2014. I. félév

Módosítás: 2016. január 3.

Dobos Csanád

Kitalált Képes Kor –nika

a hibás dátumok és a 104 év

Sokszor a LOGIKAI HIBÁK a túlmutatnak önmagukon. Hajlamosak vagyunk kérdez-felelek elv alapján, mindent a betanult reflexek alapján minősíteni. Ennek megfelelően, ha logikai hibát találunk egy műben, nem tudunk másra gondolni, csak hogy tévedett a szerzője –ezzel a saját megszokásaink és előítéleteink rabjai vagyunk! Pedig ez nem így van. A Képes Krónika képanyagának és az Odüsszeia Napút elemzésnek legfontosabb sarokkövei, pillérei éppen ezek, a mások által értelmezhetetlen, hibának minősített “logikai bakik” voltak. Ezek, melyek minden esetben a vízöntő-paradoxon jelenlétére utaltak az említett remekművekben.

A képek logikájának megértése után érdemes a krónika lapjain található évszámok és időpontok időnkénti kusza rendszerét is hasonló logikával megvizsgálni, melynek „hibái” mögött meglepő üzenetet lehet felfedezni.

Németh Zsolt A Képes Krónika miniatúráinak átfogó értelmezése című könyvében két érdekes megállapítást tesz a királyaink nevére:

Az Árpád-ház férfiágából származó királyaink nyolc különböző nevét egy 7+1-es rendszerben vizsgálva bolygó tulajdonságokhoz társítja. Így Lászlót a Holdhoz, Andrást a Marshoz, Istvánt a Vénuszhoz, Kálmánt a Szaturnuszhoz, Bélát a Naphoz, Gézát a Jupiterhez, Imrét a Merkúrhoz. Salamon nevét, mint ószövetségi nevet külön kategóriának tekinti, ő hozzá a Mars és Jupiter közti hajdani –ma már csak kisbolygó övezetként számon tartott Celes bolygót kapcsolja. Könyvében utalást tesz e királynevek és az utódlásuk közötti kapcsolatra is. Megemlíti Szár László és Álmos hercegeket, kik ugyan nem lettek királyok, de mégis királyokat nemzettek, valamint jelzi, hogy egyetlen egy László nevű királyunknak sem lett királyi utóda. Hasonlóan, ahogy szinte az Istvánoknak sem, bár ott V. István kivétel, hiszen IV. (Kun) László személyében mégis lett királyi leszármazottja. Németh e furcsa végzetet nyelvi úton közelíti meg: LáSZLÓ-ban a LeSZáLLÓ, a LeZáRÓ, addig az ISTVÁNéban az eSTeVAN szavakra utalva. Azaz mindkettőben felfedezni véli a hanyatlás, befejezés tulajdonságokat. Ezzel kapcsolatban kétszer is megemlíti: “Nome nest omen” mondást– azaz “a név kötelez”. De tényleg így van? Esetleg ennek vannak más okai is?

Véleményem szerint van, és az nem más, mint az utókor tudatos történelem szerkesztése!

 

Orseolo Péter származása, Cornes Comes a rejtélyes sógor-koma:

“Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a német - helyesebben: velencei - Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné kénye-kedve szerint cselekedhessék, és Magyarország - szabadságát elvesztvén - akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Azaz a Képes Krónika szerint Orseolo Péter apja VILMOS, annak a Zsigmond burgundi királynak az öccse, aki kb. közel 500 évvel korábban élt a lexikonok szerint! Hogy félreértés ne legyen, nem lehet más Zsigmond burgundi királyról szó, csak arról, kinek öccsével III. Gundomárral zárult a burgundi királyok sora, hiszen csak őt tekinti az utókor szent életűnek! (“Sigismund (Szent Zsigmond) (470 körül – 524. május 1.) a burgundok királya 516 és 524 között.”)

De Orseolo Péter apjának, Vilmosnak a neve is meglepő érdekességeket rejt:

„Gutkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban, hogy Péter király hozta be őket segítségül, amikor Henrik császárhoz menekült. A svábországi Stauf várából eredtek, ahonnan Frigyes császár is származik. Ez a nemzetség Svábország főembereiből való, örökségükre ugyan szegények, de említett hazájukban derék, hatalmas emberek. Gutkeled nemzetsége Salamon király, László és Géza hercegek idejében emelkedett fel. E nemzetség ugyanis akkor két részre szakadt, egyik a hercegekkel tartott, másik Salamonnal; kiváltképpen Videt emlegetik ebből a nemzetségből, akit - mint mondják - Salamon magasztalt fel” - Képes Krónika

Kézai a krónikájába, hasonlót fogalmaz meg némi kiegészítéssel:

„Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek.” 

“11. §. Becse és Gregorról.
Becse és Gregor nemzetsége hasonlóan Francziaországból ered, Vilmos nemzetségéből, kit Cornes-nek neveznek. 

9. §. III. Béláról.
Ez után uralkodék görög Béla, kit Becsa és Gregor a görög császárnál hosszacskán tartott. Ez az orvokat és rablókat üldözte, s ez hozta bé szokásba a folyamodványnyal való szólást, mint a római s a birodalmi udvarnál szokásban van. Fejérvártt fekszik temetve.”

Már most olvashatók érdekességek, amire illene felfigyelni: Francia területről származnak, de ezek után a bizánci udvarban oly hatalomra tesznek szert, hogy képesek az egyik leghatalmasabb árpád házi uralkodó (II. Géza) utódját Bizáncban tartani? Meglepő, ahogy az is amit a nevezetes erdélyi Apafi család kapcsán olvashatunk! A nevezetes erdélyi Apafi “család eredetét ide, I. István nővéréig viszi vissza Cornes Vilmoson keresztül.

“Az Apafi család Erdély egyik legnevezetesebb családja, mert belőle származott az utolsó nemzeti fejedelem. A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke. Férje halála után másodszor a „jövevény” francia grófhoz, Cornes Vilmoshoz ment férjhez, akitől Marhárd nevű fia született, ennek fia volt Lőrinc (Bult), akinek öt fia született: Bochon, Boncz, Bencze, Csák és Bethlen.”

Miért fontos kihangsúlyozni, hogy jövevény? Egy jövevény csak úgy beházasodhat az akkori Európa egyik leghatalmasabb király családjába? Ugyan már! Tehát van egy Orseolo Péter féle Guth és Kelád testvérpár – akik Orseolo révén semmi jogra nem méltóak… és van egy “jövevény” francia gróftól származó családfa. Meglepő módon mindkettőnél sok részlet összecseng. Mindkét történetben Szent István nővéreinek fontos szerep jut. Továbbá negatív előítélet mindkét esetben az ősökkel kapcsolatban: Orseolo hívei, valamint francia jövevények.
Mintha Kézai is érezné ezt, ezért a krónikájának idevágó sorait rögtön így indítja: „Gutkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban...” És amiről nem szabad elfeledkezni, hogy Orseolo Péter és Aba Sámuel nevei nagyon is párban él ezer év óta a magyarság tudatában, ahogy esetleg az Apafi nemzetség tudatában is.

Ezek után ideje megvizsgálni a jövevény francia gróf, Cornes Vilmos nevét: A francia cornes SZARVat jelent, de ebben megbújik az angol corn szó is, ami viszont a kukoricán, búzaszemen túl MAG-ot is jelent. (A Magyar Korona szóval most ne foglalkozzunk!) A Vilmos név a latinos Vilhelmus alakjából származik, jelentése akarat + (védő)sisak. Nem tudom eldönteni, mennyire megalapozott a védősisak és Vilmos név kapcsolata, de ha igaz, akkor a francia jövevény gróf személyében van egy szarvval felaggatott védősisakunk, nagy eséllyel olyan, mint amit a vikingek hordtak a fejükön. Keresünk egy Cornes Grófot, akit latinul Cornes Comes! A gróf (latinul comes), így lehet, hogy nem is egy valós személyt kell keresni, hiszen mindez csak szóvicc? Szó vicc, ráadásul latinul? Hiszen Kézai Mester krónikájának nyelve latin! Ha ez így van, akkor ennek mi a célja?
Cornes Vilmos nevével kapcsolatban már pár érdekes megállapításunk volt: „Szarvval ellátott sisak” azaz olyan, amit az északi népek hordtak.Corn-es – Mag-os/ magvas és Cornes – Comes azaz gróf.
És itt érdemes egy pillanatra megint megállni. A Comes nagyon emlékeztet a sógor-KOMA kifejezésre. Arra a komára, mely egy csomó nyelvben mai napig ezzel a szótővel fellelhető. Mit is ír a wikipedia a grófi-comes tisztség eredetéről?

“A latin comes szó eredeti jelentése „útitárs, barát, kísérő”. A Római Köztársaságkorában a comes valamely magistratus vagy provincia-helytartó tanácsadója, illetve kísérője volt. Ebben az időben még nem jelentett hivatalos címet vagy megbízást jelentett, viselői a magistratus (vagy promagistratus) rokonai, barátai voltak, akik utazásaik során elkísérték őket. A császárkorban ugyancsak comesnek hívták az uralkodó tanácsadóit, kísérőit.”

Azaz a grófok eredeti latin jelentése rokon, azaz sógor-koma volt!Így már érdemes újra elgondolkodni Cornes Vilmos személyéről. Esetleg nem olyan valaki, aki a messzi északról jött, és aki MAG-SÓGOR is egyben? De mi, vagy éppen ki a Mag? Az akitől származtatják magukat az Árpád házi királyok is? Attila? És a Krónikáink ezt mindenképpen közölni akarták az utódokkal, azaz velünk?

De ehhez képest sokkal érdekesebb az egyes királyaink koronázási, halálozási és uralkodási éve közötti idő kavalkád. Mintha a Krónika írója még összeadni sem tudna. Ha valaminek jelzés értéke van, akkor ezen „hibáknak” mindenképpen.

Az Árpád házi királyok uralkodásának kezdete és vége egységes táblázatban a Képes Krónika szerint.

Szt István születése és halála	„Géza pedig isteni jóslat által intve nemzette Gyula leányától, Sarolttól az Úr megtestesü­lésének 969-ik évében Szent István királyt, miképpen meg van írva a boldogságos István király legendájában. „Szent István király azután országlásának negyven­hatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból, és a szent angyalok társaságához csatlakozott.”
Orseolo Péter I.	„Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”
Aba Sámuel	„Péter országlásának harmadik esztendejében ... választottak hát maguk közül egy ispánt, Aba nevezetűt, Szent István király nővérének férjét, őt tették királlyá.”
Orseolo Péter II.	„Aba királyságának harmadik évében Péter eljött Henrik német királlyal.. az Úr 1042-ik évében követeket küldött a császárhoz, hogy kitudakolja, ellensége-e neki, amiért Pétert királyságából kiűzte”
I. András	koronázta meg az Úr 1047-ik esztendejében. Megparancsolta tehát egész nemzetének, fejvesztés terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást... Szent István király halála óta tehát tizenegy esztendő és négy hónap telt el András király uralkodásának első évéig.   Ebből a német, vagyis igazában velencei Péter első és másodízben öt és fél esztendeig uralkodott, Aba pedig három évig országolt.
I. Béla	„A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyítha­tatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szögszínű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.”
Salamon	(I. ANDRÁS) tizenkettedik évében, vénségétől rokkantan, fiát, Salamont, még mint ötesztendős gyermeket egész Magyarország királyává kenette és koronáztatta.
I. Géza	Három eszten­deig uralkodott, és Vácott temették el
Szent László	uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.
Könyves Kálmán	Első feleségétől a király Lászlót és Istvánt nemzette, az Úr 1101-ik évében. Az Úr 1112-ik évében Kálmán király N. [László] fia meghalt. ... Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,
II. István	Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta... Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében
II. Vak Béla	Vak Béla kilenc évig, tizenegy hónapig és tizenkét napig uralkodott. Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon költözött az Úrhoz
II. Géza	Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán
III. István, II. László, IV. István	Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében, február elsején, vasárnap; Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;
III. (­?) Géza	István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz
III. Béla	Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.
Imre	Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.
(III). László	Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén
II. András	Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján.. András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.
IV. Béla	Utána fiát, Béla királyt október tizennegyedikén, vasárnap,.. Harmincöt évig uralkodott.. A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken, a szent kereszt megtalálásának napján a budai szigeten
V. István	Utána az Úr 1270-ik esztendejében fia, István kezdett uralkodni egész Magyarország felett... Két esztendeig uralkodott, és országlásának harmadik évében halt meg a nagy szigeten
IV. Kun László   (bár önmagát III.-nak nevezte!)	Követte fia, László, és megkoronázták ugyanabban az esztendőben, amikor atyja meghalt, vagyis az Úr 1272-ik évében... az Úr 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a kőrösszegi vár közelében maguk a kunok - akikhez pedig annyira húzott - a királyt nyomorúságosan megölték.
III. András	Ugyanazon esztendőben a király halála után tizennyolcad napra velencei András herceget koronázzák meg, akit még László király életében hoztak be Magyarországra ...   az Úr 1301-ik évében Szent Félix napján András király a budai várban elnyugovék az Úrban,
Károly Róbert	A pápa teljesítette kérésüket, és egy Károly nevű tizenegy esztendős fiút az Úr 1299-ik évében Magyarországra küldött, amikor András király még élt.

 

Több királyunknál is gondok vannak az uralkodási éveikkel:

Ami azonnal feltűnő: Szent László 1095-ben távozik. Ha Kálmánt ezt követően koronázzák királlyá és 25 esztendeig uralkodik, úgy 1120 körül illett volna meghalnia. Ezzel szemben a Képes Krónika az Úr 1114-ik évében határozza meg halála időpontját! Melyik a helyes halálozási dátum az 1114 vagy az 1120-21? A Képes Krónika eltérően a Kézai Krónikától Könyves Kálmán fiát (II. Istvánt) úgy említi, hogy az apja halála után közel 18 évig uralkodott. Ez elég hosszú idő, főleg egy uralkodó életében. Mégis, hogy lehet, hogy a Kézai közel százötven évvel Könyves Kálmán uralkodását követően nem is hallott II. Istvánról? Nála Könyves Kálmánt azonnal Álmos herceg fia, Vak Béla követi a trónon. Talán mert Könyves Kálmán és II. István egy fiktív párost alkotnak?

Hasonlóan II. Andrásnál is gondok vannak az idővel, melyek már III. Lászlónál elkezdődnek, akiről furcsa módon sem a Kézai Krónika, sem IV. Kun László sem akart tudomást venni. Imre király fia mintha nem is létezett volna (Kun László ezért önmagát folyamatosan III. Lászlónak címezte a leveleiben.) Ha Augusztus végén koronázták meg és éppen 6 hónapig uralkodik, akkor március legelején kellett volna az Úrhoz elköltözni, nem pedig május 7-én! Majd II. András esetében ezek az időzavarok csak elmélyülnek. Itt már sem a napok, sem az évek nem egyeznek. Május 7-e után 27 nappal semmiképpen nem következhet május 29! Hasonlóan 1201+29=1230 de lehet 1231 is, de semmi képen 1235! Ha ezen “logikai hibákhoz” még hozzávesszük II. András képi ábrázolásának „hibáját”, miszerint András koronázásakor ott áll előtte Szent Erzsébet lánya érett hölgy alakban, akkor ez azt jelenti, hogy itt tudatos figyelem felhívás zajlik a krónika író és rajzoló részéről, hiszen Szent Erzsébet csak 1207-ben születik meg, tehát évekkel apjának, II. Andrásnak koronázását követően!

Imre és III. Béla király

Az eddigiekben említett uralkodóinkat közvetlenül megelőző két másik királyunk koronázási és halálozási adataiban is „logikai hibák” fedezhetők fel. Érdemes őket is röviden már most megemlíteni, mert a későbbiekben ezeknek is fontos szerep jut.

III. Béla       Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Imre      Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

III. Béla uralkodásánál, a január 13.-át követően másfél hónap elteltével (1 hónap és 19 nap) az idő nem érkezhet meg május hónapba! Hasonlóan Imre király esetében is gond van az idővel. Apja, III. Béla 1196-ban távozott. Ha 8 évig uralkodott az apja halálát követően, akkor 1204 előtt nem illet volna az Úrhoz távoznia. De neki sikerült, hiszen a Képes Krónika közlése alapján 1200-ban már meghalt.

Összenézve e "zavaros" évszámmal rendelkező királyaink uralkodási időszakait meglepő időtartam tárul a szemünk elé:

            Kálmán:           25 év   6 hó     5 nap  

            II. István:         17 év

            III. Béla:          23 év  1 hó   19 nap

            Imre:                8 év  7 hó     6 nap

            III. László         0 év  6 hó     5 nap

            II. András        29 év                         .

            Összesen        102 év   20 hó   35 nap , azaz majdnem 104 év, hiszen II. István és II. András esetében nem ismert a pontos hónapok száma.

104 év, melyet a Képes Krónika is kiemelten kezel, de mégis „elbizonytalanodva”: 104 év - Attila halála és a magyar honfoglalás között mindössze ötgenerációnyi távolságot, és mindössze 104 évet vezetnek le a krónikáink!

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból ..." (Képes Krónika)

Néhány bekezdéssel lejjebb pedig:

„Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenhetedik évben, száz évvel Attila király halála után, a nép nyelvén magyarok vagy hunok, latinul pedig ungarusok, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét benyomultak Pannóniába.” (Képes Krónika)

Lassan az az érzésem, hogy a Képes Krónika időrendjét tudatosan húzták szét, és a történelmi tényszerűséget felülírták a szimbolikával. De mennyire beszélhetünk történelmi tényekről, ha nyugaton Attila személyét tagadják le (elfogadva Tóth Gyula fejtegetését), nálunk meg vélhetően Aladár utódjainak vérvonalát? És ha mindezt ráadásul egységbe kell hozni.

A Képes Krónika „logikai hibáinak” megfigyelése eddig két szinten zajlott: Királyaink egyéni sorsán keresztül és csoportban vizsgálva. Mindkét módszer meglepő eredményeket hozott. Van azonban még egy terület mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpád házi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. 

A Képes Krónika dátumai a hét napjainak tükrében

(A dátumok leellenőrzésére az alábbi online konvertáló programot használtam http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html)

 

KÉPES KRÓNIKA idézetek

Julianus naptár

Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap		Júli 29. Vasárnap
Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon		Febr 13. Csütörtök
Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán		Május 31. szerda
Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében, február elsején, vasárnap;		Febr. 1. Kedd
Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap		Márc 4. vasárnap
Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;		Ápr. 11. szerda
(1174) Január 13-án, vasárnap		Január 13. vasárnap
1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.		Május 1. szerda
László uralkodott, (1200) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg.		Augusztus 26. szombat
Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.		Nov.30. csütörtök
(1235) október tizennegyedikén, vasárnap,..		Okt. 14. vasárnap
Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken		Május 3. szombat

A Képes Krónika Julianus időt alkalmaz, ahogy várható volt. Az megvizsgált 12 időpontból 6-szor pontosan jelzi a hét napjának a nevét, míg a másik 6 alkalommal viszont „hibásan”. Ezek a „hibás napok” eseményei vastagon vannak jelezve, melyeknél egy újabb logika fedezhető fel.  

„Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében, február elsején, vasárnap;” 

II. Géza	„Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán”
III. István, II. László, IV. István	„Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében, február elsején, vasárnap.. Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;”
III. (­?) Géza	„István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz”

A Képes Krónika szerint II. Géza 1161. május legvégén halt meg. Fia, István követte a trónon közel 12 esztendeig. Így neki 1173-ban kellett távoznia az élők sorából és nem 1172-ben! III. István Úrhoz költözésének napja az első „téves” megnevezésű nap a királyi dátumok közül. Ha III. István ideje csúszik, akkor IV. Istvánnál csúszást kell feltételeznünk, aki ezek szerint 1173. április 11.-e helyett 1174-ben, vagy inkább 1175-ben kellett inkább, hogy meghaljon! Az időcsúszást talán igazolja, hogy csak 1174.-es esztendő április 11-e esik csütörtökre. III. Géza halálozási napja (1173. március 4-e) ténylegesen vasárnapra esett. Mégis hibás ez az időpont is, hiszen a Krónika által megadott időpontok alapján is az őt megelőző király előtt távozott az élők sorából. Tehát az idővel továbbra is gondok vannak, sőt a „téves” napok sorrendje tovább folytatódik, rögtön a következő dátumozással is.

1196-ik esztendejében, május elsején, kedd

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Ha január 13-ához egy hónapot és 19 napot hozzáadunk, akkor legfeljebb március 3.-at kapunk, semmiképpen sem május elsejét! Ha III. Béla királyunkat követő Imre király 8 évi uralkodását és 1200-as évi halálát veszem biztosnak, úgy III Bála halálát 1192. március 3-ra kell módosítanunk és ekkor tényleg keddi napot kapunk!

Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden - Imre király halála. 

Imre	Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Ha 1196-ban koronázták meg Imrét és 8 évig uralkodott, akkor 1204-ben kellett volna távoznia és nem 1200-ban, ahogy a Krónika évszáma hangsúlyozza. 1204. november 30.-a Juliánusz naptár szerint keddre esett!

Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén

Tökéletes idő kavalkád Imre fia, III. László időrendjében is. Ha Imre halála 1204, úgy László koronázásánál 1205. augusztus 26.-a jöhet számításba, de ez nem csütörtöki, hanem pénteki napra esett. Azonban, ha már 1204. augusztus 26-n koronázták meg, az a nap tényleg csütörtökre esett. Ugyanakkor a koronázástól számított 6 hónap és 5 nap (1206. esztendő) március eleje és nem május 7-e, ahogy a Krónika számol! Viszont, ha még apja, Imre idejében lett megkoronázva, de csak Imre halála után vált tényleges uralkodóvá, akkor a hat hónap öt nap uralkodási időtartam két nap híján lehetséges.

A Képes Krónika következő királydátuma már II. András királyunkhoz kapcsolódik, amivel szintén gond van.

II. András

Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján.. András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

A hónap nappal, azonban továbbra is gond van, akár a módosított időrend, akár a Krónika által jelzett menetben is. (III. László „Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén” és „László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján”).  Ellenben a halálozási évszámmal látszólag rendeződik az idő, hiszen e korrigált évszámok alapján 1206-os koronázást követő országlásának „harmincadik esztendejében ” kifejezéshez illik az 1235-ös esztendő. Vagy mégsem? A Krónika idevágó sorai a pünkösdi mozgó ünnepet is megnevezi: „május huszonkilencedikén, pünkösd napján”. Sem 1201-ben, sem a feltételezett 1206-os esztendőben a pünkösd nem esett május 29-re. Ellenben 1205. május 29.-e tényleg pünkösd napja volt! A sok-sok korrigálás segítségével látszólag végre rendeződött II. András halálozási évével az időcsúszás. De ez az örömünk nem tarthat sokáig, hiszen míg IV. Béla koronázási napja (1235. „október tizennegyedikén, vasárnap”) helyes, addig a halálozási napja már megint nem stimmel. „A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken”. Ez a nap péntek helyett szombatra esett.

Összegségében elmondható, hogy az 1172-as esztendővel kezdődő idő csúszás az 1270-es esztendővel záródik. Ez közel száz év. De van még egy 6 éves időcsúszás a Krónika dátumozásában, amiről már beszéltünk Könyves Kálmán kapcsán. (Szent Lászlót „Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.” Ha Kálmánt ezt követően koronázzák királlyá és „Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott”, úgy 1120 körül illett volna meghalnia. Ezzel szemben a Képes Krónika az „Úr 1114-ik évében, február 3-án” időponttal határozza meg halála időpontját! Itt van egy hat éves csúszás is.)

Bár e hat éves csúszás nem kapcsolódik a hét napjainak hibás jelzéséhez mégis, ha ezt 1172-1270 es időszak közötti 98 éves csúszást, ezzel a 6 évvel egészítjük ki, akkor együtt megint azt a 104 éves időszakot teszik ki, melyre már a "zavaros" évszámmal rendelkező királyaink uralkodási időszakainál felfigyeltünk!  

Miért fontos ennyire a Képes Krónika írójának, a 104 év „hibás” időtartam jelzése kétfajta képen is, korrekt módon ellenőrizhető időrendben, valamint a szövegben is? Már a krónika író sem tudja, hogy most 100 vagy 104 évről is van-e szó? Esetleg e bizonytalanságnak is üzenete van?

A Képes Krónika további két alkalommal említi konkrét naphoz kapcsolva a hét napjait. Az 1022-es nagy tűzvész és az 1330-as Felicián féle királygyilkossági kísérlet alkalmával. Szent István és Károly Róbert időszaka. Érdekes módon, mind képanyagban, mint a szövegben mintha e két uralkodó eseménye egymásnak megfeleltethetők lennének. De nézzük először a konkrét időpont utalásokat:

„Az Úr 1022-ik évében számos helyen sok nagy tűzvész támadt; igen nagy fölindulás is volt, május tizenkettedikén a nap tizedik órájában, az Úr mennybemenetele utáni pénteken; június 22-én mintha két nap látszott volna az égen.”

Nem egyértelmű, hogy melyik naphoz kapcslódik a pénteki nap jelzése. Míg 1022. május 12.-e szombatra esett, addig 1022. június 22-e tényleg péntek volt.

„az Úr 1330-ik évében, április tizenhetedikén, húsvét után való szerdán Felícián észrevétlenül a király asztalához lépett: kirántotta éles kardját, és a veszett kutya dühével hirtelen a királyra rontott...”

Juliánusz naptár szerint 1330. április 17.-e nem szerdára, hanem keddre esett! Erre a napra a krónika írójának pontosan kellett emlékeznie, ahogy Nagy Lajos királyunknak is, hiszen az ő idejükben, alig pár évtizeddel korábban történt meg ez a tragédia és aminek személyesen is szenvedő alanya volt a Képes Krónikát megrendelő királyunk. De a hét napja nem egyezik!

A Szent István idejében történt 1022-es tűzvész nagyon magányosan lebeg a krónika sorai között. Igazából nem része sem az előtte sem az azt követő gondolatoknak. Mi a szerepe? Miért került megemlítésre? És valójában megtörtént mindez? És ez a kérdés ugyanúgy vonatkozhat az 1330-as eseményekre is. Felícián Csák Mátét szolgálja, majd Károly Róbert híve lesz, szabad, (fegyveres) bejárattal a király intim szférájában is! Ha a királyra támadt, akkor miért a királyné ujjait vágja le? Túl sok minden történt rövid időn belül és az őrség mit csinált addig? Ez azért több, mint érdekes!

„Midőn azután az Úr 1330-ik évében, április tizenhetedikén, húsvét után való szerdán a király a királynéval és a mondott két fiával a visegrádi vár alatt, házában ebédelt, Felícián észrevétlenül a király asztalához lépett: kirántotta éles kardját, és a veszett kutya dühével hirtelen a királyra rontott; irgal­matlanul meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. A kegyelmes Isten könyörületessége azonban nem engedte, hogy végbevihesse szándékát. A király jobb kezét könnyen meg­sebe­sítette ugyan - jaj, a királyné jobb kezének négy ujját egyszeribe lecsapta: ujjait, melyekkel a szegényeknek, sínylődőknek és nyomorultaknak osztotta az alamizsnát; melyekkel számtalan templomnak varrt mindenféle köntöst, és fáradhatatlanul küldte az oltárokra és az egy­háziaknak a drága bársony díszruhákat és kelyheket! Midőn azután az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni, rávetették magukat a gyermekek nevelői…”

Hosszú a Krónika idézete, ezért célszerű szétbontani és analógiákat keresni a Képes Krónikában a soraira. Szent István és Gizella története meglepő módon párba állítható Károly Róbert és családjának történetével! Ahogy a képanyagban, úgy a szövegben is.

(A Károly Róbert és a királyné templom alapítását ábrázoló miniatúra szinte megismétli a Szent István és Gizella képi világát oly annyira, hogy még a háttérdíszletet jelentő vászon mintázata is azonos, csak épp negatív színekkel jelenik meg mindez.)

Két nagyon hasonló idézet, a két említett király feleségeiről: „számtalan templomnak varrt mindenféle köntöst, és fáradhatatlanul küldte az oltárokra és az egy­háziaknak a drága bársony díszruhákat és kelyheket! Midőn azután az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni”

„Megértvén ezt Gizella királyné, midőn Magyarországon valamely egyházhoz elérkeztek, maga elé hozatta mind az Isten házában levő fölszereléseket, és évenként kijavított minden javítani való gyolcsot, bársonyt és szövetholmit. Fiuk, Szent Imre, a maga bíbor öltözeteit tette le az oltár elé oltárterítőnek,..”

Szinte azonos leírás, sőt a következő mondat is a fiú utódokra vonatkozik. Ami a legérdekesebb a két időszak közötti különbség szinte 297 év, mely a nyugati fantom periódus egyik alap csúsztatása (és amely Uwe Topper szerint is a 666-as jelképes év kezdethez kapcsolódik). És hogy ne legyen kétsége az utókornak a tudatos párhuzamos analógiákkal kapcsolatban, íme egy újabb példa erre a Képes Krónikából:

„A keserves, nagy fájdalom beteggé tette Szent István királyt, súlyos kórságba esett; hosszú napok után is csak alig érte meg egészsége javulását, de régi épsége nem tért vissza soha többé. Gyötörte lábfájás; szomorúság, jaj gyötörte, kivált amiért atyafiságában nem látott senki olyast, aki az ő halála után keresztényi hitben tartsa meg országát.”

„de a forgandó szerencse már elfor­dította tőle arcát, hátat fordított neki, mindenfelől háborúság támadt, seregét legyőzték; kezét-lábát is nagy fájdalmak hasogatták... Ezután a gyakran említett Károly király állandóan nagy nehéz betegségekkel kínlódott, melyek hosszú időn át főképpen lábaiban gyötörték, és módfelett hatottak reá. Végéhez érkezvén, az Úr 1342-ik évében, felvirradván a Boldog Szűz Margit ünnepét legközelebb követő szerdai nap, az ő várában, vagyis visegrádi lakóhelyén dicséretes véggel költözött az Úrhoz.”

Ez tudatos szerkesztés és párhuzamba állítás a képek, az események és a „hamis” időpontok megadásával. Az 1022-es tűzvész és Felicián királytámadása között eltelt, dátum szerinti 308 év viszont szintén magában rejti a 104+100+104 évek összegét. Ez pusztán csak a véletlen műve, vagy ennek is többlet jelentése van?

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Markó Ö László (facebook) 2016. január 4.

Mellé-kellek egy liga(elit :P)túrát, LáSZLÓ, a LeSZáLLÓ 

 

 

Jolika Weige (facebook)  2015. augusztus 14.

"Szia! Szeretnék egy-két észrevételt tenni a II. András miniatúrához.
Nekem az András (Endre) főleg III. András végett is valaminek a végét jelenti. Ez olyan, mint ahogy a filmek végén is ki van irva, "The End".

Andrást megelőzi egy László, aki vagy egy felszálló, vagy egy leszálló értelemben működik. Viszont érdekes az, hogy itt először megjelenik III. László, és azt írod, Kun László is a III. László nevet viselte önmagára.
Így a két III. László között helyezkedik el egy András, egy Béla, és egy István .És utána ismét egy András jön, akivel vége a Turul dinasztiának.
Nézzük, hogy én mit látok azon a képen, ami talán segít neked továbbgondolni a múlt rejtelmeit. :)

II. András, valószínű egy arany színű ruhában van, a koronázása alkalmával, egy zöld köntöst visel, melynek belseje vörös színű. Egyik kezében jogart tart, melyen alul és felül megjelenik a kettős kereszt. Az előtte álló elsatírozott arcú püspök a jobb kezével egy felettébb kicsi koronát próbál András fejére helyezni. A másik keze rejtve van. A mögötte álló, másik elsatírozott arcú "entitás" eléggé furcsa. Az látszik, hogy a feje le van hajtva, de a süveg, melyet visel, valahogy túl magasan van. Vagyis annak az illetőnek nyújtott koponyája van. Nagy - Fejed - Elem, vagy ahogy a bizánci császár hívta Géza fejedelmet, Megasz Arkhon , ami kb. annyit jelenthet, ha ezt magyarul akarom elolvasni, Magas Hun Arc.
Szent Erzsébet köntöse, és II. András köntöse színben megegyezik kívül is és belül is. Erzsébet elég érdekes pózt vesz fel, még ha áll is. Jobb kezével a mellét úgy fogja, mikor egy anya eteti a gyermekét.

Térjünk vissza Andráshoz. Átsiklottam ezen a képen, sajnos. De mivel említetted a tanulmányodban, hogy II. András és II. István között valami átfedés van, nos igen, itt is látszik az, hogy II. András áldott állapotban van, pont ugyanúgy, mint a másik két István esetén, akiknél már észleltem ezt a "problémát". Nagyon furcsa II. András feje is. Túl lapos, nincs meg a koponya íve, ráadásul olyan, mintha kopasz lenne, a feje tetején, de akkor is hiányzik az ív. Ami még furcsább, ha jobban megnézed a képet olyan, mintha az a fej le lenne onnan vágva. Tehát, mintha egy jelzés lenne, hogy az a koponya nem illik oda.

Általában a koronázások képeit, ha megnézed, az iniciálék betűjelét úgy alakították ki, mintha egy Shen gyűrűben történne ez az esemény, ami ugyebár lehet akár egy Kartus, mint ahogy Egyiptomban a fáraók nevét beleírják, ( találtam olyan shen ábrázolást, ahol angyalok teszik a koronát az uralkodó fejére). De ha túl utópisztikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy olyan képzetet ábrázolnak ezek az iniciálék, mintha egy csillagkapun lépnének be a királyaink a földi világba. Ezen iniciáléknál az alkotó sokszor próbálta úgy ábrázolni ezt a formát, mintha egy köves gyűrű lenne. /Talán pont ez volt Szent István jellegzetes gyűrűje, melyet nem találtak/

Itt viszont csak egy egyszerű keretet látunk, ráadásul négyszögleteset.

Egy pillanatra visszatérve Szent Istvánhoz. érdekes, a kezén nem látni a gyűrűt, bár lehet, hogy a másik kezén volt, melyben az országalmát tartja, és nem a jobb kezében, melyben a jogart, de a Szent Jobbon keresték a gyűrűt. Ha a miniatúrát megnézed bal oldalon az a levél minta valójában egy kígyót formáz meg.

És egy utolsó észrevétel:

Ezt idézted Szent Istvánnal kapcsolatban - „Géza pedig isteni jóslat által intve nemzette Gyula leányától, Sarolttól az Úr megtestesü­lésének 969-ik évében Szent István királyt, miképpen meg van írva a boldogságos István király legendájában.
„Szent István király azután országlásának negyven­hatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból, és a szent angyalok társaságához csatlakozott.”

Ezt idézted II. Andrással kapcsolatban: Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..
András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban."

Csak ennél a két szereplőnél jelenik meg a "boldog" szó. Boldogságos István király illetve "Boldogan nyugszik".  Ezen szófordulatoknak biztosan jelentősége van.  IV. Béla idejében alapítja meg a későbbi Boldog Özséb 1250 körül a Pálos rendet. De a wiki említi, hogy már 1225 körül Pécs környékén kolostort alapítanak a Jakab- hegyen az ott élő remetéknek. Ez az idő, viszont II. András kora.

A privát véleményem ezzel kapcsolatban már elég régóta az, hogy nem Boldog Özséb szerepe az, mely annyira fontos, a Pálos renddel kapcsolatban, hanem az, kik voltak azok a remeték, akikkel Ő találkozott, és akkora hatással voltak rá.
És így már talán értelmet nyerhet ez a miniatúra. az, hogy miért volt ott Szent Erzsébet, miért van az a sötét háttér (esetleg egy barlang), hogy a kék szín azon a dobogón jelenik meg (beavatás), melyen II. András ül. Miért lett a két koronázó arca elsatírozva. 

Itt csak Leonardo da Vinci jutott az eszembe, és az ő barlang története ... meggyőződésem, hogy abban a két évben, amit nem tudnak az élettörténetéről felderíteni, nem máshol töltötte, mint itt hazánkban, Mátyás udvarában. Vagyis ezért nem tudnak róla, mert semmi szín alatt nem akarják hazánkat megemlíteni. Erre utal az első festménye is, Jézus megkeresztelése. Állítólag rettegett egy barlangtól, melyben furcsa szerzetekkel találkozott. Azután el kezdett "földönkívülieket" rajzolni (groteszk rajzok, mint pl. amit csatoltam), és ismerjük a találmányairól készült rajzokat.

  

Oldal: KITALÁLT KÉPES KOR-nika /Hibás dátumok és a 104 év
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat