2018. december 3.

„A költő (ahogy a festő is) az égi antennás ember, a legérzékenyebb ember a társadalomban”

Latinovits: Ködszurkáló 

Dobos Csanád

Repin és a gender őrület?

Repin: Myrai Szent Miklós megment három ártatlant a haláltól (1889) festmény napút elemzése

Rózsaszínű, női köntösben, kifestett arccal várja a halálos ítéletét egy bűnősnek kikiáltott katona. Mindez 120 évvel a kötelezővé váló, felülről irányított gender őrület megjelenése előtt. Esetleg már Repin korában is megjelent a homoszexualítás ilyen provokatív külsőségekkel propagálása egy olyan zárt társadalomban, mint a XIX.század végi orosz társadalom?  Ha mégsem, akkor Repin miért így festette meg a festményének egyik főalakját? 1889-ben honnan tudhatott Repin arról, hogy hamarosan, alig 100 évvel később már ez lesz a “divat”? Esetleg az asztrológia holdázas rendszerének logikája határozta meg e katona alakjának nőies karakterét? Hajlok arra, hogy igen, de akkor jön a következő kérdés is, hogy miért?

1889-ben, a festmény keletkezésének évében. keleten és nyugaton még keményen büntették a homoszexualítást, éppen ezért nemhogy nem mutogatták a „másságot”, hanem próbálták eltitkolni. 1889-ben Oscar Wild egyre népszerűbb, a Boldog herceg novellája elismertséget és népszerűséget szerzett neki. Még pár év és valóban a csúcsra érjen, hogy aztán a 90-es évek első felében börtön, megaláztatás és magány legyen a sorsa – mert kitudódik vonzalma a saját neméhez. És hasonló játszódik le keleten is. Oroszország ékköve, a világhírű zeneszerzőre is szinte hasonló sors vár. Csajkovszkijt egy ifjú szeretője zsarolja meg, amiből hatalmas botrány kerekedik. Bár nem érdeke a cárnak a botrány, ennek ellenére Csajkovszkijt is kikezdi a botrány. Elfordul tőle a korábbi mecénása és magány lesz a világhírű zeneszerző sorsa is. De ezek a változások még nem 1889-ben következnek be, hanem pár évvel azt köetően, hogy Repin megfesti ezt a vásznát. 

“Ugyanaz idõ tájt valamelyik nép föllázadt a római uralom ellen. A császár három fõemberét, Nepotianust, Ursust és Apiliót küldte ellenük. Mikor az ellenszél miatt partra szálltak az Andriai-tenger melletti Myra kikötõjében,^* Szent Miklós meghívta õket vendégségbe, mert el akarta érni, hogy hadi népüket tartsák vissza a rablástól, amit a vásárokban szoktak mûvelni. Míg a Szent a vendégekkel idõzött, a helytartó, akit megvesztegettek, három ártatlan katonát le akart fejeztetni. Mikor a püspök ennek hírét vette, kéne a fõembereket, hogy vele együtt siessenek oda. A vesztõhelyen már ott térdepeltek az elítélt katonák, szemük be volt kötve, és a hóhér fölemelte kardját, Miklóst megszállta a buzgóság, és bátran a hóhérra vetette magát, kardját kicsavarta a kezébõl, és messzire hajította. Az ártatlanokat pedig eloldotta, és sértetlenül vitte magával. A helytartó palotájához sietett, s a bezárt kapukat erõnek erejével kinyittatta. A helytartó elébe ment, és üdvözölte. Köszönését megvetéssel fogadta a szent, és azt mondta: „Te Isten ellensége, te törvényszegõ, milyen vakmerõ vagy, hogy arcunkba merészelsz nézni, mikor oly roppant bûnt követtél el?” Nagyon megdorgálta, s miután az megbánta bûnét, a fõemberek kérésére megbocsátott neki.” - Jacobus de Voragine  LEGENDA AUREA[1]

 

Festmény nagy méretben: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/17/Ilja_Jefimowitsch_Repin_-_Saint_Nicholas_of_Myra_saves_three_innocents_from_death.jpg

Repin realista festő, aki úgy bánik az ecsettel, mint a mai média a kamerával. Bármikor elhiteti velünk, hogy a valóságot látjuk. Csak míg a média a megrendelő igényének megfelelően gyártja a félig igaz, vagy sokszor teljesen hamis híreket (melyek a tényekkel már sokszor köszönő viszonban sincsenek), addig Repin valójában a mély, a spirituális valóságot mutatja meg az ecsetével, a felszín látszata mögött. Mekkora különbség!

Adott-e festmény „LMBT” kóddal[2] is megnevezhető alakja. De valóban erről van-e szó, amire elsőre gondoltunk? A részleteket külön megfigyelve azért nem lehetünk ennyire biztosak ebben. A rózsaszín köntös valóban lehetett a kor férfi ruházata, ahogy a kifestett szem is lehet a fizikai fájdalom, megaláztatás, kimerültség vagy akár a szem körül összegyűlt mocsok eredménye? Hasonlóan, a katona nőies testtartásban is megtalálható ez a realista, ugyanakkor szimbolikus kettősség.

Mielőtt szimbolikát keresnénk a festményen, érdemes feltenni egy kérdést, hogy mi is utal arra, hogy itt nem csak egy realista festményről van szó megint? A vászon melyik részlete „valótlan”, ami szimbolikai gondolkodásra kell hogy késztessen minket? Ennek megtalálása egyben jó kiinduló támpont a festmény elemzéshez is, ahogy ez Repin több festményére is érvényes.  Ez pedig a hóhér LÁBFEJére TÉRDelő elítélt látványa. Ezt egy hóhér sosem viselné el. Legkevesebb, hogy azonnal kihúzná a lábát, vagy ami még inkább hihető, lelökné, leütné a lábára térdeplőt.

De mit is látunk itt? A halálraítélt (Bak) térde, és (vízöntői) alsó lábszára fizikailag is ránehezedik a hóhér (Halak) lábfejére, ami az emberi mikrozodiákus nyelvezetében a Halak-Vízöntő-Bak hármasságra, azaz a Vízöntő-pardoxon jelenlétére hívja fel a figyelmünket. Arra a Vízöntő-paradoxonra, mely Repin festményein rendszeresen visszatérő szimbolikai téma[3].

A kivégzésre várakozó három katonáról ezt olvashatjuk az Arany legendában, a középkor egyik legfontosabb kiadványában: “..a helytartó, akit megvesztegettek, három ártatlan katonát le akart fejeztetni… A vesztõhelyen már ott térdepeltek az elítélt katonák, szemük be volt kötve, és a hóhér fölemelte kardját, Miklóst megszállta a buzgóság, és bátran a hóhérra vetette magát” 

A három katonáról szinte semmit sem árul el a legenda, csak annyit, hogy ártatlanok. Azonban Repin e festményén zodiákus karakterrel is felruházza őket.  A hóhér lábára térdelő van legközelebb a HALAK-halál állapotához, hisz a római időkben is használt spatha (hosszúkard) már lecsapni készül a térdelő fejét. A nehezen mozgó öreg katonában a lassan, nehézkesen mozgó Szaturnusz bolygó van otthon, ahogy a BAK jegyben is. A harmadik, a nőiességet utánzó ifjú katona pedig arra a Vízöntő jegyre utalhat, aminek a Keleti holdháza az “ifjú és a majom”[4]. Az a majom, aminek a legfőbb sajátossága az utánzás! De mit is utánozhat ez az ifjú? Magát a nőiességet!

A festmény címe Myrai Szent Miklós megment három ártatlant a haláltól, azaz három ártatlanról van szó a címben is, s nem igazán katonákról – s ezt ne feledjük el! Eddig már kétszeresen fordult elő a Halak-Vízöntő-Bak hármasság kapcsolata a festményen, így ennek kapcsán a Vízöntő-paradoxon is. De mit is jelent számunkra ez a Vízöntő-paradoxon? A mérhető idő végét, az időszakadékba zuhanást, fájdalommal teli időtlenséget, vagy éppen annak áthidalását – a szerelem erejével.

A festmény központi alakja a címben is megnevezett Szent Miklós (Mikulás), ki a december 6-i ünnepével a Nyilas jegyhez kapcsolódik. A Nyilas karakterét erősíti a festményen a püspük átlós kéztartása is, mely a Nyilas jegy egyik sajátossága. Azonban érdemes felfigyelni egy fontos részletre, hogy a két karja áll párhuzamossan, ami viszont már ismerős lehet számunkra Leonardo Utolsó vacsorájának IKREK apostolának kéztartásából is. Ez a kéztartás az IKREK csillagkép kapu formáját idézi meg! Azaz, Szent Miklós nem csak a Nyilas jegyhez köthető, hanem az Ikrek jegyhez is. Ha jogos ez a felismerés, akkor e két jegy együtt már magát az ÉLET-TENGELYt, a Tejútat, az „ötödik-elemet”, a SZER-ELEMET is meghatározza. Azaz Szent Miklós magát az ÉLET-tengelyt, a SZER-elemet szimbolizálja egymagában! Döbbenetes szimbolika, mely a hóhér személyében is igazolást nyer. Ami rögtön megfigyelhető, Szent Miklós karja és a hóhér kardja a festmény közepén egy jól látható keresztet ír le, mely az asztorlógia nyelvére lefordítva maga az Élet-, Halál tengely által meghatározott Változó-kereszt. Ha Szent Miklós az élettengely, akkor a hosszú kardú hóhér, maga a Halál-tengely. A hóhér, Szent Miklós módjára szintén két jegyet hordoz. A SZŰZ aprító, boncolgató (fejet levágó) karakterét, valamint a HALAK-halál tulajdonságát is. Ne feledjük el, mivel is kezdtük az elemzést, mi alapján vágtunk bele az asztrálmitoszi elemzésbe? A hóhér HALAK lábfejére térdelő HALAK halálraítélt fizikai kapcsolata alapján. Azaz, a hóhérban a SZŰZ és HALAK karakter egyszerre jelenik meg.

Ha elfogadjuk az eddigieket, akkor érdemes végiggondolni, hogy vajon mennyire van különbség a hóhér és a halálraítélt között? Meglepő a kérdés, de jogos is. Csak idő kérdése, hogy a hóhérból mikor lesz halálraítélt – s nem biztos, hogy e földi életről van csak szó. Ha az idő, mint fogalom már nem létezik – akkor a hóhér egyben mint áldozat is. Ez egy olyan csapda, amiből, csak a halálosztó kardot lefogó SZER-ELEM adhat menekülést!

A Vízöntő-paradoxon sajátossága, hogy a precessziós, 26.000 nagyéves rendszerben nincs önálló Vízöntő világkorszak, mely valójában csak a szomszádos Bak és Halak jegyre ráhullámozva fejti ki a hatását. Ha ez így van, akkor a nőies, vízöntői gender katonának kapcsolata kell, hogy legyen a Halak jegyekkel is. A haláltengelyről már szó volt, de érdemes újra visszatérni e tengelyhez. Annyira meghatározó kard látványa a festmény közepén, sőt a „tengely” funkciója is, hogy szinte adja magát az a felismerés, hogy a kard egyik felén a Szűz hóhérnak kell állni, a másik felén pedig a Halak karakternek. De ki lehet a tengely másik felén? Meghosszabbítva a kard irányát, az a gender katona összeszorított combjára, nemi szervére irányul. Azaz, a ifjú, nőies katona nemcsak a Vízöntő jegyet horja magában, hanem a Halak jegyek karakterét is, ahogy ez (a Vízöntő-paradoxon ismeretében) el is várható tőle. Tehát a haláltengely kardja arra a nemi szervre irányul, aminek férfi jellege valójában hiányzik, még e lágy köntös takarása ellenére is! De miként kapcsolódik a Bak karakterhez? Csak rá kell nézni a festményre, és azonnal látható. Az öreg, Bak katona egybeolvad az nőies ifjúval, ahogy az ifjú kitakarja a sötét BAK katona testének egy részét. És hogy valóban biztosak lehessünk, e gender katona vízöntői karakterére, csak rá kell nézni a köntös alól kibukkanó csupasz térdére és alsó lábszárára. Ez megint egy olyan figyelemfelkeltő szimbólum, mely például a Mithrász kultusz ábrázolásában is alapvető volt már kétezer évvel korábban![5]  

Repin festményein a Halak világkorszak jelzése mindig is fontos szerepet játszik. A Halak karakterű hajóvontató kitekintése a vászonról a Hajóvontatók a Volgán vásznán ugyanezt szolgálja, mint a „kilógó” Halak lábfej a Pavlov műtőjének festményéről. Azonban e festménynél nehéz bármiféle vászonról kitekintést, anamorfózist felfedezni[6], pedig a Halak jegy adja ennek is a közegét – de szinte észrevétlenül. A festmény keretezését a Római katonák sorfala adja, ami előtt játszódik az esemény – és ennek szintén lehet asztrológiai szimbolikája is. Mi köze Rómának a Halak világkorszakhoz? Történelmileg elég sok, elég legyen csak e világkorszak meghatározó isteni személyének, Jézus szenvedéstörténetére utalni. De a festmény formavilágában is felfedezhető ez a szimbolika, elég legyen csak a római katonák KAKAStaréjos sisakjára tekinteni.  Kakas a Halak jegy keleti megfelelője, s az egész jelenet e kakastaréjos katonák és azok dárdái közegében zajlik, mintegy leválasztva a HALAK világkorszak időszakát a 26000 éves nagyéves rendszerről. S ez által mi is részesei vagyunk ugyanannak a világkorszaknak, aminek Szent Miklós is élt közel kétezer évvel korábban.

E tanulmányom címében a gender, életellenes őrületet emeltem ki. Nemcsak a hangzatos cím miatt, hanem mert egy meglepő asztrálmitoszi kapcsolatra is rádöbbent e remekmű minket, a „vízöntői majom”(kodás) újabb árnyalatára,  a másik nem (nemiség) szexuális identításának életellenes utánzására!

Latinovits a Ködszurkálójában a költőket égi antennás embernek, a társadalom legérzékenyebb rétegének nevezi. Azon már el lehet gondolkodni, hogy valóban érvényes-e, az égi összeköttetés minden költőre vagy sem. Azonban, Repin festményeinek asztrálmitoszi elemzési alapján biztos vagyok benne, hogy Repin valóban „égi antennával” rendelkezett, s az általa érzékelt égi üzeneteket a vásznain, a HALAK világkorszak megtévesztett embereinek a művészet egyetemleges és örökké ható eszközével a lehető legszebb és legtisztább módon meg is fogalmazta.

 

E tanulmányt vélhetően mindenki, a saját beállítottságának megfelelően máskép értelmezi majd. Ezért is fontos így, zárásként egy fontos tényt újra kihangsúlyozni, hogy nem az azonos neműek egymáshoz való vonzódását kritizálja Repin (ahogy én sem e tanulmányomban), hanem az élet továbbvitelében zsákutcás, üres, értelem nélküli szexuális önmutogatást, a „másság” divatos majmolását vélelményezi - s mindezt a Vízöntő-paradoxon sajátosságával. És ez hatalmas különbség!

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Névtelen: A ruha színe furcsa, de amúgy formára szerintem nagyjából oké. A spatha (hosszúkard) is illik a korszakba, a vörös nadrágos alak pedig talán egy germán segédcsapat katonája akar lenni, mert egyébként a nadrág furcsa. A láncok viszont nem kompatibilisek a IV. századdal, de hát ez egy XIX. századi festmény, nem várhatunk tőle régészetileg 100%-ig hiteles megjelenítést.

Névtelen: A rózsaszínt Kb. az 1940-es évek (II. világháború) óta párosítják a buzeránsokhoz, 1918-ban még olyan cikkek jelentek meg, hogy a fiúkhoz illik a rózsaszín, a lányokhoz pedig a kék:

"The generally accepted rule is pink for the boys, and blue for the girls. The reason is that pink, being a more decided and stronger color, is more suitable for the boy, while blue, which is more delicate and dainty, is prettier for the girl."

Szóval a XIX. században a rózsaszín még biztosan nem volt a homoszexuálisok színe.

https://jezebel.com/5790638/the-history-of-pink-for-girls-blue-for-boys/amp

 

Kollarics Gábor:Az újabb érdekes Repin-fejtegetésed olvasása közben beugrott Nagy László megkerülhetetlen verse, a Ki viszi át a szerelmet (ti. a túlsó partra). 

A kard mint egy mutatópálca a nemi szerv helyett határozottan a combra mutat (nyilas), valamint az idős, térdelő elítélt szívére (oroszlán) irányul. Az előttünk térdelő alak pedig nagyon hangsúlyosan a mellkasára helyezi a kezeit (rák). 

A kard az innenső elítélt fejéhez (kos) ér. A térdelő barna ruhás elítélt Miklós karját (ikrek) érinti. Az általad elmondottakkal együtt megint előttünk áll a teljesség.

Esetleg az önfeláldozó szeretetre utalhat, hogy mindhárom elítélt mellkasa (rák) valamilyen módon hangsúlyt kap, ez esetben a kard nem pusztán a szívet, hanem a mellkast is "mutatja".

A hóhér alakjában én az oroszlán tulajdonságokat vélem fölfedezni (fejkendő, kötél alakja). Ezt az erőhatást fékezi meg egy ellenhatás, amit Miklós képvisel. A földi hatalmat egy égi, ítélkező hatalommal (Mihály-mérleg) uralja.

Másodzsor is meggyőztél róla, hogy Rjepin a hagyományos kozmikus modellt hívja segítségül, hogy képes legyen hitelesen megjeleníteni egy földi-égi jelenést. 

 

 

Oldal: Repin és a gender őrület?
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat