2014. július 28.

Dobos Csanád

Toldi trilógia II.

Toldi estéje – a HOLD

I. rész

A Toldi trilógia első részénél két fő megállapítást tettünk:

- A Toldit nyugodtan tekinthetjük a János vitéz „válaszversének”.

- Mind a János vitézben, mind a Toldiban a Vénusz bolygó ciklikus mozgásához kapcsolódó számadatoknak kiemelt szerepe van. (bővebben: http://www.naput.hupont.hu/62/toldi-es-a-venusz-bolygo-iresz )

„A sumér mitológiától kezdve, a kora keresztény asztrálmítoszi gondolkodásmódban, sőt egészen a mai magyar népművészetben, templomfestészetben ez a három "bolygó" különleges módon összekapcsolódott. 

Ahogy Pap Gábor is többször hangsúlyozta az előadásaiban, a Szűzanyaság csak e kettős, a szüzesítő-HOLD és a VÉNUSZi anyaság együtteséből valósulhat meg. Ez az egyik alappillére a kereszténységnek is, a Szűz Mária tiszteletének is.

De mi a helyzet a Nappal? Ahhoz, hogy a NAP fényéből megváltó legyen, szintén a vénuszi szeretetre van szükség. Az ortodox, hagyománykövető ikon ábrázolásain Jézus és a szentek többségének kéztartása egyszerűen leírható: a Nap karakterű gyűrűsujjnak és a vénuszi tulajdonságú hüvelykujjnak kell mindig összeérnie!”

(Dobos: Szophoklész Antigóné- Napút elemzése, Halálesetek a drámában: Nap,Hold,Vénusz tulajdonságok http://www.naput.hupont.hu/11/szophoklesz-antigone-iii-tobblet-uzenetei-a )

 

  

Sumér  NAP-HOLD- VÉNUSZ együttes ábrázolása

Ez a Nap-Hold-Vénusz hármasság már a sumér időktől kezdve különös, központi szerepet tölt be az asztrálmitoszi gondolkodásban, mely nemcsak a kereszténység szimbólikájában, és a magyarországi templomok kazettás mennyezetén fedezhető fel, hanem – az ókori görög művészetekben is. Az Antigóné dráma halálesetei (http://www.naput.hupont.hu/9), az Iliászban a trójaiakat támogató olümposzi istenek kara (http://www.naput.hupont.hu/12 ), vagy éppen a 3500 éves phaisztoszi szupernaptár funkciója (http://www.naput.hupont.hu/54 ) mind-mind e hármasság meghatározó szerepére hívja fel a figyelmet.

 

Ezek, valamint a Toldi és a Vénusz bolygó közti kapcsolat beazonosítása már szinte ki is kényszeríti a további megállapításokat: Vélhetően a Toldi trilógia további két részére is hasonló szerkesztési elv érvényes, ahol a Holdnak és a Napnak van központi szerepe.

„Miután a Kisfaludy Társaság 1846. február 7-én kitűzött pályázatára Arany elkészítette a Toldit, a trilógia első részét, (mely 1847. elején meg is nyerte a pályázatot), még 1847 nyarán elkezdte írni a Toldi estéjét is. Eredetileg nem állt szándékában trilógiát írni, a folytatásra a Toldi váratlanul nagy sikere ösztönözte.”  Forrás: Wikipedia

De biztosan csak a siker ösztönözte Aranyt a Toldi folytatására? Véleményem szerint inkább valami mélyebb, belső kényszer, amit csak az asztrálmitoszi látásmóddal lehet megérteni.

Bár a cselekmény szempontjából a Toldi Szerelme követi a Toldit, mégis érdemesebb a Toldi trilógia utolsó darabját, a Toldi Estéjét megvizsgálnunk először. De nem csak rövidsége és könnyebb áttekinthetősége miatt, hanem mert Arany szinte azonnal a Toldi sikere után már nekilátott ennek a megírásához.

A Toldi estéjét, vagy pedig annak rövid történetét érdemes (akár a wikipedián) pár perc alatt átolvasni, hiszen ez nagyban megkönnyíti az elemzés megértését.

 

A Toldi estéje időrendje

Ami első olvasásra is feltűnő, az Toldi sorsának alakulása ebben a rövid 6 napos,  6 énekben elmesélt költeményben. Az elfeledett, bánatában a sírját kiásó Toldi pár órára újra ünnepelt bajnokká válik, hogy aztán már bűnőzőként és számkívetetként haldokolva a saját maga kiásott sírvermében leljen örök nyugalmat.

Ez a gyors változás már némi támpontot adhat nekünk, hisz ez a Hold egyik tulajdonsága. Ahogy a Hold naponta kétszer is képes akár 10-15 méter magas árapály jelenséget produkálni a tengerek mentén és így hatalmas változást előidézni a tengerpart élővilágában, úgy Toldi sorsában is. De a Hold égi, 28 napos ciklusában is megnyilvánul ez a gyors látványos változás. Az ÚJHOLD nem is látható minőségéből alig két hét alatt képes hatalmas kerek éjszakai világítóvá, TELIHOLDDÁ dagadni, hogy aztán alig két héttel később már a nyomát se lehessen újra lelni, ahogy az elfeledett Toldinak is.

A 6 nap „sírgödörtől sírgödörig” eseménye, is a Hold ciklikus változására utal.  

Az 1. nap akár a nem látható, újhold időszaka is lehetne. Ahogy a Hold is rejtve marad, úgy az elfeledett Toldi is a saját sírgödrében elfeledve síránkozik.

„Nagy jó uram, tréfán kivül, megkövetem,
Hogy mi sírt ásnánk most, sehogy sem hihetem.
Igaz, sírnak indult az egész formája,
Épen egy emberre van kimérve szája,
Széle, hossza megvan, s ha kiássuk mélyét,
Át-alhatja benne egy halott az éjét.”

 

Elkészült az árok. Toldi benne álla,
Kilátszott belõle õsz haja, szakálla;
Bence még a gödröt egyengette, - térden,
Hogy kapája inkább a fenékre érjen.
Toldi felnézett rá s megszólala: „Bence!”

...

Sírom ez. Kevés nap vár üresen engem -
Te, öreg barátom, te temess el engem....
Ide temess akkor s ne tégy semmi jelet,
Csak, amivel ástam, ezt az ásónyelet.”

A 2-4. nap Toldi számára a Nagyfaluból a Nagyvárosba, a dicsőségbe menetelés ideje. Ez a Dagadó Hold időszaka.

A 4. nap Toldi küzdelmének, dicsőségének és egyben a bukásának is a kezdete, ahogy a Telihold állapot is csak egy pillanatnyi állapot, amivel együtt jár a növekedés, de a csökkenés is.

A 4-6. nap az immár halott Toldi hazaútja, miútán megtapasztalta a újra a dicsőséget, népszerűséget, majd a szégyént és a megaláztatást is.  Ahogy 3 nap volt Toldi számára a Budára érkezés, úgy 3 nap a halottas kocsin a hazatérte is. Hazatérte abba a sírgödörbe, amit 6 nappal korábban már ő ásott ki önmaga számára!

Ahogy a Budára tartó útja a Növekvő Hold állapotának felelt meg, úgy a hazatérte már a csökkenő Holdé.

„Harmadnap olyankor, egy fölleges estén,
Domb emelkedett már Toldi Miklós testén,
Amelyet az õskert, bánatja jelével,
Behinte lehulló, sárga falevéllel.
Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány:
Bence volt az emlék, lába felõl állván:
Egy ásót ütött le, arra támaszkodék,
S elborítá a sírt új havával az ég.”

Biztos csak 6 nap a cselekmény? Szigorúan vett időrendben igen. De itt talán jóval többről is van szó, hisz a Toldi egyes részeinek a Nappal, Holddal és Vénusszal megfeleltetése egyfajta halhatatlanságot is biztosít. Mindenesetre a mozgásdiagram gondolkodásban, a Holddal történő megfeleltetés alapján az idő kilép a szigorúan leszámolt hatosságából. Miért is volt fontos Aranynak a sírgödör képpel kezdeni és zárni a költeményét, ha nincs többlet jelentése a sírnak? A sírgödör nemcsak Toldinak jelenti az indulást és a véget, hanem a Holdnak is, amit újhold állapotnak hívunk.

A Toldi – Vénusz bolygó párhuzam igazolásánál fontos szerepe jutott a sorszámozott részek, (a versszakok) és a költemény sorainak, valamint a szereplők számosságának is. Érdemes ezen összevetéseket itt is megejteni a Toldi estéjénél, vajon visszaigazolják e a Hold párhuzamot?

                                              

A szereplők számossága 

A pontos „létszámuk” meghatározásához érdemes csoportosítani a szereplőket:

Nevesített szereplők:

Toldi Miklós,

Bence, Toldi szolgája,

Pósafalvi János, a hírnök,

Lajos, Magyarország királya,

Gyulafi Lóránt és Gyulafi Bertalan, vitézek, az IKREK,

Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka,

valamint a 9 nevesített apród,

(akik Toldit oly mérhetetlen haragra gerjesztették).

Megemlített, de aktívan meg nem jelenő személyek:

Öreg Bence,

Toldi Lőrincné, Toldi édesanyja,

Toldi György, Miklós gonosz bátyja,

Kende Rózsa, a két Gyulafi vitéz szíve választottja.

Név nélküli szereplők:

Az olasz vitéz,

A lovagi torna hírdetője,

A kapus, Toldi budai házában,

A Toldi után siető urak szószólója.

A tömeg jelenetek alakjai:

Viadalt bámuló nép,

Bence lovát visszahúzó suhancok,

Toldi után siető urak,

A pesti nép,

Az apródok kara,

Testőrök.

 

Azaz összességében: 7+9 nevesített és 4 névtelen szereplő. továbbá 4 csak megemlített személy és 6 fajta „tömeg”. Első nekifutásra ez 30 „szereplő”. De joggal vetődhet fel a kérdés, hogy Kende Rózsát mennyire tekinthetjük szereplőnek. Nélküli viszont már csak 29 szereplőről beszélhetünk.

A XIX.századi magyar drámairodalom több remekművében Arany mint véleményező, „szakértő” közvetve is részt vett. Ezen művekben (pl Katona Bánk bán) az Ikrek karaktereket az asztrálmitoszi szemlélet alapján Pap Gábor egyetlen egy személynek tekinti. Talán jogos, ha mi is ezt tesszük most a két Gyulafi fivérrel. Így már csak 28 „fő” maradt.

28, 29, vagy éppen 30. Mindegyik a Hold mértékére utalhat.

Egy átlagos Holdnap-Hónap 30,4 nap (365/12), míg a Hold különfaja (pl: szinodikus, keringési) periódusa 27 és 29 nap között változik. Bárhogy is döntünk, a szereplők köre többszörösen is utal(hat) a Hold ciklikus mozgásának időtartalmára!

 

A Toldi estéjének versszakai

A 6 éneken belül 211 sorszámozott rész, versszak található. Továbbá, „ének az énekben” elv alapján további 24 versszakkal ellátott két ének, melyek témája a trilógia első részéből ismert Laczfi Endre dicsőítése és Toldi gúnyolása. Mi lehet a szerepe e két éneknek, pusztán csak többlet verszak és sor biztosítása, vagy annál jóval több? De tényleges gúnyolása zajlik Toldinak, vagy esetleg ennek is van asztrológiai jelentése? Erről bővebben majd a tanulmány végén, egy külön fejezetben.

De térjünk vissza Toldi estéjéhez. Két teljesen ellentétes ének ugyanazon apródok szájából, ráadásul egymást követve... Mintha ezen belső énekekek is a teliholdat idéznék meg. Laczfi Endre révén a dicsőülés, a kezdet, majd a gúnyvers kapcsán a dicsőség elkerülhetetlen elfogyását. És pont e két ének közti pillanat lehet a Telihold pillanatnyi állapota!

A Toldi estéjének verszakainak száma így, 211+24=235.

Meglepő és szokatlan számjegy, de mi köze lehet a Holdhoz? A phaisztos korong- Hold tanulmány (http://www.naput.hupont.hu/55) ismerői számára azonnal ismerős lehet ez a 235-ös számjegy.

„A Metón-ciklus csillagászati fogalom, 19 évből áll, ami után a Hold fázisa az évnek ugyanarra a napjára esik. I. e. 433 körül tette közzé Metón görög csillagász. Tőle függetlenül a babiloni csillagászatban is ismert volt.

A ciklus magyarázata, hogy 235 holdhónap hossza majdnem pontosan megegyezik 19 tropikus évvel (napév). 235 holdhónap hossza 6939,689 nap, a 19 tropikus év pedig 6939,602 nap. A két hossz közti különbség mindössze 2 óra.”    Forrás wiki

De nemcsak a Nap és a Hold alapú naptárak összehangolásánál van kiemelt szerepe a 235 holdhónapnak, hanem az asztrológia egyéb területén is, de ennek kifejtése nem része a tanulmánynak.

 

A Toldi estéje sorainak száma

Arany a költeményében ragaszkodik a 8 sor/ versszak rendhez, melytől csak a belső énekekben tér el. Így a 235 verszak 1852 sorra oszlik meg.

Itt ideje felidézni a Toldi (a trilógia első része) verssoraira tett megállapításokat, hiszen hasonló elvet fogunk követni most is, a Toldi estéjénél. Míg a Toldiban Arany tudatosan „visszavágta” néhány versszak sorainak számát, hogy ez által teremtse meg a verszakok és a sorok számosságában is a vénuszi rendet – addig a Toldi estéjében pont fordítva jár el. Nem „levág”, hanem betold. A belső énekek betoldásával éri el Arany, hogy egy újabb Hold pályaadat nyilvánuljon meg a Toldi estéjének sorszámaiban is. Azonos logika, de eltérő módszer a két Toldi műben:

Toldi 1622 sorát 2(203+203+203+202) alakba lehetett szétbontani, ahol a 203 versszaknak volt fontos szerepe.

Most, a Toldi estéjében az 1852 sort hasonló módon lehet felosztani, ahol az alap szempont a 235 verszak megjelenítése:  2(235+235+235+221).

 

A 235 érthető, hisz ez a Toldi estéje verszakainak száma, de mit keres itt a 221?

A 2x235 és 2x221 különbsége 28, azaz a HOLD alapszámértéke!

 

 Következő oldal:

http://www.naput.hupont.hu/67

 

 

Oldal: Toldi estéje - HOLD
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat