Dobos Csanád 

Mithrász – Bika – Köpönyeg,

a Mithrász ábrázolás képírásának értelmezése

II. rész

 

Mitrász, “Μήτρα”(Mitra)-anyaméh, Di-mitra, Di-mitrisz

A bika véréből fakadó búzakalászok és a bika búzakalászba végződő farka olyan szokatlan jelkép, mely mellett nem lehet észrevétlenül elmenni.

A görög “Μήτρα”-anyaméh kifejezés nagyon is hasonlít Mithrász nevére. „Mithra”, az anyaméh a női minőség, Mithrász a Napisten, a férfi erő. A görög nyelv ragaszkodik a nemek szerinti ragozáshoz, ennek megfelelően alakítja a szavai és a tulajdonneveinek a végét is. Az “–osz”,” –isz”,” –ász” végződés a hím nemre utal, míg az “–a” általában női egyes számra.

„Mitra”, az anyaméh ahol a gyermek megfogan. Az anyaméh, mely akár egy sötét barlang, ahol ráadásul Mitrász is született... Mitrász a bika megölésével életet fakaszt, mintha a bika testébe szúródó kése által a bika válna anyaméhé, az élet bölcsőjévé. A bika kifröccsenő vére táplálja az életet, ezért is sereglik oda a kígyó és a kutya is. Mintha születés szimbolikája lenne, amivel értelemszerűen együtt jár a vér is. A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.

Mithrász-Mitra... férfi és női, kettős minőség is jellemzi esetleg Mithrászt?

De a görög mitológia egy újabb analógiával is szolgál a Mithrász szimbólum megértéséhez: Démétér-Dimitra- Δήμητρα nevében is megtalálható az anyaméh kifejezés egy olyanfajta előtaggal, ami akár a kettőségre is utalhat. Az Olümposzi istenek rendjében http://www.naput.hupont.hu/16  Dimitra olümposzi trónja a Szűz jegyhez kapcsolódik, ahol az aratás is zajlik. Ez az arató szűz időszaka. Az érett kalász learatásának ideje, amilyen a Mithrász bikájának farka is.

A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz: búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennőjea mezopotámiai mitológiában. A görögök Démétért látták benne, a rómaiak Cerest… A kereszténységterjedésével a görög-római mondák elhalványultak, a középkorban mint Szűz Máriát tartották számon.- Wikipedia SZŰZ CSILLAGKÉP

Érdemes jobban megvizsgálni Dimitra és lányának a történetét is a Wikipedia segítségével:

Démétér (görögül Δημήτηρ, annyi mint "Földanya")... Az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg a gyümölcsöket és ő készítette fel a kalászokat az aratásra... Zeusz testvére, akitől legkedvesebb gyermeke, Perszephoné született...

Hádész kérte Zeuszt, engedje hozzá feleségül Perszephonét, de Zeusz erre nem adott határozott választ.

Vitatott, hol rabolta el Hádész Perszephonét. Perszephoné a barátnőivel virágot szedett, és mikor kissé eltávolodott tőlük, meghasadt a föld és a mélyből előbukkanó Hádész fekete, sötétséget fújó lovaival elragadta, amik egy fekete szekeret húztak. Perszephonénak csak sikoltani maradt ideje – azt csak Hekaté, a Hold és mágia istennője hallotta meg. Héliosz napisten látta is, és a lányát kereső Démétérnek elmondta, ki volt a tettes. Démétér gyászba borult, egy időre az Olümposzon lakó istenekkel is szakított, és az emberek által neki szentelt templomban élt. Mivel nem figyelt a termésre, az nem ért be, és az emberiséget éhínség sújtotta. Zeusz ezért arra kérte Démétért, hogy térjen vissza, de Démétér erre csak akkor volt hajlandó, ha Hádész elengedi Perszephonét. Hádész ebbe beleegyezett, azonban csalfa módon gránátalmátadott neki, mert tudta, hogy aki az Alvilág étkeiből eszik, az végérvényesen soha nem hagyhatja el az Alvilágot. Démétér csak úgy volt hajlandó visszatérni a feladatához, ha Perszephoné az év kétharmad részét vele, és csak a maradékot tölti az Alvilágban, Hádésszal. Perszephoné ettől kezdve az alvilág úrnője:

A NAP-HOLD- és Hádész sötétséget fújó (SZÉL) lovaira talán nem is kell külön felhívni a figyelmet. Mi célja lehet megemlíteni a Napot és a Holdat, és a sötétséget fújó lovakat együtt Perszephoné történetében, ha nem a Nap-HOLD-VÉNUSZ (Szél) hármasság jelzése?

Mithra-anyaméh, Dimithra- a Föld anyaméhe... Mihtrász a Napisten. Aki a bika leszúrásával ő is életet, vegetációt teremt. A szúrás, szántás rendelkezhet némi szexuális többlet jelentéssel is, de ezt már az olvasók fantáziájára bízom.

A Mithrász tanulmányok nem győzik hangsúlyozni, hogy kultusza nyugaton terjedt el. A görög nyelvű római provinciákban alig lehet találni a tiszteletére utaló régészeti leleteket. Ez meglepő, de talán ennek a magyarázata is a Mithra-Dimithra-Mithrász kapcsolatban rejlik.

Talán ezért nem terjedt el Mithrász kultusza a görög lakta területeken, hiszen a Mithrász isten szerepkörét ott Mithra töltötte be?

Görög részeken a női minőség, latin részeken a férfi minősége? Meglepő gondolat, de talán nem is olyan elvetemült, mint elsőre látszik. Esetleg a Mithrász-Mitra minőség határozta meg a keleti és nyugati egyház papjainak minőségét is? (Míg az ortodoxok nagy szakállúak sok gyerekkel, addig a római katolikusokat a szüzességi fogadalma köti, borotvákoznak és „szoknyában” járnak).

 

De nézzük meg, ki is ez a rejtélyes Dimitrisz, kinek a magyar liturgikus naptárakban oly fontos szerepe volt?

Meglepő kitérő, de a Mitrász kultusz segíthet egyben értelmezni a rejtélyes Szent Dimitrisz (Demeter) személyét is. De ez fordítva is igaz.

A magyarországi liturgikus könyvek naptáraiban október 26-tal kapcsolatban érdekes, csakis a magyar anyagra jellemző adatra bukkanunk. A magyarok ugyanis ekkor ünnepelték Szent Demeter nagyvértanú ünnepét, mégpedig különös tisztelettel, ún. duplex, azaz a többihez képest hosszabb szertartással.

Ha megvizsgáljuk más nyugati országok szerkönyveit, azt találjuk, hogy a római-itáliai, a frank vagy német jellegű egyházakban sem volt Szent Demeternek jelentős kultusza. A szertartáskönyvek általában nem tudnak a szent offíciumáról, s ha meg is találjuk a nevét egy-egy naptárban, akkor sem a Magyarországon szokásos október 26, hanem mindig október 8. alatt.

Egészen másként van ez ortodox országokban, ahol Szent Demeter az egyik legtiszteltebb vértanú, s ünnepét mindig október 26-án tartják. Görög területeken mint Szaloniki városának megmentőjét és harcos védelmezőjét tisztelik….

Ha azonban tovább vizsgáljuk a magyar anyag Demeterre vonatkozó adatait, azt találjuk, hogy a magyar egyház nemcsak mint vértanút ünnepelte Szent Demetert, hanem az ország patrónusát, védelmezőjét is tisztelte a szentben. (TÓTH PÉTER Egy bizánci szent Magyarországon, egy magyar szent Bizáncban Szent Demeter magyarországi kultuszáról http://epa.oszk.hu/00000/00021/00028/0004-213.html)

Esetleg Dimitrisz is valami féle kapcsolatba lehet Mithrásszal? Ez nagyon is megalapozott kérdés. De erről a bővebben majd a következő fejezetben, Szent György-Szent Dimitrisz kapcsolatánál.

De az érdekességek sora még folytatható, ahol Mithrász személye feltűnik. Az angol wiki oldalak a Mithrát a jövőbeli Buddhával, megvilágosodottal is kapcsolatba hozzák:

Following the prehistoric cultural split of Indo-Aryan and Iranian cultures, names descended from *mitra were used for the following religious entities:

Mitra (Vedic) (Sanskrit Mitrá-, Mitráḥ), a deity who appears frequently in the ancient Sanskrit text of the Rigveda                                                      Mithra (Avestan Miθra-, Miθrō), a yazata mentioned in the Zoroastrian sacred scripture of theAvesta, whose New Persian equivalent is Mīhr) Maitreya, a bodhisattva who in the Buddhist tradition is to appear on Earth, achieve complete enlightenment, and teach the pure Dharma             Mithras, the principal figure of the Greco-Roman religion of Mithraism.… Maitreya (Sanskrit), Metteyya (Pāli), Maithree (Sinhala), Jampa (Tibetan) or Di-Lặc (Vietnamese), is regarded as a future Buddha of this world in Buddhist eschatology. In some Buddhist literature, such as the Amitabha Sutraand the Lotus Sutra, he is referred to as Ajita Bodhisattva.

Azzal a Buddhával, akinek a nevét több kutató is Buda város és Attila testvére nevével is összekapcsolja, azzal a Buddhával/Budával, amit Indiában és Nepálban a buddha képzőkben mint tényt oktatnak. Ott nekik Buda város neve és Buddha személye közti kapcsolat tény, nekünk pedig csak beképzelt, alaptalan nyelvi erőlködés.

 

A korábbi NAP-HOLD-CSIPKERÓZSIKA tanulmányom http://www.naput.hupont.hu/71 utolsó nyitva hagyott gondolata a sólyom szerepéhez kapcsolódott:

Kis idő múltán egy másik király vadászni indult. A sólyma berepült az elhagyatott kastély ablakán, és nem tért vissza.

A legkorábbi –nyomtatásban kiadott- Csipkerózsika meseváltozatok kapcsán igazoltuk már a NAP-HOLD-VÉNUSZ kapcsolatot. Hasonlóan a mostani, Mithrász tanulmányban is hasonló hármasságot igazoltunk a Mithrász ábrázolások kapcsán. De a frígiai (szkíta,párhthus, mithrász) sapka is közvetve megjelenik a mesében, hiszen a mese főhőse (ki az Nap és Hold gyermekeknek életet ad) ugyanaz a trójai Páris herceg, TROYLUS aki az ábrázolásain jellegzetességként pont a Mithrász sapkát viseli (http://www.naput.hupont.hu/73)

Ideje a Nap-Hold-Tália, azaz a korai Csipkerózsika mesének újabb szimbólumára felfigyelni:

Miért van Troylus királyfi sólymának olyan fontos szerepe?

Kis idő múltán egy másik király vadászni indult. A sólyma berepült az elhagyatott kastély ablakán, és nem tért vissza. A király a sólymát keresve fel-alá bolyongott a kastélyban. Megtalálta Taliát…

Arról a sólyomról van szó, mely a Párthus királyi koronán és több hun uralkodói fejéken is ott fészkel, és amelynek a magyar TURUL madár is a megfelelője. De a szeplőtlen fogantatásból született egyiptomi HORUSZ isten alakja is sólyom, kinek a két szeme a NAP és a HOLD, ahogy a mesebeli Tália gyermekeinek a neve is.

De az érdekes összefüggések sorozata még folytatható. A KeReCSeN sólymot is meg lehet említeni, melyet vélhetően joggal Szántai Lajos a KaRáCSoNY szavunkkal is kapcsolatba hoz. 

Túl sok érdekes kapcsolódás mely a korai Csipkerózsika mesében szereplő sólyomhoz kapcsolódik: a szeplőtelen fogantatás, Hórusz sólyomisten Nap-Hold szemei... a párthus sapkás Troylous, kinek a sólyma előkészíti a szeplőtelen fogantatást, ahogy Emese álma is... Sólyom, álom, alvás, (szeplőtelen) fogantatás szintén együtt jelenik meg... És a december 24.-e éjjelének misztériuma, amit csak a mi élő kultúránk őrzött meg, mely este éjszakája csak a mi tradíciónkban bír ekkora súllyal. Ez talán kapcsolatban lehet a Dél-Mezopotámiából hozott csillagos ég sajátosságával? Ha a korábbi feltétezésem jogos, úgy ez még inkább érthetővé teszi az IKREK CSILLAGKÉP fontosságát.

De erről majd egy későbbi Karácsony éjjele és a betlehemes játékok a csillagos égbolton tanulmányban bővebben.

 

KIEGÉSZíTÉS:

A MINÓSZI BIKAUGRATÁS

2015. augusztus 28.

Az elmút napokban Kréta fővárosában, Heraklionban volt szerencsém személyesen is szemügyre venni az egyik leghíresebb minószi falfestményt és annak rekonstrukcióját. 

Ezen, a legszebb és legtöbbet hivatkozott minószi falfestményen, a bikaugrás jelenet részletei olyan vallástörténeti összefüggésekre utalhatnak, amire nem is  gondolnánk és melyek nagyon is kapcsolódnak a Mithrász tanulmányhoz.

E tanulmányom egyik sokat említett idézete a közel 4000 éves falfestménnyel újabb jelentést kap: „A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.”

Ahol a késő római időszak bikaküzdelem ábrázolásain Mithrász kése a bika oldalába mélyedt és ahol a szivárgó vér búzává változott, ott pár évezreddel korábban a négylevelű lóherére hasonló fény jele jelent meg a minószi falfestmény eredeti darabján!

De ha azt gondolnák, hogy ez csak véletlen és semmi asztrológiai kapcsolatot sem érdemes keresni a festményben, akkor érdemes egy apró tényre felhívni a figyelmet: A BIKA zodiákus jegy, és ezzel együtt ez a világkorszak, melyben a minószi civilizáció is az aranykorát élte, az az időszak az IKREK jegyet és az IKREK világkorszakot követi a precessziós menetben. (Ikrek fogják közre a bikát!)

A bika szemét is érdemes jobban megvizsgálni, ahogy a bika szarvát is. A bika szemében ott a HOLD, mely a Bika zodiákus jegyben erőben van. A bika szarva az eredeti részeken is egyértelműen nem szarv, hanem - összefogott búzakalász!
A Mithrász változatban a búzának, az élet szimbólumának fontos szerepe van, de ezek szerint már a minószi kultúrában is?  „A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.” És ahogy a hun-Mithrász ábrázolásokon a bika farka változik át érett búzakalásszá, úgy pár ezer évvel korábban a minószi palota falán - a BIKA SZARVA! 

De a manicheista gondolkodás nemcsak a "fénymag" formájában jelenik meg a falfestményen, hanem a díszítő keretében is, ahol az ötelemű szkíta zodiákus rendszerre utalás egyértelműen és határozottan felismerhető az egymás után ismétlődő színes golyók színeiben és azok mintázatában.

Ezek után van e jogunk azt feltételezni, hogy Kréta hajdani lakói nagyon is abban zodiákus rendszerben gondolkoztak, mely csak a szkíták, az őseink sajátja volt?

Ajánlott irodalom

http://magyarmegmaradasert.hu/szerzok/k-n/lajdi-peter/item/1797-n%C3%A9h%C3%A1ny-sz%C3%B3-j%C3%A9zus-urunk-sz%C3%A1rmaz%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l

 

KÖVETKEZŐ OLDAL:

http://www.naput.hupont.hu/75

 

 

Oldal: Mithrász – Bika – Köpönyeg II
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat