Függelék 4 Világkorszakok
A precessziós mozgás következtében a tavaszi és őszi napéjegyenlőség alkalmával a Nap minden 2160 évben más és más csillagkép előtt kell fel (lásd http://www.naput.hupont.hu/2). E csillagászati sajátosság határozza meg az egyes világkorszakok megnevezését és legkultikusabb szimbólumait.
HALAK VILÁGKORSZAK Jézus születésétől - 2160-ig
Jézus világra jöttével lépett át az emberiség a HALAK VILÁGKORSZAKba. Jézus ezért is választotta az első apostolait a halászok közül. A keresztény szimbolika többszörösen is utal erre, hiszen a római katolikus (tátott szájú hal formájú) püspöksüveg, vagy a református templomtornyok kakas díszítése is erre utal (a kakas a Halak jegy keleti megfeleltetése– http://www.naput.hupont.hu/6)
KOS VILÁGKORSZAK i.e. 2160- tól Jézus születéséig
A Jézust megelőző 2160 év a KOS jegyhez kapcsolódik, elég csak utalni a SÓFÁRra, az egyszerű KOS-szarv kürtre, mely a zsidó vallási élet fontos eszköze. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett. Tényleg csak arra?
BIKA VILÁGKORSZAK i.e. 4320-tól - i.e. 2160- ig
Az i.e. 4200-től i.e. 2160-ig tartó világkorszak a BIKÁ-hoz társítható. Elég csak felsorolni az egyes civilizációkat ebből az időből: Babilon, Minosz-krétai civilizáció, vagy akár az Ókori Egyiptom. És mindegyik kultúrában a Bikának fontos szerepe volt.
IKREK VILÁGKORSZAK i.e. 648 - i.e.4320
A Bika világkorszakot megelőző időszakot az IKREKség határozta meg (i.e. 6500 – i.e. 4200). Joggal feltételezhetjük, hogy a Szkíták jellegzetes Ikrek viselkedésmodellje, a rendszeresen visszatérő Ikrek motívumai erre a világkorszakra utalnak. Hiszen ebből a világkorszakból származtatják magukat... (lásd http://www.naput.hupont.hu/8/fuggelek-7)
RÁK VILÁGKORSZAK i.e. 8640 - i.e. 6 480
OROSZLÁN VILÁGKORSZAK i.e. 10 800 – i.e. 8 640
Az OROSZLÁN világkorszak közel 13 000 évvel ezelőtt kezdődött, mely egybeesik az utolsó nagy jégkorszak végével. Joggal feltétezhető, hogy ennek az időszaknak a tárgyi emléke a Nagy Szfinx és részben a Nagy Piramisok is Egyiptomban. (lásd http://www.naput.hupont.hu/2)
A trójai Faló és az ószövetségi Aranyborjú
Az Aranyborjú
A trójai mitológia része a FaLó története. Az Iliász Napút elemzése nagyban segít megérteni ennek szimbolikáját. A Faló két szó összetételére utal. A FA-LÓ asztronómiai szempontból egyértelműen az Égi-Fára, a Tejútra és annak állatövi kiinduló pontjára Nyilas jegyre utal.
A zsidó Ószövetég említi, hogy Mózes dühében összetöri a kőtáblákat, amint meglátja, hogy a népe leborul AranyBorjú előtt. A borjú, a bika utóda. Elfogadva, hogy a régi korok szimbolikája nem öncélú volt, érdemes ezen elgondolkozni. Mózes népe nem azonos az egyiptomiakkal, kiknek a Bika oly fontos volt. Míg az egyiptomiak az eredetüket a Bika időszaktól számítják, addig a zsidóság nem. Ők már a Bika világkorszakot követő precessziós időszak népcsoportja, a KOS-é, ezért is annyira fontos szakrális tárgy a zsidóság körében a kos szarv, a SÓFÁR.
Az arany a Nap féme, annak a Napnak ami pont a Kos jegyben van erőben. A zsidóság számára ezért az „imádata”, az azonosulás csillagjegye már nem a Bika volt, hanem annak az újabb generációja, a borjú. (lásd http://www.naput.hupont.hu/6)
A Faló
A trójai faló története is hasonlít erre. Az Iliász Napút elemzése alapján feltételezhető, hogy a trójaiak szakrális kapcsolatban lehettek a lóval, a Nyilas csillagképpel és az onnan kiinduló ÉGI FÁVAL, a Tejúttal. Így már érthető, hogy miért is kívántak imádkozni előtte (hasonlóan, ahogy a zsidók az aranyborjú előtt) és hogy miért is vitték be az egyébként biztos védelmet jelentő falaik közé a falovat.
A szakralitás ilyenfajta gondolata nem is olyan meglepő! A magyarság közel másfélezer éves keresztény hite ellenére (Erdélyben) még a XVIII. század végéig élt a fehér ló áldozat! A kettő megfér egymás mellett, főleg ha a szakralitás kapcsolódik egy nemzet eredettudatához is.
KÖVETKEZŐ OLDAL: