2013. esztendő

Dobos Csanád:

Akhilleusz ina vagy a kun lábszára?

A görög mitológia szerint, amikor Achilles még csecsemő volt egy jóslat előrevetítette a sorsát, miszerint fiatalon fog meghalni. Ezt elkerülendő, az anyja Thetis belemerítette Achilleusz egész testét a Styx folyóba, ami sebezhetetlenséget biztosított a fiának. De azon a testrészen, ahol Thetis a fiát megtartotta, ott a varázslatos folyó nem tudott hatni, nem tudta átmosni azt a testrészt. Ez a testrész a sarok részen az Akhilles-ín volt. Bár Achilleusz így biztonságban nőhetett fel, túlélhetett sok nagy csatát, ütközetet, mégis sebezhető maradt. Trója alatt egy rálőtt nyílvessző aztán sarkon találta, amely egyben a halálát is okozta.

A görög mitológia Akhilleuszt tekinti egy egyik (ha nem éppen a legnagyobb) harcos hősének, ezért is érdemes elidézni a sorsánál. Bár Achilles halálát és sérthetetlenségét nem említi Homérosz Iliásza, de mégis jelen van a görög és római költészet és drámairodalomban. Joggal vetődhet fel a kérdés: Miért nem olvasható az Iliászban, abban az Iliászban melyről korábban bebizonyítottuk Napút elemzés alapján, hogy manicheista-szkíta-magyar zodiákus szerkesztési elvet alkalmaz? (www.naput.hupont.hu/15)

Pár részletet érdemes átgondolni:

1. Az achilles-ín az emberi testrészen a lábfejet és a lábszárat választja el, melyek az emberi mikrozodiákus rendszernek megfelelően a HALAK és a VÍZÖNTŐ hatása alatt állnak (www.naput.hupont.hu/7)

2. Ahogy Akhilleusz testén a gyenge pont, a róla enevezett ín, úgy a 26 000 éves nagyéves ciklusban is éppen ez a világkorszak váltás a legproblematikusabb időszak.

3. Akhilleusz a legnagyobb görög harcos hős.

Mivel mindkét homéroszi eposz napút elemzése a magyar szerves kultúra logikai rendszere alapján történt, így érdemes egy újabb párhuzamot is megemlíteni mely kapcsolódik Akhilleuszhoz. Ez pedig az Akhilleusz-ina és a Kárpát-medencei Szent László küzdelme a kunnal freskó ábrázolások közötti kapcsolat.

Az Iliász elemzése több alkalommal visszaigazolta, hogy az emberi mikrozodiákus rendszer fontos része az eposz Napút szerkesztésének. Legyen elég csak Homérosz nevére, vagy éppen Zeusz térdének átölelésére utalni, de ugyanez vonatkozik az akhilles-inára is.

A további eszmefuttatás előtt pár bekezdés erejéig mindenképpen ismertetni kell a középkori Kárpát medencei magyar templomi falfestészet legfontosabb sajátosságát, a Szent László ábrázolásokat. Ebben leginkább Szántai Lajos - Szent László ábrázolások – kutatójának előadására támaszkodom:

Azaz mindez lefordítva a mikrozodiákus „nyelvére” Pap Gábor szavaival élve: „Leválasztja a Halak világkorszakot a Vízöntő világkorszakról”. De miért van erre szükség? Ezt többféle képen meg lehet válaszolni. Az egyik lehetséges válasz: Ez maga vízöntő-paradoxonban rejlik, ami megfigyelhető többek között az Odüsszeia (www.naput.hupont.hu/27) és a Benedek Elek: Péter és Pál népmese Napút szerkesztésében is (www.naput.hupont.hu/17).

Mi köze a vízöntő paradoxonnak és Szent László királyunknak Akhilleuszhoz? Ahogy Szent László a lovagkirály, a tökéletes, krisztusi magatartásminta megtestesítője a királyi mivoltában az akkori egész Európa számára, úgy Akhilleusz is hasonló módon a tökéletes harcos megtestesítője volt egy világkorszakkal korábban. De ezen kívül vannak sokkal nyomosabb indokai is a két személy összevetésének. Akhilleusz testén az egyetlen gyenge pont a Halak-lábfej és a Vízöntői-lábszár közötti testrész (a róla elnevezett ín), úgy a 26 000 éves nagyéves ciklusban is pont ez a kritikus időpont, a gyenge pont.

Hasonló összefüggés fedezhető fel több mint kétezer évvel később a Szent László harca a kunnal templomi képsorozatokon is. Hiába hatol át a kun mellkasán a dárda mégis tovább feszíti az íját, mintha meg sem érezné. Azaz ahogy Akhilleusz testének jelentős része sérthetetlen, úgy a kuné is. Azonban mindkettőjüknél van egy gyenge pont, ez a boka körüli rész, a lábszár legalsó része!

A mitológia szerint Akhilleusz halálát egy sarka fölé lőtt nyílvessző okozta, úgy a kun „vesztét” is a templomi ábrázolások szerint az alsó lábszárra mért bárdütés okozza. Mindkettőjük gyenge része a boka környéke. (Lásd az első kép birkózási jelenetét, amint egy apó termetű nő  szablyával suhint a kun lábára.) De ahogy ez a bárd ütés sem okoz igazi halált a kunnak, úgy  a nyílvessző sem Akhilleusznak. Akhilleusz a halálával együtt elnyeri a halhatatlanságot és ezzel egyfajta örök élet lehetőségét is! A végzetének ezen kettősségével mindig is tisztában volt és e szerint is vállalta a sorsát, azaz a rövid földi életet az örökké tartó dicsőséggel.

Édesanyám, az ezüstlábú Thetisz, isteni asszony, mondta, hogy engem kettős végzete vár a halálnak.
Hogyha a trójai vár körül itt maradok verekedve, elvész visszautam, de sosem hervadhat a hírem:
ámde ha megtérek szeretett földjére hazámnak, elvész nagy hírem, hanem éltem hosszura nyúlik,
és gyorsan nem is ér el végzete már a halálnak.        Iliász 9.ének

(Vitfalva árpád kori templom Szent László harca a kun vitézzel, sarokban a kun fejének levágása majd a Szűz ölében megpihenő kun arcú Szent László)

Az Iliászban Homérosz nem említi meg Akhilleusz sérthetetlenségét, ahogy azt sem, hogy Akhilleusz számára  a legnagyobb „veszedelem” a Nyilas irányából érkezik nyilvessző formájában (mely nyílvessző a Nyilas és az Ikrek jegy zodiákus sajátossága). Mindez csak a mitológiában található Akhilleuszról. De mégis, mindez (a Napút nyelvezetén elrejtve) szintén megtalálhatók az Iliászban is. Homérosz művében a Tejút energiákkal telített Tejút folyó okozza a legnagyobb és egyetlen igazi veszedelmet Akhilleusz számára, továbbá a be nem lobbanó tűzifa és a nyilas tulajdonságú Hektór szintén számára a legnagyobb bánatot is. Ez a Tejúti veszedelem-ráhatás indítja el Akhilleuszt a jó irányú lelki és szellemi változások útján, amely a 24. énekben, a 43. nap eseményeiben teljesedik ki. Így 52 nap elteltével a történet újra haza tud érkezni az Ikrek-Nyilas tengelyre – méghozzá a Halak világkorszakból közvetlenül a Nyilasba!

És pont ezt az egyszerű tényt érti meg Akhilleusz is, amikor megjelenik nála Priamosz, a trójai király a halott fia teteméért. Pont ez a rádöbbenés, megvilágosodás váltja ki Akhilleuszban azt a hatalmas változást, csodát, amely által immár méltón válhatott évszázadok, évezredek ikonjává. Lényegében ezzel a megtisztulásával hal meg a régi énje, hogy újjászülethessen egy új, tisztább személyiségben. Újjászülethesen az öröké valóságban!

Ezért nem szükséges megemlíteni a homéroszi eposzban az akhilles-ín gyengeségét, vagy éppen a „gyilkos” nyílvesszőt (ami egyébiránt pont az IKREK páros jegy felől érkezik, PÁRisz íjából), hiszen ugyanezt jelképezi a folyamisten bosszúja és a be nem gyulladó halotti máglya is az eposzban. Ahogy Szent László győzelmet arat a vörös hajú kunon (a tüzes energiákkal túlfeszülő testi kívánalmain), úgy Akhilleusz is legyőzi végül a gőggel teli saját énjét! Páratlan párhuzam.

Akhilleusz és Szent László összevetésénél még egy fontos szempontot érdemes körbejárni, ez pedig a vízöntő paradoxon sajátossága. Az ahol a tegnap nem biztos, hogy a múltat jelenti és a holnap sem biztos, hogy a jövőt. Erről bővebben szó volt a népmese elemzés kapcsán (www.naput.hupont.hu/17), de érdemes újra felidézni és továbbgondolni egy kicsit: A precesszióban önállóan nem létező Vízöntő korszak ráhullámzik a szomszédos Halak és Bak jegyekre, ez az amit Pap Gábor nyitott könyv példával magyaráz, ahol a könyv lapjai ráhullámoznak a könyv fedőlapjaira. Amint ez a könyv becsukódik, az addigi jobb és baloldal fedésbe kerül, azaz nincs köztük többé tér-idő különbség. A tegnap és a holnap jelentése elveszti értelmét, hiszen felborul az addigi viszonyítási rendszer, azaz „Megszűnik az idő”. És pont ehhez hasonló tapasztalható Akhilleusz és Szent László történetében is.

Ugyanakkor mi is történik az Iliászban? Akhilleusz mozdítja ki az idő kerekét azzal, hogy Zeusz meghallgatja a kérését. (Az eposz belső Napút logikája szerint később –Patroklosz halálát követően- újra is indíthatja a harci eseményeket, de most már az ő részvételével.) De van egy könnyebben észrevehető idő anomália is az eposzban, melyről már többször volt szó. A 23. napnál megfordul az idő menete. A harcoló felek mozgásirányt váltanak. Akhilleusz kérésének meghallgatása zökkenti ki ekkor az időt a hagyományos menetéből, ami aztán a 24. napi vízöntői zeuszi gonosz álommal indul el önálló útjára. Azaz Akhilleusz kérése okozza az eposzban megjelenő időanomáliát.

Hasonló mondható el Akhilleuszról is. A kiváltó ok nála is egy (pontosabban két) ELRABOLT NŐ. Az elsőt, a szent pap lányát az akhájok rabolják el a trójaiaktól (1.ének) –

hulltak a népek: mert ama Khrűszészt megsértette, az ő szent papját, Átreidész: odajött az a fürge akháji hajókhoz, végtelenül sok váltsággal megváltani lányát,

A másik nőt, Bríszéiszt viszont Agamemnón vitetti el Akhilleusztól, akit viszont korábban éppen Akhilleusz rabolt magának. „Lürnésszoszból ragadott el küzdve keményen, míg feldúlta e várat s Thébé bástyafalát is”

Mind a Szent László történetben, mind Akhilleusznál egy szakrális vezető –pap- elrabolt leánya a kiváltó ok. A VÁRadi püspök lánya személye azért is érdekes, mert a fiatal Szent László által megmentett váradi püspök lánya ekkor még nem létezhetett, hiszen a váradi püspökséget majd csak az idős Szent László alapítja meg! De erről már szó volt korábban.

De további azonosságokat lehet felsorolni: A lángoló fejek Akhilleusznál (18.ének) és a kunnál:

”s a sörényes szép paripák is visszaszökelltek, mert érezte a lelkük a romlást.
Megdöbbent minden szekerész, meglátva a lángot lengeni rettentőn a magasba a hős Akhileusznak büszke fejéröl, amit gyujtott a bagolyszemü Pallasz.”

Ikrek szerepcsere az Iliászban és a vitfalvi templom festményén:

A 24.énekben lényegében Akhilleusz szerepet cserél az ellenségével Hectorral, hisz Priamosszal (Hektor apjával) olyan bensőséges viszony alakul ki, ami csak apa és fia kapcsolatban lehetséges.

„Majd miután elverték végül az éhet, a szomjat, akkor a Dardanidész Priamosz bámulta Akhilleuszt:
mekkora, míly gyönyörű és mennyire isteni arcú. S közben a Dardanidész Priamoszt bámulta Akhilleusz: nézve nemes szép arcát és hallgatva a hangját.”

És nemcsak a „szereplők” között van logikai kapcsolat, hanem a lovaik között is. Xanthosz és Baliosz, Akhilleusz beszélő és halhatatlan lovai, akiket az istenek adták hajdanán Akhilleusz apjának. (17. és a 19. ének)

 „elnemenyészőgyors lovak, ékes ajándékul kiket istenek adtak Péleusznak”

Messzebb állt Akhileusznak két paripája a harctól, ott sírtak, megtudva, hogy elhullt, porba hanyatlott
férfiölő Hektór keze által hű vezetőjük;   

Erre a járom alól így szólt neki gyors paripája, Xanthosz, a földnek eresztve fejét, hogy hosszu sörénye
mind kibomolva a járom mellett ért le a földig- mert szólóvá tette fehérkaru Héra, az úrnő -:
„Tudod meg, erős Akhileusz, megmentünk még ma a harcból: csakhogy, a veszted napja közel van, s nem mi okozzuk...
sorsod, hogy leigázzon egy isten s ember erővel.       

Összefoglalva a két karakter jellemzőit meglepő azonosságokat fedezhetünk fel:

	Akhilleusz	Szent László / Kun vitéz
Legyőzhetetlenek és a koruk ideáljai	Legyőzhetetlen, a kora harci ideálja	Legyőzhetetlen, a saját kora lovagi ideálja (Szt. László)
Egyetlen sebezhetetlenség	Az akhilles-ín	Lábfej felett, lábszár alsó része (kun)
Várakozás	Az eposz 11. napjától a cselekmény 30. napjáig, amikor újra harcba indul a trójaiak ellen.	A saját VÁRában VÁRakozik. (Szt. László)
Elrabolt lány, mint kiváltó ok	Khrűszész szent pap lánya	Váradi püspök lánya
Táltos lovak	Xanthosz és Baliosz, a beszélő "elnemenyésző" gyors lovak.	Szent László Szög nevű lova, valamint a kun táltoslova.
Örök élet	Kettős végzete alapján.	A levágott fejű kun testében továbbélő Szent László fej.
Lángoló fej	Akhilleusz feje	Kun feje
Idő paradoxon	A 24. naptól megforduló Napút főirány, továbbá az eposz 33. és az 52. napja között 9+1+9 napos megbontás, mely révén a napút a Halak jegyből érkezik közvetlenül a Nyilas jegybe - a vízöntő paradoxon elvnek megfelelően.	Az írott legenda szétáradó időszerkezete
IKREK szerepcsere	„Priamosz bámulta Akhilleuszt... S közben Priamoszt bámulta Akhilleusz:”	Lefejezett kun vitéz teste Szent László fejjel él tovább angyali békében

Érdemes még egyszer visszaidézni Szántai Lajos mondatát, és már csak azon kell elgondolkozni, hogy ez csak Szent László küzdelmére érvényes?„Viaskodása által gerjesztett hatalmas energiák nélkül nincs angyali üdvözlet!”

És hogyan fogalmaz Babits Mihály az Iliászról „Őrajta (Akhilleuszon) múlik minden. A görög sereg addig nem remélhet győzelmet, míg Akhilleusz újból harcba nem áll. A messze földről jött harcosok nem remélhetnek hazatérést! Evvel a haraggal kezdődik a nagy vers. A mese legfőbb célja és érdeke elejétől végig egységes, lélektani érdek: mikor sikerül Akhilleuszt rábírni, hogy fölvegye az eldobott fegyvert? Az indulat csomóját az indulat oldja meg. Akhilleuszt a düh és az elkeseredés viszi megint harcba, mikor fiatal barátja, kinek saját fegyverzetét kölcsönözte, Hektór kezétől elesik. Csatája hévvel és végzettel teljes. Az indulat itt már kiárad és túlnő az emberen.”

 

Hazatérés az akháj seregnek / hazatérés Szent Lászlónak, de ehhez mindkettőnek harcolni kell.

 

Kapcsolódó írás: 

Bors dilemmája - Canterbury mesék illusztráció www.naput.hupont.hu/41

 

Utószó

A Kapu és az Ikrek csillagkép talán az egyik legfontosabb szimbólum volt az elemzéseimben. Nem tudom megállni, hogy egy apró listát ne tűzzek a jegyzetek mögé:

 Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.          (János 8,12)

Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.                                          (János 14,6)

 Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.                                           (János 10,9)

Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.                                                 (János 11,25)

 

"Szent László küzdelme a kunnal" templomi freskósorozat legismertebb képei néhány Árpádkori templomból:

Székelyderzs:

 

Gelence:

 

Tereske:

 

Türje:

 

Homorodkaracsonyfalva:

 

 Sepsikilyén:

 

 A Képes Krónikából:

 

 

 

Oldal: Akhilleusz ina vagy a kun lábszára?
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat