Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. december 26.

Előzmény: www.naput.hupont.hu/87 

 

Dobos Csanád

A Szentölő Szent György?

A Szarv és Glória témát eredetileg nem kívántam tovább folytatni, de egy hozzászólás mégis rávett erre. A kommentelő arra kért, hogy “az erdélyi kályhacsempéhez hasonló több más alkotást” is mutassak be, “amely alapján már joggal általnosíthat, tudván, nem egyedi kilengésről van szó”. Hát legyen meg a kérése. Mivel a hozzászóló számára Pap Gábor gondolatai, a csodaszarvas és a Tejút tengely adja a gondolkodásának alfáját és omegáját, így ennek megfelelően egy háromezer éves hettita szarvasábrázolással kezdem e második részt. 

hettita_szarvas.png

Az ivókűrt érdekessége, hogy a szarvasnak egyszerre van agancsa és SZARVa is!    

Hettita ivókűrt i.e. 14. századból.

Hittite Vessel-rhyton terminating in the forepart of a stag. Silver, gold inlay 14th–13th century B.C.
A frieze depicting a religious ceremony decorates the rim of the cup, suggesting the uses for which the cup was intended. A prominent figure, thought to be a goddess, sits on a cross-legged stool, holding a bird of prey in her left hand and a small cup in her right. She wears a conical crown and has large ears, typical of Hittite art. A mushroom-shaped incense burner separates her from a male god who stands on the back of a stag. He, too, holds a falcon in his left hand, while with his right he grasps a small curved staff. Three men are shown in profile, moving to the left and facing the deities. Each holds an offering to the divinities. Behind the men is a tree or plant against which rests the collapsed figure of a stag. Hanging from the tree is a quiver with arrows and an object that appears to be a bag. Two vertical spears complete the frieze and separate the stag from the goddess.

Hettita (szkita) Szarvas aganccsal és SZARVVAL. A kűrt alsó szélén körbefutó díszités szintén figyelmet érdemel, mivel hasonló logikát követ, mint az első részben tárgyalt Jupiter Dolichenus ábrázolás. Mintha a kánaáni Baál isten itt most a szarvast „lovagolná” meg. A szarvason álló ember kéz- és lábtartása a Baál isten szokásos ábrázolásaival megegyező. Sőt, mindkettőjüknél, a magasabban tartott kézben egy HOLD formájú eszköz látható: míg a képen egy sarló forma, addig a Baál isten ábrázolásainál a HOLD formájú balta az állandó kellék. Bár a mellékelt kép mérete nem engedélyezi a korlátlan nagyítást, mégis pár részlet elég jól kivehető. Nehéz eldönteni, melyik kéz ragadja meg az agancsot - talán mind a kettő. A másik kar is meglepetéssel szolgál, hiszen az agancsnak kéne kitakarni a kart, ehelyett mindez fordítva látható. A kidolgozás minősége alapján joggal vélelmezhetjük, hogy itt tudatos tér-anomáliát kívánt az ötvösművész jelezni számunkra. (Csak zárójelben jelzem, hogy a Képes Krónikánk képanyagában a miniatúrák festője tudatosan, az asztrálmitoszi kapcsolatok jelzésére tudatosan alkalmaz ilyen fajta téranomáliákat. Lásd http://www.naput.hupont.hu/35) Ha fotón látnánk hasonlót, akkor rögtön csalást, manipulálást kiabálnánk, hiszen ilyen formában képtelenség az egyensúlyt megtartani.

A hold alakú sarló és baltáról már szó volt. De a másik kéz által megragadott szarvasagancs mégsem társítható a Baál isten villámkötegéhez. Vagy mégis? A Képes Krónika ismerői számára nem is olyan nehéz párhuzamot felfedezni a villám és a szarvasagancs között, elég legyen csak Szent László és Géza váci csodaszarvas „látomására” utalni:

„És mikor ott állottak Vác alatt, ahol most Boldog Péter apostol egyháza van, egy szarvas jelent meg nekik, szarvai tele égő gyertyákkal…”

Ha elfogadjuk Pap Gábor a szarvas agancs és a tejút rendszer közti megfeleltetésre vonatkozó megállapitásait, akkor ezekből már következik a tűz-villám-csillagok-agancs kapcsolat is. Sőt ahogy a korona és a glória is fényt sugárzáshoz, a fényáradathoz kapcsolódik, úgy az agancs is.

image008.jpgTehát ahogy kánaáni Baál isten ábrázolásokon, úgy a Hettita-szkíta ivókűrtön is az (isten) személy egyik kezében a Hold tulajdonságú szerszám/fegyver látható, míg a másikban tűzköteg, mely akár villám, akár szarvasagancs formájában nyilvánul meg.

A szarv és a Hold kapcsolat közismert a szimbólikában. Ennek igazolására legyen elég a mellékelt kép.A NAP (glória) és a HOLD (szarv) párhuzam vélhetően már az ókori egyiptomi vallásban is tetten érhető volt. A Bika SZARVAi közt lenyugvó vagy éppen felemelkedő NAPkorong a Nap-Hold párosságot foglalja magában (hiszen a Bika jegyben a Hold erőben van és pont ezért a Bika jegy a Holdhoz kapcsolódik). Míg a Bika szarva a Hold tulajdonsághoz, addig a közte nyugvó NAPkorong pedig a Naphoz kötődik. De a fiát szoptató Izisz személyében az anyaság is jelen van, hiszen benne a VÉNUSZi tulajdonság ölt testet. Azaz a NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság már Izisz ábrázolásaiban is tetten érhető.

er_son_horus_creation_date_300_-_200_b.c_materials_bronze_silver_.egypt.jpg„Íziszt a XXX. dinasztia idejéig csak más istenek templomaiban imádták, és akkortól sem egyedül, hanem Ozirisszel és Hórusszal együtt tisztelték. A külön Ízisznek szentelt templomok csak a római időkben terjedtek el.” wiki

Érdekes tény, akármennyire is fontos Izisz évezredekig csak Ozirisszel és Hórusszal együtt ábrázolták! Ahogy a Jupiter Dolichenus kultusz esetében, úgy talán az Ozirisz-Izisz és Horusz ábrázolásaiban is több szinten felismerhető e Nap-Hold-Vénusz ősi hármasság? Az önálló ábrázolásáról már szó volt, ahogy arról is, hogy Ozirisszel és Hórusszal együtt tisztelték, és ábrázolták is. Ezekben a csoportos ábrázolásokban is felismerhető-e a Nap-Hold-Vénusz hármasság?

„Ozirisz mítosza nagyon fontos szerepet töltött be az ókori egyiptomi vallásban, és népszerű volt az átlagemberek körében is.[1] Ennek egyik oka a mítosz elsődleges vallási jelentése, ami arra utal, hogy minden halottnak jár a kellemes túlvilági élet.” Wikipedia

minden halottnak jár a kellemes túlvilági élet.” – Mi ez ha nem a mennyország reménye, annak a túlvilágnak, melynek ura Ozirisz. Érdekes egybecsengés Jézus személyével, aki szintén a Mennyország ura. De nem csak ebben. Horusz fogantatása (ezzel együtt Izisz áldott álapotba esése) szimbólikailag megegyezik Emese álmával, sőt Szűz Mária fogantatásával is.

420px-egypte_louvre_066_2.jpgJézusban a Napistenség és a vénuszi szeretet egyesült. Ezt fejezi ki az összeértintett Nap-gyűrűs és a vénuszi hüvelyk ujjai.

Ahogy Pap Gábor emliti az előadásaiban: Jézusban a Nap és a vénuszi, Szűz Máriában a Hold és a Vénuszi tulajdonság egyesül. Ezek szerint a Vénusz a köztes elem? És hogy néz ki mindez az egyiptomi mitológiában? Hóruszban az oziriszi Nap és az iziszi Hold tulajdonság együtt fedezhető fel, hiszen erre utalnak Hórusz Nap és a Hold szemei. Akkor ezek szerint a sólyomfejű Hórusz lenne a vénuszi karakter? Az a Hórusz, aki egyes források szerint éppen december 25.én, ráadásul szeplőttelen fogantatásból született, hasolóan mint a mi Megváltónk?

 

A Szentölő Szent György

A Szarv és a Glória tanulmány a szarvval ábrázolt Szent Györgytől indult el. Érdemes ezért Szent Györggyel is zárni a gondolatmenetet. De most nem a glóriájára, hanem a lovai patája alatt heverő sárkányra/emberre koncentrálva: 

561852_576300329054854_1150222142_n.jpg

Szent György ábrázolás a Kaukázus térségéből. A kapubélés két pillérének alján két lovas látható. Míg az egyik oldalon a lovas a lovai talpai alatt tekergő „kétpupú” lényre szúr a dárdájával, addig a másik pillér alján egy ember fejére. Ez még érthető is lenne, hiszen Szent György katona szent. De mintha ennek az „áldozatnak” is glóriája lenne, ahogy Szent Györgynek! Ez nagyon szokatlan! Talán a két alak ugyanazt a személyt testesíti meg? Talán Szent György önmagát győzi le? Önmagát, vagy inkább önnön gyengeségeit? Meglepő állítás, de ne feledjük el, hogy az árpádkori magyar templomfestészet legáltalánosabb jelentsorában szintén hasonló fedezhető fel. Hiszen ahogy a vitfalvai templom falfestményein is látható, a leányrabló kun legyőzetése és az zabolátlan (nemi) engergiáinak kordába szorítását követően immár Szent László arcvonásaival éled fel. (Lásd Szántai Lajos idevágó előadásait, valamint az alábbi oldalt: http://www.naput.hupont.hu/23) Hasonló analógia alapján talán Szent Gyögy is az önmaga gyengeségeit győzi le? ("De ki is ez a kún és mi köze Szent Lászlóhoz? Ő nemcsak egyszerűen egy leányrabló kún, ő a szentéletű Szent László rossz tulajdonságainak kivetülése -ahogy Szántai Lajos kutató megfogalmazta. A vörös ruhájú, vérbő természetű kun nem más, mint a szent király testi kísértésének kivetülése.")

536892_575383152479905_2111674414_n.jpg

 

De egy újabb Szent György ábrázolás viszont elvizonytalaníthat minket. Az ikonon Szent György egy térdelő ember hátára tapos, sőt a dárdáját is szúrásra odahelyezte. Itt is ugyanarról a személyről lehet szó? A ruhájuk csikozása alapján talán. Bár a kép minősége nem teszi lehetővé a részletes tanulmányozást, mégis mintha a térdelő alaknak szakálla lenne, azaz mégsem azonos Szent Györggyel…

 

 

St. George (Mikheil Samkharadze (kesha)) Tags monument georgia stgeorge kesha

george_mikheil_samkharadze_kesha_tags_monument_georgia_stgeorge_kesha_2.png

 

Hogy mennyire általános volt ez a fajta Szent György ábrázolás Grúziában (Georgiában), mely ország még a nevében is azonosulni kívánt Szent Györggyel – íme egy újabb templomi ábrázolás, de most már a fotókkal együtt is olvasható tájékoztatókkal:

In Georgia, on the cathedral of Nikortsminda (beginning of the 11th century), the same scene can be seen: on the left Theodore kills a dragon-snake, while on the right George hits a human figure. (http://www.foliamagazine.it/saint-george-dragon/)

 

A grúziai, XI. Század elején épült Nikortsminda katedrális domborművén a bal oldalon Szent Theodore szúrja le a kigyó-sárkányt, míg a job oldalon Szent György teszi ugyanezt a földön fetrengő emberrel.

chuchuqu.jpg

Actually at that time the dragon slaughter saint par excellence was Theodore of Amasea, a knight saint known from the 7th century for having defeated the monster. For this reason in the Early Middle Ages dragons were associated only to this saint. In the successive centuries artists will continue to represent St. Theodore together with the dragon (as in the statue over the column in Piazzetta San Marco in Venice), but this iconography will become less and less common.

Until the 11th century in no story about St. George the killing of a dragon was ever mentioned: he was venerated simply as a soldier-martyr that converted infidel peoples. For this reason the traditional image that had represented him until this moment was that of a knight spearing a man, symbol of the pagan persecutor and of heresy.

Right in this moment the legend on the fact that Giorgio too faced a monster rose in Eastern culture, maybe based on those very illustrations.

As a matter of fact, in frescoes and in bas-reliefs the saint was always represented together with Theodore who was fighting against his own dragon: for this closeness artists ended up by associating both saints to the monster, up to the point that George was completely “assimilated” to the artistic theme of the dragon. The first proof of this evolution is in Cappadocia, in the church of St. Barbara in Soganli (11th century).

Akkoriban a sárkányölő jelző csak amaseai Saint Theodore-t illete meg, akit a 7. századtól úgy ismertek, hogy legyőzte a szőrnyet. Emiatt a kora középkorban a sárkány ábrázolás csak ő személyéhez társult. Bár a későbbi évszázadok művészei továbbra is St. Theodoret ábrázolták csak a sárkánnyal együtt (pl: a Piazzetta San Marco, Velence), mégis ez ikonográfia lassan kikopott a köztudatból. Ezzel szemben a XI. századig Szent Györgyöt, mint katona szentet tisztelték, akit nem is említettek együtt a sárkánnyal. Ezen ok miatt a hagyományos ábrázolásban a férfit felnyársaló Szent György a pogány üldözések és az eretnekség elleni harc szimbóluma volt.

Meglepő művészettörténeti tények. A figyelmes olvasóim joggal vethetik ezek után a szememre, hogy ez ellentmond a korábbi, Avarkori fibula (http://www.naput.hupont.hu/75) irásomban már felvetettem nézeteimnek, ahol az orthodox Szent György ikonábrázolásokat (a Kárpát-medencei régészeti leletek alapján) a Mithrász kultusz bikaáldozatra vezettem vissza. A kettő nem zárja ki egymást. Vélhetően egymásra hatott e két irányzat, talán a Kárpát-medencei Mithrász kultusz “átlényegülése” eredményeként pár évszázad alatt már csak Szent György sajátította ki a „sárkányölő” jelzőt.

De a kérdés továbbra is fennáll: Több ábrázoláson (mint ezen az újabb grúziai kapubélésen is) Szent György áldozatnak miért van glóriája? Talán hasonló okból, amiért az árpád kori templomaink falfestményein a levágott fejű leányrabló kun Szent László arcával éled fel?

normal_copy_of_joisubani_005.jpg

 63053_4453810151564_818686676_n.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 310
Tegnapi: 505
Heti: 1 259
Havi: 14 424
Össz.: 556 001

Látogatottság növelés
Oldal: A Szentölő Szent György
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: naput hupont ujszovetseg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »