Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. október 3.

Előzmény:http://www.naput.hupont.hu/74/mithrasz-bika-koponyeg 

Dobos Csanád:  

Az "avar kori” FIBULA,

Mithrásztól a Sárkányölő Szent Györgyig

A Mithrász tanulmány megírása közben akadtam A MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZINBAN erre az „avarkori” fibula ábrázolásra, melyet Nagyharsányban (Baranya megye) találtak a régészek. Ami azonnal feltűnő a fibulán a rejtett NAP-HOLD-CSILLAG jelenlét, valamint a formai ábrázolás kapcsolata az előző fejezetben tárgyalt Mithrász emlékekkel és a Sárkányölő Szent György ábrázolásokkal.vaday_2kep_1.jpg

Ez adta az ötletet, hogy érdemes lenne „folyamatábrában” vizsgálni a jelképek változásának kapcsolatát.

De nézzük először ezt a fibulát. A kereszt végződésű dárda, a lovas glóriája és a lovas feje előtt megjelenő csillag utal a HOLD-NAP-VÉNUSZ hármasságra. De miért is gondolom, hogy a kereszt forma a Holdra utal? 611px-musei_vaticani_-_mithra_-_sol_invictus_01136.jpgÉrdemes a következő képen a Mithrász ábrázolás felső sarkaiban lévő Nap-Hold isteneket jobban megvizsgálni. A Hold isten holdsarlójának két végén is ilyen keresztek láthatók. A fibulán a ló lába alatt hasonlóan tekereg a kígyó, ahogy a minden Mithrász ábrázoláson a bika szenvedő teste alatt is.

Véleményem szerint a két ábrázolás szoros kapcsolatot mutat, melyet egyéb régészeti leletek bemutatásával igazolni is lehet.

Szarmata doboz alakú fibula, az Alföldről. A szarmata doboz alakú fibula jellegzetességei a lovas hosszú lobogó köpönyege, mely joggal emlékeztethet minket a Mithrász ábrázolásokra. Hasonlóan a ló mellett vágtató kutya megcsavart háttartása is utal a Mithrász alatti kígyó tekergésére, de már előrevetíti a sárkány jellegzetes mozdulatát is, mely majd a Sárkányölőnél válik állandóvá. 

szarmata_fibula.pngArról a kutyáról van szó, mely a Mithrász ábrázolásokon a kígyó állandó társaként a bikából kicsordult vér felé törekszik. És ezen a szarmata ábrázoláson a kutya mintha eggyé válna a kígyóval.

A szarmatákat ma már a szakirodalom is hunoknak tekinti, ahogy az „avar”-rokról is egyre többen vélelmezik, hogy a korai avarkori leletek Attila hunjait, míg a késő avarkori leletek a Árpád vezér másodszori honfoglalóit takarja. Bár külön fejezetben kívánok erről írni, mégis érdemes most már megemlíteni, miszerint a Mithrász kultusz európai elterjedésének fő oka a Párthiából érkező hunok részleges európai megjelenése és a római határvonalak támadása.

 

 Ezek a hun támadások pár generációval megelőzik Attila érkezését, és még csak egy egy határvonalat érintenek. Ezért sem járhattak teljes sikerrel a gigantikus Római Birodalommal szemben (Lásd: Tóth Gyula http://maghreb.blog.hu/ )

 

 

További két dunántúli fibula, melyet Tóth Endre az elfogadott irányzatnak megfelelően a görög mitológia Bellerophon ábrázolásaival hoz párhuzamba http://epa.oszk.hu/01600/01613/00014/pdf/zm_14_2005_183-202.pdf.

Arról a mitológiai hősről van szó, ki megülte a pegazust és akinek a története több elemében visszaköszön a népmeséink, ószövetség lapjairól is:

Történetében sok ismert motívum egyesülése figyelhető meg. A visszautasított nő, aki bosszúból megrágalmazza szerelmét, több görög mítoszban is visszatérő elem (Phaidra ésHippolütosz, Asztüdameia és Péleusz), de a történet ismert a Bibliából is (József és Putifárné). Az Iobatészhez küldött levélnek szintén van bibliai párhuzama Dávid és Uriás konfliktusában. A három veszélyes próba, amelyet a kérőnek szerelme kezéért ki kell állnia, a népmesékből lehet ismerős.     Wikipedia-Bellerophontész

Tóth Endre tanulmányában szereplő további dunántúli fibulái újabb érdekességekkel szolgálnak:bellerophon.pngAz első ábrán a lovas indokolatlanul visszafelé néz. Mintha Mithrász látnánk újra a lobogó köpönyegével, csak éppen a bikát cserélték volna ki lóra alatta. A dárdájának iránya a lova patái alatt vágtató lényre irányul. De ennek a lénynek a meghatározása lehetetlen. Karmai vannak akár az oroszlánnak, sőt a hátsó lába is ahhoz hasonló, de púpja van. Púpja, vagy egy hatalmas szája, ami megragadni készül a dárda végét? Tudatos bizonytalanság keltés, hiszen a másik ábrázoláson is hasonló kinövés látható a ló patái alatt futó állat hátán. A szkíta griffes ábrázolások sajátossága volt a “se nem ilyen, se nem olyan” megjelenítés. Mitha hasonló logikával találkoznánk most is.

A szarmata doboz alakú fibulán a kutya kígyó módjára tekeredett. Talán ezeken az ábrázolásokon is a kutya eggyé vált a kígyóval, de megőrizte a kétfajta fejét? Azaz egy testbe olvadtak, de megmaradt külön a kutya és a kígyó fej is? (Ezen észrevételemet még frissiben megosztottam a nagy lányommal is. Ő az élesebb szemével azonnal felfigyelt a nyitott szájú kígyók alakjaira mind a négy púpos állatot ábrázoló fibulán)

A második ábra hasonló, de mégis eltérő. A lovas köpönyegét már a ló kapta meg szárny formában. Bár a köpönyeg elvesztése bizonyos fokú eltávolodást jelent a Mithrász ábrázolásoktól, de ezt egy másik sajátossággal ellensúlyoz az ábra készítője. A ló farka mintha pálmafa ágaiba végződne. De ezek pálma levelek? Sokkal inkább búzakalász alakúak! A Mithrász ábrázolásokon a bika farka minden esetben búzakalász formába végződött, és a ló farka is ezt teszi most. Ez képírás a javából. Nem véletlenül végződik a ló farka a faágak kezdeténél- így ezzel a képolvasóra bízza, hogy azt lássa ki mindenki, amit akar. Külön a fát és a lovast, vagy esetleg a Mithrász kultusszal azonosságot…

Érdemes még egy fontos részletre felfigyelni: A dárdatartó kezek alakjára. Nagyon emlékeztet a szkíta íjazó ábrázolásokra. Talán ezért is néz vissza a lovas, mintha hátra íjazna? Bár már nem íj van a kezébe, de a mozdulat mégis arra utal. A második (a búzakalász farkú ló) ábrázoláson a dárdát tartó kéz indokolatlanul torzul íj formává! Ezek nem véletlen hibák, ezek a képírás sajátosságai.

De lássunk további érdekes példákat Tóth Endre tanulmányának illusztrációjából:bellerophon_2.png

További két dobozos fibulának is megvannak a sajátosságai: A fenti jobb sarkokban látható fejek, ahogy a Mithrász ábrázolások Nap-Hold istenei. Mielőtt belemagyarázásnak tekintenénk a hasonlóságot, érdemes megnézni az alsó sarkokat is: IKREK ábrázolás mindkettőn, ahogy a Mithrász ábrázolásokon a fáklyatartó hajnal és alkonyat istenségeknél már megszoktunk.

A fibulák süllyesztett középmezője a Dunántúlon élő ötvös találmánya: a típusnak nincs analógiája; az albániai — és calabriai — darabok formai okokból későbbiek a dunántúli példányoknál.   Tóth Endre

Végre elérkeztünk az ortodox Sárkányölő Szent György ábrázolásokhoz, melyek sajátosságai ezek alapján újabb jelentést kaptak:

szent_gyorgy__ikon_852272_18364.jpgSárkány alakjában a kígyó és a kutya kettőssége megmaradt. Az alsó test a kígyóként tekeredő kutyára is utalhat, amit a szarmata fibula kapcsán is megfigyeltünk. De a kutya feje immár elkígyósodott, elhüllősödött, azaz sárkánnyá alakult.

A mithrász ábrázolások sajátossága, az érett búzakalász formába végződő bika farok, ami itt is megjelenik a Szent György ábrázolásokon. Mivel az érett búza kapcsolatban van az arató SZŰZZEL, ezért a Szűznek is a ló végénél kell megjelenni. Immár nem a bika farka végződik érett búzakalász formában, nem is a ló farka érinti a „búzafát”, ahogy egy fibulán láttuk, hanem a ló végénél jelenik meg a SZŰZ immár!  

(A ló farán ülő apró méretű Szűz emlékeztethet minket a Szent László templomi festménysorozatok képeire, ahol a vágtató leányrabló kun mögött, a ló farán ül az apró méretű elrabolt szűz. http://www.naput.hupont.hu/23/akhilleusz-ina-vagy-a-kun-labszara )

De nem csak ez a hasonlóság. A Sárkányölő dárdát tartó keze továbbra is feltűnően íjat formáz meg, (akár a szent László templomi festménysorozaton a leányrabló kun visszafelé nyilazásának ábrázolásakor). Az alkar az íj vázát, míg a (vékonyabb) dárda a húrt jelképezi. Ilyen válltartással nem lehet erővel szúrni! Nem lehet erőt belevinni a mozdulatba, pedig nagyon is szükség lenne rá a sárkányölőnek! Ezzel csak vállficamot lehet kapni...

A sárkányölő ábrázolások további sajátossága a vizes korsót hordó lány. Tipikus vízöntő ábrázolás, a korsóból kiöntött víz. Míg Mithrásznál a lábak indokolatlan „mutogatása” utalt a vízöntő paradoxonra, addig a sárkányölő ábrázolásokon a vízes KORSÓ.

Szent György nevének jelentése számunkra a legérdekesebb alakjában a görög változatból tűnik elő: Γεώργιος (ejtsd: GEO-RGIOSZ, Jorgosz), a FÖLD – GEO külön nehézség nélkül felismerhető.

Szent György (270 körül – 303április 23.) római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek.

Mithrász nevében fellelhető a görög mithra-anyaméh, Dimitra-Földanya kifejezésekről már szó volt, ahogy arról is, hogy a thesszalóniki Dimitrisz esetében is joggal feltételeztük a kapcsolódást a Mithrász kultusszal.  (Arról a Dimitriszről van szó, akiről joggal feltételezhetjük, hogy “eredetileg Sirmium lehetett a Demeter-tisztelet központja, és a hagyomány csak később került át Szalonikibe.” És akit a magyar egyház nemcsak mint vértanút ünnepelte Szent Demetert, hanem az ország patrónusát, védelmezőjét is tisztelte a szentben. (TÓTH PÉTER Egy bizánci szent Magyarországon, egy magyar szent Bizáncban Szent Demeter magyarországi kultuszáról http://epa.oszk.hu/00000/00021/00028/0004-213.html). Valamint akinek a neve szerbül többek közül Митар (Mitar) és a szlovénül Mitja, ami már számunkra szintén érdekes lehet.)

Végül még egy adat: Szent Dimitrisz és Szent György vértanú halála egy időponthoz köthető, sőt az ikonostátjaik is majdnem megegyező. Még a vallásos görögök sem tudják eldönteni kit is ábrázol egy-egy ikon. Több tucat ikon megvizsgálását követően egy sajátságos szabályt lehet megfogalmazni: Általában György öli a sárkányt, Dimitrisz a római katonát (esetleg semmit). György mindig ágaskodó lovon ül, Dimitrisz is általában, de többször kétlábon áll. György íj formát alkot a dárdaszúró kezével, míg Dimitrisz a dárdáját sokkal életszerűbben ragadja meg és szúr. Csak György lován található az apró szűz és a vízöntői korsóhordó leány. Ezek után már nem meglepő, hogy a haláluk is egy időponthoz köthető, de ez már legyen egy másik gondolatmenet témája. Talán ezek az összefüggések is meghatározzák helyüket és szerepüket a Szent Koronán?

gyorgy1.jpg

 

Kapcsolódó cikk: 


http://mult-kor.hu/cikk.php?id=10313
 

Sárkányölő Szent György eddig ismert legkorábbi ábrázolása látható egy i. sz. 260 körül készült és most feltárt mozaikpadlón a szíriai Palmyrában. 

  

KÖVETKEZŐ OLDAL: 

http://www.naput.hupont.hu/76/nagyharsanyi-masik-fibula

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 277
Tegnapi: 505
Heti: 1 226
Havi: 14 391
Össz.: 555 968

Látogatottság növelés
Oldal: Avar kori” FIBULA
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: naput hupont ujszovetseg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »