Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2017. március 14.

Dobos Csanád

Koppány az áruló szabadsághős (?)

 
koppany.jpgAz állítólagos Koppány-István ellentét a mai magyar megosztó politika alap szimbolikája. Oszd meg és uralkodj (!) elv alapján ugrik egymásnak a nemzeti érzelmű lakosság, olyan ok miatt, mely vélhetően nem is ellentét! Ez szokatlan és meredek kijelentés, de alaposabban utána olvasva a krónikáink Istvánt és Koppányt érintő sorait nagyon is egy kép kezd kirajzolódni: Kettejük küzdelme sokkal inkább szimbolikus, sem mint valóságos esemény, ezért a történetüket érdemes lenne más szemlélettel is alaposabban megvizsgálni, sem mint ahogy eddig tettük.

Koppány és Szent István révén olyanról illik és kell véleményt mondani, amiről valóban tudomásunk sincs! Bár olvashatunk Koppányról (azaz Koppányokról) a Képes Krónikában, de azt nem vesszük észre, hogy e történet tele vannak szimbolikával és „logikai hibával”. Olyan logikai hibákkal, melyek célja a figyelem felkeltése, hogy ÁLLJ MÁR LE! HIGGADJ LE ÉS GONDOLKODJ EL E „HIBÁKON”! E logikai hibák szimbólumrendszerét pillanatok alatt észrevesszük, ha képeken látjuk (gondoljunk csak ugyanezen krónika Szent István születésének ikonján a boltív pillérek hamis térérzetére[1]). De ha hasonló „logikai hibát” fedezünk fel a hozzá kapcsolódó szövegben, akkor azt inkább átugorjuk, vagy butaságnak minősítjük. És amíg, ez az alap hozzáállásunk, addig sosem fogjuk megérteni a Krónikáink valós üzenetét számunkra, ahogy az állítólagos Koppány/István ellentétet sem. És nem marad más hátra, csak gyártjuk a menetrendszerinti újabb Koppány az áruló vagy éppen nemzeti hős tanulmányokat. 

stephen_is_birth_chronicon_pictum_037.jpg

 

Koppány személye a Képes Krónikában

A NÉMETORSZÁGBÓL JÖTT
VENCELLIN NEMZETSÉGE

Lejött Bajorországból Vencellin is, a wasserburgi, aki Szent Istvánnal Somogyban megölte Koppány vezért; ama napon ugyanis ő volt a sereg kapitánya. Tőle a Ják nemzetség kezdete és eredete.

HONT ÉS PÁZMÁNY NEMZETSÉGE

Ama napokban jött Hont és Pázmány is, akik Szent István királyt a Garam folyónál német módra karddal felövezték. Nemzetségeik neve ugyanaz, mint az övék. Géza fejedelem ez ispánokban lelt segítséget, de még inkább Istenben; fia, Szent István király, némely lázadókat a fegyverek okozta ijedelemmel, sokakat a maguk akaratából térített a keresztségre. Géza fejedelem, valamint fia bőséges, nagy örökséggel gazdagította ez ispánokat szolgálataikért, ami most is nyilvánvaló. Idők folyamán házasságkötések által ezek elkeveredtek a magyarokkal. Az ő tanácsukkal és segítségükkel kerekedett a király a magyarok fölé; sok nemes magyar jutott csúf szolgaságra, akik Koppány vezérhez húztak, a keresztséget és a hitet megvetették. Azt ítélték ugyanis nemesebbeknek a méltóságok viselésére, aki hamarabb csatlakozott a keresztény hithez.

SZENT ISTVÁN KIRÁLY HARCA
KOPPÁNY VEZÉR ELLEN

Már kora ifjúságában dicső hadat viselt Szent István király a vitéz és hatalmas Koppány vezér ellen. Koppány pedig Szár Zerind fia volt, és már Szent István király atyja, Géza vezér életében vezérséget viselt; Géza vezér halála után Koppány vezér Szent István király anyját vérfertőző házasságra kívánta, meg akarta ölni Szent Istvánt, hogy vezéri részét a maga hatalma alá hajtsa. Somogyi vezér volt. Szent István király azonban összehívta főembereit, és Szent Márton hitvalló közbenjárása által kérte az isteni irgalmasság segítségét. Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt; az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. Megkezdődött a csata, mindkét részen sokáig és vitézül folyt a viadal; de az isteni irgalmasság segítségével Szent István vezér nyert dicső diadalt. Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért, ezért téres jószágokkal jutalmazta őt meg Szent István, aki akkor még vezér volt. Koppányt pedig Szent István néggyé vágatta; egyik részét elküldte az esztergomi, másikat a veszprémi, a harmadikat a győri kapuhoz, a negyediket Erdőelvébe. Szent István vezér ekkor fogadalmat tett Istennek, ezt hűséggel be is váltotta: elrendelte ugyanis, hogy mind a Koppány vezér földjén lakozó népség gyermekeiből, terméséből és barmaiból örök időkre tizedet adjon Szent Márton klastromának. Az említett Vencellin azután Rádit nemzette, Rádi pedig nemzette Miskát, Miska nemzette Koppányt és Mártont.

Képes Krónika szerint Koppányt, az igény szerinti szabadsághőst/árulót felnégyelték. E felnégyelés jelentésén nem is gondolkodunk el, pedig érdemes lenne. Felnégyelték, ahogy az ősi szokás szerint a kenyeret is „felnégyeljük” a megszegése előtt.

 koppany.jpg

Koppány személye az egyéb krónikáinkban

Eddig a Képes Krónikából idéztünk. Érdemes lenne más krónikánkat, középkori forrásainkat is megnézni, hogy mit is írnak Koppányról. Az eredmény nagyon meglepő – szinte meg sem említik a nagy hős/áruló Koppányt! Ezek után mindenképpen felértékelődik az a kérdés, miért csak a Képes Krónikánk foglalkozik egyedül Koppánnyal? De vessünk pár pillantást más forrásokra is:

KÉZAI SIMON MESTER a Magyarok Krónikájában egyetlen egy mondatban, amolyan mellékesen idézi csak a nagy és félelmetes Koppány legyőzését:

„Szent István királyt tehát megkoronázzák s ő, miután Koppány vezért megölte s anyai nagybátyját Gyulát feleségével és két fiával Erdélyből Magyarországba hozta s Erdélyt Magyarországhoz csatolta, ezután Keánnal a bolgárok és szlávok fejedelmével hadakozott, kit legyőzvén kincseiből a boldogságos szűz székes-fejérvári egyházát, mellyet ő alapított, nem múlasztá el gazdagítni.”

Az Árpád-kori krónikáink közül, ANONYMUS a GESTA HUNGARORUM-ában Koppány neve már meg sincs említve, ahogy a Szent István király legendájában sem Hartvik püspöktől. Vannak azonban későbbi, és kevésbé ismert krónikáink is, ilyen például a Budai Krónika, melyben Koppány mégis bene szerepel, de ezek a mondatok szinte szóról szóra a Képes Krónikából lettek átvéve. Bár Heltai Gáspár krónikájában már bővebben szerepel Koppány KUPA név alatt, de erre nem kívánok kitérni, hisz jóval később keletkezett krónikáról van szó.

Ezek olyan tények, melyeket nem szívesen veszünk figyelembe az éppen aktuális Koppány a szabadsághős vagy éppen áruló tanulmányainkban. A tények figyelembe vétele helyett viszont sorra születnek az állítólagos Koppány személyét, karakterét és cselekedeteit részletekben bemutató tanulmányok immár évszázadok óta, sajnos egyre eszeveszettebb ütemben. Egyik iromány a másik után, ahol a korábbi irományokra, mint valós történelmi bizonyítékokra hivatkoznak – ha egyáltalán hivatkoznak. És ebbe nagyon jól ismert történészek ugyanúgy beleesnek, mint ahogy az elismert előadók is.

Ahogy a sok bába közt elveszik a gyermek, úgy e sok tanulmányözön között is a kiinduló pont: A Képes Krónika idevágó sorai, melyet viszont nem lehet leválasztani a Képes Krónika egészének logikai rendszeréről. Ezért is ideje erre is kitérni. Mit is tudhatunk a Képes Krónikáról?

 

A Képes Krónika logikai/spirituális rendszere

A Képes Krónika egy beavató könyv[2]! Beavató, azaz nem szokásos történelmi kódex, azaz valami teljesen más spirituális és logikai rendszer hatja át, mint amit mi, az iskolában belénk nevelt merev logikával könnyen megérthetnénk. Ahogy Pap Gábor, Szántai és Németh Zsolt[3] igazolta, a Krónikában szereplő másfélszáz miniatúra több rétegű jelentést hordoz, melyek fő szervező elve nem a történelmi hűség, hanem az égi rend visszatükrözése! „A képek készítője pontosan azt rajzolta és festette, amit akart, nincsenek véletlenek, elrajzolt részletek, sallangok vagy ad hoc mozzanatok a képeken.”[4] És hadd fűzűk hozzá bátran, nemcsak a miniatúrákra, hanem a mondatokra, a krónika soraiban felsorolt uralkodókra, évszámokra vagy éppen eseményekre is ez igaz, még ha ezek sokszor egetverő hibáknak is tűnnek!

De nézzük néhány példát ezekre a „hibákra”, abból az 1358-ban megalkotott Képes Krónikából, mely nem „szórakoztató képeskönyv”, hanem egy király (Nagy Lajos) számára készült komoly olvasmány, amiből évszázadokkal később, a Koppány az áruló vagy éppen szabadsághős tanulmányhegyek is kisarjadtak:

1. Uralkodóink uralkodási évszámai

Az Árpád házi uralkodók uralkodásának kezdete, időtartama és vége több uralkodónknál nincs összhangban! Ennyi, és ilyen súlyú összeadási hibákat az ilyen minőségű krónika alkotója véletlenül nem véthetett! Összenézve e "zavaros" évszámmal rendelkező királyaink uralkodási időszakait meglepő időtartam tárul a szemünk elé:

            Kálmán:           25 év   6 hó     5 nap  

            II. István:         17 év

            III. Béla:          23 év  1 hó   19 nap

            Imre:                8 év  7 hó     6 nap

            III. László         0 év  6 hó     5 nap

            II. András        29 év                         .

            Összesen        102 év   20 hó   35 nap, azaz majdnem 104 év, hiszen II. István és II. András esetében nem ismert a pontos hónapok száma.

104 év, melyet a Képes Krónika is kiemelten kezel, de mégis „elbizonytalanodva”: 104 év - Attila halála és a magyar honfoglalás között mindössze ötgenerációnyi távolságot, és mindössze 104 évet vezetnek le a krónikáink! [5]

 

2.  Árpád házi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése

Van még egy terület, mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpád házi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. Az tényként felemlített dátum, napok megnevezésének felében nem egyezik az adott napokhoz rendelt hét napjának a megnevezése. E napok pontosabb visszaellenőrzése nem lett volna gond a krónika készítésének idején sem, mint ahogy a hét napjának megnevezésének elhagyása sem. Mégis, a 12 megadott napból 6 esetben nem egyezik a napok megnevezése, és ennek vélhetően szintén többlet jelentése van, amit ideje lenne észrevennünk!

Összegségében elmondható, hogy az 1172-as esztendővel kezdődő idő csúszások az 1270-es esztendővel záródnak. Ez közel száz év. De van még egy 6 éves időcsúszás a Krónika dátumozásában. Szent Lászlót „Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.” Ha Kálmánt ezt követően koronázzák királlyá és „Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott”, úgy 1120 körül illett volna meghalnia. Ezzel szemben a Képes Krónika az „Úr 1114-ik évében, február 3-án” időponttal határozza meg halála időpontját! Bár e hat éves csúszás nem kapcsolódik a hét napjainak hibás jelzéséhez mégis,ha ezt 1172-1270 es időszak közötti 98 éves csúszást, ezzel a 6 évvel egészítjük ki, akkor együtt megint azt a 104 éves időszakot teszik ki, melyre már a "zavaros" évszámmal rendelkező királyaink uralkodási időszakainál felfigyeltünk!  

 

3. Kézai mester Krónikájában nem létező királyok

A Kézai Krónikának ellentmondó király megnevezések a Képes Krónika lapjain és miniatúráin. A Képes Krónika eltérően a Kézai Krónikától Könyves Kálmán fiát (II. Istvánt) úgy említi, hogy az apja halála után közel 18 évig uralkodott. Ez elég hosszú idő, főleg egy uralkodó életében. Mégis, hogy lehet, hogy a Kézai közel százötven évvel Könyves Kálmán uralkodását követően nem is hallott II. Istvánról, akit viszont a Képes Krónika annyira kiemel? Kézainál Könyves Kálmánt azonnal Álmos herceg fia, Vak Béla követi a trónon, és nyoma sincs a 18 évig uralkodott II. Istvánnak!  

Ha az egy évszázaddal korábban élt uralkodó személyében nincs egyetértés a krónikás hagyományunkban, akkor hogy vehetjük kézpénznek a Koppányra vonatkozó állításait? És nemcsak II. István az ilyen kétséges uralkodónk, hiszen a Kézai Krónikájában nyoma sincs a Képes Krónika által emlegetett III. Lászlóról! Imre király fia mintha nem is létezett volna Kézainál. Ezek azért árulkodó jelek, és ha tudjuk, hogy Kun László önmagát folyamatosan III. Lászlónak címezte a leveleiben, akkor ez még inkább elgondolkoztathat minket, hogy most tényleg a történelmi hűség visszaadása volt-e a célja a Képes Krónikának, vagy pedig valami más.

 

További Koppányok a Képes Krónika lapjain

Ezek után térjünk vissza Koppány személyéhez és ahhoz a tanulmány özönhöz, melyek apró részletekig tárgyalják Koppány jellemét és cselekedetit. Mennyire is lehetnek mindezek megalapozottak, ha annak a krónikának a sorait színezik ki, hígítják fel, melynek egyértelmű célja nem a történelmi hűség visszaadása volt sem a miniatúráival, sem a leírásaival? Sajnos erre nem is gondolunk, hanem szó nélkül elfogadjuk e tanulmányok, előadások minden sorát, mondatát. És aszerint tesszük ezeket magunkévá, hogy miben akarunk hinni: Szent István a magyarság nagy szentje, vagy pedig a magyarság kiirtója, rákfenéje. És e szemlélethez igazítjuk a bennünk kialakult Koppány képet is, aki ugyanúgy lehet hitszegő aljas áruló, vagy éppen az ősi magyarság szellemi örököse, a nagy szabadsághős. És e mesterségesen keltett és gerjesztett István-Koppány páros adott tagjának gyűlölete határozza meg aztán a magyarság tudatunkat. Gyűlöljük, megvetjük azt, aki másként meri megítélni e páros egyes tagjait, mint mi. És közben csak azt nem vesszük észre, hogy pont abban nem lehetünk biztosak, hogy éltek-e, valóban létezett-e Koppány, vagy akár Szent István. Léteztek-e abban a formában, ahogy azt mi ma gondoljuk?

De a nagy Koppánykodásban arra sem vesszük a fáradságot, hogy belegondoljunk, hogy a krónikás hagyományunk jelentős része miért nem is említi meg e nemzeti tudat megosztására oly kiválóan felhasználható KOPPÁNY áruló szabadsághős személyét?

De térjünk vissza újra ahhoz az egyetlen krónikánkhoz, mely bőven foglalkozik Koppány, sőt a Koppányok személyével. Érdemes kicsit tovább is olvasni a felnégyelés utáni sorokat. Hogyan is folytatja a krónikáink Koppány történetét oldalakkal később? Vélhetően a Képes Krónika írója sem véletlenül nevezi meg Koppány gyilkosának leszármazottai között a Koppány-Márton nevű testvérpárt, ráadásul párban.
„Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért... Az említett Vencellin azután Rádit nemzette, Rádi pedig nemzette Miskát, Miska nemzette Koppányt és Mártont.”

Koppány, a magyar mártír és MáRTon az első nem vértanúhalált halt MáRTír, aki mellesleg szintén magyar származású. Kettejük között van egy hatalmas szimbolikai kapcsolat is, a hozzá tartozó „logikai hibával” – ez pedig a KöPöNYeg. Bár KoPPáNY a KöPöNYegét a nevében viseli, és épp ezért kerül immár ő hasonlóan feldarabolásra, ahogy hajdanán Márton köpönyege is. Márton talán azért vált az egyház első nem MÁRTír szentjévé, mert őt a MÁRTon neve mentette meg? Szimbolikailag mindenkép. (Szt. MáRTon legfontosabb attribútuma a félbevágott köpönyege. És érdemes ezen elgondolkodni, hogy miért éppen ez, és azon is, hogy miért kellett Szent Mártonnak szétvágnia a köpönyegét? Ezzel így, sem a koldus, sem ő nem járt jól! Egy félbevágott köpönyeg semmire sem elég! Miért nem adta inkább a teljes köpönyegét a koldusnak, hiszen az lett volna az igazi jézusi cselekedet! És miért kellett felnégyelni a KöPöNYeg Koppányt is?)

A Képes Krónika további érdekességekkel is szolgál a Koppány névvel kapcsolatban. Eszerint Szent László idejében még püspököt is neveztek Koppánynak.
„nyíllal megölték Koppány és Lőrinc püspököket is és sok más vitéz harcost.”

Ez azért elgondolkoztató, a Koppány megölő Vencellin dédunokái Koppány és Márton! Továbbá egy generáció múlva már püspök viseli a pogány Koppány nevét. Akkor mennyire is volt pogány Koppány és mennyire is volt ellensége Szent Istvánnak, a kereszténységnek és az Árpád házi uralkodóknak? De ennek megválaszolása sokkal mélyebb elmélyedést igényel, mint csak egy KOPPÁNY áruló vagy szabadsághős felkiáltás.

 

Képes Krónika logikai hibáihoz kapcsolódó kérdések

Ezek után már érdemes elgondolkodni az alábbi kérdéseken és az újabb „logikai hibákon”, melyek szintén a Képes Krónika sorai között lelhetők fel:

- Biztos az a Koppány és Szent István létezett, akinek mi gondoljuk ma őket?

- Továbbá, a középkor időrendjébe becsúsztatott fantom korszak, hol jelentkezik a magyar Krónikás hagyományban, mert valahol jelentkeznie kell!

- Miért hemzsegnek a szúró dátum problémák abban a Képes Krónikákban, mely a Koppány történetek alapjául is szolgálnak, ahonnan az Istvánról és Koppány konfliktusáról szerezett tudásunk döntő többsége származik?

- És miért van nekünk két „első” királyunk?

Nézzünk további idézeteket a Képes Krónikából:

„Attila negyvennégy évig királykodott, öt esztendeig vezérkedett, százhuszonnégy évig élt. Meghalt azután a magyarok pannóniai bejövetelének hetvenkettedik, az Úr megtestesülésének négyszáznegyvenötödik esztendejében” - Képes Krónika

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból…” - Képes Krónika

Újabb két idézet, hogy érezhető legyen a bizonytalanság, mely áthatja a Képes Krónikát. Attila 455-ben meghalt, majd 104 esztendővel később már 677-et írunk a Képes Krónika szerint. És még mindig maradtak további dátum hibák a szövegben. Ha a dátumokkal folyamatosan ilyen „gondok” vannak, akkor hogy lehetünk biztosak, hogy a hozzájuk kapcsolódó szövegekkel nincs gond?
Ahogy a miniatúrák rendjében, úgy a szövegben is fontos szerepe van az ilyen „hibáknak”. Ezért merem állítani, hogy e hibák célja, hogy: Állj meg, vedd már észre és gondolkodj el rajta, ahogy Koppány személyén is!

Pár napja kaptam az alábbi kérdéseket, melyek jó támpontok lehetnek a Koppány téma további átgondolásához:

„Szerinted az országos jelentőségű ütközet sem történt meg? 
További kérdések: Teszerinted megölték e Koppányt? Kik? Miért? Hogyan? Hol? És mit tettek egy legyőzött és megölt Turulvérrel? 
Ha István nem négyeltette fel, akkor Koppány hova lett temetve?” 

Szerintem Koppány olyan formában nem létezett, ahogy azt a Krónikáink mondják, bár létezett egy vagy több meghatározó Koppány rang, vagy személy. A felnégyelés lényegében körosztás, a zodiákus kör negyedekre osztása. Ez maga a zodiákus kereszt és a KeReSZTénység (KöRoSZTás) lényege is. Ez másképp a körkereszt, ami a keresztszemes hímzésben maga az IGE, ami ugye János evangéliuma szerint is a kezdet.

Ez a fajta megközelítésre joggal lehet mondani, hogy meredek szimbolikai megközelítés, de ez mégsem öncélú rendszer. Ez egy nyelvezet, mely megér annyit, hogy végiggondoljuk, hisz használata nagyon szigorú rendszerhez igazodik.

Koppánytól nem választható el Szent István, a magyarok első királya. De ha István az első királyunk, akkor, mi van Attilával, aki szintén a magyarok első királya? És ezek után érdemes újra fellapozni a Képes Krónikát. Hol is halmozódnak leginkább ezek a nagyon durva logikai hibák? Attila személyénél:

„Attila negyvennégy évig királykodott, öt esztendeig vezérkedett, százhuszonnégy évig élt. Meghalt azután a magyarok pannóniai bejövetelének hetvenkettedik, az Úr megtestesülésének négyszáznegyvenötödik esztendejében” - Képes Krónika

122 évig élt Atilla és szinte 80 éves volt, amikor királlyá koronázták? Majd jönnek a további „hibás” dátumok. A 401-es koronázását követő 44 évnyi uralkodásnál, még egyezik is a 445. év halálozási éve. Aztán elszabadul a tévedések sorozata.

„Az Úr megtestesülése utáni négyszázegyedik, a magyarok Pannóniába történt bejövetelétől számított huszonnyolcadik esztendőben a magyarok, vagyis a hunok a rómaiak szokása szerint egyetértő akarattal királyul emelték maguk fölé Attilát, Bendegúz fiát.” - Képes Krónika

Atilla halálozásához viszonyított második bejövetel már igen erősen elgondolkodtató. Míg a szöveg 100, majd 104 évet említ (tudatos, hiba vétéssel), addig a hozzá társított évszám, a 677-es esztendő már jóval későbbi, kb. 230 évvel későbbi időpontnak felelnek meg. Ezek elég feltűnő tévedések.

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból…” - Képes Krónika

És a már korábban észrevételezett „meg van írva” hivatkozás olvasható újra itt is, a feltűnően hibás (455+104=677?) évszám mellett. És hogy biztosak legyünk a bizonytalanságban, pár sorral lejjebb már 104 év helyett csak 100 év szerepel, de hasonló „hibás” számtani egyenletbe foglalva, mely szerint most 455+100=677.

„Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenhetedik évben, száz évvel Attila király halála után” - Képes Krónika

Ezek egyértelmű jelzések és nem hibák, csak nekünk kell megtalálni ezek jelentését. Nem is olyan nehéz, csak érdemes egybe nézni az időpontokat:

       173 év  (Atilla életére vonatkozó adatok együttesen 44+5+124 év), 

       222 év (Atilla halála és a magyarok második bejövetele közti eltelt idő                       677-455)

       104 év

       100 év kétszeres „hibázása” pár soron belül.

                   .

       599 év A hibák együttes nagysága.

Ez így nem is tűnik túlzottan érdekesnek, de ha elfogadjuk a tételt, hogy Atilla megkoronázása pillanatában, azaz 401-ben a Szent Korona által ő is Istvánná, pontosabban megszentelt Istvánná lényegült át, akkor ez már érdekes. Atilla 401.évi koronázásához hozzáadva az 599 évnyi „hibás” időtartamokat, az pontosan az 1000. évet teszi ki! Azt az évet, melyet előszeretettel neveznek meg Szent István koronázási évének és mely pont a kerek számossága miatt egyébként is varázserővel bír. Csak érdekességként, Herbert Illig is e ezredfordulóhoz köti a fantom korszak létrehozásának egyik okát.

 

Régészeti és okleveles emlékek Szent István és Koppány korából, valamint a hun/pártus Mithrász kultusz

Talán közismert, hogy nincs eredeti Szent István dokumentumunk. De ahogy eredeti Szent István dokumentumunk nincs, úgy Koppány dokumentumunk sem! Azért ez elég furcsa!  De ennyi legyen elég e felvetésekből, melyekről az alábbi honlapon olvashatók bővebben: http://www.naput.hupont.hu/48/szent-korona-es-a-fantom-ido

Ami a kegyetlen Szent István tételnek ellentmond, hogy nincs erőszakos hittérítésnek és pogánylázadásoknak sehol nyoma sem a krónikáink lapjain, sem a régészeti leletek között. Azaz, bárhogy is nézzük, a nép elfogadta feltétel nélkül Szent Istvánt! Békésen tűri a vallásváltást, 10 falvanként építik a templomokat és ehhez elegendő hazai, magyar építész és pap áll rendelkezésre. Ezt ma logisztikai problémának neveznék, melynek nyoma sincs! Akkor mennyire is volt kényszer és erőszakos a vallásváltás? Ha ismernénk a hun Mithrász vallás lényegét és ennek kapcsolatát a későbbi kereszténységgel, akkor ezen nem is lenne mit csodálkozni. De sajnos nem ismerjük, mert ahogy a Szent István- Koppány témát ellentét gerjesztésre használják fel, úgy a Mithrász kultusz és a kereszténység kapcsolatát is így tálalják számunkra, pedig az igazság (!) vélhetően teljesen más!

A kereszténység előtti korábbi Mithrász kultusz emlékhelyeit nem gyalázták meg, nem pusztították el, csak békésen elhagyták! Egyetlen egy Mithrász emlékhelyet sem pusztítottak el Európában, ezeket más kultuszok emlékeihez képest csak békésen elhagyták, és hagyták, hogy a természet visszavegye e kegyhelyeket a korábbi hívőktől. De mi lett a korábbi hívőkkel? Ha erőszakkal akarták volna áttéríteni őket a „gyilkos”/istváni kereszténységre, akkor első körben pont a szakrális helyeiket rombolták volna le – de mégsem tették ezt, hisz a több száz régészeti lelet közül egy sem igazolja ezt vissza. Azaz békés átmenet zajlott le. A december 24-e éjjelén született Mithrász Napisten békésen átadta helyét az évkör azonos napján született Jézusnak, ahogy a korábbi Mithrász kultusz is a helyét a kereszténységnek! Ez szimbolika a javából, ahogy a korai keresztény szimbolikákban is felismerhető mindez[6], főleg itt a Kárpát-medencében.

Hajdanán valami érdekes dolog történt Róma falai alatt. Attilának egy angyal jelent meg és ígért neki valamit. Majd ezt követően beindult a gépezet, vallásváltás és Attila személyének leválasztása a magyarokéról. Az ellenségnél ugyanúgy, ahogy sajnos saját házunk táján is. De miért?

Majd kicsit később megjelent a Koppány történet immár Szent Istvánhoz kapcsolódva, ahol a vallásváltás, a régi és újrend küzdelme kerül reflektorfénybe. Zavaros évtizedek következnek kalandba és beavatási szertartásokba illő történetekkel, végül Szent László királysága alatt már a Lovagkirály legfontosabb célja nem más lett, mint a Szent István kultusz megteremtése. De miért lehetett ez ennyire fontos Szent Lászlónak? Talán mert tudta, hogy csak így lehet Attilát és népét is átmenteni az elkövetkező évszázadokra? A gyilkos Rómát legyőző, de mégis megbocsátó, a keresztényeket védelmező kegyes Attilát sosem fogják büszkeségből elfogadni a keresztény „Ejrópában”, mert a véleményük szerint pogány volt. Pogány, mert egy olyan vallás követett, mely valóban az alapját adta a kereszténységnek, és mely vallásról nem ildomos beszélni, vagy ha igen, akkor Evola féle hamis, keresztényellenes megközelítésben. És Attilának a vallása pedig vélhetően az a párthus/hun Mithrász kultusz volt, mely oly békésen adta át helyét a kereszténységnek.

De mi a helyzet egy keresztény erős magyar királlyal? Azt már nem lehet olyan könnyen eltüntetni. Ezért kellett az Attila személyéből Szent Istvánt gyártani!

 

Mivel Szent István és Koppány története nem választható el a krónikák által emlegetett idegen nemzettségektől, ezért érdemes ezekre is kitérni egy kicsit. Ha elfogadható az Attila – Szent István megfeledtetés, mely a Képes Krónika tudatos logikai évszám hibáiból is kikövetkeztethető[7], akkor jön a következő kérdés: Mi történt Attila, vagy éppen Szent István fiaival? Mert azért ne feledjük el, hogy Istvánnak is több fiú gyermeke volt, akik közül Imre herceg csak egy volt, talán épp a legkisebb[8]. Mi lett e fiúknak a sorsa? Érdekes módon nem hallani róluk, pedig felcseperedtek! Akkor hol vannak?  Mintha hasonló ok miatt lenne fontos Imre és Csaba személye! És talán erre érzett rá Szántai is amikor megfogalmazta, hogy Szent István intelmei Imre herceghez, inkább Attila intelme Csaba királyfihoz!

Attila fiai közül a többség Csabával tartott, azaz túlélte a hun polgárháborút. De akkor mégis hova tűntek? És Szent István fiai, mert nem lepődnék meg, ha nemcsak kettő lett volna. Tudjuk, hogy az Árpád házi királyaink Csabától származtatják magukat, azaz a legkisebb fiútól. De ez nem nyerő a feudális rendszerben, ahol az elsőszülöttet illeti meg a fő jog. Egy feudális rendszerben az árpád háziak királyi joga abban a pillanatban elveszne, ha kiderülne, hogy Attilának vannak idősebb fiainak is élő leszármazottai. Ez kényes helyzet, ezért kell rejteni és elrejtőzniük álnév alá. Véleményem szerint Szent István által behívott idegenek valóban a saját (és Attila) testvérei! Erről bővebben: A Gutkeled meg a többiek cím alatt http://www.naput.hupont.hu/36/gutkeled-meg-a-tobbiek-i

De mit keres itt minden alkalommal a Mithrász kultusz? Azt, amit a Képes Krónika egyéb történetei között is. A krónikáink történetei ezer szállal kötődnek a Mithrász kultuszhoz, mely vallásról és szimbólumairól sajnos még fogalmunk sincs. Mivel nem ismerjük, ezért fel sem figyelünk rá, ha a kereszténység alap szimbolikájában, vagy éppen a Krónika lapjain akadunk rá.

Ilyen például a hetes szintű Mithrász beavatási szertartása, mely az általunk jól ismert KARD vagy KORONA választás történetében köszön vissza a Képes Krónika miniatúráiról és szövegében.  I. András és Béla testvére közti utódlási konfliktus mintha az István-Koppány ellentétet idézné meg, ahol nemcsak az utódlás a kérdés, hanem a követendő vallás választása is! Talán nem véletlen, hogy Pap Gábor által sűrűn emlegetett Rasdi meséje[9] is ehhez az I. Andráshoz kapcsolódik, aki a régi hit követőjének oly kegyetlen szenvedést és halált szánt - ahogy a Képes Krónika szerint István is Koppánynak.

andrew_i_on_his_death_bed_chronicon_pictum_064.jpg

"Ami a Miles fokozatot illeti, Tertullianus azt mondja, hogy amikor a törekvő e szintre emelkedett, felajánlottak neki egy kardot s egy koronát, hogy válasszon. Természetesen a kardot kellett választania, elutasítva a koronát, mondván: „az én koronám Mithrász”. Julius Evola

Akkor mi is valójában a célja a Képes Krónikának, történelmi tényeket felsorolni, vagy szimbolikával valami olyat elmondani az utókornak, melyet másképp nem lehetne? És ehhez hamis évszámokat, kereszténység előtti beavatási szertartások rítusait használja fel a krónikás hagyományunk, hogy vegyük észre már a kimondhatatlant! Szinte már a szánkba rágva tolja elénk a blődségeket, egyiket a másik után, hogy végre már ébredjünk fel és nézzünk utána e összefüggéseknek.

Végre ideje lenne, hogy engedjünk e felszólításnak, és hasonló szemlélettel vizsgáljuk meg a Szent Istvánt követő Orseolo Péter személyét is alaposabban, kinek állítólagos rémuralmát követve lépett a történelem színpadjára a fent hivatkozott András és Béla testvérpár. Vizsgáljuk meg jobban a „velencés” Péter származását is, hogy érezzük – a Képes Krónika célja nem történelmi hiteles forrás nyújtása volt. Valami sokkal másabb, esetleg több.

 

Az időutazó Orseolo Péter

Orseolo Péter apja VILMOS, annak a Zsigmond burgundi királynak az öccse, aki kb. közel 500 évvel korábban élt a lexikonok szerint! Hát erre aztán érdemes gombot varrni! Ez olyan, mintha az én unokám egyben a nagyapám is lenne! És itt nincs félreértés, és köztük ott a bűvös félezer év, melynek létét és keletkezését Tóth Gyula nagyon is pontosan kimutatta. Kimutatta, melyről nem ildomos történész és akadémiai székeket betöltő, vagy éppen oda pályázó körökben tudomást venni! Megint itt van az a fránya fantom időugrás, ráadásul olyan formában „elrejtve”, hogy a vaknak is szemet szúrjon, hogy még véletlenül se lehessen azt mondani, hogy biztos egy másik burgundi királyról van szó!

Ideje megnézni, hogy mit is ír pontosan a Képes Krónika Orseolo Péter király apját illetően:

“…honnan jött hát Ákos, Bor, Aba és a többi nemes magyar nemzetsége? Hiszen Szittyaországból származnak, nem vendégjövevények!...”

“Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a német - helyesebben: velencei - Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné kénye-kedve szerint cselekedhessék, és Magyarország - szabadságát elvesztvén - akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Orseolo Péter apja VILMOS, annak a Zsigmond burgundi királynak az öccse, aki kb. közel 500 évvel korábban élt a lexikonok szerint!

“Sigismund (Szent Zsigmond)(470 körül – 524. május 1.) aburgundok királya 516 és 524 között.”

Hogy félreértés ne legyen, nem lehet más Zsigmond burgundi király, mivel az öccsével III. Gundomárral zárul a burgundi királyok sora és őt tekinti az utókor szent életűnek! 

És a gondolatokat tovább lehetne fűzni, melyeket a honlapomon immár évek óta teszem. És egybeolvasva ezeket nagyon is egységes rendszer kezd kibontakozni, ahol a Krónikás hagyományunk tudatos hibái megoldó kulcsok a kényszerű fantomtörténet lehámozásához. És e tudatos logikai hibáknak fontos szerep jut az István-Koppány személyének és szerepének jobb megértésében is.

 

Koppány, a KuPa

Ha ennyire nagyúr volt Koppány, akkor miért csak a Képes Krónika szentel rá pár mondatot, de azt is úgy, hogy inkább azt érezzük, hogy személye sokkal inkább szimbolikus, mint valóságos?  De ezt inkább már mindenki maga gondolja végig Bethlen Farkas Báthory István uralkodása c. munkájából vett idézet segítségével, ahol a Koppány-Kupa szimbolikai megfelelés igazolható:

„Innen az ugyanebből a nemzetségből származó vazenburgi Vencellinus Szt. István király alatt visszatért Pannóniába (...) és oly jó viszonyba kerül vele, hogy a pannóniai (dunántúli) nemesség feje lett, s méltónak mutatkozott arra, hogy az isteni királynak Kupa [Koppány] az utolsó somogyi vezér elleni hadjáratában az egész sereg fővezére legyen.”

E parttalan István-Koppány vitát talán jobb kérdéssel nem is lehetne lezárni, mint melyet én is zárásul kaptam pár napja:

„Mit szólna István most nekünk, ha már ő beismerte tévedéseit mi pedig erőltetjük, hogy mindent jól csinált?”

Szerintem sajnálná, hogy ennyire vakok vagyunk. Szégyellné, hogy elfeledte nemzete a valós feladatát és kisstílű István-Koppány vitánál ragadt le, nem értve meg már azokat a szimbólumokat, melyek a pártus Mitrász kultuszt köti össze a kereszténységgel. 

 

Kiegészítés:

Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól 

SZENT ISTVÁN KIRÁLYNAK HADAIRÓL   II. RÉSZ

Szent István király kedig tudja és jól hiszi vala, hogy ő Istennek kedvébe volna, és hogy az Istennek gondja volna reá, és hogy megoltalmazandó volna őtet a pogány, hamis emberek ellen. Ezokaért mindjárást sereget gyűte Kupa ellen, a fő áruló ellen.

Ez e Kupa kedig nagy és böcsületes ember vala egész Magyarországban, és bírja vala kapitányul az egész Somogyságot. És ez ebbe praktikál vala, hogy a Sarolte hercegnét, a Szent István királynak az anyját, magának vehetné feleségül, hogy annakutána e szín alatt, és a pogánságnak visszahozása alatt kiűzhetné a Szent István királyt, és a ma gya roknak királya lehetne.

Segítségül hívá ezokaért Szent István az Istent, és arra kéré őtet, hogy el ne hadná a Magyarországot, Szent Márton püspeknek is igen esedezék, és nagy fogadásokat fogada néki.

Annakutána választa az ő atyjának hív vitézi közül két hadnagyot, mind a kettőt né me tet: kinek egyiknek Huntes vala neve, a másiknak kedig Pázmán. És ezeknek kezek alá osztá az egész sereget. Fő kapitánnyá választá kedig az egész seregre egy jámbor keresztyén vitézlő férfiat, kinek Vencel vala neve, ki ő is német vala, hogy ez mind a hadna gyok kal, és mind az egész sereggel bírna.

Elindula ezokaért szép renddel minden seregével, és mikoron az Garan vize mellé jutottanak volna, ott egybetalálának a Kupa kapitánnyal és a több áruló urakkal, és meg ütközének vélek. A Szent István kedig igen imádkozik vala; annakutána igen biztatja vala az vitézeket, és inté őket, hogy bátor szűvel vívának a keresztyéni hit mellett. Azonközbe az Vencel, a fő kapitány, megszömlélte volt a Kupát, és arra sietvén, bajt kezde véle víni. Ez az vívásban levágá, és fejét vévé a Kupának, és ottan kiáltani kezde: „Az Isten müné künk adta a győzedelmet!” És így kezde mind Szent István népe kiáltani, és Kupának né pe megijede, és futásra vévé a dolgot, és az Vencel kapitány az ő seregével utánok űze, és sokat levágának bennek, és majd mind megfogák az áruló urakat a futásban.

És mikoron a király megizente volna őnékik, hogy mindnyájan megtérnének, megtére a Vencel kapitány minden néppel, és fogva hozá a királynak mind az áruló ura kat, és a király törvényt tétete reájok a táborban, és mind fejeket szedeté, a Kupa testét kedig néggyé vágatá, és az egyik részét az esztergomi kapuba felfüggeszteté, a másik ré szét az veszprími kapuba, az harmadikat a győri kapuba, a negyediket béküldé Erdélbe, és felfüggeszteté a gyulafejírvári kapuba, hogy például ott állana minden árulóknak. A több foglyokat kedig megbünteté, mindeniket az ő gonoszságának nagy volta szerént.

Másfelől a vitéz népeknek bőv ajándokokat ada. Az Vencelt, a fő kapitánt, szép ajándékokkal megajándékozá, és szép jószágokat ada néki Somogyságban az áruló Kupá nak nagy jószágiból, és nagy tisztességre emelé őtet. Ettől származott a Radus, Radustól a Mis ka, Miskától Kupás és Márton, kik annakutána az urak közett mindenkoron jelesek voltanak. Azonképpen a több hadnagyokat is, és fő vitézeket.

És a király sok ajándékokat külde az ő fogadásából a Szent Márton kalastromában, és egész Somogyságból új dézmákat szörze hozzá, miérthogy a somogyiak az áruló Kupa mellé támadtanak vala.

A király kedig nem hivé magát el e nagy diadalomért, hanem alázatos lőn, és színetlen könyörge az Istennek, hogy az Isten bölcs tanáccsal meglátogatná őtet, hogy halálának előtte mind a keresztyéni hithöz hozhatná az ő népét, a magyarokat, és hogy megerősíthetné őket abban...  http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-magyar-irodalmi-2/ch12.html#id589993 


[2] Szántai Lajos megfogalmazása

[3] Németh Zsolt A KÉPES KRÓNIKA MINIATÚRÁINAK ÁTFOGÓ ÉRTELMEZÉSE

[4] Németh Zsolt A KÉPES KRÓNIKA MINIATÚRÁINAK ÁTFOGÓ ÉRTELMEZÉSE - Bevezetés

[5] Kitalált Képes Kor –nika, a hibás dátumok és a 104 év   www.naput.hupont.hu/44

[6] Az "avar kori” FIBULA, Mithrásztól a Sárkányölő Szent Györgyig  www.naput.hupont.hu/75    

[7] Szent Korona és a fantom idő http://www.naput.hupont.hu/48

[8] „Egy mindeddig ismeretlen, valószínűleg Mátyás király uralkodása idején született krónikát talált egy történész az Országos Levéltárban. A krónika azon kevés késő középkori híradások közé tartozik, amelyek megemlítik, hogy Imre hercegen kívül Szent István királynak létezett egy másik fia is: Ottó.” http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/05/07/uj_kozepkori_kronikat_fedezett_fel_egy_magyar_kutato/

[9] http://documents.tips/documents/pap-gabor-rasdi-mesel-gondolatok-a-szkita-nep-nemzeti-szertartasrendrol.html

 

Hozzászólások:

Hőgyes Károly (facebook 2017. március 14.) Barátom! Zseniális okfejtés. Magam is jó pár éve foglalkozok ezzel a témával… Koppány személye és főleg az, hogy a "gyilkos" leszármazott is egy Koppány, ismét feltűnő és ez Bonfinitől Kálti Márkig ott szerepel. Amin még elgondolkodtam, hogy egyrészt a Koppányról azt tartják, hogy méltóságnév... Azonban itt még egy rejteki szálat érdemes lenne megvizsgálni... KoPPáNy... ott van benne a KaPPaN az átörökítés képességétől megfosztott hím...És itt nem csak az utódlásról van szó, bár Rékát leszámítva (És ugye Réka Istvánnal szimpatizál, ismét egy Etele-István párhuzam) a legtöbb családfa gyermektelennek jelöli. Ezt a leszármazási ágat érdekes módon jelölik, bár ma úgy vélik név, én mégis úgy gondolom ez annak a vonalnak a jelzője...a Dédapa Tar... A nagyapa, apa, nagybácsi is tar... A tar az ahol valami nincs, valaminek a hiánya észlelhető. De vajon mi hiányozhat? Ott van még egy rokon TOR-MÁS. A neve is sokatmondó. Eleink sok rejteki dolgot állat képében személyesítettek meg, jó példa erre még a VaDKaN ereje, ami ugye a VaTiKáN... És ez ugyanaz a VaDKaN, aki orvul mindig tudja kit kell megölni...  :-) Nos szerintem, ha valami kappan, gyermektelen és TAR az ág ahol jelen van, nem is biztos, hogy személyről, személyekről van szó...  

Domján Zsuzsi (facebook 2017. március 14.)   Csanád, olvastam a Koppány-István írásod és valami nagyon nem hagy nyugodni emngem. Koppány valóban egyre inkább valami jelképes dolog számomra is és a nevében nagyon sokminden megtalálható. A kupa, koponya stb. DE! A legalapvetőbbeket még senkitől sem hallottam és ez nem hagy nyugodni. Az egyik a KOPPAN. Vajon mi koppan és kinél? És a KAPPAN, ami ugye a herélt kakas. A kakas pedig a halak keleti megfelelője. Vajon István mit késleltetett a halak időszak kiherélésével? És még egy dolog nem hagy nyugodni a névvel kapcsolatban, de lehet ez csak belemagyarázás: a VADKAN. És ha jól emlékszem Imre herceggel is vadkan végzett. De a koppanra még mindig nem ad magyarázatot. Meg nekem a kappanról inkább a halak világkorszak jutott eszembe.

Egyébként el tudom fogadni az Attila-István egyezést, de valahogy a Csaba-Imre kicsit sántít.

Olyan egyértelmű: koppan-kappan-vadkan. A vadkant kicsit eröltetettnek érzem ha nem az előző kettőből rím útján mondom, mert csak a kan szótag egyezik nyelvpörgetés útján, de beugrott Szent Imre, hogy ő is vadkan áldozata lett. Valamilyen kihatással volt koppány Imrére is. Pontosabban miért van az, hogy Imre szűzi életet fogadott, tehát vele biztosan kihalt volna ez az ág. De valamiért meg kellett öletni a vadkannal. Miért volt ilyen veszélyes? És ha Istvánnak több fia volt, miért csak Imréről szólnak a krónikák? A többi fiú ágán miért nem öröklődhetett tovább az egész? És itt Attila fiaira is gondolhatunk, hiszen az idősebbek bemutatták, hogy alkalmatlanok lennének az uralkodásra. Valamiért Imrére kihatott Koppány.

Egyébként ez a német szál is érdekes. Az egész történelmünk során (amióta visszajöttünk) küzdünk a némettel, a mai napig. Ők ugye a szűz nemzet. Mi meg a nyilas. Mondjuk ebben az esetben Vencellin se egyértelmű, mert néhol bajornak mondja a krónika, az meg ugye avar, hol meg németnek. Mintha mindegy lenne.

Dobos Csanád:    2017. március 14.
Az mindig is jelent valamit, ha ugyanazon szokatlan gondolat több embernek is egyszerre jut az eszébe, főleg, ha ez nem is igazodik a főáramlathoz. És a Kappan/Vadkan/Koppány megfeleltetés esetében ez történt!
A Kappan a tyúkot utánzó kiherélt kakas, akit még a tojásra is rá lehet ültetni. Kakas, mely a Halak világkorszakot idézi meg, de egyben már utánzó jószág is, ami az utánzó majmot idézi meg. Tehát a vízöntői majom hatja át a Halak-kakast. De miért kell a KoPPáNy-KaPPaNt felnégyelni? Mert a 4-es számjegy a BAK jegyhez kapcsolódik. Azaz a KoPPáNy-KaPPaNt fel kell áldozni, hogy a vízöntői hatás érvényesülni tudjon, azaz a Halak (kakas) világkorszakból a Bakba tudjunk átjutni. Ez maga a vízöntő paradoxon túlélésnek záloga. De e felnégyelésben benne van ugyanaz a logika, mint a Szent László küzdelmek esetén a Kun lábszárának a megvágása – azaz a vízöntői világkorszak leválasztásának szimbolikája is. És ezért, a vízöntői időszakadék átvészelése érdekében kell a KoPPáNy-KaPPaNt feláldozni!
Ha elfogadjuk, hogy KoPPáNy nevében valóban ott van a VaDKaN is (mely kettőtöknek szintén külön-külön jutott az eszébe), akkor a SZŰZi tulajdonságú Imrét a Vadkan (BIKA) földi jegy a harmadik földi jegy, a BAK jegy felé sodorja. Ahhoz a BAK világkorszakhoz, ahova KoPPáNy-KaPPaN feláldozása is irányult.
Ha már szóba került, akkor érdemes Vencelllin nevéről is egy gondolatot megosztani. Véleményem szerint ez szintén beszélő név, ahogy Istvánné is. Vencel és István, e két név egyik közös jelentése: KOSZORÚ. Azaz, akkor ki is fejezi le Koppányt, melyik „koszorú”?
De ha már Koppány lefejezése szóba került, érdemes ezen is egy pillanatra eltűnődni. Ha már a fejét Vencellin eleve levágta, akkor hogy oldották meg a maradék részek három felé szabdalását?
Ezek tűnhetnek belemagyarázásnak is, azonban elfogadva, hogy a Képes Krónika képrendje a Vízöntő-paradoxon problémájára hivja fel a figyelmet, akkor talán Koppány személyénél is elfogadhatjuk ezt!

K.S. (Facebook) Dr. Varga Tibor elmondja, hogy miért csak a Képes krónikában szerepel először Koppány. Varga Tibor Szent István király a magyar hagyományban  58. perctől

Domján Zsuzsi (Facebook) Olvasgatok. Nem hagy nyugodni ez a Koppány dolog, meg a mondák, legendák. És néha tátom a szám. Koppány várát Somogyvárra teszik, ami a Kupa-hegyen van.

Jancsó Mária (Facebook) A képes krónikában Koppány neve latinul Cupan. Már több éve, hogy Szántaitól a Koppány kupáját olvastam, ideje újra átolvasnom. http://www.napturul.hu/letoltesek/_p-s.htm

Mellár Mihály 2017. Március 20.  A naptárhamisítást tovább gondolva: Atilla első királyunk halálának éve 445, a magyarok visszajövetele 100 évvel később, tehát 545-ben történt a krónika szerint. Ha ehhez hozzáadjuk a naptárhamisítás varázsszámát: 545 +532=1077, Szent László (az aLÁSZáLLÓ) megkoronázásának évét kapjuk. Vagyis: Atilla első királyunk halálát követő százéves interregnum eseményei, Árpád (talán maga László, a még megkoronázatlan vezérlő fejedelem), a Pozsonyi csata (Aladár és Csaba csatája), a kalandozások (próbálkozások Atilla országának újra egyesítésére), Péter (a BETöRő), Salamon (SZú ÁLLAMON), stb. új megvilágítást kap. És István (Stephanos) aki ismét a magyarok első(!) királya maga a Nagy Atilla, de huntalanítva, elkerülendő a nyugaton rossz emlékeket idéző hun inváziót, mely véget vetett a "civilizált" cirkuszi játékoknak és keresztre feszítéseknek. Szent László volt az István legenda megalkotója, a templomépítő, Atilla országának újra alapítója.

A fentieket alátámasztandó: „A pártusok Nagy Arszak Úr úrságával (országával, királyságával) indított időszámítását tévesen a mi urunk szerinti, Anno Domininak értelmezték, így 247 évvel öregbítve Jézus születési évét. Egy hátsó szándék nélküli tévedés rendbe is lenne, csakhogy a pártus időszámítás, az Anno Parthyrum mai is él mint Anno Marthyrum az egyiptomi koptoknál, akik az idén 1733-at írnak. Ha ebből levonjuk a 247-et, amivel Arszak megelőzte Jézust, akkor értelemszerűleg a Jézus születésétől eltelt évek számát kapjuk: 1733-247=1486. Hoppá!, valami nem stimmel. Nem bizony! Ez az évszám 531-gyel, az elmaradt nulladik év pótlásával pedig, pontosan 532 évvel, egy nagy húsvétciklussal kevesebb, mint a mai 2017 AD.” 
Ezek szerint a 445 és 1077 között eltelt mindössze 100 (száz) esztendőt húzták szét 632 évre! Amennyiben igazam lenne,akkor a krónikákban egy fantom István kép szerepel. Ennek valamilyen módon meg kellene nyilvánulnia, nem gondolod?





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 379
Tegnapi: 401
Heti: 780
Havi: 10 964
Össz.: 505 960

Látogatottság növelés
Oldal: Koppány az áruló szabadsághős (?)
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: iliász illusztráció - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »