Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. november 28.

 

Dobos Csanád

Karácsony éjjele és a betlehemezés a csillagos égbolton

a Mithrász kultusz tükrében


1-270d.jpgSzent Mártonról és a köpönyegéről szólt a legutóbbi írásom, ezért is érdemes innen, Szent Mártontól indítani a betlehemezés témakörét: 

„Márton zárta a gazdasági évet lakomával, áldomással, és vele kezdődött advent vagyis az új egyházi év. Erről Bod Péter (1712-1769) református lelkész, történetíró ezt írta: Krisztusnak adventusa, eljövetele „Így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva.­..” Rajtunk magyarokon kívül csak a gallok indították Szent Mártonnal az adventet.” 

Az Ádvent, amely átvezet minket a Karácsony szent estélyének és a betlehemezés misztériumába.

 

”Az ég ölelkezett im akkor a Földdel,

Az egy igaz Isten az emberiséggel.

Új hit, új reménység szállott a szívekbe,

Lelki békesség és áldás a szívekre.”

                                                       bazsi betlehemes

Jézus születésének pillanatában mi is látható a csillagos égbolt mértani közepén?

Az következő ábrákon december 24.-e, a karácsony éjfélének időpontjában az égbolt mértani közepe látható -Dél-Mezopotámia és Magyarország felett. Míg Dél Mezopotámia felett az Ikrek csillagkép, addig nálunk a Kárpát-medencében az Auriga csillagkép látható karácsony éjjelén,  mely elgondolkoztató is lehet számunkra. Arról a két csillagképről van szó, mely a betlehemes játékokban oly fontos szerepet tölt be Pap Gábor művelődéstörténész szerint is.

December 24.-én éjfélkor az égbolt közepe Mezopotámia fellett:

dec_24_meozopotania.png 

December 24.-én éjfélkor az égbolt közepe az Európai Mezopotámia (Pannónia) fellett:

 karacson_ejjele_mo.png

Miért lehetnek fontos számunkra ezek a csillagászati tények? Erre Pap Gábor adja meg részben a választ, az egyik (számomra legkedvesebb) előadásában és a hozzá kapcsolódó tanulmányában:

Akármelyik úton indulunk el: akár a mágusok útján, ahogy Máté leírja a betlehemi eseményeket, akár a pásztorok útján, mint Lukács evangéliumában, mindenképpen a csillagos égboltra kell felnéznünk, mielõtt útnak eredünk, s tovább, egészen a megérkezésig. És ekkor még mindig csak az evangéliumi hagyományra hivatkoztunk. Ha viszont a saját hagyományainkban adott indítatást is figyelembe vesszük, szinte egyebet sem tehetünk: minden vonatkozásban a csillagos ég lesz a meghatározó a mi betlehemes játékaink dramaturgiájában.  Ezért van az, hogy elõbb vagy utóbb mindenképpen fel kell tennünk a kérdést:
Karácsony éjszakáján mit is látunk hát az égbolton?

                                 Pap Gábor KARÁCSONY A MAGYAR CSILLAGOS ÉGEN  


EGy KISFILM BETLEHEMEZÉSRŐL

 

De folytatás még érdekesebb:

Ugyanazt, amit a betlehemes játékok színpadán. Pásztorok, szerepelnek itt lépten-nyomon, nélkülük nehéz betlehemes játékot elképzelni. Annyit kell még elmondani róluk, hogy általában kettõsökként jelennek meg. Vagy kettõ van belõlük, vagy a kettõ többszöröse, például kétszer kettõ. Ez a kettes csoportosítás jellemzõnek mondható, és nem csak a kelet-magyarországi anyagban, hanem az egész magyar nyelvterületen.
Ha az ember nemcsak a planetáriumban vizsgálgatja az eget, hanem tájékozott atekintetben is, hogy a magyar népi csillagelnevezések között kik és mik szerepelnek, akkor igazán érdekes megfigyeléseket tehet. Erre vonatkozóan több forrásunk is van, de összegyûjtve legkönnyebben Toroczkay-Wigand Edének, az Öreg csillagok címû könyvében találjuk meg õket...
Innen tudjuk, hogy a betlehemes játékok pásztorai, mint Bojtárok kettõse, megjelennek a csillagos égbolton is. Amikor a pásztor-szereplõk - kettesével - betoppannak a Gazda tiszta szobájába, ha felnéznénk az égboltra, ugyanazt látnánk: az égbolt közepén ilyenkor éppen ez a csillagkép tündöklik. Ez pedig nem más, mint az Ikrek csillagképe, amely meghatározó égi tüneménynek számít ebben az idõszakban.

Érdemes most újra ránézni az indító képekre. Az Ikrek csillagkép (amely a pásztorok kettőséhez köthető) uralja a csillagos égboltot a hajdani PARTHIÁBAN, Mezopotámiában, azaz a Mithrász kultusz eredeti hazájában.

hevelius_au.jpgDe mi a helyzet az AURIGA csillagképpel, mely karácsony szent éjjelén éjfélkor a mi fejünk felett ragyog? Az auRiGa nyelvi megfelelője az öReG, kinek még a pásztoroknál is fontosabb szerepe van a betlehemi játékokban. Pap Gábor így jellemzi az „Öreg” szereplőt:

Ugyanakkor megjelenik az Öreg, akit egyik-másik változatban Kecskésnek is neveznek. Az Öreg, mint fõszereplõ, a Kecskés nevet viseli és a Kecskés megint csak ott van a magyar égbolton. Kecskés az elnevezése az Auriga csillagképben - ez itt van, mindjárt az Ikrek fölött az északi égbolton - feltûnõ legfényesebb csillagnak, a Capellának.

A csillagkép fő csillaga a Capella, a JÓ PÁSZTOR, aminek szintén több jelentése van: egyrészt kápolna, a másrészt kis kecske, gödölye. Pap Gábor szerint ez a kápolna nem más, mint a Betlehemi játékok fő kelléke, maga a Betlehem, amit a betlehemezők házról házra magukkal visznek.

De a Capellában megvan egy másik ősi szó is, a KAPU, melyről minduntalan szót ejtek a tanulmányaimban (Lásd  http://www.naput.hupont.hu/10).

Pap Gábor az előadásában külön felhívja a hallgatói figyelmetét a csillagkép ábrázolások képírás jelentésére is. Az Auriga csillagképe ábrázolásán a jó pásztor a birkáit segíti, ő a juhok pásztora. Mégis a kecske bepofátlankodik, rámászik a pásztorra. A pásztor meglepődve fordul vissza, de megsem rázza le magáról a kecskét. Bár ő az elveszett juhaiért jött ide, nem a kecskéért, mégis megtűri a gödölyét magán, sőt vállalja a kecske mentését is, ha ez az ára a juhai megmentésének. De ennek a nagylelkűségnek ára van, hiszen ezzel önmaga is “elkecskésedhet”, ahogy ez a pásztor sapkájának “szarvában” már meg is kezdődik. (Hogy honnan jő az ÖREG a csillagos égbolton azt Pap az előadásának 1.23 említi – érdemes meghallgatni!)

Auriga csillagképben - ez itt van, mindjárt az Ikrek fölött az északi égbolton - feltûnõ legfényesebb csillagnak, a Capellának. Az Ikrek rajta van az ekliptikán, vagyis az Állatövnek az egyik csillagképe, az Auriga már nincs rajta, de közvetlenül fölötte van. Úgy szoktuk mondani, hogy az Auriga kapuján tudunk lejutni a Tejút nagyobb rendszerébõl az Ekliptika, más néven az Állatöv kisebb rendszerébe. Ez az a kapu, amelyen át egy magasabb minõség le tud jönni hozzánk, ez ereszti be ide, az Ikrek égboltmezejébe, ahol a Bojtárok kettõse várja. Teljesen tiszta képlet. Ennek pedig a fõ csillaga, a Capella az, amelyet Kecskésnek nevez a magyar népi szóhasználat. Az Aurigának ezt a fõcsillagát, amikor lerajzolják, akkor tényleg úgy jelenik meg, mint egy pásztor. A hátán ott van egy kis kecske - voltaképpen ezt jelenti a Capella szó, hogy Kis Kecske vagy Gödölye - és mögötte még egész csapat bárányka kapaszkodik fel pásztorunk hátán.

teli_tejut.png

 A betlehemes játékban először a páros pásztorok (IKREK) lépnek be, majd  őket követi az Öreg (Auriga).

Ez az egymás követő színpadi megjelenés talán kapcsolatban lehet a párthus-hun-magyar nép földrajzi mozgásával is? Talán a betlehemes játékok ősi változatában csak a pásztorok szerepeltek, majd a Kárpát medence meghódítását követően bővült a fény születésének játékkultusza az Öreg szerepével, igazodva az újabb égi rendhez? - Talán...

Elfogadva Pap Gábor gondolatát, hogy a betlehemes játékok szereplői és eseményei megfeleltethetők a csillagos égbolt csillagképeinek –ezt is joggal feltételezhetjük!

Pap Gábor az előadásának 19. percében említi: „Ha alaposabban megvizsgáljuk a betlehemes játékunkat legalább olyan ősiek, mint a regősök. Semmi olyan határvonal nincs, hogy csak Szent István óta lehetséges.”

28.perc „Máté a mágusokat vezeti be, ezeket nevezzük királyoknak. Meg is nevezzük, őket: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Holott semmi nyoma sincs az evangéliumokban semmi féle névnek... A leginkább szembetűnőbb elem, hogy nem a bibliai alapon íródnak, játszódnak a betlehemes játékaink: Az Öreg főszereplő amit bejön egyből egy árkon esik át. Honnan veszik ezt az árkot? Milyen árok, semmi féle említése nincs az egyházatyánknál?

Heródes a betlehemes játékok egy zárt csoportjában egyértelműen pozitív szereplő! Ennyire nem lehet félreérteni az evangéliumokat. Bejön huszár uniformisban és elmondja: én vagyok a híres Heródes, aki kilenc angyalt és kilenc pásztort megmentett Babilon tornán. Másik változatban azt állítja, hogy Jézust is ő mentette meg.

Két példa elég, hogy elgondolkoztasson minket,  majd kapjuk később a többit is.

Amit biztosan lehet mondani, a magyar betlehemes hagyomány nem az evangéliumi tradíción alapul, bizonyos elemeket abból is felidéz, de ezeket az elemeket nem csak onnan lehetett örökölni ”

Sajnos Pap Gábor nem nevezi meg, hogy mi is lehet ez a "jóval ősibb" vallás, pedig adja magát. Véleményem szerint az a kultusz, melyben a „főszereplő” “születésnapja” megegyezik Jézus születésnapjával, azaz a karácsonnyal. Azaz a Mithrász kultusz, mely a hunokkal/magyarokkal együtt érkezett Európába.

Ezért is érdemes kapcsolatot keresni a Mithrász kultusz és a betlehemi játékok között, hiszen a betlehemi játékunk (valamint a Mithrász kultusz is) vélhetően ezer években mérhetően is jóval ősibb, mint a kereszténység.

Pap Gábor az előadásában az 59. perctől betársítja a betlehemes játékok szereplőit és helyeit a Toroczkai-Wigand Ede Öreg Csillagok gyűjteményében szereplő magyar népi csillagnevekkel. Ezen felsorolás jó kiindulási pontot jelenthet számunkra (kiegészitve pár továbbival):

   Háromkirály csillagai – Orion csillagkép öve

   Az Öreg, a jó pásztor – Fényescsillag, a Capella

   Korcsma, Szentkút – Cassiopeia

   Bojtárok kettőse- Castor és Pollux, az Ikrek csillagkép két fényes csillaga

   FejérÁROK-Tejút

   Részögembör- Cepheusz

   és a Rák csillagkép a csacsijával (északi és déli szamár csillag),

   valamint a Jászol - a Rák csillagkép azonos nevű nyilt csillaghalmazával (M44)

 

A “félrehallások”

“A téli égbolt legtetején egymás mellett a Cassiopeia-Szentkút és a Cepheusz-a részögember. A rézsögember, azaz a révületben lévő ember, aki kiemelkedik a hétköznapi léttől. Ezt még Jézus is tiszteletben tartja, hiszen mint jó pásztor érekezik le onnan. De innen már részeg Öregnek tekintik és megalázzák.”

De miért is tekintik részegnek az Öreget? Mert állítólag mindent félrehall! Pap Gábornak igaza van, hogy ezek az állítólagos félrehallások adják a fő jelentését, misztériumát ennek a betlehemezésnek.

De mik is ezek a félrehallások, mely szinte minden betlehemi játék alapját is képezik? A két legfontosabb, a Glória-GÓLYA, és a Betlehem-VÉN TEHÉN. Célszerű nekünk most csak e kettő, legáltalánosabbban előforduló párossal foglalkozni.

Pap Gábor mindkettő félrehallást a RÁK-BAK égi tengelyhez kapcsolja (a RÁK jegy Ökör és Gólya holdházait alapul véve, lásd:  http://www.naput.hupont.hu/6) Arról a RÁK jegyről van szó ahol a fény maximum található, és arról a BAK jegyről (a zodiákus tengely másik végén), melyhez a karácsony éjjele is kapcsolódik a fény minimum időpontjával. Ez logikus és elfogadható érv, de talán ezeknek a félrehallásoknak van egy másik értelmezése is, mely inkább a Mithrász kultuszhoz kapcsolódik.

A vén TEHÉN adja magát. Tehén a BIKA női megfelelője. A “vén” jelző egyértelműen utal valami régebbi, ősibb jelképre. A Vén Tehén/bika leszúrásával élet fakad a Mithrász kultusz szerint. És Betlehemben mi is születik meg? A Megváltóval az örök élet lehetősége! De a vén jelző kétszeresen is igaz, hiszen már a Jézus születésével lezáródó KOS világkorszak idejében is vén volt a Bika (Tehén) – részben ezért is kellett Mithrásznak leőlni. (Hasonló logikával érthető meg az ószövetségi aranyborjú történet is. Lásd: http://www.naput.hupont.hu/5 )

Érdemes e szimbólumokat az adott világkorszakokhoz párosítva együtt megvizsgálni: Adott egyszer a BIKA (TEHÉN) időszaka, majd miután megVÉNül, már leszúrják, hogy így átadja helyét a következő KOS jegynek. De a szimbólum mégis megmarad újabb kétezer évre, csak tovább gazdagszik egy újabb jelentéssel, ami már a kereszténységhez kapcsolódik. Így mintha legalább 6 ezer év köszönne vissza a betlehemes szertartásból. Legalább három világkorszak jelképei jelennek meg előttünk akár a Mithrász kultusz, akár a betlehemes játékok szimbólikájában: a Tehén (BIKA), majd a Bikát leszúró Mithrász (KOS) Napisten- és végül az újraszülető, életet fakasztó Napisten, a betlehemi játékainkon megídézett Jézus a születésével (HALAK).  De tényleg csak ezt a három világkorszakot fedezhetjük fel bennük, vagy esetleg az IKREKet is ide számíthatjuk, mely a Mithrász ábrázolásokon a fáklyát tartó fiatalemberekben ugyanúgy testet ölt, ahogy az IKREK csillagkép és pásztorok fontosságában is. Véleményem szerint az IKREK világkorszakot is ide sorolhatjuk, sőt…

 

De mi a helyzet a Glória-GÓLYA félrehallással?

ANGYAL (csenget): Glórija!

PÁSZTOR: Gomolya.

ANGYAL (csenget): Glórija!

II. PÁSZTOR: Vén gólya.

ANGYAL (csenget): Glórija! Inek szelszűz deja!

MAKSZUS: Hallod, pajtás: tarka tehén ugati a fiját a góréba!

                                                                    Horgosi betlehemes

Amikor az Öreg azt mondja, hogy Gólya, akkor szó szerint azt a varázsnevet ejti ki, amelyik a születés-misztériumnak a lényegét jelenti. Ez a Gólya hozza ugyanis a gyereket! Ez az a Gólya-tulajdonság, amelyik a nyáreleji, a fényben leggazdagabb hónapnak a középsõ Hold-házát telíti. Tehát megint az Öreg látja a lényegét ennek az egész karácsonyi misztériumnak, amely végsõ soron az önfeláldozó szeretet által generálódik. Nem elég annyit mondani, hogy a szeretet által. Ez a teljes és feltételek nélküli önfeláldozás misztériuma. Ennek a kulcsszava a Gólya tehát az egész szereplõgárdából egyedül õ, az Öreg tudja, mi itt a lényeg. És õ ki is mondja. Azt hogy ti most valamilyen oknál fogva fontosnak tartjátok, hogy latinul gajdoljatok, vagy holnap görögül gajdoljatok, vagy holnapután, ószlávul, azután óhéberül... - majdnem mindegy. Amíg tudjátok, hogy itt a Gólya a központi fogalom, addig nincs semmi baj. Semmiféle veszély nem fenyegeti az emberi minõséget, amíg tudja, hogy mi a varázsszó. Ha azt elfelejtette, ott kezdõdik a baj. Hogy kinevettek? Hát kinevettek. Na és...? Ez az Öreg álláspontja.

De miért Glória?  Láthatóan Pap Gábor sem tud mit kezdeni ennek fontosságával. Ahogy a Betlehem-Vén Tehén párosban mindkét szónak fontos szerepe van, úgy a Glória-Gólya párosban is fontosnak kell lenni mindkét kifejezésnek. De milyen csillagmitoszi kapcsolatra vonatkozhat a Glória? A Mithrász kultuszban meglelhetjük a választ a glória szerepére is. A korábbi Mithrász-Bika-Köpönyeg (http://www.naput.hupont.hu/74) tanulmányomban már idéztem ezt az idevágó gondolatot:

Ezt az értelmezést a mítosz egy további epizódja is alátámasztja, ami Mithrász és a Nap, a lángoló AEon közti harcot írja le. Az epizód végül egy megállapodással zárul. Ezután Mithrász elnyeri a Nap korlátlan hatalmát. Azt a hatalmat, amely a hvareno, az ősi mazdaikus (perzsa) hagyomány glóriájával egyértelmű.

Már korábban is elgondolkoztattam ezeken a sorokon. A Napisten miért engedi át a hatalmát Mithrásznak? Miért teszi, ha nincs rákényszerítve erre, hiszen a kettejük közti harc “döntetlennel” végződött? Ezt már akkor is nagyon zavarosnak éreztem, bár ennek a jelentését akkor még nem értettem. Pap Gábor ezen betlehemezésről szóló előadását újra hallgatva hirtelen mégis összeállt a kép:

Ahogy a VÉN-TEHÉN a BIKA és a KOS világkorszakhoz kapcsolódik, úgy a GLÓRIA az OROSZLÁN és a RÁK világkorszakokhoz! Miért is állíthatom ezt ilyen biztosan? Az előbb leírt mondat miatt: 

Mithrász és Napisten közötti harc, végül döntetlen, de mégis a Napisten átengedi Mithrásznak a hatalmát.

Mithrász bikát meglovagoló lábtartásáról és a köpönyegről, mint vízöntő-paradoxon jelképről már szó volt korábban a Mithrász-Bika-Köpönyeg tanulmányban. A vízöntő paradoxonnak azonban van egy másik sajátossága is, mely az Oroszlán jegyhez kapcsolódik. A vízöntő jegyben fellépő időhiány az Oroszlán jegyben pótlódik! Abban az Oroszlán jegyben, ahol a NAP otthon van. A Napistennek az idő anomália kiegyenlítéséhez, az Oroszlánban fellépő időtöbbletéhez Önmaga duplázódásra van szüksége, és ebben Mithrász tud segíteni neki. A Napisten ezért engedi át hatalmát Mithrásznak glória formájában, ezért ossza meg a hatalmát Mithrásszal. Az Oroszlán világkorszakot az a Rák követi, melynek tényleg a Gólya a középső holdháza. Ezek alapján mindkét félrehallás 2-2 világkorszakra utalna?

Ha ez a logikai menet jogos, akkor pontosan mekora időszakot is ölel fel a betlehemezésünk? Döbbenetes belegondolni, ezért érdemes közösen utána számolnunk: Jézus születésének megídézésével a Halak világkorszakot, a Vén-Tehén kifejezéssel a BIKA-KOS világkorszakot, a pásztorokkal az IKREK világkorszakot, a GLÓRIA említésével viszont az OROSZLÁN-RÁK világkorszakot íveli át az idő, azaz együtt 13.000 évet! Ezek együtt egészen visszavezetik az időt és minket is a jégkorszak végéhez, sőt azon túl is.

De gondoljuk tovább a szimbólumok jelentését és kapcsoljuk össze a további világkorszakkal. A Mithrász bikaküzdelem ábrázolásokon a kiszenvedett állat vére búzaszemekké, mig a farka érett búzakalásszá alakult át, ami egyértelműen a (arató) SZŰZ jegyet idézi meg. Ez a szimbólum esetleg továbbnyithatja számunkra a világkorszakok amúgy is bő listáját, újabb kétezer évvel megtoldva a Mithrász kultusz “életkorát”. Ez így elég hihetetlennek tűnik, de mégis valami hasonlót vélhet (talán) Pap Gábor is felismerni az elemzésében, mikor arra utal, hogy a Szűz jegy a betlehemes játékokban is fontos szerepet képvisel.

Tehát itt egészen a Szûzig széthúzódik a zodiákusi mezõny. Ez azt jelenti, hogy ebbõl a szerepbõl egyik irányban a Szûz felé lehet kimozdulni…

Ha a logikai fejtegetés helyénvaló, akkor nagyon is meglepő következtetést lehet ebből levonni, miszerint ekkora ereje lenne a tradiciónak!? Ha a betlehemezés csak a jéghegy csúcsa, akkor mi lehet a mélységben? Így már érthető, miért is akar mindenfajta irányzat rácsatlakozni erre a szakrális erőre, miért akar belőle táplálkozni, vagy éppen miért akarja átprogramozni. De ez már legyen egy későbbi tanulmányom nyitó mondata majd…

                                                  Pap Gábor előadásának második része:

Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál. (János 10,9)

Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. (János 10,7-15)

 

 

 

 

 

KIEGÉSZITÉS

 

2015. Február 13.

KÁKOSY LÁSZLÓ FÉNY ÉS KÁOSZ A kopt gnosztikus kódexek

“Az Aión egyike a legkomplexebb fogalmaknak a gnó­zisban. A szó elsődleges jelentése életkor, hosszú időszak, örökkévalóság. A platóni filozófiában (Timaiosz) metafizikus tartalmat nyer, az ideák világának változatlan örökkévalóságát jelenti a múló földi idővel szemben. Alexandriában a római uralom korában Aiónt istenként tisztelték. A gnózisban a jelentéskör tágult, háromféle értelemben használták: 1. világkorszak, örökkévalóság; 2. térség, régió; 3. szellemi lény. Leggyakoribb az utóbbi kettő, az 'idő'-jelentés bizonyos fokig háttérbe szorult. Az ismertetett teremtéstörténetben az Aiónok a szellemi világ tagjai, elvont fogalmakat személyesítenek meg.”

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 110
Tegnapi: 607
Heti: 110
Havi: 12 312
Össz.: 625 371

Látogatottság növelés
Oldal: Mithrász és a betlehemezés
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »