Az Odüsszeia Napút elemzése a téridő anomália lehetőségével foglalkozott. Képes-e az emberiség ilyen anomáliát mesterségesen is előállítani?

 

Függelék 9

A Philadelphia kisérlet

A Rainbow project állítólag a második világháború alatt egy kisméretű kísérö rombolón végrehajtott kísérlet volt, melyet a Philadelphiai kikötöben és a tengeren végeztek; célja: a hajót az ellenséges felderítés számára láthatatlanná tenni. A beszámolók eltérnek attól függöen, hogy az eredeti elképzelés szerinti ellenséges radaron való láthatatlanság, vagy amiröl a késöbbiekben csak titkolóztak: optikai láthatatlanság – elérése volt a cél. Mindkét esetben, egy a hajó körül generált hihetetlen intenzitású mágneses mező, kialakításában hittek, mely a hajó körüli fény illetve radar hullám törését vagy elhajlását okozta volna, akárcsak a nyári napokon az aszfalt utak felett felhevülő levegő által kialakuló délibáb. A történet szerint azt kell mondanunk a kísérlet teljes sikert hozott…attól eltekintve, hogy a hajó ténylegesen, fizikailag eltünt egy időre, majd visszatért. El akarták leplezni a hajót a megfigyelők elöl, de dematerializálást és teleportálást kaptak helyette…Azt kell mondanunk, hogy a Philadelphia kísérlet részben egy kutatás volt abban a témában, hogy hogyan alkalmazható Albert Einstein “Egyesitett gravitációs és elektromos mező elmélet”-e.

1943 július 22-én 9 óra, felpörögtek a generátorok és hatalmas elektromágneses mezö kezdett kialakulni. Zöldes köd kezdte lassanként beborítani a hajót, elrejtve azt a megfigyelő elől. Majd maga a köd eltünt s vele együtt az Eldridge kísérő romboló is, csupán háborítatlan vízfelszínt hagyva maga után azon a helyen, ahol a hajó pillanatokkal azelőtt horgonyzott.

a hajó és legénysége nem csak a radar számára vált láthatatlanná, hanem az emberi szem számára is. Minden a terv szerint ment, majd körülbelül 15 perc múlva parancsot adtak a generátorok leállítására. A zöldes köd lassan újra látszódni kezdett és az Eldridge újra materializálódni kezdett ahogy a köd lecsillapodott, de mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy valami nem stimmelt. Amikor egyenként felszálltak a hajóra, a személyzetet szétszórtan és émelyegve találták a fedélzeten. A tengerészeti hivatal lecserélte a személyzetet, majd nemsokkal utána újat vezényelt a hajóra.

           (12.perctől téma a Philadelphia-kísérlet)

…

Jött az utolsó, végzetes nap, 1943. augusztus 12. Újra kifutottunk az öbölbe. Mindenki kissé bizonytalan volt, én és a bátyám különösen. Kimentünk, elfoglaltuk pozíciónkat, jött a parancs s beindítottuk a szerkezetet. 60-70 másodpercig minden jónak látszott. A radarról eltünt a hajó, szemmel csak a körvonala látszódott. Majd jött egy kék villanás és a hajó teljesen eltűnt.Abban a pillanatban Neumann természetesen pánikba esett. Az egész hajó eltűnt, nem tudta mi történt vele. Körülbelül négy óra múlva a hajó ismét megjelent az öbölben, ott ahol korábban állt. Amikor újból megjelent, kézenfekvő volt, hogy valami baj történt. Kiküldtek hozzá egy másik hajót, mivel nem válaszolt a rádió hívásokra. Azonnal látták, hogy súlyos baleset történt. Mesziről látszott a széttört antenna rendszer. A legénység átszállt a hajóra s a kovetkezöket tapasztalták:

Két ember beleolvadt a fedélzet acéljába, két másik ember beágyazódott az acél választófalba, az ötödik ember keze beleolvadt a választófalba – ő életben volt, levágták a kezét. Késöbb műkezet kapott. Emberek rohangáltak körös körűl, teljes őrületben, tiszta bolondok voltak. Néhányan előtüntek, majd ismét eltüntek. Néhányan lángokban álltak, emlékeznek a bibliai égő csipkebokorra, mely égett s mégsem pusztult el. Azokkal az emberekkel ugyanez történt. Mindenki szellemileg teljesen zavart volt. Csak azok az emberek menekültek meg a zavarodottságtól, akik a fedélzet alatt tartózkodtak, közöttük a bátyám és én is. Ez egy igen érdekes része a történetnek.’Ez esetben szerencsések voltunk, keresztülugrottunk a fedélzeten s fönt sérültünk meg.’ Más emberek meg végig a hajó fedélzetén voltak a hajót körbevévő energia buborékokkal körbezárva. Azt mondták ‘ezek a hipertéri buborékok tágultak, s igen súlyos problémákat okozhattak; nem tudtuk milyen messzire fog elmenni a jelenség, ha nem szűnik meg. Elnyelhette volna a bolygó egy nagyobb részét is.’ Sokféle elmélet született; rájöttek, hogy ez valami olyan dolog volt, amiről nincs semmi tudományos ismeretük, nem tudják szabályozni, ki kell deríteni, hogyan lehet a mágneses mező által generált jelenséget kordában tartani. Ez történt az Eldridge-el…

 ...

 

A sors iróniája, hogy a cikkben említett csatahajót rövid időn belül lezserelte az amerikai haditengerészet és papírok, dokumentáció kíséret nélkül átadta a görög tengerészetnek... és talán még ma is valamelyik sziget környékén  teljesít szolgálatot.

 

Oldal: Függelék 9 A Philadelphia kisérlet
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat