2014. október 23.

Előzmény: http://www.naput.hupont.hu/78/a-fantom-ido-es-a-spanyol

 

Dobos Csanád

Planetárium programok és a fantom korszak

Tanulmányom fő mottója: “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen már nem!” . Vagy talán mégis? Mégha az égbolton nem is, de a számítógép képernyőjén és a planetáriumokban annál inkább.

Nem is gondolnánk, hogy a fantom idő és annak eltussolása nemcsak a történelem lapjain, hanem a planetárium programok adatbázisában is nyomon érhető. Ehhez csak azt kell tudnunk, hogy mit, hol és hogyan kell keresni. 

Mielőtt belekezdenénk az egyik legnépszerűbb planetárium program, a stellarium 0.13.0 verziójának vallatásába fontos pár fogalmat újra pontosítani:

A NAP precessziós mozgása:

Közel 25 920 év alatt a Nap ekliptika menti látszólagos mozgásával ellentétes irányban körbeér az ekliptikán. Az utóbbi időközt platóni- vagy nagy évnek nevezzük. A precessziós mozgás következtében a tavaszi és őszi napéjegyenlőség alkalmával a Nap minden 2160 évben más és más csillagkép előtt kell fel. E csillagászati sajátosság határozza meg az egyes világkorszakok megnevezését és legkultikusabb szimbólumait.

A precessziós mozgást kétféleképpen lehet nyomon követni a földről nézve:

- a tavaszi napfelkelte vizsgálatával,     

- az éjszakai állócsillag megfigyelésével, a SAR(o)K csillag nyomon követésével.

Ennek megfelelően érdemes a programban kétezer éves időközönként megnézni mikor is kel fel a Nap pontosan KELETEN. Fontos, hogy minden alkalommal azonos helyről vizsgáljuk az égboltot, mely a változatosság kedvéért legyen Budapest I. Kerülete.

2014. márc. 21.  hajnali 6.50 perc körül jelenik meg a NAP pontosan KELETEN  a HALAK csillagképben.

Ez rendben is volna, eddig minden úgy van ahogy várnánk. De hogy történt mindez kétezer évvel korábban?

Szinte azonos nap (március 22.) és azonos óra, perc. Továbbra is a Halak csillagképben, de a KOS-hoz közelebbi részen.

És most jön a meglepetés. Újabb kétezer évet visszahaladva, már gondok vannak a nappal.

I.e. 2000-ben már Április 8-ára csúszik a tavaszi napéj egyenlőség!

Mi ennek az oka? De nézzük tolvább, a felkelő Nap inkább a Bikában van, mint a Kos jegyben.

I.e 4000-ben a Nap már Április 23-a napéjegyenlőség időpontja, ekkor jelenik meg a Bika szarvánál a Nap. Újabb kétezer évvel visszahaladva az időben, i.e. 6000-ben már az Ikrek csillagképben emelkedik fel a Nap. De a dátum már május 9.-ére módosul.

Ami eddig is látható, hogy a tavaszi napéj egyenlőség egyre jobban távolodik a március 21-étől. Mi lehet ennek az oka? Talán mert a csillagászati program a Juliánus naptárt alkalmazza?

De m is jellemzi a Juliánusz naptárat és miben a különbözik az általunk is használt Gergely naptártól?

A julián naptárban rendszeresen négyévenként következtek a szökőévek. Így 365,25 nappal számolt, pedig a valóságban ennél valamivel kevesebb ideig tart egy év, tehát nem 365 nap és 6 óra, hanem 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. A hiányzó 11 perc 14 másodperc ugyan nem nagy idő, de amikor szökőévben eggyel több napot számolunk, már 44 perc 56 másodpercet ráadásként hozzátoldunk a számítandó időhöz. Végső soron tehát a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik. - wiki

A Gergely naptár: csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen). Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát "átviszünk" a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, ezért azt szökőnapként „elhasználjuk”.

Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd nyúlni. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy – egyébként szökőévből – a szökőnapot el kell hagyni. - wiki

Azaz a a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik , ami vélhetően a planetárium szoftware eltérő napéj dátumozásának is az oka.

I.e. 6000 és i.e. 4000 között Május 9-ről, Április 23-ára módosult a tavaszi napéjegyenlőség, azaz 16 nappal korábbra csúszott. Ez a 16 nap eltérés illik is a Juliánusz naptár 128 évenkénti csúszásához. 2000/128=15.6 nap. Hasonlóan i.e. 4000-től és i.e. 2000-ig újabb 15 nap csúszás tapasztalható, majd i.e.2000 és az időszámításunk kezdete között is kb 17 nap csúszás tapasztalható. Meglepő a program készítők ragaszkodása a Juliánusz naptárhoz, de mégis elfogadható. Ami viszont mégis elgondolkoztató, hogy hasonlót várnánk a Jézus születésétől állítólag eltelt kétezer évre is, de itt meglepetés ér minket: Nincs időcsúszás.

De nézzük tovább a kétezer éves időközöket, de immár az elkövetkező időszakokra. Ahogy a Program szerint Jézus születése és a mi 2014-es “állítólagos” esztendőnk között nem volt tapasztalható nap csúszás, úgy a 4000, 6000 … években sincs. Az időszámításunk szerinti időpontokban a tavaszi napéjegyenlőség minden esetben március 21.-e körüli időpontokra esik. Mintha Jézusz születésétől a program a Gergely naptár szerint számítaná az időt.

Míg az időszámítás előtti időszakra a Juliánus naptár adatait alkalmazza a program, addig az időszámítás szerinti időszakban már a Gergely naptárat. Meglepő ez a kettősség, aminek semmi gyakorlati oka nincs!

De további meglepetések érnek minket, ha 26.000 évvel előre szaladunk az időben. A precesszió fogalma alapján minden 26.000 év elteltével ugyanoda várnánk a Napot, az adott csillagkép azonos helyére, ahonnan indult az újabb 26 000 éves precessziós, "Nagy Éves" ciklus - de a Napot mégsem találjuk ugyanott. Egyetlen egy 26 000 éves idő eltolás alkalmával sem oda érkezik vissza a Nap, ahova várnánk! Mintha a Nap elfelejtené, hogy a 26 000 év alatt illet volna már befejeznie a precessziós hátra araszolgatásának teljes (zodiákus) körét. Másképpen fogalmazva, mintha nem 26, hanem csak 25 ezer év telt volna el! Ez nagyon is meglepő fejlemény!

Jogos a kérdés: Miért van szükség erre a ködösítésre? Mert ezt nyugodtan ködösítésnek lehet minősíteni! A Nap égi mozgása, az egyik legkönnyebben megbecsülhető mozgó égi test az égen, ráadásul a legfontosabb is számunkra. Hogy lehet, hogy egy olyan planetarium program, mely több ezer égitest mozgását hangolja össze az időben nem tudja kezelni a Nap mozgását? Ugyanmár! Inkább egy tényt nem tud kezelni, a fantom (kitalált történelmi időszak) korszak által keletkezett csillagászati anomáliát. És éppen e feltűnő valótlanság elfedésére szolgál a Juliánus és Gergely naptárak összekeverése is a program(ok)ban – így nagyjából lehet “igazat mondani, nem pedig a valódit”.

Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
 csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.

                                                              József Attila: Eszmélet

 

Következő:

http://www.naput.hupont.hu/81/a-perzsa-szent-gyorgy

 

Oldal: Planetárium programok és a fantom korszak
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat