Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. október 24.

Előzmény: http://www.naput.hupont.hu/78/a-fantom-ido-es-a-spanyol

Dobos Csanád

A perzsa „SZENT GYÖRGY” ?

A korunk egyik sajátossága, hogy mindent a tudomány nevében túlmisztifikálunk, legyen az irodalom, képzőművészet vagy éppen matematika. Már kisiskolás korunktól ebbe nővünk bele, hogy ezekhez csak a „szakértő” ért - mi meg hajlamosak vagyunk mindezt elhinni. Így aztán félünk megérteni a számtani, csillagászati összefüggéseket és már nem is próbálunk felnézni a csillagos égre – „hiszen úgysincs értelme, hiába való.”

De hasonlóan viszonyulunk a régészeti leletekhez is. Nem is gondolunk arra, hogy azokat a tárgyakat is olyan egyszerű emberek készítették, használták, viselték, mint mi magunk. Ha nekik ezek a tárgyak beszéltek a szimbólikájuk által, akkor nekünk miért ne lennének képesek megszólalni. Ezek megértéséhez nem kell „diploma”, csak némi józan megfigyelőképesség.

A Mithrász kultusz ábrázolása kapcsán szó volt már a Szent György ábrázolások kialakulásásról valamint a perzsák és a bikaviadal kapcsolatról is. A fantom idő és a spanyol bikaviadal tanulmány végén már pár gondolat erejéig szó volt erről a perzsa-szkíta aranyozott tálról.

irani_aranytal_-_copy.jpgA lovas fején megjelenő Nap-Hold-Vénusz hármasság, a lovasnak a korábbi íjat tartó kéztartása, a lónak búzakalász jellegű farok végződése már mind-mind ismerős számunkra a Mithrász és szkíta elemzésből. De a ló lábai alatt a megsebzet medve vállából kiálló zöld ágak is jellegzetesek, méghozzá a bikaviadalok megsebzett bika fotóiról. Mintha ez az ábrázolás jelentené az átmenetet a Mithrász ábrázolások bikaküzdelme és a bikaviadalok között. Bár pont ezen az ábrán nem bika, hanem medve a megsebzett állat, de ez ne tévesszen meg minket. Ennek a különbségnek fontos asztrálmitoszi jelentése van. A  megsebzett, haldokló medve a SZűz- Halak haláltengelyre utal, míg a medve száján belépő és a vállán kivirágzó életfa a Tejút energiákat szimbólizálja.  Az asztrológiai élet-haláltengely, a változó keresztet szimbolizálva. Mi is történt a Mithrász által ledöfött bikával? “A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.”
És hasonló történik a Medvével is. Élet sarjadzik belőle, ráadásul a válla, az testének az IKREK jegyhez kapcsolódó mikrozodiákus helyén.

Ahogy a Mithrász-bika-köpönyeg szimbólika megértésében is több Mithrász ábrázolás együttesen adta a megoldó kulcsot, úgy a perzsa szimbólika logikájának megértésében is ugyanez a módszer vezethet eredményre. Éljünk az internet adta lehetőséggel és kutakodjunk egy kicsit a perzsa aranytálak internetes kínálatában.

Bár a képek egyenként nagy méretűek (igény szerint fel lehet őket nagyítani), mégis így egymás mellett nézve őket jobban észrevehetők a jellegzetességek.

perzsa_1_20101128_iranian_dish_king_at_hunt.jpg perzsa_2_4451578024_d98dab5d16.jpg perzsa_3_chosroeshuntingscene.jpg perzsa_4_plate-with-king-hunting-ram.jpg perzsa_5_4637501599_49a2094cef_z.jpg

Vadász jelenetek szinte azonos beállítással. Az ábrázolás jobb (Nap) oldalán a lovas Napisten, aki vaddisznóra, szarvasra, oroszlánra, bikára, medvére, kosra... vadászik. Olyan állatokra, melyek a keleti zodiákus rendszer holdházaiban mind megtalálhatók (http://www.naput.hupont.hu/6/fuggelek-5-pap-gabor-muveszettortenesz-osszefoglalo). Az űzött állatok minden esetben a ló lábai előtt és alatt találhatóak.

A Napisten fejdísze szintén jellegzetes, de mégis eltérő. Néhol még a Nap-Hold-Vénusz hármasság, máshol már csak a közel keleti szárnyas Nap szimbólum ismerhető fel. Hasonlóan a lónak a farka is eltérő: néhol még utal a mithrász bika-küzdelemből megismert búzakalász farokra, máshol viszont már „fotó” (valóság elvet) követve eltűnik ez a szimbólum.

A Napisten fegyverzete felváltva: íj és dárda, bár a Napisten kéztartása mindkét esetben majdnem ugyanaz. Már az „Avarkori” fibula tanulmányban említettem, hogy:

A dárdatartó kezek alakja nagyon emlékeztet a szkíta íjjazó ábrázolásokra. Talán ezért is néz vissza a lovas, mintha hátra ijjazna? Bár már nem íj van a kezébe, de a mozdulat mégis arra utal. A második (a búzakalász farkú ló) ábrázoláson a dárdát tartó kéz indokolatlanul torzul íj formává! Ezek nem véletlen hibák, ezek a képírás sajátosságai.

Bár a dárdát hajító kéz már eltér a Szent György ábrázolásoknál megszokott tartástól, mégis az ott tett megállapítás itt is érvényes:

Ilyen válltartással nem lehet erővel szúrni! Nem lehet erőt belevinni a mozdulatba, pedig nagyon is szükség lenne rá! Ezzel csak vállficamot lehet kapni...

De ha már szóba került Szent György érdemes további hasonlóságot felfedezni közte és a perzsa ábrázolások főszereplői között (Az uralkodói nevek említését most nem tartom fontosnak)

A mithrász ábrázolások sajátossága, az érett búzakalász formába végződő bika farok, ami itt is megjelenik a Szent György ábrázolásokon. Mivel az érett búza kapcsolatban van az aratóSZŰZZEL, ezért a Szűznek is a ló végénél kell megjelenni. Immár nem a bika farka végződik érett búzakalász formában, nem is a ló farka érinti a „búzafát”, ahogy egy fibulán láttuk, hanem a ló végénél jelenik meg a SZŰZ immár!  

(A ló farán ülő apró méretű Szűz emlékeztethet minket a Szent László templomi festménysorozatok képeire, ahol a vágtató leányrabló kun mögött, a ló farán ül az apró méretű elrabolt szűz.mely a honlapom felső sarkában lévő freskórészleten is megfigyelhető, bár ott a hátrafelé nyilazó leányrabló kun karja alatt megülő leány feje már nagyrészt lekopott.)

Ehhez hasonló figyelhető meg több perzsa tányéron is.

 perzsa_6_h2_1994.402.jpg perzsa_7_bfbe6486d7f278e5d9a06db1210c6dbd.jpg

Az elefánton és a tevén vágtázó és íjazó Napisten háta megett egy-egy apró méretű személy látható. Bár a hátul ülőnek tényleges gyakorlati, hadászati oka is volt e harcmodorban, mégis az ember alakok jelentős méret különbsége figyelemre méltó. A hátul zötykölődő alak apró mérete esetleg hasonló elvet követ, mint amit már a  Szent László ábrázolásoknál megszoktunk? (http://www.naput.hupont.hu/23/akhilleusz-ina-vagy-a-kun-labszara)

Az előző tanulmányban már szó volt, a perzsa-hun konfiktusról, mely jórészt vallási okokra vezethető vissza és amely Hispánia birtoklása kapcsán élesedett ki. Talán ez a Hispánia kiűzetés váltotta ki azt az éles szembefordulást közel keleten, ami Mani és a manicheizmus üldözését, átprogramozását is jelenthette? De ez legyen megint egy újabb gondolatmenet témája majd.

perzsa_8_ps295640_l.jpgE konfliktus megtörténte, a képírás nyelvén azonnal leolvasható. De mi is látható ezen a mellékelt tálon? Ez már nem vadász jelenet, ez már oktalan öldöklés. A szkíta szarvas (és népcsoport) könyörtelen lemészárlásának képi programba fogalmazása. A leszúrt szarvasból már nem ered új élet, ez már nem feláldozás, ez mészárlás! Hogy a kép olvasó ezt a képi programot mindenképpen, kétséget kizáróan megértse, ezért az ötvös ezt kétszeresen is tudatosítja a munkájában. Az alsó, a patáit behúzó, meditatív (nem menekülő) szkíta szarvas egyértelműen szkíta királyi szimbólum. Ez mely szinte minden szkíta leletből visszaköszön ránk. Ez a szkíta uralkodók és a szkíta nép alap jelképe. Bár két szarvas látható a tányéron, mégis vélhetően e két szarvas azonos, csak két eltérő állapotában és pillanatban ábrázolja őket a tál készítője.  A nyugalmi  állapotában lévő (szkíta királyi) szarvast ragadja majd meg és mészárolja le könyörtelenül a perzsa Napisten földi megtestesülése, az adott, aktuális perzsa uralkodó. Ez nagyon elgondolkoztató.

szkita_szarvas_absztrakt_n.jpg

Tápiószentmártoni (Magyarország) hatalmas szkíta aranyszarvas

A zoroasztrianizmus etikája így lényegében a jó és rossz, az igazság és hazugság, a fény és a sötétség közti választás lehetőségére épül, s arra, hogy a földi cselekedetek, hozzáállások befolyásolják a halál utáni állapotot. Viszont Angra Mainju nem Ahura Mazdával (az apjával), hanem Szpenta Mainjuval (a testvérével) áll szemben. (Zarathustra tanítása-Wiki )

A Zarahusztra (Zoroasztrianizmus) alapelve az testvér küzdelem, egymás legyőzése, elpusztítása, mely a Kain és Ábeli magatartás minta alapjául is szolgálhatott. És mi történik a tál ábrázolásán? A korábbi, legyőzhetetlen Rómát térdrekényszerítő két szövetséges egymás ellen fordul. A perzsa részről ez az indulat már pogrommá, életcéllé is emelkedik, mely képi szinten is önálló életre kel. Kiírtani a szkítákat, párthusokat minden áron – ahogy, amiről a különféle perzsa és bizánci krónikák be is számolnak bőségesen.

Márcsak a tanulmány címét érdemes megindokolni. Az avarkori fibula fejezetben (http://www.naput.hupont.hu/75/avar-kori-fibula) igazoltuk, hogy a Mithrász kultusz bikaölő ábrázolásából alakult ki a ma is ismert Szent György ábrázolás. De ugyanezen Mithrász ábrázolás szolgált mintaként a későbbi perzsa napisten vadász jeleneteinek is, amiről ebben a fejezetben esett szó. Igy e kettő ábrázolás közös forrása szolgált alapjául e fejezetcímnek.

Következő:

http://www.naput.hupont.hu/83 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 413
Tegnapi: 492
Heti: 2 352
Havi: 13 171
Össz.: 537 875

Látogatottság növelés
Oldal: A perzsa „SZENT GYÖRGY”
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »