Dobos Csanád

Toldi Miklós és a Vénusz bolygó

II. rész

 

Énekeken belüli sorszámozott részek számossága  

A 203, sorszámmal ellátott rész egy újabb talány a költeményben. 203-as szám magában nem sokat árul el, de ha tudjuk, hogy a 7x29-es primszámok szorzatának felel meg, ez már figyelemre méltó. A 7-es számról, a klasszikus asztrológiában ismert bolygók számáról már eddig is többször volt szó, a 29-es számjegyről viszont csak a korábbi tanulmányokban. A Hold és a Saturnusz keringési ideje 29 napnak és évnek felel meg. Annak a két bolyongónak a keringési idejéről van szó, mely a klasszikus asztrológia szerint az univerzumunk belső és külső határát jelenti.

Míg az énekek 12-essége az univerzum fix, merev keretrendszerét biztosító állatövi rendszerre utal, addig a 203 sorszámozott rész ezen keretrendszeren belül ható dinamikus erő, az energiát szimbolizáló bolygók szimbólikájának feleltethető meg.

A kettő rendszernek egyszerre kell megjelenni, hisz az éltető energiák nélkül nincs élet, de a zodiákus 12-esség merev keretrendszere nélkül azonban szétfolynának ezek az energiák!

 

Sorok száma

A 203 sorszámozott rész általában 8-8 sorral rendelkezik. Azonban pár érdekes kivétel mégis szemetszúró:

          második ének 3., 4. és 5. részei, valamint a

          harmadik ének 3 része pár sorral rövidebb a többihez képest.

Joggal vetődik fel a kérdés: Miért rövidültek meg ezek a részek 14 sorral? Talán ezeket a hiányzó sorokat Aranynak ki kellett vágnia, vagy pedig ezzekkel a rövidítésekkel Arany egy másik asztrálmitoszi számszerűségnek kívánt megfelelni?

Az utóbbit tartom valószínűnek.

 

Nagy a kísértés egy újabb számtani érdekesség ismertetésére, mely egy újabb számszerű kapcsolat meglétét igzolná a Vénusz bolygó és a költemény sorai között.

 

A Toldi énekeiben (csak az énekeiben, és nem az „előszavában”) a sorok száma:

203 x 8 – 14  =  1624 – 14  =  1610, ami szinte megegyezik 1606-tal, a 22x73 szorzatával, ahol a 73 szintén szorzási tényező.

Elnézve a kísérteties számszerű összefüggéseket, az az érzésem, hogy tévedésből lemaradt még egy eredetileg 8 soros blokk felének visszatörlése. Talán Arany elszámolta magát ? Fontos kihangsúlyozni, hogy a második énekben szereplő 3,4,5. valamint a harmadik énekben szereplő 3. részek kurta sorai nagyon is eltérnek az többi részben szigorúan vett nyolc soros rendtől. Ráadásul ezek a sorok nem túl fontos részek a költeményben, ha valahol mégis csökkenteni kell a sorokat, akkor onnan érdemes választani törlölni valót, ahol nincs igazából súllya a törölt soroknak.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy Arany miért nem vonta össze ezeket a kurta 4-4 soros részeket a második énekben egy egységes 8 soros egységbe? Mert akkor a 203-as számosság sérült volna! Aranynak tényleg nem volt más lehetősége, ha az énekek rendszerében, a sorszámmal jelzett blokkok számosságában, sőt még a költeménye soraiban is jelezni akarta a Vénusz mozgást – meg kellett törnie a 8sor/blok korábbi szabályát.

 

Elfogadva, hogy Arany János vélhetően tudatosan az 1606 sorban, azaz a 22x73-es szorzatban gondolkodott, akkor jöhet a következő kérdés: Miért pont 22 ?

A 73 szerepéről már szó volt, mint a Vénusz bolygó égi 8 évenkénti pentagram mozgásának alap primszámáról (73x8=584 nap, valamint 73x5=365 nap), de mit jelenthet a 22?  Önmagában vélhetően semmit, de ha úgy tekintem a 22-t, mint a 29 és a 7 közti különbségét – ez már figyelemre méltó !

A 7x29=203-ról már szó volt, ezért ez nem kell újra részletezni. Mindenesetre szokatlan megoldás, hogy nem a két számot (7-t ,29-t), hanem a köztük lévő különbséget, az „ürességet” (a 22-t) jelzi Arany. Szokatlan, de nem ismeretlen ez a szemléletmód sem a filozófiában, sem a vallásban:

„Harminc küllő kerít egy kerékagyat,
de köztük üresség rejlik:
a kerék ezért használható.
Agyagból formálják az edényt,
de benne üresség rejlik:
az edény ezért használható.
A házon ajtót-ablakot nyitnak,
mert belül üresség rejlik:
a ház ezért használható.
Így hasznos a létező
és hasznot-adó a nemlétező.”

                           Tao te King: Az Út és Erény könyve 11. fordította: Weörös Sándor

Tehát Arany a Toldi énekeiben lévő sorainak számával, tudatosan visszacsatol a 203 sorszámozott részhez és az énekek számosságához is! Ez zseniális játék egy költeményen belül a számszerűség több fokozatával, ráadásul mindezt az égi rend szabályainak megfelelően!

De ott van az „előszó”. Mi a szerepe ennek az elkülönített, indító 16 sornak? A 12 ének és az „előszó” kapcsolatáról már szó volt, de az „előszó” további 16 sora milyen újabb égi rend kapcsolatának feleltethető meg?

1606+16=1622 sor, mely majdnem felbontható 8x203-ra, mely csak két soral több, mint amit várnánk! (8 x 203 =1624 sor) Talán mégis rossz elgondolást követünk?

Itt érdemes egy kis kitérőt tenni és újra felidézni a János vitéznél tett megállapításokat. A János vitéz égi rendjében fontos szerepe van a négy évszaknak (Lásd: János vitéz és az évszakok http://www.naput.hupont.hu/60). A NYÁR, ŐSZ, majd a tündérországi örök TAVASZ nevesítve van Petőfi elbeszélő költeményében, viszont a TÉL kifejezést hiába keressük a műben. Ez az évszak csak rejtve, a téli (Szekeres és óriás Orion) csillagképeken keresztül jelenik meg.

És itt jön egy újabb érdekesség, melyről az ókori görög drámák kapcsán, és a János vitéz elemzésében is többször idéztem Pap Gábortól (http://www.naput.hupont.hu/39):

„A kör alakú görög színház ¾-e a nézőtérből és ¼ rész színpadból áll. A kör negyedét kitöltő színpad az egyedüli épített tere a színháznak. Ez a megosztás a Nap égi útvonalához igazodik.A mérsékelt égövön a Nap maximális útvonala az égbolt peremének ¾-ét érinti. Nyáron a Nap Észak-Keleten kel fel és Észak –Nyugaton szentül el, így az égi pályája ténylegesen az égbolt ¾-t érinti. Az égi horizont 4. negyedét sose érinti a Nap, sosincs felette, mégis a fény erre negyedre is vetül ahogy a nézők szemei is színpadra...

A színház, az ahol szimbolikusan testet öltenek a dolgok. Ezért a színházban (ebben a szűk térbeli és időbeli keretben, amiben egy színházi előadás zajlik) minden fontos égi (évköri) eseményt a színpadi játékkal kell megjeleníteni, ráadásul mindezt az emberi sorsokban kifejezve…

“A színházak szertartás rendje is kötött volt, mely szintén a 3+1-es rendszert tükrözi vissza. A színházi bemutató, szent időhöz volt kötve, tehát az év csak meghatározott időszakában lehetett előadásokat tartani a színházban. Továbbá minden színre vitt darabot egy 3+1-es rendszerben adták elő. Három összefüggő tragédia és egy szatír játék keretében kellett ugyanazon szerzőnek helyt állni, ha azt szerette hogy a műve bemutatásra kerüljön.Tehát a színházi szertartásrend és a színház területi alapfelosztása igazodik az égi rendhez, a Nap égi útjához, a fényhatásaihoz. “

És most szinte ugyanezzel a logikával szembesülünk Arany Toldijánál is! Ne feledjük el, a Toldi nagy eséllyel a János vitéz „válaszverseként” született! 

 

Adott a Toldi teljes (az „előszót” is tartalmazó) 1622 sora, mely kétszer bontható fel az alábbi módon:

202+203+203+203

Mintha az ókori színjátszás színházszerkezete és szertartásrendje köszönne vissza! Három azonos negyed és egy csonka negyed... Míg Petőfinél az évszakok játékában nyilvánult meg ez az ősi sajátosság, úgy Arany Toldijában a sorok számában. Szenzációs szerkesztés. Így már érthető Petőfi kirobbanó lelkesedése az ismeretlenből előbukkanó Arany János felé, hiszen csak Arany volt képes megérteni János vitéz rejtett csillagmitoszi szerkezetét, sőt érdemben reagálni is erre egy mesteri „válaszversben” !

 

Egyéb számosságok

Arany János a Toldi megírásakor nem viszi túlzásba a számjegyek használatát. A száz arany és a Szűz jegy kapcsolatára Pap Gábor áttételesen utal az előadásában, azonban –számomra- a legérdekesebb számosság kapcsolatát vélhetően még senki sem érintette:

Míg Arany János egy szóval sem említi a Laczfi seregének, vagy éppen a henteslegények létszámát, addig hazalátógató Toldi Györgynél nem győzi hangsúlyozni a 40-es számot, mintha Ali baba negyven rablójáról lenne szó: „Látogatni jött most negyvened magával, Renyhe sáska népnek pusztitó fajával, És a kész haszonnak egy felét fölenni, Más felét magának tarsolyába tenni.” (2. ének 6)

Arról a negyvenes számról van szó, melyről az Odüsszeia elemzésnél (http://www.naput.hupont.hu/30), valamint a phaisztos korongnál is (http://www.naput.hupont.hu/54) bőven szó volt.

De ez a (5x8-as) 40-es számjegy Toldi elemzése és a Vénusz bolygó kapcsán is eddig már többször előkerült, hiszen a Toldi sorainak száma, a szereplőinek és színhelyek csoportosítása is erre vezethetőek vissza!

 

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a korábbi – és immár megszokott- napút elemzések csak egy rétegét érintették a Toldi varázslatos asztrálmitoszi rendszerének. Ezekben a szokásos 7/12-es rendszer dominált. Az általam felvázolt számszerűségekben pedig kifejezetten a VÉNUSZ bolygó.

Az a vénusz mozgás, mely Petőfi János vitézének is alap szerkesztési elve volt. 

A fentiek ismeretében már érthető, hogy Petőfi miért lelkesedett oly kitörő erővel a Toldiért és annak írójáért, Arany Jánosért.

 

VI.  Összefoglaló táblázat

Az eddig tárgyalt szerkesztési kettőségeket ( a klasszikus 7/12-es valamint a 5/8-as vénusz rendszert) az alábbi táblázat foglalja össze:

	7/12 –es klasszikus asztrológiai rendszer (12+7)	5/8 Vénusz ciklus rendje   (5+8, 5x8)
Szereplők	7 nevesített szereplő	13 szereplő: 8 önálló és 5 csoportos szereplő
Időrend		8 nap
Térszerkezet	19 helyszín közül 12 eltérő, de ismétlődő 7 helyszín.	5 egyszeri helyszín
Énekek számossága	12 ének	13 rész: 12 ének + 1 előszó   Első 8 rész: Előszó + az első 7 ének Nagyfalutól nagyvárosig Utolsó 5 ének Lajos király kerete, megvilágosodott útvonala Toldinak
203 sorszámozott rész	7x29=203 felbontás	8-8 soros részek
Az énekek sorainak száma (1606)	22x73, ahol 22 a 29 és a 7 különbsége	22x73, ahol a 73 a Vénusz pentagram mozgásának alapszáma
Toldi teljes sorainak száma az előszóval együtt (1622)	8x203-2 sor, ahol 203 a 7x29 szorzata	8 x 203 - 2 sor, ahol 8 a Vénusz száma

 

 

 Következő oldal

http://www.naput.hupont.hu/65

 

Oldal: Toldi és a Vénusz bolygó II.rész
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat