Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2013. esztendő

Dobos Csanád:

Akhilleusz ina vagy a kun lábszára?

A görög mitológia szerint, amikor Achilles még csecsemő volt egy jóslat előrevetítette a sorsát, miszerint fiatalon fog meghalni. Ezt elkerülendő, az anyja Thetis belemerítette Achilleusz egész testét a Styx folyóba, ami sebezhetetlenséget biztosított a fiának. De azon a testrészen, ahol Thetis a fiát megtartotta, ott a varázslatos folyó nem tudott hatni, nem tudta átmosni azt a testrészt. Ez a testrész a sarok részen az Akhilles-ín volt. Bár Achilleusz így biztonságban nőhetett fel, túlélhetett sok nagy csatát, ütközetet, mégis sebezhető maradt. Trója alatt egy rálőtt nyílvessző aztán sarkon találta, amely egyben a halálát is okozta.

A görög mitológia Akhilleuszt tekinti egy egyik (ha nem éppen a legnagyobb) harcos hősének, ezért is érdemes elidézni a sorsánál. Bár Achilles halálát és sérthetetlenségét nem említi Homérosz Iliásza, de mégis jelen van a görög és római költészet és drámairodalomban. Joggal vetődhet fel a kérdés: Miért nem olvasható az Iliászban, abban az Iliászban melyről korábban bebizonyítottuk Napút elemzés alapján, hogy manicheista-szkíta-magyar zodiákus szerkesztési elvet alkalmaz? (www.naput.hupont.hu/15)

Pár részletet érdemes átgondolni:

1. Az achilles-ín az emberi testrészen a lábfejet és a lábszárat választja el, melyek az emberi mikrozodiákus rendszernek megfelelően a HALAK és a VÍZÖNTŐ hatása alatt állnak (www.naput.hupont.hu/7)

2. Ahogy Akhilleusz testén a gyenge pont, a róla enevezett ín, úgy a 26 000 éves nagyéves ciklusban is éppen ez a világkorszak váltás a legproblematikusabb időszak.

3. Akhilleusz a legnagyobb görög harcos hős.

Mivel mindkét homéroszi eposz napút elemzése a magyar szerves kultúra logikai rendszere alapján történt, így érdemes egy újabb párhuzamot is megemlíteni mely kapcsolódik Akhilleuszhoz. Ez pedig az Akhilleusz-ina és a Kárpát-medencei Szent László küzdelme a kunnal freskó ábrázolások közötti kapcsolat.

Az Iliász elemzése több alkalommal visszaigazolta, hogy az emberi mikrozodiákus rendszer fontos része az eposz Napút szerkesztésének. Legyen elég csak Homérosz nevére, vagy éppen Zeusz térdének átölelésére utalni, de ugyanez vonatkozik az akhilles-inára is.

A további eszmefuttatás előtt pár bekezdés erejéig mindenképpen ismertetni kell a középkori Kárpát medencei magyar templomi falfestészet legfontosabb sajátosságát, a Szent László ábrázolásokat. Ebben leginkább Szántai Lajos - Szent László ábrázolások – kutatójának előadására támaszkodom:

Szántai Lajos az alábbi érdekes megállapítások teszi egy interjúban a Duna Tv-n ezzel kapcsolatban: „Magyarországon, a Kárpát medencében a középkorban a templomi falfestészetben nem a passió történet, nem a Jézus Krisztus életéből vett jelenetek játszanak főszerepet, hanem Szent László harca a kun vitézzel. Egy kún vitéz egy magyar lányt próbál elrabolni... A magyar egyházi művészetben pont ez az esemény kerül megörökítésre, ami egyedülálló, a kereszténységen belül is sajátos jelentőséggel bír.”

A történelmi Szent László király ebben az ábrázolt 1068-as csatában még nem is trónörökös, sőt nem is a trón várományosa. Mégis ez a csata képezi több tucat megmaradt középkori templomunk díszítésének fő szimbolikáját. A több részletből álló képsorozat Birkózás jelenete szolgál érdekes analógiával az Akhilleusz inának megértéséhez. Több művészettörténész a jellegzetes testtartás, lábkeresztezés alapján ezt a birkózási jelenetet egyértelműen IKREK jellegű birkózásnak tekinti. Szent László harca a kun vitézzel mondakör birkózásos jelenetének ábrázolásánál egy meglepő részlet mindig azonos: a korábban elrabolt, majd megszabadított lány félhold alakú bárddal lesújt a birkózó kun lábára, méghozzá a boka feletti részén.

kakaslomnic_kep.jpg

(Részlet a Kakaslomnic Alexandriai Szent Katalin-temploma sekrestye , 14. századi freskójából, mely I. (Szent) László kunokkal vívott harcát ábrázolja)

Azaz mindez lefordítva a mikrozodiákus „nyelvére” Pap Gábor szavaival élve: „Leválasztja a Halak világkorszakot a Vízöntő világkorszakról”. De miért van erre szükség? Ezt többféle képen meg lehet válaszolni. Az egyik lehetséges válasz: Ez maga vízöntő-paradoxonban rejlik, ami megfigyelhető többek között az Odüsszeia (www.naput.hupont.hu/27) és a Benedek Elek: Péter és Pál népmese Napút szerkesztésében is (www.naput.hupont.hu/17).

Mi köze a vízöntő paradoxonnak és Szent László királyunknak Akhilleuszhoz? Ahogy Szent László a lovagkirály, a tökéletes, krisztusi magatartásminta megtestesítője a királyi mivoltában az akkori egész Európa számára, úgy Akhilleusz is hasonló módon a tökéletes harcos megtestesítője volt egy világkorszakkal korábban. De ezen kívül vannak sokkal nyomosabb indokai is a két személy összevetésének. Akhilleusz testén az egyetlen gyenge pont a Halak-lábfej és a Vízöntői-lábszár közötti testrész (a róla elnevezett ín), úgy a 26 000 éves nagyéves ciklusban is pont ez a kritikus időpont, a gyenge pont.

Hasonló összefüggés fedezhető fel több mint kétezer évvel később a Szent László harca a kunnal templomi képsorozatokon is. Hiába hatol át a kun mellkasán a dárda mégis tovább feszíti az íját, mintha meg sem érezné. Azaz ahogy Akhilleusz testének jelentős része sérthetetlen, úgy a kuné is. Azonban mindkettőjüknél van egy gyenge pont, ez a boka körüli rész, a lábszár legalsó része!

2.png

De ki is ez a kun és mi köze Szent Lászlóhoz? Ő nemcsak egyszerűen egy leányrabló kun, ő "a szentéletű Szent László rossz tulajdonságainak kivetülése" (ahogy Szántai Lajos kutató megfogalmazta). A vörös ruhájú, vérbő természetű kun nem más, mint a szent király testi kísértésének megfeleltetése.

A mitológia szerint Akhilleusz halálát egy sarka fölé lőtt nyílvessző okozta, úgy a kun „vesztét” is a templomi ábrázolások szerint az alsó lábszárra mért bárdütés okozza. Mindkettőjük gyenge része a boka környéke. (Lásd az első kép birkózási jelenetét, amint egy apó termetű nő  szablyával suhint a kun lábára.) De ahogy ez a bárd ütés sem okoz igazi halált a kunnak, úgy  a nyílvessző sem Akhilleusznak. Akhilleusz a halálával együtt elnyeri a halhatatlanságot és ezzel egyfajta örök élet lehetőségét is! A végzetének ezen kettősségével mindig is tisztában volt és e szerint is vállalta a sorsát, azaz a rövid földi életet az örökké tartó dicsőséggel.

Édesanyám, az ezüstlábú Thetisz, isteni asszony, mondta, hogy engem kettős végzete vár a halálnak.
Hogyha a trójai vár körül itt maradok verekedve, elvész visszautam, de sosem hervadhat a hírem:
ámde ha megtérek szeretett földjére hazámnak, elvész nagy hírem, hanem éltem hosszura nyúlik,
és gyorsan nem is ér el végzete már a halálnak.        Iliász 9.ének

3.png

Hasonló történik a kun vitézzel is (Szent László rossz tulajdonságainak kivetülésével). A bárd lesújtását követően az addig vörös ruhás, vérbő kun összerogyik, a ruhája már kifehéredik, azaz megindul a lelki tisztulása.

 

(lásd Kakaslomnic-Felvidék falfestmény)

A következő stációban a bárddal korábban lesújtó SZŰZ immár le is vágja a kun fejét, aki mégsem hal meg. Ez a legmeghökkentőbb e templomi képsorozat  misztériumának. A fej nélküli kun először lebegni kezd, majd a következő stációban már új fejjel (Szent László fejével) békéssen meditálva (élve!) pihenteti fejét a korábbi SZŰZ gyilkosának ölében (lásd Felvidék-Vitfalva árpád kori templom- fotó alul). Abban az ölben pihen meg, ami az anyaméhet, a hazatalálás stádiumát jelképezi a képírásban! Azaz ahogy Akhilleusz is elnyeri az öröklétet a sérülése (és fizikai halála) révén úgy a kun vitéz is!

4.png

(Vitfalva árpád kori templom Szent László harca a kun vitézzel, sarokban a kun fejének levágása majd a Szűz ölében megpihenő kun arcú Szent László)

Az Iliászban Homérosz nem említi meg Akhilleusz sérthetetlenségét, ahogy azt sem, hogy Akhilleusz számára  a legnagyobb „veszedelem” a Nyilas irányából érkezik nyilvessző formájában (mely nyílvessző a Nyilas és az Ikrek jegy zodiákus sajátossága). Mindez csak a mitológiában található Akhilleuszról. De mégis, mindez (a Napút nyelvezetén elrejtve) szintén megtalálhatók az Iliászban is. Homérosz művében a Tejút energiákkal telített Tejút folyó okozza a legnagyobb és egyetlen igazi veszedelmet Akhilleusz számára, továbbá a be nem lobbanó tűzifa és a nyilas tulajdonságú Hektór szintén számára a legnagyobb bánatot is. Ez a Tejúti veszedelem-ráhatás indítja el Akhilleuszt a jó irányú lelki és szellemi változások útján, amely a 24. énekben, a 43. nap eseményeiben teljesedik ki. Így 52 nap elteltével a történet újra haza tud érkezni az Ikrek-Nyilas tengelyre – méghozzá a Halak világkorszakból közvetlenül a Nyilasba!

Hasonló játszódik le a középkori magyarországi templomfestészet ábráin is. A fehér lovú (tejúti energiákkal rendelkező) Szent Lászlónak le kell győznie a rosszabbik énjét, a testi kívánalmakkal teli valóját. És pont ez a Tejút irányából érkező (fehér ló – Nyilas, birkózás-Ikrek küzdelem) hatás indítja el a lelki, szellemi tisztulási folyamatot a kun esetében is. Ennek képi megjelenítése pl. a kakaslomnici képsorozatban a kun kifehéredő ruhája. Akhilleusz csak a 24. énekben érti meg, hogy nem Hektor az igazi ellensége, hanem saját maga, az önteltsége, a legyőzhetetlenség elbizakodottsága az igazi probléma számára! Hasonlóan, ahogy Szent Lászlónak is a legnagyobb ellensége a fizikai ingerektől vezérelt Önön maga – a kun képében. Ez az, amit alaptételként kell elfogadni a Szent László festményeken, különben nincs esélyünk a képsorozat megértésére!

És pont ezt az egyszerű tényt érti meg Akhilleusz is, amikor megjelenik nála Priamosz, a trójai király a halott fia teteméért. Pont ez a rádöbbenés, megvilágosodás váltja ki Akhilleuszban azt a hatalmas változást, csodát, amely által immár méltón válhatott évszázadok, évezredek ikonjává. Lényegében ezzel a megtisztulásával hal meg a régi énje, hogy újjászülethessen egy új, tisztább személyiségben. Újjászülethesen az öröké valóságban!

Ezért nem szükséges megemlíteni a homéroszi eposzban az akhilles-ín gyengeségét, vagy éppen a „gyilkos” nyílvesszőt (ami egyébiránt pont az IKREK páros jegy felől érkezik, PÁRisz íjából), hiszen ugyanezt jelképezi a folyamisten bosszúja és a be nem gyulladó halotti máglya is az eposzban. Ahogy Szent László győzelmet arat a vörös hajú kunon (a tüzes energiákkal túlfeszülő testi kívánalmain), úgy Akhilleusz is legyőzi végül a gőggel teli saját énjét! Páratlan párhuzam.

Akhilleusz és Szent László összevetésénél még egy fontos szempontot érdemes körbejárni, ez pedig a vízöntő paradoxon sajátossága. Az ahol a tegnap nem biztos, hogy a múltat jelenti és a holnap sem biztos, hogy a jövőt. Erről bővebben szó volt a népmese elemzés kapcsán (www.naput.hupont.hu/17), de érdemes újra felidézni és továbbgondolni egy kicsit: A precesszióban önállóan nem létező Vízöntő korszak ráhullámzik a szomszédos Halak és Bak jegyekre, ez az amit Pap Gábor nyitott könyv példával magyaráz, ahol a könyv lapjai ráhullámoznak a könyv fedőlapjaira. Amint ez a könyv becsukódik, az addigi jobb és baloldal fedésbe kerül, azaz nincs köztük többé tér-idő különbség. A tegnap és a holnap jelentése elveszti értelmét, hiszen felborul az addigi viszonyítási rendszer, azaz „Megszűnik az idő”. És pont ehhez hasonló tapasztalható Akhilleusz és Szent László történetében is.

Szent László képsorozat egy valós ütközetet ábrázol: a kerlési ütközetet 1068-ból. A Képes Krónika szerint „Szent László arra gondolt, hogy ez a váradi püspök lánya”.

Innentől érdemes újra idézni a téma szakértőjét Szántai Lajost: „A történelmi szemléletű krónikák is figyelmeztetnek, hogy a várad kérdése nem történelmi alapokon nyugszik, hiszen a kerlési ütközet Szent László uralkodásának elején történt, míg a Nagyváradi püspökség alapítása az uralkodásának második felében. Az idő két irányba árad. Szent László ifjú korában jön ki abból a váradból, amit majd csak öreg korában alapit! Az idő itt nemcsak egy irányba árad, hanem legalább kétirányba: nemcsak a jövendő irányában, hanem visszafelé is. Ez hozza létre a várban az örök érvényű jelent! Ebből kell kimozdulni...”

Ugyanakkor mi is történik az Iliászban? Akhilleusz mozdítja ki az idő kerekét azzal, hogy Zeusz meghallgatja a kérését. (Az eposz belső Napút logikája szerint később –Patroklosz halálát követően- újra is indíthatja a harci eseményeket, de most már az ő részvételével.) De van egy könnyebben észrevehető idő anomália is az eposzban, melyről már többször volt szó. A 23. napnál megfordul az idő menete. A harcoló felek mozgásirányt váltanak. Akhilleusz kérésének meghallgatása zökkenti ki ekkor az időt a hagyományos menetéből, ami aztán a 24. napi vízöntői zeuszi gonosz álommal indul el önálló útjára. Azaz Akhilleusz kérése okozza az eposzban megjelenő időanomáliát.

Szántai az előadásában felveti, hogy nem véletlen, hogy a VÁRadi püspök lányát rabolja el a kun és azt sem, hogy a képsorozat nyitó képe minden esetben, az a jelenet, amikor Szent László elhagyja a VÁRát. Sőt a VÁR szónak főnévi és igei jelentése is van, mely további összefüggéseket fogalmazhat meg. Főnévi, mint erődítmény, biztonságos menedékhely, a VÁR igei jelentése, mint várakozás.

„A Szent László templomi falfestmény ciklusok ezt pontosan jelzik, hiszen van VÁR és abban VÁRakozás is, aminek ki kell robbani. Az egész nagy Szent László tusakodása, viaskodása által gerjesztett hatalmas energiák nélkül nincs angyali üdvözlet! Ez nem evilági idősík. A saját személyiségünk idő sík feletti VÁRunkból ki akarunk jönni, ez önfeláldozást jelent, hogyha ki kell belőle lépni! Ahhoz, hogy az élet kimozduljon -feladjam a VÁRam -a nőnek be kell lépnie, mint egy mozgósító erő. A női minőség kell hogy kimozditja a lászlóságból Szent Lászlót."

Hasonló mondható el Akhilleuszról is. A kiváltó ok nála is egy (pontosabban két) ELRABOLT NŐ. Az elsőt, a szent pap lányát az akhájok rabolják el a trójaiaktól (1.ének) –

hulltak a népek: mert ama Khrűszészt megsértette, az ő szent papját, Átreidész: odajött az a fürge akháji hajókhoz, végtelenül sok váltsággal megváltani lányát,

A másik nőt, Bríszéiszt viszont Agamemnón vitetti el Akhilleusztól, akit viszont korábban éppen Akhilleusz rabolt magának. „Lürnésszoszból ragadott el küzdve keményen, míg feldúlta e várat s Thébé bástyafalát is”

Mind a Szent László történetben, mind Akhilleusznál egy szakrális vezető –pap- elrabolt leánya a kiváltó ok. A VÁRadi püspök lánya személye azért is érdekes, mert a fiatal Szent László által megmentett váradi püspök lánya ekkor még nem létezhetett, hiszen a váradi püspökséget majd csak az idős Szent László alapítja meg! De erről már szó volt korábban.

De további azonosságokat lehet felsorolni: A lángoló fejek Akhilleusznál (18.ének) és a kunnál:

5.png

”s a sörényes szép paripák is visszaszökelltek, mert érezte a lelkük a romlást.
Megdöbbent minden szekerész, meglátva a lángot lengeni rettentőn a magasba a hős Akhileusznak büszke fejéröl, amit gyujtott a bagolyszemü Pallasz.”

És a magyarországi templomi festészetben a kun vitéz feje is ilyen. Amint lekerül a fejfedője, hatalmas lángoló, tűzlángként kirobbanó lángoló hajkorona lobban ki alóla. Pont ezt a túláradó erőt kell visszametszeni Szent Lászlónak (kép: Vitfalva). Hasonlóan kell Szent Lászlónak visszametszeni önmaga vérbő énjének haját, mint ahogy Akhilleusznak is ezt önnön forrongó indulatait!                                            

Ikrek szerepcsere az Iliászban és a vitfalvi templom festményén:

A 24.énekben lényegében Akhilleusz szerepet cserél az ellenségével Hectorral, hisz Priamosszal (Hektor apjával) olyan bensőséges viszony alakul ki, ami csak apa és fia kapcsolatban lehetséges.

„Majd miután elverték végül az éhet, a szomjat, akkor a Dardanidész Priamosz bámulta Akhilleuszt:
mekkora, míly gyönyörű és mennyire isteni arcú.
S közben a Dardanidész Priamoszt bámulta Akhilleusz: nézve nemes szép arcát és hallgatva a hangját.”

És hasonlóan megtörténik az IKREK szerepcsere az IKREK küzdelem végén Szent László és a kun vitéz között is. (Felvidék-Vitfalva árpád kori templom)

És nemcsak a „szereplők” között van logikai kapcsolat, hanem a lovaik között is. Xanthosz és Baliosz, Akhilleusz beszélő és halhatatlan lovai, akiket az istenek adták hajdanán Akhilleusz apjának. (17. és a 19. ének)

 „elnemenyészőgyors lovak, ékes ajándékul kiket istenek adtak Péleusznak”

Messzebb állt Akhileusznak két paripája a harctól, ott sírtak, megtudva, hogy elhullt, porba hanyatlott
férfiölő Hektór keze által hű vezetőjük;   

Erre a járom alól így szólt neki gyors paripája, Xanthosz, a földnek eresztve fejét, hogy hosszu sörénye
mind kibomolva a járom mellett ért le a földig- mert szólóvá tette fehérkaru Héra, az úrnő -:
„Tudod meg, erős Akhileusz, megmentünk még ma a harcból: csakhogy, a veszted napja közel van, s nem mi okozzuk...
sorsod, hogy leigázzon egy isten s ember erővel.       

A beszélő és halhatatlan lovakat a magyar népmesei, mondai hagyomány egyszerűen Táltos lónak nevezi. Szent László SZÖG lovának a nevét a mondai hagyomány mai napig számon tartja. Szent László küzdelme táltos küzdelem, azaz nem evilági erők csapnak össze benne, Szent László táltos király a Szög nevű táltos lován üldözi a szintén táltos lóval rendelkező kunt. És Akhilleusz sem átlagos tulajdonságú, ahogy vélhetően Hector sem...

Összefoglalva a két karakter jellemzőit meglepő azonosságokat fedezhetünk fel:

 

Akhilleusz

Szent László / Kun vitéz

 

Legyőzhetetlenek

és a koruk ideáljai

 

 

Legyőzhetetlen, a kora harci ideálja

 

 

Legyőzhetetlen, a saját kora lovagi ideálja (Szt. László)

 

Egyetlen sebezhetetlenség

 

Az akhilles-ín

Lábfej felett, lábszár alsó része (kun)

Várakozás

Az eposz 11. napjától a cselekmény 30. napjáig, amikor újra harcba indul a trójaiak ellen.

A saját VÁRában VÁRakozik.

(Szt. László)

 

Elrabolt lány, mint kiváltó ok

 

 

Khrűszész szent pap lánya

 

Váradi püspök lánya

Táltos lovak

Xanthosz és Baliosz, a beszélő "elnemenyésző" gyors lovak.

 

Szent László Szög nevű lova, valamint a kun táltoslova.

Örök élet

Kettős végzete alapján.

A levágott fejű kun testében továbbélő Szent László fej.

 

Lángoló fej

Akhilleusz feje

Kun feje

 

 

Idő paradoxon

A 24. naptól megforduló Napút főirány, továbbá az eposz 33. és az 52. napja között 9+1+9 napos megbontás, mely révén a napút a Halak jegyből érkezik közvetlenül a Nyilas jegybe - a vízöntő paradoxon elvnek megfelelően.

 

Az írott legenda szétáradó időszerkezete

 

IKREK szerepcsere

 

 

 

Priamosz bámulta Akhilleuszt...
S közben Priamoszt bámulta Akhilleusz:

 

Lefejezett kun vitéz teste Szent László fejjel él tovább angyali békében

Érdemes még egyszer visszaidézni Szántai Lajos mondatát, és már csak azon kell elgondolkozni, hogy ez csak Szent László küzdelmére érvényes?„Viaskodása által gerjesztett hatalmas energiák nélkül nincs angyali üdvözlet!”

És hogyan fogalmaz Babits Mihály az Iliászról „Őrajta (Akhilleuszon) múlik minden. A görög sereg addig nem remélhet győzelmet, míg Akhilleusz újból harcba nem áll. A messze földről jött harcosok nem remélhetnek hazatérést! Evvel a haraggal kezdődik a nagy vers. A mese legfőbb célja és érdeke elejétől végig egységes, lélektani érdek: mikor sikerül Akhilleuszt rábírni, hogy fölvegye az eldobott fegyvert? Az indulat csomóját az indulat oldja meg. Akhilleuszt a düh és az elkeseredés viszi megint harcba, mikor fiatal barátja, kinek saját fegyverzetét kölcsönözte, Hektór kezétől elesik. Csatája hévvel és végzettel teljes. Az indulat itt már kiárad és túlnő az emberen.”

 

Hazatérés az akháj seregnek / hazatérés Szent Lászlónak, de ehhez mindkettőnek harcolni kell.

 

Kapcsolódó írás: 

Bors dilemmája - Canterbury mesék illusztráció www.naput.hupont.hu/41

 

Utószó

A Kapu és az Ikrek csillagkép talán az egyik legfontosabb szimbólum volt az elemzéseimben. Nem tudom megállni, hogy egy apró listát ne tűzzek a jegyzetek mögé:

 Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.          (János 8,12)gemini_constellation_map.png

Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.                                          (János 14,6)

 Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.                                           (János 10,9)

Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.                                                 (János 11,25)

 

"Szent László küzdelme a kunnal" templomi freskósorozat legismertebb képei néhány Árpádkori templomból:

Székelyderzs:

szekelyderzs_1.jpg

 

Gelence:

115_gelence.jpg

 

Tereske:

800px-tereske_sz_laszlo_legendaja_falfestmeny_tereske.jpg

 

Türje:

turje_5306_kt090620.jpg

 

Homorodkaracsonyfalva:

unitarius-templom-homorodkaracsonyfalva-3-o_homorodkaracsonyfalva.jpg

 

 Sepsikilyén:

sepsikilyen.jpg

 

 A Képes Krónikából:

kepes_syl.png

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 135
Tegnapi: 607
Heti: 135
Havi: 12 337
Össz.: 625 396

Látogatottság növelés
Oldal: Akhilleusz ina vagy a kun lábszára?
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »