2017. Novembe­­­r 12.

Dobos Csanád

Dürer: Jézus a doktorok köz­­­ött [1]

napút elemzés

„Nincs ​más szándékom, mint azt a csekély értelmet, amit Istentől kaptam, és amit szorgos igyekezettel megszereztem, híven továbbadni azoknak, akik vágynak erre a tudásra, és nem tudnak semmi jobbhoz hozzájutni” – Ajtósi Dürer

Jézus a doktorok között festményének mi lehet, ez a nem is olyan “csekély értelme”? Talán a középpontjában található svasztika, mely a XX. századi események kapcsán a legellenszenvesebb szimbólummá vált a zsidóság számára? Az a svasztika, melyet csak a náci propaganda gépezet tett oly félelmetessé, mely valójában a szerencse, a halhatatlanság egyik legősibb, szinte minden ősi kultúrában megtalálható jelképe volt. Ahogy minden, mások leigázására, kihasználására irányuló népcsoport hajlamos a saját célja érdekében kisajátítani és átprogramozni a szimbólumokat, úgy ennek vált áldozatává a napkerék is – de még nem Dürer idejében.

Hét eltérő karakter egy festményen, ahol a sugárzó glóriás Nap Jézus pillanatok alatt beazonosítható. De vajon a többi 6 karakter is megfeleltethető az egyes, klasszikus asztrológiában elfogadott bolygó tulajdonságnak? Ha igen, akkor ki lehet a Hold, a Vénusz, Merkúr, Mars, Jupiter vagy éppen a Szaturnusz? Bár azonnal adja magát ez a megfeleltetési lehetőség néhány karakternél, mégis a teljes beazonosítás már nem is olyan egyértelmű. A legszembetűnőbb kettősség a Nap Jézus gyermek karakterében ismerhető fel. Jézus annyira gyermek, mint amennyire nő is. Valóban, ő az egyetelen nő a festményen! Ahogy egy ismerősöm fel is vetette, inkább lehetett volna e festménynek a „Zsuzsanna és a vének” címet adni, éppen Jézusnak a női karaktere miatt. De a cím adott, és ezt kell alapul vennünk az elemzésnél. 

Tehát Jézus központi alakjában egyből kettős bolygó tulajdonság érvényesül. Nap és Vénusz kettősség, ahogy az ortodox Jézus ábrázolások kéztartásában is, ahol a gyűrűs NAPujj érinti meg a VÉNUSZi hüvelyujjat minden alkalommal.

"Én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához csakis énáltalam!" János 14,6

“Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” - János 13,34-35

Mi is zajlik a festményen? Elsősorban a kezek játéka ráadásul a festmény középpontjában. Jézus a két kezével egy S formát ír le. De miért éppen azt az S betűt formázza meg, mely a szkíta hagyományban annyira fontos? Bár itt e festményen nem a gyűrűs ujj érinti meg Jézus hüvelyk ujját, hanem a JUPITERi mutatóujj, mégis ugyanaz a logika hatja át ezt is, mint a hagyományos, ortodox ábrázolásokét.

Mit csinál a Jézus mellett fehéren világító groteszk alak, aki Leonardo karikatúrájáról lehet ismerős számunkra? Egyrészt belekapaszkodik Jézus karjába, visszafogja annak szabad mozgását, másrészt letükrözi Jézus mozdulatát. Mindezt úgy, ahogy a fehéren ragyogó telihold is teszi éjszakánként a Nap fényével. Le próbálja utánozni Jézus mozdulatait, de mégsem ugyanúgy. Míg Jézus a jupiteri mutató ujjával a másik keze vénuszi hüvelykujját érinti meg, addig a Hold karakter a szaturnuszi középső ujját teszi a Jézus karját lefogó kezének mutató ujjához. Mekkora nagy a különbség, a hüvelyk ujj helyett a középső ujj aktív, azaz a vénuszi szeretet helyett a szaturnuszi rideg törvények működtetése a lényeg! Bár e mozdulat mégsem teljesen azonos, mégis a kettejük együttes mozdulata a svasztika formáját rajzolja ki a kép mértani középpontjában.

 

De miért? Mi a szerepe ennek a bonyolúlt, kettős kézmozdulatnak és az általuk kirajzolt svasztikának, hogy Dürer ráadásul még e köré rendezte a teljes festményét is? Amíg ezt nem értelmezzük, addig semmit sem érthetünk meg a festmény üzenetéből. Ennek a kérdésnek a megválaszolása révén mondhatjuk, hogy értem Dürer üzenetét, megértettem azt a csekély értelmet, amit (Dürer is az) Istentől kapott, és amit szorgos igyekezettel megszerzett, és híven (próbált) tovább adni azoknak, akik vágynak erre a tudásra, és nem tudnak semmi jobbhoz hozzájutni. És ez valójában nem csekély értelem, hanem az emberi létezésnek a tökéletes megválaszolása a művészet eszközével!

 

De lássuk végre, hogy miről is van szó! Ugyanarról az üzenetről van szó, mely többek között a legelsőnek tartott Jézus ábrázoláson is megfigyelhető. Az egyiptomi Sínai-félsziget Szent Katalin kolostor Jézus ikonján a tengelytükrözést követően két eltérő arc, két eltérő karakter jelenik meg számunkra. Hasonló módon, ahogy Csontváry Öreg halász festményén, vagy éppen a Szent Korona Pantokrátor ikonján.

Mindegyik ábrázoláson mintha a jobb oldal ártatlanabb, tisztább lenne, míg a bal oldal a sötétebb, az ördögibb, azaz a negatív. Ennek megfelelően a bal oldali ábrákon rendszeresen az ördögre utaló formák jelennek meg, akár a sínai ikon gégéjén, vagy az Öreg halász bal oldalának tengelytükrözésekor. És ugyanez érvényes Dürer festményén a svasztika kéztartás bal felére is. (A kép bal fele, a néző jobb felének felel meg.) És ez már meg is magyarázza, hogy miért is kellett ilyen torz formát választani Dürernek a Hold karakter megszemélyesítéséhez. Mert a Hold karakternek e logika értelmében a torz, a balgább tulajdonságot is magában kellett hordoznia jól látható módon. Az általunk szabadon megválasztható szeretet pozitív és negatív választási lehetősége jelenik meg a Nap és a Hold páros svasztika kézjátékában. A mi szabad döntésünktől függ, hogy a jézusi, a mások érdekében működő szeretetet választjuk, vagy pedig a kizárólagosan a saját érdekünknek megfelelőt, az önmagunk kizárólagos szeretetén alapuló szeretetet. Mindkettő járható út a lélek előrelépése érdekében, de mások a feltételei és a következményei. Ez a szeretet két fajta ösvénye, melynek eltanulása érdekében születünk le az emberi testbe.

És Dürer vélhetően ismerte ezt, ahogy az oroszok zseniális festője Repin [2] és még megannyi festő géniusz. Sőt, ezt a logikát nem csak a festmények, műalkotások logikájában [3] tapasztalhatjuk meg, hanem a Biblia sorai között is [4].

Ki a Hold a festményen? Ő a vezérszónok, a látszat bajnoka. A színlelés, a hamis érvelés mestere. Míg Jézus a szeretet JOBB, addig ő a BAL-gább ősvényének mintaképe. Akár Hórusz szemei az egyiptomi mitológiában, úgy vannak összekapcsolva. Ők a szeretet két fajta ősvénye, mely közül az emberi létünk folyamán választanunk kell. Úgy is mondhatnánk: Jézus vagy Mózes. Jézus a Nap, az igazság és az élet, a Hold pedig ennek az ellentéte. Ő a víz, a hideg és a képmutatás. Hold, a karakteréhez illően megpróbálja lehűteni Jézus Nap karakterét, visszafogni az igazság kiáramlását, még fizikailag is. És ekkor valamit észrevesz a távolban, ami megzavarja. Valami olyat lát (a képírás szerinti jövőben), ami kizökkenti a monológjából. Mit láthatott, hogy megmerevedik ettől, és a szó is megfagy benne. Szinte „leesik is álla”. De mitől? Talán, hogy az ő által fontosnak tartott, a szeretet negatív ősvénye végül zsákutcába jut és valójában a jézusi pozitív útra kell majd áttérniük a lélekfejlődés későbbi szakaszában? [5]

Nap-Hold, Jobb-balgább, Hórusz-Jézus mit keresnek így együtt ezek a fogalmak a svasztikát mutató páros kapcsolatában? Azt, amit a kora kereszténység szimbolikájában is, amire utaltunk már: „A kora kereszténységhez az egyiptomi kereszténység hogyan viszonyult? Példaadó, csodálatos módon. Ez a viszony az V. század táján teljes egészében megváltozott. Az első évszázadokban Jézus Krisztust azonosították a sólyom fiúval.[6] De ezt az Egység Törvénye jobban megfogalmazza:

„Emlékezzünk rá, hogy mind egyek vagyunk. Ez a nagy tanítás/tanulás. Ebben az egységben szeretet rejlik. Ez a nagy tanítás/tanulás. Ebben az egységben fény rejlik. Ez az alapvető tanítása az anyagi világok valamennyi létsíkjának. Egység, szeretet, fény és öröm: ez a szellem evolúciójának szívközepe.” (52.11)

És nemcsak a szellem evolúciójának, hanem e festménynek is a szívközepe! Kettejük svasztika kéztartása pont ezt az alapvető tanítást, az egységben rejlő fényt fejezi ki.

A jobb felső sarokban, a nyitott könyvét csukott szemmel bámuló férfi szintén több bolygó tulajdonságot testesíthet meg. Bár a sapkájának gyűrűs karimája a Szaturnuszra utalhat, mégis inkább ugyanezen sapkának az oldalán terpeszkedő RÁKollóra érdemes felfigyelnünk. A nyitott könyvének jól látható iniciáliéja a héber „hé” betűre hasonlit leginkább. Ez a a chámá (חמה) Nap, a zrichá (זריחה) napfelkelte és ski’á (שקיעה) a napnyugta szóra is utalhat, ahogy a napfogyatkozás likuj háchámá (ליקוי החמה) kifejezésére is, ahol likuj fogyatkozást, hiányosságot jelent. Viszont, hasonlóan az Esthajnal csillagként is ismert Vénusz bolygó héber neve – Noga (נוגה) is ezzel a betűvel kezdődik. [7]

Nap és Vénusz. Akkor a könyvben szereplő betű a könyv hordozójára, vagy inkább az előtte lévő Jézusra vonatkozik-e? Hisz minden “meg vagyon írva”. De biztosan csak Jézusra, és biztosan csak a csukott szeműhöz tartozik-e könyv? Biztosan csak ahhoz, akinek a szeme csukva van, azaz ahhoz, aki nem is olvassa a könyvet? De ha nem hozzá tartozik, akkor kihez? Jézushoz, akire a piros betűk is vonatkozhatnak, vagy inkább a könyvet tartó két oldalán álló férfiakhoz? De ennek megválaszolását hagyjuk kicsit későbbre.

Nézzük tovább a karaktereket, de immár a fejfedők alapján, hisz a sapkáknak vélhetően fontos szerep jut a többi karakternél is. A fejével a könyvet részben kitakaró alak miért visel szöveget a sapkáján? Ez biztosan nem a fejfedő mosási útmutatója, e feliratnak sokkal inkább szakrális szerepe van, főleg ha a korona csakra felett is található. Nem elég, hogy le kell fedni az isteni teremtővel a közvetlen kapcsolat lehetőségét, de ehhez a héber tradició szerint még az írott, kész mintát is el kell fogadni. Ami meg vagyon írva, az számít!
Dürer kortársa, Hieronymus Bosch Kőoperáció festményén az „operáción” átesett, a sprititualitástól megfosztott nő frissen megnyitott koronacsakrája egy hatalmas piros könyvvel van lefedve [8], hogy még véletlenül se próbálja megtalálni a közvetlen utat az Istenhez. Csak azt szabad elfogadnia, ami meg vagyon írva – egy „kiválasztott” népcsoport által …

“Akkor mit is metsz ki a sarlatán, tölcsér fejfedőjű alak? A Bölcsességet, vagy éppen a Balgaságot? Ennek eldöntéséhez érdemes könyöklő asszony tekintetét és a fején lévő könyv szerepét is megvizsgálni. Az asszony szinte közömbösen tekint a kést tartó kézre, semmi izgalom, semmi kíváncsiság nincs benne. Szinte üres tekintettel mereng a semmibe. De miért nincs élet benne? Talán mert ő már túlesett ezen az „operáción”? Hajlok arra, hogy igen, hiszen az előtte lévő asztalon látható még egy másik, már kivágott „kőhajtás”. De ez honnan származhat? Talán a beavatkozást elszenvedő köpcös férfiból? Nem hiszen. Szerintem az asszonyból metszették ki ezt a darabot, hisz az asszony előtt hever az asztalon! És ha továbbra is fenntartásaink vannak a virággal kapcsolatban, akkor az asztalon heverő kimetszett példányokat érdemes alaposabban megnézni.
Az asszonyból már kimetszették az önálló szellemi gondolatokat, majd a nyílás helyét könyv nehezékkel lefedték, amivel szimbolikusan le is blokkolták az újabb szellemi hajtás kibontakozását. Elnézve az asszony balga tekintetét, a műtét tényleg eredményes volt.” – A fejre húzott tölcsér – Hieronymus Bosch www.naput.hupont.hu/13

Bár Dürernél a hatalmas piros könyv helyett csak egy írott fecni fedi le a korona csakrát, de a lényeg mégis ugyanaz! Fogadd el feltétel nélkül, amit mondanak, vagy írnak számodra! E hűséges tekintetének van még egy sajátossága. A 7 karakter közül egyedül ő néz egy másik személyre. Szinte már kutya hűséggel bámul a Hold karakter szemébe, mint aki utasítást vár tőle. Várja az újabb parancsot, de hiába. A „főnök” csak elnéz mindenki felett a távolba. Mi lehet ott, mit láthat a Hold? Talán a jövőt, és a jövőben valami olyat, amitől még neki is eláll a szava? Hisz a képírás szabályai szerint az van a kép jobb oldalán.

Ha a fejfedőknek ilyen fontos szerepe van, akkor mit jelent, ha hiányzik a sapka, hisz három személynek egyáltalán nincs fejfedője. Akkor a szakáll hossza, vagy éppen az orr görbülete lehet a kiinduló szempont?

A szakáll a BAK keleti holdháza és valóban a leghosszabb szakállú öregúr illik legjobban az életkora alapján is a Szaturnusz karakteréhez. De a szakáll egyéb érdekességet is rejt. Egy emberi test két lábát és karját – de fej nélkül. De a fej is ott van, hisz a feje azonos az öreg kopasz fejével. A csecsemő feje valóban hatalmas a testéhez képest és leginkább kopasz is, ahogy aggastyán kort megérteknél is. Szakáll és csecsemő együtt, ahogy a Bak holdházainál is!
Míg a Hold karakterű groteszk alak a fenti sarokra néz, addig a hosszú szakállú az alsó sarkon pihenteti a tekintetét. Lehet-e bármiféle kapcsolat a nézésük irányában? Ráadásul a lenti idős ember közel ugyanoda mereng el, ahova Jézus tekintete is irányul. A festmény 7 személye körül 4-en jobbra néznek, de a másik három sem tekint igazán balra. A kép jobb oldalán lévő három férfi közül az egyik becsukja a szemét, másik kinéz ránk a festményről, és a harmadik, a cédula sapkás is inkább belenéz a Hold karakter szemébe, sem mint tovább nézzen a bal oldalra.

A kopasz bácsi feje felett, a sarokban meghúzodó férfinak miért görbült az orra, és miért van szemüveg nyom az orrnyergén? Esetleg, hogy a szablya forma megjelenhessen benne? Ha jogos a megérzés, akkor ez lenne a MARS karakter? A Mars karakterre utalhat a két szemöldök ívében megjelenő Kos jel is, mely jegyben a Mars otthon van [9] . De amennyire Mars, annyira talán a Hold is jelen lehet, hiszen a görbe kard a HOLD szimbóluma (is), ahogy a Képes Krónika ábrázolásaiban is megfigyelhető. Azonban még egy szimbólum el van rejtve ezen a fejen, a körbe-karikába tekergő hajszálak alakzatában. Láthatóan ennek is önálló jelentése van, de mi lehet az? Öt karika tincs, ha csak a középpontját vesszük figyelembe, akkor hirtelen értelmet nyerhet ezek jelentése is. Egy majdnem szabályos ötágú csillagot rajzolnak ki, ami viszont a Vénusz bolygó mozgásához kapcsolódik, hiszen a Vénusz csillag ír le egy majdnem szabályos pentagrammát (ötágú csillagot) nyolc évente az égen.
(Vénusz bolygó pentagramm mozgásának oka az 583,92 napos szinodikus periódusában rejlik. E periódus ötszöröse szinte pontosan 8 földi évnek felel meg: 583,92 x 5 = 364,95 x 8.)
Tekintete neki is jobbra irányul, de hova? Meglepő módon mintha nem is egy pontba nézne a két szemgolyója. Jobbra néz, de mit láthat onnan? Szinte semmit, legfeljebb a Hold karakter fehéren világító fejfedőjét. De miért? Talán azért, mert ahogy a cédulás, úgy ő is utasítást vár tőle.

Már csak egy karakter maradt, akiről még nem volt szó, ez pedig a Jézus másik oldalán megjelenő személy. Mit lehet elmondani róla? A Hold karakterhez hasonlóan neki sincs arcszőrzete. A csukott szemű férfi kezében lévő könyv az ő arcát takarja el részben, azaz a képírás szabályai szerint hozzá is tartozik a nyitott könyv, és így annak a piros betűje is. Mégis, a legfontosabb tulajdonsága, hogy ő az egyetlen szereplő, aki ténylegesen kinéz ránk, a Halak világkorszak embereire a vászonról! És ha kinéz ránk, akkor a Jupiter vagy inkább Vénusz karakternek kell dominálni a tulajdonságaiban, hisz pont e két bolygó van otthon és erőben a Halak jegyben.

 

Ahogy a svasztika-kéztartásnál is megtaláltuk a e bonyolul kézmozdulat magyarázatát, úgy fontos, hogy az egyes karakterek elhelyezésének logikáját is megfejtsük hasonló módon. Mivel az egyes karakterek bolygó beazonosítása nem hozta meg a kívánt eredményt, érdemes más logikát is felfedezni a személyek elhelyezésében. Ideje a zodiákus jegyekben is gondolkodni, mégha csak hét szereplőről is van szó. Állatövi logika alapján rögtön megállapítható, hogy a festmény a sarkaival egy zodiákus keresztre feszül rá. Alul a hosszú szakállú BAK karakterről már szó volt, ahogy a vele szemben, a szomszédos fenti sarokban álló RÁK olló sapkájú lehúnyt szemű alakról is. A kép másik oldalán, a ferde orrú férfi KOS ívét kirajzoló szemöldökét is megbeszéltük már. Tehát adott a fény minimum BAK, a fény maximum RÁK, valamint a KOS napéjegyenlőségű zodiákus jegy a festmény egyes sarkaiban. De hol van a MÉRLEG jegyre utaló elrejtett bármiféle ábra, forma a lenti sarokban? Ott van az orrunk előtt, annyira nyilvánvaló helyen, hogy szinte már észre sem vesszük. A könyv lapjaiba, könyvjelző gyanánt beillesztve, Dürer jól ismert monogramja részeként. Bár Dürer monogramja a kapu formájával a családja származására és nevére utal, mégis egyben MÉRLEG is!

A hét szereplő közül a sarkon álló négy karakter a fény-sötétség kapcsolatát leíró zodiákus kereszthez igazodik, de mi van a maradék három szereplővel? Jézus NAP karaktere, valamint a mellette álló, fehéren világító HOLD karakter azonnal felismerhető. Ezek beazonosításával indult az elemzés. De mi a helyzet, Jézus másik oldalán megjelenő személlyel kapcsolatban? Mit is állapítottunk meg eddig róla? Hogy a Hold karakterhez hasonlóan neki sincs arcszőrzete, valamint, hogy a csukott szemű férfi kezében lévő könyv esetleg hozzá is tartozhat, hisz pont az ő arcát takarja el. Továbbá hogy-e könyvben szereplő héber „hé” betű iniciálé nemcsak a chámá (חמה) Nap, hanem az Esthajnal csillagként is ismert Vénusz bolygó héber Noga (נוגה) nevére is utalhat. De a leglényegesebb megállapításunk az volt, hogy ő az egyetlen szereplő, aki ténylegesen kinéz a vászonról ránk, a Halak világkorszak embereire! Ha viszont kinéz ránk, akkor a Jupiter vagy inkább Vénusz karakternek kell a meghatározónak lenni benne, hisz pont e két bolygó van otthon és erőben a Halak jegyben. Ha a festmény sarkaiban álló négyességnek ilyen fontos szimbolikai szerep jutott, akkor vélhetően e hármasságnak is megvan a maga egysége. De milyen hármasságnak, a Jupiter-Nap-Hold, a Jupiter-Vénusz-Hold, vagy inkább a a Nap-Hold- Vénusz hármasságnak? Az első két változatnak nem sok értelme van. Ha a Nap-Hold- Vénusz hármasságnak tekintjük Jézust és a két oldalán szereplő két karaktert, akkor minden a helyére kerül. Vélhetően ugyanaz a NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság jelenik meg így a hármasságukban, ami a Toldi trilógia három részének fő szerkezeti egységében is [10].

Tehát az a hármasság ölt testet Dürer festményén újból, mely hármasság az ősidőktől kezdve különös, központi szerepet tölt be az asztrálmitoszi gondolkodásban, mely nemcsak a kereszténység szimbolikájában, és a magyarországi templomok kazettás mennyezetén fedezhető fel, hanem a sumér időktől kezdve az ókori művészetekben is. Miért is fontos ez a hármasság Dürernél is? Talán mert Vénusz nemcsak a szerelem, hanem a Fényhozó – Lux fero – Lucifer planétája is. Azé a Luciferé, aki a szeretet nélküli tudást adja. Azt a tudást, mely így a negatív oldal felé orientál minket. Hajdanán a Toldi trilógia Vénusz-Hold-Nap hármassága egy érdekes megállapításhoz vezetett. Érdemes röviden összefoglalni ennek lényegét, mivel talán hasonló késztette Dürert is e hármasság jelzésére.

Arany János a János Vitéz válaszkölteményének szánta a Toldit. Ennek megfelelően a Toldi fő szerekezeti elvét, ahogy a János Vitézét is, a Vénusz bolygó égi ciklusának számossága határozza meg. Mindkét mű alap szerkesztési elve, a színhelyek, a szereplők, az eltelt idő, vagy a költemény versszakjainak és sorainak száma a Vénusz ciklikus mozgásának számadataihoz igazodnak. Míg a Toldi a Vénusz bolygó ciklikus mozgásához, addig a trilógia másik két tagja a Hold és a Nap égi mozgásának számadataihoz. Nem véletlenül, Arany a Toldi befejezését követően azonnal hozzá látott a Toldi estéje megírásához - ellentétben a hivatalos verzióval, miszerint a siker ösztökélte Aranyt a Toldi folytatásra. Annyira fontos volt Aranynak a Toldi trilógia Nap-Hold-Vénusz hármasságba ágyazása, hogy a halála előtt, a nagyobb formátumú alkotásai közül csak a Toldi szerelmét fejezte be. Mintha valami kényszer hajtotta volna Aranyt – és ez a kényszer a trilógia legvastagabb költeményében szinte már fizikailag is érezhető. De mi lehetett ez a belső kényszer Aranynál? Miért volt annyira fontos Arany számára a Toldi trilógia Vénusz-Hold-Nap hármassága? Miért nem elégedett meg hajdanán csak a Toldi-Vénusszal, ahogy Petőfi a János vitéz-Vénusz költeménnyel? Talán, mert a Vénusz a Nap és a Hold hármasság közé zárva már nem kapcsolható össze a fény-hozó, a Luciferi tulajdonságokkal? Véleményem szerint Arany a trilógiája révén mindenképpen le akarta választani Petőfi barátját a luciferi ráhatásról és pozitív irányba kívánta beemelni személyét és a költészetét is.

Ez szokatlan megállapításnak tűnhet elsőre, de aki járatos a spiritualítás témájában annak ez nem annyira hihetetlen, hisz Arany és Petőfi is spirituálisak voltak! Talán hasonló szemlélet alapján lehetett fontos Dürernek is, hogy a kéz-svasztikával jelzett szimbólum után hitet tegyen immár a Nap-Hold-Vénusz hármasság révén is, hogy a szeretet kettős ősvénye közül melyik utat választja, és mit javasol számunkra is, a Halak világkorszak embereinek.

A személyeken kívül fontos szerep jut egy tárgynak, és annak háromszori megnyilvánulásának is - ez pedig a vaskos könyv(ek) a „doktorok” kezében. Ennek megértéséhez szükséges egy másik, immár Pap Gábor által értelmezett szimbólum felelevenítése:

“A színház, ahol szimbolikusan testet öltenek a dolgok. Ezért a színházban (ebben a szűk térbeli és időbeli keretben, amiben egy színházi előadás zajlik) minden fontos égi (évköri) eseményt a színpadi játékkal kell megjeleníteni, ráadásul mindezt az emberi sorsokban kifejezve.” – Pap Gábor

Ahogy Pap Gábor megállapítása érvényes az ókori színházra, úgy Dürer ezen vásznára is. Ahogy eddig is láthattuk, itt is testet öltenek a fontos égi események. Sőt, ahogy a színházi szertartásrend és a színház területi alapfelosztása igazodik az égi rendhez, a Nap égi útjához, a fényhatásaihoz – úgy Dürer festményén e könyvek poziciója is. A festmény fontos részét képezi a vélhetően ugyanazon könyv - három állapota is. Három eltérő állapot, mely az égtájak vagy akár a Hold állapotát is megidézhetik. Ahogy az Észak, úgy az újhold sajátossága, hogy nem járja be, nem világitja meg a Nap fénye. E logika alapján vélhetően a negyedik könyv is jelen van, csak épp nem látható számunkra, mert Jézus, a Nap nem világítja meg. Akkor hol lehet a negyedik könyv a festményen? Talán épp a szereplők háta mögött, ahova már Jézus fénnyel teli tekintete nem érhet el. Ez az eszmefuttatás talán erőltetettnek tűnhet, de ne feledjük el, hogy a Nap Jézus karakter tekintete a csukott könyvre irányul. Arra a csukott könyvre, mely ez által Teliholddá, vagy éppen a nyár évszakká minősül át, ahol viszont a fény maximálisan ki tudja fejteni a hatását. A csukott könyvnek még egy fontos jelentése is van, ami a vízöntő-paradoxonnal függ össze. Míg az egyik könyv az első harmadánál van nyitva, úgy a másik az utolsó harmadánál. Azaz a kezdeteknél és a végső részeknél. De ha ez könyv becsukódik, akkor ez a két időszak egybemosódik, ahogy a vízöntő-paradoxon esetében az idő is összemosódik. A tegnap nem biztos, hogy elmúlt és a holnap sem biztos, hogy elöttünk van még... Amikor a sors könyve becsukódik, akkor a múlt és a jövő tényleg fedésbe kerül egymással, ahogy Pap Gábor ábráján is látható. Miért épp a csukott könyvre tapad Jézus tekintete? Mert Jézus e vízöntő-paradox hatásának, az emberiség időszakadékba zuhanásától kívánt minket megmenteni. Jézus ezért született közénk, hogy e időanomália időszakadékán átsegítsen bennünket, a Halak világkorszak emberiségét.

A tanulmányt itt le is lehetne zárni, hisz a fontos részeket már tisztáztuk. Azonban maradt még egy elvarratlan szál, ez pedig a KOS szemöldökű férfi homlokán az körkörös hajtincseknek az oka. Egy olyan szimbólum ami ráadásul ismétli is magát a festményen. Ezzel megegyező formát lehet felfedezni a nagyszakállú BAK bácsika kezén is. Ott is ugyanez az ötkarika szimbólum a meghatározó. De mi a szerepe ezeknek a karikáknak? Talán a Vénusz karakter jelzésére szolgálnak? Ha e felvetés helytálló, akkor érthető, hogy a festmény jobb oldalán lévő személyek esetében azért nincs erre szükség, hisz a nyitott könyv héber „hé” betűje egyszerre biztosít Vénusz tulajdonságot a vele „érintkező” férfiaknak is. E logika alapján csak egy valaki nem részesül a Vénusz szimbólumból, az pedig az a Hold (HOLT) karakter, aki a negatív orientáció egyértelmű megszemélyesítője a festményen.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Valkovszki Éva A Mars karakterre utalhat éppen a két szemöldök ívében megjelenő Kos jel is... (?)

Most újra ránéztem a képre, és "látom", hogy a hosszú szakáll belső - kicsit narancsos árnyalatú - része egy emberi testet mintáz, ahol hiányzik a fej...a többi testrész viszont kivehetően ott van. Vagyis a mellek, a gyomor, a has, a combok, térdek, lábszárak, bokák...viszont a lábfejek kicsit torzulva jelennek meg, nem igazán emberi lábfej...lehet karmos, de akár mancsos is... Hhhmmm...

Pálmai Katalin Jézus alakja a csukott könyv felé irányul. Gyanítom, hogy a könyvet tartó figura Jupiter (mutató ujj), mert a szakállas biztosan Szaturnusz, a jobb felső sarokban szépen levezették páran h ő Mars. Vénusz a bujdosó csillag, és a harmadik nagy jelentőségű égitest a Nap és a Hold után (nincs arcszőrzet). Ha pedig a Merkúr "nem szereti mutatni magát", akkor a fekete kalapos lesütött szemű úriemberről kell legyen szó. Mars mintha egyik szemével a Napot, másikkal a Holdat nézné. :o Jupiter füle is fura, előre áll.

Tamás Hontvári Úgy tűnik mintha ugyanaz a könyv jelenne meg háromszor. A teremtett világ körforgásával (svasztika) párhuzamosan a sors könyve is újra és újra kinyílik és bezárul. A forgás iránya pedig az óramutató járásával ellentétes (precesszió?).

A könyv mögé eső (rejtőző) alak lehet a Vénusz. Most nincs nálam semmilyen szakirodalom, hogy állításomat ellenőrizzem, de tudtommal a halak világkorszakban rejtett erőben a Vénusz van. Pap Gábor mondta nekem egyszer, hogy az Emberi élet szempontjából pontosan ez, a Vénusz jelenléte a kulcsfontosságú, ugyanis ez határozza meg, hogy a halakból egymás rovására érvényesülő kettős lesz, vagy egymásért élő hármas.* Csak a vénuszi szerelem (szél) tud átvinni a halak (halál) zónáján.** Ez az üzenet pedig létfontosságú számunkra, ezért is néz ránk a Vénusz alakja. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy ez a férfi nem egy vénuszi szépség. Talán Jézus alakja (és kéztartása) sokkal inkább képviseli a vénuszi erőket. Az arca is merőben hasonlít egy pár reneszánsz-kori Vénusz-ábrázolásra (pl. Boticelli)

*Pap Gábor elmondása szerint ő a Halak hármasságára a Bánk Bán elemzésében döbbent rá, de találkozott már vele Dürernél is.
** A harmadik hal azonban sokszor nem "halként", hanem (fehér) hollóként kerül ábrázolásra. A veleméri templomot festő Aquila János fölöstömi freskóin is fehér hollóként jelenik meg a halak, szájában kenyérrel (élet kenyere). A holló pedig nem a halálba visz, hanem azon átvisz, az örök életre. József Atilla ezt úgy mondja: "A hideg űrön holló repül át." (Téli éjszaka) A Hunyadiak hollójával is egy korszak lezárul, de a kulcskérdés itt nem a halál, hanem, hogy mi jutattja majd át a nemzetet az előtte álló nehézségeken.

Jancsó Mária Nem-e inkább görbe kard? Hold tulajdonság. 33.35-nél beszél erről Pap Gábor:  https://www.youtube.com/watch?v=DG62z-yuq98&t=483s

 

KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNYOK:

Repin hajóvontató Apostolai  http://www.naput.hupont.hu/106

Caravaggio és Wiertz a napúton  http://www.naput.hupont.hu/105

Delacroix, amikor a Szabadság hamis eszménye vezeti a népet az emberi tetemeken keresztül. http://www.naput.hupont.hu/104  

A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján  www.naput.hupont.hu/15

A fejre húzott tölcsér – Hieronymus Bosch festményei http://www.naput.hupont.hu/13

A minószi falfestmények http://www.naput.hupont.hu/42

Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban http://www.naput.hupont.hu/45

Mi az igazság? Krisztus Pilátus előtt http://www.naput.hupont.hu/35

 

---------------------------------------------------------------------------

[1] Festmény nagyban: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/64/Albrecht_D%C3%BCrer_-_Jesus_among_the_Doctors_-_Google_Art_Project.jpg

[2] Repin hajóvontató Apostolai  http://www.naput.hupont.hu/106

[3] A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján http://www.naput.hupont.hu/15

[4] A JOBB és BALgább oldal a Bibliában és a Tarot-ban www.naput.hupont.hu/103    

[5] “A mágnes vagy vonz, vagy taszít. Ragyogj a polarizációd erejében, és engedj másokat is az ellenkező polaritással hasonlóképp tenni, a nagy komikumot látva meg e sarkosulásban és annak bonyodalmaiban a két út hatodik denzitásban történő egyesülése szemszögéből.” (67.27)

 …az egyik denzitásból a másikba való továbblépések csakugyan megtörténnek. A pozitív/negatív polaritás olyan dolog, amely – a hatodik szinten – nem lesz egyéb, mint történelem. (47.5)

Egyetlen negatív lény sem érte még el a szuperszellem manifesztációt… a negatív irányultságú tudat/test/lélek komplexumok olyan nehézséggel kerülnek szembe, amit tudomásunk szerint még egyiküknek sem sikerült leküzdenie, mivel az ötödik denzitású előrelépés után bár elérhető a bölcsesség, de egy vele azonos mennyiségű szeretettel kell párosulnia. Ezt a szeretet/fényt nagyon, de nagyon nehéz elérni az egységben, amikor valaki a negatív ösvényt követi, ezért a hatodik denzitás korai szakaszában a negatív orientáció társas komplexumai úgy döntenek, kieresztik a szellemet a palackból és a pozitív hatodik denzitásba lépnek. Következésképp a szuperszellem… pozitív irányultságú. (36.12) – Ré, Egység Törvénye

[6] Szántai Lajos https://www.youtube.com/watch?v=RLQuYER4Fr4   1.13

[7] http://zsido.com/fedezd-fel-a-heber-nyelvet-egre-nezo/

[8] A FEJRE HÚZOTT TÖLCSÉR– Hieronymus Bosch   http://www.naput.hupont.hu/13

[9] Pap Gábor művészettörténész összefoglaló táblázata  www.naput.hupont.hu/6

[10] Toldi trilógia és a NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság  http://www.naput.hupont.hu/56

 

Oldal: Dürer: Jézus a doktorok között
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat