Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. október 12.

ELŐZŐ OLDAL: http://www.naput.hupont.hu/73/a-frigiai-sapka

 

Dobos Csanád 

Mithrász – Bika – Köpönyeg,

a Mithrász ábrázolás képírásának értelmezése

I. rész

mithrasw.gifA nagy rejtély: Miért a Kárpát-medence vált a párthus-perzsa Mithrász kultusz európai központjává? Mi az oka, hogy  hirtelen, alig két emberöltő alatt a büszke Római Birodalom államvallásává vált az ellenséges Párthus birodalom kultusza?

Majd mitől tűnt el aztán oly hirtelen e kultusz? Mi a jelentése a mozdulataiban mindenhol egységesen megjelenő Mithrász-bika küzdelemnek? Miért a leölésre váró Bika a szimbolikus állata a Mithrász küzdelemnek? Mit jelent a Bika hátán térdelő Mithrász alakja, és a hátsó patájára taposó lába? Mi köze a betlehemi három királyoknak Mithrászhoz? És Mithrásznak Jézushoz? És nekünk, magyaroknak a Mithrász és a háromkirályok kultuszhoz?

Megannyi kérdés, ami még folytatható. De most csak egy kérdést ragadjunk ki: Mi az oka, hogy a Bika küzdelem változtatás nélkül jelenik meg minden egyes kultusz ábrázoláson, miközben a többi részletben nagy eltérések tapasztalhatóak?

Olyan kérdések ezek, melyekre az általánosan elfogadott, fő áramlatú tudomány a mai napig sem képes kielégítő választ adni. Pedig a kirakós darabjai ott vannak előttünk, csak össze kell tenni őket. A Mithrász ábrázolások jelképe nagyon is nyilvánvaló, elég csak Berze Nagy János: Az Égig érő fa című munkáját fellapozni, melyben igazolja, hogy az ókori Nap—Hold— Vénusz hármasság nálunk Nap—Hold—Szél hármasságként jelenik meg.

Tóth István ókortörténész, a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének hajdani docense az alábbi mondatokkal jellemezte hajdanán a Mithrász vallást :   http://www.mithras.hu/irodalom/mithras_a_miszteriumok_istene.pdf

Kr. u. 90-100 körül, szinte azonos idõben bukkannak fel a kultusz legkorábbi, biztosan keltezhetõ emlékei Róma városában, a pannoniai Carnuntumban (Petronell-Carnuntum, Ausztria)...  és teljesen kifejlett formában mutatják be a kultuszt, illetve az annak középpontjában álló istent. Egy fél évszázad elmúltával, a 140-es években a kultusz szentélyei már Britanniától az Eufratesig sûrûn berajzolható pontokkal töltik be a Birodalom térképét. Az egyetlen sajátlagos mozzanat, hogy ezek a pontok a Birodalom latinul beszélõ felében tízszer sûrûbben fordulnak elõ, mint a görög nyelvterületen

... A kultusz elterjedése nemcsak idõben ment végbe hihetetlenül gyorsan – hiszen alig két emberöltõt vett igénybe –, rendkívül meglepõ a külsõségek elképesztõ egységessége is. A szentélyek építésmódja, csillagászati tájolása, belsõ funkcionális elrendezése egymástól több ezer kilométernyire is megegyezõ.

Nem csekély egyezésekrõl van szó...

Arról van szó, hogy az imént felsorolt szereplõk egytõl egyig megtalálhatóak a csillagos égbolton, az Ekliptika, illetve az égi Egyenlítõ mentén.

Tóth István a továbbiakban sorolja az egyes csillagképeket, melyeket a Mithrász kultusz szakértői is többnyire elfogadnak. Ezeket nem kívánom mélyebben ismertetni, mivel nem értek teljesen egyet ezzel a rendszerrel. Az alapelképzelés, a zodiákus rendszerrel megfeleltetést mégis jogosnak tekintem, hisz több Mithrász domborművet is a 12 zodiákus szimbólum övezi- mintegy utalva a csillagos ég fontosságára a szimbóluma megértésében. Mégis, az általánosan elfogadott ábra-csillagkép párosítások azonban több pontban támadhatók. De lássuk, mik ezen elméletek gyenge pontjai:

  1. Nem ad kielégítő magyarázatot a Bika központi szimbólumára.
  2. Nem vizsgálják külön a bikaküzdelmet az ábrázolásokon belül, pedig mind méretében, mind az ábrázolás módjának állandóságában is eltér a többi szimbólumtól. Érezhetően ez a motívum adja a kulcsot a kultusz szimbolikájának megfejtéséhez.

A Mithrász ábrázolások jelképeit három csoportba lehet sorolni a megjelenésük gyakorisága és formai azonosságuk alapján:

- Állandó jegyek. Minden ábrázoláson részleteiben is azonos módon jelenik meg a központi motívum, a bikaküzdelem, mely méretében is eltér a többi részlettől. A részei:Mithrász-Bika-Köpönyeg.

- Részben állandó jegyek. Az ábrázolások többségén megtalálható részletek, de az ábrázolás módjában már jelentős eltérés tapasztalható: pl: Nap és Hold istenek, a fáklyát tartó ifjak, kígyó és a kutya...

- Az ábrázolásuk nem egységes, nincs következetesség a megjelenítésükben. Érezhetően csak harmadlagos fontosságú szimbólumok. Ilyenek a rák, serleg, kocsi, holló ábrázolása...

A már elfogadott elméletek mégis minden részletre egységesen kívánnak megfejtést szolgálni és nem vesznek tudomást ezekről a nagyon is fontos és látható különbségekről.  A kultusz minden szimbólumára úgy tekintenek, hogy  „egytől egyig megtalálhatóak a csillagos égbolton, az Ekliptika, illetve az égi Egyenlítő mentén”. Ez részben igaz is, de nem érvényes a képi ábrázolások minden egyes elemére. Továbbá e két égi sáv összeömlesztése egy kategóriába, sem túl szerencsés. Ebből adódóan a bikán lovagló Mithrász égi beazonosítása sem lehetséges e logikával. Mithrászt már sokan próbálták azonosítani Orionnal, sőt Perseussal is, de egyik megoldás sem tűnik megfelelőnek. Ha elfogjuk, hogy Mihtrász az Orionnal, az égi vadásszal azonos, akkor a kutyája (a Canis Major, a kutya csillagkép a Szíriusz bolygóval), hogy kerül át a Bika csillagkép másik oldalára? De Perseusszal azonosítás sem lehet eredményes. Miért pont Perseus lenne a frígiai sapkás fiatal isten? Mi köze Mithrászhoz? Ennek sincs logikus magyarázata. Ezt Tóth István docens is jól látta, ő helyesen úgy tekintett Mithrászra, mint a Sol Invictus-ra („A legyőzhetetlen Napra”), azaz a Napistenre.

Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy Mithrász a Sol Invictus-szal azonos- akkor azt is el kell fogadni, hogy a NAPisten az, aki megüli a bika csillagképet, azaz a Nap a Bika csillagképben tartózkodik – ráadásul a tavaszi napéjegyenlőség idején. Ez viszont a bika világkorszak sajátossága, mely ie. 4000 és ie. 2000 közötti időszaknak felel meg. Nem véletlenül e korszak kultúrái, a minószi(krétai), az egyiptomi, a hindu, a babiloni kultúrák számára a bika ezért volt alap szimbólum. És ezek szerint a Mithrász kultuszban is ezzel a szimbólummal találkozunk. Ez megint egy újabb kérdést vet fel. Miért utal a Mithrász kultusz a Bika világkorszakra a Halak világkorszak kezdetén, hiszen az ábrázolások keletkezése időpontjában a Nap a Halak csillagképben tartózkodott már a tavaszi napéjegyenlőség hajnalán? Ez hatalmas logikai hiba, ekkorát nem lehet tévedni. Legalább két- háromezer éves csúszással ábrázolnak a precessziós világkorszakot tévesen? Biztosan nem, itt valami másról van szó!

Õk a Scorpius, a Hydra, a Corvus, a Canis minor, a Gemini és természetesen a Taurus. A hiányzó negyedkörívet pedig a bika sebébõl csorgó vér – a Tejút (Galaxis) jelképe – tölti ki. Innen tehát a szereplõk és a beállítás szigorú kötöttsége: az égbolt örök rendje nem tûr semmi „mûvészi szabadságot”....

De ha a tőrt a bikába döfő, lengő köpenyű, frígiai sapkás fiatal isten Perseus, akkor hol van Mithras? Fentebb már említettük, hogy a feliratos emlékek nagy tömege nevezi így az istent: Mithras, a legyőzhetetlen Napisten. Szájunkba rágja: Mithras, az eredetileg különálló személyiség, az, aki azonosult Sol invictusszal.

A Poetovio-környéki Mithras-szentélyekben ott állt a Transitus dei, azaz „isten(né való) Átlépés” oltára és szobra, az említett poetovioi templomban két példányban is.

Mivel egy elmélet csak akkor állja meg a helyét, ha minden részében igazolható, ezért érdemes újra vizsgálat alá vetni a Mithrász ábrázolásokat és másfajta égi megfeleltetést felfedezni bennük.

 image003.jpg

A MITHRÁSZ ábrázolás motívumainak csoportosítása 

Több Mithrász ábrázolás megtekintése után azonnal látszanak a különbségek és a meglepő azonosságok, ezért érdemes kezdetben csak a teljesen azonos elemekre koncentrálni:

  1. Mithrász és a Bika uralkodó mérete minden kompozíción belül és a lebegő köpönyege, melynek mérete vetekszik a bikáéval és Mithász méretével.
  2. A hátrafeszített bikafej.
  3. A bika mellső lába fölé szúrt kés, és a kicsurranó vér, mely felé irányul a kutya és a kigyó mozgása.
  4. A bika farkának érett búzakalász formája.
  5. Mithrásznak, a bika hátsó patájára taposó párhuzamos lába.
  6. Mithrász térdelő lába a bika hátán, a térd hangsúlyos ábrázolása.
  7. Mithrász frígiai sapkája és ruházata.

Majd azon szimbólumokra, melyek általában jelen vannak a bikaküzdelem ábrázolásokon, de már sokkal szabadabb formai kötöttségekkel:

  1. A NAP és a HOLD ember ábrázolása a két felső sarokban, valamint a Nap felé forduló Mithrász és a Hold irányába kényszerített bika tekintet.
  2. Két, (fáklyát tartó) álló ifjú, Mithrász előtt és mögött. Forrástól függően ezeket a hajnal és az alkonyat vagy Castor és Pollux szimbólumának tekintik. Vélhetően mindkettő érvényes, ezért is térnek el részletekben (pl. a fáklyák tartásában) az ábrázolásaik.
  3. A kígyó és a kutya mozgása.

fresque_mithraeum_marino_1.jpgVető Orsolya: A Mithrász-kultusz Magyarországon tanulmányában említi:

Az ősi Indiából származik Mithras tisztelete. Itt a neve Mitra, Perzsiában Mithra alakban szerepel, Mithras pedig a római változata. Maga a név jelentése: „barátság”, „egyetértés”, „megegyezés”, „szerződés”.
Egy másik istenséggel, Varunával („igaz beszéd”) együtt tisztelték Mitra-Varuna néven. Így Mithras először a természeti törvények pásztora, őrzője, majd az emberi társadalom törvényeinek garanciája lett. Hiszen a Szerződés és Igaz Beszéd a kozmosz, a vallási és társadalmi élet rendjének alapjai. Az emberiség a szerződés megtartásával testesül meg, így győzhető le a Gonosz.

Érdekes módon a Mitra névnek görög jelentése is fontos, de ezzel később foglalkozunk majd. Addig is a “barátság” fontos kiinduló szempont lehet számunkra, mely az IKREK csillagkép Castor-Pollux, Hunor-Magor féle viselkedési modelljére is utalhat. A mellékelt Mithrász freskó ábrázoláson is, Mithrász köpönyegének mintázatában a csillagok is, mintha az Ikrek csillagkép égi formáját idéznék meg.

Mithrász párban szerepel a mitológiájában. És ez az egymást segítő párosság többszörösen is megnyilvánul a képírás nyelvén a Mithrász ábrázolásokon. Arról a párosságról van szó, melyhez az IKREK csillagkép párhuzamos kapu formája is társítható. A két fáklyát tartó ifjak mintha a KAPU pilléreit alkotnák, melyeket a Nap és a Hold koronáz meg. Nem véletlen, hogy Tóth István többek között Castor és Polluxszal is azonosítja e két ifjút, sőt a kapu formára is utal Transitus dei, azaz „isten(né való) Átlépés” oltára  kifejezéssel.

A Krisztus utáni második század végére a mithraizmus a Birodalom hivatalos vallásává lett, magát Mithrászt pedig a Birodalom védőszentjeként és élharcosaként ünnepelték. A Mithrász-kultusz a Napisten, Heliosz kultuszával is egybeolvadt, akit mint legfőbb, legyőzhetetlen isteni hatalmat tiszteltek. Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Nap újjászületésének napja (die natalis Solis invicti Mithra).- Julius Evola A Mithrász-misztériumokról  http://www.tradicio.org/kvintesszencia/mithras.htm  

A téli napforduló időpontja minden év December 21-22.-e. Ezt követő napon már a sötétség elkezd rövidülni és a nappali időszak egy-egy perccel hosszabbodni. Ez a fény újjászületésének ideje.

De mégis miért december 25-én születik újjá a Napisten Mihtrász? Mi az oka ennek a pár napos csúszásnak? Talán Pap Gábornak van igaza, ki a fény hosszabbodás érzékelésének időpontjához köti e napokat? Szerinte a fény többlet december 23.-án még nem tapasztalható meg, ezért csúszik Jézus születése december 24.-e éjjelére.

Véleményem szerint a káldeus, párthus csillagászoknak nem okozott különösebb gondot az első fénytöbblet kimérése, ezért érdemesebb más okot keresni. Szerintem ennél létezik egy sokkal logikusabb szempont is, ami szintén az Ikrek csillagképhez köthető. A Halak világkorszak sajátossága, hogy december 24-én éjfélkor Dél-Mezopotámia felett az Ikrek Csillagkép uralja az égbolt legtetejét, a csillagos égbolt mértani közepét. Mintha Mithrász ábrázolások kapu formája a megszületendő Mithrászra/ Napistenre, sőt Jézus krisztus születésére utalna? A betlehemi kisdedhez induló három káldeus bölcs is vélhetően innen indult el az útjára és ez lehetett talán az égi jel számukra? Meglepő összefüggés, melyet a Neave planetarium online programmal bárki leellenőrizhet: http://neave.com/planetarium/.

dec_24_meozopotania.pngLajdi Péter a Néhány szó Jézus Urunk származásáról dolgozatában meg is határozza a betlehemi három királyok indulási helyét.

A három látogató, akikről az evangélista beszámol, máguspapok, csillagászok voltak a pártus birodalomból, a biblikus tudományok mai állása szerint Sippárból, az ott lévő csillagfigyelő központ és mágusképző iskola városából.

Lajdi dolgozatának ezt a sorát sokáig nem akartam tudomásul venni, de a planetárium programmal „játszadozás” rádöbbentett erre az összefüggésre.

Csak Sippár és Dél Mezopotámia területén látható pontosan az ég középpontjában az Ikrek csillagkép két fő csillaga: Castor és Pollux pontban december 24-én éjfélkor! (a Pollux csillag mellett látható apró vörös kereszt jelzi az égbolt közepét Dél-Mezopotámia felett)

Sajnos a rendelkezésemre álló online planetarium program nem teszi lehetővé a precessziós mozgások nyomon követését, ezért egy fontos részletet nem állt módomban leellenőrizni: Pontosan melyik évben is igazodik e két csillag a legjellegzetesebben az égbolt mértani közepéhez. De nem lepődnék meg, ha ez az 532-es évre lenne ez érvényes. Ennek oka a fantom időszakban keresendő, melyről a következő tanulmányomban tervezek majd írni.

Ha ez az megérzés csillagászatilag is igazolható úgy pillanatok alatt érthetővé válik , hogy miért is lehetett oly fontos a  Mithrász ábrázolásokon a Ikrek kapuforma.

A mítosz szerint Mithrász egy folyó mellett heverő kősziklából született - Julius Evola

the-birth-of-christ.jpgMithrász újjászületésének December 25-i időpontja nagyon összecseng Jézus születésének ünnepével, ahogy az ortodox festészetben ábrázolt Jézus születése is Mithrász sziklából kiemelkedésével. De az ortodox ikon ábrázolásokon a kősziklát már a megnyíló szikla helyettesíti, ami asztrálmítoszi logika alapján szinte ugyanaz.

De a legfontosabb kapcsolódási pontról sem szabad elfeledkezni, miszerint abból a Párthiából érkeztek a mithrász sapkás káldeus papok a Kisdedhez, ahol a Mithrász vallás már régóta államvallás volt.

Justinus írásaiból tudjuk, hogy a pártus királyokat, akik magukat Mithra (Mithrász) napisten inkarnációjának és a nap és hold testvérének nevezték, koronázásuk előtt egy barlangba vonultak vissza, ahol szent életű pártus és méd mágusok közreműködésével a szkíta misztériumokba történő beavatásnak vetették magukat alá. E megrázó és tisztító szertartást követően három mágus járult az újonnan beavatott trónvárományos elé, hogy értékes, királynak kijáró ajándékokkal, mint egy (lélekben) újszülött gyermeknek hódoljanak. A karácsonyi történettel összefüggő párhuzamok nem csak feltűnőek, hanem valósággal megdöbbentőek. 

A barlangban történő beavatási szertartás egyértelmű egyezéseket mutat a magyar alapítású pálos rend azonos rítusaival…        Lajdi Péter

De nézzük tovább Mithrász „élettörténetét” az asztrológiai szimbólumok fokozott figyelésével:

A mítosz szerint Mithras egy folyó mellett heverő sziklából született…

A víz és a szikla együtt az eddigi tapasztalataink alapján is joggal emlékeztethet minket az asztrológiában ismert Vízöntő-paradoxon jelenlétére. Ennek lényegét az Odüsszeia elemzésben korábban már bőven kifejtettem, ezért ezt most nem részletezem újból.  http://www.naput.hupont.hu/27 

A kősziklához a különböző hagyományokban számos jelentés kapcsolódik. Bizonyos értelemben párhuzamot lehet vonni például Mithrász születése és Arthur király legendájának egyik eleme, nevezetesen a vízen lebegő sziklába mélyesztett kard között. Amikor Mithrász kilépett a kősziklából, az egyik kezében kardot, a másikban fáklyát tartott: az erő s a megvilágosodási képesség szimbólumait.

Julius Evolának is feltűnik Mithrász sorsa és az Excalibur története közti hasonlóság, bár ő más okokkal magyarázza mindezt mint én. Számomra az Excalibur történetében a víz-szikla kapcsolat a vízöntő paradoxon érvényesülésére utal. (A víz tündérétől érkezett csodakard, mely évtizedeken át várakozik egy sziklába szúrva Arthurra, kinek halála után újra visszatér a tótündér kezébe. Sőt, hogy a vízöntő paradoxon idő anomáliája még jobban szemet szúrjon, az időben visszafelé élő Merlinnek (kinek neve meglepő módon magyarul “kis sólymot” jelent) is fontos szerep jut az Excalibur történetében)

A barlangból kilépő Mithrász kezében tartott fáklya a FÉNY, a Nap tulajdonságra utal, míg a kard Marséra.  A KOS és OROSZLÁN állatövi jegyek sajátossága, hogy e két (asztrológiai értelemben vett) bolygó együtt van e két zodiákus jegyben otthon és erőben is. Esetleg Mithrász még a Kos világkorszakban született, de már előhírnöke lenne Jézusnak? Mithrász kultusz Kos világkorszakban születését támasztja alá a Bika (az előző világkorszak jelképének a) leszúrása is.

Ez lehetséges, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy itt a Mithrász vallás kétfajta megjelenési formájával kell számolnunk, melyet szét kell választani: a Mithrász vallás születését és ennek az európai megjelenését és rohamos térhódítását. A kettő más más világkorszakhoz köthető, más és más megközelítést alkalmaz a szimbolikájában. A kultusz születése talán a Kos jegyhez kapcsolódik, míg a kultusz európai megjelenése és térhódítása már a Halak világkorszakhoz köthető. Bár a bika továbbra is jelen van folyamatosan, mindkét időszakban, de már más csillagmítoszi vonatkozásban.

Ezt követően Mithrász egyenesen egy fához siet, leveleiből ruhát készít magának, gyümölcseit pedig elfogyasztja. A fa beavatási szempontból ugyanaz a fa, amelynek gyümölcsére Ádám áhítozott, hogy „olyan légyen, mint az Isten”; a Genezis könyve szerint azonban a fa közelébe jutást az Ótestamentum Jehovája eleve megakadályozza. - Julius Evola

A Magyar népmesékben a nagy fa, az égig érő fa elfogadottan a Tejutat jelképezi. Egy olyan jelképrendszerben ahol konkrét csillagképeket is alkalmaznak a zodiákus jegyeken túl, ott nem merészség feltételezni, hogy a Fa levelei, gyümölcsei a tejutat, és a tejuti a galaktikus erőkkel való töltekezést is jelentik. Ennek a csillagászati magyarázata elég egyszerű, a galaxisunk központja, a tejútrendszerünk energiájának központja a Nyilas csillagkép mögött található, ott ahol a Tejút, az Égigérő nagy FA nő fel a csillagok közé.

Ezt az értelmezést a mítosz egy további epizódja is alátámasztja, ami Mithrász és a Nap, a lángoló AEon közti harcot írja le. Az epizód végül egy megállapodással zárul. Ezután Mithrász elnyeri a Nap korlátlan hatalmát. Azt a hatalmat, amely a hvareno, az ősi mazdaikus (perzsa) hagyomány glóriájával egyértelmű.

Véleményem szerint a Mithrász kultusz összevetése mind a mazdaikus és zoroaszteri irányzatokkal többször is meggondolandó. A legtöbb esetben egy alap szempontról elfeledkeznek, hogy az alap beállítottsága különbözik e két irányzatnak. Mig a zoroasztrizmus dualista, fény-sötétség, jó és gonosz egyensúlyát hírdeti addig a Mithrász, hasonlóan a kereszténységhez a fény győzelmét a sötétség felett. Hasonlóan a “testvér kapcsolat”megítélésében is különbség tapasztalható. Ahogy már szó volt, Mihtrász számára az együttműködés fontos, addig a perzsa vallásokban a testvér legyőzése.

A zoroasztrianizmus etikája így lényegében a jó és rossz, az igazság és hazugság, a fény és a sötétség közti választás lehetőségére épül, s arra, hogy a földi cselekedetek, hozzáállások befolyásolják a halál utáni állapotot. Viszont Angra Mainju nem Ahura Mazdával (az apjával), hanem Szpenta Mainjuval (a testvérével) áll szemben. A Jaszna 3 szerint e két szellem a születése alkalmával választotta a jót és a rosszat, ettől kezdve küzdenek egymással. (Zarathustra tanítása-Wiki )

Mintha a Kain és Ábeli testvérkapcsolatot készítette volna elő….

 

A BIKA KÜZDELEM

tauroctony_carnuntum_iii_034.jpgMithras rangjára a mítosz kulcsjelenete, a bika megölése is rávilágít. Mithras kifürkészi a bikát, és vár. Amint a bika feltűnik a barlang mélyéről, felpattan rá, és szarvainál fogva igyekszik meglovagolni. Ekkor a bika Mithrassal a hátán vad vágtába kezd. Ő azonban nem engedi el, uralja mindvégig, mígnem az állat visszatér barlangjához. Itt Mithras ledöfi kardjával.

Sokáig ennek az ábrázolásnak a megértése okozta a legnagyobb gondot számomra, ahogy a Mithrász kultusz kutatói számára is. Ahogy már utaltam rá, a precessziós gondolkodás alapján a Mithrásznak eredetileg a KOS világkorszakhoz kellett kapcsolódnia, hiszen csak a BIKA világkorszakot követően van szükség a bika szimbolikus leszúrására.  Lásd http://www.naput.hupont.hu/5/fuggelek-4-vilagkorszakok  Bár a bika megmaradt, de a bika szimbólumnak át kellett alakulnia. De hogyan?

Az összes Mithrász ábrázoláson belül a Bika küzdelem ábrázolása a legegységesebb. Részletekig azonos mozdulatok jellemzik a bika és Mithrász küzdelemének minden egyes mozzanatát. Sőt a méretét tekintve is a bika küzdelem uralja a Mithrász kompozíciókat, ezzel is kikényszeríti a nézőből, a szertartás részvevőjéből, hogy erre koncentráljon. Eddig csak a BIKA és MITHRÁSZ kapcsolatáról beszéltünk, de a kompozíciókat  van egy további része is melyet szinte egyetlen kutató sem kíván észrevenni, ez a köpönyeg. Úgy tekintik, mintha csak egy egyszerű ruházati kellék lenne, pedig nem az. Minden ábrázoláson Mithrász köpönyege látványosan lobog, hatalmas területet lefedve a kompozíciós térből – szinte utasítva a nézőt, hogy vegye már észre hogy mennyire fontos kellék. Meglepő módon a Bika, Mithrász, és Mithrász köpönyege hasonló nagyságú területet birtokol a központi elrendezésen belül, ezek hárman harmadolják a központi motívumot. Ez nagyon is elgondolkoztató egyezőség, amin érdemes tovább tűnődni.

napholdmithrasz.png

Míg a kígyó, a kutya a fáklyatartó legények, sőt a felső sarkokban lévő NAP-HOLD istenségek esetében is jelentős a formai változtatás, más-más formában jelennek meg az egyes domborműveken, addig ez a központi hármas ábrázolás teljesen ugyanaz, mintha mértani pontossággal másolnák őket egymásról. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a kulcs motívum a Mithrász ábrázolásokban!

De mi ennek az értelme? A NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság megjelenítése. Arról a hármasságról van szó, mely a legalább a bronzkori kultúrák megjelenése óta http://www.naput.hupont.hu/54  része a euro-ázsiai kultúrkörnek. Arról a hármasságról van szó, melyről Berze Nagy János: Az Égig érő fa című munkájában igazolta, hogy nálunk a Nap—Hold—Szél hármasságként jelenik meg. Az a hármasság, mely a népmeséinkben is pillanatok alatt felfedezhető.

A NAP isten Mithrász beazonosítása egyszerű, ő a Sol Invictus („A legyőzhetetlen Nap”). Ő az, aki megüli és leszúrja a Bikát, mely továbbra is kapcsolatban van a Bika csillagképével, de már nem mint a világkorszak szimbólumával. Bika csillagkép két “bolyongónak” ad megnyilvánulási lehetőséget a klasszikus asztrológia szerint: A VÉNUSZ bolygónak, mely otthon van benne és a HOLDnak, mely erőben található a Bika csillagképben.

Az ábrázolások jelentős részén Mithrász-Nap és Bika-Hold kapcsolat a “szereplők” egymásra tekintésében is megjelenik. A jobb felső sarokban lévő Napisten és Mithrász, valamint a bal felső sarokban lévő Holdisten és a Bika kikényszerített tekintetének találkozása is mintha erre a NAP és HOLD karakterre utalna! A NAP-MITHRÁSZt követően a HOLD-BIKA beazonosítása is megtörtént. De hol van a keresett VÉNUSZ?  Meglepő módon a központi MIHTRÁSZ-BIKA-KÖPÖNYEG hármasság harmadik tagjában, a köpönyegben.  Érdemes jobban megnézni a képet. Mithrász a bikát kétszeresen is megállítja: a fejét felfeszíti, azaz megállásra kényszeríti, valamint a bika hátsó patáját is a földhöz szegezi a lábával. A bika már nem halad, mégis a Napisten köpönyege lobog, nem is akárhogy! Ráadásul a köpönyege nagysága vetekszik a bika és a Napisten méretével. De mi is mozgatja Mithrász köpönyegét? A SZÉL!  Szántai Lajos az Ősvallásunktól Tündér Ilonáig 2010-es előadásában említi a következőket:

A SZÉL nemcsak a szelet jelenti, hanem valami szélét is, pl az égbolt szélét. Mivel a Vénusz folyamatosan a Nap közelében található, ezért csak az égbolt szélén lehet megfigyelni napkelte vagy éppen napnyugta környékén.

Míg Mithrász a köpönyegével együtt NAP-VÉNUSZ párost alkotja, addig a Bika egymagában a HOLD-VÉNUSZ párost. Ahogy Pap Gábor is többször hangsúlyozta az előadásaiban, a Szűzanyaság csak e kettős, a szüzesítő-HOLD és a VÉNUSZi anyaság együtteséből valósulhat meg. Ez az egyik alappillére a kereszténységnek és a Szűz Mária tiszteletének is. De mi a helyzet a Nappal? Ahhoz, hogy a NAP fényéből megváltó legyen, szintén a vénuszi szeretetre van szükség.  Az ortodox, hagyománykövető ikon ábrázolásain Jézus és a szentek többségének kéztartása egyszerűen leírható: a Nap karakterű gyűrűsujjnak és a vénuszi tulajdonságú hüvelykujjnak mindig össze kell érnie!

A BIKA, MITHRÁSZ, KÖPÖNYEG együttesen, szigorú formai kötöttségek mellett alkotják a Nap-Hold-Vénusz hármasságot minden Mithrász ábrázoláson!

De olvassuk tovább a legérdekesebb részeket a korábban is idézet tanulmányból:

A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.  De nemcsak a bika oldalából kiszivárgó vér változik búzává, hanem a bika farkának a vége is. A bika halála mintha életet fakasztana. A spanyol bikaviadalok eredete is erre a kultuszra vezethető vissza, hiszen a kard, és a köpönyeg is megtalálható a matador kezében - de ez már egy külön önálló tanulmány részét képezi majd.

A kutya és a kígyó, e két állat mely a bika oldalából kiszivárgó vérére pályázik, állandó kelléke az ábrázolásoknak.  Állandó, de mégis ábrázolásokként eltérő motívumként. Érdekes módon az ábrázolások legtöbbjén a kutya orra, a bika vállába szúródó kés sebhelye, valamint a bika búza kalásszá változott farka egy vonalban helyezkedik el ezzel is kihangsúlyozva az ábrázolás zodiákus kereszt térforma szerkezetét. (Erről bővebben ábrával a következő tanulmányban: http://www.naput.hupont.hu/76)

img_9223.jpgAhogy a Nap-Hold-Szél hármasság ismerős a magyarországi templomok kazettás mennyezeteiről úgy kiömlő vér irányába tekergő kígyó még inkább.  A szakirodalom által ”a fiait a vérével tápláló pelikán madárnak” elnevezett kazettákon az anyamadár önmaga mellkasát sebzi fel a saját csőrével, hogy a fiókáit és a legnagyobb ellenségét, a kígyót is etesse a saját vérével. Igazi Krisztusi magatartás, önfeláldozás az ellenségünkért is! (Lásd Rudabánya református templom)  

A mítosz e jelenete azért lényeges, mert egy sajátos rítus kialakulásához vezetett a beavatási szertartásokban: a „vérkeresztséghez”... 

Julius Evola nem is tudja, milyen közel jár az igazsághoz a “vérkeresztség” kifejezéssel, de ennyire ne siessünk előre, majd a Fantom idő és a spanyol bikaviadalok, következő tanulmány elolvasása után rögtön érthetővé válik ez a mondatának a telitalálata is. 

Mit jelképez Mithrász lábtartása? Miért térdel a bikán és miért tapos a bika hátsó patájára? Ez egyáltalán nem természetes testtartás!

A hindu Siva isten állata (korábban állatalakja), a Nandin bika az erő, az igazság és kozmikus rend megtestesítője (~Mithras).

A védikus Vrisabha bika hordozza a világot, s vontatja körbe a mindenség Kerekét. Buddhista legenda szerint a véda bikája a négy világkorszak végén visszahúzza a földről egy-egy patáját; ennek következménye a világ vége. - wiki

Sivát kétszeresen is megemlítettem már a NAP-HOLD-CSIPKERÓZSIKA tanulmányomban. Akkor már felvetettem, hogy a NAP-HOLD-TŰZ szemei nagyon is emlékeztetnek e sokat emlegetett NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasságra. Sőt Siva 108 világot teremtő, működtető és bezáró táncáról is joggal feltételezhetjük, hogy szoros kapcsolatot mutat a homéroszi eposzok 108 kérő és 84+24-es ajánlatával, valamint a Magyar Képes Krónika “Száznyolc tartomány, száz és nyolc nemzetség” sorával. Erről egy korábbi http://www.naput.hupont.hu/43/108 tanulmányomban már bővebben írtam.

Keleten a bika jelképezi a kozmikus rendet, a visszahúzott patája pedig a világ végét. És mit tesz Mithrász? Rálép a bika patájára, ezzel megakadályozza, hogy a bika visszahúzza. Ez az apró jelenet minden Mithrász ábrázolásain azonos, azaz központi jelkép. Mintha a világvégét kívánná megakadályozni Mithrász.

A világvége megakadályozás nem is olyan hihetetlen, hisz erre Mithrász a másik lábával is, sőt a már említett köpönyegével is utal. Az asztrológiai gondolkodásban a világvége, idő-csapda, vízöntő-paradoxon fogalmak összetartoznak. De miről is van szó? A vízöntő-paradoxon szerint precessziós menetben nincs önálló vízöntő időszak. Ennek helyén csak egy idő-csapda, egy időszakadék tátong, ahol az idő elveszti értelmét. Ahogy korábbi tanulmányomban igazoltam, Homérosz Odüsszeia eposza –a zodiákus logika alapján- e vízöntő paradoxon esetleges kimenetelét, hatását, következményét elemzi. http://www.naput.hupont.hu/27

A Halak világkorszak végével az emberiség, a büszke emberi civilizációnk elérkezik a precessziós vízöntő jegybe. De mi vár ott minket? Tényleg egy esetleges időszakadék? Esetleg a civilizációnk, az emberi lét földi vége, ahogy ez már többször is megtörtént korábban a Föld történetében? (Hiszen joggal vélhetjük, hogy a mai civilizációnk több régebbi ismétlődése, bár ezt megint nem szereti publikálni a hivatalos történettudomány és régészet http://magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/legendak-rejtelyek/magyarazatra-var/item/3827-a-mai-civiliz%C3%A1ci%C3%B3-egy-r%C3%A9gebbi-ism%C3%A9tl%C5%91d%C3%A9se)

A vízöntő paradoxon egyfajta tér és idő anomália, ahol az ”itt és az ekkor” fogalma is másképp működik. Már nemcsak matematikai modellekkel lehet igazolni ennek a tér-idő anomáliának jelenlétét. Elég legyen a második világháborús Philadelphia projectre utalni, ahol az amerikai hadsereg mesterségesen idézett elő ilyet. http://www.naput.hupont.hu/25

Hogyan is jelenik meg az a vízöntő paradoxonra utalás Mithrász életében és az ábrázolásain? A vízöntő-paradoxon egy másik sajátossága, hogy a Bak, illetve a Halak jegyek együttesen jelennek meg, mivel hiányzik az önálló vízöntő jegy. Ahogy ez Mithrász történetében úgy a Mithrász ábrázolásokon is megfigyelhető ez a sajátosság. (Ennek ismertetése bővebben az Odüsszeia tanulmány elején)

A mítosz szerint Mithras egy folyó mellett heverő sziklából született…

Halak-víz és a Bak-szikla együttese, mintha erre az asztrológiai paradoxonra utalna! De nem csak ez. Az ábrázolásokon Mithrász szokatlan lábtartása is erre hívja fel a figyelmet. Bárki, aki egy bikát készül nyakon szúrni sohasem fogja így “megtérdelni” az áldozatát. De Mithrásznak nincs más lehetősége, hiszen a térdét, lábszárát, lábfejét is külön, hangsúlyosan meg kell mutatnia. A térd a Bak jegy, a lábszár a Vízöntő és a lábfej a Halak zodiákus jegyek megfelelései az emberi mikro zodiákusban. http://www.naput.hupont.hu/7. Ha e három ilyen hangsúlyosan jelen van egyszerre egy ábrázoláson az nagy eséllyel a vízöntő paradoxonra utal.  Szintén a hatalmas, lobogó köpönyeg is tipikus vízöntői attribútum. Egy olyan jelkép, mely a népmeséinkben és az Odüsszeiai zodiákus szerkezetében is többszörösen a vízöntő-paradoxon jelenlétére utal.

De térjünk vissza újra a bika patájának leszorítására. Ez a mozdulat megfeleltethető a Szent László templomi festménysorozat ikrek küzdelmének jelenetével, ahol a táltos királyunk jár el hasonló módon a leányrabló kunnal szemben. http://www.naput.hupont.hu/23. Ahogy a Mithrász ábrázolásokon állandó jelkép a patára taposás, úgy a Szent László küzdelmében a leányrabló kun lábára taposása is állandó és ismétlődő szimbólum. Ezek nem véletlen egyezőségek!

A hivatkozott Szent László küzdelmet Pap Gábor ikrek típusú küzdelemnek minősíti. És az Ikrek jelkép a Mithrás ábrázolásokon is többszörösen felfedezhető, ahogy már a tanulmány elején utaltam.

Talán szokatlan ez a sok Árpádkori párhuzam megemlítése, de vélhetően ezer szállal kötődnek a krónikáinkban leírtak a Mithrász kultuszhoz, mely egy önálló tanulmányt is megérne. Még egy egyezőséget érdemes így futtában megemlíteni: Bobkó Csaba hívta fel a figyelmem, a hetes szintű Mithrász beavatási szertartás és az általunk jól ismert KARD vagy KORONA választás kapcsolatára. A számunkra jól ismert I. András és Béla testvére közti utódlási konfliktusnál kínált “korona vagy kard” szimbólika eredete is mintha a Mithrász kultusz beavatási szertartására lenne visszavezethető. 

06_kep_4.jpgAmi a Miles fokozatot illeti, Tertullianus azt mondja, hogy amikor a törekvő e szintre emelkedett, felajánlottak neki egy kardot s egy koronát, hogy válasszon. Természetesen a kardot kellett választania, elutasítva a koronát, mondván: „az én koronám Mithrász”. Julius Evola

 

 

Következő oldal:

http://www.naput.hupont.hu/77

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 632
Tegnapi: 401
Heti: 1 033
Havi: 11 217
Össz.: 506 213

Látogatottság növelés
Oldal: Mithrász – Bika – Köpönyeg
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: iliász illusztráció - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »