2014. október 7.

Előzmény: http://www.naput.hupont.hu/75/avar-kori-fibula  

Dobos Csanád

A nagyharsányi másik fibula,

avagy Mithrász születésének ábrázolási módja lenne Szent Mihály arkangyal alakjának ihletője?

Az előző tanulmányom publikálását követően kaptam egy érdekes kérdést:

Kedves Csanád, és mitől folyik egybe Szent György alakja Szent Mihályéval, a katárok-vakolók-Makoveczek, általában gnosztikusok kedvenc hőséével?

A kérdés telitalálat volt. A kapcsolódási pont szintén a Mithrász kultuszban rejlik, ahogy ezt a válaszomban ki is fejtettem:

Egyik fő ok, mert mindkettő -véleményem szerint – a Mithrász kultuszhoz kapcsolódik. Szent György a bikaküzdelemhez, míg Szt Mihály a sziklából születő Mithrász ábrázoláshoz. Mihtrász történetének ez a két fő eseménye: melyet a kultusza részeként rendszeresen és szinte kizárólagosan ábrázoltak. Létezik pár kiegészítő ábrázolása is, de ezek csak "mellékleteként" a fő témák mellett, ilyen pl partizása a Napistennel, mielőtt még ő maga is Napistenné vált volna….

De a Szent Mihály ábrázolások eredetéhez véleményem szerint hozzátartozik a másik misztikus kultusz irányzat is: a Jupiter Dolichenus kultusz, mely a Mithrász kultusszal együtt hódított és szinte egy időben tűnt is el. A Jupiter Dolichenus nem római, hanem keletről származó vallás. Hettita alapokkal, ami aztán keveredett mindenféle vulkán és egyéb istenségek tulajdonságaival. Van benne Zeuszi (Jupiteri) villám és Jahve vulkánisten karekter is némi csipetnyi a perzsa Mazda irányzatból is.

De a kérdés továbbra sem hagyott nyugodni. A válaszom publikálást követően eszembe ötlött, hogy érdemes lenne újra, alaposabban megvizsgálni a http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/04/Vaday_13T.pdf oldalon szereplő, szintén Nagyharsányból származó másik fibulát is, mely nemcsak, hogy azonos stílusjegyeket hordoz, de ráadásul  arkangyalt is ábrázol lángpallóssal. Tipikus Szent Mihályi karaktert, ráadásul "arkangyal" megszólítással.

Vaday Andrea LOVAS SZENT ÉS AZ ARKANGYAL ÁBRÁZOLÁSAI AZ AVAR KORBÓL tanulmánya további hasznos észrevételekkel szolgál ennek megértéséhez:

A régészeti kutatás vitatott kérdései közé tartozik a népvándorláskori régészeti leleteken ábrázolt szimbólumok, alakok értelmezése. Különösen nehéz kérdés, hogy a korabeli keresztény tematikájú ábrázolások valójában mit jelenítenek meg, és eredetük, vallásos tartalmuk hogyan magyarázható. Ezért is jelentős a két nagyharsányi (Baranya megye) avar kori dobozfibula, amely számos szállal kapcsolódik az ókori világhoz és a kereszténységhez egyaránt.

De az ókori világon belül a két jelentős misztárium valláshoz is, a Mithrász és a Jupiter Dolichenus kultuszhoz. A Mithrász vallásról korábban már szó volt, de a másik, a Jupiter Dolichenus kultuszról még nem. E két misztérium vallás közös sajátosságai, az azonos időbeli megjelenésük és az eltűnésük is. Ráadásul hozzávetőlegesen hasonló a térbeli lefedettségük is. A továbbiakban a Jupiter Dolichenus kutusszal nem kívánok mélyebben foglalkozni, célom csak a Mithrász kultusz és a keresztény szimbólika közötti meglévő kapcsolat igazolása. 

De nézzük újra Vaday ismertetését a nagyharsányi fibulákról:

Nagyharsányból ismert egy nagyobb szórvány és egy kisebb, ásatáson előkerült fibula. A szórvány fibula aranylemezét glóriás, jobbjában keresztvassal ellátott lángpallost, baljában globust tartó, római tógát viselő szárnyas arkangyal alakja díszíti, két oldalán ARXANΓE – ΛЕ BO[HΘI] (Arkangyal segíts!) görög betűs fohásszal.

Rögtön felvetődik több kérdés is: Melyik arkangyalról van szó, hiszen a neve nincs ráírva. Mi lehet az oka, miért nem nevesítik? Talán mert annyira egyértelmű a jelképei miatt a személye? Nagy eséllyel ez, de lehet ennek egy másik oka is. Annyira szervesen összenőt Pannóniában a kora keresztény időkben, a népvándorlások korában Szt Mihály és Szt György személye egymáshoz valamint a Mithrász kultuszhoz, hogy nem volt szükség külön a nevek jelzésére. De annyira ezért még ne szaladjunk előre a témában.

 

Az újszövetség és az iszlám négy, az ószövetség további három arkangyalt tart számon:  Mihály arkangyal, Gábriel arkangyal, Rafael arkangyal, Uriél arkangyal, Sariél arkangyal, Raguél arkangyal, Ramiél arkangyal. Többnyire ide sorolják Lucifert (Szamael néven) is, mint aki eredetileg szintén arkangyal volt, de elbukott és a gonosz angyalok vezetőjeként Sátánná lett. - Wikipedia

Míg a római katolikus vallás az első három arkangyalt fogadja csak el, addig az orthodox ezer arkangyalt említ, de csak hetet nevesít meg. Eastern Orthodox Tradition mentions "thousands of archangels; however, only seven archangels are venerated by name -wiki

A fibulán ábrázolt arkangyalról joggal feltételezhetjük, hogy Szent Mihály, hiszen az ő jelképei illenek a lángpallóshoz és az ő kör alakú pajzsa a kerek glóbuszhoz. De ez a glóbusz egy újabb kérdést vet fel? Honnan tudták a fibula készítői, hogy a Föld gömbölyű? Hiszen az iskolai tananyag szerint erre csak évszázadokkal később jönnek rá. Talán nem kell részletezni, hogy a tananyagban van a hiba…

Szent Mihályt általában karddal és kör alakú pajzzsal ábrázolják. Míg a kard állandó, addig a pajzs helyett több esetben mérleg látható. Szent Mihály ábrázolások másik sajátossága, hogy az arkangyal mindig gyalogos, sosem ül lovon, továbbá, hogy Szt. Mihály lábánál időnként megjelenítik a legyőzött sátánt megtestesítő sárkányt is.

A wikipedia egy érdekes mondattal meg is toldja Szent Mihály jellemzését:

Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”. Mihály (Micháél) és Gábor (Gabriél) arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is. – Wiki

A mérleg szerepe könnyen megérthető, csak rá kell tekinteni a Mithrász születésének ábrázolásaira. A sziklából kiemelkedő Mithrász egyik kezében kardot, másikban fáklyát tart és a kezeit a mérleg alakban tarja fel. A jobb kezében lévő Kard Szent Mihálynál is megjelenik. De Mitrász bal kezében lévő fáklyája, hogyan alakul át mérleggé, kör alakú pajzzsá vagy éppen glóbusszá?

Mérleg  Mithrász kéztartásának szimbolikája, mely rögtön meg is magyarázza Szent Mihály kezében a mérleg szimbólumot.

Pajzs szimbólumának eredete is ezen Mithrász ábrázolásokban rejlik. A pajzs sajátossága a hatalmas sima fém felület, amivel a fényt nagyon jól lehet visszatükrözni. És ezt a tulajdonságát fel is használták az ókorban. A fény visszatükrözését, amit a Hold is éjjelente tesz. Ez a gondolkodás nem idegen a szkíta ábrázolási módtól, hiszen a szkíta ábrázolásokon sokszor a hatalmas pajzs jelenléte segít a Hold karakter beazonosításában (lásd Szántai előadás: a Kul Oba szkíta kurgánban talált arany-ezüst ötvözetű váza alakjainak bolygó minőségének beazonosítása). A fáklya azonban korlátozott fénnyel bír, ahogy a Hold is. Ahogy a telihold, úgy a kerek pajzs és a glóbusz is hasonló kerek formával rendelkezik.

A wiki oldal egy meglepő mondatot is említ Szent Mihállyal kapcsolatban: A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”. Ez nem egy átlagos mondat. És hasonló olvasható Mithrász esetében is Julius Evolatól a http://www.tradicio.org/kvintesszencia/mithras.htm oldalon:

Ezt az értelmezést a mítosz egy további epizódja is alátámasztja, ami Mithrász és a Nap, a lángoló AEon közti harcot írja le. Az epizód végül egy megállapodással zárul. Ezután Mithrász elnyeri a Nap korlátlan hatalmát. Azt a hatalmat, amely a hvareno, az ősi mazdaikus (perzsa) hagyomány glóriájával egyértelmű. E „glóriát” az égi istenségeket beragyogó természetfeletti tűzként ábrázolták, olyan tűzként, ami alkalmasint leszállt, hogy felékesítse, megszentelje s legyőzhetetlenné tegye a királyokat.

Meglepő azonosságok, melyek csak tovább erősítik a Mithrász születése ábrázolása és a Szent Mihály ábrázolások közti kapcsolatot.

Kétfajta Mithrász ábrázolás: egyik a bika küzdelem, másik a sziklából kiemelkedő Mithrászé. Kétfajta ábrázolás de mindkettő Mihtrászhoz kapcsolódik. Szent György alakja a bika küzdelem Mithrász ábrázolásából, Szent Mihályé a sziklából előlépő Mithrász alakjából kel életre. Szinte adja magát, annak a gondolatnak a kimondása, hogy Szent György esetleg Szent Mihály egyik “avatárja”. Ahogy azonos Mithrásznak a kétfajta ábrázolásáról van szó, úgy hasonlót sejthetünk Szent Mihály és Szent György személyében is. Szt Mihály az égből taszítja le Lucifert, majd Szt. György immár a Földön győzi le újra. Nem véletlen, ahogy a wiki fogalmaz: “Szent Mihály földi megtestesülése Sárkányölő Szent György.” “MEGTESTÜLÉSE”, azaz ugyanazon szellemiség más és más testben! Vaday is hasonlót állapít meg: “Szent Mihály az angyalsereg vezéreként, Szent György pedig az arkangyal földi megtestesüléseként küzd a Gonosz ellen.”

Egyikük fenn a mennyben, a másik lenn a földön győzi le a sátánt. Ha már szóba került az asztrológia, akkor érdemes bővebben körbejárni az ábrázolásuk szimbolikai hátterét is:

A gnosztikusok alap szimbóluma a kör és a kereszt. Azaz a 12 egységből álló zodiákus kör, amibe három fajta zodiákus kereszt írható bele. Mindegyiknek eltérő alap jelentése van. Többek között ezekhez igazodnak az általam vizsgált ókori művek is. És ezt a logikát követi Mithrász istenség két, említett ábrázolása is. 

FIX kereszt: A bika küzdelem (melyből a Szent György tisztelet nőtt ki) a Fix kereszthez igazodik, ahogy az evangélisták jelképe, az Oroszlán(Márk)-Vízöntő(angyal-Máté)-Bika(Lukács)-Skorpió(sas-János)jegyek is. A Mithrász ábrázoláson a bika rögtön felismerhető, ahogy a Napisten Mithrász is, aki feláldozza a bikát. Arról a Nap istenről van szó, aki az Oroszlán jegyben van otthon. De az Oroszlán jegyben nemcsak a Nap van otthon, hanem a Mars szintén erőben található tit– ez viszont megmagyarázza a kardot, kést a Napisten kezében. De a kard szintén kapcsolódik a Skorpió jegyhez is, ahol a Mars van otthon. A Skorpió jegy azonban kettős jegy: A kígyó és a Sas párosé, melyből a kígyó ott is tekereg a bika szenvedő teste alatt minden ábrázoláson. (lásd bővebben: http://www.naput.hupont.hu/74/mithrasz-bika-koponyeg). A Vízöntő jegy is feltűnően jelenik meg, ráadásul a vízöntő-paradoxon formájában, mely Mithrász feltűnő térd és lábfej "mutogatásában" nyilvánul meg. Az emberi mikrozodiákusban a lábfej, lábszár és a térd, a Halak-Vízöntő-Bak jegyeknek felelnek meg. Ha feltűnő ezen testrészek hangsúlyozása, az nagy eséllyel a Vízöntő-paradoxonra utal. És Mithrász bika küzdelmén ezen testrészeknek az ábrázolása elég hangsúlyos. Senki más nem térdelne így a feláldozásra váró bika hátára és taposna a hátsó patájára, mint Mithrász Napisten.

Kardinális kereszt: De mi a szerepe a kutyának? Ez már átvezet minket a másik zodiákus keresztre, ahol a fény-sötétség viszonya a meghatározó. A Kos keleti megfelelője a Kutya. A sziklából kilépő Mithrász mérleg kéztartása a MÉRLEG-KOS jegyekre is utal, hiszen ezek a napéj egyenlőségek zodiákus jegyei, ahol a fény és a sötétség egyensúlyban van. Ráadásul a KOS jegyben a Marsnak (KARD) és a Napnak (FÁKLYA) van szerepe. “Amikor Mithras kilépett a kősziklából, az egyik kezében kardot, a másikban fáklyát tartott: az erő és megvilágosodási képesség szimbólumait.”A gyilkolásra alkalmas kard, mint marsi attribútum és a fényt árasztó fáklya. Mithrász lába alatt a szikla, mely már a Bak jegyhez köthető. De mi van a Rák jeggyel, ahol a fény maximumban van? A fáklya, mint fényforrás szintén megfelel ennek a gondolkodásmódnak.

Adott kétfajta zodiákus kereszt és a kétfajta mithrász ábrázolás melyek külön-külön igazodnak az egyes zodiákus keresztekhez. Meglepő összefüggés! De mi van a harmadik az “élet” és “halál” tengelyt magába foglaló Változó zodiákus kereszttel? Hol ábrázolják a Tejút élettengelyt és a Halak-Szűz haláltengelyt tartalmazó Változó keresztet a Mithrász kultuszban? Lennie kell valahol, hiszen Julius Evola A Mithrász-misztériumokról tanulmányában is hivatkozik erre:

Ezt követően Mithrász egyenesen egy fához siet, leveleiből ruhát készít magának, gyümölcseit pedig elfogyasztja. A fa beavatási szempontból ugyanaz a fa, amelynek gyümölcsére Ádám áhítozott, hogy „olyan légyen, mint az Isten”; a Genezis könyve szerint azonban a fa közelébe jutást az Ótestamentum Jehovája eleve megakadályozza.

A Fa, Égigérő fa, Tejút kapcsolatot talán nem kell részletezni. Ez az Élet tengely, ahol a Fa gyümölcsei, ruhái a tejút energiákkal töltekezést jelzik. De hol jelenik meg a VÁLTOZÓ kereszt az ábrázolásokban?

Tóth István ókortörténész a Mithrász tanulmányában említi:

A Poetovio-környéki Mithras-szentélyekben ott állt a Transitus dei, azaz „isten(né való) Átlépés” oltára és szobra, az említett poetovioi templomban két példányban is.

A kapu, az átlépés oltára egyértelműen az Ikrek csillagképre utal. De meglepő módon ez az ábrázolás nem terjedt el annyira a kultusz helyeken. Talán a szentélyek belső szinteltolása, és a két szintet (mint szobát) elválasztó „kapufélfák” tölthették be ennek szerepét a későbbiekben?

A bika küzdelem ábrázolásának egy eddig még nem említett sajátossága, az elrejtett változó kereszt. A Bika és a kígyó feje alkot egy tengelyt, melyre a kutya szája és a bika búzakalász formájú farka közti tengely merőleges. E két tengely központjában van a bikát leszúró kés! Ez annyira feltűnő elrendezés, hogy nyugodtan tekinthetjük tudatos szerkesztési elemnek is. Bika, skorpió (kígyó) tengely egyértelmű.  A FIX kereszt, a precessziós “napéjegyenlőség” tengelye. 

De mire vonatkozhat a kutya-búzakalász bikafarok tengely?
 Ami látszik, hogy a tengely párhuzamosan halad el Mitrász derekánál, ami a Mérleg helye az emberi mikrozodiákusban. És Mithrász mintha e tengelynek megfelelően hajolna meg a bikán. Ez már érdekesebb számunkra, a Mérleg (Mithrász dereka)-KOS (kutya) tengely viszont a KARDINÁLIS kereszt napéjegyenlőségére utal. De a kérdés továbbra is fennáll: hol található a Változó kereszt?  

A szemünk előtt van, csak észre kell vennünk: a Szűz (“Arató szűz”, az érett búzakalász), a bika érett búzakalászban végződő farka és HALAK-halál jegy, a bikába szúrt késhely ugyanazon a tengelyen helyezkedik el, amit egyébként is berajzoltunk már. A Szűz – Halak “haláltengely” már meg van, de hol van a Tejút, az “élettengely”? Csak emlékezzünk a korábbi sorokra:

A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.

Itt kell lennie, a bika oldalánál, ahol a hulló vére életet teremt. Ez tényleg csak az “élettengelyre” érvényes. De nézzük meg még egyszer az ábrázolást. A bika és a kígyó nyaka és a egy irányba nyúlik felfelé, mintha együtt jelenítenék meg az Ikrek jegy párhuzamos jelképét.

De ennyire azért ne mélyedjünk el az asztrológia képi megjelenítésében. A tanulmányon fő témája a nagyharsányi arkangyalt ábrázoló fibula, ezért térjünk vissza hozzá és folytassuk ennek vizsgálatát. Vaday a tanulmányában említi, hogy  Szent Mihály arkangyal a Föld és Izrael védőjeként szintén földgömböt tart baljában.

De miért a glóbuszt tartja a kezében? A korábban feltett kérdés továbbra is érvényes: ezek szerint tudták már a kereszténység kialakulása idején is, hogy a Föld gömbölyű? De ezt most ne firtassuk, mint azt sem, hogy Raffaello híres freskójára hogy kerül rá egy gömbölyű Földgömb, ha azt Kopernikusz csak egy évvel később publikálja?

A Mithrász kultuszt sokan perzsa eredetűnek tekintik, sőt a wiki az egyik oldalán ezt írja: Zarathustra vagy Zoroaszter...  iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, azoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek. Több más isten kultuszának elemei megjelennek a zoroasztrizmusban, legfontosabb közülük Mithrászé.

Rakjuk össze az utóbbi két gondolatot: Raffaello, a reneszánsz géniusz 1509-ben festette meg a híres Athéni iskola freskóját http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/94/Sanzio_01.jpg, ahol talán ilyen meggondolásból is a kép bal oldalán a glóbuszt adta Zarathusztra kezébe. Raffaellót nem szabad lebecsülni, ahogy Nagy Leó pápa találkozása Attilával Róma falai előtt (1514) témájú freskóját is megfestette az Athéni iskola képétől pár méterre, az arra utal, hogy sokkal több szakrális információja volt a hunokról, magyarokról mint azt mi gondolnánk. Hiszen az Attila freskója meglepően egyezik a Képes Krónikánk ábrázolásával. De mit is jelenthetett a glóbusz a reneszánsz időben, akár Szent Mihály, akár Zarathustra kezében? Dante Isteni színjátéka jó támpont lehet számunkra. A középkori Pokol-elképzelések legpontosabb és legrészletesebb rajzát Dante adja az Isteni Színjátékban. Eszerint a Pokol egy óriási tölcsér, amelyet az égből a földre zuhanó Lucifer teste vájt ki (vö. Iz 14,15). A tölcsér a föld középpontja felé egyre szűkülő gyűrűkből áll, amelyekben a mind súlyosabb bűnöket elkövető bűnösök szenvednek. Legmélyén a háromarcú Lucifer áll, derékig befagyva a Sztüxbe, szájában a három főbűnöst, Júdást, Brutust és Cassiust marcangolja. Lucifer testén át vezet az út ki a Pokolból a földgömb másik felére a szabad ég alá. (Pál-Újvári Szimbólumtár)

Hogy is szólt az indító kérdés: Kedves Csanád, és mitől folyik egybe Szent György alakja Szent Mihályéval, a katárok-vakolók-Makoveczek, általában gnosztikusok kedvenc hőséével? Talán Dante Lucifer-glóbusz kapcsolata részben erre is válasszal szolgál?

Ennyi kitérő után ideje feltenni a kérdést, hogy mire is szolgálhatott ez a két fibula? Pusztán csak a női ruha divat kellékei lehettek?

A fibulák középlemezeit méhviasz-rétegre préselték rá. A szentek sírjáról származó méhviasz különböző veszélyektől óvó jelentéstartalma miatt vetette fel Falko Daim, hogy a fibulák talán lehettek zarándokereklyék.

Két zarándokereklye ugyanarról a helyről, a baranyai Nagyharsányból. Mindkettő hasonló technikai megoldásokat tartalmaz és mindkettő kapcsolatba hozható azzal a Mithrász kultusszal, melynek az európai központja éppen Pannóniában volt. Arról a párthus-mithrász kultuszról van szó, melynek három kaldeus papja elsőként ment tiszteletét tenni az újszülött Jézusnak.

Vaday ezeket a fibulákat bizánci műhely termékeinek tekinti, a “kivitel minősége” és a görög nyelvű felirata miatt. Tóth Endre a dobozfibulákat a 6–7. századi dunántúli kereszténység bizonyítékának tartja, és a „mediterrán kapcsolatokról” árulkodó „helyben gyártott” példányoknak határozza meg. A kivitel minősége és a görög nyelvű felirat azonban kétségtelenné teszi, hogy az Arkangyal-fibula bizánci műhely terméke, és a vele technológiai kivitelezésében, tartalmi értelmezésében rokon Szent Györgyöt ábrázoló fibula sem tekinthető helyi készítménynek.

Én azonban inkább Tóth Endre nézetét osztom egy apró módosítással: Véleményem szerint ezek nem a 6-7. századi kereszténység bizonyítékai, hanem közvetlenül a Mithrász kultusz hirtelen megszűnését követő évtizedek termékei, azaz a 3., de legfeljebb a 4. században készültek! Erre utal, hogy túl erős e két leletnek a kapcsolódása a Mihtrász ábrázolásokhoz. Ezt a feltételezésem támassza alá, hogy (tudomásom szerint) ezekből a síremlékekből nem került elő sem Szt. Péter, sem egyéb szentet ábrázoló fibula, csak ez a kettő. Vélhetően olyan kisebb közösség tagjai viselték, és temetkeztek el ezzel együtt, kiknek még a korábbi Mihtrász kultusz élő hagyomány volt, de már igazodtak az “új kor, új szelleméhez”. Számukra a tartalom megmaradt, csak a forma változott.

Vágási Tünde a diplomamunkájában a pannóniai katonaság vallási életét vizsgálva, a Mithras és Jupiter Dolichenus-kultuszának feliratos emlékei tanulmányozása alapján állapítja meg a következőket http://www.academia.edu/7382766/A_pannoniai_katonasag_vallasi_elete_a_principatus_koraban._Mithras_es_Jupiter_Dolichenus_feliratos_emlekei:

Mindenképpen a Kr. u. 2-3.századot tekinthetjük a vizsgált misztériumvallások virágkorának, ekkor épült a szentélyek nagy többsége….

A Kr. u. 3. század első harmadában pedig a tartomány vallási életének egyik jellemző vonását már éppen ez a kultusz adja. Jupiter Dolichenus tisztelete Kr. u. 235-ben Pannonia tartományaiban szinte nyom nélkül megszűnik, más nyugati provinciákhoz hasonlóan. A Rajna- és Duna-menti tartományok területéről jelenleg ismert valamennyi Dolichenus-szentély erőszakos pusztítás áldozatává vált. 

A pusztulás dátumául tehát Kr. u. 235-öt, vagy közvetlenül utánakövetkező egy-két évet kell megjelölnünk. „A Dolichenus-kultusz hirtelennek tűnő hanyatlása… talán összefüggésben áll a katonai anarchia korszakának politikaikonfliktusaival.” Egyetlen esetben sem tudunk az elpusztult szentélyek helyreállításárólvagy ismételt felépítéséről. A Rajna- és Duna-menti tartományoktól eltekintve a kultusz továbbélése egészen Kr. u. 256-ig bizonyított a Római Birodalomban, elsősorban a keleti provinciákban és Róma városában.

És a Mithrász kultusz sem járt jobban, bár Mithrász tiszteletének vége mégsem datálható ennyire pontosan…

Érdemes újra végiggondolni, mitől is vált az ellenség (a közel keleti Párthus birodalom) vallása a II. század folyamán, pár emberöltő alatt a Római Birodalom nyugati limesze mentén a legnépszerűbb, majd alig két emberöltővel később az egész Római Birodalomban államvallásává? Továbbá mitől tűnt el oly hirtelen ez a kultusz? És a kérdéseket lehet folytatni: Mi az oka, hogy ez a rejtélyes Mithrász vallás oly erős kapcsolatban volt már az indulásnál is a kereszténységgel (lásd három királyok)? Hogyan lehet, hogy legalább a két- három legfontosabb keresztény szentnek, arkangyalának is a Mitrász kultusz adta a formai mintát (Szent György, Szent Dimitrisz, Szent Mihály…)?

Ezek olyan kérdések, melyek a hagyományos főáramlatú történetírás egyáltalán nem képes megmagyarázni. Ezért nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, vagy pedig hamis magyarázatokba bocsátkozik, ahogy azt teszi a római késő császárság soha meg nem történt, hamis történetében is. És ebben a csalásban a mi történelmünk is érintett: a sosem létezett “avar” korszak kitalálásával, aminek tárgyi emlékei ez a két csodálatos fibula.  A kérdés így már csak annyi: A két fibula a “kora avar” letelepedett hun népcsoporté vagy pedig a 104 évvel később visszatérő “késő avar”, Álmos és Árpád vezetésével visszatért magyar asszonyoké volt-e? Nem is annyira jelentős az eltérés e két népcsoport között, elég legyen csak belenézni az útlevelünkbe és elgondolkozni a HUN nemzetiség azonosítón.

De itt már érdemes Tóth Gyula gondolatait megidézni: A fehérlófia és a sárkányölő http://maghreb.blog.hu/2013/11/02/feherlofia_247 írásaival.

 

Következő oldal: 

http://www.naput.hupont.hu/85  

 

Oldal: Nagyharsányi másik fibula
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat