2017. augusztus 1.

Kérdező: Lássuk csak, ennek a bal oldali ösvénye jelenti jobbára az önmagát szolgáló ösvényt, a jobb oldali ösvénye pedig a másokat szolgáló ösvényt?

Ré: Ré vagyok. Ez téves. Ezek az állomások kapcsolatok. Mindkét ösvény számára felajánlódnak ezek a kapcsolatok. A munka irányulását a praktikát űző, ezen erőteljes fogalmakkal dolgozó személy szándéka határozza meg. Az eszközök azok eszközök.[1] -  Ré, Egység Törvénye

Dobos Csanád 

 A JOBB és BALgább oldal a Bibliában és a Tarot-ban

A JOBB és a BAL, Balgább – mely nemcsak irányt, hanem minőséget is jelző kettősség. E kettősség, mely a Szent Korona Pantokrátor ikonjának jobb és bal oldalainak duplázásában is megjelenik.[2] Az ikon Jobb oldalának duplázása eredményeként egy szarvasfej jelenik meg a ruházat ábrájában, valamint egy TURUL madár a szikár férfifej tetején. A Bal, a balgább oldal duplázásában viszont MÓZES a kőtábláival és az ortodox ábrázolásoknak megfelelő “kockával” a feje búbján. E TURUL, MÓZES kettőség nem véletlen és nem az ikon esetleges sérüléseként jött létre, ezek egyértelműen tudatos szerkesztés eredményei, hisz a tűzzománc utólag nem gyűrődhetett ilyen formára. A fél TURUL madár alakzatot már a szerkesztéskor beletervezték a tűzzománc ikonba, vállalva így az eltorzított ikon érzetét is. Beleszerkesztették, ahogy a szarvas fejet és Mózes személyét is a megfelelő szimbólumaival. Ezek nem lehetnek utólagos torzulások eredményei, hisz a tűzzománc sajátossága, hogy bármiféle apró nyomás hatására azonnal apró szilánkokra törik.

De mi lehet a szerepe e TURUL/MÓZES kettősségnek? Az egyik legfontosabb oka ennek az Egység Törvényének ismeretében értelmezhető igazán, mely szerint a lélek célja fejlődés, az előrelépés. És ehhez az emberi lelkeknek a szeretet alap leckéjét kell most elsajátítaniuk. A szeretetet, mely két fajta lehet: a mások felé irányuló Jézusi szeretet (TURUL/szarvas) vagy éppen kizárólagosan csak önmagunk felé irányuló Önös, felsőbbrendű önimádat (Mózes jelképpel). Azaz a szeretet (a SZER-ELEM) lehet pozitív vagy éppen negatív irányultságú, mely közül mindkettő járható út a lélek előrelépése szempontjából. Ennek eldöntése, hogy melyiket is választjuk, a mi szabad akaratunk függvénye. Szabadon választhatunk az személyes karakterünk vagy éppen az egyes előnyök és hátrányok figyelembe vételével. És választanunk kell, akár a JOBB vagy éppen a BALgább utat is választjuk, választanunk kell, ha a lelkünk továbbfejlődését tarjuk szem előtt. És e kétfajta irányultság lehetősége jelenik meg a jézusi TURUL valamint az magát mások felé helyező MÓZESi szeretet/életelv együttes képi megfogalmazásában a Szent Koronán. De nem csak ott.

Hasonló logikát lehet felismerni Jézus táborhegyi színeváltozása alkalmával is[3], ahol a Jézusban testet öltött Isten JOBB oldalán Illés próféta, a BAL(gább) oldalán Mózes jelenik meg. Arról az Illés prófétáról van szó, aki Keresztelő Szent János testében születik újjá, azaz a Jézusi, másik felé irányuló szeretet egyik legfontosabb képviselője. Illés és Mózes, a kétfajta szeretet irányultság képviselői, akik a szeretet törvénye alapján, az eltérő szeretet irányultságuk ellenére is sikeres utat jártak be. Éppen ezért van létjogosultsága Mózesnek akár a Szent Korona Pantokrátor ikonjában, akár a táborhegyi színeváltás alkalmával is Jézus BAL oldalán megjelenni. Ez a szabad akarat lényege, hogy mi dönthetünk arról, hogy a szeretet melyik útját választjuk. És ennek a tiszta ismerete tényleg hatalmas terhet jelenthet az emberi léleknek - melybe még a kiválasztott apostolok is időszakosan belerokkantak! Épp ezért állíthatjuk bizton, hogy Jézus táborhegyi színeváltozásában a Szent Korona Pantokrátor ikonjában megjelenő JOBB és BALgább döntési lehetősége tükröződik vissza szintén!

Ha ez a feltevés igaz, akkor vélhetően több Bibliai idézetben is fel kell fedeznünk hasonló gondolkodást. Ha e felismerés igazolható a Biblia több „JOBB és BAL”-os idézetében, akkor joggal kijelenthetjük, hogy a ma ismert és elfogadott Biblia jelentős részét is még e szemlélet hatotta át! Ennek eldöntéséhez azokat az idézeteket érdemes alaposabban megvizsgálni, ahol a JOBB és BAL kifejezés nem azonos súllyal jelenik meg, és ahol érezhetően a térbeli irányultságnak minőségi súlya is van. De mielőtt ebbe belekezdenénk egy kérdést fontos tisztázni: Mi is minősül JOBB vagy BALgább döntésnek? Ez nagyon is viszonylagos! Ott, ahol az Ötödik Elemnek, a SZER-ELEMnek kiemelkedő fontosságú SZERV-ező erő a további négy (Tűz, Víz, Levegő, Föld) elem viszonylatában, ott vélhetően a jézusi, “szeresd az ellenséged” elv inkább a JOBB, a meghatározó. Ahol a két, egymásba forduló háromszög közepében lévő pont (a SZER-ELEM) már eltűnik, ott vélhetően a JOBB és BALgább megítélése is felcserélődhet. És e kétfajta szemléletnek nyoma is kell, hogy legyen a fellelhető idézetekben.

Ennyi felvezetés után vágjunk bele és vizsgáljunk meg egy tucat idézetet Szentírásból e jobb és balgább szemlélet ismeretében[4]. Ilyen idézeteket nem is olyan nehéz kigyűjteni, ehhez csak a Biblia keresőben a “jobb bal” szavakat kell együtt beírni. De addig is legyen itt egy újabb idézet az Egység Törvényéből:

Kérdező: Miért a bal fülemé az önmagát szolgáló kontaktus és miért a jobbé a másokat szolgáló kontaktus? Ré: Ré vagyok. Fizikai hordozód természete olyan, hogy hordozód héjairól komplex mintákban egy pozitív és egy negatív mágneses mező van. A legtöbb entitásnál a fej tájék bal oldala, az idő/tér folytonosság szintjén, negatív polaritású.   45.10

 

1.       Jónás, azaz a niniveiek jobb és bal keze

“Az Úr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt.

De másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá az a tököt, és elszárada.

És lőn napköltekor, hogy tikkasztó keleti szelet rendele Isten, és a nap rátűzött a Jónás fejére, és ő elbágyada. Kiváná azért magának a halált, és monda: Jobb halnom, mint élnem!

És monda az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-é a tök miatt? És monda: Méltán haragszom, mind halálig!

Az Úr pedig monda: Te szánod a tököt, amelyért nem fáradtál és amelyet nem neveltél, amely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett:

Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, amelyben több van tizenkétszer tízezer embernél, akik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és barom is sok van?!” - Jónás próféta könyve » 4. fejezet6-11

Hogy is szól az utolsó mondat? “Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, amelyben több van tizenkétszer tízezer embernél, akik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és barom is sok van?!” Mit jelenthet ez a mondat?Ennyire szellemileg visszamaradtak lennének Ninive lakói, hogy még a két kezüket sem tudnák megkülönböztetni?  Vagy inkább a JOBB és BAL kéz a JOBB és BALgább viselkedésre utal? [5] Mi lehet fontosabb a teremtőnek, mint a lélek fejlődése és előrelépése? Elfogadva az Egység Törvényének azon alap kijelentését, hogy a lélek célja a fejlődés, és hogy az emberi léleknek megadatott azon szabad döntése, hogy maga döntse el, hogy a szeretet mely útján halad előre. Hogy szabadon válasszon, hogy a mások szolgálata vagy önmaga kizárólagos szolgálata közül. Másképp megfogalmazva, a lélek szabadon döntése, hogy a pozitív, a jézusi, a JOBB utat választja-e, vagy inkább a BALgább, a mózesi út révén kíván e magasabb létsíkba lépni. Ezért hajlok arra az álláspontra, hogy a Jónáshoz intézett szavak inkább az emberek e döntésének hiányára, az emberek nem elégséges polarizációra utalnak. És ahogy ez igaz volt a hajdani Ninive lakóira, úgy sajnos a mai emberek többségére is, hogy e határozott döntés hiányában a lelkük nem képes magasabb síkra előrelépni, azaz a lelkek aratása/szürete a mai emberek döntő többségének sem jelent majd sikert, ahogy hajdan a niniveieknek sem jelenthetett Jónás dörgedelméig.

De miért fontos az Ószövetségi Jónás az evangélisták számára?

Jónás próféta neve 24-szer szerepel a Bibliában és ebből 16-szor a Jónás könyvében. Míg az Ószövetség egyéb részében azonban csak egyszer említik meg a nevét[6], addig Máténál és Lukácsnál 7-szer. Miért vált ennyire fontossá e két evangélistának Jónás? De ha Máté és Lukácsnak ennyire fontos, akkor a harmadik szinoptikus, Márk miért nem említi meg egyszer sem Jónás nevét? Bár ezek megválaszolására nem vállalkozom, azért egy észrevételt mégis tennék. A Szentírás szerint Jónás első szavára a ninivei emberek azonnal megtértek, böjtöt hirdettek. Sőt még a király is szintúgy: “És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba.” És Isten megbocsátott Ninivének, csak maga Jónás nem, aki Isten kegyelméért még meg is haragudott! Ez kemény tény, amin könnyen át szoktunk siklani, mert ennek felismerésével minden korábbi tétel borulna. A szokatlanul megbocsátó ótestamentumi Isten és a haragtartó, könyörtelen és végigsértett Jónás próféta. Ez mennyivel másabb, mint Babits remekművének Jónás alakja! Ezek ismeretében aztán tényleg érdemes átgondolni Máté és Lukács szavait és elgondolkodni azon, hogy mi is lehetett valóban Jónás példázatnak a célja később az Evangéliumokban! Talán, hogy ideje észrevennetek, hogy az Istenetek sokkal megbocsátóbb lehet, mint Ti magatok büszke zsidók?

Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.

Valamint, hogy valóban kárhozatra kéne ítélni a Jézus támadókat, hisz míg más bűnös lelkek az egyszerű Jónás figyelmeztető szavára megtérnek királyostul, addig a Jézussal ellenségesen viselkedő nemzetség tagjai még Jézus, az isten fiának figyelmeztetését is semmibe veszik. És miért kell a ninivei férfiaknak az utolsó ítéletkor kárhoztatni e bűnös nemzetet/nemzetséget? Ez itt nagyon nem stimmel, hisz a hajdani ninivei embereknek már tényleg nem lenne fontos, hogy a későbbi korok emberei hogy viszonyulnak Jézushoz! De mégsem ezt olvashatjuk, hanem ennek pont az ellentétét.  Ha igaz lenne az egyház által preferált pokol/mennyország elképzelés, akkor e soroknak semmi helye nem lenne itt:

Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.

Itt van, és ha ez olvasható itt, akkor fontos elgondolkozni ennek a jelentésén is! Miért fontos annak kihangsúlyozása az evangélistáknak, hogy az „ítéletkor együtt támadnak majd fel” a hajdani, Jónás által figyelmeztetett niniveiek a Jézust elitélő nemzetség tagjaival? Talán mert egy élet nem elég a lélek előrelépéséhez? Talán mert valóban létezik reinkarnáció és a bűnös nemzet/nemzedék akadályozza az újraszületőket a végső sikeres szüretben/aratásban?

De ezt mindenki maga döntse el.

 

2.       A jó pásztor

“És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.” - Máté Evangéliuma:25:32-33 [7]

Juhok és kecskék, melyről Isten báránya valamint az Isten bárányát elutasító szemita népcsoport juthat az eszünkbe. Ez viszont a szeretet kétfajta pólusát idézi meg újra: a jézusi, a mások felé irányulót, valamint a kizárólagosan önmagunk imádatát szolgáló szeretetét, azaz a SZER(vező) ELEM pozitív és negatív megnyilvánulását. Juhok és kecskék, azaz a KOS jézusi feltámadás és a BAK mózesi/szaturnuszi TÖRVÉNY tulajdonság jelképei.

Vizsgáljuk meg alaposabban, hogy Máté evangélista pásztor hasonlata sora mennyire illik az Auriga csillagkép egyik legismertebb ábrázolásához, és annak a Jó pásztor csillagához. A csillagtérkép értelmezéséhez érdemes Pap Gábor előadásának néhány sorát megidézni: Az Auriga “fõ csillaga, a Capella az, amelyet Kecskésnek nevez a magyar népi szóhasználat. Az Aurigának ezt a fõcsillagát, amikor lerajzolják, akkor tényleg úgy jelenik meg, mint egy pásztor. A hátán ott van egy kis kecske - voltaképpen ezt jelenti a Capella szó, hogy Kis Kecske vagy Gödölye - és mögötte még egész csapat bárányka kapaszkodik fel pásztorunk hátán.”[8] Az AURIGA csillagkép, mely karácsony szent éjjelén éjfélkor a mi fejünk felett ragyog, és melynek a nyelvi megfelelője az öReG, kinek még a pásztoroknál is fontosabb szerepe van a betlehemi játékokban. Pap Gábor így jellemzi az „Öreg” szereplőt: Ugyanakkor megjelenik az Öreg, akit egyik-másik változatban Kecskésnek is neveznek. Az Öreg, mint fõszereplõ, a Kecskés nevet viseli és a Kecskés megint csak ott van a magyar égbolton. Kecskés az elnevezése az Auriga csillagképben - ez itt van, mindjárt az Ikrek fölött az északi égbolton - feltûnõ legfényesebb csillagnak, a Capellának.

A juhait/bárányait vezető, de a hátára mégis rámászó kecske gödölyét is elfogadó JÓ PÁSZTOR /Capella csillagnak szintén több jelentése van: egyrészt kápolna, a másrészt kis kecske, gödölye vagy éppen a Kapu.  

Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket. És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, amit szól vala nékik. Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok. Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek. Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. A béres pedig és aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, Amiként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. - János 10. Fejezet

Azonban csak juhokról van szó Jánosnál, kecskének nyoma sincs sem itt, sem az újszövetség többi részében! Meglepő módon a négy evangélistánál összesen csak három alkalommal szerepel a kecske kifejezés[9], ráadásul kétszer a legelső idézetben, ahol a Juh és Kecske kifejezésnek fontos polarizációs többlet jelentése is van. Ellentétben az ószövetséggel, az Újszövetség nem a kecskéről szól, hanem a juhokról, és magáról Isten bárányáról! Míg az Ószövetségben 83 alkalommal fordul elő a kecske kifejezés, addig az Újszövetségben csak négyszer. Mintha tudatosan kerülnék az evangélisták a kecske kifejezést! De miért? Talán mert a kecske BAK-kal semmilyen szinten sem kívánnak azonosulni? Ezt a feltételezést támassza alá, az is, hogy a juh, bárány szavaknál aztán egyáltalán nem találunk ilyen számszaki anomáliát. Míg a “bárány” 44-szer, a juh 39-szer olvasható az Újszövetségben, addig a teljes Bibliában ezek 190 és 281-szer, azaz arányaiban nagyjából azonos mértékben.

(Legyen itt egy kis összefoglaló egyéb állatokra is vonatkozóan is. Érdekes módon a Jónás idézetben is szereplő “barom” kifejezés egyszer sem jelenik meg az Újszövetségben, annak ellenére, hogy 78-szor olvasható az Ószövetség sorai között. És hogy kétségünk se legyen, hogy e állatoknak igen is zodiákus szerepe is van, ennek igazolására érdemes a “kakas”, a HALAK jegy keleti megfelelőjét is megnézni. Míg az ószövetségben egyetlen egyszer sem említik, addig az Újszövetségben 12-szer is! De a LÓ is hasonló meglepetésekkel szolgál. Míg az újszövetségben több tucat alkalommal van jelen, addig az Újszövetségben csak az apokalipszis lovasainál olvashatunk róla, melynek Szántai felismerése alapján egyértelműen Nyilas-Skorpió-Mérleg-Szűz jegy megfeleltetései vannak. Az ökör és a tehén bár a RÁK jegyhez kapcsolódnak, mégis meglepő módon csak az Ószövetségben találhatóak ezek az állat kifejezések (kb. 90-szer és 20-szor). A szamár is meglepő módon csak 8-szor fordul elő az Újszövetségben, ellenben az Ószövetségben másfél százszor. A kutya (2), macska (0) viszont szinte egyáltalán nem is olvasható, a “Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből” és a “Mert négyfélével támadok reájok, ezt mondja az Úr: Fegyverrel, hogy gyilkoljon, kutyákkal, hogy tépjenek, az ég madaraival és a mezei vadakkal, hogy egyenek és pusztítsanak” ószövetségi sorokat leszámítva. A 17 Halak kifejezés, így többes számban, 9/8 arányban oszlik meg az Új- és Ószövetség sorai között. E számszaki megoszlások okain érdemes lenne egyszer mélyebben is elgondolkodni.)

A pozitív, jézusi szeretet lényege, hogy adni kell mindenkinek, még az ellenségnek is. Ahogy a gyertya lángja sem válogathatja meg, hogy kire világit, úgy a pozitív szeretet sem. Ahogy az Egység Törvénye említi, a pozitívan polarizálás kulcsa az elfogadásban rejlik, míg a negatív az irányításban. Épp ezért a juhok Jó pásztorának el kell fogadnia, hogy a BAK szellemiségű gödölye rámászik a hátára és kihasználva a pásztort, viteti is magát, még ha teljesen mások is az érdekei és a céljai, mint a saját lábukon bandukoló juhoknak.

A pozitív irányultság ez után megadja az akaratot és a hitet e szellemileg intenzív tapasztalat lefolytatására, melyben a haragot hagyja megérteni, elfogadni és beintegrálódni a tudat/test/lélek komplexumba. A másik-én, aki a harag tárgya, ily módon átalakul az elfogadás, megértés, befogadás tárgyává, lévén, hogy ezek mind újraintegrálódnak annak a nagy energiának a segítségével, amit a harag indított el. A negatívan orientált tudat/test/lélek komplexum hasonlóan tudatos módon használja fel ezt a mérget, elutasítván a harag irányítatlan avagy véletlenszerű energiájának elfogadását, s ehelyett akarat és hit által egy gyakorlati mederbe terelvén ezt az energiát, a negatív szemléletét csatolva ki eme érzelemnek annak érdekében, hogy uralmat szerezzen más-én fölött vagy valamilyen módon irányítása alatt tartsa a dühöt okozó helyzetet. A katalízis negatívan polarizált felhasználásában a kulcs az irányítás. A katalízis pozitívan polarizált felhasználásában a kulcs az elfogadás. E sarkosságok között terül el annak lehetősége, hogy e véletlenszerű és irányítatlan energia egy ahhoz hasonló testi komplexumot hozzon létre, amit ti rákos szövetképződménynek neveztek.  – Ré, Egység Törvénye46.9

Ahogy Pap Gábor fogalmazza: A kecske bepofátlankodik, rámászik a Jó pásztorra. A pásztor meglepődve fordul vissza, de mégsem rázza le magáról a kecskét. Bár ő az elveszett juhaiért jött ide, nem a kecskéért, mégis megtűri a gödölyét magán, sőt vállalja a kecske mentését is, ha ez az ára a juhai megmentésének. De ennek a nagylelkűségnek ára van, hiszen ezzel önmaga is “elkecskésedhet”, ahogy ez a pásztor sapkájának “szarvában” már meg is kezdődik.[10] És nemcsak Heveliuscsillag ábrázolásán figyelhető meg ez az „elkecskésedés”, hanem a mai világban is! Ahogy fejétől büdösödnek a HALAK, úgy a mai politikai, gazdasági elit, uralkodó réteg negatív önmaga imádata határozza meg a mai világunkat is. De valóban a demagóg „demokrácia” ideológiája mögé bújt mózesi szeretet elkecskésedett pásztoraivá vált volna az égi Jó Pásztor?

 “És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.”                   

És mi történik, ha a hajdani Jó Pásztor elkecskésedik és csak mi nem vesszük észre ezt, és bégető juhok módjára továbbra is követjük az immár elkecskésedett pásztort? Erre talán Zakariás próféta adja meg a választ a könyvének 11. fejezetében[11]:

Ezt mondja az Úr, az én Istenem: Legeltesd a leölésre szánt juhokat, Amelyeket leölnek az ő tulajdonosaik, anélkül, hogy bűnnek tartanák, eladóik pedig ezt mondják: Áldott az Úr, mert meggazdagodtam! és pásztoraik sem kimélik őket. Bizony nem kimélem többé e föld lakosait, ezt mondja az Úr; sőt ímé odaadok minden embert a felebarátja kezébe és az ő királya kezébe, és megrontják e földet, és nem szabadítom ki kezökből! Legeltetém hát a leölésre szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és választék magamnak két pálcát, az egyiket nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek; így legeltetém a juhokat. …

Jaj a mihaszna pásztornak, aki elhagyja a juhokat! Fegyver a karjára és jobb szemére. Karja szárazra száradjon és jobb szeme sötétre sötétedjék.

 

3.       „BAL kéz felől cselekszik, JOBB kéz felől rejtőzködik”

Jób könyvének 23. fejezetének 9. sorában olvasható ez az idézet[12]. Látszólag egy semmitmondó kijelentés, de ismerve az Egység Törvénye előbb idézett sorát, ez is rögtön értelmet nyer:

„Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.”

De hogy kapcsolható ide az Egység Törvénye? A pozitív polarizálás kulcsa az elfogadásban rejlik, míg a negatív az irányításban. És valóban a negatív, a BAL oldali, a BALgább cselekszik és irányit, míg a JOBB (oldali) nem törekszik erre, ő csak rejtőződik és elfogad!

 

 4.       Salamon templomának J-ákin és B-oáz oszlopai

“És felállítá az oszlopokat a templom tornácában; és felállítá a jobb oszlopot, és nevezé annak nevét Jákinnak, és felállítá a bal oszlopot, és nevezé annak nevét Boáznak.” - Királyok I. könyve:7:21

“És felállítá ez oszlopokat a templom előtt: egyiket jobbfelől, a másikat balfelől. És nevezé a jobbfelől valót Jákinnak, a balfelől valót pedig Boáznak.” - Krónikák II. könyve:3:17

Miért Jákin, akiről szinte semmi sincs az Ószövetségben, azon kívül, hogy Simeonnak egy kánaáni nőtől született fia? És miért Boáz? Talán, mert a nem szemita származású RUTH-tal esett szerelembe, azzal a Ruth-tal, aki külsőre vélhetően nem is volt rút? De ha szemre nem is, de a hithű szemita számára mégis az lehetett, hisz eredetileg nem is volt szemita, aki mégis elcsavarta egy „kiválasztott” fejét! Nem szabad elfeledni, hogy a zsidó törvények tiltották a vegyes házasságokat és Boáz e döntésével vétett a törvények ellen! Boáz vétett, de ennek ellenére mégis ez a Boáz az oszlopokat állító Salamon ükapja (Boáz-Obed-Isait-Dávid-Salamon).

Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól; Boáz nemzé Obedet Ruthtól; Obed nemzé Isait; Isai nemzé Dávid királyt; Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől;[13]

Az oszlopok Jákin-Boáz neveinek magyarázatát még a héber tudósok, kabbalisták sem érzik elégségesnek. Ők is próbálnak többfajta magyarázatot adni e nevek okaira és jelentésére, ahol a nyelvi, asztrológiai megközelítés épp annyira fontos, mint a héber szent iratokban szereplő hasonló nevek alapján e lehetőségek megközelítése. Azaz még a héber források is egymásnak ellentmondanak e megnevezések okainak tisztázására, ahol időnként még az arab nyelvi megfeleltetések is előjönnek…

De merjünk magyarul gondolkodni újra. Jákin és Boáz, a JOBB és BAL oldali oszlopok, ahol a J és B betűknek igen is fontos szerepe van. Annyira fontos megfeleltetés ez, hogy ennek kihangsúlyozása két helyen olvasható az ószövetségben. De mi is a valódi célja e két, bronzból vagy rézből készült oszlopnak, mely annyira fontos volt, hogy még nevekkel meg is személyesítették? Esetleg valami olyan, ami kapcsolatban van a pozitív és negatív polarizációval? A királyokról irt első könyv 7 fejezete a 13. sortól szinte a műszaki leírásnak is megfelelő tájékoztatást ad e oszlopokról és annak készítőjéről[14]:

Azután a maga házát építé Salamon tizenhárom esztendeig, amely alatt elvégezé az ő házát egészen…És elkülde Salamon király, és elhozatá Hírámot Tírusból. Ez egy özvegy asszonynak volt a fia a Nafthali nemzetségéből; az ő atyja pedig Tírusbeli rézmíves ember vala; és ez teljes vala bölcseséggel, értelemmel és tudománynyal, hogy tudna csinálni mindenféle mívet rézből. Ki mikor Salamon királyhoz jött, minden mívet megcsinála néki.

Hatalmas réz oszlopok, melyek tetején érc gömb, hálókkal, zsinórokkal teljesen körbefuttatva, melyek teteje liliom formájúakra készültek. Valamint a gömb köré volt 200-200 gránátalma! És mi van az oszlopok alatt? Fémből öntött tenger, melyet szintén hasonló zsinórok vettek körbe, mint az oszlopfők gömbjeit. A peremét alul apró sártökök (míg az oszlop gömbjein gránátalmák). E öntött tenger 12 ökrön állott, 3-3 barmon, a megfelelő égtájak felé fordulva. Ráadásul 10 érc talp is készült, melyek a szélpártázatok és az oldalak között voltak, mely talpaknak 4-4- réz kereke és réz tengelye volt a szegletekben támaszokkal és mosdómedencével alul. És további kerekek, forgó alkatrészek, “És négy kerék volt a pártázatok alatt, és a kerekek tengelyei a talphoz voltak erősítve”, ráadásul “És e kerekek hasonlóak valának a szekérnek kerekeihez, csakhogy a tengelyeik, kerékagyaik, küllőik, talpaik mind öntve valának.” E talpak négy szegletéből “vállacskák” álltak ki. E tiz talpat miért volt szükség egy öntésből elkészíteni? Miért nem külön-külön? És miért volt szükség minden talpazatra egy egy réz mosómedencét rakni, ahogy miért “helyhezteté a talpak ötét a ház jobbfelől való részére, és ötét a ház balfelől való részére”? Talán mert ez az elhelyezés biztosítja, hogy valami működhessen? De mi? A részletes leírást követően miért fontos újra röviden felsorolni a főbb elemeket és ezek egymáshoz képest térbeli elhelyezkedését? Talán mert ez a lényeg, nem pedig a díszítő elemek sokasága?

És formála két réz oszlopot, az egyik oszlop magassága tizennyolc sing volt, és tizenkét sing zsinór éri vala át mind a két oszlopot. És készíte két gömböt ércből öntve, hogy azokat az oszlopok tetejére tegye, és öt sing magas volt az egyik gömb és öt sing magas volt a másik gömb. Recés mívű hálók, láncmívű zsinórok voltak a gömbökön, amelyek az oszlopok tetején valának; hét volt az egyik gömbön, és hét volt a másik gömbön is. És megkészíté az oszlopokat, és két sor díszítést tett köröskörül az egyik hálón, hogy befedje a gömböket, amelyek az oszlopfőkön voltak; és így csinálá a másik gömböt is. És a gömbök, amelyek a tornácban levő oszlopok tetején voltak, liliom formájúak voltak, négy singnyiek. Gömbök voltak a két oszlopon, felül, közel a kidomborodáshoz, amely a háló mellett volt. És kétszáz gránátalma volt sorban köröskörül a második gömbön. És felállítá az oszlopokat a templom tornácában; és felállítá a jobb oszlopot, és nevezé annak nevét Jákinnak, és felállítá a bal oszlopot, és nevezé annak nevét Boáznak. És az oszlopok tetején liliomok formáltattak vala. És ilyen módon végezteték el az oszlopok míve. És csinála egy öntött tengert, mely egyik szélétől fogva a másik széléig tíz sing volt, köröskörül kerek, és öt sing magas, és a kerületit harminc sing zsinór érte vala körül. Valának pedig a peremén alól köröskörül formáltatva apró sártökök; tíz-tíz mindenik singben az egész tenger körül, az ilyen sártököcskék két renddel valának öntve köröskörül a maga öntésében. És tizenkét ökrön állott, három északra fordulva, három nyugotra, három délre és három naptámadatra, és a tenger fölül rajtok, hátok pedig mind befelé. És a vastagsága egy tenyérnyi volt, és a pereme olyan, mint a pohár ajaka, vagy a liliom virága, és kétezer báth fért bele. És készíte tíz érc-talpat, mindegyik talpat négy sing hosszúra, és négy sing szélesre, és három sing magasra. És e talpak így voltak csinálva: oldalaik voltak, és az oldalak a szélpártázatok között voltak. És az oldalakon, amelyek a pártázatok között voltak, oroszlánok, ökrök és Kérubok voltak, és a pártázatokon felül is ekként; az oroszlánok és ökrök alatt pedig cifrázatok voltak bevésett munkával. És mindenik talpnak négy-négy réz kereke és réz tengelye volt, és a négy szegleten támaszok voltak; a mosdómedencén alul voltak e támaszok öntve, és mindegyiknek oldalán cifrázatok. És a szája az ő kerekded fészkének belső részétől fogva oda felfelé egy singnyi volt, és a fészeknek szája kerekded vala, oszlopformára csinálva, másfél singnyi széles, és szájánál is szép metszések valának, és azoknak pártázatai négyszögűek valának, nem gömbölyűek. És négy kerék volt a pártázatok alatt, és a kerekek tengelyei a talphoz voltak erősítve, és mindenik keréknek magassága másfél sing vala. És e kerekek hasonlóak valának a szekérnek kerekeihez, csakhogy a tengelyeik, kerékagyaik, küllőik, talpaik mind öntve valának. És négy vállacskát csinált mindenik talp négy szegletén; magából a talpból jöttek ki a vállacskák. És e talp tetején fél singnyi kerekded magasság volt köröskörül, és a talp tetején voltak annak tartókezei és pártázatai a maga öntéséből. Metsze pedig annak tábláira, tartókezeire, pártázataira Kérubokat, oroszlánokat és pálmafákat: mindeniknek az üres helye szerint, és koszorút köröskörül. Így készítette a tíz talpat egy öntésből, egy mérték és forma szerint. És csinála tíz mosdómedencét is rézből, és mindenik mosdómedencébe negyven báth fér vala; és mindenik mosdómedence négy singnyi vala, és a tíz talp mindenikén egy-egy mosdómedence vala. És helyhezteté a talpak ötét a ház jobbfelől való részére, és ötét a ház balfelől való részére; a tengert pedig helyhezteté a ház jobbrésze felől naptámadatra dél ellenébe. És készített Hírám még üstöket, lapátokat és medencéket, és elvégezé az egész munkát, amelyet Salamon királynak csinált az Úr házához; Tudniillik a két oszlopot és a kerek gömböket, amelyek a két oszlop tetejére tétettek, és a két hálót a két kerek gömb befedezésére, amelyek az oszlopok tetejére tétettek. És a négyszáz gránátalmát a két hálóra; két rend gránátalmát minden hálóba, a két kerekded gömb befedezésére, amelyek valának az oszlopok tetején; A tíz talpat és a talpakra való tíz mosdómedencét; Az egy tengert és a tizenkét ökröt a tenger alá; Fazekakat, lapátokat és medencéket. És mindezek az edények, amelyeket Hírám Salamon királynak az Úr háza számára készített, csiszolt rézből voltak. A Jordán völgyében önteté ezeket a király az agyagos földben, Sukhót és Sártán között. És mindezeket az edényeket Salamon méretlen hagyá, a réznek felettébb való sokasága miatt. És megcsináltata Salamon minden egyéb felszerelést is, mely az Úr házához szükséges volt: az arany oltárt, az arany asztalt, melyen a szent kenyerek állottak. És a gyertyatartókat színaranyból, ötöt jobbfelől és ötöt balfelől a szentek-szentje elé, és arany virágokat, lámpákat, és hamvvevőket. Azután csészéket, késeket, medencéket, tömjénezőket és serpenyőket színaranyból, sőt a belső ház, a szentek-szentje és a szenthely ajtainak sarkait is mind aranyból. És ilyenképpen elvégezteték az egész mű, amelyet Salamon király csinála az Úrnak házához. És bevivé Salamon az ő atyjától, Dávidtól az Istennek szenteltetett jószágot, az ezüstöt, aranyat és az edényeket és azokat is az Úr házának kincsei közé tevé.

Bár nem vagyok elektromérnök és az elektromosság sem tarozik a kedvenc témáim közé, mégis feltűnően hasonlítanak e nevesített oszlopok és környezetének leírásai a generátorok vagy éppen az elektromágnesek elveire. Két oszlop, ami akár egy anód vagy katód oszlop is lehet, mely az öntvénnyel van alul összekötve. Aztán az oszlopok tetején a gömböknek halóval körbefuttatása talán joggal a generátorok tekercselését juttathatja az eszembe. És ott vannak a fémből készült kerekek, mely a forgó mozgást biztosítják és melyek mozgási energia szolgálja alapját az esetleges elektromos energiának. De hogyan? Például a légmagos tekercs révén, melybe mágnest emelnek bele az oszlopokon keresztül. De mi van, ha az oszlopok tetején lévő gömbökben/ tekercsben eleve már vasmag van, akkor hol lehet a mozgó rész? Bárhol, hisz a mágnes akárhol pöröghet az oszlopok közelében. De hol? Az biztos, hogy nem a kíváncsiskodók szeme előtt. Vagy mégis? Talán a korábban említett kerekekben, vagy éppen a szentély belsejében az áldozati oltárnál, ahol örökké ég a tűz, ahogy egy gőzturbinától el is várható lenne. A lényeg, hogy bármelyik lehetőséggel létre lehetett hozni áramot, és ha az áram már adott, akkor már csak ennek a szabályozása és az indukált áram erősségének növelésének módja a kérdés. Ehhez viszont vagy gyorsabban kell mozgatni a mágnest, vagy a tekercsek számát kell növelni – mindezt úgy, ahogy e oktató kisfilmben is látható: https://www.youtube.com/watch?v=PeBnbsn-gVE

De akár a bicikli generátor elve is megjelenhetett ezekben az oszlopokban. Ekkor az áramnyerés érdekében csak a belső, mágneses részt kell pörgetni a fenti tekercsekkel körbefuttatott gömbön belül. (Ahogy a mellékelt kisfilm utolsó percében magyarázzák meg a szétszedett bicikli generátor elvét.)

És miért van szükség „öntött tengerre”? Hogy a hívatlan látogatót, kíváncsiskodót vagy éppen tolvajt meg tudja csapni az így gerjesztett áram.  Méghogy elektromosság az ókorban? Igen, és ennek több látható nyoma is van. Akár a babiloni agyagkorsó akkumulátor /galvánelemet [15] említhetném, vagy a egyiptomi denderai templom izzólámpájának ábráját.

De mi köze a Jákin és Boáz nevű oszlopoknak a pozitív és negatív orientációhoz? Ez az orientáció, polarizáció lényege az elektromosságnak szintúgy, ahogy a lélek előrelépésének. Az egyik fél szinte kötelező jelleggel csak ad, a másik meg elvesz, akár az elektronok áramlásáról, akár magáról a szeretetről is legyen szó. És ehhez tényleg szükség van a pozitív és negatív polarizációra, a Jobb vagy Balgább választásra…

Ezért tartom elképzelhetőnek, hogy Jákin és Boáz oszlopok nevei eredetileg JOBB és BAL lehetett, melyet talán lerövidíttek egy J és B betűre, amihez aztán a későbbi korok hozzácsapták a Jákin és Boáz neveket.

De mi is lett ezen oszlopok sorsa[16]?

A rézoszlopokat pedig, amelyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, amely az Úr házában vala, összetörék a Káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba.

 

 5.       A két megfeszített lator

“Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.”  - Márk Evangéliuma:15:27

Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől. - Lukács Evangéliuma:23:33

Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől. - Máté Evangéliuma:27:38

És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, amelyet héberül Golgothának hívnak: Ahol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust. – János 19.17-18

Mindegyik evangélistánál olvashatunk e két megfeszített gonosztevőről, de Lukácsnál kicsit többet is:

A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is! Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett. És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban! És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.[17]

Sajnos nem találunk utalást a Szentírásban, hogy Jézus melyik oldalán lévő gonosztevő került Jézussal együtt a Paradicsomba, de talán nem is kell, hisz adja magát. Az első, a BALga csak saját magával törődik, addig a JOBB lator viszont már a szenvedése közben is az ártatlanul kereszthalálra ítélt védelmezi.

 

6.       Jelenések könyvének Vízöntő-paradoxon Angyala

És a kezében egy nyitott könyvecske vala; és tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre; - Jelenések könyve:10:2

A vízöntő paradoxon révén sokat idézet sor. A vízöntői angyal Halak(tenger) és Bak(szikla) jegy párosra taposó lábai. Ahogy a Vízöntő paradoxon szerint a Vízöntő ráhullámzik a szomszédos jegyekre, úgy tesz a Vízöntő jegy testnélküli angyal szimbóluma a lábaival is. De miért épp a JOBB lábát teszi a Halak jegyre, és miért a BAL lábát a BAK jegyre? Talán mert Jézus a HALAK világkorszak szülötte és e világkorszak a születésével vette kezdetét? Talán mert a HALAK világkorszakra érvényes a jézusi ingyen kegyelem? Ha ezt elfogadhatjuk, akkor a BAK jegy is adja magát, hisz ez pont a mózesi törvény kőkemény érvényesülésének a helye, ahol a Szaturnusz az Úr kőkemény értelemben és melyben a marsi fegyverek támogatják meg könyörtelenül[18]!

 

 7.       További hat “JOBB és BAL”-gább idézetek a Bibliából

Ezt követően már csak egy-egy gondolatot, kérdést társitok az egyes idézetekhez[19], de mielőtt megvizsgálnánk ezen idézeteket, egy dolgot fontos tisztázni: az Ószövetséget nem egy kéz és nem egy isten hatására írták. Több belső ellentmondása igazolja ezt, ezért nem lehet az Ószövetséget csak egy legyintéssel elintézni, hogy márpedig az Ószövetség azonos a kirekesztő istenséggel! Talán ennek az ellentmondásnak az egyik leglátványosabb jele, hogy az Ószövetségen belül kétfajta ember-Isten szövetség található, de más és más Istennel, még ha azokat utólag azonosnak is nevezik. E két eltérő szövetség jelképe a szivárvány, majd a körülmetélés. Ha az Isten azonos maradt volna, akkor miért kellett volna a jelképet lecserélni, ráadásul miért egy félelmet keltő körülmetélésre, mely a kirekesztést és az elkülönülést szolgálja? Talán mert az újabb, a körülmetélős ember-isten szövetség nem ugyanazzal az istennel jött létre aki korábban a szivárvány szövetséget ajánlotta Noé leszármazottainak?[20]

De nézzük azokat az idézeteket, ahol a JOBB-BAL kifejezések mögött valami eltérés, másság is tapasztalható:

Avagy nincsen-é előtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek. - Mózes I. könyve:13:9

Esetleg a polarizáció szükségessége is megjelenik e idézetben és nemcsak a túlszaporodás esetén szokásos elvállás? De hadd kérdezzek vissza, egy túlnépesedett család esetén, ha kirepülnek a gyerekek a családi házból, akkor a szülő is elhagyja a saját házát a „te jobbra menéndesz, én balra térek” elv alapján?

Most azért, ha szeretettel és hűséggel akartok lenni az én uramhoz, mondjátok meg; ha pedig nem, adjátok tudtomra, hogy én vagy jobbra vagy balra forduljak. - Mózes I. könyve:24:49

Melyik Úrhoz? Jézus Atyaistenéhez, vagy az Ördöghöz, ahogy Jézus meg is fogalmazza a farizeusokkal szemben?[21]  

Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. - Példabeszédek könyve:3:16

Gazdagság, az arany, kincs leginkább ott halmozódik fel, ahol a szeretet leginkább önmagunk felé irányul. Ennek tökéletesen ellent mond Jézus utasítása, mellyel útra indította az apostolokat[22]. De mit jelenthet a „napok hosszúsága”? Talán az idő torzulása, talán a vízöntő paradoxonra utalás, hisz az idők megrövidülnek – kinek így, kinek úgy.

A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél. – Prédikátor könyve:9:22

Bolond vagy Balga? Az ész vagy a szív irányit? De lássuk a következő idézetet is hozzá:

Az ő balkeze az én fejem alatt van, és jobbkezével megölel engem. - Énekek éneke:2:6
Az ő balkeze az én fejem alatt, és jobbkezével megölel engem. - Énekek éneke:8:3

Miért? Mert az átölelt jobb oldalán fekszik, vagy mert a megérintett testrészeknek többlet jelentése van? A fej a szellemiség, a racionalitás. Élj a mának, legyél gazdag, uralkodj! Az ölelés viszont az emberi test lelki síkját érinti, a szív környékét, a szeretetét. A JOBBik a szívet, a BALgább az agyat érinti.

Te pedig amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; - Máté Evangéliuma:6:3

Akkor melyik kézzel osztogatja az alamizsnát, talán csak nem a JOBB-bal? És ha erről még a bal keze sem tudhat, akkor ez valóban őszinte cselekedett, hisz nincs e jótékonykodás ezerszer drágább reklámmal, PR-ral körbe támogatva! Sajnos mára a jótékonykodás nem a lelkünknek az Istennek szól, hanem kőkemény marketing fogás.

 

8.       Ami a bibliai felsorolásból kimaradt

Fontosnak tartom, hogy az általam nem értelmezett további jobb/bal idézeteket is felsoroljam a teljesség és a későbbi közös elmélkedés érdekében:

És fogá József mindkettejöket, Efraimot jobbkezével Izráel balkeze felől; Manassét pedig balkezével Izráelnek jobbkeze felől és közel vivé őket hozzá. - Mózes I. könyve:48:13

Izráel pedig kinyujtá az ő jobbkezét és rátevé Efraim fejére, pedig ő a kisebbik vala, az ő balkezét pedig Manasse fejére. Tudva tevé így kezeit, mert az elsőszülött Manasse vala.- Mózes I. könyve:48:14

És mártsa be a pap az ő jobb kezének újját az olajba, mely az ő bal tenyerén van, és hintsen az olajból az újjával hétszer az Úr előtt.- Mózes III. könyve:14:16

És hintsen a pap az ő jobb kezének újjával az olajból, amely az ő bal tenyerén van, hétszer az Úr előtt.- Mózes III. könyve:14:27

Akkor kinyújtá Ehud az ő balkezét, és kirántá kardját a jobb tomporáról, és beleüté azt annak hasába. - Bírák könyve:3:21

És kürtölt mind a három csapat a kürtökkel, és összetörték a korsókat, és balkezükben tartották a fáklyákat, jobb kezükben pedig a kürtöket, hogy kürtöljenek, és kiáltának: Fegyverre! Az Úrért és Gedeonért! - Bírák könyve:7:20

Áll vala pedig az írástudó Ezsdrás egy ezen célra csinált faemelvényen, és mellette álla jobb keze felől Mattithia, Sema, Anája, Uriás, Hilkiás, Maaszéja, balkeze felől pedig: Pedája, Misáel, Malkija, Hásum, Hasbaddána, Zakariás, Mesullám. - Nehémiás könyve:8:4

Jobbkézre vág és megéhezik, eszik balkézre és nem elégszik meg; mindnyájan karjoknak húsát eszik, - Ézsaiás könyve:9:20

És orcájok formája vala emberi orca, továbbá oroszlán-orca mind a négynek jobbfelől, és bika-orca mind a négynek balfelől, és sas-orca mind a négynek hátul; - Ezékiel könyve:1:10

És a te nénéd Samaria vala, ő és leányai, ki balkezed felől lakik vala; és öcséd, aki jobbkezed felől lakik vala, Sodoma és leányai. - Ezékiel könyve:16:46

 

9.       Jézus színeváltozása és keresztre feszítése

Két esemény, mely között látszólag semmi kapcsolat sincs, de az ábrázolásokat elnézve biztosak lehetünk ebben? Merjük feltenni a kérdést, hogy a formai azonosságon túl esetleg tartalmi megfeleltetés is lehet Jézus színeváltozása és a keresztre feszítés pillanata között? Mindkét esetben felül hárman voltak, míg alul az összeroppanó szemtanúk...

A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna.
Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, akit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!
Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány.
Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom. - János 19.25-28

 

 10.   A Szeretők vagy a Két Ösvény

A káldeus, mezopotámiai és egyiptomi gyökerekkel rendelkező tarot kártya VI sorszámú lapjának teljes neve: A Szeretők vagy a Két Ösvény. Esetleg nem lenne célszerűbb úgy is nevezni, hogy A Szeretet Két Ösvénye? Nézzük meg alaposabban a kártyát. Az eddig már megismert beállás köszön újra vissza itt is, ahol a sarokból az ördög csak a BAL oldali szeretőre irányozza az íját. De miért csak a BAL oldalira? Erre talán az Egység Törvényének kiegészítése adja meg a választ:

„A tudás és a bölcsesség szellemi értelemben, rendkívül negatívnak tekinthető, amikor megvilágítatlan, a szeretet által nincs megvilágítva. Ezért kell tanulni a szeretetet a bölcsesség előtt. Ezért kell a szeretetet a bölcsesség előtt tanulni. Amikor a bölcsesség elsajátítására kerül sor először a szeretet nélkül… akkor a bölcsesség teljesen tartalom nélküli. Nem számít, hány kifinomult gondolat fogan meg egy intellektuális rendszerben, ha nem érkezik a szívbe akkor lelkileg nem válik hasznossá és nem lehet az evolúció és a lélek érettsége számára hasznos sem." [23]

Mi is a nyilazó ördög/Lucifer célja?  A tudás átadása a szeretet megkerülésével. De lássuk, hogy is fogalmazza meg e, mára már csak “Szeretők”-ként emlegetett kártya értelmét az Egység Törvénye:

Questioner: Let me skip over the Hierophant for a minute because I am really not understanding that at all and just ask if the Lovers represent a merging of the conscious and the unconscious or the communication of the conscious and unconscious?

Ra: I am Ra. Again, without being at all unperceptive, you miss the heart of this particular archetype which may be more properly called the Transformation of the Mind.

Questioner: Transformation of the mind into what?

Ra: I am Ra. As you observe Archetype Six you may see the student of the mysteries being transformed by the need to choose betwixt the light and the dark in mind.  - The Law of One, Book IV, Session 79

A VI számú tarot lapnak az Egység Törvénye szerinti magyarázata igazodik az eddigi eszmefuttatásunkhoz: azaz a kártyalapon a fény és a sötétség közötti választás misztériuma figyelhető meg az elme szintjén! „The body is the creature of the mind and is the instrument of manifestation for the fruits of mind and spirit.” Abban az elmében, mely létrehozza és irányítja a testet a lélekkel együtt. És ezért is van létjogosultsága e választási kényszernek és lehetőségnek a Szent Koronán éppúgy, ahogy a Táborhegyen is!

A Tarot kártyák sorrendiségét követve érdemes felfigyelni, hogy a Nagy Arkánum lapjainak V. és VII. lapjára is (melyek a VI., a Szeretők vagy a Két Ösvény kártyát fogják közre). E két tarot kártya megnevezései: a Szentségosztó főpap és a Diadalszerkér. Ha időrendi sorrendben nézzük az Evangélium eseményeit, azt láthatjuk, hogy Jézus táborhegyi színeváltozását a kétrendbeli kenyérszaporítás[24] előzi meg, valamint, hogy a táborhegyi eseményeket követően vonul be Jézus „diadalmasan” Hiero Solymába a vemhes szamár hátán![25]  Ezek csak véletlen egybeesések lennének, vagy pedig valami isteni rend működési rendjének nyomai mely az Evangélium eseményeiben ugyanúgy tetten érhetők, ahogy a tarot kártya lapjainak kapcsolatában is?

Jézus színeváltozását angolul Transfiguration-nak nevezik. De valójában van e lényeges különbség a Transfiguration és a Transformation kifejezések között?  E utóbbi megnevezésnek fontos szerep jut az Egység Törvénye szerinti tarot értelmezésben is. 

Az Egység Törvénye három „Transformation” kártyát különböztet meg, aszerint, hogy az ész, a test vagy a lélek/szellemhez taroznak-e. Az ész szerinti, a már vizsgált Szeretők vagy a Két Ösvény kártyáról már bőven volt szó. A következő (a testhez kapcsolódó) hetes blokkból szintén az utolsó előtti kártya Egység Törvénye szerinti megnevezésében ott található a Transformation kifejezés, mely kártyának a közismertebb neve a HALÁL, mely akár Jézus keresztre feszítése is lehet. (Talán ezért hasonló a színeváltozás és a keresztre feszítés ábrázolásának formai megoldása, melyről az előző pontban már szó volt.) Majd az szellem szerinti hármas utolsó előtti, Transformation kártyájának neve: Ítélet. Nem a végítélet, hanem csak ítélet! Az Egység Törvénye által ajánlott tarot kártyán ennek az ábrája nagyon emlékeztethet minket Jézus harmadnapot követő feltámadására!  

Elfogadva az Egység Törvényének azon gondolatát, hogy a Nagy Arkánum első hét kártyája a tudat fejlődését írja le, úgy a második hét lap a test evolúcióját, míg a harmadik hetes a lélek/szellem beérését, úgy mindenképpen érdemes a XXII. Lapról, a Bolondról is pár szót ejteni. A BOLOND-ról, aki maga már a megtestesült VÁLASZTÁS. „The Choice”, aki az emberi létünk mester vizsgáját sikeresen tette le, hogy a szeretettel másokat, vagy kizárólagos jelleggel csak magát szolgálja-e.

“the first seven cards of the Major Arcana were designed to describe the evolution of the mind, the second seven, the evolution of the body, and the third seven, the evolution of the spirit.”- Egység Törvénye IV. könyv

“seven basic philosophical foundations for mental experience, seven for bodily, seven for spiritual, and that these produce the polarization that we experience sometime during the third-density cycle”

Ahogy láthattuk, e hármas szintű fejlődési menet vélhetően nemcsak a beavató/spirituális oktató tarot kártyában van jelen, hanem az Evangéliumban is. Jézusnak is ezt a hármasságot kellett végig járnia. Először tudati szinten, majd a fizikai testén keresztül, hogy végül a halálból feltámadva immár spirituálisan is! Ha ez a megfeleltetés jogos, akkor egy újabb kérdést is érdemes feltenni: A Táborhegyen miért kellett Péternek, Jánosnak és Jakabnak, azaz a három kiválasztott apostolnak is szembesülnie a fény és a sötétség közötti választás misztériumával? Talán, hogy tudatilag is megtapasztalják, hogy mit is jelent a szabad akarat döntése? És valóban csak nekik hármuknak kellett szembesülni A SZERETET KÉT ÖSVÉNYÉVEL, vagy esetleg rajtuk keresztül a rájuk hivatkozó, ezen apostolok szellemi örökségét valló egyházi szervezeteknek is? Szerintem igen, de akkor miért hallgatják el ezt előttünk?

Aleister Crowley, a XX. század egyik legmeghatározóbb okkultistájának tarot szimbolikája szintén érdekes lehet számunkra. Hol vannak a SZERETŐK kártyáján a szeretők? A két király egymás iránti vonzódása látható rajta, vagy inkább a kétfajta Ösvény választási lehetősége? És mi a szerepe itt is a BAL oldali alakra nyilazó vörös szárnyú angyalnak?    

 

11.  Az Egység Törvénye és a mózesi BAL-gább oldal viszonya

E tanulmány egy Egység Törvénye idézettel indult, ezért a keretes szerkezetet megtartva, egy másik Egység Törvénye idézet legyen a záró gondolata is, melyből talán minden eddiginél is pontosabban kiderül, hogy mit is keres Mózes Jézus közelében. Bár a mózesi, az önmaga felé irányuló szeretetnek, ahogy láthattuk, igen is fontos szerepe van a polarizációnkban, a lelkek minél sikeresebb szüretében, mégis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mózesi út valóban a BAL-gább ösvény, melyről idővel ki is derül majd, hogy mennyire komikus és fölösleges.

A mágnes vagy vonz, vagy taszít. Ragyogj a polarizációd erejében, és engedj másokat is az ellenkező polaritással hasonlóképp tenni, a nagy komikumot látva meg e sarkosulásban és annak bonyodalmaiban a két út hatodik denzitásban történő egyesülése szemszögéből. (67.27)

 

 

KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNYOK:

   A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján www.naput.hupont.hu/15

   Az Ószövetség és az Egység Törvénye  I-III. rész  www.naput.hupont.hu/22

   Újszövetség és az Egység Törvénye – Jézus táborhegyi színeváltozása és a reinkarnáció  www.naput.hupont.hu/102

   Jézusi halszaporítások és a vízöntő-paradoxon ikon www.naput.hupont.hu/100

   A Vízöntő-paradoxon és az Egység Törvénye www.naput.hupont.hu/51

   Balga balgasága a Csongor és Tündében, valamint a Szent Koronán www.naput.hupont.hu/97

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK: 

Sipos László (facebook): Háromarcú istenség, Kr.e. 100-ból.    

Habár a hindu mitológiában is fellelhető, és Krisztust is ábrázolták háromarcú istenként, érdemesebbnek tartom ezt a nyomvonalat követve kutakodni: Nem véletlenül lógtak ők ott hármasban.

 

Azték:

  

 

 

 

Oldal: JOBB és BAL oldal a Bibliában és a Tarot-ban
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat