Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2013. esztendő

Dobos Csanád:

Az égig érő paszuly -

újabb közelítés egy népmeséhez 

 

A tanulmány Végvári József : A fekete tyúk és a muzsika (Az égig érő paszuly) - Közelítés egy népmeséhez tanulmányának továbbgondolása.

Ezen írásom jelentős mértékben eltér a korábbiaktól, mivel ez egy már meglévő tanulmány továbbgondolása, melynek látszólag semmi köze az ókori görög művekhez. De ez csak a látszat…

Végvári József a nagyszerű elemzésében több érdekes megállapítást tesz: értelmezi a mese kulcsszavait, elhelyezi a mesét az csillagos ég közegébe, miközben mindezt úgy teszi, hogy a főhős sorsát szakrális beavatásnak tekinti. A meseelemzésének központi része az angol és a magyar változat tartalmi és nyelvészeti összevetése, az eltérések okainak vizsgálata. Ezekre az eltérésekre koncentrálva vizsgálja azt az alap „erkölcsi” kérdést, hogy volt-e joga a kisfiúnak elhozni a sárkánytól az aranytojást tojó tyúkot és a muzsikát. Továbbá olyan “logikai hibákra” keresi a választ, melyek tudatos használatával a népmese  a hallgatót egy mélyebb gondolkodásba kényszeríti bele (hasonlóan Odüsszeia “logikai hibáihoz”). Végvári mindezek, valamint az évezredek óta használatos csillagképek neveinek, és a precessziós mozgás sajátosságának összevetésével nem kevesebbet feltételez, mint hogy ez a mese legalább 13 000 éves! És mindezt joggal teszi.
Elemzése az alábbi weboldalon olvasható:

 http://www.napkut.hu/naput_2000/2000_08/066.htm

De mégsem (csak) ezért része a tanulmánykötetemnek ez az elemzés. Végvári több, a nyelvészet számára is érdekes megállapítást tesz, melyek továbbgondolása alátámasztja az eddigi korábbi tanulmányaim logikai megalapozottságát is. Például a dagasztó(sütő) TEKNŐ, valamint a KOBOZ kettős jelentésével kapcsolatban tett megállapításai érvényesek ógörög nyelvre is!

És ezen a ponton kívánom Végvári gondolatmenetét a továbbiakban kiegészíteni.

Bár Az égig érő paszuly magyar népmese, melyet Végvári az angol változattal vetett egybe, mégis joggal feltételezhető, hogy ennek létezett görög változata is, mely az évezredek alatt kikopott… Ennek végiggondolása előtt érdemes egy kis kitérőt tenni:

 

Varga Csaba: ÓGÖRÖG NYELV: A CSÁNGÓ RÉGIES FORMÁJA

http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.401 munkájában a két nyelv hasonlóságait vizsgálja. Bár a listája nem tejles mégis érdekes kiindulási alap lehet számunkra annak igazolására, hogy az ógörög és a magyar nyelv között nagyon is ősi kapcsolat lehet. A listáján nem szerepelnek a τυρι, τεκνο, απρα, αρπαζω szavak, mégis a további gondolatmenetben ezekre érdemes koncentrálni.

Τυρί (ejtsd: tiri)– azaz sajt, mely a magyar túrónak felel meg leginkább. Nemcsak a fogalom azonos, hanem annak kiejtése is nagyfokú hasonlóságot mutat. Mindkét szó T, R hangzója azonos helyen szerepel. A magyar „u” csak írott formában jelenik meg a görög kifejezésben (mivel a görögben „u” karakter az egyik „i” hang jelzése szolgál napjainkban) és a szóvégi ó is i-re változott mely feltételezhetőan az indogermán  nemek használatának az eredménye. A túró szó eredete talán a tejnek a túrásával, köpülésével (bár ez a vaj készítés eljárása) vagy a feltúrt föld állagának hasonlóságával hozható kapcsolatba.

Mig a τυρι-túró szavak esetében a jelentés és a hangzás hasonlósága együtt jelzi a közös eredetet a két nyelvben, addig vannak olyan szavak melyekre már ez nem érvényes. De ezen szavak ősi kapcsolatára éppen a népmesék (mint az ősi tudás egyik legfontosabb hordozói) hívhatják fel a figyelmünket..

Erre legyen példa a mese két kifejezése: a Teknő és a Koboz.

I.

A TEKNŐ

Minden kultúrában két dolog jelenti a jövőt: a kenyér és a gyerek.

Magyar népmesék sajátossága, hogy a még túl fiatal hőst ha szükséges kétszeresen is elbújtatják a házon belül: a dagasztóTEKNŐ, valamint az ágy alá. Mi ez a kettősség? Miért nem elég csak az ágy alá bújtatni?

Τεκνο (ejtsd: tekno)- gyerek. A mai újgörögben már elvesztette a jelentését, bár a „gyerektelen” - άτεκνος kifejezésben még fellelhető a szó gyöke. Hasonló játszódott le az egyik legismertebb szavunknál is, hiszen a magyar SZER (mint rendező elem) gyök nálunk is kikopott és mára csak a toldalékos SZER-TELEN, SZER-ELEM, SZER-ELŐ, SZER-TÁR... szavainkban fedezhető fel. 

Az égig érő paszuly mese fontos kelléke a dagasztóTEKNŐ. Ebben gyúrják a kenyeret, ebben hagyják, hogy megnőjön (kidagadjon) a kenyértészta és a népmeséinkben is e teknő alatt kell várakoznia a hősnek, hogy megérjen, felnőjön, megerősödjön a szakrális feladatához. A gyerek és a dagasztóteknő ilyen fajta összekapcsolása sokak számára furcsa lehet, de mégis érdemes ennek igazolására a BÖLCS-BÖLCSŐ szavunk kapcsolatát segítségül hívni. A gyermek, Molnár József szavaival élve „kit még az Isten a tenyerén hordoz” rendelkezik egy olyan mély ősi bölcsességgel, melyet nem véletlenül tekint Jézus példaként: „Legyetek olyanok, mint a gyermekek...” (Mt 18, 3)

II.

Végvári meseelemzésének számomra egyik legérdekesebb része a KOBOZ kettős jelentésének vizsgálata, melynek jelentésében joggal véli felfedezni az erkölcsi megalapozottságát a kisfiú cselekedetének (koboz, mint húrós hangszer, és mint elkoboz, elvesz). Pont e kettősség hiánya teszi szükségessé az angol változat mesetrozítását, betoldását, hiszen amire az angol nyelv már nem képes azt a mese magyar változata a KOBOZ kifejezésével pillanatok alatt megoldja.

Valami mélységes mély gyökere lehet e KOBOZ kettős jelentéstartalmának, mely más nyelvekben is visszaköszön. Végvári erre a pandúr-pandúra kifejezés párost hozza fel példaként. Ott is az egyik az elkopzással kapcsolatos kifekezés (aki ezzel a lehetőséggel él), másik pedig egy húros hangszer. És ez a kettősség a mai görög nyelvben is felfedezhető: az αρπα (ejtsd: árpa)- lant, valalmint αρπαζω(ejtsd: árpázó) – azaz elkoboz, elvesz ige alakjaiban. Mivel a görög nyelv sajátossága nem teszi lehetővé az ige és a főnév azonos formai megfeleltetését ezért van szükség a –ζω toldalékra a görög igéknél.

Mindkét görög szóban fellelhető „ÁRPA” szó adja magát egy újabb logikai eszmefuttatásra:

 

Christopher Knight és Alan Butler: SZUPERCIVILIZÁCIÓ könyvéből érdemes pár gondolatot és számadatot idézni:

„A sumérok/babiloniak 60-es számrendszerű matematikát alkalmaztak, ez az oka annak, hogy még mindig 60 másodperces percünk és 60 perces óránk van. Ők gondolták ki a 360 fokos kört is, melyet szintén tovább bontották percekre és másodpercekre. Továbbá használtak szabványhosszegységet, melyről úgy gondolják, hogy 99,88 cm volt – szinte pontosan egyenlő a modern méterrel”

„A mezopotámiai kultúrák különböző időszakokban hosszmértékek egész sorát használták, függően a mérés tárgyától, de az általános megegyezés szerint a sumér idők fő hosszegysége a „kus” vagy „árpakönyök” volt.”

„A sumérok/babiloniak az árpamagot használtak súly- és hosszmértékeik legkisebb egységeként. Ősi dokumentumok szólnak arról, hogy a világot árpaszemekkel mérték.”

„A kus 180 „se”-ből ált, mely jelentése „árpamag”. Az ismert kus hossza igen közel állt a fél méterhez, és hála Gudea sumér király kég.pngt szobrának, most már majdnem pontos definició áll rendelkezésünkre a kusról. Ernest de Sarzec 1880-ban több szobrot ásott ki Mezopotániában, melyek közül kettő Gudea királyt ábrázolja ülő helyzetben, táblával az ölében, melyre egy templom tervei vannak felfestve. A szobor oldala mentén az alakkal átellenben van egy beosztásos mérce, mely gondosan kivitelezett, és nyilvánvalóan fél kusnak szánt. A sumér fél kusnak ezt az első kézből származó példáját úgy kalibrálták, hogy hozzávetőleg 24,97 cm hosszú legyen, ami azt jelenti, hogy a sumér kus 49,94 centiméterrel egyenlő.”

„A kus 180 seből, vagyis árpamagból állt”

A sumérok ezzel a KUS mértékegységgel (áttételesen egyetlen egy kis ÁRPAmag méretével) sokkal tökéletesebben le tudták írni az univerzum működését, mint mi a saját büszke technikai tudásunkkal, de lássuk is hogy hogyan:

A fény sebessége:  60x107  kus/másodperc,

A Föld Nap körüli sebessége szinte 60x103 kus/másodperc, mely a fény sebességének 1/10 000-ed része ! ...

A Föld egyfoknyi szelete: 360x1024 árpaszem

A Föld egypercnyi szelete: 6x1024 árpaszem

A Föld egy másodpercnyi szelete: 1023 árpaszem

Tökéletes számok a mezopotámiai 60-es számrendszerben!

De az árpamag súlya mértékegység megalkotására és mérésére is alkalmas volt némi átalakítással. A víz tömege a kus segítségével súlyegységé alakítható. Kettős kus (360 árpamag = 0,9988 méter) tizedéből készített kocka vízzel teli súlya a kettős mana. (996, 4 gramm). Ez alapján a Föld bolygó súlyának általánosan elfogadott 5,9763x1024 (5 976 300 000 000 000 000 000 000) kg sumér mértékegységben mérve szinte hajszál pontosan: 60x1027 kettős mana!

Hasonlóan a fény sebessége:  60x107  kus/másodperc.

A Föld Nap körüli sebessége szinte 60x103 kus/másodperc, mely a fény sebességének 1/10 000-ed része...

Megdöbbentő számszerű adatok, melyeket a sumér mértékegységekben ilyen egyszerűen és pontosan ki lehet fejezni és ehhez csak egyetlen kicsi árpaszemre van szükség, ahogy a mese főhősének is csak egyetlen egy babszemre!

Végvári a tanulmányában még egy érdekes dolgot megemlít a Babszem- vese hasonlósága kapcsán:

„Érdemes egy kis kitérőt tenni paszuly szavunk irányában, hiszen gondolhatni, hogy nem véletlenül választódott ki éppen a bab nevű növény arra a célra, hogy hősünket az égbe vezérelje. Nemcsak alakjánál fogva idézi meg a vesét ... Ez meglepő párhuzamot mutat a kínai orvoslás egyes alaptételeivel... „a vesék tárolják az ősi energiát"                                                                              

Megdöbbentő univerzális és kultúrális átfedések, melyek kiinduló pontja egyetlen egy apró árpaszem vagy éppen babszem ...

 

Kapcsolódó írás: 

Bors dilemmája - Canterbury mesék ilusztráció 

http://www.naput.hupont.hu/41 ,

valamint jóval a tanulmány lezárását követően publikált írás a Kitalált Újkor oldalról

Tojásviadal: mágikus mesék harca a kamatos kamat körül

http://kitalaltujkor.blogspot.gr/2014/06/tojasviadal-magikus-mesek-harca-kamatos.html

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 243
Tegnapi: 736
Heti: 979
Havi: 4 741
Össz.: 1 418 796

Látogatottság növelés
Oldal: Az égig érő paszuly -
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »