Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

Előzmény: www.naput.hupont.hu/57

Dobos Csanád:

A minószi (krétai) falfestmények motívumainak

továbbélése a párthus/hun/magyar

művészetben

"Egy szentkép nem attól szent, mert a témája szent… Attól válik szent képpé, hogyha a ráhangolódás állapotában tényleg hozzám fordul… Ha le tud hajolni hozzám, meg tudja simogatni a fejemet, tud hozzám szólni szavak nélkül úgy, hogy az valóban megnyugtasson, és irányt mutasson a jövőre.”   - Pap Gábor

A művészettörténeti kiadványokból oly ismerős krétai falfestmények igen is SZENT KÉPEK, melyek ráhangolás állapotában tényleg képesek hozzánk fordulni és hozzánk szólni. És ehhez nem is kell más nyelvet beszélni, csak a mi szerves kultúránk képírását, melyet Pap Gábor évtizedek óta magyaráz számunkra. Falfestményekről van szó, melyeket apró darabkákból varázsoltak újra egységes képpé a szakértők. De valóban így néztek ki ezek eredetileg is, ahogy ma ismerjük őket? Vélhetően nagyvonalakban igen, de részleteiben annál kevésbé – és éppen ebben rejlik a lényeg. Ezért is érdemes közelebbről is megnézni az egyes falfestmények részleteit az eredeti maradványoknak, hiszen nem várt érdekességekre akadhatunk a részletek vizsgálatánál. 

A restaurátoroknak szinte a semmiből kellett ezen falfestményeket újra alkotniuk. Sokszor több részt kellett kipótolniuk, mint amennyi eredeti „kirakós” darab a rendelkezésükre állt. Nehéz feladatuk volt, hiszen ezekbe a töredék maradványokba kellett új életet lehelniük és ehhez csak az egyéb minószi tárgyi emlékek tanulmányozása révén kaphattak hasznos segítséget. És itt kezdődnek a gondok. Ezek a helyrehozott falfestmények sokkal inkább fotó szemléletet tükröznek, sem mint az élet működésére vonatkozó képben megfogalmazott összetett gondolatokat. Ez azért is szembetűnő, mert a múzeumokban kiállított tárgyak díszítése éppen ennek a fotó szemléletnek mond ellent.  A gyönyörű vázák, amforák, ládák festését, formázását elnézve vélhetően a falakon is meg kellett jelenniük a magyar népművészetből oly jó ismert növény-állat-növény átalakulás „mozgásdiagramjainak”[1], valamint az érdekes „életet fakasztó” formáknak – mely a vázák legtöbbjének alap „díszítő” eleme.

De nem csak ezek. Egyes falfestmény töredékről mintha a XX. Század festőgéniuszainak alkotásai köszönnének vissza, legyen az Csontváry vagy Picasso. Ez véletlen lenne, vagy pedig valamilyen ősi tudás újraéledése ezekben a géniuszokban? Vélhetően az utóbbi, hiszen a minószi és a Kükladikus kultúra nemcsak Picassóra volt oly nagy hatással, hanem Auguste Rodinre vagy éppen Modiglianira is [2]. Eredetiben rápillantva ezekre a részletekre, nagyon is meglapozottak lehetnek ezek az érzéseink, miszerint e ősi kultúra a XX században újra erőre kapott. A göndör tincsű hölgy minószi ábrázolásnál akár Picasso kétszemű asszonyainak elődje nézne vissza ránk, ahol aztán nehéz eldönteni, hogy melyik szem melyik hölgyhöz, tartozik. De míg Picassónál a hölgyek létszámán lehet eltűnődni, addig a minószi falfestmény részletnél a göndör tincs esetleges második szem funkciójáról. Biztos vagyok benne, hogy a minószi falfestők még ismerték azt a festészetet, mely képes volt túlmutatni a fotószerű ábrázolás szemléletén, és képesek voltak sokkal mélyebb gondolatokat is megfogalmazni a műveik által. De ehhez egy másik beszélt és egy másik képírás nyelvre volt szükségük, mint amit ma a tudományos elit feltételez róluk. Ezért is gondolom, hogy a homlokról lelógó göndör hajtincs sem csak a „divat” ábrázolása lehetett.

De milyen krétai vázákra és ládákra is gondolok pontosan, mely inkább hasonlít a mi szerves kultúránk tárgyi emlékére? Heraklion Régészeti Múzeum néhány minószi kerámiája jó kiindulási támpont lehet számunkra, hiszen ezek szinte azonos logikát követnek mint a szkíta/magyar kerámia díszítések.

De nemcsak díszítésekben, hanem formai megoldásokban is lehet megfeleltetéseket felismerni, ahogy a tordai pereckulacs [3] és a minószi pereckancsó formája között [4] is.

De a fő témánk a méltán híres minószi falfestmények, ezért a továbbiakban érdemes már csak rájuk koncentrálni és szó szerint közelebbről megvizsgálni, hogy milyen érdekességeket lehet magukon a falfestmény töredékeken felfedezni.

Az alábbi részek  A szkíta Iliász és a végítélet Odüsszeiája könyvemben olvashatók, mely Pap Gábor múvészettörténész ajánlásával 3900.- Ft-os áron megvásárolható az alábbi helyeken:

Budapest, Kálvin tér környéki, 48as Egyetemi Könyvesboltban
(1085 Budapest, Baross u. 48. e-mail: 48asbolt@gmail.com)

A Győri Szkítia könyvesboltban személyesen vagy online rendelésben 

http://www.szkitiagyor.hu/01/products.php/szkita_iliasz_dobos_csanad?fbclid=IwAR1R3z-moAkcUOSni2FXrfettYjyqRkM0x8ei4D6vvv_X0Csvr5IZ8jAO6M

A madaras falfestmény

Heraklion Régészeti Múzeumban kiállított minószi falfestményeken jól elkülöníthetők az eredeti faldarabok a halványabb színezésükkel, így csak ezeket a darabokat szemlélve érdekes megfigyeléseket tehet mindenki - Pap Gábor előadásaiban is elhangzott útmutatások alapján.

  ...

A bikaugrás jelenet

Az egyik legszebb és legtöbbet hivatkozott minószi falfestményen, a bikaugrás jelenet részletei olyan vallástörténeti összefüggésekre utalhatnak, amire nem is gondolnánk. A minószi falfestmény egyes részei megfeleltethetők az európai Mitrász kultusz bikaküzdelem ábrázolásának sajátos szimbolikus ábrázolásával.  

...

Korsó és koporsó, avagy mennyire érdemes hallgatni a gyermekeink és saját magunk megérzésére

A hat éves kislányom hallgatva Benedek Elek meséjét az öreg királyról, ki már fél lábbal a KOpoRSÓ-ban tartózkodott, feltette a kérdést: „A koporsó és a korsó szavak kapcsolatban vannak egymással?” És valóban, a KO-POR-RSÓ szavunkban megtalálható a KORSÓ és a POR szavunk, amivé a halálunk után válunk a Halotti könyörgésünk és imánk szerint is.

„Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. ”

A lányom nem láthatta azt a fényképet, melyet Krétán, a minószi régészeti leletek között fotóztam a Korsós, koporsós temetkezésről és mely igazolja a kérdésének helyességét. 

KAPCSOLÓDÓ írások:

- Tomory Zsuzsa: Filiszteusok hazája, a jász/ filiszteus /Ion kapcsolatról, melybe nagyon is beleillik a minószi kultúra is. http://tomoryzsuzsa.weebly.com/filiszteusok-hazaacuteja.html

- A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései www.naput.hupont.hu/57

- Mithrász – Bika – Köpönyeg, a Mithrász ábrázolás képírásának értelmezése  www.naput.hupont.hu/74

- Phaisztosz korong, mint a 3500 éves tökéletes naptár? www.naput.hupont.hu/54

ÉSZREVÉTELEK:

Jolika Weigel  Facebook  2015. September 15.