Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2016. szeptember 3.

Előzmények:

    A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján www.naput.hupont.hu/15

    A Vízöntő-paradoxon és az Egység Törvénye www.naput.hupont.hu/51

 

Dobos Csanád

Balga balgasága a Csongor és Tündében, valamint a Szent Koronán

 

pantok_balga.pngÚjabb téma, mely vélhetően több olvasóban is vegyes érzelmeket fog kiváltani. Újabb téma, mely nem kijelentés, hanem pusztán csak egy logikai eszmefuttatás, melynek végiggondolása talán segíthet a Szent Koronánk szimbolikájának és a körülöttünk zajló események jobb megértésében is.

Balgaság a Szent Koronán

A Szent Korona Pantokrátor ikonja kapcsán felvetődött a Jobb és a Balgább választás lehetősége, a turuli vagy az ószövetségi út lehetősége (www.naput.hupont.hu/15). Turuli út, mely a Pantokrátor ikon JOBB oldalának tengelyes tükrözésekor egyértelműen előtűnik. Hasonlóan, ahogy az ószövetségi, szemita irányvonal is a bal, a BALGA-bb oldal duplázása révén. De mit keres ez a szemita üzenet a Szent Korona Pantokrátor ikonjában? Mielőtt rávágnánk, hogy azt, amit a Bibliai iratok között is Jahve (mármint, az ószövetségi részben), azért érdemes előtte ezen egy kicsit eltűnődni.

(36) Mondott nekik egy példázatot is: „Senki sem tép ki foltot új ruhából, hogy régi ruhára varrja, mert így az újat is eltépné; és nem is illene a régihez az új ruhából való folt. (37) Senki sem tölt új bort régi tömlőbe, mert az új bor szétrepesztené a tömlőt, és elfolyna, sőt a tömlő is tönkremenne. (38) Hanem az új bort új tömlőbe kell tölteni. (39) Aki pedig óbort ivott, az nem akar újat, mert ezt mondja: Az óbor a jó.”       / Lk. 5,36-39/

Ahogy a régi folt sem illik az új ruhához, az újbort sem ildomos a régi tömlőbe tölteni, úgy véleményem szerint az Ószövetségi Jahvét sem hasznos összemosni Jézus Atyaistenével. Nemcsak, hogy nem ildomos, hanem veszélyes is lehet a jézusi üzenetek megértésében.

De akkor mégis mi lehet e kettőségnek a szerepe a Pantokrátor ikonjában? A rejtett turulmadár ábra alapján joggal gondolhatjuk, hogy-e szimbolikának valami sokkal érdekesebb oka is lehet, melynek kulcsa a magyar élő hagyományban is fellelhető. Akár egy mesében, akár egy széphistóriás énekben, vagy éppen egy újkori költeményben. És ha mind a háromban egyszerre van jelen ez, bár más- más súllyal, akkor ennek felismerése csak külön öröm lehet számunkra.

Árgyélus királyfi népmesénk - História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról Vörösmarty: Csongor és Tünde

Három egymásból épülő alkotás. Azonban a Balga jelző, ráadásul önálló névként csak Vörösmarty Csongor és Tündéjében válik főszereplővé, mely esetleg kapcsolatot is jelenthet a Szent Korona Pantokrátor ikonjának bal/balgaságával[1].

Ahogy újra hallgattam Pap Gábor Csongor és Tünde napút elemzését[2], egyre inkább csak erősödött az érzésem, hogy Pap Gábor a Vörösmarty műve révén akár a Szent Korona rendszeréről is beszélhetne. Ez nagyon szokatlan kijelentés így, de kiemelve Pap Gábornak a Balgára vonatkozó szavait, mindez könnyen érthetővé válhat.[3]

 

Balga és balgaság Csongor és Tündében

Pap Gábor előadásában az 2. órájának indulásakor jelenik meg Balga, nem is akárhogy: Amikor már tényleg ütlegekre kerül sor, akkor Ő (Csongor) repül és Balga marad itt. Ha nincs Balga, akkor az ütlegeket közvetlenül neki, (Csongornak) kéne elviselni!”          

Csongor és Balga – két egymásra utalt szereplő, ahogy a turul valamint Jahve nemzete is évezredek óta. Két teljesen eltérő viselkedés mód mely kétségtelenül hat egymásra. Vörösmarty (valamint Pap Gábor előadó) szavai mintha nemcsak Balgáról szólnának, hanem a Szent Korona Pantokrátor ikonjában megbúvó Balga viselkedést vállalóiról is. E párhuzam figyelembe vételével érdemes továbbiakban e szerint is értelmezni Balga sorsát.

Balgát az ördögök megpróbálják rávenni, hogy vezesse őket Csongor után, azonban Balga ravasz módon eljátssza, hogy nem tud mozogni, így a megvezetett ördögök Balgát a saját kordélyára ültetik fel.  

Rajtam általestetek, s most
Sánta, béna, rongy vagyok.
Mennék, s járnom nem lehet,
Lábam eltört, nem vihet.

Balga ekkor a sikeres ravaszsága eredményeként újra csak fennhéjazik, ravaszkodik, miközben az ördögök húzzák a kordélyát. E viselkedésnek szintén vannak XX. Századi megfeleltethetőségei, de ezt inkább most ne firtassuk, maradjunk a fő témánál.

 ‘A nagyobb úr én vagyok.
Csongor úrfi rosz lovon ment,
Három lóval én kocsin.’

„Balga nagyokat vigyorog, hogy ő a nagyobb úr, mint Csongor úrfi, de ezzel mégsem oldódott meg semmi. Azt várnánk, hogy Balga legalább ilyenkor nem fennhéjazik, de mégis ezt teszi. Ezzel zárul a második felvonás, előre jelezve, hogy ebből nagyon nagy bukás lesz”.   

„Csongor ezt (pl. az ördögök verését) nem tudná elviselni, de itt van Balga.” (1.16.)

Egy irányba kihúzó minőségnek meg kell jelenni az ellentétének.” „Ha Csongor átesik az úton, az azt jelenti, hogy alább adta az eszményét, hogy lehozta föld közelbe.” (1.20) Nem kell lehozni, arra való Balga!”

Ahogy a Szent Korona sem választható el a vízöntő-paradoxontól, úgy az ördögök szerszámai[4] és Balga személye sem:

„Balga közben mit tesz? (1.23) Itt egy olyan jelenet jön be, melyet dramaturgiailag nem lehet indokolni. Bejön egy olyan szereplő, aki úgy szerepel a szereplő listán, miközben nagyon fontos egyéb szereplők hiányoznak. Ez a szereplő Dimtiri Rác, akinek van egy fél oldalas szerepe. De mit csinál? Kinyitja a boltját és italt kínál. Töltene, ez milyen szerep? Vízöntői! Minden áron tölteni akar, de nem tud, mert kiderül, hogy Balga nem tud fizetni. Amint megneszeli ezt Dimitri azonnal becsukja a boltját. Mit jelent ez? Megjelenik egy kulcs vízöntői tulajdonság, melyet nem tud működtetni a Balga. Ha valaki nem tudja működtetni ezt, akkor, hogy nevezzük? -Szamár. És mi történik a darabban? Az egyik ördög vezet egy szamarat és Balga derekához köti hozzá, mint egy oszlophoz. Balga nem tudja kezelni a vízöntői tulajdonságot, a lehetőség becsukódott számára és innentől a szamár szerepét kell vállalnia, amit vállal is. Azt hiszi Balga, hogy kitolhat másokkal, nem ismeri fel, hogy most már az ördögökről van szó Föl ül a szamárra, és ezzel vállalja a szamárságot. Be is viszi a szamár hátán az ördög Balgát is az ólba és rá is zárja az ajtót, bármennyire is tiltakozik ez ellen. Mit tett az ördög? Szamárrá tette a vízöntői tulajdonságot működtetni nem tudó Balgát! Aki nem tudja a vízöntői tulajdonságot működtetni az azonnal szamárrá válik, ahogy Balga is. Innentől kezdve benn van egy sötét helyen…  - akár a vízöntői időszakadék feneketlen csapdájában.

Közben a másik ördög elaltatja délben Csongort, kinek Tündével kellett volna találkoznia. Úgy tűnik, hogy innentől már a gonosz diadalmaskodott. Mirigy boszorkány célja ekkor már csak az, hogy Csongor megutálja a SZER- ELEMET.

De mi történik még Balgával, a Balgasággal? Balga ajtóstól kitör az ólból, majd egy rozzant karosszék/karriert ölelget Ledér helyett, majd miután összeroppan alatta a szék, duzzogva akarja használni az ördög három szerszámát. (A szemita női szerepkör mennyire hasonló ehhez, ahol szinte csak egy használati eszköz, vagyon- és használati tárgy?) De az ő Balga kezében, vállán és lábán nem tudnak ezek működni. Mert Balga pontosan azt nem tudja, ami működteti ezeket: egybe látni a világot és egy magasabb rendű eszmény felé törni.

(Balga) Meglátja az asztalon a manók vélt örökét.

Oh szerencse! itt van a kincs.
Búsuljon a szamár.
Elég nagy feje van.

Öltözni kezd.

Balga vígan éli napját.
A bocskorba dobja lábát,
S úgy megy, mint a gondolat.
Deh! te bocskor, deh! te szíj,
Csongor úrfinál legyek.
Nos? megyünk, vagy nem megyünk?
Ez biz azt csoszogja: nem!

Mindenfélekép erőlködik fölemelkedni.

Átkozom rosz bocskora,
Arra vár, hogy én vigyem,
Vagy, hogy jól megabrakoljam.

Ostorozza bocskorait.

Deh, te szürke, deh, te ráró!

Csongor
jő, s Balgát nyakon fogja.

Most szaladj, ha tudsz, hitetlen.

Erre szinte adja magát egy másik hasonlat is. Dávid csillagként közismert hatágú csillagot alig pár száz éve, a harmincéves háború időszakát követően tekinti és használja saját jelképeként egy adott szemita népcsoport.[5] E ősi alkimista jelképben benne van a négy alapelem, de az ötödik, a középen lévő pont (a SZER-ELEM, a működtető elem) már hiányzik belőle. Ahogy a mai Dávid csillag sem tud megfelelően működni e pont nélkül, úgy Balga kezében a három tárgy sem. Balgából hiányzik a szervező erő, a szerelem, mely CSoNG-orban szinte már túl is CseNG.

De nézzük tovább Balga sorsát, hisz további érdekes párhuzamra akadhatunk benne, főleg Pap Gábor tolmácsolását is figyelembe véve. Balga már feladja a kísérletet, amikor:

„Csongor ebben a pillanatban betör, hogy levágja az Ördög testbe bújtatott Balgát. Ha most Csongor megöli Balgát, akkor nagyon csúnyán járna. Az összes további megpróbáltatás neki kéne egyedül elviselnie. Soha nem érne révbe! Végül megmarad Balga, s elindulnak az új útra…  

Megölni Balgát, leszámolni a balgasággal és a szemita életszemlélettel, mit is jelenthetne ez a Turul szemléletnek? Ez sokkal érdekesebb kérdés, mint elsőre gondolnánk. Erre egy érdekes párhuzamként találhatunk választ majd a következő témában.

A mostani elemzésem eddigi fő szereplője Balga volt, de ki is ő valójában? Erre Vörösmarty a második felvonásban meg is adja a választ:

     „Aki csúfol,
Annak Balga, másnak Árki
Tisztességes jó nevem.”

Árki, vagy inkább ak-Árki, azaz b-Árki, akit csak a földi élvezetek izgatnak, és aki nem tud mást, csak ravaszkodni és fennhéjazni. És ahogy Balga a darabban, úgy b-Árki lecserélhetővé válhat egy ördög tulajdonságával, ehhez nem is kell túlzottan manipuláltatni, elég csak a vízöntői eszközöket az agymosására felhasználni, legyen ez TV, rádió, szakmai alapot nélkülöző, de mégis hangzatos monológok[6] a nemzeti értékek meggyalázásában.

De miért is fontos számunkra egy ilyen „mese” és annak Balga szereplője? Erre Pap Gábor ad választ az előadásában: Ebben a darabban, mesei közegben a legalapvetőbb gondjaink vannak telibe találva.”, de nemcsak azok, hanem a vízöntői időszakadékon való átjutás lehetősége is a SZER-ELEM által.

Mielőtt folytatnánk Balga történetét a legfontosabb észrevételekkel – érdemes egy hosszabb kitérőt tenni Ré, az Egység Törvénye ősvényére.

 

Ré, az Egység Törvénye és a manicheizmus:

„Megölni Balgát, leszámolni a balgasággal és a szemita életszemlélettel, mit is jelenthetne ez a Turul szemléletnek?” Ezt a kérdést érdemes Ré, az Egység Törvényének szavaival megvizsgálni. A lelkek szürete, az „aratás” közeledtével nagyon fontos a lelkek polarizációja a kétfajta szeretet irányába.

Ez az a döntési helyzet lenne, amit a Szent Korona Pantokrátor ikonjában is felismerhettünk?[7]:

„Miért van szükség a Pantokrátor ikon ilyesfajta megfelezésére? A szabad akarat jogának érvényesítése miatt? Hiszen a mi döntésünk, hogy mit is választunk: JOBBikat, a TURUL, a sólyom útvonalát, az igazi jézusi szeretet útját, amikor a szeretet mások felé irányul, vagy a szemita hagyományt, vagy BAL(gább) módot, ahol mások szeretete helyett önmagunk szeretete van minden döntésünk középpontjában. Ennek érdekében, ha kell másokon is átgázolunk, miközben ezt az adott istenség parancsolatjának tüntetjük fel. Ré, az Egység Törvénye mondataival:

„… ha egy entitás 51% fölé megy mások szolgálatával és 50%-nál kisebb mértékig szolgálja csak önmagát, akkor az entitás szüretelhető, … amennyiben a kérdéses szüret a pozitív negyedik denzitásé.

Az önmaga szolgálatának ösvényét követni kívánó entitásnak egy ötös mértéket kell megütnie, azaz öt százalék másokért való szolgálatot, kilencvenöt százalék önös szolgálatot. A totalitásra kell törekedjen. A negatív ösvényen elég nehéz, és nagy elszántságot követel a szüretelhetőséget elérni." 

Balga és a balga módon a szerelemhez, szeretethez viszonyulókra a jézusi/turuli szeretetet választóknak a nagyobb potenciálszint elérése érdekében van szüksége? Így talán a balga, a szemita szeretetminta elősegítheti az eredményesebb lélek szüretet, aratást akár mindkét polarizációban? Ezek csak kérdések, melyekre a választ nem tudhatjuk pontosan, de mégis e kérdések mégsem hagynak nyugodni.

“Egy extrém potenciál rejlik ebben a polarizációban, nagyon hasonlóan az elektromossághoz. Van egy pozitív és egy negatív pólusunk. Minél több töltést halmozol fel ezek valamelyikén, annál nagyobb lesz a potenciálkülönbség, és annál több munka végezhető, ahogy mi a fizikában nevezzük.” (19.19)

De ez jelentős kockázattal is járhat:

“a negatív polarizációt gyakran az ilyen globális méretű háborús magatartások révén érik el.” (66.31)

De a legérdekesebb, mégis RÉ-nek ez a mondata, mely a Szent Korona Ikonjához is kapcsolódhat:

“A mágnes vagy vonz, vagy taszít. Ragyogj a polarizációd erejében, és engedj másokat is az ellenkező polaritással hasonlóképp tenni, a nagy komikumot látva meg e sarkosulásban és annak bonyodalmaiban a két út hatodik denzitásban történő egyesülése szemszögéből.” (67.27)

Sajnos Ré, univerzális tudat csak kérdezőnek válaszolt, így nem is lett volna lehetőségünk e pár sorral feljebb szereplő, valamint a Szent Koronánkkal kapcsolatos kérdések feltevésére. Mégis a meglévő válaszok áttételesen sokban segíthetnek megérteni őseink szemléletét és az eredeti szkíta vallásirányzat, a manicheizmus gondolatvilágát, melyet Pap Gábor a Szent Korona szerkezetében is felfedezni vél.

Ré elmondása alapján a pozitív és a negatív polaritás küzdelme nagyon hasonló a földi világunk vallásaiban fellelhető fény és sötétség küzdelméhez. Ez, mely az okkult művészeti alkotások témája is, legyen ez akár a Varázsfuvola, vagy Csongor és Tünde.

Már régóta foglalkoztatott az a kérdés, hogy ezek az ellentétes erők jing-jang módjára egymást kiegészítve, egymást időnként átmenetileg legyőzve alkotnak-e egyensúlyt, vagy a sötétség ereje átmeneti, amíg a fény végleg le nem győzi. Ez az a kérdés, ami alapjaiban elválasztja a perzsa zoroasztrianizmust a manicheizmus szemléletétől! Pap Gábor előadásaiban rendszeresen kihangsúlyozza, hogy a manicheista, szkíta gondolkodás egyértelműen a fény győzelmét hirdeti, nincs semmiféle tartós egyensúlyi állapot a sötétséggel – és Ré, az Univerzális Tudat mindezt meg is erősíti.

…az egyik denzitásból a másikba való továbblépések csakugyan megtörténnek. A pozitív/negatív polaritás olyan dolog, amely – a hatodik szinten – nem lesz egyéb, mint történelem. (47.5)

Egyetlen negatív lény sem érte még el a szuperszellem manifesztációt… a negatív irányultságú tudat/test/lélek komplexumok olyan nehézséggel kerülnek szembe, amit tudomásunk szerint még egyiküknek sem sikerült leküzdenie, mivel az ötödik denzitású előrelépés után bár elérhető a bölcsesség, de egy vele azonos mennyiségű szeretettel kell párosulnia. Ezt a szeretet/fényt nagyon, de nagyon nehéz elérni az egységben, amikor valaki a negatív ösvényt követi, ezért a hatodik denzitás korai szakaszában a negatív orientáció társas komplexumai úgy döntenek, kieresztik a szellemet a palackból és a pozitív hatodik denzitásba lépnek. Következésképp a szuperszellem… pozitív irányultságú. (36.12)

A nyolc fokozatból álló létsík harmadik szintjén éles harc zajlik a lelkek polarizációja érdekében, mely a hatodik szinten végül mégis az értelmét veszti, mivel a negatív orientációjú társas lények ekkor már önként átlépnek a pozitív ösvényre. De erről Ré sokkal szebben ír. A legszebb manicheista ima sem tudja érthetőbben elmagyarázni a világ működését, mint ez a pár sor Ré-től:

"... ahelyett, hogy körbevennénk magunkat fénnyel, magunk váltunk a fénnyé. Felfogásunk szerint a fényen kívül nincs is más anyag. Szertartásaink, miként nevezhetnéd őket, egy végtelenül finom folytatódásai ama kiegyensúlyozó folyamatoknak, melyeket ti most kezdtek el megtapasztalni. Mi most már polaritás nélkül keresünk. Ennélfogva nem folyamodunk semmilyen külső erőhöz, mivel keresésünk internalizálódott miközben fény/szeretetté és szeretet/fénnyé válunk." (64.6)


  bogoz_fenyoszlop.jpg

fotó: Bögöz árpád kori templom, középen a felső sorban a manicheista fényoszlop

Érdekes templomi ábrázolás, de mi lehet ennek a többlet jelentése? Ré-t olvasva adja magát az újabb gondolat:

„Szüretkor mindig vannak szüretelők. A gyümölcs megérik olyanná, amilyen, de valamilyen felügyelet szükséges, hogy ez az adomány ütődések és foltok nélkül kerüljön a helyére. Három szinten felügyelik a szüretet. Az első szint a planetáris és az, amelyet lehet angyalinak hívni. Ebbe a fajta oltalmazásba tartoznak az entitás tudat/test/lélek komplexum teljessége vagy felsőbb énje és azon belső síki entitások is, akik az ő belső keresése alapján ehhez az entitáshoz vonzódtak. A második osztályába azoknak, akik e folyamatot őrzik, azon konföderációbéliek tartoznak, akiknek megtiszteltetés/felelőssége a fény/szeretet lépcsője szélének beugróinál állni, hogy a begyűjtés alatt lévő entitások – függetlenül attól, hogy mennyire zavarodottak vagy mennyire képtelenek kapcsolatot teremteni a felsőbb énjükkel – ne botoljanak el vagy maradjanak le bármi egyéb okból, mint a fény erőssége. Ezek a konföderációs entitások elkapják a botladozókat és beigazítják őket, hogy folytathassák útjukat a fény felé.”

„Elkapják őket”, de nemcsak azért, hogy „beigazítsák a lelkeket a fényoszlop felé tartó útjukra”, ahogy a bögözi templom felső során látható, hanem talán az is, hogy kiragadják őket a sötétség karmai és harapó fogai közül.

„A harmadik csoportja e folyamat felügyelőinek az a csoport, akiket ti az Őrzőknek hívtok. Ez a csoport a mi sajátunk feletti oktávból való, és fényhozóként szolgál ily módon. Ezen Őrzők biztosítják a fény/szeretet precíz kisugárzását kifinomult eleganciájú megkülönböztetési terjedéssel, hogy így minden egyes entitás fény/szeret vibrációja precízen megállapítható legyen. Vagyis a szüret önműködő abban, hogy a szüretelés alatt állók annak megfelelően fognak reagálni, ami a szüret idején már megváltoztathatatlan. (51.1)

nagytotlak_visegradi_madonna.png

Szlovéniai Nagytótlak árpádkori templom mennyezete és a Visegrádi Madonna Jézus ábrázolása.

Mindkét helyen Jézus glóriája nem a szokásos kör-kereszt, hanem a kereszt helyett, vélhetően a manicheista fénymag látható. De mit is jelenthet ez a fénymag, ráadásul Jézus glóriájában? Ré melyik gondolata kapcsolódhat ehhez?

Emlékezzünk rá, hogy mind egyek vagyunk. Ez a nagy tanítás/tanulás. Ebben az egységben szeretet rejlik. Ez a nagy tanítás/tanulás. Ebben az egységben fény rejlik. Ez az alapvető tanítása az anyagi világok valamennyi létsíkjának. Egység, szeretet, fény és öröm: ez a szellem evolúciójának szívközepe.” (52.11)

De hol is helyezkedik el a szellem? És a fényglória?

“Minden energia eredete a szabad akarat cselekvése a szeretetre. Minden energia természete a fény.” (54.27)

“A belső fény az, ami a lényed leglényege. Erőssége megegyezik akaratod erejével arra, hogy a fényt keresd.” (57.14) – és Jézusnál ez a belső fény tényleg erős lehetett!

“Mi egy olyan közös tapasztalás szintjén keressük a Teremtőt, mely titeket nem illet, és ahelyett, hogy körbevennénk magunkat fénnyel, magunk váltunk a fénnyé. Felfogásunk szerint a fényen kívül nincs is más anyag. Szertartásaink, miként nevezhetnéd őket, egy végtelenül finom folytatódásai ama kiegyensúlyozó folyamatoknak, melyeket ti most kezdtek el megtapasztalni. Mi most már polaritás nélkül keresünk. Ennélfogva nem folyamodunk semmilyen külső erőhöz, mivel keresésünk internalizálódott miközben fény/szeretetté és szeretet/fénnyé válunk. Ezek azok az egyensúlyok, amiket keresünk: az együttérzés és a bölcsesség közti egyensúlyok, melyek tapasztalati megértéseinket mindinkább áthatni engedik azzal, hogy talán közelebb kerülhetünk az Egy Teremtővel való egységhez, amit oly örömtelien keresünk. A ti szertartásaitok a ti fejlődési szinteteken tartalmazzák a sarkosulás elvét, és a ti sajátos tér/időtökben ez a legközpontibb.” (64.6) – keresni a Teremtőt, melynek egyetlen anyagi megnyilvánulása csak a fény lehet.

“Az ötödik denzitásban a fény olyannyira látható eszköz, mint a te ceruzás írásod.” (67.14) – esetleg ilyen virág formában?

Nehéz ezt a Ré, Egység Törvénye kitérőt megfelelő gondolattal lezárni – ezért is esett a választásom Pap Gábor egy idevágó, a manicheista fényoszloppal kapcsolatos gondolatára, melyre sokkal kevésbé figyeltünk fel eddig, mint kellett volna:

velemer_fenyoszlop.png

 

„A Nap ezután átkerül a (veleméri tempolom) nyugati oldalára. A lemenő fényes égitest sugarai mi mást is vetülhetnének, mint az igazság napjának leszentülését, a keresztre feszítést ábrázoló jelenetre és a felette magasodó fényoszlopra. Ebbe a fényoszlopba tömörülve szabadulnak fel az anyagi világba lekötött utolsó fénymagok, a szkíta kereszténység mellékágának, a manicheizmus tanítása szerint. A képjelet a judeo-krisztianizmus a maga üdvtörténeti rendjébe nem tudja beilleszteni.”Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának [8]

 

De most térjünk vissza Vörösmarty Balgájához a Fény minimum/maximum szempontjából.

 

 

 

Vörösmarty Balgája és az évköri Fény minimum, maximum

Eddig jutva az elmélkedésben, kaptam egy újabb érdekes kérdést a Balga-balgaság felvetőjétől[9]: „Abban a pillanatban, mikor megnyílik a bolt és ital van kínálva, mit kellett volna tennie Balgának, hogy működtesse a vízöntőt?”

Ennek megválaszolásához olvassuk el közösen az idevágó részt:

Dimitri

Ez vidéki s tán iszákos,
Majd jól megfizettetem. Balgához.

Kedves úr! szegény szolgája.

Balga

Úgy is illik! Ah, vagy úgy,
Jó napot, Dimitri bátya;                    
Csillagom szülötte! hát még
Itt is megterem ketek?

Dimitri

Oh! mi mindenütt vagyunk,
Mint a napfény -
  

Balga

     Menydörgöttét!
Mért nem mint a gyom s giliszta?

Dimitri

Mondok, egy kis papramorgót
Nem parancsol, édes úr?

Balga

     Szinte mérgelődtem.

Dimitri

     Egy kis -

Balga

Oh igen! de törköly úgy-e?
Vagy talán rozs?

Dimitri

     Mentsen isten!
Szilva, kedves úr, valódi
Szilva, fínum, s oly erős, hogy!

Balga

Most nem szomjuzom.

Dimitri

     Bizony
Mondhatom pedig, hogy ilyet
Nem találni messze földön.

Balga

Majd egyébkor.

Dimitri

     No, de tessék!

Balga

Annyi, mint az! ide hát.
Majd hiszen, Dimitri bátya,
Meglesz ám az ára is,
Mert mi itt fogunk tanyázni.

Dimitri
félre.

Ah szegényke! pénze sincs. -
Mindjárt itt leszek.

Bevonúl.

Balga

     No, végre
Emberemre is találtam.
Mondom, szinte szomjuzom már,
Olyan szörnyű éh vagyok. - Nos?

Dimitri
jő.

Isten ucscseg! kedves úr,
Szívesen adnám, de nincs.

Boltját bezárja.

Balga

Nincs-e? oh bab, oh olaj,
Miért nem öltétek meg őt.

Hogy is szólt a kérdés? „Abban a pillanatban, mikor megnyílik a bolt és ital van kínálva, mit kellett volna tennie Balgának, hogy működtesse a vízöntőt?”

Semmit, mert nem ezen múlt, hogy tudja e a vízöntőséget hasznosítani. Balga teljes mértékben alkalmatlan erre a feladatra/lehetőségre – a nevének megfelelően. És ez nem azon múlt, hogy volt-e pénze vagy sem. Sokkal inkább a rövid párbeszédben adott válaszai miatt záródott be a bolt, ez a lehetőség számára. A párbeszéd kiemelt részei mindezt jobban meg is világítják.  Balgának a mindenütt jelenlévő Fényt kellett volna választania, nem pedig a gyomot, gilisztát, a sötétséget. Tudással kellett volna rendelkeznie, hogy megkülönböztesse a tisztát, a valódit az utánzattól, a gyenge minőségtől (Jelképesen a szilvát a törkölytől). Hasonlóan a szentséget, a Papramorgót (pálinkát), a napraforgótól, vagy éppen a dühtől, mérgelődéstől. Sőt nemcsak az agyával, hanem a lelkével is vágyakozni, szomjazni kellett volna erre, melyet Nem találni messze földön.

És ha mindez belemagyarázás, akkor csak egy kérdés marad:

Honnan jött rá Dimitri (Demeter), hogy Balgának nincs pénze? A párbeszédből semmiképp, és vélhetően Balga testbeszédéből sem. Akkor a ruházatából, vagy éppen a Balga feneke alatt lévő csacsiból? Szerintem itt már nem is az számított, hogy van-e ténylegesen pénze Balgának vagy sem, hanem inkább az, hogy van-e érdeme és tudása a vízöntői képességek hasznosításához. És ezen a vizsgán Dimitri (di-Mitra, Mithrász isten)[10] előtt Balga igen is balgán megbukott.

De ebben a fél oldalas történetben sokkal több minden rejlik még!

Szamár ül a szamár hátán, ez a kettős szamár ismerős kép lehet számunkra, akár a vemhes szamár révén, melynek hátán vonult be Hiero Solymába (a mai Jeruzsálembe) Jézus. Ez a dupla szamárság elég beszédes jelkép már évezredek óta, mely a Rák csillagkép két fő csillagára utal: az Északi és a Déli szamárra. Rák csillagképé, amely a FÉNY maximumként a FÉNY minimum Bakkal áll szemben, ahogy a Fény is a sötétséggel. Ráadásul e ellentét e rövid Dimirtri Rác és Balga párbeszédben nagyon is nyomatékosan van jelen! De mi is ez a fény- sötétség ellentét? Ennek megértéséhez szükséges némi asztrológiai háttér magyarázat, melyet egy korábbi tanulmányomból emelek át ide egybe:

“A 365 napos, kisévi rendszerben a fényben leggazdagabb időszak a RÁK időszaka. Tőle pont 6 hónapi távolságra (a zodiákus körábrán vele szemben) van a fénnyel teli időszak minimuma, a BAK időszak. Ez a december-január időszaka, az év legsötétebb hónapja, mely mind a léleknek, mind a természetnek egy nehéz időszak. Ez a karácsonyt megelőző éjszakák sajátossága. Jézus születésével jelképesen a fény is újjászületik, december 24-től kezdve érezhetően elindul a nappali fény hosszabbodása. A természet egyetlen lehetősége a túlélésre, hogy ebben a fényhiányos BAK időszakban a fénnyel teli RÁK időszakból csoportosít át energiát. Baknak el kell venni ezt a többlet energiát, amit a Ráknak oda is kell adnia. Ez az egyetlen esélye a természetnek a feltámadásra. Ha mindez nem történik meg,  akkor nincs esélye a természetnek az új életre. Ezért kell elvennie a Baknak a Rák időszakból energiát (akár életet is) és a Ráknak ezért is kell önzetlenül átadnia mindezt a Baknak (mégha önmagát is kell feláldoznia).” [11]

És mintha hasonlóval találkoznánk most is. Mi is Balga reagálása az orra előtt bezárt boltra? Nincs-e? oh bab, oh olaj, Miért nem öltétek meg őt.  Elég egyértelmű BAK hozzáállás a RÁK karakterrel szemben!

De a szamár hátán ülő Balga, akkor most RÁK vagy BAK karakterű? És a Szent Korona Pantokrátora most a Turul vagy a semi-ta szemléletet tükrözi-e? Ez nagyon meglepő, mind ha a két jegy egyszerre lenne jelen!

És mi a helyzet Dimitri boltossal, akinek a nevénél ott egy jelző is: RáC. De miért volt fontos jelezni az etnikai származását, miközben a többi szereplőnél ennek nyoma sincs? Esetleg a RáC utalás lehet a RÁK jelzőre? Én nagyon hajlok erre.

Balga és Dimitri mintha egymás tükörképei lennének asztrológiai értelemben. Mindkettő magán viseli a Bak/Rák jegyeket, sőt… még a foglalkozásuk, nevük is átfedi egymást. Dimitri Rác boltos, de mi Balgának az eredeti foglalkozása? Ezt Balga rögtön a belépésénél már közli velünk:

„Én pedig szabó vagyok,
A sívány földnek szabója;
Én kivágom, és bevarrom…

Rá kalász ruhát adok.”

Ez a mitológia Démétér, Dimitra.. esetleg Dimitri feladata![12] Ezek tudatos megfeleltetések!

És már ekkor jelen van Balgában a mérgelődés és a Düh, ami Balgát a színpadi szerepében végig elkíséri és ami illik is a BAK jegyhez, ahol a MARS erőben van.

 Csongor

S a düh gatyamadzagával,
Hogy nyakon kötötted a bút,
Mind ezért volt?

Balga

     Mind ezért.

Csongor

S a düh meztelen maradt.

Rák vagy Bak jegy? Melyik illik inkább Balgához? Balga mondatai feltűnően sokszor erre a két jegyre utalnak – erre legyen csak egy példa kiragadva a sok közül:

     Szamárfület találtam,
És tehéncsapást; ha ez nem
Böske lába, vesszek el.

Szamár és tehén, a Rák jegy két jellegzetes állatpárja, mely a betlehemi ábrázolások elengedhetetlen állat párosa is.

De ahogy Dimitrinek, úgy Balgának is van egy érdekes kapcsolódása a SZŰZ jegyhez, a nevükkel és a foglalkozásukkal is. Mi lehet ennek az oka? Talán az, amiért Szűz Máriának is fontos szerep jut a Vízöntő- paradoxon elméletben?

De Balga személye további érdekességeket is rejt:

Balga az, aki Csongort lopásra buzdítja. De tényleg lopás ez? Minél többet gondolkodom ezen, annál inkább hajlok egy másfajta megfogalmazásra. Balga, bár ő maga balga, mégis az ő ráhatása kell, hogy Csongor rávegye a vízöntői képességek hasznosítására! Ahogy Ré, az Univerzális tudat mondaná, a polarizációra, ami a lélek emelkedését váltja ki, a lélek dimenzió váltását – ami a vízöntői időszakadékon átjutásnak is megfeleltethető!

Balga

Nem nehéz lesz eltalálnom,
Csongor úrfi, min tünődöl?

Csongor

Mondd el.

Balga

     Nemde így itélsz:
Árva jószág, úgyis elvesz,
Hogy ne vesszen, én viszem.

Csongor

Volna kedvem azt mivelni.

Balga

Szánd meg őket, tedd meg azt.

Csongor

Oh, egyébként itt veszek;
Mert az út oly végtelen,
Hogy csak a gyors gondolat
Képes azt bejárni.

Akkor Balga tényleg annyira balga? Nem is annyira, ami utólag többször ki is derül.

És miért? a bocskorért!
A bocskor nem csizma bár,
Lopni mégsem illik azt is;
És az ördög visszaváltja,
Ami hozzá tartozik.

Majd a Kalmár és Fejedelem újbóli láttán ezeket a megállapításokat teszi:

De már evvel majd Balga sem cserél.
Az istenadta milyen sápogást tesz.
Egyik lélekzet benne szomjuság,
A másik éhezet, s a rongy miatt
Olyan vitorlás, mint a szélmalom;
Mért nem lesz szélmalommá?

Ha ez király volt, mérges lehetett,
Huh! mily kegyetlen dolgokat beszél,
Sajnálnom kéne, és csak bámulok,
Mint aki szappant vett a sajt helyett.

Újra gondolva Balga balgaságait talán nem is annyira balgaságok ezek. Mi is történt, amikor Balga használni akarta az ördögök szerszámait? Azt kívánta, hogy “Csongor úrfinál legyek”. És megadatott neki! Csongor jő, s Balgát nyakon fogja.” Bár nem ő jutott Csongorhoz, hanem Csongor ő hozzá! Mintha valamilyen szinten Balga mégis képes lenne működtetni a vízöntői tulajdonságokat, bár nem úgy ahogy igazán szeretné! De hogyan lehetséges ez? Talán azért, mert bármennyire is balga a Balga, mégis Dimitri Rác személye hatja át? És mit is mond neki Csongor? “Most szaladj, ha tudsz, hitetlen.” De miért hitetlennek nevezi Csongor? Mert Balga nem hisz megfelelően a bocskor varázserejében, vagy pedig mert a hite nem megfelelő? De milyen hitről lehet szó? Talán hasonló, mint a Szent Koronán a bal, balgább utat választóké, aminek a jelképei egyértelműen leolvashatók ott?

Ily gyaloghid, mint magam,
Félvilágon sem terem több,
Melyen istenasszonyok
Járdogálnak, lépdegélnek.
Úgy beszélik, egy volt ilyen.
Melyet Jákob álma látott,
S Balga alkalmas hitellel
Még ez őstől származik.

Talán véletlen, de Balgának Jákob álmára utalás[13] a HÍD – HIT csinálás alkalmával ezek ismeretében már azért elgondolkoztató. Jákob álma létráról (lépcsőről) valamint a szemita tudat megerősítéséről szól. Ez nagyon nem való ide, de mégis itt van Balga szájába adva!

Balga lassan átalakul a szemünk előtt, egyfajta bölcsességet szed magára, sőt alapjaiban változik meg a szerepkörének végére – kedves és megalázkodóvá válik:

Ilma

Ah! segíts meg; a kegyetlen
Balga megjött, és veréssel, 
S szidalommal üdvözöl.

Tünde
Balgához

Vakmerő! bocsásd el őt.

Balga
elbocsátja Ilmát.

Ím, kegyelmes asszonyom -

Tünde

És te, Ilma, mit határzál?
Válassz közte és közöttem,
Mondd el: mégy-e, vagy maradsz?

Ilma
szünet után.

Jobb szeretném mind a kettőt:
Menni is, maradni is.

Tünde

Úgy legyen hát. Most vonúlj el,
Légy hatalmas férjeden,
S büntetésűl addig hízlald,
Míg mozogni s enni tud.

Balga

Ah! kegyelmes asszonyom,
Csókolom kis lábaidnak
Legparányibb ujjait.

Tünde

Sok szerencsét! - Ilma, tedd, hogy
Boldogságom ünnepén
Senki itt ne háborítson. El.

Ilma

Jer, te gyilkos.

Balga

     Oh, te méz!

Ilma

Most az egyszer megbocsátok,
S elfelejtem a pofont.

Balga
megöleli.

 

Fény és a sötétség, Tünde(‘r) és az ördögök

Szinte minden tanulmányomban szóvá teszem, ha egy fontos mondatról, eseményről nem tesz egyáltalán említést egyetlen egy elemzés sem, annak két oka lehet: Vagy nem tudnak ezzel mit kezdeni, vagy nyomós okuk van ennek az elhallgatására. Ami másoknak kényes, az általában nekem a megoldó kulcs. És Vörösmarty költeményében is van egy ilyen rész, melyről szinte sosem tesznek említést, pedig e mondat értelmezi az egész darab mondanivalóját, a fény/sötétség és a tündérek/ördögök kapcsolatát is. Mégis erről szinte mindenki hallgat!

Kurrah

Nézd, kegyelmes asszonyom,
Híveid mit cselekedtünk,
Egy zsiványt itt megkötöttünk.

Tünde

Ő az, ő az - oh, örök sors,
Mely örömdíjt nevelél föl
Annyi búnak kínain! A manókhoz.
Oldjátok meg őt vigyázva,
S őrhelyére mindenik
Álljon el, mig híva nem lesz.

A manók feloldják Csongort, s elmennek.

Kinek is a hívei az ördögök? Kit szolgálnak? Ki az, akinek az utasítására feltétel nélkül engedelmeskednek az ördögök? Tünde hívei és Tünde utasítására engedelmeskednek szívből – és Tünde maga, a FÉNY! Azaz, ahogy Csongor nevezi, a „Fény leánya”!

Tünde, Tündér, az isteni lény, a FÉNY hívei az ördög fiak! Ez olyan mondat, amit tényleg kényelmesebb elhallgatni az elemzésekben! Egy ilyen mondatot hogy lehet szinte minden elemzésből kihagyni? Mert ennek megértéséhez másfajta szemlélet szükséges. Eddig a pontig Vörösmarty Balga személye és a Szent Korona balgasága közötti megfeleltetés pusztán csak egyfajta érdekesség, nyelvi és logikai játék is lehetett volna. De csak eddig a pillanatig! Amint kiderült, hogy a FÉNY Tünde-Tündér igen is felette áll a sötét ördögi erőknek, bár hagyja őket adott szinten szabadon tevékenykedni, mégis Ő az ÚR – innentől érdemes az egész darabot újra gondolni! A költeményt, Balga személyét és a Szent Korona Pantokrátor ikonjának tengelyes tükrözését is!

Fény és sötétség küzdelme? Vagy inkább Fény hatalma a sötétség felett, hiszen a FÉNY felette áll a sötétségnek, ahogy Tünde/Tündér is az ördögöknek, még ha időnként mást is érzünk. Ez lényeges különbség! Ez a manicheizmus lényege is és ez, ami a Szent Korona Pantokrátor ikonjában is megjelenik – és ez, amit Ré, Egység Törvénye is megfogalmaz:

Egyetlen negatív lény sem érte még el a szuperszellem manifesztációt, … a negatív irányultságú tudat/test/lélek komplexumok olyan nehézséggel kerülnek szembe, amit tudomásunk szerint még egyiküknek sem sikerült leküzdenie, mivel az ötödik denzitású előrelépés után bár elérhető a bölcsesség, de egy vele azonos mennyiségű szeretettel kell párosulnia. Ezt a szeretet/fényt nagyon, de nagyon nehéz elérni az egységben, amikor valaki a negatív ösvényt követi, ezért a hatodik denzitás korai szakaszában a negatív orientáció társas komplexumai úgy döntenek, kieresztik a szellemet a palackból és a pozitív hatodik denzitásba lépnek. Következésképp a szuperszellem … pozitív irányultságú. (36.12)

És Kurrah, Berreh, Duzzog sem tehet mást, engedelmeskednie kell az Egység Törvényének.

Ezek súlyos gondolatok kimondva, ahogy a látszólag egymástól eltérő gondolatok ilyenfajta összetársítása is az. De mégis, ezt ki kellett mondani, még ha támadások kereszttüzébe is kerülök általa. A nehéz gondolat kimondva, így már csak egy feladat maradt, méltóan, e gondolatmenethez illően bezárni az eszmefuttatást. Ehhez nem is kell más, tenni, mint csak a darab utolsó énekét megismételni:

Éjfél van, az éj rideg és szomorú,
Gyászosra hanyatlik az égi ború:
Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,
Ébren maga van csak az egy szerelem.

Igen, ébren maga van csak az egy SZER-elem - ami lehet másokért irányuló, vagy akár önös és önző. De a választás a mi kezünkben van, ahogy ez a Szent Koronánk Pantokrátor ikonjában is jelen van!

 


[1] E gondolat forrása: Jancsó Mária

[2] Pap Gábor : Csongor és Tünde napúton.Árgyélus királyfi -Tündérszép Ilona   https://www.youtube.com/watch?v=gKH3ehU6x4k

[3] Az idézetek nem szóról szóra lejegyzetelések, hanem inkább kivonatok, rövidítései az előadó szavainak

[4] Pap Gábor: Ostor-Bak, Köpönyeg-Viszöntő, Bocskor- Halak kapcsolat révén

[5] DR. ISRAEL SHAHAK: HONNAN SZÁRMAZIK A DÁVID CSILLAG?https://internetfigyelo.wordpress.com/2009/11/24/dr-israel-shahak-honnan-szarmazik-a-david-csillag/

A Dávid pajzs története az 1648. évben, Prágában kezdődik. A Harmincéves Háború utolsó évében a svéd hadsereg ostromolta Prágát. A várost jobbára a felfegyverzett polgárok védték, akik között zsidó egységek is voltak. (Ez a helyzet Mária Terézia koráig állt fenn, aki megszüntette a zsidók részvételét a fegyveres szolgálatban.) A svédeknek nem sikerült bevenniük a várost, ezért a német császár, III. Ferdinánd elhatározta, hogy kitüntető zászlókat és egyéb díszeket adományoz a polgári őrsereg alakulatainak, mégpedig az általuk meghatározott hovatartozásuknak megfelelően. Ebbe a zsidók is beletartoztak. Azonban Bécsben senki sem tudta, hogy miféle jelképet helyezzenek el a zsidóknak szánt zászlón. Még az Openhaimer család, a császár “udvari zsidai” sem tudták, hogy mit kéne tenni. Tanácstalanságukban a tudós bécsi jezsuitákhoz fordultak, hogy találjanak már ki egy zsidó jelképet. Ők végül arra a következtetésre jutottak, hogy Dávid király “biztosan a nevének az első és utolsó betűjét, a D-t viselte a pajzsán”. Tudták, hogy a zsidó ábécé 400 évvel Krisztus előtt alakult át arámmá, noha a korábbi ábécét is használták ünnepélyes alkalmakkor. Például a régi zsidó pénzeket ezekkel a régi betűkkel feliratozták, amelyek megegyeznek a föníciai betűkkel. Ebben az ábécében a D betű egy háromszög, hasonlóan a mai görög deltához (Δ). Ezért egymásra helyezték a két háromszöget, amely így kiformázta a Dávid pajzsot. Ezt azután ráhímezték a zsidó zászlóra és odaajándékozták a prágai zsidóknak, mint egy megtisztelő kitüntetést az országnak tett szolgálataikért.

A zsidóknak viszont tetszett a jelkép és a tanult rabbijaik meg is értették a jelentését, mivel az ábécé átalakulásáról a Talmud is beszél. Emiatt az új jelkép elkezdett terjedni mindazon városokban, amelyeknek kapcsolatuk volt Prágával és ünnepélyes alkalmakkor a zsinagógákban használták. Ezen városok egyike volt Majna-Frankfurt, és amikor a frankfurti Rothschild család nemességet kapott a 19. sz. elején, ezt a zsidó jelképet, amelynek akkor már híre volt, rátette a címerére. Ezt követően a jelkép futótűzként terjedt el minden, nem csak európai zsidó közösséghez, különösen azért, mert a Rothschild családnak abban az időben meglehetősen nagy tekintélye volt a zsidók körében. ”

[6] Lásd: Nyílt levél az önmagát előszeretettel „közszereplő, írónak” tituláló manipulátornak, a „parlamenti ötvöstárgy” monológja témájában.

[8] A bölcsesség házat épít magának 34.20 perc https://www.youtube.com/watch?v=ZAwj9K35GbU

[9] Jancsó Máriától

[10] Mitrász, “Μήτρα”(Mitra)-anyaméh, Di-mitra, Di-mitrisz www.naput.hupont.hu/77

[11] Antigoné szereplőinek bolygótulajdonságai    www.naput.hupont.hu/9

[12] Démétér (görögül Δημήτηρ, annyi mint "Földanya") a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője. Az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg agyümölcsöket és ő készítette fel a kalászokat az aratásra. Démétér tanította meg az emberiségnek a földművelés művészetét, ő adta az ekét az embereknek és ő mutatta meg a vetés, illetve veteményezés tudományát is az emberiségnek. Ezzel megvetette az emberek letelepedésének az alapját is… - wikipedia

[13] 10 Jákób tehát útnak indult Beérsebából Hárán felé. 11 Mikor beesteledett, keresett egy helyet, ahol eltöltheti az éjszakát. Lefeküdt, a feje alá tett egy követ, és elaludt. 12 Ekkor álmot látott: egy hosszú lépcsőt, amely a földről egészen a mennybe vezetett. A lépcsőn Isten angyalai jártak föl és alá. 13 A lépcső mellett maga az Örökkévaló állt, és ezt mondta neki: „Én vagyok az Örökkévaló, atyádnak[c], Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene. Neked és leszármazottjaidnak adom a földet, amelyen fekszel. 14 Leszármazottjaid olyan sokan lesznek, mint a homokszemek a földön, és elterjednek nyugatra, keletre, északra és délre. Meg fogom áldani a föld minden nemzetségét általad és leszármazottjaid által. 

 

KIEGÉSZITÉS 2016. szeptember 13.

A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján  www.naput.hupont.hu/15 és a Balga balgasága a Csongor és Tündében, valamint a Szent Koronán www.naput.hupont.hu/97 tanulmányaimban  a jézusi jobb és a szemita bal-gább út választási lehetőségét. Ez érdekes hatást váltott ki az olvasóknál. Szinte menetrendszerinti döbbent kérdés fogadott: „Mit kereshet az ószövetségi szemlélet a Pantokrátor ikonjában?”

A kérdés jogos, amire a mai nap kaptam egy érdekes választ Pap Gábor előadásából. De mielőtt az előadásának idevágó részét megosztom, inkább egy kérdést teszek fel: Mit keres a Szent László templomi festményeken a leányrabló kun zsidó viseletben? Sőt ezt meg is toldanám egy újabb kérdéssel: Ha elfogadjuk, hogy a KUN beszélő név, akkor van-e kapcsolat a HUN-KUN-KOHN között? De innentől inkább olvassuk el Pap Gábor idevágó gondolatait:

Pap Gábor előadása a Baranta völgyben https://www.youtube.com/watch?v=7AZV-nDjRSI

53. perc

„(Az árpádkori Szent László ábrázolásokon) Így jelenítik meg a besenyőknek a sisakját. Ezt a fejfedő típust mi ismerjük, de nem a kunok révén. Ezzel a kalappal egy bizonyos néptípust (zsidókat) jelöltek meg a középkorban! Nem egyedül itt jelenik meg, hanem pl. Türjén is. Ez figyelmeztet, a kun ebben az esetben beszélő név, mint ahogy a László név is…”

II. rész https://www.youtube.com/watch?v=VgeU2tDYD2A

1.perc „A fej szellemiséget jelent, ami rajta van, az annak a megnyilvánulása. Ha én azt mondom KUN, abból két felé lehet tájékozódni. Az hogy a HUN és a KUN azonos, azt régen kimutatták már. Egy Gyárfás István egyértelműen leírta az 1800 évek második felében. Ő mutatta ki, hogy nincs külön HUN és KUN.

De van még valami. Kun Bélának mi volt az eredeti neve? Kohn… A lényeg az, vigyázzunk, el lehet fajulni az összes nép rovására, csak a saját érdekét fogja mindenen keresztül gátlástalanul. Ezt azért érdemes tudnunk, mert különben nem értjük meg, hogy a hun, a Hunor-Magyar kettősből miért ilyen kalapban, ilyen bestiálisan van ábrázolva. A szkítáknál igen is megvolt a jogrendje a nőknek, a nő egyáltalán nem volt elnyomva, ami a Kohnéknál megvan! El tud csúszni mind a két irányban.

Azt is kell tudni, amikor Hunról és Magról beszélek, akkor ugyanannak a kétféle olvasatát kapom. MAG, ha vissza olvasom a megfelelő hangtani megfeleltetésekkel, akkor HÁM. Egyik a Magnak a felelőse, ezek vagyunk mi, a másik a HÁMnak, a keretnek. Ez nagyon jól megosztott kettős szerep, de a HÁM nagyon könnyen el tud „kunbélásodni”, nagyobb a kísértés, aminek ki van téve. De a Magnak van felelőssége a Hun-ért. Magnak kell képviselni és mederben tartani a Hunt. Ezért Szent Lászlónak is önmaga vérmességével kell megharcolnia. Ez az Önnön várunkban is testet ölt, amit önmagunkkal szemben kell megvédenünk.”

 

HOZZÁSZÓLÁS:

Winkler Zoltán.(facebook) Emlékszem még, amikor a 92-es népfőiskolán Turi Peti Csaontváry-előadása után Pap Gábor hozzászólt az elhangzottakhoz, akkor a maga vicces-humoros módján kiemelte, hogy az előadó - Turi Peti - Csontvárynak még a fura formájú felhőjében is észrevenné a szocializmus bukását. ... (vagy valami hasonló.) Most így vagyok ezzel a te elemzéseddel is a Csongor és Tündéről..

D.Cs.   Ez aranyos! Lehet, hogy igazad van, ezért is kezdtem úgy a tanulmányom, hogy ez „nem kijelentés, hanem pusztán csak egy logikai eszmefuttatás”. A gondolatmenetem több szálon fut, melyek közötti kapcsolatot a Fény- sötétség egymáshoz való viszonya határozza meg. Ez viszont azzal a manicheista szemlélettel rokon, mely a magyar szerves műveltség is sajátjának tekint. De nem csak az, hanem a gnosztikus hagyomány is.

Arról a gnosztikus hagyományról van szó, melyet a szabadkőműves irányzat is előszeretettel használ fel. Közismert a Varázsfuvola megfeleltethetősége a Csongor és Tündével. De míg Mozart operájánál az okkultizmus közismert, addig Csongor és Tündénél nem nagyon szeretik ezt emlegetni. Pedig Vörösmartynak nagyon is voltak ilyen jellegű ismeretei, ahogy szinte magyar irodalom kiemelkedő alakjainak többségének is a XIX. században.

Szent Korona Pantokrátor ikonjának kettőssége túlzottan egyértelmű, ami vélhetően nem ikonkészítési hibából ered. A tengelytükrözések eredményeként előtűnő Turul madár, valamint az ószövetségi szimbólum több, mint elgondolkoztató, ami inkább két szemléletmódhoz kapcsolódik, sem mint konkrét vallásokhoz. De mit keresnek ezek együtt a Szent Korona legfontosabb ikonjában? Erre próbáltam egyfajta magyarázatot keresni mind a RÉ, Egység Törvénye, mind Csongor és Tünde révén, ahol a Balga (ószövetségi) balgasága sokkal érdekesebb lehet a korábbi jobb/balgább alapfelvetésem alapján. És ahogy a Fény, úgy Tünde kettős jellege meglepő. Miért volt fontos Vörösmartynak egy ilyen mondatot betenni az ördögök szájába: Nézd, kegyelmes asszonyom, Híveid mit cselekedtünk,? Ennek semmi dramaturgiai szerepe nem volt, viszont annál inkább manicheista szemléletmódot támasztja alá, ahol a FÉNY végül legyőzi a sötétséget, tehát a FÉNY az úr!

Zoli mégis lehet, hogy igazad van. és csak én képzelem bele ezeket Csongor és Tündébe, ahogy Turi Peti is a szocializmus bukását Csontváry felhőibe. Ha igen, akkor ezt a negyedórai olvasgatást érdemes a kis versikéddel zárni: „okkult, nem okult... ebből kedves feladó sokat okult...”





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 329
Tegnapi: 569
Heti: 1 586
Havi: 11 751
Össz.: 520 632

Látogatottság növelés
Oldal: Balga balgasága a Csongor és Tündében, valamint a Szent Koronán
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »