2018. január 3.   

ELŐZMÉNYEK: Repin hajóvontató Apostolai www.naput.hupont.hu/106

                        Repin: Micsoda szabadság! / Júdás / Golgota  www.naput.hupont.hu/108  

 

Dobos Csanád:
Repin és a Vízöntő paradoxon

Karácsony előtti napokban Winkler Zoltán, Arany ballada szakértő [1] az alábbi kérdést tette fel számomra: „Van-e valamilyen bizonyíték arra, hogy Repin tisztában volt a csakrák, valamint a Vízöntő-paradoxon mibenlétével, tartalmával és működési elvével?”
Míg a csakrák működésének ismeretét csak feltétezhetjük Repintől, addig a vízöntő paradoxon működési mechanizmusának tudatos jelzését igazolni is tudjuk több festményén keresztül. De ideje ezt a kérdést szétbontva, alaposabban is megvizsgálni - a csakra színeivel kezdve.

„Az emberi csakra hét színe, alulról felfelé megegyezik a szivárvány ívének színeivel: a gyökércsakra – vörös, a keresztcsonti/sexcsakra – narancssárga, a napfonat/köldökcsakra- citromsárga, a szívcsakra – zöld, a torokcsakra – kék, a homlokcsakra – mélykék és a koronacsakra – indigókék. Vörös, narancssárga, sárga, zöld, kék, ibolyakék és indigókék. E színeknek nagyon fontos szerepe van az Egység Törvényének megértésében is! Ezek a színek, melyek jelzik a lelkünk polarizációját, célját, törekvését és melyet a végítéletként is ismert szüret/aratás alkalmával vizsgálat alá vesznek. Ez a mi vizsgabizonyítványunk. Minél inkább igazodik a szivárvány színeihez, annál inkább sikeresek vagyunk e nagy vizsgán. Ahogy az Egység Törvénye mondja, a lélek célja a fejlődés és ezzel együtt az egyes szüreteken az előrejutás, ahol a „vizsgafeladat” az auránk szivárvány színe. És ez nagyon is vonatkozik most ránk, az emberekre, kik a lelkeknek egy közelgő szüret/aratása előtt állunk. És e szüret utáni sorsunk megítélésében nagyon is fontos szerepe lesz az isten által létrehozott „ívnek a felhőben” megfogalmazott szövetségnek.” [2] 

Repin leghíresebb festményének, a 1870-73-as Hajó vontatók a Volgán napút elemzésében www.naput.hupont.hu/106 fontos szerep jutott a felborult tér-idő logikának. A faránál fogva vontatott hajóról, a hajó orrába „átvándorolt” hajólapátról, a fejreállt trikolorról, vagy éppen a hajóvontatók hiányzó lábnyomairól és a „hátrafelé” haladásukról bőven volt szó e korábbi elemzésben. Szintén e napút elemzésnek fontos része volt ezen hajóvontatók egyes állatövi jegyekkel/apostolokkal megfeleltetése is, és ezeken keresztül a vízöntő-paradoxon működési rendjének felismerése e remekműben. Egy valamire viszont akkor nem terjedt ki a hajdani elemzés, a hajóvontató apostolok színárnyalata! Bár az egyes hajóvonató apostolok ruházata eltérő, mégis a barna, kék, sárga színek zöldes árnyalatban tűnnek elénk a festményről [3]. De miért éppen a zöld és azok árnyalatai, kevert színei? A vízöntői időparadoxonon, a lelkek aratásán/szüretén a sikeres átjutás feltétele a SZER-ELEM, szeretet megfelelő működtetése, azaz a csakrák szintjén megfogalmazva, a ZÖLD szívcsakra megfelelő szintű működtetése! És vélhetően ezért fontos-e festményen a zöld domináló jelenléte, mégha árnyalatokban is.

Mielőtt e logika alapján további Repin festményeket is megvizsgálnánk érdemes az Egység Törvényéből pár gondolatot felídézni a színek és csakrák kapcsolatáról:

15.12 Ré: Ré vagyok… E megértés röviden a következőképpen foglalható össze. Az első kiegyensúlyozandó a … Föld vibrációs energia komplexum, amelyet vörös színű komplexumnak neveznek. Ennek az energiának a megértése és elfogadása alapvető. A következő energia komplexum, ami eltorlaszolva lehet, az érzelmi vagy személyes komplexum, amely narancsszínű komplexumként is ismert. Ez a blokád gyakran személyes hóbortok formájában mutatkozik meg az öntudatos felfogásra vagy az én elfogadására nézve. A harmadik torlasz legszorosabban arra emlékeztet, amit ti egónak neveztetek. Ez a citromsárga színű vagy Solar Plexus központ. E központ blokádjai gyakran a hatalmi manipulációk felé torzulásokban, és az illető tudat/test/lélek komplexumhoz közeliekkel, és a vele kapcsolatban állókkal történő egyéb társasági viselkedésekben nyilvánulnak meg. Akinek ezen első három energiaközpontjában vagy nexusában elzáródás van, annak folyamatos nehézsége lesz abbéli képességében, hogy keresését az Egység Törvényében előbbre vigye. A szív, vagy a zöld színű központ az a centrum, amely a harmadik denzitású lények ugródeszkáját jelentheti – ha mondhatjuk így – az intelligens végtelen felé. Az elzáródások ezen a területen nehézségként jelentkeznek annak kifejezésében, amit univerzális szeretetnek vagy együttérzésnek mondhatsz. A kék színű energiaáramlási központ az a központ, amelyből – most először – kifelé is és befelé is lép áramlás. Az e területen elzáródottaknak nehézségük adódhat saját entitásuk tudat/lélek komplexumának felfogásában, és további nehézségük az én ilyenféle megértésének gyakorlásában. Az e területen eltorlaszoltaknak gondjuk lehet abban is, hogy kommunikációt fogadjanak más tudat/test/lélek komplexumoktól. A következő központ a toboz vagy indigókék színű. Az e központban elzáródottak csökkenést tapasztalhatnak az intelligens energia beáramlásában olyan megnyilvánulások révén, amelyek méltatlanságnak látszanak.

További Repin festmények, ahol a csakra színeinek is mintha fontos szerepe lenne. Mjg az őszintén vallásos, tiszta lelkületű Paraszt asszonynál érthetően az alsó csakrák (piros, narancssárga és sárga) színei dominálnak természetesen a zölddel együtt, addig Dmitry Mendeleev 1885-ös portréjánál már a kék színnek is fontos szerep jut, pont a tudós alkatából adódóan.

Esetleg a Fiatal lány portréján a töménytelen színben pompázó hajnak is valami hasonló szerepe lehet?
De ez még tovább fokozódik, hisz a Távozz tőlem Sátán vásznon szinte már csak a felső csakrák színei a meghatározók annál a sátánnál, aki a tudást a zöld szívcsakra megkerülésével szolgáltatja a követői és az emberiség számára.

E festmények további érdekessége, hogy a bal oldalról egy-egy (általan sárgával bekaríkázott) arc figyeli a festmény főszereplőit. E bal(gább) oldali figyelő rejtett arc aztán a Sátán mögött már hatalmas méretűre növekszik, igy mi már csak egy hatalmas arc megvillanó tekintetét érezhetjük magunkon.
Az eddigi Repin tanulmányaim egyik nem túl biztató fogadtatása, hogy pusztán csak én képzelem ezeket a formákat bele a festményekbe. Elnézve a Sebesült ember (1913) festményének a vérfarkas ábráját, ennyire azért nem lennék biztos ebben. Miért akarja a kicsordult vér átharapni a zöld színű sebesült ember nyakát? Egyáltalán a zöld szín mire vonatkozhat, talán száz évvel ezelőtt már ennyi tudományos fantasztikus filmet bámult Repin a zöld kis emberkékről?

  

A Táncos hölgy lobogó fejékjének színeiről és sorrendjéről már ne is beszéljünk, ahogy a festmény alsó sarkában elrejtett maszkokról (a dráma/komédia szimbolumairól) sem.

 

 

 

Repin és a vízöntő-paradoxon

Az indító kérdés vízöntő-paradoxonra vonatkozó része már sokkal érdekesebb számunkra. Míg a csakra színeinek tudatos használatát csak sejthetjük Repin egyes festményein, addig a vízöntői időparadoxon működési mechanizmusának ismeretét és tudatos ábrázolását igazolni is tudjuk Repin több vásznán is.
A 1870-73-as Hajó vontatók a Volgán festményéről egy külön tanulmányban bőven ejtettem már szót, ezért ennek részletes elemzésétől most eltekintek. Azonban javasolt a további gondolatmenet megértése érdekében ennek elolvasása/felidézése a www.naput.hupont.hu/106 oldalon.
A vízöntői időparadoxon tettenéréséhez fontos e időanomália működésének ismerete. A vízöntő paradoxon alapján nincs önálló Vízöntő világkorszak. A hiányzó Vízöntő világkorszak helyén csak egy időszakadék tátong. A vízöntői hatás mégis érvényesül, mivel a Vízöntő precesszióban ráhullámzik a szomszédos BAK és a HALAK jegyekre. Azaz a Halak világkorszak végéről az idő átugrik a Bak világkorszak végére, a Nyilas korszak kezdetére. E időparadoxon létére nemcsak a „művészetek”, „népmesék” hívják fel a figyelmünket 15- 20 ezer év óta, hanem mára az elméleti fizika is igazolta e anomália valóságát a bonyolúlt matematikai levezetései révén is. [4]

 

Kurski húsvéti körmenet 1880-83 [5]

Mit keres a húsvéti körmenet közepén egy kardlappal/ostorral ütögető magányos egyenruhás lovas? Egyáltalán minek kell a békés, áhítattal menetelő embereket ütögetni? A bántalmazott emberek miért nem szaladnak szét, vagy miért nem szedik le a lováról e agresszív alakot? Ezért is biztosak lehetünk ebben, hogy megint nem realista festménnyel van dolgunk, még ha, úgy is néz ki, akár egy fotó.

A tömeget fekete lovon fehér ruhában kardlapozó katona a RÁK 69-es lesújtó kézmozdulatával a nyári napfordulót is megidézi, ahogy a Sixtus-kápolna oltárfalán Az utolsó ítélet freskó ítélő Apollon/Jézus ábrázolása is (Pap Gábor értelmezése alapján). A kardlapozó katona mögötti pópa a fehér lovon szintén érdekes lehet számunkra, ahogy e képrészlet alján menetelő világos fejkendős asszony is ismerős a felmutatott szentképpel a kezében (lásd e tanulmány már korábban bemutatott Paraszt asszony festményét).

A húsvéti körmenetnek láthatóan két szintje van. Alul a poros út, felül a tarvágott domb és szinte üres égbolt - és a mindent belepő élettelen, halott por. Az életnek, a természetnek nem sok jele van, a festmény középvonalán áramló zarándokló tömeget leszámítva. Áramló, vízöntői tömeg melyből pontosan 12-en emelkednek ki -és ez a 12-esség viszont annál érdekesebb.

A vászon másik (jobb) oldalán egy katona páros, mely a HALAK csillagképét juttathatja az eszünkbe a széthajló testtartásukkal is. Míg az első katona szigorúan előre néz csak ránk, a Halak világkorszak embereire, addig a mögötte lévő társa oldalra hajolva mit is csinál? Lenéz az aránytalanul alacsonnyá vált tömegre. De hogyan? Ahogy a horgász is a vízet vizsgálja, hogy van-e benne hal! De mielőtt még úgy éreznénk, hogy csak mi képzeljük bele mindezt, érdemes felfigyelni a lefelé bámuló katona előtti derékszög formára is. Mi ez? Bármennyire is bugyuta a válasz, de mégis adja magát - leginkább egy horgászbot.

Ahogy a Hajóvontatóknál a Volgán, úgy itt, ezen a festményen is előjön a 12 zodiákus jegy számossága. De ez így még kevés a vizöntő-paradoxon igazolásához. Azonban csak a legfontosabb részekre együtt tekintve mégis ezt láthatjuk. Adott a vízöntői tömeg áramlás, a Halak jegyre jellemző élet haldoklása, valamint a Bak(kecske) fanyűvésre jellemző tarvágott domboldal. A HALAK-BAK-VIZÖNTŐ jegyek meghatározó együttese, ami megint ugyanarra a tér-idő anomáliára utal, ami a Hajóvontatók a Volgán festménynek is a fő szimbolikáját adta - ez pedig a vízöntő-paradoxon!

De a kövekező festmény elemzését elővetítve érdemes szót ejteni a festményben elrejtett zodiákus keresztekről is. Ahogy a tömegverő RÁK/Apollón katona kapcsolatban van a felette lévő BAK kopár domb oldallal (fény max-min), úgy a Halak rendőrpáros is az alattuk lévő “még és már” Szűzek hadával (asztrológiai haláltengely). Ha adottak ezek a tengelyek, akkor ott kell lenni ezen tengelyek párjainak is. A fény-sötétség egyensúly Kos – Mérleg tengelye az emberek vállain cipelt szentségekben fedezhető fel. Míg a festmény közepén lévő a Kos jegy ismert formáját írja le, addig a menetelők élmenete által, a válukon cipelt “bárkája” a Mérleg jegyet. A rejtett Nyilas-Ikrek jegyek megtalálása már kissé bonyolúltabb. Vélhetően ezeket a Halak-Szűz jegyek körül kell keresni. A Nyilas jegy sajátossága az átló, az átlóra szerkesztés. És valóban, a sánta fiú és a mellette menetelő alak nemcsak a testtével ír le átlós formát, de a botjaikkal még rá is segítenek erre. De hol van az Ikrek párhuzamos formája? Az egyik Szűz mankójában. Jogos lehet a kérdés, hogy mit keres az Ikrek jegy a Szűz jegy területén? Erre a misztikus zodiákus adja meg a választ.

Többszörös asztrológiai kapcsolat a Húsvéti körmenetben, ahol a vízöntő-paradoxon ráadásul a festmény témájával is kapcsolatban van. Hiszen mi is a húsvéti körmenetnek a lényege? Maga a feltámadás! Feltámadás a vízöntő-paradoxon időszakot követően is!

 

Az erdőben pihenő Tolsztoj (1891)

Ennyire melege van Tolsztojnak, hogy a lábszárát a hullámzó vízben áztatja? De ehhez miért nem veszi le a nadrágját vagy éppen a lábát (is) betakaró leplét? De hol is van a hullámzást okozó víz, hisz a vizet nem is láthatjuk, de a hullámzását annál inkább. Akkor milyen hullámzásról is lehet szó, mely Tolsztoj térdét, lábszárát és lábfejét együttesen érinti, méghozzá elég látványos módon? Azt a három testrészét, melyet az emberi microzodiákusban a BAK, VIZÖNTŐ és HALAK jegyekkel jellemeznek. Azzal a három jeggyel, mely együtt a vízöntő-paradoxon hatáshoz is kapcsolódik, s melyeket ráadásul egyfajta hullámzás hat át közösen!

Tolsztoj testisége HALAK (uszony), miközben a szellemi kisugárzása fehéren világító sapka. [8]
Tolsztojnak miért épp egy nagy fa tövében kell olvasgatnia? Talán ennek is van napút jelentősége? Ha elfogadjuk a vízöntő-paradoxon azon érvényesülését, hogy a Halak világkorszak legvégéről az idő a Bak világkorszak legvégére, vagy másképp fogalmazva a Nyilas világkorszak indulására „ugrik” át - akkor ennek is megvan a szimbolikai jelentése.
És hogy ez nem is olyan elhamarkodott kijelentés, lássunk erre további példát is Repin festészetének napút logikájában.

 

Repin a Teraszon 1908  [6]

Békés nyári hangulat, melynek idili benyomását/hatását (elegánsan: impresszióját) csak egy arpó részlet zavarja meg - az ablakban csücsülő sötét ruhás alak. Ha ott van közvetlen előtte egy üres szék, valamint a tőle egy méterre lévő ajtó is nyitott, akkor miért kell az ablakon keresztül közlekednie/ülnie? Talán azért, hogy kezdjünk el már gondolkodni a kép üzenetén is és ne csak a mesterien kezelt ecsetvonások hangulatát élvezzük!

Kik közlekednek az ablakon keresztül, ráadásul sötét ruhában? Azok, akik nem tudják, vagy éppen nem akarják az ajtót használni. És miért épp sötét ruhában? Mert nem akarják, hogy észrevegyék őket. Ráadásul e sötét ruhás alaknak még a kalapja és a rajta lévő szárny forma is ismerős lehet számunkra – hisz Merkúrnak, a tolvajok és rablók istenének is ilyen fejfedője van. De valóban csak mi képzeljük oda a kalapra e szárnyakat? Ha találunk további napútra vonatkoztatható elrejtett ábrát a festményen, akkor vélhetően helyes lehet a Merkúrra vonatkozó ezen észrevétel.

A terasz lépcsőjénél ülő társaság feje feletti zöldet érdemes alaposabban is megnézni. Valami számunkra nagyon ismerős látvány rajzolódik ki – olyan, aminek semmi keresni valója nem lenne ott, de mégis ott van - egy lovasember alakja!

 

Az ablakban megpihent Merkúr és e zöld lovas egy vonalban helyezkednek el, mintha tengelykapcsolat lenne köztük mely tengelykapcsolatot a terasz korlátja még meg is jeleníti. Tengely/korlát, mely ráadásul pontosan a festmény középvonalában felezi meg a festményt. Tengelykapcsolat a vásznon, ahogy a zodiákus körábrán is, ahol a Nyilas jeggyel szemben az az Ikrek jegy található, ahol e Merkúr (bolygó) van otthon. [7]

A terasz korlátjának van egy másik fontos tulajdonsága is, hogy általában derékszögben öleli körbe az teraszt, azaz a terasz sarkánál derékszögben folytatódik a lépcsők irányába. Ha tengelykapcsolatot vélelmeztünk a Nyilas lovas és az Ikrek Merkúr között, akkor a terrasz korlát másik (a lépcsők felé tartó) szára szintén egy tengelykapcsolatot kell, hogy meghatározzon – jelen esetben a Szűz-Halak haláltengelyt. Ha elfogadjuk, ahogy a Mennyben, úgy a Földön, ahogy fenn, úgy lent is elvet, akkor talán éppen magát a Szűzet láthuk a terrasz sarkában üldögélni, ahogy a HALAK világkorszak embereit is a terasz lépcsőjénél egy csoportban. Azt Szűzet, kinek a gyűrűs kéztartása egyrészt megidézi e csillagkép mögötti galaxis rendszerek formáját, másrészt - ahogy a 8 éves kislányom döbbentett rá erre – a karjai közül hiányzó csecsemőt is!
Ezek után már fel is tehetjük a kérdést: Hogy miről is szól a festmény? Az élet/haláltengely ábrázolások alapján vélhetően az életről és a halálról. De milyen halálról? Az egyén haláláról, vagy pedig inkább az emberiség haláláról? Mivel a Halak (világkorszak) embereinek a feje felett jelenik meg közvetlenül a Nyilas lovas – úgy vélehtően egy olyan eseményről szól a festmény, amikor a Halak világkorszak embereinek megnyilik a lehetősége, hogy közvetlenül kapcsolatba kerüljenek a Nyilas világkorszakkal – átugorva akár 4000 évet is. Ez hihetetlen így kimondva, de ismerve a vízöntő-paradoxon működésének mechanizmusát és az elméleti fizika ezen teoriáit – a festmény így már bátran értelmezhető a vizöntő-paradoxon ábrázolásaként is.

 

[1] Winkler Zoltán VHM előadás: Arany Tetemre hívás balladájának asztrálmitikus elemzése, avagy miről mesélnek a radványi erdő fái? www.youtube.com/watch?v=6ey58n4keRs 

[2] Az Ószövetség és az Egység Törvénye http://www.naput.hupont.hu/22 

[3] Winkler Zoltán észrevétele 

[4] Interstellar / Csillagok között www.naput.hupont.hu/51 

[5] Nagy méretben: http://allart.biz/up/photos/album/R/Repin%20Ilya/ilya_repin_1_religious_procession_in_kursk_province.jpg 

[6]  Festmény nagy méretben: https://www.wikiart.org/en/ilya-repin/on-the-terrace-1908 

[7] Pap Gábor művészettörténész összefoglaló táblázata http://www.naput.hupont.hu/6 

[8]  Domján Zsuzsi és Winkler Zoltán észrevétele 

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK: 

Tamás Hontvári Az lehet, hogy a sötét alak az Ikreket idézi meg, de valami gond csak van ezzel a minőséggel, hogy ennyire feketén jelenik meg. Ráadásul az Ikrek kettőssége itt nem mutatkozik meg, csak egy üres szék bukkan fel tüntetően, ami talán pont ezt a hiányt érzékelteti. A Szűz körül minden fény elszívódik, olyannyira hogy az arca is teljes sötétségbe borul. Talán ez lehet az oka a fény hiányának. De a nyilásból (nyilasból?), melyen az Ikrek ül, mindenesetre több fényt várna az ember. Bár ha a nyílásból nem is, az alatt és akörül a falon már több fényt jelenik meg. A világosság ugyanakkor érezhetően nagyobb a lent ülő alakoknál, mely mintha a nyilas irányából áramolna rájuk.

Csanád Dobos   Mit látsz a világos égbolton? Én egy öreg ember arcát- a Jó Istenét. Kicsit átrajzoltam, hogy tudd, hol kell keresni.

Tamás Hontvári A Szűz kéztartása nekem is elsőre szembe ötlött. Ha az összes többin vitatkozik is az ember, ez egy elég egyértelmű szimbólum.
Én az arcot máshol (is!) véltem felfedezni, közvetlenül a Szűz fölött, a Merkúr (Ikrek) irányában. Ez az arc engem a töviskoronát viselő Krisztusra emlékeztet. S mintha cseppek folynának le arcáról: az egyik pont a Szűz válla fölött található. Ennek az arcnak továbbá mintha tátva lenne a szája (akárcsak egy halé), s abból kiárad valami. Mindenesetre az arc körül sokkal több a fény, a szűz sem tudja elszívni, sőt ez a fény még a szűz alakját is megvilágítja, a vállánál. Vagy ez is arc? Arc az arcban? Érdekes, hogy nekem először a Krisztus arc ötlött szemembe, s csak az után vettem észre a nagyobb alakot. Eszembe juttatja ezt a részt János evangéliumából: "Fülöp így szólt hozzá: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus erre ezt mondta: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van?" (Jn, 14:8-10)

Jolika Weigel Ott a lovasnak mondott résznél: legfelül a csúcsban (a maria kék ruhás alak fölött) egy sötét ruhába öltözött alak ki összekulcsolja a kezét a szája előtt, mely mintha üvöltene. Alatta egy nagy zöld "marslakó " aki a kezét ráteszi egy másik nem emberi arcú entitás vállára. Ez az entitás védelmet nyújt egy hölgynek aki karjával magához szorit egy gyermeket. Esetleg a fáról lekuszó kígyónak köze lehet hozzá? Mintha átadná magát a sorsának. Itt ezen az oldalon csak egy kígyót látok mely lekuszik a fáról. A másik oldal az "ecset kezelésnek " köszönhetően tele van élettel. Tudás és halhatatlanság fája. Középen a szakállas úrral.

Tamás Hontvári Lent a lépcsőn ülő halaknál a rájuk áradó fény ellenére továbbra is nagy a sötétség. Nyilván tőlük is a hátuk mögött ülő szűz szívja el fényt. A fény hiánya leginkább a szűzhöz legközelebb ülő alakon érződik, kinek arca sötét akár a szűzé. Ez az arc közvetlenül a mellette ülőre tekint, vele szembe helyezi magát. Egy Káin-Ábel típusú konfliktus lehet kialakulóban, hol az egyik a másik rovására próbál érvényre jutni és fénybe kerülni. De a V alakban 'nyíló' halak között megjelenik egy harmadik minőség, a gyermekét tartó szűz. Ő képviselheti az önfeláldozó szeretetet, mely túl emelkedik a halak energiahiányán. A halakban (rejtett) erőben a Vénusz van, s ez a kulcs a halál zónából (halakból) való kiúthoz. Ez a szeretet (szerelem) közvetlenül kapcsol a szellemiség szintjén a lovashoz (nyilashoz). Az is érdekes, hogy ha a kék ruhás alakot szűznek értelmezzük, akkor a szűz tulajdonképpen kétszer is megjelenik, két különböző minőségében: egyszer fekete kalapban, másodszor pedig fehérben (a kalap színe ugyancsak a szellemiség természetére utalhat). A kérdés pedig az, hogy melyik minőség jut érvényre. Ez alapvető problémája a halak világkorszaknak. Ha a szűz nem képes az önfeláldozó szeretetre, csak elszívni tud, akkor egyszercsak eltűnik minden fény és élet a világból. Nyilván tőlük is a hátuk mögött ülő szűz szívja el fényt.*
*Azon gondolkoztam, hogy az egyik megjelenítése annak, hogy a halak teljesen a szűz befolyása alatt áll, hogy a halak képviselőit lépcsőn ülve ábrázolják. A lépcső, illetve, a részekre szabdaló, lépcsőzetes tudás a szűz sajátja.

  

Domján Zsuzsi Ráadásul úgy néz ki így, mint egy uszony. (Tolsztoj lába)

Oldal: Repin és a vízöntő paradoxon
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat