Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. szeptember 4.

Dobos Csanád:

A Nibelung ének és Burgundia

 Szkíta/hun/Magyar szempontból

I. rész

225px-nibelungenlied_manuscript-k.jpgA következő eszmefuttatás megértéséhez fontos röviden összefoglalni Tóth Gyula (Kitalált Középkoron Túl) állításait, a teljesség igénye nélkül (Előre bocsátom, hogy ezeket, a meglepő mondatokat Tóth Gyula kristálytiszta logikával igazolja a könyvében):

- 532 évnyi időszak a mai 2014-es évszámunkból fantom, soha meg nem történt időszak. Pusztán csak tudatos manipuláció eredményeként került be ez a félezer év az időszalagra. (Mindez csillagászati és naptármódosítási dokumentumokkal is igazolt módon Tóth Gyula könyvében)

- Ez a fantom időszak részben fiktív, de leginkább valós történelmi események “többszörözésével” lett feltöltve. Hasonlóan, ahogy a sumér-akkád-babiloni mitológia több története is új köntösben jelenik meg a zsidó ószövetségi iratok lapjain, úgy sokszor Homérosz általt leírt ókori csataleírások is ismétlik magukat a középkor hadi beszámoló lapjain. Szinte sorról sorra minden ugyanaz, csak a nevek módosítottak, a “történelem gyárosok” lustasága eredményeként. E történelem sokszorosítás, gyártás meglepő módon Attilához kapcsolódik. Nem mint e ördögi terv kiagyalója, végrehajtójaként, hanem mint áldozataként. Nagyon sok esetben pont az Ő személye és a Hunok tettei ismétlik magukat ezer féle képpen a hivatalos történelemtudomány lapjain. Attila és a két, polgárháborúba sodródott fia (Aladár, Csaba) története köszön vissza szinte minden nép történelmi írott forrásaiból. Legyen ez bolgár, angol, norvég, frank vagy akár spanyol vagy éppen bizánci történet.

A miértekről Tóth Gyula bővebben kitér, ezt most nem részletezem.

Attila, a hunok, a szkíták neve és az 532 évnyi naptárhamisítás viszont szorosan összekapcsolódik egymással.

(Az állítólagos Dionysius Exiguus egy szkíta származású szerzetes, akinek a személyéhez kötehető a Jézus születéséhez kapcsolt, a mai naptár. Ő a korábbi naptár 248.ik évéhez hozzáadott 284-et és így megalkotja a Krisztus szerinti 532-es dátumot. Dionysius Exiguus  nagy eséllyel az arszakida (Párthus-HUN) időszámítást vette alapul, hiszen a pártusok időszámítása szerint ugyanis ez a 248 nem más, mint Jézus Krisztus születésének éve! Így egy olyan Krisztus szerintinek nevezett fals időskálát hozott létre, amely a valódi Krisztus szerinti dátumoknál 532 évvel, vagyis éppen egy nagy húsvétciklussal mutatott többet! Tehát az általa bevezetett időszámítás valójában egy 284 évvel megnövelt számértékű arszakida időszámítás volt. Így szükségszerűen 532 évvel nagyobb dátumokat állított elő a kelleténél.)

Ez így kuszaságnak tűnik, de ennek megértéséhez mindenképpen javaslom elolvasni Tóth Gyula írását. Mivel általában mindenki időhiánnyal küzd, ezért célszerű legalább az utolsó 3 írására időt szánni, mivel ezekben is röviden összefoglalja a korábbi gondolatait. (http://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_ii_arszakida_evek )

Mivel most a Nibelung ének (és a hozzá kapcsolódó Burgundia) a fő téma, ezért megpróbálok erre koncentrálni. A következő gondolatokat közel egy éve Tóth Gyula honlapjának kommentjeiben fejtettem ki bővebben, melyeket most egy kicsit más sorrendbe rendszerezve újra közlöm itt, a saját honlapomon is.

I. Nibelung ének

hu.wikipedia.org/wiki/Nibelung-%C3%A9nek 
„Virult Burgundiában egy szép, nemes leány, Különb nem volt nála a föld hajlatán,
Kriemhiltnek nevezték, erényes, büszke, szép, kiért sok hadverő hős áldozta testét, életét.”
 
-A második strófa Weöres Sándor fordításában

Cselekménye
„A mű fontosabb szereplői: Szigfrid, Krimhilda, Gunter (Krimhilda bátyja) Burgundiából, Brünhilda, Hagen (Brünhilda szolgája) A történet elején Krimhilda álmot lát, melyben látja jövendőbelijét, de azt is, hogy szerelmük egy viszály miatt nem lehet hosszú életű. Szigfrid megszerzi kincsét, ami egy LÁTHATATLANNÁ TÉVŐ SAPKÁT, majd pedig legyőz egy SÁRKÁNYt, aminek a VÉRÉBEN ha MEGFÜRDIK, akkor SEBEZHETETLEN lesz a bőre.
Szigfrid beleszeret Krimhildába, s mindenáron meg akarja kapni Gunter áldását. Gunter egyezséget köt Szigfriddel: neki adja húga kezét, ha cserébe Szigfrid segít csellel megszerezni Gunternek Brünhildát, a félelmetes erejű asszonyt. Szigfrid beleegyezik a cselbe, így a három próbán, amelyen Gunternek részt kell vennie ő is jelen van, s a láthatatlanná tevő sapkában segíti leendő sógorát. A terv beválik, Krimhilda Szigfridé lesz. Ám Brünhilda nem adja magát oly könnyen, így szerencsétlen Gunternek még a nászéjszakán is Szigfrid segítségét kell kérnie az asszony betörésében. Szigfrid segít védtelenné tenni Brünhildát, majd átengedi helyét a férjnek.
Nem sokkal később egy vasárnapi templomi szertartás előtt váratlan vitába keveredik a két asszony. Nem tudják eldönteni, hogy melyiküket illeti meg a másik előzékenysége, mellyel jelezhetnék, hogy rangban ki feljebbvaló. Krimhilda mérgében Brünhilda fejéhez vágja az igazságot az asszony legyőzéséről, s ettől az amazon iszonyatos haragra gerjed. Szolgáját, Hagent kéri meg, hogy vegyen elégtételt Szigfriden, amiért ilyen csúfosan elbánt vele. Hagen még előzőleg megtudta Guntertől, hogy akkor, mikor Szigfrid a sárkány vérében fürdött, egy falevél esett a lapockájára, így ezen a részen sebezhető maradt. A szolga ezt a titkot tudva és kihasználva végez Szigfriddel. Kincseit (közöttük a láthatatlanná tevő sipkát) a Rajnába dobja.
Krimhilda 13 évnyi gyász után újra férjhez megy, férjéül pedig Etele (Attila) hun királyt választja. Az új házasság nem szerelmet rejt, hanem bosszút,
s nem sokára Krimhilda meg is hívatja a burgundokat vendégségbe. A burgundok a látogatás alkalmával összetűzésbe keverednek a hunokkal, akik haragjukban lemészárolják a pökhendi, rátarti vendégeiket. A csapatból csak Gunter és Hagen maradt életben. Krimhilda őket a király elé vezetteti. Felelősségre vonja Hagent előző férje haláláért, majd megpróbálja kicsikarni belőle Szigfrid kincseinek titkos rejtekét. Mikor látja, hogy hasztalan a vallatás, megöleti mind a kettőt. Azonban a testvérgyilkosságért Krimhildát is eléri a végzet: egy hun vitéz a mészárlás közepette őt is halálosan megsebzi.”


Ez egy abszurd, logikátlan kotyvalék, tele van logikai hibával! Ahogy utaltam rá az eddigi tanulmányaimban is, sokszor pont ezek a logikai hibák tudnak segíteni a megfejtésben, ezért érdemes ezekre koncentrálni:

Főszereplők Burgundiából! Gunter esetleg HUNter? Krimhilda esetleg a történelmi Aladár anyja? Brünhilda-Krimhilda neve miért cseng össze? Brünhilda és Krimhilda rivalizálása, mintha ágyasok rivalizálása lenne elég zavaros. Krimhilda 13 évi gyásza – esetleg Csaba 13 évi Thesszaloniki időzésének felel meg? Majd Krimhilda második házassága, a bosszú házasság Attilával az elégtétel, polgárháború érdekében, ahogy ez történt Csaba és Aladár kapcsolatában is… A Burgundiaiak és hunok egymás mészárlása – testvér gyilkosság…ahogy Krimhilda is megöleti a testvérét! – vagy ahogy Aladár és Csaba is egymást, ha megtehették volna.

De az első felvonás jelképes álma is megéri, hogy megemlítsük:

The first chapter introduces the court of BurgundyKriemhild  has a dream of a falcon that is killed by two eagles. Her mother interprets this to mean that Kriemhild's future husband will die a violent death, and Kriemhild consequently resolves to remain unmarried.

De tényleg erről van szó? Nem ikább, hogy a német (frank) birodalmi gondolkodás legyőzi a szkíta Turult? Ráadásul kettő sas, két irányból.

Ezeket a felvetéseket egyenlőre hagyjuk még nyitva egy darabig. Most inkább azokat a szimbólumokat nézzük meg, amivel Homérosz is él az Iliászban és az Odüsszeiában.

A történetben van egy sárkány és varázserejű sárkányvér (mint Benedek Elek Tűzmadár meséjében), valamint egy Akhilleuszi tulajdonság, a sebezhetetlen bőr. Ez viszont már kapcsolódik a honlapom fő témájához a Homéroszi eposzok napút szerkesztéséhez ezért ezekre bővebben kitérek:

 

Homérosz és a Nibelung és az Arthur mondakör hármassága

“mikor Szigfrid a sárkány vérében fürdött, egy falevél esett a lapockájára, így ezen a részen sebezhető maradt.

Szigfridnél nem az achiles-ín a gyenge pont, hanem a lapocka, amire ráhullott egy falevél… De ennek az “eltérésnek” van egy fontos mikrozodiák jelentése is. A lapocka a váll része, azé a vállé ami az emberi mikrozodiákusban a Gemini-IKREK jegynek felel meg, a Hunor–Magor jó testvéri viselkedés modellnek. Ha ez megsérül, akkor fordulhat testvérgyilkosságig a helyzet. Krimhilda  Mikor látja, hogy hasztalan a vallatás, megöleti mind a kettőt (azaz a testvérbátyját Guntert is!). Azaz a korábbi Gemini testvérkapcsolat Halak testvérgyilkosságá torzul. Kain és Ábelivé, ami viszont már a lábfejet foglalja magába, ahol van az achiles-ín is.

Ez nagyon elgondolkoztató, ismerve, hogy akár az Olümposzi istenek 12-es körénél, akár az Antigoné és az Iliász napút beazonosításánál ez a fő asztrológiai szempont!

Míg Achileusz a Styx- (“gyűlölet”), az alvilág határfolyójában megmártózva nyeri a sebezhetetlenségét, addig Szigfrid a sárkány vérében fűrdik meg. Annak a sárkánynak a vérében, aki szinte minden mitológiában, családi eredetmondában (Pl báthoryak történetében) az alvilágból jön fel rabolni, pusztítani. Így a kiömlött vére amolyan határvonalat is alkot a két világ között.

en.wikipedia.org/wiki/Styx 
The Styx (/stɪks/; Ancient Greek: Στύξ [stýkʰs], "Hate, Detest") is a river in Greek mythology that formed the boundary between Earth and the Underworld 

De az Odüsszeia is megjelenik a Nibelung történetben:

“A szolga ezt a titkot tudva és kihasználva végez Szigfriddel. Kincseit (közöttük a láthatatlanná tevő sipkát) a Rajnába dobja.”

A kincs, a láthatatlanná tévő sapka, ami betakar és amit a gyilkos, mint egy kacatot a Rajnába dob. Ennek értékét nem ismeri, de Szigfrid gyenge pontját azt igen… Ez azért sántit. Fordítva kéne ennek lennie.

Láthatatlanná tévő sapka/lepel tipikus vízöntői jelkép, ami ráadásul már az Odüsszeusz történetében is megjelenik. Ott Ino fátylának nevezik. És hogy mindenképpen feltűnő legyen az egyezőség érdemes felfigyelni ezen varázs-tárgyak sorsára. Használat után a vízbe kell visszahajítani (a tenger/folyó istennőnek). És ez történik itt is.

Ezek véletlenek? Mintha a Nibelung énekben az Iliász és Odüsszeia germán változata éledne újra!
Korábban már utaltam az Odüsszeia Inó fátyla és az Excalibur asztrálmitoszi kapcsolatára. Mindkettőben a Halak-Vízöntő-Bak kapcsolat jelenik meg, olyan formában amit Pap Gábor logikai rendszerében a vízöntő paradoxonnak felel meg. Itt nem az a kérdés, hogy tényleg létezik-e vízöntő paradoxon, hanem hogy Homérosztól- Angliáig és a frank germán mitológiában is azonos elemek jönnek elő!

Ezek nem véletlen egybeesések, ezek azonos gondolkodásmódra utaló jelek!

“Gunternek még a nászéjszakán is Szigfrid segítségét kell kérnie az asszony betörésében. Szigfrid segít védtelenné tenni Brünhildát, majd átengedi helyét a férjnek.”
Gunter képtelen betőrni az asszonyát még a nászágyban sem, ezért Szigfried segítsége kell hozzá? Mintha utalás lenne akár Attila nászágyára ahol a halál érte, vagy inkább Arthur fogantatására, ahol tényleg a sárkány és Merlin segítsége kell, hogy egymást helyettesíthetsék egymást a nászágyban! Hiszen Uther Pendragon csak Merlin és a sárkány segítségével képes meghágni a konkurens királyjelölt feleségét és ezáltal nemzeni Arthurt, a későbbi legendás királyt.

 

II. Burgundia

Képes Krónikában talált idézettel érdemes kezdeni, hiszen rögtön Burgundiával kapcsolatban van egy hatalmas logikai hiba, melyet Nagy Lajos idejében pontosan ismerniük kellett. „Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a német - helyesebben: velencei - Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné kénye-kedve szerint cselekedhessék, és Magyarország - szabadságát elvesztvén - akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Képes Krónika Orseolo Péter apját, Vilmost ötszáz évvel helyezi visszább az időszalagra. (A csillagászati, időszámítási tényekkel is alátámasztott feltételezés alapján ez a fantom időszaknak is megfelel, hisz az 532 év) Hogy félreértés ne legyen, a krónika által hivatkozott Zsigmond BURGUNDI király és öccse pontosan beazonosítható a nyugati krónikás hagyományokban, ráadásul az öccsével III. Gundomárral zárul a burgundi királyok! 
Hiszek abban, hogy ez nem véletlen hiba, hanem tudatos figyelemfelkeltés a krónika író részéről, vagy éppen egy tényleges eredetszál Orseolo részéről? Olyan eseményt említ a krónika, mely a egyházi rendben pontosan számontartott (a szentélletú Zsigmond révén), valamint a világi diplomáciában is ismert tény volt: nem volt abban az időben BURGUNDIA KIRÁLYSÁG! Vagy mégis?

Nem igaz, hogy Nagy Lajos és kora nem szúrta ki ezt a hibát! Ennek kijavítása a kodex pergamenlapján pillanatok alatt megoldható lett volna, de mégsem tették! Azaz azt akarták, hogy az utókor is felfigyeljen erre. Ezért ideje nekünk is jobban erre a „hibára” fokuszálni és ebből kiindulni a következő eszmefuttatásnál.

Burgundia témakört érdemes Tóth Gyulánál folytatni:
Először is megnéztem miket is írt Tóth Gyula a Burgundiákkal kapcsolatban a tanulmányaiban, hátha hasznos gondolatra akadok bennük. Elég sovány az eredmény, ahogy a magyar krónikáknál is. 
Tóth Gyula mindösszesen háromszor említi Burgundiát: Egy idézet erejéig a Nagy Képes világtörténetből, egyszer az ariánus mozgalom kapcsán, majd I. Klotár révén. 
„Nagy Képes Világtörténetből: Midőn a Rajna befagyott, a vandalok, svébek, alánok és burgundok több ponton átkeltek a folyamon, azzal a határozott czéllal, hogy új hazát teremtenek itt maguknak. Galliát ettőlfogva a birodalom elveszettnek tekinthette….” 

Ugyanezekről az alánokról, vandálokról és szvévekről később úgy ír, Tóth hogy ők akik dél felé fordulva átkeltek a Pireneusokon és Hispániában telepedtek le!” Majd a Galliai hadjárat tanulmányában ezt írja: hunok helyett alánokat, vandálokat és szvéveket írtak Tehát a Nagy Képes Világtörténet ilyen körben említi a burgundokat... Joggal feltételezhetjük, hogy elég szoros kapcsolatnak kell lenni ezen népcsoportoknak a burgundiaiakhoz, és ez illik a korábbi megállapításaink sorába.

De nézzük meg a másik két idézetet is a burgundiakról, melyet Tóth Gyula könyvében találtam. Ez viszont méginkább érdekes lehet, hiszen itt előkerül az Ariánizmus is, mely elég szoros kapcsolatban van/lehet a manicheizmussal, amiről elég éles frontok alakultak ki.
„Az ostrogótok, vizigótok, lombardok, vandálok, burgundiaiak mind-mind az ariánus tanokat fogadták el, s e mozgalomnak számtalan követője akadt Antiochiában és Alexandriában is. Sürgősen tenni kellett tehát valamit, hogy ezt a folyamatot mielőbb megállítsák. A híres niceai zsinat összehívásának éppen az ariánus eretnekség elleni fellépés volt az apropója!”

De a legérdekesebb gondolata a burgundiakkal kapcsolatban azonban még vissza van:
Childeriket fia, Klodvig követte a trónon. Klodvig halála után azonban négy fia - Theuderic, Chlodomer, Chidebert és Chlotar - felosztották egymás között atyjuk birodalmát… 561-ben, I. Chlotar halála után fiai felosztották a birodalmat egymás között, majd néhány évvel később, I. Charibert halála után ismételt osztozkodással alakult ki Neustria, Austrasia és Burgundia.”Ha térképvázlatokon alaposabban is megvizsgáljuk e területeket, kiderül, hogy ez nem egy véletlenszerű felosztás volt. Neustria ugyanis pontosan a száli frankok területén, Austrasia pedig a ripuári frankok területén jött létre!” (Tóth Gyula : Fekete magyarok fehér magyarok)

Ez már érdekes, hiszen a száli és ripuári frankokat Tóth Gyula, nagyon is megalapozott logikával magyaroknak tekint! Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy számomra a hun és magyar között kisebb a különbség, mint számunkra az orosz és szovjet megjelölés között.
a száli frankok a fehér magyaroknak feleltethetőek meg, akkor vajon kik lehetnek a ripuári frankok? Értelemszerűen adódik, hogy a ripuári frankok mögött fekete magyarokat sejtsünk
És köztük búvik meg az a rejtélyes Burgundia… Ha már a korábbi osztoszkodás megtörtént, akkor vélhetően az első körben (Klodvig halálát követően) azonos népcsoportok együtt kerültek egy-egy csoportba, akiknek közük volt egymáshoz.
Ezek szerint ha két népcsoport a fekete-fehér magyarokkal hozható kapcsolatba, akkor talán a burgundiaiaknak is lehet köze a magyarokhoz.


Ezt követően megnéztem mit írt Tóth a Zsigmonddal kapcsolatban:
Zsigmond név éppen az alávetettséget fejezi ki? Hiszen így olvastuk: „Zsigmond király állott elébe rengeteg sereggel, de ezt egész népestül leverve, uralma alá vetette.”. Vagyis ezt a királyt Attila saját zsákmányává, szakák marhájává, szekizmundusszá, azaz Zsigmonddá tette. Ez a király épp azáltal lett Zsigmond, hogy a szkíták legyőzték és behódoltatták.”

De ez a Zsigmond deffinició felidézte bennem a Klodvig keresztelésekor használt megszólítást is:
Amikor odalépett a kereszteléshez, így szólt hozzá az Isten szentje ékes szájjal: ’Hajtsd meg nyakadat szelíden, Sigamber, és imádd, amit fölégettél, égesd föl, amit imádtál! (Tours-i Gergely: Historia francorum)

A SIGamber és SIGmond ezek szerint összefüggnek egymással, hiszen a megkeresztelkedés alkalmával alá kell szállni, alá kell merülni és nemcsak fizikailag! Olyan állapotba kell jutni, ahol a megalázkodásnak igen is fontos szerepe van. A név SIG-székely, szkíta amber-ember megfeleltethetőség, valamint a szövgkörnyezete is erre utal. 
Ez viszont már felidézi azt amit Sicambriáról írt Tóth…
“De a Sicambria elnevezésben szaka, azaz szkíta származásunk ténye is benne rejtezik. Vagyis ez a név egyszerre kapcsolja össze a szkítákat Attila hunjaival, Attila hunjait pedig – ember szavunkon keresztül – a mai magyarsággal. Sokszor bizony egyetlen, szinte véletlenül elejtett földrajzi elnevezés vagy különös hangzású népnév is képes romba dönteni a hazugságok hatalmas erődítményeinek egész rendszerét”

A "SKAL" pedig a szkíták "szaka" elnevezéséből ered és gyakorlatilag azonos a "SZÉKELY" - "SICUL" népnévvel!

A Sicambriára tett megállapítása ezek szerint érvényes Sigamber megszólításra is. SIG-EMBER – szkíta, székely ember!

Ideje visszatérni és megnézni van e másik Zsigmond is a Képes Krónikában: Összesen csak két alkalommal említi ezt a nevet a krónika. Orseoló történetében és Attila történetében ami alapján megközelítette a Zsigmond nevet ...
„hadba szólította seregét, és elindult Sicambriából; először - mondják - Illíriába rontott, majd Konstanznál a Rajnán áthaladva, Bázelnél Zsigmond király állott elébe rengeteg sereggel, de ezt egész népestül leverve, uralma alá vetette. E helyről továbbhaladt a Rajna mentén, ostrom alá vette Argentina (Strassburg) városát, melyet addig egy római császár sem tudott megvívni: maga Attila megvívta, falait több helyen lerontotta, hogy bárki szabadon, nehézség nélkül bemehetett oda, s keményen megparancsolta, hogy ezt a falat az ő életében fel ne építsék, s hogy ezt a várost ne Argentinának, hanem Strassburgnak nevezzék ama sok útról, melyeket ő a falon nyitott. Argentinától továbbindult seregével, és lerombolta földig Luxeuil, Besançon, Châlons, Mâcon, Langres és a burgundiai Lyon városokat. Kimenvén innen, levonult a Rhône mentén Catalaunumba, ahol is megosztotta seregét, és egy¬harmadát válogatott kapitányokkal a nagy hatalmú Miramammona szultán ellen küldte;”

Attila Sicambriából elindul, legyőzi Zsigmondot és leromboltatja Strassburg falait... valamint több burgundiai várost. Ezt követően érkezik rögtön a catalaunumi mezőre...
Van két Képes Krónika idézetünk, mindkettőben ott szerepel Zsigmond és mindkettőnél szerepel BURGUNDIA!

Gondoltam utána nézek kicsit ennek a burgundiának, hiszen nem véletlen az ilyen nyilvánvaló hibás utalás. Már az első kattintás érdekes dolgokat hozott felszínre:
en.wikipedia.org/wiki/King_of_Burgundy 
“Kings of the Burgundians. The Burgundians had left Bornholm c. 300 and settled near the Vistula. Jordanes relates that in this area they were thoroughly defeated by the Gepids in the 4th century and then moved to the Rhineland. Gebicca (late 4th century – c. 407), Gundomar I (c. 407 – 411), son of Gebicca, Giselher (c. 407 – 411), son of Gebicca, Gunther (c. 407 – 436), son of Gebicca…”
Azaz pusztító vereséget szenvedtek a gepidáktól és majdnem megsemmisültek.”
Hogy is van ez? A GEPIDÁK durván legyőzték őket, majd ennek örömére az első királyukat épp a gepidákról, GEBICCÁ-ról nevezték el! Ez olyan hihetetlenség amire illene felfigyelni!

Tóth Gyula egy hasonló képtelenséget is megemlít a könyvében. Az analógiák miatt érdemes ezt is átolvasni:

„Figyeljük csak meg: 409-ben járunk, amikor a Honorius tiszteletére HONORIÁNOK-nak (!!!) nevezett „barbár" (vélhetőleg gót?!) csapatok betörnek Hispániába, és elárasztják a tartományt!”

Itt a batbárok annak a Honorius római császárnak a nevét viselik aki ellen harcolnak. Ezek azok a tények, amiket a hivatalos történetírás nem szeret észrevenni.


De térjünk vissza Burgundiához: Pont azok a gepidák győzték volna le őket, kik szintén magyarok? Mint ahogy azok a törzsek is, kikkel együtt említik őket a Meroving birodalom feloszlását követően. Hihetetlen ez! Valamiért nagyon ködösítenek a nyugati történelem gyárosok!
És ebben a burgundiai király listában szerepel az a Szent Zsigmond, akit a testvérbátyja öl meg.  „Sigismund, son of Gundobad (516–523)”

Csaba és Aladár története rögtön szemetszúr a testvérgyilkosság említésével! A két esemény közötti eltelt idő alig több, mint 100 év... Bár Csaba nem halt meg, de mégis, mint az egységes hun birodalom királya igen is meghalt, és Aladár volt a gyilkosa. Ebben a történetben a szentéletű megnevezés sem véletlenül Zsigmondnak jár ki, akit most Csabával lehet megfeleltetni.
De kinek is a fiai, burgundiai Zsigmond és Vilmos? Egy GUNDOBAD fiai. És ez a GUN is rendszeresen előforduló névkezdet, ráadásul olyan közegekben ahol a HUN Attilának, vagy Aladárt feltételezünk az avatarját. Említettem már, hogy Szent Zsigmond burgundi királyok öccsével III. Gundomárral zárul a burgundi királyok sora. GUN-GUN sokszor a királyok sorában... De miért is ismerős ez a Gun jelző? Hiszen a skandinávok történetében is ez már megjelent – de erről majd a következő tanulmányban bővebben.
Úgy hiszem Tóth egy korábbi mondata közelebb vihet minket ennek a GUN névnek eredetéhez. A Bárdosok utódai tanulmányában irja: “Az UNG nem más, mint a magyarok gyakori elnevezése.” Ezt a gondolatot folytatnám. Esetleg az UNG-GUN-HUN kapcsolatban lehetnek egymással, hiszen csak felcserélt betűk sorrendje húzódik meg a két név között.
Tóth mást is említ a könyvében:
“Galerius – Honorius. Vegyük észre, hogy ezek a nevek amellett, hogy már a dallamuk is hasonló, még az ikerhangok szabályszerűségei szerint is rokoníthatóak! A G hangzó gyakorta alakul át H-vá és arra is találunk példát, amikor az L hang N hangzóvá módosul.”

Ezek alapján van alapja felvetni a GUN-KUN-HUN kapcsolatot létjogosultságának? 

Tehát a Képes Krónikában megnevesített Vilmos és Zsigmond HUN származék! Ez még megmagyarázza azt is, hogy hogyan kerülhetett egy Orseoló Péter a Magyar trónra!
Így már érdemes újra elgondolkodni annak a Cornes Vilmos személyéről aki állitólag megölte a szépéletű Zsigmondot.

Kézai mit is ír erről a Vilmosról:
11. §. Becse és Gregorról.
Becse és Gregor nemzetsége hasonlóan Francziaországból ered, Vilmos nemzetségéből, kit Cornes-nek neveznek

Majd a Becsa és Gregor családról:

9. §. III. Béláról.
Ez után uralkodék görög Béla, kit Becsa és Gregor a görög császárnál hosszacskán tartott. Ez az orvokat és rablókat üldözte, s ez hozta bé szokásba a folyamodványnyal való szólást, mint a római s a birodalmi udvarnál szokásban van. Fejérvártt fekszik temetve.

Érdekes: Francia területről származnak, de ezek után a bizánci udvarban oly hatalomra tesznek szert, hogy képesek az egyik leghatalmasabb árpádházi uralkodó (II.Géza) utódját Bizáncban tartani? Meglepő! Érdemes újra olvasni a már idézett sorokat, erről a rejtélyes Cornes Vilmosról:
A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke. Férje halála után másodszor a „jövevény” francia grófhoz, Cornes Vilmoshoz ment férjhez. Miért fontos kihangsúlyozni, hogy jövevény? Egy jövevény csak úgy beházasodhat az akkori Európa egyik leghatalmasabb király családjába? Ugyanmár!

Ezek után ideje megvizsgálni a jövevény francia gróf , Cornes Vilmos nevét:
A francia cornes SZARVat jelent, de ebben megbújik az angol corn szó is, ami viszont a kukoricán, búzaszemen túl MAG-ot is jelent. 
A Vilmos név eredetére rákeresve : A Vilmos[1] a germán eredetű Wilhelm név latinos Vilhelmus alakjából származik, jelentése akarat + (védő)sisak.[2] Női párja: Vilma
Nem tudom eldönteni, mennyire megalapozott a védősisak és Vilmos név kapcsolata, de ha igaz, akkor a francia jövevény gróf személyében van egy szarvval felaggatott védősisakunk, nagy eséllyel olyan mint amit a vikingek hordtak a fejükön.

Corn-es – Mag-os/ magvas... 
Cornes – Comes azaz gróf.. 

És itt érdemes egy pillanatra megállni. A Comes nagyon emlékeztet a sógor-KOMA kifejezésre. Arra a komára, mely egy csomó nyelvben mai napig ezzel a szótővel fellelhető.  Mit is ír a wiki a grófi-comes tisztség eredetéről_?
A latin comes szó eredeti jelentése „útitárs, barát, kísérő”. A Római Köztársaságkorában a comes valamely magistratus vagy provincia-helytartó tanácsadója, illetve kísérője volt. Ebben az időben még nem jelentett hivatalos címet vagy megbízást jelentett, viselői a magistratus (vagy promagistratus) rokonai, barátai voltak, akik utazásaik során elkísérték őket. A császárkorban ugyancsak comesnek hívták az uralkodó tanácsadóit, kísérőit.

Azaz a grófok eredeti latin jelentése rokon, azaz sógor-koma volt!
Így már érdemes újra elgondolkodni Cornes Vilmos személyéről. Esetleg nem olyan valaki, aki a messzi északról jött, és aki MAG-SÓGOR is egyben? De mi, vagy éppen ki a Mag? Az akitől származtatják magukat az Árpádházi királyok is? Atiila...
Tehát a Mag-sógor Attila vérét jelenti. És kinek leszármazottai jöhetnek csak északról, onnan ahol a vikingek laknak? Itt ér össze a Guthkeled és a Bethlen család története....
Vélhetően több Attila utódnak is menekülnie kellett akár Angliából akár Burgundiából abba az országba, ahol a királyok még hosszú évszázadokig Attila nemzetségének tekinti magukat. De ennek a menekülésnek ára volt: el kellett rejteni a származásukat, hiszen ez a legkisebb Csaba (Árpád királyok) származásvonalát veszélyeztette volna!


De haladjunk még tovább, hisz egyenlőre még gyenge lábakon áll az eddigi feltételezés:
Mit is írt Tóth azokról a gepidákról kiktől pusztító vereséget szenvedtek és majdnem megsemmisültek a burgundiak?
„Childeric sírjának leletei meglepően szoros analógiákat mutatnak az első apahidai (erdélyi) gepida királysírral”
„A „Titokzatos Gepidák” c. fejezetben azzal a megállapítással éltünk, hogy ez az Erdélybe behúzódó gepida népcsoport az általános vélekedéssel ellentétben nem egy germán népcsoport volt, hanem az Aladár seregei által legyőzött székely-hun nép maradéka! Így az apahidai gepida királysír is az Erdélybe behúzódó székelyek egyik vezetőjének (talán Attila valamelyik fiának) a sírja lehetett!...”

És hogy érezzük, itt valamit nagyon el akartak titkolni:
„Childeric (Klodvig apja) sírjának leletei meglepően szoros analógiákat mutatnak az első apahidai (erdélyi) gepida királysírral.” 

Olvassuk tovább a már idézet Wiki oldalt, így újabb érdekességek tűnnek fel:
„A Karoling állam szétesésével Burgundia önállóságra tehetett szert, 887-től Provence (Alsó-Burgundia) és Felső-Burgundia létezett, az előbbi a Boso-ház, a második a Welf-ház vezetése alatt. A 9. századtólFelső-Burgundia a Welf-ház kezében némi jelentőségre tett szert, s 933-ban egyesült Alsó-Burgundiával amit ekkortól Areláti Királyság néven is ismerünk. Végül 1032-ben egyesült a Német-római Birodalommal.”

De mivé is szakad kétfelé Burgundia? Az Alsó-Burgundia Provence tartományt fedi le. Ez a Provence pedig ismerős lehet számunkra Tóth Gyula egy másik tanulmánya kapcsán – a BASZKok révén. Provence-t nyugodtan lehet a francia baszkföldnek tekinteni, ezért sem véletlen, hogy mai napig a régió zászlajában a csíkozásról ezt írja a wiki:
“csíkok: eredetileg Katalónia színei, amit a Provence-i Grófság is átvett”
Ugyanazt a szimbólumot használja mai napig is a spanyol baszkföld, mint a francia baszk föld… Ez kemény. Talán nem kell ehhez magyarázatot fűzni.

Mit is ír a hivatalos tudomány a burgundok (nevének) eredetéről?

hu.wikipedia.org/wiki/Burgundok 
“A burgundok az 1. században jelentek meg a baltikumi Bornholmon (óészaki nyelven Burgundarholm, azaz Burgundar szigete), valószínűleg a Skandináv-félszigetről telepedtek át oda. Az 1. és 2. században a Alsó-Visztulától nyugatra éltek, s a 3. század közepén vándoroltak át a Felső- és Közép-Majna vidékére, miután Iordanes szerint pusztító vereséget szenvedtek a gepidáktól és majdnem megsemmisültek.”

en.wikipedia.org/wiki/Bornholm 
Bornholm ([bɒːnˈhʌlˀm]; Old Norse: Burgundaholmr, "the island of the Burgundians") is a Danish island in the Baltic Sea, to the east of most of Denmark, south of Sweden, and north of Poland.…
In Old Norse the island was known as Borgundarholm, and in ancient Danish especially the island's name was Borghand or Borghund; these names were related to Old Norse borg "height" and bjarg/berg "mountain, rock", as it is an island that rises high from the sea.[4] Other names known for the island include Burgendaland

en.wikipedia.org/wiki/Burgundy
The name comes from the Burgundians, an ancient Germanic people originating in Bornholm who settled in the area during the early Middle Ages. The Old Norse name for Bornholm was Burgundaholmr. An example of an equivalent name in present-day Scandinavia is Borgund in Norway.

Skandináviából származnak, Dán kitérővel… ahol bőven lehet áthallásokat találni az Attila-Aladár-Csaba személyére vonatkozóan!
Ahogy a szörfözés folytatódik, úgy a források elkezdenek egyre ellentmondóbbak lenni:
en.wikipedia.org/wiki/Burgundians 
The Burgundians (Latin: Burgundiōnes, Burgundī; Old Norse: Burgundar; Old English: Burgendas; Greek: Βούργουνδοι) were an East Germanic tribe which may have emigrated from mainland Scandinavia to the Baltic island of Bornholm, and from there to the Vistula basin, in middle modern Poland. A part of the Burgundian tribes migrated further westward, where they may have participated in the 406 Crossing of the Rhine, after which they settled in the Rhine Valley and established the Kingdom of the Burgundians. Another part of Burgundians stayed in their previous homeland in Oder-Vistula basin and formed a contingent in Attila's Hunnic army by 451

Itt már Attila hadaként említik...
hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1li-h%C3%A1z 
“A dinasztia etnikai eredete alapján kapta a nevét. A frankok törzsének két nagy ága volt már a hunok idején. A száli („sós”, azaz tengerparti) frankok a mai Németalföld területén, a ripuári („folyóparti”) frankok a Rajna vidékén telepedtek le. A catalaunumi csata idején a száli frankok a hunok, a ripuári frankok a rómaiak oldalán harcoltak. A két ág elkülönülését az eltérő jogrend őrizte sokáig. A száli frankok törvényeit a száli törvény foglalja össze.”

És oly nagy az egyetértés a burgundiakkal kapcsolatban,hogy az alábbi oldal már ezt írja:hu.wikipedia.org/wiki/Burgund_kir%C3%A1lyok_list%C3%A1ja 
Királyságok fennállásának két szakaszát különböztetik meg. Az első Burgund Királyságot Attila hunjai rombolták le, amit a Nibelung-énekekben énekeltek meg. Államuknak a frankok vetettek véget 534-ben foglalták el.”

Legyen ennyi bemelegítőnek, térjünk vissza a Nibelung énekekhez és nézzünk meg más forrást is. A különbségeken érdemes elgondolkodni:


Szigfrid, Krimhilda, Gunter (Krimhilda bátyja) Burgundiából és Hagen (Brünhilda szolgája). Érdekes lista! Utaltam arra, hogy képtelenség, miszerint csak az ellenség szolgája tudja a sebezhetőségét SZigfridnek! 
Kicsit tovább kutakodva választ haphatunk erre az anomáliára is. Egy másik változatban már más összefüggésben jönnek elő:

en.wikipedia.org/wiki/Atlakvi%C3%B0a
Itt Gunnar (Gunter) és Högni (Hagen) megint együtt szerepel Attila színe előtt. Míg az előző idézetnél (Gunter és Hagen néven) Hagen áruló volt, felelős Gunter barátjának és Szigfried haláláért, addig itt ebben az angol nyelvű változatban már jó testvérek, ahol GUNnar a burgundiai király, akit vendégségbe hív Attila a HUN! 
És aki viszont keveri a lapokat, ráadásul farkasnak a szőrével szennyezi be a gyűrűt az Attila felesége. – ahogy a magyar krónikás hagyomány is inkább ismeri az eseményeket! (Nem árt emlékezni, hogy a testvérgyilkos Romuluszt pont egy farkas szoptatja!) Majd jön Attila gyilkolása az elrejtett aranyak miatt!
És itt is logikai hiba található pont az állítólagos kincsekkel kapcsolatban...

 

Következő oldal:

http://www.naput.hupont.hu/69/nibelung-enek-es-burgundia-ii

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 329
Tegnapi: 569
Heti: 1 586
Havi: 11 751
Össz.: 520 632

Látogatottság növelés
Oldal: Nibelung ének és Burgundia I.
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »