Dobos Csanád
Toldi trilógia II.
Toldi estéje – a HOLD, Az apródok dala
II. rész
A két belső ének - Az apródok dala
Az ötödik ének első részében található két „ének az énekben”. Az első Laczfi Endre dicsőségét hírdeti, míg a másik Toldi női kalandját énekli meg gúnyoros formában. Ez a gúnyének, mely aztán kiváltja Toldi mérhetetlen haragját, ez mely véget vett a az olasz legyőzésével nyert pillanatnyi dicsőségének is.
De ez a Toldi gúnyvers aztán elég bugyuta történetnek tűnik, sehogy sem illik a történetbe! Toldi szerelmi hevülésében a falra akasztott selyem kendős oroszlánra ugrik, miközben kizuhan az ablakon az utcára, a világ csúfjára...
Nagyon kilóg mind a cselekményből, nagyon nem illik Toldi alakjához mindez. De akkor mit keres itt?
Ezt a részt Arany csak átvette Ilosvaitól, hisz Ilosvai1574-es változatban is felfedezhető ugyanez a történet. De míg Aranynál mindez gúnyversként jelenik meg, addig Ilosvainál sokkal érdekesebben. És pont ezért Ilosvai történetében ez a „bugyuta” történet még jobban szemetszúró – ráadásul nem ironizálva, hanem igen is komolyan:
Ilosvai Péter: Toldi Miklós históriája (1574)
|
Arany János: Toldi estéje (1848) |
Az idő akkoron szép folyással vala,
Tisztessége megadassék mindeneknek! Budában halála lőn egy fő embernek, Vala okossága az tisztes asszonnak, Sőt minden házait asszony felcifrázá, Vendég hogy érkezék, csak egy kis apróddal, "Gyakorta hallottam, - asszony néki monda, Ottan Toldi Miklós hátrairamodék, Csak nyaka nem szegék, igen bosszankodék: Ez lakatgyártóval éjjel elindula, Nagy hamar lakatos az követ mozdítá, Sok vesződés után vállát erősíté, |
Hajdanában - danában
|
Pap Gábor a Toldi előadásából két órát az ilosfai változat ismertetésének szentel. Az előadás 1 óra 11.50 percében így ő is kitér bőven Toldi furcsa ugrálására.
Pap Gábor idevágó gondolatai leröviditve:
Ilosvainál a számunkra érdekes rész indításánál „Az idő akkoron szép folyással vala” – sorral indul. Ez a sor csillagmitoszi értelemben a Vízöntő jegyre utal, amivel áttelenben (testiség formájában) található az Oroszlán jegy, amire Toldi ugorna. Toldi a a falon függő selyemkárpítra hímzet oroszlánra készül felugrani, ami lehetetlenség! Ezzel Toldi itt nagyott téved, hiszen négydiemenziós tényleges valóságnak tekinti a kétdimenziós, sík oroszlánt, amire fel akart ugrani! Ekkora naivítás nem feltételezhető Toldiról. Ez nem az ő tulajdonsága! De akkor, mit is jelent ez? Asztrológiai értelemben a vizöntő jelenlétét a Halak időszakában, aminek működése hasonlít a tv képernyőjéhez. Ahogy a tv is a sikhullám természettel látszat valóságot sugároz nekünk, úgy hat a kárpit oroszlán hímzése Toldira. mintha valóság lenne mindkettő és mi meg, -ahogy Toldi is- beugrunk neki! Végül mi is egy nagy huppanással érkezünk le majd a piacra ing nélkül, kiszolgáltatva! De miért ing nélkül? Toldi ingre vetközése is szimbólikus, önmagának, személyiségének kiszolgáltatását jelzi, ahogy a társadalmi előnyök levetése is ez egyben.
De ezzel nincs vége Toldi furcsa történetének Ilosvainál. A folytatásban Toldinak alá kell a mélybe szállnia, az alvilágba, ahonnan értékeket kell felhoznia. A segítőtársa a „lakatos” a Szaturnuszra utal, hiszen a lakat, zár, a lezárás a Szaturnusz jelképe, ami a Vízöntőben és a födi Bak jegyben van otthon! Ezért is a föld közegébe záródik be Toldi, ahonan számára a szabadulás egyetlen útja, a földi kincsekről az önkéntes lemontdás.
Érezhetően Toldi a kiszabadulásával egy beavatási útvonalat járt végig, itt számára egy tanulópálya fejeződik be. És Ilosvainál ekkor lép vissza a történet a „normális” kerékvágásba.
Igaza van Pap Gábornak: a csillagmitoszi csontváz kivétele a műből már elég ahhoz, hogy ez a történet már csak ironikusan kezelhető legyen, ahogy Arany számára is. Pap Gábor az előadásában vélelmezi, hogy már Arany sem ismerte az „oroszlánra ugrás” jelenetnek az asztrálmitoszi jelentését. Én inkább úgy gondolom, hogy Arany ismerhette, viszont a saját olvasó köre már nem, ezért is kellett Aranynak irónikus módon behelyeznie a Toldi estéjébe ezt a különös történetet, különben a Toldija vált volna hiteltelenné az olvasói számára. Arany megtehette volna, hogy nem is utal erre a jelenetre, de mégsem tette, sőt... akkor ennek fontosságát éreznie és ismernie kellett!
Miért is szenteltem ennek a jelenetnek ennyi időt? Mert meglepő módon nagyon is kapcsolatban van az Odüsszeia szerkezeti felépítésével! Odüsszeiában (mely véleményem szerint nem más, mint a Vízöntő-paradoxon hatástanulmánya http://www.naput.hupont.hu/27) Homérosz 6 különféle módon vizsgálja a vízöntő-paradoxon működésének esetleges hatásait. Odüsszeusznak pont a vizöntő-paradoxon érvényesülésének idejében hol az alvilágba kell leszállnia (a Kirkénél eltöltött egy évet követően), hol pedig pucérrá kell válnia (a phaiák partoknál), hiszen csak így menekülhet meg Posszeidon által gerjesztett Halak-vízöntői vihar pusztításától.
De további érdekességekkel is szolgál Ilosvai eredeti költeménye. Toldi oroszlános, ablak ugrása és a lakatos, alvilágjárását követően Ilosvai hirtelen Laczfi történetére vált át. Bár az általa leírt, a cseh királlyal kapcsolatos története majd évekkel később, a Toldi szerelmében köszön majd vissza Aranynál, mégis talán nem véletlen, hogy az apródok „ének az énekben” részénél Laczfi történet a párja az előbb részletezett Toldi szerelmi hevülésének gúnyversének.
Csengersimai templom kazettás mennyezetének NAP-HOLD- (szél) VÉNUSZ együtt ábrázolása
VÉNUSZ-HOLD- és esetleg a NAP?
Az eddigi két tanulmányban igazoltuk a Toldi- VÉNUSZ, Toldi estéje-HOLD kapcsolatot. Előzetes ismeretek hiányában feltételezhetjük-e, hogy a Toldi trilógia leghosszabb és legszövevényesebb költeménye, a Toldi szerelme a Nappal van kapcsolatban?
Nagy eséllyel, de ez legyen már a következő tanulmány témája.
Következő oldal: