Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2016. December 31.

Dobos Csanád

Csontváry Attilája

Asas_1.png minószi bokszoló és Antilop falfestményeknek[1] az IKREK és a NYILAS/SKORPIÓ csillagképek csillagaival megfeleltethetősége (www.naput.hupont.hu/28) bár egyértelmű, mégis páraknak hihetetlen és elfogadhatatlan. Hihetetlen, mert szokatlan látásmódot és gondolkodást követel meg, mely nem része a mindennapok gyakorlatának. Elfogadhatatlan, mert nem ismernek ehhez hasonlót, pedig ott van a szemük előtt, ehhez csak egy Csontváry albumot kell kinyitni.

Egy kép esetében a véletlen szerepe (miszerint a csillagok ilyen mértékű megfeleltethetősége a festmények formáival) talán még elfogadható is lenne, de ha kettő, egymást mellett lévő falfestménynél igazolható mindez, az már több, mint elgondolkoztató. Sőt, ha ez az égi megfeleltethetőség még a festmények témájával is megegyezik, akkor magam részéről a véletlen lehetősége szóba se jöhet.

E minószi tanulmányomnak akkor, egy hirtelen belső indíttatás alapján a MINÓSZI CSONTVÁRY nevet adtam, kártyajátékos módjára, ki a 19-re is rá mer húzni, és egy újabb lapot kér teljes biztonsággal. Ezt tettem én is, hiszen csak egy megfogalmazhatatlan belső „tudom” érzés jelezte, hogy Csontváry állatfestményeiben is hasonló logikai fedezhető fel– és csak idő kérdése, mikor is szólalnak meg ezek is számomra. Csak idő kérdése, ami előbb utóbb úgyis eljön, ezért nem is kerestem a témát. Én nem kerestem Csontváryt, de Csontváry festménye annál inkább keresett engem. Karácsonyt követő másnap már rám is talált egy „közösségi” posztolás révén és Csontváry Sas madara[2] pillanatok alatt meg is szólalt bennem.

Bár nem ismertem részleteiben a SAS csillagkép körüli kisebb csillagképeket, és főleg nem az elszórt csillagokat - de megpillantva e Csontváry festményt, nem volt kétségem a felől, hogy a legnagyobb NAPÚT festő vásznán a SAS madár nem öncélúan csap le az áldozatára, valamint, hogy e mozdulatnak a csillagos égbolton megfeleltethetősége is van - és ráadásul tudom is hogy hol és hogyan kell keresni! Ezek után már csak az interneten, a https://neave.com/planetarium/ programon kellett rákeresni a Sas csillagképre (elhagyva a csillagkép körvonalát jelző elfogadott vonalakat) és a több tucat csillagot úgy összenézni, ahogy hajdanán Csontváry is tette nyári éjszakákon a szabadban. Hagyni, hogy a csillagos égbolt ugyanúgy szólaljon meg számomra a képernyőn keresztül, ahogy Csontvárynak is megszólalt hajdanán egy nyári estén…  

sas_2_2.png

Hatalmas égi SAS madár, mely a szomszédos csillagképekből is építkezik. Sas, mely nemcsak az Aquila, Attila, azaz a Sas csillagképből áll, hisz a csőre a Bak csillagkép sarkából, a szárnyai a Nyíl és a Csikó csillagképből táplálkoznak. Attila, mely a Nyíl és a Csikó csillagképekhez kapcsolódik? Ez már így is elgondolkoztató! Érdekes megfeleltetés, de azért mégsem elégséges számomra, hisz a Sas nem önmagában szerepel a vásznon, még egy szárnyas látható a kép alján, mely felé irányul a Sas madár mozgása. De milyen madár van a kép alján?

Mivel nem vagyok ornitológus ezért a szóba jöhető csillagképek nevének és formájának vizsgálatával kezdtem e lenti madár beazonosítását. Követve a festmény térbeli elhelyezését a csillagok világában, a Bak csillagkép alatt, a Nyilas csillagkép közvetlen közelében valóban található egy hasonló formájú csillagkép, mint ez a madárforma. Ugyanaz a forma, ugyanaz a térbeli elhelyezés a csillagos égbolton, és ráadásul e csillagképnek a neve is telitalálat. Páva csillagkép a monitoromon és Páva tojó a Csontváry festményén!

sas_3.pngPáva csillagkép[3] és páva tojó, melyek formája megegyezik egymással. Míg a hím pávát könnyű megismerni, addig a tojót már nem olyan egyszerű beazonosítani egy laikusnak. De a páva tojónak van egy jellegzetessége, mely segítségünkre lehet, ez pedig a feje tetején lévő tolldísz. Az, amit Csontváry is rárajzolt a fűben heverésző madarára.

E festmény Napút megfeleltetése eddig egyszerű feladat volt, de a miértek megválaszolása már sokkal bonyolultabb. Miért ezek a csillagképek a fontosak? Mi a mondanivalója a festménynek e csillagkép megfeleltetések ismeretében? Nekünk magyaroknak van e többlet jelentése? Mi a szerepe a Páva csillagképnek Csontváry szimbolikájában? A Sas mennyire kapcsolódhat Attila személyéhez Csontváry festészetében? Ha a Csikó és a Nyíl csillagkép része a Sasnak, akkor a Nyilas csillagkép miért nem?  A páva leendő áldozata vagy éppen a védence lesz-e a Sasnak? Mi baja lehet a páva tojónak, miért nem bújik meg a sas láttán a magas fűben? Miért kellett a tojónak a kitaposott, az elfektetett nádakon, növényeken a szabadban heverésznie?

Attila (Sas) – Csikó és Nyíl csillagképek kapcsolata szinte adja magát. De miért kell átnyúlnia a Bak csillagképbe is Attila csőrének? Talán a vízöntő-paradox hatás miatt? Attila a Halak világkorszak kezdetén lép porondra és olyan formában valósítja meg az ingyen kegyelmet, a szeretetet – amire azóta sem volt példa királyok, uralkodók között. Talán Szent Lászlót lehetne egyedül megemlíteni, akit egyébként is a magyar középkori templomfestészet Jézus arccal ábrázol[4]. Attila a Halak világkorszak elején válik a világ urává, de hatása esetleg a Bak világkorszakig is kihat? Ahogy Jézus személye, úgy esetleg Attila mentalitása és uralkodói viselkedése is segíthet az emberiségnek átvészelni a vízöntő-paradoxon időszakadékát, ami felé egyre durvább módon robogunk? A BAK csillagképből táplálkozó SAS csőr miért irányul a HALAK harmadik holdházát is jelentő PÁVA felé? Talán pont e HALAK-VIZÖNTŐ-BAK kapcsolatra, a vízöntő-paradoxonra utal szimbolikusan? Ha igen, akkor ez mennyire tudatos Csontváry részéről? Mennyire tudhatott Csontváry a vízöntő paradoxon létéről már a festői tevékenységének korai szakaszában is? Esetleg számára ez az ösztönös tudás a táltosi képességének egyik hozadéka?

Páva, mely az ortodox kereszténységben is fontos szerepet játszik, sőt nagyon sok ortodox monostor „tartozéka is” az elkerített páva farm. Talán onnan szerezte Csontváry a pávákra vonatkozó sejtéseit? Ezt sose tudjuk meg, mint azt sem, hogy Csontváry mennyire tudhatott a görög mitológia egyes, idevágó részeiről:

„Héra Argosz szemeit - emlékeztetőül alattomos meggyilkolására - átültette a páva farktollaiba”[5]

De miért lenne fontos a százszemű Argosz szörny vagy éppen az Argosz város Csontvárynak?

„De felületes módon pelaszgoknak nevezték el Görögország valamennyi prehellén lakóját. így például Euripidész szerint (idézi Sztrabón V. 2. 4) a pelaszgok akkor nevezték el magukat danaoszoknak, amikor Danaosz és ötven leánya (lásd 60. f.) Argoszba érkezett. Az erkölcstelen viselkedésükre utaló célzások (Hérodotosz VI. 137) valószínűleg arra vonatkoznak, hogy a prehelléneknél szokásosak voltak az erotikus orgiák. Sztrabón említi meg ugyanott, hogy az Athén környékén lakókat pelargoi ("gólyák") néven ismerték. Valószínű, hogy a gólya volt a p elaszgok totemmadara.”

Gólya a RÁK második holdháza. A gólya hozza a kisbabát mese a fény maximum-minimum, a RÁK-BAK tengelyre utal. És ugyanez a RÁK-BAK jelenik meg áttételesen a páva-gólya és a BAK csőrű sas kapcsolatában is.

De Robert Graves ezen mondata is elgondolkoztató:

„Héra rendszeresen megfürdik Argosz közelében a Kanathosz-forrásban, és így újra visszanyeri szüzességét.”

Ekkor viszont a Nyilas jeggyel átitatott attilai sas joggal támadja a SZŰZ-ességet.

„álszakállt hord, ahogy ez Argoszban volt szokás”

Szakáll – Bak jegy kapcsolat. De egyéb furcsaságok is történtek Argoszban:

„őrültséggel sújtotta az argoszi nőket: elkezdték nyersen felfalni saját csecsemőiket”

Pap Gábor ezt írja a páváról: „Nos, a páva, aszerint, hogy a „főrendes” farka éppen hogy helyezkedik el, nevesítheti a Halak második Hold házát, képviselheti a rajta átömlő Vízöntő- tulajdonságokat, és végül – egy szibériai sámándob Zodiákus-ábrájának tanúsága szerint – mint pávasárkány jelölheti a Mérleg (Keleten: Sárkány) teljes téridő egységét is. ”

Ezek mind-mind valamiféleképen kapcsolhatók a festményhez, de talán csak én bonyolítom az túl a páva fontosságát és hozok fel Csontváry által nem is ismert mitológiai és asztrológiai kapcsolatokat? Elképzelhető, hogy ilyen mélységben nem is foglalkoztatta Csontváryt ez időben az asztrológia? Lehet, hogy Csontváry célja ekkor még csak a festmények tematikájához kapcsolódó állatövi jegyek és környékén található csillagoknak rejtett megjelenítése volt?  Ha ez így van, akkor a páva egyetlen szerepe csak tudatosítani a kép szemlélőiben, hogy NAPÚT festménnyel állnak szemben, ahol a lent megfeleltethető a fentivel, és ahol a képen látható madarak megfeleltethetők az égi másaikkal – és ez sem kevés!

 

Süvöltőt leterítő ölyv (Süvöltőt leterítő karvaly) 1893

Csontvárynak nemcsak egy ragadozó madaras festménye volt a korai időszakából. Ha tényleg tudatos volt a lecsapó Sas és a Páva megfeleltetése az égi megfelelőikkel, akkor vélhetően más ragadozó madaras festményein is felfedezhetünk hasonló napút logikát.  

Pintyet leterítő karvaly, ahol szintén a Sas és a Nyilas csillagkép a „főszereplő”.

sas_4.png

sas_5.pngAmi rögtön szemet szúr a ragadozó testtartásának rombusz formája, ami a Sas csillagkép sajátossága. Hasonlóan a sziklának is ez az érdekes mintázata, ami viszont a NYILAS csillagképre utal. És valóban, rákeresve a megfelelő csillagokra hasonló forma bontakozik ki, mint amit Csontváry is megfestett. De felhasználva a csillagképek „fel nem használt” csillagait, pillanatok alatt kirajzolható az elejtett pinty (süvöltő) is a sziklaszirt tetején.

Ennyi égi megfeleltetés csak véletlen lenne egy Napút festőtől? E fajta égi megfeleltetés vajon Csontváry minden egyes korai állatfestményére igaz? És legyünk bátrak feltenni még egy kérdést: Csontváry ezt a csillagkép megfeleltetés logikát önmaga találta ki, vagy pedig mástól sajátította el. Ha az utóbbi, akkor vajon kitől és mikor?

 

Naumann féle madártani lexikon és a fehér GÉM (kócsag):

„Csontváry nemcsak a fővárosban, az Urániában illetve az egyetemen, de ornitológus öccsén keresztül megismerkedett a korszak legkiválóbb, a biológia és a törzsfejlődést bemutató könyvekkel, úgy mint Alfred Brehm: Állatok világa könyvsorozatával valamint a Naumann féle, 9 kötetes madártani lexikonnal” [6]

És vélhetően e Naumann féle madártani lexikonban olyat fedezett fel, ami egy Napút festőnek készülő zseninek azonnal megszólalt. Ez pedig a csillagképek rejtett ábrázolása! Ennek felismerése még engem is meglepett. Ezek szerint az eddig részletezett napút gondolkodás időnként a hamvaiból feléled és újra megjelenik – még ha észre sem vesszük. E gondolkodás volt megfigyelhető a barlangfestményeknél, ahogy a minószi falfestményeknél is. És nagyon úgy néz ki, hogy a Csontváry által nagyra becsült és sűrűn forgatott Naumann féle madártani lexikon több képénél szintén ez egyértelműen kimutatható. Véleményem szerint ezt Csontváry nemcsak, hogy azonnal észrevette, hanem pillanatok alatt el is sajátította és alkalmazta is a korai festményein!

De nézzünk pár Naumann ábrázolást:

 sas_7.png

Az alsó Sas rombusz formája magáért beszél, ahogy a fent ülő ragadozó madár függőleges testtartása is, mely a Hattyú csillagkép fő tengelyéhez igazodik. E két csillagkép pillanatok alatt felismerhető az esti égbolton. Nyári estéken, a sötétedés első óráiban elég csak felnézni pont a fejünk fölé az égre és e két madár ott lebeg felettünk.

sas_8.pngElső ránézésre is a két gém hosszú, nyúlánk testtartása a Hattyú csillagképre és a mellette/mögötte lévő Sárkány csillagkép egyenes vonalára utal. Az utóbbit a hátsó gém nyílegyenes testtartása teljes mértékben fel is használja. De hasonlóan a partszakasz, a korhadt fa kiszögelés, sőt még a túloldal lombos fája is megfeleltethető e két csillagkép csillagai helyzetének.     

Csontvárynak „Az állatokat ábrázoló festmények közül a Gém című (Losonci Nógrád Múzeum és Galéria) festmény a leghíresebb, melynek magányos, földnyelven álló fehér madara a magyar szimbolizmus egyik példa- festménye lett.”[7]

És e szimbolikus gémhez szintén ugyanez a Hattyú csillagkép illik, ráadásul a hattyú mögötti Tátra vonulata is megtalálható a csillagos égbolton. Az előző gém/Hattyú csillagképes ábrán kékkel berajzolt vonalak Csontváry Gém festményének a Tátra vonulatát jelzik. Pontos az egyezőség!

 

Héja hófajddal

Rombusz alakú Héja újból jelzi, hogy merre is kell keresni a csillagos égbolton. És a lábai között elterülő hófajd szintén ott található, ahogy a vásznon is - közvetlenül a Sas csillagkép alatt, a Pajzs és a Nyilas csillagkép egyes csillagaiból összeállítva.

sas_9.png

 

Tövisszúró gébics

Azonban nem mindig ilyen egyszerű a megfeleltetés, ahogy a  Tövisszúró gébics esetében sem, pedig e érdekes ág formának egyértelmű égi azonosító szerepe van.

sas_10.png

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a Halak csillagkép körül keresendő, hiszen a Halak jegy keleti megfelelője a madár. Ráadásul arról a Halak jegyről van szó, mely egyébként is párban található. Azonban a vásznon szereplő formák az égbolt ezen részén nem kelnek életre.

Akkor merre kell keresni? Van azonban még egy állatövi jegy, ahol szintén madár szerepel a holdházak között - ez pedig a Bika jegy, melynek a második holdháza a Galamb. Ha a gébics a verébalakúak rendjébe tartozik, akkor mit keres a Galamb holdházánál? Esetleg nem is a gébics a fontos, hanem a fa és annak a tövisei? Mi lehet a szimbolikai kapcsolat közöttük, hogy Csontváry tudatosan a Bika csillagképet választotta? Tudatosan választotta, hiszen csak a Bika csillagkép csillagjaira mégis fel lehet fűzni a tövises ágakat és a rajta megpihenő gébicseket.  A fa vastag ága egyértelműen a BIKA csillagkép jól ismert Y alakjához illik. Ahogy a félkörívben meghajlott ág is, a többi kis ágacskákkal együtt egyértelműen kirajzolódik az égbolton. A gondok inkább a gébicsekkel vannak. A fenti gébicsnek csak a hátvonala adott, ami bár elégséges a madár alakjának jelzéséhez de mégis kicsit hiányérzetet okozhat, mivel hiányzik a has alsó része. Az alsó gébicsnél pedig csak a jól ismert rombuszforma utal a madár helyére, de talán az is elégséges. Ami a gébicseknél hiányzik az a tövisekre felszúrt téli eledeleknek, a különféle bogaraknak jelzésében pontosan ott van, hisz mindegyiknek megvan a helye e csillagtérképen is.

Bár a csillagkép megfeleltetés nagyon is egyértelmű, mégis a szimbolikai megfeleltetés okával még adósak vagyunk. Erre Jancsó Máriától kapott hivatkozás adja meg a választ:

„A tövis szimbolikája a görög és a keresztény hagyományban is a nemi aktushoz, illetve a bűnbeeséshez kapcsolódik. A görög regékben a fehér rózsa – a tisztaság, szeplőtelenség jelképe – „akkor vált pirossá, amikor Venus, azaz Aphrodité a haldokló Adoniszhoz futott. Belelépett a rózsatövisbe, és kiserkenő vére a rózsa szirmait vörösre festette.”A keresztény hagyományban a paradicsomi „tövis nélküli rózsa” a bűnbeesést követően vált tövisessé. E szimbólum Assisi Szent Ferenc legendájában is a szexualitáshoz kötődik: „...a szentet testi vágyak gyötörték, s hogy megszabaduljon tőlük, tövisek közé vetette magát. És ekkor csoda történt: kiserkenő véréből rózsák nyíltak.” Vö. Jelkép-kalendárium. 241. 65 Vö. PAP GÁBOR Csak tiszta forrásból. (1990.)”

 

Az Őz 

Csontvárynak nemcsak a madaras festményeire érvényesek ezek az égi megfeleltetések. Az Őz festménye és a Nyilas csillagkép kapcsolata szintén azonnal adja magát, hisz az őz egyben a Nyilas második holdháza is. Ennek ismeretében érdemes megint kicsit kiegészíteni, átrajzolni a már ismert Nyilas környékét ábrázoló csillagtérképet.

 sas_11.png

Sárgával az Őzet, pirossal a mögötte lévő dombot, zölddel a csonka faágakat… És ugyanazokat a formákat találjuk az égbolton, mint Csontváry vásznán.

Hat (6) Csontváry festmény, hogy bátran kijelentsük: Csontváry korai állatfestményei megfeleltethetők a hozzájuk kapcsolható csillagképek csillaghalmazainak égi helyzetével. Csontváry minden egyes ecsetvonását ez az égi rend határozta meg. Ezt a földi-égi kapcsolatot lehet banálisnak tekinteni és letagadni – de ez ettől függetlenül akkor is megvan, amit önmagunk is bármikor leellenőrizhetünk egy nyári csillagos estén. Ezért is szoktam mondani, hogy tényleg ideje már önmagunknak, és a saját szemünknek hinni, ahelyett, hogy feltétel nélkül elfogadjuk a „szakértők”, „vélemény irányítók” sokszor nagyon is hibás gondolatait, főleg azokét, akik hosszú idő óta e közös és mindenki által szabadon elérhető tudás letagadásán vagy éppen kisajátításán fáradoznak.

 

Hozzászólások:

Winkler Zoltán (December 31, 2016 facebook) Ezt a képet hol láttad?

Csanád Dobos (December 31, 2016 facebook) Értem a kérdésed. A neten több helyen fordul elő ez a kép, valahol Csontvárynak titulálva, máshol... másnak. Ezt csak most vettem észre a kérdésed utan.Te mit tudsz erről a képről?

Winkler Zoltán (December 31, 2016 facebook) legfeljebb csak annyit, hogy még sosem láttam...meg valahogy...nem passzol Csontváryhoz...

Kolumbán Sándor (December 31, 2016 facebook) Nem Csontváry stílus. Őt nem az élethű ábrázolás jellemezte.

Csanád Dobos (December 31, 2016 facebook) Sajnos Csontváry korai festményei nagyon nem tisztázott terület. Elképzelhető, hogy nem Csontváry festmény ez, bár vannak források, melyek annak tekintik. Ettől függetlenül ugyanaz a Napút logika hatja át, mint az egyébként általánosan is Csontvárynak tartott állatábrázolásokat. Amiért mégis örülök e esetleges tévedésemnek, mert ez a festmény vett rá, hogy e Napút logika szemléletben ellenőrizzem le Csontváry korai festményeit. :)

Csanád Dobos (December 31, 2016 facebook) Hasonló volt az érzésem. Nem lepődnék meg ha ez is a Naumann féle madártani lexikon egyik képe lenne... ami a Napút logikát, is állatábrázolási mintákat is adta Csontvárynak a korai állat ábrázolásaihoz. De ha pontosan be tudnád azonosítani e kép valós eredetét - nagyon hálás lennék érte.

Sipos László (December 31, 2016 facebook)

 http://www.csontvary.com/csontvary-allatos-festmenyei

Csanád Dobos (December 31, 2016 facebook)  Sipos László, Te nagy net vadász vagy. Van esély Naumann féle madártani lexikont a neten fellelni?

Sipos László (December 31, 2016 facebook)   

https://archive.org/stream/Naumann3Naum#page/n5/mode/2up

Attila Abuczki Csani! Annyi csillag van az égen, hogy a spermiumtól elkezdve az embrión át mi magunkat is megtalálhatjuk benne...
Neked is Boldog Új Évet!

 

Csanád Dobos Attila, köszi. Neked is Boldog Új Esztendőt!... Azért talán ennyire mégsem olyan könnyű a helyzet :), bár nekem nincs tehetségem a rajzoláshoz. Válassz ki bármelyik általam bemutatott Csontváry festmény közül egyet és az ég bármely másik szakaszán a csillagok felhasználásával rajzold meg őket. Mindenhol megteheted, csak ott nem ahol én tettem. Neked kb 100-szorta nagyobb választási lehetőséged, mint nekem volt és így sem vagyok benne biztos, hogy ennyire egyezni fog a rajzod Csontváry festményével. De azért drukkolok neked! Ja, csak szabad szemmel látható csillagokat ér felhasználni! :)

Sándor Hingyi Zseniális! 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 536
Tegnapi: 833
Heti: 5 143
Havi: 15 883
Össz.: 586 469

Látogatottság növelés
Oldal: Csontváry Attilája
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: naput hupont ujszovetseg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »