem figyelmetlenség restaurálási hiba. Nekem csak a mozdulatok, a kéz és testtartás szúrt szemet. A középső alak, vagy épp isten hasonló testtartása, a test íve is olyan, mint a jobb oldali eltolt arcú lányé, aki ugye macska, vagy oroszlán. Ezen a pecsétlenyomaton a jobb oldali tigris pont olyan kéz és testtartással bír, mint a baloldali lány. De ha ez van, akkor hol 12077148_999872796721451_23472605_n.jpga harmadik szereplő a képről, és valóban miért kellett meghamisítani.

 

D.Cs.  2015. október    

Érdekes párhuzam, mely a Sumér, mezopotámiai leleteken is szintén megvan! Abban nem vagyok biztos, hogy Szantorinin volt-e harmadik személy, de ha lehagyjuk az egyik oroszlánt erről az ábrázolásról, akkor a mozdulatok nagyon emlékeztethetnek minket a "bokszoló fiúkra".

 

12079309_849287105192979_8596432206962652164_n.jpgMaldororArt Channel  facebook             2015. október 9.  
Még az sem biztos, hogy bokszolnak. A második alak biztos, hogy szemből van rajzolva. Hát, elég bátor restauráció...(megpróbáltam kitörölni a hozzátoldást) 
 
 
D.Cs. 2015. október 9.
 
Érdekes letisztítva szemlélni. Jolika Weigelnek igaza lehet, hogy pár rész mintha nem oda tartozna, ahova illesztették Pl. az elcsúsztatott macska arcú lány szemöldöke... Az számomra egyértelmű, hogy nem bokszolnak, de a szakirodalom így említi őket, ráadásul fiúként.... Ennyit a "szakértők" szakmai hozzáértéséről... 


[1] Tóth-Kurucz Gabriella facebook észrevétele

[2] Szent László küzdelme a kunnal – www.naput.hupont.hu/23

[3] Pap Gábor előadás https://www.youtube.com/watch?v=FmWv7FHG_T0 2.55-től

[4] Emberi mikrozodiákus rendszer www.naput.hupont.hu/7

[9] Székely bokály, szarvas díszítéssel, magángyűjtemény.

[10] PAP GÁBOR: A VÍZÖNTŐ-PARADOXON SZAKRÁLIS VONATKOZÁSAIRÓL /HAZATALÁLÁS 1999/

[11] Ugarit — Ókori város Baál árnyékában http://m.wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/2003526 Jolika Weigel facebook észrevétele

[13] A sumér úri Subád mágikus ég-szerei https://www.youtube.com/watch?v=TPcg-3lOF4k   5.30-től

[14] Jolika Weigel nyelvészeti felvetése

[18] Jolika Weigel észrevétele

[20] Jolika Weigel: „Próbáltam hosszabb időt eltölteni a képpel, mert valahogy olyan érzés kerített hatalmába, hogy valami nem stimmelne. Egy kicsit állítottam a háttérfényen és az élességen és valóban felfedezhető 1-1 arc. Most, hogy jobban fel tudtam nagyítani, igen jól látod, mintha egy naparc lenne a baloldali lány orra előtt lévő kesztyűben. A lány hasán mintha egy szem lenne. Nem értem miként kerülhetett oda. A középre nyúló kézben mintha nyilak lennének, vagy valamilyen írás, és csak remélem, hogy az nem a restaurátor fantáziájának szüleménye.
Az is furcsa, hogy a jobb oldali lány arca nem úgy nézhetett ki. Sokkal messzebb rajzolták a kontúrt a restaurálás során. Az eredeti résznél látszik az orrcimpa vége, és a kicsit nyitott száj csücske.
Nem tudom, de az a zöld bokszkesztyű valahogy annyira nem illik oda. Összehasonlítva a másik lány ökölbe szorított kezével, és amúgy is, a csukló résztől túl nagy, túlságosan hosszú. És olyan, mintha ki lenne fordítva a keze, hogy a tenyere lenne felénk és a hüvelykúj rész alul. Így talán most jobban látni, de ez olyan, mintha a fülbevalója környékén sugározna. Az az egyszerű fülbevaló Puabi égszereire hasonlít. Talán segítenek neked ennek megítélésében ennek a rövid videónak a gondolatai, hogy miként is készültek ezen nem ékszerek, hanem ég-szerek.

Nincsenek véletlenek. Gondolkodtam a szemen. Áldott állapotban lévő hölgy hasán egy szem, ami nyelvünk szerint lehet mag is. Így akarták volna egyértelművé tenni a hölgy állapotát?”

[21] Jolika Weigel észrevétele

[24] Lásd a korábbi minószi tanulmányokat. A vérével kígyót etető madár ábrázolásokat, vagy a bikaugrás és a Mithrász kultusz kapcsolatát.

[25] Pap Gábor gondolatai: www.naput.hupont.hu/17





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 363
Tegnapi: 401
Heti: 764
Havi: 10 948
Össz.: 505 944

Látogatottság növelés
Oldal: A bokszoló lányok és a Farkastanya
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: iliász illusztráció - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »