ELŐZMÉNY:

Csontváry és a rejtélyes ΝΑΔΕΚΑΖΟΥ felirat  www.naput.hupont.hu/49

 

2016. május 18.

Dobos Csanád

Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban

- Napút elemzés

 

“Ismerem az utat, amerre mennem kell. Ismerem a szellemi hatalmat, világteremtő energiát, mellyel számolnom kell… ” - Csontváry

Magyar-görög közös eredetszál és a NAPÚT gondolkodás – ez az évek óta bővülő honlapom két fő témája, melyből értelemszerűen nem maradhatnak ki Csontvárynak, a legfontosabb napút festőnek a Görögországban festett alkotásai sem. Másfél hete a ΝΑΔΕΚΑΖΟΥ felirat [1] megfejtési kísérletével tettem már egy próbálkozást Csontváry szimbolikájának megértésére. E szellemi kalandozás már akkor átirányított egy másik athéni festményéhez, amelyet kamasz koromban már annyiszor megcsodáltam Pécsett, a múzeumban, de amely az elmúlt hétig mégsem tárta fel az elrejtett napút titkát számomra. Ami évtizedeken keresztül a vászon előtt állva elmaradt, az egy hete este a számítógép előtt ülve végre megtörtént, a Sétakocsikázás újholdnál Athénben kép végre megszólalt. De hogy szólni tudjon hozzám, ehhez már az interneten is elérhető, nagyméretű felbontásra volt szükség[2], mely révén olyan részletek is feltűnhettek, melyek hosszú évekkel ezelőtt még a múzeumban rejtve maradtak. Olyan részletek, melyek nemcsak lenyűgözőek, hanem melyek a kérdések sorát is kikényszerítik.

Hiába az első pillanatra – elnézést a sajátságos megfogalmazásért - a „semmi érdekes” érzés, alaposabban megnézve a festmény részleteit, elindul a varázslat. Haladjunk együtt ezen a kalandos úton és fogalmazzuk meg újra a már említett kérdéseket.

Újholdnak hogyan lehet ilyen erős fénye, mint a teliholdnak? Vagy ha ez a fény mégsem az újholdból árad, hanem a naplemente pillanata, akkor a festmény jobb oldala mégis hogyan kerülhet éjjeli sötétségbe? Merre lehet ekkor a leszentülni készülő NAP, hogy a tárgyaknak sehol sem fedezhető fel árnyékvetülete?

És a talányok tovább folytatódnak. Az újhold mellett mi az a fekete pont, esetleg egy bolygó? Ha az, akkor miért fekete? Talán azért, mert nem is látható? Ekkor viszont Csontvárynak honnan volt tudomása erről, honnan ismert ilyen csillagászati összefüggéseket, melyek ma az internetes világban viszonylag könnyen hozzáférhetők? Vagy esetleg ez a fekete pötty nem más, csak sérülés a vásznon, amit a restaurátorok elfelejtettek kijavítani?

1904-ben, a festmény elkészültének évének a márciusa és novembere között (amikor a lombhullató fák már/még zöld levelekkel rendelkeznek, ahogy a festményen is) az újhold időszakokat megvizsgálva általában az tapasztalható[3], hogy a bolygók a Hold alatt keresztezték a másodlagos égi világító pályáját. Ez a fekete pont ellenben a Hold felett látható.  A program szerinti szóba jöhető Hold - bolygó közeli együttállások egyike sem tűnik olyannak, ahogy a festményen szerepel. De akkor mégis mi a szerepe, miért van ott mégis az a fekete pont, esetleg egy állócsillagra vonatkozik?

Az Akropolisz 12 oszlopát szemlélve a Csontvárytól már megszokott napút érzet csak egyre erősödik, mintha az oszlopok az állatövi számosságot és az évszakokat idéznék meg a 3- (3-3) - 3-as csoportosítással. De nemcsak azt, hiszen az oszlopok beosztását másképp is tekinthetjük. A színek alapján akár 4+6+4 oszlopból álló részenként is tekinthetünk rájuk, ahol így viszont 14 oszlop látható (fontos hangsúlyozni, hogy ekkor nem matematikai alapon szemlélődünk, így egy oszlop kétszer is szerepelhet!). Tehát 14 oszlop, mely a felettük lévő HOLD 28 napos ciklusának a felével egyezik meg. De csak a felével, hol a hiányzó másik 14 oszlop? A másik oldalon! Ha a 14 oszlopot láthatjuk elölről, akkor vélhetően hátulról is ennyit láthatunk egy szabályos, téglalap alapú építménynél, ha mindig 2-2 szembelévő oldalt szemlélünk. Hogy mennyire nem elhamarkodott feltétezés az oszlopok számát a Hold ciklusával összevetni, ezt egy további képi úton is jelzi Csontváry. A középső oszlopok felett a kőgerendázat, a „tetőszerkezet” érezhetően hiányos, mely ráadásul egy fészekformát is formáz. Fészek alakzatot, de nem a madaraknak, hanem a pont felette lévő Hold számára! A Hold úgy rá tud „fészkelni” a tetőre, hogy nem kell tartani attól, hogy leguruljon, ehhez csak engedelmeskednie kell a gravitációnak és lassan függőlegesen alá kell ereszkednie.

És ugyanez a Napút logika fedezhető fel a festmény szélén lévő másik templom maradványainál is, ahol a 14 oszlop számossága, a 2x7-es megoszlásával már a hétbolygó-rendszert idézi meg. Két templom, mely közül a Hold alatti templom az állatövi 12-es keretrendszerre, míg emez a 7-es bolygórendszerre utal. Ahogy a Hold alatti templom esetében, úgy itt is gondban vagyunk. Tényleg e két részből álló templomnak 7-7 oszlopa látható csak? Vagy esetleg inkább 8-8? Ez attól függ, hogyan tekintek rá, a köztes oszlopoknál nehéz eldönteni, hogy melyik épülethez tartoznak és, hogy valóban látszanak-e. Ez a dilemma a klasszikus asztrológiában is fellelhető, ahol általában 7 bolygót vesznek alapul, de ahol a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben található CERES törpebolygó figyelembe vételével ez a 7-esség akár 8-ra is bővülhet. (A Képes Krónika képanyagában Aquileja városának elpusztítása [4], valamint az Odüsszeia 14. énekének lebegtetett szerepe [5] is erre, a CERES bolygó figyelembe vételére utal.)

E számosság nemcsak az ókori épület oszlopainál figyelhető meg, hanem a központi épület ablakainál is. A legfelső emeleti szinten 6, a középső emeleten 5 ablak látható. Ez még csak 11, de hogy lesz belőle egy 12-es egység?

A bejárati ajtó mellett két további „fél” ablak is látható, melyek alját a hintókat húzó lovak feje takarja ki. Önkéntelen adódik az újabb kérdés: miért nem nyitottak még egy ablakot a sötét falfelületen, és miért kell a lovak fejének kitakarni az alsó szint mindkét ablakának az alját? Talán, hogy a két „fél” ablak együtt adjon ki egy egészet, így az összes ablak együtt szintén a keresett 12-ességet?  A „koronás” ablakok színei szintén fontos jelentést hordozhatnak. Esetleg egyes zodiákus jegyekhez vagy éppen bolygókhoz is társíthatók ezek is? A kis erkélyes felső középső ablak az Oroszlán jegyéhez, a fa lombjával félig kitakart ablak a Nyilaséhoz, míg a sötét oldal világos ablaka a BAK-RÁK jegyhez kapcsolódhat?

De nemcsak az épületek rejtenek érdekességeket, hanem a természeti táj is. Mi a szerepe az Akropolisz melletti sziklaszirtnek és a köztük lévő kerek szakadéknak? Miért van fordított Ω alakja, ráadásul negatív vetületben? Talán azért, hogy a NAP és a HOLD meg tudjon pihenni benne? Továbbá a szakadék szélén ülő két embernek szintén mi lehet a szerepe? Au (Idő) szakadékon átjutás nehézségére utalnak, vagy lehet, hogy nem is emberek, hanem csak elszaladt ecsetmozdulatok?

A kép alján vizsgálódva a lovas kocsik világa is számos érdekességgel szolgál: A két dámát cipelő hintót miért 7 lábú lópáros húzza? Hova tűnt a nyolcadik lóláb?

Hátul, a sötét oldalon lévő hintót húzó két lónál miért a lovak hátából nőt ki a fa? Ez egy olyan ókori szimbólum, mely évezredek óta végigkíséri a minószi, pártus, perzsa művészetet is.

Nemcsak, hogy az épület előtti gyönyörű (élet)fa a lovak hátából nő ki, ráadásul ez a fa még a lovakat is összeköti az ablakban álló „megfeszített” fénysugárzó árnyékkal. És ez megint ismert motívum Csontvárytól, hiszen a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban festményén szinte ugyanez figyelhető meg. Ott is két ló áll a (cédrus) fa tövénél, és a fa koronájában elrejtve ott is megtalálható a szenvedő (jézusi) férfiarc. Ott a fa koronájában, itt meg a sötét oldal világos ablakában láthatjuk ugyanazt.

És a kocsisok világa további érdekességeket rejt. A szembejövő kocsisnak miért nincs cilinder sapkája, ahogy a másik kettőnek? Miért visel olyan sapkát, ami utalhat Merkúrra vagy éppen a Szaturnusz bolygóra? Továbbá, mi a szerepe a kocsisok eltérő arcszőrzetének? A sötét oldali kocsisnak csak bajsza, a dámákat fuvarozónak dús szakálla, míg a Merkúr sapkásnak csupasz, szőrtelen az arca. Talán mert Merkúr is szőrtelen?

És egy újabb kérdések. Van-e szerepe a 2-2 ló szembefordulásnak, a négy ló egymás fölé rajzolásának a kép másik oldalán? Mit kell ezzel a szembefordult mozgásirányával egyensúlyba hozni?

A már említett két dámát miért kellett Csontvárynak máglyára ültetni? Mitől világítanak ennyire ezek az út menti bokrok? És ami még érdekesebb, miért takarják ki ezek a bokrok a hintó kerekeit? Két „égő” bokor és két eltakart kerék, ami esetleg megint tudatos szimbólumra utal? Sőt, hol van a Merkúr sapkás kocsis kocsijának a kereke, hiszen azt semmi sem takarja ki! Esetleg, mert nem kerekeken gurul az ő járműve, hiszen Merkúrnak nincs szüksége a kerekekre.

Eddig a részleteket vizsgáltuk, érdemes ezek után teljességében is ránézni a festményre, ahol a függőleges és a vízszintes vonalak dominálnak. A háromszintes kockaépület, a függőleges oszlopokból álló templomok, sőt a festmény két szélén látható magasba nyújtózkodó fák, ahogy a hintók mozgás iránya mind-mind ezt a fő szerkezeti elvet erősíti csak. E négyzetrácsos szerkezet alól lényegében csak az újhold és a kerek lombozatú fa koronája a legfontosabb kivétel. Két kerek forma a sok egyenes között. Más kerek forma lényegében alig fedezhető fel a festményen, még ott sem, ahol viszont lenni kéne, a hintók nem látható kerekeinél.

Tehát két jelentősebb kerek forma látható csak a festményen: a kikerekített újhold és a lovak hátából kinövő kerek lombozatú fa koronája. Mindkettő azonos távolságra helyezkedik el a festmény függőleges középvonalától. Sőt a festmény mértani középpontjával együtt e fa forrása nemcsak egy közös tengelyen helyezkedik el az újholddal, hanem ráadásul azonos távolságra is a festmény középpontjától. De mi is a forrása e fának? A már említett lovak háta! A fa a lovak hátából nő ki a képírás szabályai alapján, ahogy ez a tordai kulacsokon, a háromszéki kerámiákon, vagy éppen a 3500 éves minószi (krétai) falfestményen is felfedezhető [6]. A különbség ott van, hogy ott a madarak, itt pedig a lovak hátából nő ki az élőfa.

Érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a kép mértani középpontjából rajzolt kör miket jelöl ki a festményen. Mintha ez lenne az alap szerkesztési módja a festménynek, az a kör, ami egyben zodiákus kördiagram is. Hogy mennyire jogos a megérzés, érdemes beazonosítani e 12 körszeletet. Néhány zodiákus jegy pillanatok alatt felismerhető az eddig megfogalmazott kérdések alapján, ezért érdemes ezekkel kezdeni:

NYILAS jegy, a fából kiinduló életfa.

BIKA – ahol a HOLD erőben van.

MÉRLEG – hintó, mint a Mérleg jegy egyik legismertebb attribútuma.

BAK – Teljes sötétségben, a fényhiányban a világosság, kereszt formájú emberforma egy kivilágított ablakban.

SZŰZ- lovak hátát meglovagoló, Merkúr, aki a lovak szabad mozgását erősen korlátozza. Arról a Merkúrról van szó, aki a SZŰZ jegyben kétszeresen is jelen van, otthon és erőben is.

Sőt az OROSZLÁN jegyet is ide vehetjük. Bár az a NAP, mely az Oroszlán jegyben otthon van, itt a festményen mégsem látható, de mégis az egyetlen feltételezhető helye csak ez a terület, melyet az Oroszlán jegyhez társítunk.

IKREK – Ezen állatövi jegy szimbólumának többszörözése az oszlopok révén szintén elég könnyen asszociálható. IIIIII, ami formailag nagyon is megegyezik a templom formájával.

HALAK- A festmény szélén lévő templomnak a formája is sokat segíthet a megfelelő állatövi jegy beazonosításában.  Mintha egy tátott szájú bálnát látnánk, amint éppen be kívánná kapni az IKREK féle templomot, ahogy Jónást is a bálna, a HALAK világkorszak meghatározó történetében. Ténylegesen mit is várhatunk a Haláltengely és az élettengely kapcsolatától, hiszen erről szól az elmúlt ezer évünk is.

KOS- Látszólag semmi sincs itt, csak a kék ég és a két legmagasabbra felnyúló fák. Ez maga a feltámadás és felemelkedés a sötétségből, az alvilágból.

RÁK- Fény és sötétség, az egymásba fonódás, az összevont 69. És ez látható ebben a zodiákus körcikkelyben is. Csak két szín, egyik a sötét, másik a világos, ahogy egymással járják a kavarodásukat. Kavarodnak, de mégsem mosódnak át egymásba, mégsem keverednek. A félkörforma sziklaszakadék pontosan megőrzi e tánc lenyomatát.

SKORPIÓ- Mit keres a két kocsikázó dáma a Skorpió területén? Talán épp a két jegy szinte azonos zodiákus jegy ábrázolása jogosítja fel erre? A Skorpióban a Mars otthon van a kardjával. És ennek látható nyoma is van a festményen. Mennyire másabb a hintó kerekeit eltakaró két bokor formája. A dámák feneke alatti mintha földből élével kiágaskodó karderdő lenne.  De a nehéz járású Szaturnusz rejtett ereje is talán a dámák „hiányzó” lábában, mozgásképtelenségében és a kalapjuk körkörös peremében nyilvánul meg?

VIZÖNTŐ- Ez a képi úton a legnehezebben értelmezhető zodiákus terület, melyet a sötétség, a semmi (esetleg az anyagtalanság) ural, az, mely sötétség a BAK és a HALAK mezőből húzódik át ide (vagy talán inkább innen sugárzódik át a szomszédos jegyekre). Ami a teljes sötétséget feloldja, az egy kisebb tetőrészlet, valamit a teljes sötétségbe borult tetőszerkezet fény érte tetőkoszorú-vonulata - mely fénytanilag nagyon is elgondolkoztató. Ráadásul e fénysáv, a zodiákus középpont felől szemlélve olyan, akár egy „fényszakadék”, mely megnehezíti a tátott szájú HALAK bálnából a Fényablak feszülethez átjutást a sötétség mezején keresztül – ahogy a vízöntő-paradoxon szerinti vízöntői időszakadék is teszi.

Ezzel körbe is értünk a feltételezett zodiákuson, a megfelelő állatövi megfeleltetésekkel.

A tanulmányom címében a KÉRDÉSEK szócska szerepelt, melyekre a legjobb igyekezetem ellenére is csak részleges választ tudtam adni. Több kérdést, pl. az Újhold melletti paca és az egyes ablakok színeinek jelentését kénytelen voltam megválaszolatlanul hagyni.  Megtehettem volna, hogy törlöm a megválaszolatlan kérdéseket és így egy sokkal kerekebb tanulmány érzetét kelthettem volna, de tudatosan nem éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen továbbra is a fő célom egy közös együttgondolkodásra sarkallás, és ebben a megválaszolatlan, nyitott kérdéseknek hatalmas szerep jut.

 

„Nézni nézhet mindenki, de látni csak az láthat, akit az Isteni gondviselés ezzel a képességgel különösen megáldott. És ezek a különös képességgel megáldott emberek vannak hivatva az ember művelődéstörténelmét gyarapítani, vagyis az adott esetben az Isteni bölcsességet igazolni.” - Csontváry

Oldal: Csontváry Sétakocsikázás újholdnál Athénban
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat