Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2015. április 23.

Dobos Csanád

Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosa

 A homéroszi eposzok varázslatos asztrológiai és csillagászati szerkesztési elve minden alkalommal csodálattal tölt el. Az a mód, ahogy Homérosz egyes speciális csillagállásokkal, asztrológiai összefüggésekkel közöl rejtett, többlet információkat az olvasóival – több, mint bámulatos.

Az Iliász és az Odüsszeia olvasóit évszázadok, évezredek óta két alapkérdés izgatja: Mikor is történt a trójai háború és hol is van a híres Trója városa? Mielőtt rávágnánk a betanult választ, érdemes kicsit körbejárni ennek szakirodalmát. Trója bevehetetlen erődítménye vélhetően nem is a Márvány tenger bejáratánál volt, ahogy azt velünk elhitetik és a trójai háború feltételezett időpontja is inkább általánosan elfogadott időpont, sem mint igazolt tény. De mit is mond erről Homérosz? Meglepően sokat, csak ehhez ismerni kell a csillagos égbolt sajátosságait, a hozzá kapcsolódó – civilizációkon keresztül átöröklött mitológiai sajátosságait.

 hom-mellar_idezet.png

Szinte azonos történet a Trójából hazatérő Menelaosz kormányosáról, de mégis eltérő részletekkel. Ezek közül a legszembetűnőbb az eltérő két név, melyeknek látszólag semmi közük egymáshoz. Azonban ismerve a beszélő nevek ókorban elfogadott „rendszerét”, mely alapján egy-egy személynek akár több eltérő neve is lehetett (lásd Péter apostol, mint kőszikla) és mindegyik név egy-egy tulajdonságra utalt – már jó kiinduló pont lehet a vizsgálódáshoz.

Míg Homérosznál Apollón „gyöngéd nyílvesszőivel” nyilazza le a kormányrudat tartó Phrontisz Onétoridészt, addig Mellár Mihály által is idézett mitológiai változatban egy tűzhányó kitörése kényszeríti a kormányos Canopust arra, hogy Egyiptomba vezesse a Trójából visszatérő Menelaosz hajóját. Az ókori Egyiptom Nílus deltájába található helyre, ahol majd egy kígyó/skorpió marja halálra Canopust, és ahol az emlékére később egy várost emelnek majd Kanobos vagy éppen Kanopos/Canopus névvel.

Kanobos, or Kanopos (Greek: Κάνωπος), after a mythological commander of a Greek fleet supposedly buried there.”… “In Greek mythology, Canopus (or Canobus) was the pilot of the ship of King Menelaus of Sparta during the Trojan War. He is described as a young handsome man, who was loved by Theonoe, the Egyptian prophetess, but never answered her feelings. According to legend, while visiting the coasts of Egypt, he was bitten by a serpent and died. His master erected a monument to him at the mouth of the River Nile, around which the town of Canopus later developed”- wikipedia

Canopus,

   -aki Menelaosz hajó kormányosa,

   -aki egyben a KéN-BűZ is, ahogy

   -az égbolt második (Szíriusz utáni) legfényesebb csillaga, sőt

   -az ókori emberiség eszenciáját szállító ARGOSZ hajó égi másának    vezércsillaga, de akár

   -a róla elnevezett egyiptomi város is.

Mennyi minden tarozik e rejtélyes Canopushoz és vélhetően mindegyik kapcsolatban is van egymással. Mintha egy rejtélyes kirakós több darabja egységesen jelenne meg ezekben az ókori szövegekben.

 

Csillag, mint égi iránytű

Sajnos a legfontosabb csillagok mozgásának ismertetése nem része az iskolai tananyagnak, pedig a legfőbb tájékozódási pontként szolgáló csillagok (pl: a Sarkcsillag és a Canopus) pár percben történő ismertetése nagyban megkönnyítené az iskolai tananyag megértését is. Jelen tanulmány könnyebb megértéséhez legyen előzetesnek egy mindegyikünk által jól ismert történelmi példa annak megértésére mit is jelenthet egy-egy irányjelző csillag.

sarkcsillag_38.pngA XV. századi sikeres portugál tengeri felfedezések, az újkori gyarmatosítás a középiskolai történelem oktatás tananyaga. Magellán, Vasco da Gama neve sokunk számára ismerősnek hangzik, ahogy a Föld és Afrika megkerülése is. De egy kérdés minden alkalommal megválaszolatlan marad: Miért pont ők voltak az elsők ebben hosszú évszázadokig? Sajnos ez a kérdés sosem hangzik el, pedig a tengeri felfedezések nagyon egyszerű technikai (és egyben csillagászati) háttere két perc alatt megérthető. A portugál hajósoknak csak egy dolgot kellett figyelniük: Hogy milyen magasan található a Poláris / Sarkcsillag a horizont felett. Ha 38 foknál magasabban volt az égen a Sarkcsillag, ez azt jelentette, hogy Lisszabonhoz képest túlzottan északra hajóztak, de ha ugyanez a csillag 38 foknál alacsonyabban volt, az viszont azt jelezte, hogy Lisszabon magasságához képest még túlzottan délen tartózkodtak. Ilyenkor csak korrigálniuk kellett az Észak- Déli pozíciójukat addig a pontig, amíg a Sarkcsillag pontos magassága a horizonthoz képest a 38. fokon meg nem állapodott. Ekkor már csak keletnek kellett fordítani a hajót és békésen hazataláltak Lisszabon kikötőjébe.

Ahogy a Sarkcsillag ilyen egyszerűen használható az északi irány és az északi szélesség földrajzi meghatározására, úgy a Canopus csillag a déli irány és szélesség pozicionálására még könnyebben. De nem csak a térbeli, hanem az időbeli pozíció meghatározására is. És ez a naptár funkciója teszi számunkra még érdekessebbé.

 

A Canopus csillag

Canopus vagy Phrontisz Onetoridész? Az ókorban a „beszélő” neveknek kiemelten fontos szerepe volt, melyekkel más és más tulajdonságára utaltak. Mellár Mihály a Canopus névben a már idézett KéN-BűZ mellett a Canopus csillagot is joggal felfedezi. Azt a Canopus csillagot mely a déli félteke egyik legjobb irányjelzője. Ahogy a Sarkcsillag az északi irányt, úgy a Canopus a déli irányt határozza meg. De míg Egyiptomtól északra csak a halvány Poláris, addig a Földközi-tengertől délre szinte csak a ragyogó Canopus látható, melynek égi felbukkanása többlet jelentéssel is bír(t) a tengerjáró népek számára.

canopus_1.pngAz Orion/Nimród égi vadász és a Szíriusz alatt felbukkanó hatalmas égi Argosz hajó nemcsak pontos és könnyen felismerhető tájékozódási pontként szolgált az őseinknek, hanem nagyon fontos szimbolikus jelentéssel is bírt. Ahogy éjjelente a déli sarkpont irányában az orránál fogva kiemelkedik a hatalmas Argosz hajó a hullámok közül, majd órákkal később kicsit nyugatabbra a horizont alá bukik – magával ragadó élmény lehetett azoknak, kik a csillagképek mögött el tudják képzelni a hozzájuk tartozó csillagképeket, történeteket, szimbólumokat is. Az Argosz hajótest alján lévő nagyon fényes Canopus csillag eközben félkörívben körbejárta a Déli sarkpontot– ezzel is a déli sark irányát mutatva pontosan a hajósoknak.

A Canopus (α Carinae, Alpha Carinae) egy első fényrendű csillag a Hajógerinc csillagképben. A második legfényesebbcsillag az éjszakai égbolton (a Szíriusz után). Magyarországról nem látható. A 19. századig Alpha Argus néven volt ismert, a neve az 1930-as Nemzetközi Csillagászati Unió közgyűlésén változott meg, amikor az Argo csillagképet több kisebb részre bontották. Valószínűleg ez az egyetlen olyan első fényrendű csillag, amit egy személy után neveztek el…

A helyzete még a Föld precessziója miatt sem változott annyit, hogy látható lett volna az utolsó néhány ezer évben akár az ókori Róma, akár az ókori Görögország számára. Az ókori Egyiptomból azonban látható volt.  -wikipedia

canopus_3.pngA Föld precessziós forgása eredményeként ezer évenként eltérő lehet egyes csillagok láthatósága (lásd:www.naput.hupont.hu/4). E 26 000 éves precessziós Föld tengely körforgás eredményeként a csillagos égbolt közepe is az évezredek alatt lassan eltolódik. Bár napjainkban az északi féltekén az alig látható Poláris Sarkcsillag körül forog a csillagos égbolt – ez nem volt mindig így. 14 000 évvel ezelőtt mind az északi, mind a déli égbolton egy-egy fényes csillag, a Vega és a Canopus volt a középpontban. (Végvári József az Égigérő paszuly népmese elemzése révén nem kevesebbet feltételez, minthogy e mesénk a 14 000 évvel ezelőtti csillagos égbolt állását hagyta ránk - lásd: www.naput.hupont.hu/34). Mi van ha hasonló emlékezet jelenik meg valamilyen formában az Odüsszeia ezen sorai között is?

Ahogy már korábban is megtettük, most újra a Stellarium planetárium programot érdemes vallatóra fogni (www.naput.hupont.hu/90), hátha egyéb érdekességeket is elárul Canopus és az Argosz csillagkép múltjából. De mielőtt nekifognánk ezen égi tünemények megismeréséhez, nem árt egy tényt ismertetni. Már Ptolemaiosz 48 csillagkép elnevezése között is szerepelt az Argosz csillagkép, melyet a XVIII. századra mégis három felé harmadoltak, de így is azért megmaradt a korábbi egységes hatalmas hajótestre utalás.

canopus_2.pngArgo Navis is the only one of the 48 constellations listed by the 2nd century astronomer Ptolemy that is no longer officially recognized as a constellation. It was unwieldy due to its enormous size: were it still considered a single constellation, it would be the largest of all. In 1752, the French astronomer Nicolas Louis de Lacaille subdivided it into Carina (the keel, or the hull, of the ship), Puppis (the poop deck, orstern), and Vela (the sails).  -wikipedia

A Stellárium planetárium program rögtön visszaigazolja a wikipedia fenti mondatait. Napjainkban Athén környékén már nem tud felemelkedni a látóhatár fölé a Canopus. Bár már majdnem eléri a horizont vonalát, de mégis alatta marad napjainkban is, ahogy az ókorban is.

canopus_4.pngDe ezt személyes utazásaink alkalmával magunk is könnyen leellenőrizhetjük. A csillagos égbolton a Canopus megtalálását nagyban elősegíti, ha az Orion csillagkép Bika csillagképhez közelebbi vállát képzeletben összekötjük az övével, majd meghosszabbítjuk közel hatszorosára, míg egy Szíriusz erősségű csillaghoz nem érünk.

Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta… Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.
- Homérosz Odüsszeia

Homérosz e rövid idézetében több fontos információt is közöl az olvasóival: Az egyik, hogy a hajnali napsugárnak kell az égi hajókormányost gyengéden lenyilaznia. Mit is jelent ez? A hajnali felkelő napnak kell elhalványítani a fényes Canopust. Ez a feltétel elég egyértelmű, mely csak az adott évezredek meghatározott hónapjának pár napjában érvényesülhet a leírtak szerint. De melyik évezredben és melyik hónapban? A Stellárium program szerint csak a Jézus születése előtti és utáni évezredekben képes a Canopus csillag elég magasra felemelkedni a látóhatár fölé ahhoz, hogy a mediteránum déli részén a hajnali napsugár ki tudja oltani a fényét. De ekkor sem a mai Athén magasságában!

A hajdani minószi civilizáció székhelyének számító Krétán (a mai Herakleiton-Heraklész fővárosban) a fényes Canopus csillag szeptember végétől március közepéig látható a napjainkban. De csak SZEPTEMBER utolsó napjaitól kezdve teljesül az a feltétel, hogy a horizont fölé emelkedő csillagot a felkelő Nap fénye homályosítja el. Télen már gondtalanul járja Canopus az égi körpályáját a déli irány felett, sem a horizont fölé emelkedését, sem a lenyugvását nem zavarja meg a Nap nyílvesszeje. Tavasszal, március közepén már megint a fényes napsugarak befolyásolják a láthatóságát, de immár a lebukó Nap teszi láthatóvá a horizont felett járó csillagot, azaz a Nap nem lenyilazza, hanem éppenséggel lehetőséget biztosít a Canopus tündöklésének.

De haladjunk vissza az időben a planetárium program segítségével. Meglepő módon a feltételezett trójai háború évszázadában tapasztalható meg először, hogy a horizont fölé emelkedő Canopust a hajnali napsugarak nyilazzák le! A csillagászati program szerint erre csak azi.e. 1700 körüli évtizedekben volt először képes a Nap, több mint tízezer év után először. De ennek tényleges láthatósága csak pár évtizeddel később volt igazán látványos, amikor már nemcsak a horizont vonalat érte el a Canopus, hanem fölé is tudott emelkedni!

Ahogy már az Odüsszeiától megszokhattuk, minden sorának többlet jelentése van. Olyan jelentések, melyek csak mélyebb csillagászati vagy éppen asztrológiai összefüggések felismerésével fedik fel igazi jelentésüket. Csak emlékeztetőül: az eposz cselekményében a napok múlása pontosan igazodik a Nap égi útjához (lásd www.naput.hupont.hu/27), hasonlóan 108 kérő legyőzésével Odüsszeusz az időt, vagy inkább a vízöntői időcsapdát győzi le (lásd www.naput.hupont.hu/30).

Első pillanatban fel sem tűnik nekünk, hogy nagyon is konkrét csillagászati tér-idő pozicionálás fedezhető fel ebben a rövid Menelaosz sorsáról szóló idézetben is. A feltételezett trójai háború és a szantorini vulkánkitörés évszázadaiban először megtapasztalt csillagászati jelenség (a fényes Canopus csillag lenyilazása a hajnali napsugarak által) bár még napjainkban is megfigyelhető, de ez már nem tart sokáig. Krétán, a minószi civilizáció hajdani központjában (a csillagászati program szerint) még csak ezer évig.

Jogos lehet a felvetés, ha több ezer évig látható egy csillagászati jelenség, akkor az mégis hogyan kapcsolódhat, vagy éppen bizonyíthat bármi történelmi eseményt? A csillagászati jelenség megjelenésével, esetleg annak megszűnésével. Vélhetően egy nagyon látványos csillagászati jelenség kezdeti időpontja számított, és ehhez kötötték az „univerzális” időrendszerben a minószi civilizáció és Trója lerombolásának időpontját is. (A félreértések elkerülése érdekében fontos pontosítani, nem azért vált láthatóvá Canopus heliákus kelése Kréta térségében, mert a minószi civilizációt egy természeti katasztrófa megsemmisítette, hanem mert e fontos esemény körüli évtizedekben egy olyan csillagászati jelenség vált hosszú évezredek után újra megfigyelhetővé, mely elég látványos, hogy a katasztrófa időpontjához kapcsolják.)

De nézzük tovább Canopus hajnali tündöklését más földrajzi szélességekről is, hiszen joggal feltételezhetjük, hogy e Homéroszi mondat mögött egyéb érdekességeket is felfedezhetünk. Ahogy Pap Gábor szokta mondani, Rózsa Sándor, vagy Sobri Jóska személyéhez kötött események mögött is több betyár cselekedetét lehet felismerni, úgy vélhetően Canopus hasonló heliákus felkelte (más földrajzi szélességekről) is nagy eséllyel egyéb történelmi eseményekre utalhat.

canopus_5.pngAthén és a krétai Herakleitont követően érdemes a Nílus deltájánál is kicsit kutakodni, méghozzá az egyiptomi Héraklész és Canobosz (esetleg Canopus?) városoknál. Ahogy a latin mondás is tartja: „Nomen est omen” - A név kötelez! Ha egy városnak ugyanazt a nevet adják, amit egy csillagnak, akkor ott biztosan létezik csillagászati kapcsolódás is. Az egyszerűség kedvéért a programba a közeli Alexandria nevét beírva látható, hogy i.e. 3500-tól 8500 éven át (kb. i.sz. 5000-ig) a Canopus nemcsak, hogy a látóhatár fölé emelkedik a Nílus deltájában, hanem a hajnali napsugarak még le is nyilazzák, úgy ahogy Homérosz is megírta.

 

Canopus és a rejtélyes minószi és trójai kapcsolat?

Eddig már két érdekes csillagászati tényt találtunk a Canopus égi járásával kapcsolatban:

  1. Krétán a feltételezett trójai háború évszázadában tapasztalható meg először, hogy a horizont fölé emelkedő Canopus, amint a hajnali napsugarak lenyilazzák.
  2. Majd ezer kilométerrel délebbre, a Nílus deltájában 17 000 ezer évnyi pihenő után i.e. 3500 táján jelent meg újra a Canopus az égen, mely időpont nagyjából egybeesik a minószi kultúra létrejöttével. Két érdekes időegybeesés, a minószi kultúra felbukkanása és a szantorini vulkánkitörés időpontja, a minószi civilizáció katasztrófája között és mindkettő a Canopus speciális égi felkeltéhez igazodik. Ezek szerint a Canopus csillag a minószi civilizációnak a keletkezésére és hanyatlásának időpontjához is tájolható? Ez csak véletlen egybeesés lenne?

De térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy ki is Menelaosz kormányosa? Homérosz Odüsszeiájának csak úgy „mellékesen” megemlített mondata a Canopus csillag égi mozgásának ismeretében már sokkal érdekesebb:

 Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta… Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.

Vélhetően a  Canopus csillag, mely pontosan mutatja a déli irányt megegyezik azzal a kormányossal melyet Homérosz szerint Phoibosz Apollón (a Napisten) gyöngéd  nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta”. Ahogy már korábban megtapasztalhattuk, Homérosz Odüsszeiájának minden sora fontos információkat hordoz, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a hajó kormányosra vonatkozó sorok is valami érdekességeket rejthetnek. De mit?

A bársonyos hajnali napfény érkezéséről, mely elhomályosította még Canopus erős (Szíriuszhoz mérhető) fényét is – már szó volt. Ha ez így is van, akkor Homérosz miért nem Canopusznak nevezi a kormányost, miért hivatkozik rá Phrontisz Onétoridés névvel? Talán mert ennek a névnek is többlet jelentése van? A görög ismerőseim e név első felében szinte egyértelműen és azonnal a Φροντίζω – ellát, gondoskodik igét és a Βροντή - mennydörgés szavakat vélték felismerni. Tehát Menelaosz kormányosa nemcsak pontosan mutatja a déli irányt, de még gondoskodik is a rá bízott utasokról, sőt utal esetleg a mennydörgés, villámlás, vulkánistenekre (pl. Baál, Zeusz) is?  De miért van szükség a gondoskodására vagy éppen a dörgés megemlítésére? Talán mert így pontosabban utalhat arra az időszakra, melyben Menelaosz is kénytelen egy egyiptomi kitérőt tenni?

Gondoskodás és Dörgés. Mellár Mihály által felvetett Canopus - KéN BűZ kapcsolatban lehet az ókor legnagyobb vulkán kitörésével, mely a mai Szantorini sziget nagy részét is szinte felemésztette. De ez a hatalmas vulkán kitörés nemcsak a gyönyörű égei tengeri sziget nagy részét repítette a levegőbe, hanem a „közelben lévő” krétai, minószi civilizációt  is elpusztította, így utat engedett a dór (akháj) barbár törzsek megállíthatatlan hatalomátvételéhez a térségben. De a trójai háború valós eseményei is e vulkán kitöréshez kapcsolódhatnak? Vélhetően Mellár Mihálynak igaza van ebben is, ahogy a Hol volt, hol nem volt (http://www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0114.pdf) tanulmányában ezt meg is fogalmazta.

A KéN BűZe KöNNYezésre KéNYszerít, ha a BűZ nem űz el akkor az életed leKoNYulhat, elHuNYsz és az örök HoNba vONulsz, a fortyogó KéN-BűZébe, melyhez az irányt CaNoBuS mutatja. Az elHuNYás közeledtére néha a test BűZös GeNNyesedései figyelmezetnek, ilyenkor illóolajokkal beKeNjük a testet. A KeNYés KéNYeztet, KéNYelmet nyújt, mivel a halálra emlékeztető GeNNY-BűZt elűzi, vagy legalábbis KöNNYíti. A felKeNés megszabadít a testi BűZöktől, és KeNettel teljes viselkedésre KéNYszerít. Tehát a csillag hun neve: Keniveni = KéNi-FéNY vagy KeNőFéNY = Szentelőfény olvasatai végeredményben megerősítik a Canopus nevének eredetét és eredeti értelmét. A kén-bűzös tűzhányókitörés óriási erősségű lehetett, ha Menelaoszt úgy megfélemlítette, hogy hazája helyett Egyiptomba kényszerült kormányozni hajóját. Tette ezt az a Menelaosz akinek a szaglószerve még ki sem tisztulhatott az élők, haldoklók, halottak és már foszló testek ezreinek az elégetésétől, a porig égett ellenséges város üszkeinek orrfacsaró bűzétől. A mítosz hozzáköti Trója elestét egy óriási vulkán kitöréséhez, ennél pontosabb időmeghatározásra nagyon kevés esély van. De nemcsak Trója eleste köthető e kitöréshez: ebben az időben semmisült meg Mükéne, lett Tiryns és Pylos tűz martaléka és számos kisebb település is ekkor vált lakatlanná. És erre az időszakra tehetők az úgynevezett tengeri népek beözönlései is.

Mikor is történhetett mindez? A geológusok radiokarbon vizsgálatok alapján i.e. XV-XVII századi időpontokra teszik általánosan elfogadva e természeti katasztrófa kitörésének időpontját. A történészeknek azonban már nehezebb a feladatuk, ők csak egy általánosan elfogadott időrend alapján kénytelenek elhelyezni eseményeket az időszalagon – ami aztán sokszor köszönő viszonyban sincs a valósággal. Véleményem szerint ilyen okok miatt távolodik el egymástól több ismert esemény is az időszalagon. E vulkán kitörés eredménye lehetett az akkori fennálló stabil államhatalmi rendszerek időszakos, vagy akár végleges megroppanása, ugyanúgy, mint a szemita népek hirtelen nagy arányú megjelenése, térhódítása is a történelem színpadán. Például az állítólagos egyiptomi kivonulás, vagy az egyiptomi a búza árának közel húszszorosára felemelkedése, de a rejtélyes trójai háború is, melyek nagyon is kapcsolódnak a minószi civilizáció összeomlását is eredményező vulkánkitöréshez.

Tűzhányó-kitörés, cunami, és földrengés-vihar megtépázta, sérülékeny, védhetetlen várak/városok sora esett áldozatul az új bronz és vasfegyverekkel olcsón felszerelt, de a sorozatos katasztrófák miatt gazdátlanul maradt zsoldos seregeknek, melyekhez csatlakoztak, a zürzavart fokozandó, szárazság és rablások következtében előállt éhinség hajtotta tömegek. Shell Peczynski írja a The sea people and their migration című dolgozatában: “Maradtak ránk adatok a terület összes nagyobb hatalmától élelem hiányokról. A szárazság terméskieséshez vezet, ez éhséghez, ami pedig kétségbeeséshez és/vagy halálhoz vezet. A zavargásokban sokan meghaltak. Ez döntő jelentőségű. Görögország lakossága 75%-kal esett vissza, Sumér lakossága 25%-kal csökkent, és az iráki Diyala körzet lakossága körülbelül 75 százalékkal. Feljegyezték a túlélők elköltözését. Ezek megélhetést keresve távoztak. Ez az aszály-elmélet igazolta a tanújeleket. Ami megtörtént a múltban, az megtörtént ebben az ötven éves időszakban is amire összpontosítunk az elvándorlással kapcsolatban, és ez megtörtént később Alexandriában.” Ugyancsak Peczinskitől olvashatjuk, hogy “Merneptah nyilatkozata figyelmeztet arra, hogy a betörő tengeri népeket ‘szájuk szűksége kényszerítette Egyiptomba jönni’. Ez a kinyilatkozás arra utal, hogy azok élelem után kutattak, és ha a gabona Egyiptomból származik, akkor ott található meg a boldogulás … A szűkölködés közepette az élelem birtoklása érték és szükség a túléléshez. A bronzkor-végi összeomlásnak és széleskörű mozgolódásnak kellett, hogy legyen egy kiváltó oka. Az egyiptomi adatok az ie. 1182-1127 időszakra világosan kimutatják, hogy a búza ára 8-24-szeresére növekedett és ilyen felfújt maradt a század végéig.”

Mintha nagyon is összeillenének az események, bár a hivatalosan elfogadott évszámok között félezer év az eltérés. Azért érdemes elgondolkodni, hogy milyen természeti katasztrófa pörgette fel hajdanán az egyiptomi búza árát? Ha nem természeti katasztrófa, akkor fél évszázadon át tartó „tőzsdei” spekuláció? Én inkább hajlok arra, hogy ugyanaz az esemény, ami Trója elestéhez és Menelaosz egyiptomi búza ügyletéhez is hozzájárult. Talán a két esemény kiváltó oka ugyanaz, csak a történetírásban meglévő pontatlan évszámozás eredménye ez a félezer évnyi eltérés. Mielőtt kizárnánk ennek lehetőségét érdemes csak a fantomkorszak problémájára gondolni (lásd: http://maghreb.blog.hu/).

Odüsszeusz harmadik énekében is mindez szerepel:

Trója felől együtt szálltunk a hajókkal a vízre
Átreidész s magam én, egymásnak jóakarói;
ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón
gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta,
míg kormányrúdját tartotta a fürge hajónak,
Phrontisz Onétoridészt,
aki minden földilakó közt
legjobban vezetett gályát,
ha vihar dühe tombolt.

Így ott hátramaradt, bármint vágyott is az útra,
elföldelni a társat, az áldozatot bemutatni.
Majd amikor nekivágott ő is a borszinü víznek,
és üreges gályákkal elért a maleiai csúcsig,
akkor a messziredörgő nagy Zeusz szörnyü hajózást
mért rá, mert süvitő szeleket zuditott a vizekre,
s roppant hullámok magasodtak, akár a hegyormok.
Kettévágta a rajt, s a felét Krétába sodorta
,

merre küdón nép él az Iardanosz áradatánál.
Van bizonyos meredek, tengerbefutó sima szikla
Gortüsz széle fölött, a ködülte vizek közepében,
bal kiszögellését a Notosz veri-csapja habokkal,
Phaisztoszt; és a nagy áradatot kicsi szirt veri vissza.
Hát ide ért egy rész, s a halált mégcsak kikerülték
embereik, de a bárkákat szétzúzta a hullám
zátonyokon; s kékorru hajói közűl ötöt elvitt
és csak Egyiptomban tett partra a szél meg a vízár.
Ott azután gabonát s aranyat gyűjtött Meneláosz,
bárkákkal bolygott
idegenszavu nép birodalmán…

Újraolvasva Homérosz sorait ezek akár egy cunámi leírásnak is beillenek. Roppant hullámok magasodtak, akár a hegyormok… vízár”. Majd a gabonát s aranyat gyűjtő Meneláosz” is nagyon elgondolkoztató. Hiszen ekkor a búza ára szinte már aranyárba emelkedett. Mi késztethette Menelaoszt, a harcost, a királyt kalmárkodásra, ráadásul egy „idegenszavu nép birodalmán” bolyongva?!

A szantorini vulkán i.e.1650 körüli kitörése nemcsak a Krétához közeli sziget nagy részét repítette a levegőbe, hanem a hatalmas szökőárjával, hamuesőzésével, az évtizedekig tartó klímaváltozásával a minószi civilizációt is romokba döntötte.  Drasztikus népességcsökkenés, éhíségek, népvándorlások, központi hatalmak meggyengülése, robbanásszerű élelmiszer árnövekedés és élelmiszerhiányok jellemezték a vulkánkitörést követő évtizedeket. És Menelaosznak sem volt más választása – csak a megalázó, de busás hasznot és túlélést biztosító kalmárkodás.. Vagy esetleg nem is állt távol Meneláosztól ez a foglalkozás, hiszen a királysága is csak röpke évtizedekkel korábbról származik?

Olvassuk tovább Mellár tanulmányát:

Platón (i.e. 427-347), aliász Kritiász (Critias), 10 éves volt amikor 90 éves nagyapja, aki ugyancsak Kritiász névre hallgatott, elmondta neki azt a történetet amit apjának, Dropidesznek, a barátja, a legbölcsebb embernek és legnemesebb költőnek tartott Szolón (i.e. ?638-558) Atlantiszról mesélt. Szolón Atlantisz történetét az egyiptomi Szaiszban hallotta egy ottani paptól, aki a templomában őrzött feljegyzésekre, krónikára hivatkozott. Szaisz védszentje Neith istennő, aki a görög Athéné megfelelője, így Szaisz és Athén testvérvárosok. Az egyiptomi pap elmondja Szolónnak, hogy amiről beszél arról azért nem tudnak a görögök, mert egy özönvíz „csak azokat hagyta meg közülletek, akik betűvetés és más oktatás hiján voltak, és így nektek előlről kellett kezdeni, mint a gyerekeknek, nem tudva, hogy mi történt a régmúlt időkben a mi avagy a magatok körében.” A ’pap’ lényegében arra utal, hogy Atlantisz katasztrófáját népesség- és műveltségcsere követte „ezért ti nem tudhatjátok, hogy ott a ti területeteken egykor minden idők legbecsületesebb és legnemesebb emberfaja honolt és hogy te és az egész városod a túlélők egy kis magjából vagy maradékából származtok.” Hát igen, ebből a pár túlélőből, no meg a balkáni hegyekből leözönlő vad akháj és dor pásztorokból kovácsolódott össze, néhány sötét évszázad alatt az új hellén-görög nép. Szolón személyében ez az új nép keresi dicső múltját az egyiptomi feljegyzésekben.         Forrás: Mellár Mihály a Hol volt, hol nem volt

A vulkán pusztítás és az azt követő szökőárak eredményeként egyik pillanatról a másikra eltűnt a minószi kultúra (és esetleg Trója is) a központban. Azonban a perifériás területeken (Egyiptom, Hettita birodalom, Mükéné) bizonyos formában továbbélhetett. De az alapjaiban megrendített Balkánt már könnyen meg tudták hódítani azok a Menelaosz, Agamemnon és Odüsszeusz által vezetett, irányított barbár dór-akháj-görög törzsek, akiknek ellőről kellett kezdeni a tudás lassú, de nagyon lassú megismerését. Évszázadok telhettek el így. Hiába foglalták el az új görög törzsek a korábbi városokat (pl Mükénét, Spártát) mégis idő kellett, amíg a háborús gondolkodást lassan magasabb eszmék is kezdték felváltani és megjelent a tudomány, a filozófia, művészet (Thalész, Phitagorasz, Platon…) és időközben már a peloponnészoszi félsziget déli részén és a közeli szigeteken is megjelent a Canopus csillag, hogy számukra is pontosan jelezze a déli irányt.  És ekkor már nemcsak az egyiptomiak és a krétaiak „kiváltsága” volt a Canopus égi útmutatása, hanem azé a fiatal görög népé is, aki eddig is mint ősi mesterére tekintett az egyiptomiaknak, szkítáknak (lásd: Marcus Justinus Világkrónika www.naput.hupont.hu/8) és esetleg a krétaiaknak is.

Ennek végiggondolása után már csak össze kell kapcsolni a régmúlt megmaradt emlékeit.  

A dóroknak (a vélhetően az Iliászban akháj név alatt szereplő törzseknek) az egyik legrégebbi ellenfelei azok a szkíta származású hettiták (trójaiak) és minósziak lehettek, akik sokáig kordában tartották a hódítási törekvéseiket mind Anatóliában, mind a Balkánon és a görög szigeteken. Azok a szkíta népcsoportok, kik vélhetően a egyiptomi uralkodói családban is fontos szerepet töltöttek be és nemcsak mind fontos katonai erőként voltak jelent a Ramszesz fáraók birodalmában. Talán ezért is szerepel a minószi eredetmondában ez a meglepő mondat:

 Minótaurosz egy szörny volt, ezért egy labirintusba zárták. Táplálékul minden évben 10 athéni ifjat és 10 athéni leányt áldoztak fel neki

canopus_6.pngMiért athéniakat kellett a Minótaurosznak feláldozni, és miért éppen húsz főt? Nem volt közelebb feláldozható leány és legény? Talán Athén lehetett a külső ütközőpont a krétaiaknak az egyre erőszakosabban érkező dórokkal? Csak a térképet elnézve, nagyon is lehetséges. A peloponnészoszi félsziget (Mükénével és a későbbi Spártával együtt) elég jól védhető önállóan is Attika ellen. Sőt, elemi érdeke egy erős önálló krétai népnek, hogy védelmi állásokat alakítson ki a Kréta felé benyúló félszigeten, hiszen éppen Spárta, Mükéné és Athén felől az egyik legkönnyebben megközelíthető, sőt támadható is a szárazföld irányából.

De miért éppen húsz főt kellett feláldozni a Bika számára? Talán ez is a világkorszakkal van kapcsolatban, amit az Odüsszeia elemzésben már bőven kitárgyaltam korábban (Lásd: www.naput.hupont.hu/30). És mi ezek az emberáldozatok? Mintha hasonló logikát fedezhetnénk fel a közép amerikai indián emberáldozatok mögött is…

Mellár Mihály összefoglalójában így zárja a tanulmányának gondolatait:

A bronzkorban Kréta uralta a Földközi-tengeri hajózást és kereskedelmet. A minósziak tengerészetükkel és hajóikkal teljesen kisajátították maguknak Ibéria, Bretagne és Cornwall, valamint az amerikai Nagy-tavak réz és ón kincsének beszállítását a keleti Mediterráneumba. Egyeduralmi helyzetük folytán hatalmas gazdagságra tettek szert, de egy óriási, soha nem tapasztalt méretű tűzhányó kitörés i.e. 1450 körül szétrobbantotta egyik fő bázisukat, Thera (Szantorini) szigetét, a robbanás okozta cunami pedig a tengerbe söpörte, szinte teljesen elnéptelenítette Krétát. Ez a történet nagyjából megegyezik Platón Atlantiszról szóló beszámolójával. Az atlantiszi, kb. 1200 gályát számláló hajóhad egy része nagy valószínűséggel úton hazafelé értesült, hogy valójában nincs hová hazatérni. Ezeket a hajókat fogadta be Mükéne és a többi, ma Görögországhoz tartozó város, illetve Trója és más kis- ázsiai kikötők. Mindkét oldal megpróbálta szövetségesei segítségével visszaállitani az atlantiszi aranykort. A trójai háborúnak, melyben – így, teljesen érthető módon – mindkét fél ugyanazt a nyelvet beszélte, nem volt tétje: a közben beindult vaskorral okafogyottá vált, így a háborúnak csak vesztesei lehettek…

A Keleti-Mediterraneum szinte teljes anyagi, szellemi és emberi állománya eltűnt egy ötven éves katasztrófasorozatban: “Számos ismérv sugall esetleges földrengés-károsodást: beomlott, toldozott vagy megtámogatott falak; összelapított csontvázak, vagy holttestek az omladékok alatt; egymással párhuzamosan fekvő feldöntött oszlopok; árkádokelcsúszott alapkövei, és kapualjak meg falak lehetetlen szögekben dőlve vagy eredeti helyükről kimozdítva … A régészek széleskörű bizonyítékát találták ilyen földrengés-károknak a válságos ie. 1225-1175 időszakban. Az égei térségben valószínűleg földrengések sújtották Mycenae, Tiryns, Midea, Thebes, Pylos, Kynos, Lefkandi, a Menelaion, és Kastanas városokat; Thessalyban Korakou, Profitis Elias … és a Kelet-Mediterraneumban földrengés-kár látható többek között Trója, Karaoglun, Hattusa, Ugarit, Alalakh, Megiddo, Ashdod és Akko romjain.”9 Amos Nur & Eric H. Cline, Earthquake Storms: What triggered the collapse? Tűzhányó-kitörés, cunami, és földrengés-vihar megtépázta, sérülékeny, védhetetlen várak/városok sora esett áldozatul az új bronz- és vasfegyverekkel olcsón felszerelt, de a sorozatos katasztrófák miatt gazdátlanul maradt zsoldos seregeknek, melyekhez csatlakoztak, a zűrzavart fokozandó, a szárazság és rablások következtében előállt éhinség hajtotta tömegek. Ezeket a tömegeket növelte az atlantisziból lett mükénei bányászok, kereskedők, tengerészek és más, a gyarmatokon munka nélkül maradt emberek, a ’tengeri népek’ új megélhetést kereső hajóhada. A Platóni Atlantisz-rege nagyon is hiteles: noha nem ’egy nap és egy éjszaka’ tűnt el a birodalom népestől, de Thera katasztrófális felrobbanását követő belháborúk és az i.e. XII. század fordulója körüli kb. ötven évig tartó földrengés-viharral járó gyászos csapások szinte teljesen elnéptelenítették a Földközi-tenger keleti részének városait. Kis-Ázsiában ugyan megmaradt ideig-óráig az atlantisziak néhány utódnépe (károk, lüdök, lükik/turok, ...), de a városi-polgári lakosság akár 75%- ig menő elvesztése következtében fellépő, és a birodalom összeomlása után maradt hatalmi és népességi vákumot, végérvényesen a szemita és indo-európai népek töltötték fel.

Ha Mellár Mihály felvetése jogos, hogy az 1200 gályát számláló  (minószi)  hajóhad egy része nagy valószínűséggel úton hazafelé értesült, hogy valójában nincs hová hazatérni. Ezeket a hajókat fogadta be Mükéne és a többi, ma Görögországhoz tartozó város, illetve Trója és más kis- ázsiai kikötők. Mindkét oldal megpróbálta szövetségesei segítségével visszaállitani az atlantiszi aranykort.

Homérosz leírása alapján Phrontisz Onétoridészt, „aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.” – vélhetően minószi származású volt, aki pontosan ismerte a Nílus vidékét is a Canopus égi járását is (bár lehet, hogy Ő maga volt a Canopus csillag személyesen). De miért is fordult délre Egyiptomnak? Talán mert útközben hírt kapott, hogy a Földközi tenger keleti medencéjét pusztító földrengés sorozat és a vulkánkitörés mérgező gázai Egyiptomot kevésbé pusztították? Talán ezt a területet tekintette a legbiztonságosabbnak mind a természeti katasztrófák, mind az egyéb felfegyverkezett dór hordákkal szemben? Vagy, mert a Nílus deltája volt pontosan a déli irányban, és arra mutatott a Canopus? Vagy éppenséggel a csillagokba szökött gabona árak miatt, az egyiptomi búzáért?

 

A TÜNDÉRosz após…

„S míg magam (Menelaosz) ott vagyonom sokaságát gyűjtve bolyongtam (Egyiptomban),
addig a testvérem
(Agamemnon)
váratlanul ölte meg otthon
gyilkosa, titkon-orozva, veszett felesége cselével;”
                                                              Odüsszeia negyedik ének

Agamemnon és Menelaosz testvérek és mindegyik király a maga területén. Mintha csak az ő életükben osztották volna fel Attikát (Athént) és Pelóponnészoszt (Spártát) egymás között. Ha a helyi akháj királyságok legalább egy generációval korábban alakultak volna ki, akkor nekik vélhetően nem testvéreknek, hanem csak unokatestvéreknek kellett volna lenniük.

Ahogy Menelaos és Agamemnon testvérek, úgy a feleségeik is: Menelaos felesége a szépséges Heléna és Agamemnon felesége Klüteimnésztra, kiknek apja az a Tündaros/ Tündér-osz (vélhetően szkíta származású) spártai király, akire már az Odüsszeia napút elemzés elején is bőven utaltam.

“Miért pont Spártába kell Telemakhosznak elindulni? Csak az eposz ismerete nem segít ennek megértésében, szükség van ehhez a görög mitológiában jártasságra is.

A cselekmény szempontjából mindegy mere indul Telemakhosz, hiszen mindent megtudhatna az apjáról Athénétől. De Athéné nem árul el semmit Telemakhosznak, hanem csak indulásra bátorítja. Jelen esetben nem a szerzett tudás a fontos, hanem az aktív cselekedet, ezért kell Telemakhosznak azonnal elindulnia. 

De miért Spártába? Mi az, amit csak ott találhat meg? Az biztos, hogy nem Meneláosz a kulcs ennek megértésében, hanem inkább a felesége, a szépséges Heléna, aki miatt a trójai háború is kirobbant. Heléna édes- (vagy inkább nevelő)apja Tündarosz, akinek a beszélő neve szintén jó kiindulási támpont lehet számunkra. A görög férfi neveknél meglévő –osz névvégződést elhagyva a név jelentése rögtön előtűnik: Tündar- Tündér, ... mely a sumér ISTEN szóval van kapcsolatban. A görög mitológia egyik érdekessége épp Tündaroszhoz és fiaihoz (Szép Heléna bátyjaihoz) Kasztorhoz és Polluxhoz kapcsolódik. A hiú Zeusz hogy tűrhette meg más halandó magzatát abban az anyaméhben, ahol éppen a saját gyermeke is fejlődött? (Hiszen a híres ikerpár közül csak Kasztor származott Tündarosz királytól, a másik Zeusz sarja volt) Hogy lehet, hogy Zeusz nemcsak megtűrte a fia ikertestvérét, hanem még az örök életettel is megajándékozta őt a halála után- akár a saját sarját? Ez nagyon nem jellemző Zeuszra! Talán mert épp a származása alapján volt méltó Kasztor erre a Zeuszi kegyre? Talán mert a híres ikerpár mindkét tagja isteni, sőt főisteni leszármazott volt, csak éppen két különböző isten apától és két különböző korból - a sumér-szkíta és a görög kultúrából?”  - Odüsszeia napút elemzés I. (www.naput.hupont.hu/27 )

És ennek a Tündarosz királynak a gyermeke volt a híres Kasztor és Pollux ikerpár is (kiknek a nevét az Ikrek csillagkép két fő csillaga viseli), valamint az két –Tróját leromboló- akháj vezető feleségei: Heléna és Klüteimnésztra. Sőt e Tündarosz király unokahúga az a Penelopé volt, aki később Odüsszeusz felesége lett.

Lányait, Helenét és Klütaimnésztrát a két Atreida-fivér,   Menelaosz és   Agamemnón vette feleségül. Helené férjhez adása előtt nagy ijedelem érte a Spártába sereglő kérők miatt, mivel megijedt, hogy a kérők tömege majd megöli a kiválasztottat és lerombolják a városát is. Odüsszeusz tanácsával sikerült megelőzni a bajt, akinek hálából segített unokahúga, Pénelopé kezét megkérni.” -   Wikipedia  Tündareósz

Tündarosz mindkét lánya szenved a házasságában. Heléna elmenekül a férjétől Trójába, a nővére Klüteimnésztra a fiával együtt megöli a férjét, Agamemnont. De miért is ez a nagy gyűlölet, utálat a férjeikkel szemben? Talán mert mindkettőt belekényszerítették egy kényszer házasságba? Talán egy olyanba, amire még az apjuk sem tudott nemet mondani, mert már legyőzötté vált a saját birodalmában? Erre utal az is, hogy a dicsőséges Tündarosz király fél a lányai kérőitől. Milyen kérők lehetnek ezek? Nagy eséllyel olyanok, akik a kardjukkal kívántak súlyt szerezni a házassági igényüknek. Odüsszeusznak mi lehetett a tanácsa? Talán az, hogy érdemes a leghatalmasabb akháj (dór) vezetőknek felajánlani a lányaikat, akik cserébe megvédik majd az erőszakos, bosszúra éhes kérőktől?

Ahogy Tündarosznak, úgy az unokahúgának, Penelopénak is minden oka megvan, hogy féljen a kérők bosszújától. De erről már az Odüsszeiában lehet olvasni, ahol a 108 kérőnek nagyon komoly szimbolikája van (www.naput.hupont.hu/43 ).

Agamemnon meggyilkolásának egyik magyarázata Euripidész Iphigenia Auliszban  drámájában fogalmazódik meg. A Trója elpusztítására összegyűlt akhájok a mai Krím félszigeten (Fekete-tenger északi részén) feláldozzák Agamemnon leányát, aki az áldozati oltáron szarvassá válik, majd nyomtalanul eltűnik.

Jogos a kérdés, mit keresnek a görögök a Fekete-tenger északi részén, messze a hazájuktól, ráadásul a feltételezett Trója által őrzött Márvány-tengeri szorosokon túl? Ez logikátlan, akár a gyülekezés pont, akár az, hogy a trójaiak átengedik a teljes ellenük szövetkező görög hajóhadat a hátuk mögé! De ha elfogadjuk, hogy a görög félsziget meghódítása előtt gyűltek már ott össze a dórok és határoztak Trója (esetleg Minósz) sorsáról, akkor hirtelen érthetővé válik ez is.

Szarvassá változott királyleány… Ez nem görög logikára utal! Ugyanis nem a görögöké, hanem a szkíták szent állata volt a szarvas! A szarvassá változott feláldozott lány esetleg népáldozatra utal? Tündarosz (Tündér király) gyermekének gyermeke… azaz szkíta nép feláldozása. Erről az áldozatról az akhájok döntenek, talán elárulva a házassági szerződésben foglaltakat…

szarvasnyom.pngDe mikor történhetett mindez? Van-e ennek is valami csillagászati kapcsolódása. A portugál tengeri felfedezések kapcsán említett Sarkcsillag szomszédságában.

Amikor a szarvas nyomtalanul (a SZARVAS NYOM- talanul) eltűnik az áldozati kőről – ez elég beszédes szimbólum. Torockai Wigand Ede az Öreg Csillagok könyvében SZARVAS NYOM alatt a Kisgöncöl csillagkép rúdjának, a Poláris előtti csillagát nevezi meg.  

„Szarvasnyom: Kisgöncöl δ-ε rúdjának tengelyében a Sarkcsillag előtt”

Ez viszont elgondolkoztató. A feltételezett trójai háború és a minószi civilizáció pusztulása idején az égbolt forgáspontjához legközelebb a Kisgöncöl béta csillaga állt. Szinte adja magát, hogy a Kisgöncöl felső rúdja akár „időszalagként” is működjön az elmúlt 4-5 ezer évben. Míg a trójai háború idején a Kisgöncöl béta csillaga, addig Jézus születése körül már a kocsirúd felillesztési pontja, az Árpád-ház kihalása idejére meg már a Torockai gyűjtésében is szereplő Szarvas-nyom csillag került a legközelebb a csillagos égbolt forgástengelyéhez. Oda melyhez mára már a Sarkcsillag van a legközelebb. Lehet, hogy a SZARVAS-NYOM név nem is egy állandó csillagot jelölt eredetileg, hanem a Kisgöncöl aktuális égboltközepét jelző csillagát? A régészeti leletek szkíta szarvas ábrázolásainak dominanciája mennyire igazolja ezt a gondolatot vissza? Pap Gábor szerint a szarvas agancs és a galaxisunk formája megfeleltethető egymásnak. A forgó galaxisunk központja a Nyilas (ló/szarvas) csillagkép mögött található, ezért is kapcsolódik a Nyilas jegyhez a szarvas. De a csillagos égboltunk és vele együtt a tejútrendszerünk (relatíve) látható forgáspontja nem a Nyilas csillagképnél található meg, hanem az elmúlt többezer évben ez a Kisgöncöl csillagképhez kötődik.

Vélhetően csak így érthető meg, hogy Euripidész drámájában a feláldozott TÜNDÉR unoka miért válik szarvassá és miért tűnik el nyomtalanul.

 

Merre lehet a legendás Trója?

Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát, ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta…” – Homérosz Odüsszeia

Ha északról haladtak dél felé, akkor Apollón Napistennek nem volt lehetősége lenyilazni a kormányost, hiszen a mai Athén területén és attól északra nem volt látható az elmúlt 26 000 évben a Canopus! Ha elfogadjuk, hogy Homérosz minden sora jelentést hordoz, nincsenek „elbóbiskolásai”, továbbá, hogy Canopus és Phrontisz Onétoridész lényegében egymásnak megfeleltethető, akkor ebből két tényt lehet kiolvasni:

     - A Trójából hazatartó akhájok nem a Márvány tenger bejáratától hajóztak délre, hanem Mükénétől délebbre található területről (pl. Krétáról vagy éppen az észak afrikai partokról) hajóztak északra! Ekkor a hajnali napsugárnak még biztosan volt némi lehetőségük a kormányos lenyilazására.

      - Továbbá az eposz által említett Athén nem azonos azzal az Athénnal, mely a mai Görögország fővárosa. Vélhetően sokkal délebbre létezett egy másik Athén is, ahonnan a Canopus még látható volt. Ezt e meredek feltételezést alátámaszthatja a már említett 10-10 athéni leány és ifjú igénye is a minószi szörnynek, hiszen így jóval közelebbről lehetett így az áldozati igényt kielégíteni.

Már az Iliász elemzés kapcsán némi kételynek adtam hangot az igazi Tróját illetően. Hiszen a ma Trójának kikiáltott rom mérete biztosan nem felelhet meg annak a mitológiai Trójának, mely közel 10 éven át dacolni tudott a tengernyi akháj haddal. Hol lehetett akkor a Homérosz által is megénekelt igazi Trója? Biztosan a Márvány tenger partján? Miért nem délebbre, olyan területen ahol szintén szkíta népcsoportok élték a boldog és gazdag napjaikat.

 

Az égi SKORPIÓ marása

“According to legend, (Canopus) while visiting the coasts of Egypt, he was bitten by a serpent and died.”– Wikipedia

Az angol nyelvű wikipedia szerint Menelaosz kormányosa, Canopus Egyiptom partjainál kígyómarásban halt meg… A kígyó és a skorpió nagyon is összekapcsolódnak, ezért is a keleti asztrológiában a Skorpió zodiákus jegy a Kígyónak felel meg.

A görög mitológiát kicsit is ismerők számára rögtön ismerős lehet a skorpió marás története. Elég legyen csak az Orion mitológia egyik legfontosabb részére utalni. Alaptétel a mitológia csillagmítoszi oktatásában, hogy az Orion, az égi vadász halálát éppen az a Skorpió okozta, ami az égen akkor emelkedik a horizont fölé, amikor Orion csillagkép alászáll – és fordítva. Menelaosz kormányosát, Canopust szintén egy Skorpió/kígyó marta meg. Ez az egyezőség véletlen?

Az asztrológiai kapcsolódás Orion történetéhez elég látványos. Érdemes ezért a Canopus kormányos csillagmítoszi értelmezését most kicsit délebbre, a Nílus deltája feletti égen keresni.

Ahogy már korábban írtam, i.e. 3400-as esztendő őszén jelenik meg 17 000 év után újra először az égen a Canopus a Nílus deltája felett, úgy, ahogy Homérosz is megírta. A napfelkelte előtti percekben, röpke pillanatig jelzi csak a déli irányt, amíg a gyöngéd hajnali napsugarak a MÉRLEG csillagkép mértani közepének irányából le nem nyilazzák. Arról a MÉRLEG csillagképről van szó, melyet sokáig a SKORPIÓ csillagkép ollójának is tekintettek – talán pont ezen összefüggés miatt is!

 

OZIRISZ-ORION és Canopus

De nem csak a skorpió marásban van átfedés az Orion csillagkép és Canopus csillag között. Philip Coppens The star Canopus and the Mystery of Osiris tanulmányában (http://www.philipcoppens.com/canopus_art1.html) egy sereg érdekes gondolatot vet fel.

   -Canopus nemcsak Menelaosz kormányosával hozható összefüggésbe, hanem a földön kívüli navigációval is, hiszen a bolygóközi (pl:Voyager) űrszondák számára a fényes Canopus egyik legfontosabb navigációs pont. Canopus kopt vagy egyiptomi eredetű neve a "Golden Earth" is mintha erre utalna.

   -Canopushoz kapcsolódik az alkimia két legfontosabb eleme, az arany és az ólom. Az a két szimbólum, mely az legfontosabb anyagi kihivása is az alkímiának. A nehéz, koszos és mérgező ólom arannyá változtatása az igazi kihívás, nem csupán az arany készítés. Ez véletlen, vagy inkább szándékos egybeesése a névvel? Ugyanakkor a Canopus jelentése görög nyelv irányából is figyelemre méltó: a "kutya szeme". A név szinte utal a közeli kutya csillagkép Szirius csillagára.

   -Canopus, a Szíriusz követően a második legfényesebb csillag az égen. Lehetséges, hogy azok az egyiptomiak kik ismerték, tisztelték sőt istenítették a csillagokat nem vettek tudomást róla? Az ókori író Plutarkhosz határozottan állitja, hogy Ozirisz nem az Orion csillagképhez, hanem a Canopus csillaghoz köthető, hiszen az Orion csillagkép a Hórusznak felelt meg. És Plutarkhosz a kijelentéseivel nincs egyedül. Több forrás és kutató szintén megerősíti ezt. Robert E. Briggs így is fogalmaz "Ez logikus lenne: Szírius / Izisz a legfényesebb csillag, mely házassága a második legfényesebb csillaggal a Canopusszal? ... Izisz a legfényesebb, de mégis Canopuszé a legfontosabb pozíció, "az égi trón", ő a Déli-sark csillag, amely körül forgott Szírius.” Sőt Norman Lockyer és Richard Hinkley Allen biztosan állítják, hogy az egyiptomiak nagyra becsülték a Canopust, különösen a Dél-Egyiptomban. Továbbá Canopus nemcsak összekapcsolódik Hapi-val, a Nílus Istenével hanem a mezopotámiai Enki istennel is.

szir_heliakus.pngÉrdekes felvetések. Ezek tehát az Orion-Ozirisz-Canopus közös jellemzői, hogy mindegyikük történetében megtalálható a skorpió marás, valamint, hogy Ozirisz a csillagos égen Canopusként és  Orion csillagképként is megjelenik. Ez a gondolat, miszerint Orion és a Canopus egymást helyettesítheti – elsőre biztosan meglepő. Meglepő, de nem példa nélkül álló. Hasonló tapasztalható a Szíriusz és a Szűz csillagkép esetében is, ahol a Szíriusz heliákus kelése az évezredek alatt májustól december 25-ig tolódott ki, majd ezt követően ezredévekre megszűnt. Ettől kezdve a Szíriusz helyét időszakosan a Szűz csillagkép Spica vezércsillaga vette át.

„Mintha a SZíRIUSZ ekkor adná át időlegesen a Nap-Hold-Szíriusz hármasságban betöltött helyét és szerepét a SZŰZ csillagkép fő csillagának, a SPICÁnak. Meglepőnek tűnhet ez a magyarázat, de ne feledjük el, hogy IZISZ személyéhez több csillag is kapcsolódik: a Vénusz, a Szíriusz és Spica. Aszerint adják át egymásnak a hármasságban betöltött helyüket, ahogy ezt az égi rend diktálja.”
          Miért DECEMBER 25-e a KARÁCSONY napja? www.naput.hupont.hu/90

És valami hasonlót fedezhetünk fel a Canopus - Orion kapcsolatában is. Ez a meglepő „helyettesítés” hasonlósága csak véletlen, vagy hasonló gondolkodás eredménye Ozirisz –Canopus - Orion és Ízisz – Szíriusz - Szűz esetében?

Philip Coopens a Canopus „kutya szeme” neve alatt csak a Szíriusz csillagra tud asszociálni, pedig a Kisgöncöl β csillagához is hozzá tartozik:

Az ókori görögök a Nagy Medve csillagképben és a Kis Medve csillagképekben Kallisztót   és Arkaszt vélték látni. Egy másik változatuk szerint a Ökörhajcsár csillagkép volt Arcas, a Kis Medve pedig egy kutya. Ez magyarázza a Polaris egykori nevét: ’’Kutyafarok’’  -Wikipedia Kis Medve csillagkép

A Sarkcsillag a kutyafarok, a β pedig a kutya szeme. Az ókori görögöknél tehát nemcsak a Szíriuszt is magába foglaló csillagképet tekintették kutyának, hanem a Kisgöncöl csillagképet is! Ez érdekes kapcsolódás. 

De van még egy érdekes „helyettesítés”. Mellár Mihály az idézett tanulmányában több alkalommal feltételezi, hogy az Atlantiszi katasztrófa és a minószi kultúra pusztulása ugyanazon esemény. De biztosak lehetünk ebben? Akár azonos, akár eltérő is az atlantiszi és a minószi civilizáció mégis van köztük egy meglepő átfedés, ami szintén igazodik az Orion-Canopus „helyettesítés” feltételezéshez.

Platon szerint a feltételezett Atlantisz katasztrófa. 9000 évvel korábban következett be. Ez az i.e. 9500-as éveknek felel meg. Ekkor a keleten felkelő Nap a horizont fölé felemelkedni egyébként is képtelen Canopus helyett, annak alteregóját, az Orion csillagképet nyilazta le pontosan a déli irányban! Ez a jelképes (és látható) Canopus-Orio helycsere mintha igazolná Coopens Plutarkhosztól vett kijelentéseit!

“Szírius / Izisz a legfényesebb csillag házassága a második legfényesebb csillaggal a Canopusz-Ozirisszel ... Izisz a legfényesebb, de Canopuszé a legfontosabb pozíció, "az égi trón", ő a Déli-sark csillag, amely körül forgott Szírius.”

Robert E. Briggs idézete akár a magyar párostánc lényegét fogalmazná meg. A férfi (jelen esetben Ozirisz) irányit és a ragyogó nő (Ízisz) körbetáncolja a férfit. Ennek megfelelően az Ízisz-Szíriusz helyett akkor kerül előtérbe az Ízisz-Spica (SZŰZ csillagkép fő csillaga), amikor a Föld precessziós mozgása eredményeként több ezer évig a Szíriusz sem tudott a horizont fölé lépni. Nem tudott, mert a Szíriusznak is követni kellett Canopust a láthatatlanságba. Így amikor Canopus- Ozirisz helyét időszakosan az Orion (Hórusz) csillagkép veszi át, akkor a Szíriusz-Íziszét a Szűz csillagkép fő csillaga, a Spica.

Talán hihetetlennek tűnik mindez. Honnan tudhattak volna ennyit az őseink a csillagok precessziós mozgásáról? Miért pont e fényes csillagok égi megjelenéséhez kötöttek volna történelmi eseményeket, egész emberiséget érintő traumákat? Jogosak ezek a felvetések a modern kor tudását dicsőítő szemlélet alapján. De akkor érdemes egy újabb kérdéssel megtoldani:

A görög csillagász, Ptolemaioszhoz csillag katalógusa azt a földrajzi hosszúság számadatokat használta, amit mi is, de melyet sem a görögök sem a rómaiak nem ismertek! Ez hogy lehet? Akkor honnan származtak az ismeretei? Milyen adatokat másolt is át a munkájába?

Claudius Ptolemaiosz Geographika című műve sem kevésbé ellentmondásos mint a már említett csillag-katológusa, az Almagest. Módszereinek és eszköztárának ismertetéséből kiviláglik, hogy a görögök és a rómaiak nem ismerték a földrajzi hosszúság pontos meghatározásának módszerét, ennek ellenére térképe 152 kiemelt helyzetű pontjának koordinátái majdnem mai pontossággal lettek meghatározva. Itt nem lehet azzal kimagyarázni ezt a gyanúsan nagy pontosságot, hogy a későbbi másolók feljavították a fontosabb földrajzi pontok a koordinátáit, mivel erre a teljes feltérképezett világra egységes módon – módszer híján – a XIX. századig nem volt lehetőség. Ennek a rendkívüli pontosságnak az lehet a magyarázata, hogy Ptolemaiosz az alexandriai könyvtárban elfekvő régebbi, minószi/atlantiszi térképeket rajzolt át, sőt hivatkozott is a szíriai születésű, Tyrei Marinatoszra, aki elsőnek alkalmazott valódi koordinátákat.                     

De ez legyen már egy másik tanulmány gondolata.

 

KIEGÉSZíTÉS  

2015. május 6. 

A tanulmányom központi témája a Canopus csillag volt, mégis a legnagyobb visszhangot Trója feltételezett földrajzi helyére vonatkozó mondatom váltotta ki.

De tényleg létezett a sokat emlegetett Trója a valóságban is? A Trója/Turán kapcsolat lassan már közismert, a kutatók egyre nagyobb számban elfogadják e kapcsolatot. Ez alapján joggal feltételezhetjük, hogy Trója városa a nevével egyértelműen a lakói származására utal. De biztosan csak egy Trója volt, hiszen Fehérvárból is több tucatot ismerünk (pl. Belgrád)? A legendás Tróját Kisázsiától egészen Angliáig vélik felfedezni a kutatók. Mi van, ha mindegyiküknek igaza van? Az Iliász története valami olyan traumát örökitett az utókorra, ami emberöltők sokaságán át átöröklődött – hasonlóan, mint az özönvíz története. De mi lehetett ez a hatalmas trauma? Hatalmas természeti katasztrófa, mely a szemita népek özönvízszerű történelmi térhódítását is elősegitette, sőt kihatott egy másfajta gondolkodásmód és nyelv kialakulására is? Elég legyen csak a szanszkrit (mint az első indogermán nyelv) megjelenésére utalni…

CHRISTOPHER KNIGHT ÉS ALAN BUTLER Szupercivilizáció könyvében neves kutatókra hivatkozva igazolja, hogy az angliai neolitikus épitmények (pl Stonehenge) és a krétai, minószi alapmértékegység ugyanabból a geodéziai alapelvből ered, tehát sokkal szorosabb a kapcsolat ezek építettői között, mint azt a hagyományos történelemoktatás alapján gondolnánk.

“Thom felfedezett egy egységet, melyet az Észak-Skóciától Nyugat Franciaországig elterülő vidéken használtak, és az i. e. IV-II. évezredben épített neolitikus építményekben tűnik fel. Meghatározása szerint e hosszúságmérték egyenlő 2,722 lábbal/82,966 centiméterrel. Az egységet „megalitikus yardnak” nevezte el, mivel csak pár hüvelykkel volt rövidebb a standard yardnál.

 „A Princeton Egyetem kanadai régészprofesszora, J. Walter Graham megállapította, hogy i. e. 2000 körül, a krétai minószi palota tervezése és építése során szabvány-hosszmértékegységet alkalmaztak. Graham az egységet „minószi lábnak” nevezte el, mely állítása szerint 30,36 centiméterrel egyenlő… Ez az egybeesés lehet igen furcsa véletlen - de meg kell jegyezni, hogy sok kutató ma úgy hiszi, hogy Kréta minószi kultúrája folyamatos kapcsolatot tartott fenn azzal a néppel, melyből a Brit-szigetek megalitikus építői kikerültek. Nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy a 366 my és az 1000 minószi láb puszta véletlenségből illeszkedik egyaránt ilyen tökéletesen hipotetikus megalitikus ívmásodpercünkhöz, figyelembe véve, hogy mindkettő ugyanabból a geodéziai alapelvből ered.”

A tanulmányomban többször idéztem részleteket a minószi kereskedelem fontosságára, melyre C.K és A.B. szerzőpáros is felhivja a figyelmet:

A minósziaknak jó okuk volt Britannia partjait látogatni, különösen Cornwall ónbányáit. Egyike volt ez az ón a számukra hozzáférhető igen kevés forrásnak, és ebből a fémből jelentős mennyiséget igényelt a bronz készítése…

Ezek után tényleg érdemes elgondolkozni, hogy biztosan csak egy „Trója” létezett, vagy inkább Trója szimbólikusan a korábbi minószi kultúra egyes székhelyeit – kereskedelmi központjait – jelentette inkább? Így a Trója elleni támadás, valójában az addigi erős, megrendithetettlen minószi támaszpontok, esetleg a minószi központ elleni támadások egységes szimbóluma lenne, legyenek ezek akár Krétán, Kisázsiában vagy éppen a mai Nagy-Británia szigetén? De ha már tényleg ragaszkodunk a nagy, a híres Trója meglétéhez, akkor miért épp a periférián keressük azt, miért nem éppen a központ környékén?

A periférián lévő Trója elmélet érdekében szokás megemlíteni az akhájok éveken át tartó hosszú bolyongását (akár Odüsszeuszét, akár Meneláoszét is). Érdekes módon ugyanezen források az akháj hadsereg Trója alá vonulásánál mégsem említik meg a hosszas utazást. Véleményem szerint az Odüsszeiában is megénekelt, éveken át tartó bolyongás kiváltó oka nemcsak a távolság lehetett, hanem inkább az égi térkép hiánya! A tanulmányban is sűrűn emlitett santorini vulkán kitörése hatalmas törmeléket, port lövelt az égre, mely éveken át fátyolba borította az égboltot. Ennek eredményeként következhetett be, a már idézett drasztikus népesség csökkenés és az egyiptomi búzaár robbanás is. Természetesen a vezércsillag (pl. a CANOPUS) nélkül maradt hajósoknak ezért vált nehézkessé a hazaút, ezért kényszerültek éveket át bolyongani.

 

ÉSZREVÉTELEK:

Mellár Mihály  2015. április 20.
Gratulálok az írasodhoz. Nagyon jó, ésszerû és még általam is követhetõ csillagászati és asztrológiai okfejtésekkel tüzdelve.
 

Subartu           2015-04-30 03:29 (Magyar Megmaradásért oldalon)

Sok beszédnek sok az alja 
Ez a cikk számomra olyan mint a "modern művészet" kissé érthetetlen. Több szempontból is érthetetlen. Egyrészt tartalmát tekintve semmiféle világos okfejtés fonala nem húzódik végig a szövegen amely inkább csapongó semmint egy gondolatfűzér lenne.
Másrészt, ha valaki veszi a fáradtságot jóval kisebb energiákkal megtudhatja hogy hol volt az a Trója, ahova Agamemnón király serege vonult. Bizonyítékok tömkelege, régészeti bizonyítékok tonnái támasztják alá a tényt. Itt is szó van róla: magyarmegmaradasert.hu/.../...
Azon már érdekesebb lenne elmélkedni, hogy ki is mi az oka annak hogy a múlt fontos történelmi eseményeit vagy szándékosan meghamisítják (hun népek történelme) vagy eltüntetik (mint a Pilisben vagy Mezopotániában) vagy egyszerűen agyonhallgatják.
 
 
D.Cs.   2015.04.30.
 
Kedves Subartu!
Bár nem igazán vagyok a modern művészet kedvelője, mégis elismerésnek tekintem a sorait. Sokáig Csontváry, Chagall vagy éppen Picasso képeit sem értettem, kicsit öncélúnak tekintettem ezeket. De a hosszú évek alatt megtanultam türelmesen nézegetni a képeiket, elmélkedni rajtuk. Igaza van, a gondolatfüzérem tényleg bonyolult, de még így is sokkal egyszerűbb, mint egy Marquez könyvé. Mielőtt folytatnám, egy kérdésem lenne csak: Olvasta a tanulmány többi részét is a honlapomon, vagy csak megelégedett a Magyar Megmaradásért oldalon található részletekkel? Az eredeti, a teljes tanulmány ismerete néklül tényleg értelmetlennek tűnnek a felvezető gondolatok. Ettől függetlenül egy mondatban összefoglalnám a Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosa tanulmányom fő témáját: 
Mennyire lehet csillagászati kapcsolatot feltételezni Homérosz sorai, valamint Trója földrajzi helye és elbukásának időpontja között, továbbá mennyire kapcsolható össze több történelmi esemény is azzal, a minószi civilizációt is elpusztitó vulkán kitöréssel, mely vélhetően az állitólagos Trója elpusztitásával és az egyiptomi központi hatalom átmeneti megszűnésével is kapcsolatban lehet. 
Részben igaza van, „csapongó gondolatfűzérnek” tűnhet az írásom, mert Trója valódi földrajzi helyével alig foglalkozik, csak annyiban (amennyiben elfogadjuk a Canopus csillag kapcsolatát Homérosz soraival): 
“Trójából hazatartó akhájok nem a Márvány tenger bejáratától hajóztak délre, hanem Mükénétől délebbre található területről (pl. Krétáról vagy éppen az észak afrikai partokról) hajóztak északra!”

Ez tényleg nem sok, de mégis alapvetően más, mint ahova Tróját a történelmi tanulmányaink alapján gondolnánk. Ezek után jogos lehetne, az újabb felvetése, hogy mégis miért „Hol is van a híres Trója városa?” a tanulmányom címe, ha csak ennyiben érintem a címben feltett kérdést?
Minden cikk, könyv, film egyik legérdekesebb része a megfelelő cím adása. A címnek figyelem felkeltőnek és ugyanakkor a témára utalónak kell lennie. Azonban e kettős cél elérése sokszor igen nehéz feladat. A tanulmányom eredeti címe, egyértelműen arra a Canopus csillagra utalt, melyet asztrológiai, navigációs és mitológiai oldalról közelítettem meg az írásomban, és melyhez rendelve próbáltam egyes törtenelmi eseményeket hozzárendelni. Mindezt a honlapom alap mottója szerint, miszerint a: “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” A Canopus csillag címmel a gond, hogy bár a csillagos égbolt második legfényesebb csillaga, mely kitűnően alkalmas (volt) tér és időbeni pozicionálásra – mégis az európai köztudatban nem ismert. Ennek elég egyszerű az oka, hiszen Kréta, Szicilia és Gibraltár kivételével Eu területéről e fényes csillag nem látható. Ha nem látható, akkor a mi “fehéremberes” gondolkodásunk alapján, nem is létezik, nem kell vele foglalkozni. És ennek megfelelően az európai egyiptológusok, történészek, csillagászok döntő többsége nem is veszik a fáradságot, hogy foglalkozzon vele. Aki meg mégis megemliti e csillagot, azokról meg mi –az olvasók- nem veszünk tudomást, mondván “ez nem érint minket, ez nem tartozik ránk”. Éppen ezért a Canopus csillagnév vélhetően egyetlen egy potenciális olvasót sem tudna magához vonzani a MagyarMegmaradásért oldalon. 
A másik változat, a populáris megoldás a cím választásnál: Hangzatos cím, mely odacsalogatja az olvasót, akik bár nem azt találja amire számított (“tartalmát tekintve semmiféle világos okfejtés”), de mégis talál esetleg magának más érdekes gondolatot, ami kárpótolhatja őt a beigért nagy titok megfejtéséért. 
Kedves Subartu! Tavaly januárban egy hasonló nevű hozzászóló egy érdekes és hasznos hozzászólással reagált az Iliász napút elemzésemhez: “A lényeget tekintve nincs vita köztünk, de az egyébként is oly csekély tekintélyünk nullára olvadna, ha még a bizonyítékhalmaz ellenére is ragaszkodnánk ahhoz a csacsisághoz, hogy Trója az a kisázsiai 40x40 méteres váracska lenne, amit Schliemnan kiásott…” 

Talán Öntől származtak ezek a sorok, ezért is kiváncsian várom a válaszát, hogy Ön szerint Hol is van a hires Trója városa?

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 292
Tegnapi: 505
Heti: 1 241
Havi: 14 406
Össz.: 555 983

Látogatottság növelés
Oldal: Canopus csillag, Meneláosz égi kormányosa
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: naput hupont ujszovetseg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »