2014. I. félév

Dobos Csanád:  

GYÖNGY-GYÖRGY

 

Pontosan 5 éves kislány rajza a "sárkányölőről". A kép érdekessége, hogy rajzolója sose hallott a sárkányölő Szent Györgyről, valamint ez az élete első sólyom ábrázolása. (A lovas mögött repül a sólyom, aki segíti a lovast a sárkány elleni küzdelemben)

 

 

Az Iliász elemzés kapcsán már előkerült az etruszk-magyar nyelvi rokonság kérdése. Tóth Gyula SÁRKÁNYÖLŐ írása önálló életre keltette ezt a témát.

http://maghreb.blog.hu/2014/03/01/a_sarkanyolo_969

A Római Birodalommal egy időben két másik hasonló méretű birodalmat is célszerű megemlíteni, melyek az Atlanti Óceántól a Japán tengerig átszelték a mérsékelt égőv hatalmas területeit: A Párthus Birodalomat (és Szkítiát) , valamint Kínát. Róma és Kína pont azon a területek felé terjeszkedett, melyek évezredeken át a szkíták életterülete volt. Mindkét agressziv birodalom lentről, délről terjeszkedett felfelé... az arany és a „diplomácia- oszd meg és uralkodj!” elvét használva morálisan rombolt... és mindkettőnél ott a SÁRKÁNY, ahogy ezt Tóth Gyula az írásában elemezte

Tóth írásában eddig csak a római , a nyugait oldalról szólt... ideje megemlíteni a keleti kinai oldalt is, de mindezt a középső a Párthus Birodalom szemszögéből.

http://terebess.hu/szorolapok/sarkany.html

 

A KÍNAI SÁRKÁNY

A Kínai Sárkánynak szarva és karma van, a teste pikkelyes, a gerince pedig akárha tüskéből volna. Gyönggyel szokás ábrázolni, melyet többnyire lenyel vagy épp kiköp: gyöngyében rejlik az ereje. Ha elveszik tőle, ártalmatlan.

Csuang-ce említ egy kitartó férfit, aki háromévi kemény munkával elsajátította a sárkányölés tudományát, csakhogy élete végéig sem adódott rá alkalma, hogy gyakorolja.

Azaz a kínai sárkányt GYÖNGGYEL (Györggyel) szokás ábrázolni.

Mi köze lehet a GYÖNGYnek és a  GYÖRGYnek egymáshoz? Eddig láttuk, hogy mindkettőnél ott a sárkány.

Mesterházy Zsolt írása a gyöngyről figyelmet érdemel:

http://www.szittya.com/Mesterhazi%20Szent%20Korona.htm

„(A tarquiniai  freskón) Akár tojást akár Gyöngyöt tart a kezében az etruszk fiatalember, azt ugyanazokkal az ujjaival teszi, mint a Szent Korona Pantokrátora, és a keleti (jézusi és ortodox) egyház későbbi Pantokrátor-ábrázolásai és szentábrázolásai is.

Tamás apostol, a keleti térítő evangéliumában található meg a Gyöngy-himnusz. E szép régi történet elbeszéli, hogy a pártos király legkisebb fiának feladatul adja az Egyiptomban található Gyöngy előkerítését, megszerzését. A felmutatott Gyöngy csak kisebb részben igazolja az uralkodásra való alkalmasságot, lényegében az égi és földi lét egyesítéséről szól a történet. Ez nem más, mint a szakrális uralom létrejöttének korszakos eseménye.“ (Mesterházy)

A népi képzeletben a felhőkhöz kötődik a Sárkány, meg a földművesek közt oly áhított esőhöz, továbbá nagy folyókhoz is. Közkeletű az a mondás, hogy „a Föld most egyesül a Sárkánnyal”, ami azt jelenti, hogy esik az eső.    (Terebess)

Mindkét idézetben a föld és az ég egyesülése kapcsolódik hozzá. Kínában ez az eső formájában, a Gyöngy-himnuszban a földi szakrális uralom létrejöttében.

Olvasva Tóth Gyula írását új értelmet kapott a kínai sárkány mitosz és a Gyöngy himnusz kapcsolata.

“Ha nehéz harcát a Gyöngyöt őrző démoni hatalmakkal sikerrel vívta meg, akkor visszajuthat a mennyei hazájába, és így páratlan dicsőség lesz a része: mindezt a Szentlélek kegyelmének köszönheti, hiszen magára hagyva, az anyag tompaságában, könnyen megfeledkezne magasabb hivatásáról.” (Mesterházy)

De mi is ez a Gyöngy? Miért fontos annyira? Hol jelenik meg hangsúlyossan a mi szerves kultúránkban?

A gyöngyös pártákon, mely a lány legfőbb éke, melynek viselésére csak a konfirmálás után vállik érdemessé. Melynek feltétele a szűzesség/ testi tisztaság és a confirmálás/lelki tisztaság megléte. De erre később még visszatérek...

„Mindamellett az apokrif himnusz kétségtelenül egy egyedi eset leírása is: egy párthus királyfi története, aki – megközelítőleg Krisztus korában – talán máguspapként vagy gyógyító terapeutaként lement Egyiptomba, hogy kiszabadítsa az igazi tudást a feketemágusok rabságából. Munkáját a Szentlélek-forma SAS és egy párthus fejedelmi rokonának jelenléte is segítette. A királyfi a szellemi beavatáson átesve, a SÁRKÁNYT az igazi isteni személyek nevének mágikus kimondásával győzte le. Ezután a minden földi kincsnél értékesebb igazgyöngyöt elvitte Párthiába, amely az égi Ország földi tükre volt. Így lényegében a mennyekbe vitte föl azt, s az Atya jobbján ülve folytatta a dicsőséges világkormányzást.”

És a Gyöngy himnuszban megjelenik a gyöngy mellett a sárkány is, akit “az igazi isteni személyek nevének mágikus kimondásával győzte le”. Mit jelenthet ez? Talán, hogy szembe mer nézni a sárkánnyal, mágikusan magáévá meri tenni – ahogy János apostol is a méregpoharat, de mégsem árthat neki? Talán ezért is nem véletlen ebben az idézetben az említett sas, János apostol szimboluma.

És ugyanezt ecsetelte Tóth is az írásaiban! Attila is hasonlóan tette szakrálisan magáéva a római birodalmat… többek között ezért nem veretett önmagának hun pénzérmét, hanem úgy járt el mint a rómaiak…

Attila talán pont a gyöngyhimnuszban szereplő párthus hercegtől tanulta meg, hogy is kell a sárkány szakrális hatalmát megragadni és jóra fordítani ?

Nem szabad elfeledni, hogy Attila Méd viseletet hordott, mely része volt a Párthus Birodalomnak. Valamint azt sem, hogy a Párthus Birodalom hanyatlása, meggyengülése egybeesik a hunok európai megjelenésével…

De ezekről és a Párthus birodalomról volt bőven szó Tóth könyvében ezért ezt nem kívánom tovább fejtegetni.

Tóth a Sárkányölő írásában a sárkányt egyértelműen negativ tulajdonságnak állítja be. De biztos, hogy így van? Nem lehet, hogy valami másról van szó, mely csak a rossz kezekben vállik negatívvá, öldöklővé… Talán pont ezért nem pusztította el Attila Rómát, pedig ott állt a falai alatt ?!

Azért ne feledjük el, hogy ha annyira rossz lenne a sárkány, akkor a sárkányölő Szent György megölte volna… És itt megoszlanak a vélemények. Pap Gábor véleménye szerint Szent György csak ártalmatlanítja a sárkányt és a mellette lévő szűzzel a városba küldi. sárkányölő nem megölte, hanem csak ártalmatlanná tette azt az energiát, mely éppen pusztított – rossz helyen és rossz időben.

Tóth Lancelottal kapcsolatos idézetében szerepel egy slew kifejezés, mely több jelentésel is bír:

The gallant Launcelot went to the lair of the dragon and when it burst out upon him, he slew it with his sword.  - A vitéz Launcelot elment a sárkány búvóhelyére, és amikor az rárontott megölte azt a kardjával. 

Az angol “slay, slew” igének csak az egyik, sokadik jelentése öl, elpusztit. Ezen kivül egy csomó jelentése is van: csavarodik, himbál, teker, fordul, ringat, átfordul, megperdül… A jelentések sokasága inkább a forduláshoz, pördüléshez kapcsolódik, nem mint a pusztításhoz ! A legyőzés nem feltétlenül kell, hogy gyilkossággal, öldökléssel is végződjön!

http://dictzone.com/angol-magyar-szotar/slew

Tóth az írásáben említi a fehér lovat, mely minden Szent György ábrázolás sajátossága. De nem csak ez. Érdemes itt is egy kicsit megállni. Ehhez had idézem szokásomhoz hiven Pap Gábort, miszerint a Szent György ábrázolások “kellékei” az alábbiak:

Szent György, kinek neve a BIKA jegyhez kapcsolódik. A vár, kastély, mely mint zárt köves tér a BAK jegyhez kötődik és egy SZŰZ, aki viszont korsót tart a kezében… és természetesen a hurkos farkú sárkány aki a hurkos farkával a BAK jegyre utal. Szinte minden Szent György ikon tartalmazza ezeket a jegyeket. Pap Gábor rendszeresen felhívja a figyelmet, hogy e jegyek együttese jóval árnyaltabbá teszi a történetet. Szent György csak ártalmatlaná teszi a sárkányt, akit ezek után a szűz bevisz a kastélyba – a saját téridejébe.

De ennek asztrálmitoszi megközelítése nem része az észrevételeimnek. A kérdés továbbra is áll: a SÁRKÁNYölő biztosan öl ? Nemcsak ártalmatlanná tesz, legyőz, visszafordít valami végzetes gyilkos folyamatot, tendenciát !

A sárkány ezek szerint lehet, hogy szükséges, ami néha rosszá tud válni?Tényleg szükség van a sárkányra, hogy legyen gyöngy… és hogy legyen szakrális királyság a földön?

Tóth által is említett mitoszokban a sárkányok csak fiatalokat falnak fel! Nem öregeket, nem érett, de még tetterős embereket. Vajon ennek mi az oka?

A gyöngypárta résznél említettem a testi és lelki tisztaságot- a lélekben és testben tiszta fiatal, eladó sorba serdült lányok viseletét. Ennek jelképe a gyöngy. A kínai hagyomány szerint a sárkányt gyönggyel szokás ábrázolni, melyet többnyire lenyel (ahogy a pártás, tiszta szűz lányokat is lenyeli - elpusztítja), vagy éppen kiköpi.

Itt érdemes újra megállni és végiggondolni, hogy is keletkezik a gyöngy. Apró szennyeződés kerül a kagylóba. Ezt a kagyló ha nem tudja kilökni, akkor magáévá teszi, átfordítja (slay, slew) a hatását. Lassú munkával körbeveszi az apró szennyeződést, önmaga kínja által gyönyörű gyöngyé formálja!

A kínai hagyomány sárkány ki is köpi a gyöngyöt – azaz szakrálisan tiszta hőst teremt! Szent György csak a sárkány által vállik azzá a Szent Györgyé, aki Anglia védőszentjévé válhatott. Galahad megszületéséhez is szükség volt egy pusztító sárkányra. Szükség van rájuk, hiszen ő általuk léphetnek csak magasabb szakrális szintre a legyőzői. Pont ez jelenik meg a népmeséinkben is! Szükség van az erejükre… de csak a megfelelő időben. Ezért kell elvenni tőlük azt a gyöngyöt amiben rejlik az erejük, hiszen hogy is szól a kínai mitosz: “Ha elveszik tőle, ártalmatlan.”

Amikor Tóth Gyula által említett hősök legyőzik a sárkányokat, lehet, hogy mégsem ölik meg a sárkányokat, hanem csak ártalmatlanítják az által, hogy elveszik tőlük a gyöngyöt, azt amiben rejlik az erejük. És aki elveszi a GYÖNGYÖT vállhat csak GYÖRGYÉ? 

Talán... 

 

Ugyanannak a kislánynak pár nappal korábbi rajza. Kétkörös svasztika. A külső ágak közül kettő energiáka nyit meg, míg a másik kettő viszont bezár, így egyensúlyi helyzetet teremtve. A belső körben mind a négy ág viszont már kinyit.

Tökéletes, évezredek óta ismert szimbólikus leképezése az univerzumnak! A külső ágak között a Nap, a Hold és csillagok találhatóak...

És a lényeg: a rajzoló sosem találkozott svasztikus ábrákkal, sosem hallott ezek jelentéséről!

Ezek lennének az univerzális, ősi tudás újraéledő megjelenési formái?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: GYÖNGY-GYÖRGY
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat