Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

„Sok bába közt elvész a gyermek” – tartja a mondás. Újra olvasva a Toldi trilógia tanulmányaim, nekem is ez az érzésem támadt. Annyi mindenről lehet olvasni ezen írásokban, hogy a NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság (mind a mondásbeli gyermek) szinte el is vész. Ezért célszerűnek tartottam egy összefoglaló tanulmányban, csak a trilógia ősi Nap-Hold-Vénusz hármasságára koncentrálva a trilógia elemzés újraszerkesztését is publikálni.

 

2015. május 16.

Dobos Csanád

Toldi trilógia és a NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság 

Arany János híres Toldi trilógiájának egyes darabjai, a soraik és a versszakjaik számával a NAP, a HOLD és a VÉNUSZ bolygó csillagászati ciklusaira utalnak, mely számszerű kapcsolatok ráadásul összhangban is vannak a költemények eseményeivel!

Toldi és a Vénusz mozgás

Toldi keletkezése szinte mindenkinek ismerős. A János vitéz ihletésére keletkezett, ami aztán nemcsak az ismertségét, hanem Petőfi barátságát is meghozta Arany számára. De mi lehet az a rejtett varázs mely Petőfit annyira magával ragadta? Talán valami hasonló kód, ami a János vitézben is megbúvik? Ezt a Petőfi és Arany kutatók régóta érzik, de vélhetően ennek legfőbb okára eddig még nem figyeltek fel:

"Arany igyekszik lépteit a másikéhoz igazítani, úgy valahogy, mint aki hagyja magát a táncba vinni. Első válaszverse tükörkép módjára igazodik Petőfiéhez; ugyanolyan terjedelmű, mint amaz, verselése is pontosan egyezik vele." [1]  

A verselés azonossága csak a formai hasonlóság, melynél van egy sokkal mélyebb szimbolikai egyezőség is, mely az égi rendhez, és azon belül is a Vénusz bolygó mozgásához kapcsolódik.

Vénusz csillag is egy majdnem szabályos pentagrammát (ötágú csillagot) ír le nyolc évente az égen.” [2]

Vénusz bolygó pentagramm mozgásának oka az 583,92 napos szinodikus periódusában rejlik. E periódus ötszöröse szinte pontosan 8 földi évnek felel meg:   583,92 x 5 = 364,95 x 8.  Továbbá a Földről nézve a Vénusz 584 nap (19 földi hónap) alatt ír le egy 8-ast a Nap körül. 

Mivel joggal tekinthetjük a Toldit a János vitéz hatására írt „válaszversnek”, ezért érdemes már a Toldi vallatása előtt megvizsgálni a János vitéz legfőbb szerkesztési adatait, a Vénusz bolygó mozgásában ismeretében:

 

János vitéz és a Vénusz bolygó:

Huszárok menetelése:

A leglátványosabb megnyilvánulása a Vénusz bolygó égi mozgásának –a huszárok menetelése Franciaföldre, mely vitathatatlan módon egy csillagformát ír le:  

jv.png„Nos hát ment a sereg, csak ment, csak mendegélt, Tatárországnak már elérte közepét; De itten reája nagy veszedelem várt: Látott érkezni sok kutyafejű tatárt...

Tatárország hegyes-völgyes tartománya Messziről nézett a seregnek utána, Mert jól bent vala már nagy Taljánországban, Rozmarínfa-erdők sötét árnyékábanItt semmi különös nem történt népünkkel, Csakhogy küszködnie kellett a hideggel... Leszálltak s hátokra vették a lovokat...

Ekképen jutottak át Lengyelországba, Lengyelek földéről pedig Indiába; Franciaország és India határos,De köztök az út nem nagyon mulatságos... Mentül beljebb érték a francia földet.”    (János Vitéz 8-10.)

„A kozmikus harmónia szép megnyilvánulásaként, ember és teremtett világ egységét sugallva az arra fogékonyaknak, a ragyogó Vénusz csillag is egy majdnem szabályos pentagrammát (ötágú csillagot) ír le nyolc évente az égen. Aligha lehet véletlen, hogy – az alkímiai transzmutációt beteljesítendő – ennek a mágikus jelnek a körvonalán kell végigmennie Kukoricza Jancsinak is, míg János vitézzé lehet.” [3]

Ez a vénuszi mozgás azonban a János Vitéz további vándorlásánál is kimutatható, melyet sajnos még az idézett Hamvas sem vett észre [4]. Nemcsak a vénuszi ötösség, hanem a vénuszi nyolcasság is jelen van János vitéz vándorlásában – ráadásul többszörösen is. Nem véletlenül a Vénusz csillagot 5 vagy éppenséggel 8 ággal ábrázolták évezredeken keresztül.

Színhelyek:

Újra vizsgálva Kukorica Jancsi sorsát, rögtön szemet szúr mindez:

   - Falujában és annak közvetlen közegében (1.) indul az elbeszélő       költemény, majd

   - a juhok elvesztése után ered útnak és érkezik el a Zsiványok tanyájára (2.),

   - onnan tovább haladva csillan meg már a napfény a huszárok kardján, akik be is fogadják maguk közé (3.).

   - Ezt követő menetelés 5 helyszínéről már szó volt (Tatár-, Talján-, Lengyelország, India, francia föld  4-8.).

Tehát Kukorica Jancsiként egy vénuszi 8-es sorozatot tölt ki a sorsa, ahogy majd János vitézként is hasonlóan:

   - Iluska halálhírét követően újra útnak indul János Vitéz a falujából, de immár, mint János vitéz. A falujából újbóli elindulása (1),

   - a fazekas sárba ragadt szekere (2),

   - a kőevő óriások (3),

   - a boszorkányok (4),

   - a temető (5),

   - az Óperenciás Tenger- révésze (6),

   - a Tündérek szigete (7), és

  - az Életvizű tó (8).

Nyolc újabb állomás. Mintha Iluska halálhírét követően, a sírról szakasztott rózsával a mellén olyan helyeken járna, ahol „még a madár sem jár”. Mintha ekkor tényleg kilépne a tér-idő szerkezetből az esemény és megkezdené a másfajta létdimenziók közötti utazását. 

Napok:

Újabb 5x8-as rendszer fedezhető fel az elbeszélő költemény napokban mért cselekményének időszerkezetében is.

 

1-4. rész: A patak parti szerelmeskedés és a juhok elvesztése, a gazda zárt kapuja, Iluskától elbúcsúzása mind az első nap eseményéhez tartozik (továbbiakban: A1-es nap)

5-6. rész: A puszta, a vakondoktúrásra hajtott fej, a vihar, a sűrű erdő, zsiványok (A2-es nap)

7. rész: Huszárokkal találkozása (A3-as nap)

 8-10. rész: A huszárok pentagram menetelése Franciaországba - melynek időtartalmáról nincs információnk.

 

11. rész: Franciaországba érkezés (B1-es nap)

12-14. rész: Csata, francia királylány megmentése, vacsora, Kukorica Jancsi élettörténete (B2-es nap)

15-16. rész: Gályára szállás, királyleány keserves sírása (B3-as nap)

17. rész: Tengeri vihar, griff madár (B4-es nap)

17-18. rész: Falujába érkezik a griff madár hátán, Iluska halálhíre (B5-es nap)

 19. rész:  vándorlása “sok Hold változás” - Újabb rész, ahol nem jelzi Petőfi közvetlenül az eltelt időtartamot.

 

19. rész: Fazekas szekere, óriás csősz (C1-es nap)

20. rész: óriások ebédje

21. rész: Sötétedés, boszorkány gyűlés, majd kivilágosodás (C1-es / C2-es nap)

22. rész: Ballagás, Sírhalomra lehajtott fej, kísértetek, hajnali kakasszó (C2-es / C3-as nap)

23. rész: Hegy teteje, révész (C3-as nap)

24. rész: Óperenciás tenger 3 hetes átszelése – Bár jelzett időtartam, de mégsem napokban mérve (hasonlóan az odüsszeuszi napút szerkezethez)

 

25. rész: Tündérország első kapuja – medvék (D1-es nap)

25. rész: Tündérország újabb kapui – oroszlánok, sárkány (D2-es nap)

26. rész: Megáll az idő. Nincs napkelte sem napnyugta, se ősz, se tél…

27. rész Tündérországba belépése, örök élet tava, Iluskával egyesülése.

Az irodalmárok is egyetértenek abban, hogy az elbeszélő költemény első (A, B) és a második fele (C, D) két különböző időszakban keletkezett - bár ennek sorrendiségéről azért megoszlanak a vélemények. [5]

Ahogy a színhelyek kapcsolatában már korábban igazoltuk az 5 és a 8-as rendezési elvet, mely a Vénusz égi mozgásához igazodik, úgy az elbeszélő költemény “napokban mért” időpontjaiban még inkább megfigyelhetjük ez a szabályosságot. Ahogy a táblázatból is látható, az elbeszélő költemény (hasonlóan az Odüsszeiához) kétfajta időrendet használ az idő múlásához. Általában a napok múlását veszi alapul az esetek többségében (ezeket jelzem A,B,C és D napokkal), de három alkalommal itt is nagyobb léptékkel ugrik a cselekmény – akár az Odüsszeiában[6].

Ezek függvényében érdemes újra megnézni János vitéz cselekményeinek idő hosszát, fokozott figyelemmel a “napokban mért idő”-re: Az A1-A3, B1-B5 napok, azaz Kukorica Jancsi első alkalommal (azaz egyszerre) megírt története 8 napot vesz igénybe. Majd a folytatása csak 3+2, azaz 5 napot. Míg a János vitéz első, eredeti része 8 nap eseményét írja le, addig a folytatás 5 napét!

 

Ahogy már szó volt róla, az öt- és a nyolcágú csillag évezredek óta az Esthajnal csillag szimbolikájának felel meg, hiszen a Vénusz 8 év alatt szinte egy szabályos ötszöget ír le az égen. Ez túl sok egybeesés a Vénusz égi mozgásának legismertebb számadataival. Ez tudatos szerkesztés a javából, ahol fő szerkesztési elv a Vénusz csillag mozgásához igazodik!

Arany ezt a csillagászati szimbolikát ismerte fel a János vitézben, majd a „válaszversében”, a Toldiban ezt tudatosan is alkalmazta, sőt el is mélyítette.

 toldi_ossz.png

Toldi és a Vénusz bolygó

Arany remekművének időrendje (hasonlóan a János vitézhez) szintén a Vénusz égi mozgásához igazodik. Pontosan 8 nap telik el a gonosz lelkű Toldi György Nagyfaluba érkezésétől Mikola cseh vitéz legyőzéséig, de ezen időszakon belül is található egy érdekes ötösség. Hasonlóan a színhelyek rendszere és a szereplők létszáma is kapcsolatban van a Vénusz ciklikus mozgásával:

Ének

Sorszámozott

Részek

NAP

Esemény

1.

14

1.

Puszta.

2.

16

 

Nagyfalu családi birtok, Toldi György érkezése,

3.

9

 

„repülő kő”.

4.

23

2.

Nádasban bujdosás.

   

3.

Harmadnapra Bence megjelenése a nádasban.

5.

16

4.

Réti farkas fészke.

6.

21

 

Farkas tetemekkel a nagyfalui szülő ház újra.

7.

13

4-6.

Pusztai vándorlás Buda felé.

   

7.

Rákosmezei temetőPest városa.

8.

15

 

Toldi György álnok terve a Király előtt.

9.

19

 

Pest újra, az elszabadult bika, vágóhídtemető újra.

10.

23

 

Bence második érkezése, öreg csapszék.

11.

20

8.

Csónak Pest-Buda között a DunánBudán fegyver vásárlás, csárda újra. Csónak a Dunán újra, majd párbaj a cseh Mikolával a szigeten.

12.

14

 

Lajos király előtt újra, az igazságosztás.

 

Összesen: 203

 

 

Toldi története 8 napban, 12 énekben 19 helyszínen és 203 sorszámmal ellátott részben játszódik le, mely adatokat érdemes részleteiben is megvizsgálni:

Színhely:

A nagyfalui pusztától Budáig 19 különböző helyen zajlik a cselekmény, melyek a táblázatban vastag betűkkel vannak kiemelve. A 19 helyszín 12+7, illetve 14+5–ös csoportokra bontható szét, melyeknek szintén vannak asztrológiai kapcsolódásai:

12 helyszín, mely közül 7 ismétlődik. A 12/7-es megbontás mintha a zodiákus égi keretrendszer és a klasszikus asztrológiában használt bolygók számára rímelne rá. 7 helyszín kétszer is ismétlődik, azaz 14 alkalommal olvashatunk róla, míg 5 helyszín csak egyszer jelenik meg a költeményben.

Az 5 ismétlődés nélkül megjelenő helyszín, mintha a 8 nap eseményének lenne méltó párja, így együtt utalnának tér-idő kapcsolatban a Vénusz bolygó szerepére.

De ez a 19-es szám ott van a Vénusz égi mozgásában is! Ahogy már említettem, az 584 nap lényegében 19 földi hónapnak felel meg, annak az időszaknak, mely időszak alatt a Vénusz bolygó egy 8-ast ír le a Nap körül.

Szereplők:

Hasonlóan a szereplők számosságában is megjelenik a Vénusz mozgás:

Toldi Miklós, béreslegények, Laczfi Endre nádor, Laczfi serege, Toldi György és annak vitézei, Toldi Lőrincné (Miklós és György édesanyja), Bence (Toldiék szolgája), a fiait sirató özvegyasszony, Lajos király, mészároslegények, pesti polgárok és végül Mikola (a cseh vitéz).

13 „szereplő”, mely önmagában még nem utal napút jellegre. De a 7 megnevesített személy már annál inkább: Toldi Miklós, Toldi György, Toldi Lőrincné, Laczfi Endre, Bence, Lajos király és Mikola. E hetes csoport, mint a dinamikus rendszer tagjai a 12 énekből álló szerkezeti váz figyelembe vételével már több, mint érdekes.

Mintha az énekek 12-es sora biztosítanák a (az állatövi) stabilitást a 7, nevesített szereplő bolygó tulajdonságaihoz, hasonlóan, ahogy ezt a napút elemzések jelentős részében megfigyelhető. De ténylegesen csak hét szereplő nevesített?  Pap Gábor a Toldi Miklós a napúton [7] előadásában hivatkozik Szendrei Jutka felvetésére, hogy „Uránusz bolygót a Toldi megírásának időszakában fedezték fel, így vélhetően ez a tény is beleszólt a darab csillagmítoszi keretrendszerébe.” Szendrei felvetését elfogadva esetleg a nem nevesített özvegyasszony lenne az Uránusz bolygó megszemélyesítője?

De nézzük tovább az Toldi és a Vénusz bolygó kapcsolatát. A 13 szereplő megoszlása további érdekességeket is rejt. 8 egyéni szereplő mellett (7 nevesített + az özvegyasszony) 5 különféle csoportos szereplőket találunk (béresek, Laczfi serege, Toldi György vitézei, mészároslegények, pesti polgárok). Ez az 5+8-as megbontás viszont már egyértelműen újra a Vénusz bolygóra utal, ahogy az énekek szerkezete is.

Énekek és az előszó:

Toldi fő szerkezeti megoszlása:12 ének, valamint egy 16 soros „előszó”. Azaz 13-as fő szerkezeti egység, mely 8+5-ös egységekre szintén felbontható. Az előszóval induló első 8 egység Toldi Miklós fizikai útját meséli Nagyfalutól-a pesti nagyvárosig. A második (az 5-ös) egység kezdeti és záró képe Lajos királyhoz köthető. Csak míg ennek az ötösségnek a kezdetekor a „rókalelkű” György áll a király előtt, addig a 12. ének végén már a megdicsőült Miklós. Ez a befejező ötösség már Miklós számára a megvilágosodás útját jelenti, innen már pontosan tudja az utat és annak módját is, hogy válhat a király lovagjává.

És ahogy Toldi számára az utolsó, befejező ötösség (5 ének) a megvilágosodás időszaka, úgy hasonlóan a János vitézben is az utolsó 5 napjának története hasonló szimbolikai funkciót tölt be. Toldi és János vitéz is az utolsó ötös egységben (ének és nap) már pontosan tudja az útját és az ahhoz vezető utat. Innentől kezdve már nem követnek el hibát, hanem haladnak a céljuk beteljesítésének útján. Míg János vitéznek ezt a pillanatot a Szekeres „útmutatása” adja meg, addig Toldi számára a gyermekeit sirató özvegyasszonnyal találkozás, valamint az édesanyja által küldött 100 arany kézhezvétele teremti meg ennek a lehetőségét. Nem véletlen ez az újabb 8+5-ös vénuszi rendszer megnyilvánulása a két költeményben.

Mindkét költeményben a hős egyszer még hazalátogat (János vitéz Franciaországból, míg Toldi Miklós a farkas tetemekkel a nádasból), hogy aztán az útjuk második részének végén (immár elnyerve az álmaikat) már soha többé ne menjenek a falujukba:

„ Mármost Toldi Györggyel lakhelyet cserélünk,
Ő Nagyfaluba megy, mi pedig itt élünk:”    
12. ének

 Toldi Miklós farkasos hazalátogatását még Pap Gábor is furcsállja, nem véletlenül „szívdöglesztő, túl írt jelenetnek” minősíti ezeket a sorokat [8]. Viszont, ha elfogadjuk, hogy a Toldi a János vitéz „válaszverse”, akkor érthető Toldi hazafordulása!

 

Versszakok és sorok száma:

A 203, sorszámmal ellátott rész (versszak) egy újabb talány a költeményben. 203-as szám magában nem sokat árul el, de ha tudjuk, hogy a 7x29-es prímszámok szorzatának felel meg, ez már figyelemre méltó. A 7-es számról, a klasszikus asztrológiában ismert bolygók számáról már eddig is többször volt szó, a 29-es számjegyről viszont csak a korábbi tanulmányokban[9]. A Hold és a Szaturnusz keringési ideje 29 napnak/évnek felel meg. Annak a két bolyongónak a keringési idejéről van szó, mely a klasszikus asztrológia szerint az univerzumunk belső és külső határát jelenti.

Míg az énekek 12-essége az univerzum fix, merev keretrendszerét biztosító állatövi rendszerre utal, addig a 203 sorszámozott rész e keretrendszeren belül ható dinamikus erő, az energiát szimbolizáló bolygók szimbolikájának feleltethető meg.

Ahogy Pap Gábor szokta az előadásaiban említeni: „E kettő rendszernek egyszerre kell megjelenni, hisz az éltető energiák nélkül nincs élet, de a zodiákus 12-esség merev keretrendszere nélkül azonban szétfolynának ezek az energiák!”

A 203 sorszámozott rész általában 8-8 sorral rendelkezik. Azonban pár érdekes kivétel mégis szemet szúró: A második ének 3., 4. és 5. részei, valamint a harmadik ének 3 része pár sorral rövidebb a többihez képest. Joggal vetődik fel a kérdés: Miért rövidültek meg ezek a részek 14 sorral? Talán ezeket a hiányzó sorokat Aranynak ki kellett vágnia, vagy pedig ezekkel a rövidítésekkel Arany egy másik asztrálmítoszi számszerűségnek kívánt megfelelni? Az utóbbit tartom valószínűnek.

Nagy a kísértés egy újabb számtani érdekesség ismertetésére, mely egy újabb számszerű kapcsolat meglétét igazolná a Vénusz bolygó és a költemény sorai között.

A Vénusz bolygó égi mozgásának (kerekítéssel korrigált) matematikai képlete: 584 x 5 = 365 x 8 (=2920).  Ahol az 584 és a 365 is felbontható 73 szorzatává: 584 = 73 x 8,    valamint   365 = 73 x 5. Így a 73 x 40 = 2920 (nap, azaz 8 év), a kulcs a Vénusz pentagram mozgásának megértéséhez, ahol a 40-es (5x8-as) számjegynek is fontos szerepe van.

A Toldi énekeiben, az előszó nélkül sorok száma: 203 x 8 – 14  =  1624 – 14  =  1610, ami szinte megegyezik 1606-tal, a 22x73 szorzatával, mely 73-as számjegyről előbb volt szó.  Elnézve a számadatot, az az érzésem, hogy tévedésből lemaradt még egy eredetileg 8 soros blokk felének visszatörlése. Talán Arany elszámolta magát? Fontos kihangsúlyozni, hogy a második énekben szereplő 3,4,5. valamint a harmadik énekben szereplő 3. részek kurta sorai nagyon is eltérnek az többi részben szigorúan vett nyolc soros rendjétől. Ráadásul ezek a sorok nem túl fontos részek a költeményben, ha valahol mégis csökkenteni kell a sorokat, akkor innen érdemes törölni, ahol nincs igazából súlya a törölt soroknak.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy Arany miért nem vonta össze ezeket a kurta 4-4 soros részeket a második énekben egy egységes 8 soros egységbe? Mert akkor a 203-as számosság sérült volna! Aranynak tényleg nem volt más lehetősége, ha a versszakok számosságában és a sorok számában is jelezni akarta a Vénusz mozgást – meg kellett törnie a 8 sor/versszak szabályt.

Elfogadva, hogy Arany János vélhetően tudatosan az 1606 sorban, azaz a 22x73-es szorzatban gondolkodott, akkor jöhet a következő kérdés: Miért pont 22?

A 73 szerepéről már szó volt, mint a Vénusz bolygó égi 8 évenkénti pentagram mozgásának alap prímszámáról (73x8=584 nap, 73x5=365 nap), de mit jelenthet a 22?  Önmagában vélhetően semmit, de ha úgy tekintem a 22-t, mint a 29 és a 7 közti különbségét – ez már figyelemre méltó!

A 7x29=203-ról már szó volt, ezért ez nem kell újra részletezni. Mindenesetre szokatlan megoldás, hogy nem csak a két számot és ezek szorzatát (7-t, 29-t), hanem a köztük lévő különbséget, az „ürességet” (a 22-t) jelzi Arany. Szokatlan, de nem ismeretlen ez a szemléletmód sem a filozófiában, sem a vallásban:

„Harminc küllő kerít egy kerékagyat,
de köztük 
üresség rejlik:
a kerék ezért használható.
Agyagból formálják az edényt,
de benne 
üresség rejlik:
az edény ezért használható.
A házon ajtót-ablakot nyitnak,
mert belül 
üresség rejlik:

a ház ezért használható.
Így hasznos a létező
és hasznot-adó a nemlétező.” [10]

Tehát Arany a Toldi versszakjaival és a sorainak számával szintén a VÉNUSZ bolygóra utal! Ez egy zseniális játék egy költeményen belül, hogy így is hozzáigazítsa a művét az égi rendhez.

De ott van az „előszó”. Mi a szerepe ennek az elkülönített, indító 16 sornak? A 12 ének és az „előszó” kapcsolatáról már szó volt, de az „előszó” további 16 sora milyen újabb égi rend kapcsolatának feleltethető meg? 1606+16=1622 sor, mely majdnem felbontható 8x203-ra, mely csak két sorral több, mint amit várnánk! (8 x 203 =1624 sor). Talán mégis rossz elgondolást követünk?

Itt érdemes egy kis kitérőt tenni és egy újabb tényt megemlíteni a János vitéz időrendjével kapcsolatban: A János vitéz égi rendjében fontos szerepe van a négy évszaknak, mely az egyes időegységekhez kapcsolódik. A NYÁR, ŐSZ, majd a tündérországi örök TAVASZ nevesítve van Petőfi elbeszélő költeményében, viszont a TÉL kifejezést hiába keressük a műben. Ez az évszak csak rejtve, a téli (Szekeres és óriás Orion) csillagképeken keresztül jelenik meg.

„A kör alakú görög színház ¾-e a nézőtérből és ¼ rész színpadból áll. A kör negyedét kitöltő színpad az egyedüli épített tere a színháznak. Ez a megosztás a Nap égi útvonalához igazodik. A mérsékelt égövön a Nap maximális útvonala az égbolt peremének ¾-ét érinti. Nyáron a Nap Észak-keleten kel fel, és Észak–Nyugaton szentül el, így az égi pályája ténylegesen az égbolt ¾-t érinti. Az égi horizont 4. negyedét sose érinti a Nap, sosincs felette, mégis a fény ere negyedre is vetül, ahogy a nézők szemei is színpadra. A színházak szertartás rendje szintén kötött volt, mely szintén a 3+1-es rendszert tükrözi vissza.” [11]

Most szinte ugyanezzel a logikával szembesülünk Arany Toldijánál is! Ne feledjük el, hogy a Toldi nagy eséllyel a János vitéz „válaszverseként” született! 

s_hay.jpgAdott a Toldi teljes (az „előszót” is tartalmazó) 1622 sora, mely kétszer bontható fel az alábbi módon:  202+203+203+203

Mintha az ókori színjátszás színházszerkezete és szertartásrendje köszönne vissza! Három azonos negyed és egy csonka negyed. Míg Petőfinél az évszakok játékában nyilvánult meg ez az ősi sajátosság, úgy Arany Toldijában a sorok számában. Szenzációs szerkesztés. Így már érthető Petőfi kirobbanó lelkesedése az ismeretlenből előbukkanó Arany János felé, hiszen csak Arany volt képes megérteni János vitéz rejtett csillagmítoszi szerkezetét, sőt érdemben reagálni is erre egy mesteri „válaszversben”!

 

Toldi estéje – a HOLD

10_145_1_k_1_3_0_0.jpgAz ősidőktől kezdve a Nap-Hold-Vénusz hármasság különös, központi szerepet tölt be az asztrálmitoszi gondolkodásban, mely nemcsak a kereszténység szimbolikájában, és a magyarországi templomok kazettás mennyezetén fedezhető fel, hanem a sumér időktől kezdve az ókori görög művészetekben is [12].

A Toldi és a Vénusz bolygó ciklikus mozgása közti kapcsolat már szinte ki is kényszeríti a további megállapításokat: Vélhetően a Toldi trilógia további két részére is hasonló szerkesztési elv érvényes, ahol a Holdnak és a Napnak van központi szerepe.

Az általánosan elfogadott nézett szerint Aranyt a Toldi váratlan nagy sikere ösztönözte a Toldi estélye megírására. Szerintem ehhez hozzájárult valami más is, valami mélyebb, belső kényszer, amit csak az asztrálmítoszi látásmóddal lehet megérteni: az ősi Nap-Hold-Vénusz hármasság keretbe foglalása.

Bár a cselekmény szempontjából a Toldi Szerelme követi a Toldit, mégis érdemesebb a Toldi trilógia utolsó darabját, a Toldi Estéjét megvizsgálnunk először. Nem csak rövidsége és könnyebb áttekinthetősége miatt, hanem mert Arany a Toldi sikere után ennek a megírásához látott neki szinte azonnal.

Az időrend:

Ami első olvasásra is feltűnő, az Toldi sorsának alakulása ebben a rövid, 6 napos,  6 énekben elmesélt költeményben. Az elfeledett, bánatában a sírját kiásó Toldi pár órára újra ünnepelt bajnokká válik, hogy aztán már bűnözőként és számkivetetként, az önön maga által kiásott sírvermében leljen örök nyugalmat.

Ez a gyors változás már némi támpontot adhat nekünk, hiszen az asztrológiában ez a Hold egyik tulajdonsága. Ahogy a Hold naponta kétszer is képes akár 10-15 méter magas árapály jelenséget produkálni a tengerek mentén és így hatalmas változást előidézni a tengerpart élővilágában, úgy Toldi sorsában is. De a Hold égi, 28 napos ciklusában is megnyilvánul ez a gyors látványos változás. Az ÚJHOLD nem is látható minőségéből alig két hét alatt képes hatalmas kerek éjszakai világítóvá, TELIHOLDDÁ dagadni, hogy aztán alig két héttel később már a nyomát se lehessen újra lelni, ahogy az elfeledett Toldinak se.

moon_in_phases2.jpgCsak 6 napot ível át Toldi estéjének „sírgödörtől sírgödörig” tartó eseménye, mely szintén a Hold ciklikus változására is utalhat.  

Az 1. nap akár a nem látható, újhold időszaka is lehetne. Ahogy a Hold is rejtve marad, úgy az elfeledett Toldi is a saját sírgödrében elfeledve siránkozik.

„Nagy jó uram, tréfán kivül, megkövetem,
Hogy mi sírt ásnánk most, sehogy sem hihetem.
Igaz, sírnak indult az egész formája,
Épen egy emberre van kimérve szája,
Széle, hossza megvan, s ha kiássuk mélyét,
Át-alhatja benne egy halott az éjét.”

Elkészült az árok. Toldi benne álla,
Kilátszott belõle õsz haja, szakálla;
Bence még a gödröt egyengette, - térden,
Hogy kapája inkább a fenékre érjen.
Toldi felnézett rá s megszólala: „Bence!” 
...

Sírom ez. Kevés nap vár üresen engem -
Te, öreg barátom, te temess el engem....
Ide temess akkor s ne tégy semmi jelet,
Csak, amivel ástam, ezt az ásónyelet.”

A 2-4. nap Toldi számára a Nagyfaluból a Nagyvárosba, a dicsőségbe menetelés ideje. Ez a Dagadó Hold időszaka.    

A 4. nap Toldi küzdelmének, dicsőségének röpke pillanata, de egyben a bukásának is a kezdete, ahogy a Telihold állapot is csak egy pillanatnyi állapot, amivel együtt jár az elfogyás megkezdődése is.

A 4-6. nap immár a halott Toldi hazaútja, miután megtapasztalta újra a dicsőséget, a népszerűséget, majd a szégyent és a megaláztatást is.  Ahogy 3 nap volt Toldi számára a Budára érkezés, úgy 3 nap a halottas kocsin a hazatérte is. Hazatérte abba a sírgödörbe, amit 6 nappal korábban ő maga ásott ki önmaga számára! Míg a Budára tartó útja a növekvő Hold állapotának felelt meg, úgy a hazatérte már a csökkenő Holdé.

„Harmadnap olyankor, egy fölleges estén,
Domb emelkedett már Toldi Miklós testén,
Amelyet az õskert, bánatja jelével,
Behinte lehulló, sárga falevéllel.
Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány:
Bence volt az emlék, lába felõl állván:
Egy ásót ütött le, arra támaszkodék,
S elborítá a sírt új havával az ég.”

Biztos csak 6 nap a cselekmény? Szigorúan vett időrendben igen. De itt talán jóval többről is van szó, hisz a Toldi egyes részeinek a Nappal, Holddal és Vénusszal megfeleltetése egyfajta halhatatlanságot is biztosít Toldinak és a trilógiának is. Mindenesetre a Holddal történő megfeleltetés alapján az idő kilép a szigorúan számolt hatosságából. Miért is volt fontos Aranynak a sírgödör képpel kezdeni és zárni a költeményét, ha nincs többlet jelentése a sírnak? A sírgödör nemcsak Toldinak jelenti az indulást és a véget, hanem a Holdnak is, amit újhold állapotnak hívunk.

Ahogy a Toldi – Vénusz bolygó párhuzam igazolásánál fontos szerepe jutott a szereplők számosságának is – úgy itt a Toldi estélyében is. Érdemes ezen összevetéseket itt is megejteni, vélhetően visszaigazolják e a Hold párhuzamot.

A pontos „létszámuk” meghatározásához érdemes csoportosítani a szereplőket:

Nevesített szereplők: Toldi Miklós, Bence -Toldi szolgája, Pósafalvi János -a hírnök, Lajos-Magyarország királya, Gyulafi Lóránt és Gyulafi Bertalan –vitézek (az IKREK), Allaghi Simon-a testőrök parancsnoka, valamint még 9 nevesített apród (akik Toldit oly mérhetetlen haragra gerjesztették). – 16 fő

Megemlített, de aktívan meg nem jelenő személyek:Öreg Bence, Toldi Lőrincné- Toldi édesanyja, Toldi György- Miklós gonosz bátyja,Kende Rózsa -a két Gyulafi vitéz szíve választottja. – 4 fő

Név nélküli szereplők:Az olasz vitéz,a lovagi torna kihirdetője,a kapus-Toldi budai házában,és a Toldi után siető urak szószólója. – 4 fő

A tömegjelenetek alakjai:a viadalt bámuló nép,Bence lovát visszahúzó suhancok,Toldi után siető urak,a pesti nép,az apródok kara és a Testőrök. – 6 fajta „tömeg”.

Azaz összességében: 7+9 nevesített és 4 névtelen szereplő, továbbá 4, csak megemlített személy és 6 fajta „tömeg”. Első nekifutásra ez 30 „szereplő”. De joggal vetődhet fel a kérdés, hogy Kende Rózsát mennyire tekinthetjük szereplőnek. Nélküle viszont már csak 29 szereplőről beszélhetünk.

A XIX. századi magyar drámairodalom több remekművében Arany, mint véleményező, „szakértő” közvetve is részt vett. Ezen művekben (pl. Katona Bánk bán) az Ikrek karaktereket az asztrál mítoszi szemlélet alapján Pap Gábor egyetlen egy személynek tekinti. Talán jogos, ha mi is ezt tesszük most a két Gyulafi fivérrel. Így már csak 28 „fő” maradt. Akkor most 28, 29, vagy éppen 30 szereplő? Bármelyik, hiszen mindegyik a Hold mértékére utalhat. Egy átlagos Holdnap - Hónap 30,4 nap (365/12), míg a Hold eltérő periódusa (pl: szinodikus keringési idő) periódusa 27 és 29 nap között változik. Bárhogy is döntünk, a szereplők köre többszörösen is utal(hat) a Hold ciklikus mozgásának időtartalmára!

A versszakok száma:

A legérdekesebb rész még visszavan: a sorok és versszakok kapcsolata. Toldinál feltételeztük, hogy Arany elszámolta magát. Ha hasonló logikát találunk itt is és a Toldi szerelmében, akkor a feltételezésünk helyénvaló. Toldi estélyének 6 énekén belül 211 sorszámozott versszak található. Továbbá, az „ének az énekben” elv alapján további 24 versszakkal ellátott két ének is, melyek témája, a trilógia első részéből ismert Laczfi Endre dicsőítése és Toldi gúnyolása. Mi lehet a szerepe e két belső éneknek, pusztán csak dicsőítés és gúnyolódás, vagy esetleg fontos szerkezeti elemek is, többlet versszak és sor biztosításához?  Két teljesen ellentétes ének ugyanazon apródok szájából, ráadásul egymást követve. Mintha ezen belső énekek is a teliholdat idéznék meg. Laczfi Endre révén a dicsőülés, majd a gúnyvers eredményeként a dicsőség elkerülhetetlen elfogyása. És a két belső ének közti pillanat lehet a Telihold pillanatnyi állapota!

A Toldi estéjének versszak száma a belső énekkel, 211+24=235. A továbbiakban ez a fontosabb számunkra. Meglepő és szokatlan számjegy, de mi köze lehet a Holdhoz? A csillagászatban a Nap és a Hold alapú naptárak összehangolásánál van kiemelt szerepe, melyre Metón ciklus néven szoktak hivatkozni: [13]

A verssorok és a versszakok száma:

Arany ebben a költeményében is ragaszkodik a 8 sor/ versszak rendhez, melytől csak a belső énekekben tér el. Így a 235 versszak 1852 sorra oszlik meg.

Itt ideje felidézni a Toldi (a trilógia első része) verssoraira tett megállapításokat, hiszen hasonló elvet fogunk követni most is, a Toldi estéjénél. Míg a Toldiban Arany tudatosan „visszavágta” néhány versszak sorainak számát, hogy ez által teremtse meg a versszakok és a sorok számosságában is a vénuszi rendet – addig a Toldi estéjében pont fordítva jár el. Nem „levág”, sorokat, hanem betold. A belső énekek betoldásával éri el Arany, hogy egy újabb Hold pályaadat nyilvánuljon meg a Toldi estéjének sorszámaiban is. Azonos logika, de eltérő módszer a két Toldi műben.

s_hay_2.jpgMíg a Toldi 1622 sorát 2x(203+203+203+202) alakba lehetett szétbontani, ahol a 203 versszaknak volt fontos szerepe. Most, a Toldi estéjében az 1852 sort hasonló módon lehet felosztani, ahol az alap szempont a 235 versszak megjelenítése:  2x(235+235+235+221).

A 235 érthető, hisz ez a Toldi estéje versszakjainak száma és kapcsolódik a Metón ciklus révén a Hold egyik különleges ciklikusságához. De mit keres itt a 221, miért éppen 221?

A 2x235 és 2x221 különbsége 28, azaz a HOLD alapszámértéke!

Ahogy Toldi esetében, úgy itt is újra szerepe van a különbségben elrejtett számadatnak!

 

Toldi szerelme – a NAP

arany_janos_balladai_dupla_oldal2.previewe.jpg„1877-ben jelent meg Greguss Ágost, a nagyhírű irodalomkritikus tanulmánya, amelyben Arany János balladáit elemezve, értelmezve kifejtette az olvasóknak, mit is akart elmondani egyik-másik balladában a nagy költő.

Amikor elmesélték Aranynak, hogy ő – Greguss szerint – voltaképp mit is gondolt, legyintett egyet, és csupán ennyit válaszolt rá:

- Gondolta a fene!” [14]

Joggal lehet felvetni, hogy az interneten található anekdotához hasonlóan én is így próbálok némi csillagászati, asztrológiai összefüggéseket belemagyarázni a Toldi trilógiába.

Hiába a meglepő csillagászati összefüggések a Toldi trilógia első két részében, mégis csak a Toldi szerelme és a Nap mozgása közötti kapcsolat kimutatása esetén mondhatjuk biztosan, hogy a Toldi esetében nem a „fene”, hanem maga Arany gondolta mindezt.

De ez nem is olyan könnyű. A gondok már a szereplők, a helyszínek összeírásával megkezdődnek, hiszen a költemény hossza, bonyolult cselekményvonala ezt megnehezíti. Ennek kigyűjtésétől én is eltekintek, ezt meghagyom más lelkes olvasónak, kutatónak.

Tehát a trilógia előző két részében a Vénusz és a Hold kapcsolat szinte adta magát, de itt a Nap már nem olyan könnyen mutatja meg magát. Az 1153 versszak, (ami ráadásul prímszám is), és a 8980 sor sok töprengést okozott, hiszen nem többszöröse semmi olyan számnak, ami a napokkal, évekkel, esetleges precessziós világkorszakokkal kapcsolatban lenne. De ahol elakad a matematika, ott segíthet a szimbolika.

A Toldi szerelme fő visszatérő szimbolikája: a látszat és a valóság szembenállása, alkalmi megtévesztések, színlelés hatalma, a látszat uralkodása – akár a Nap és Hold egymáshoz való viszonya, a Nap- és Holdfogyatkozások idején.

És erre a színlelésre épül az egész költemény. Látszat ostrom Itáliában, megjátszott leányrablás a rablók váránál, álruha, álszerepek szinte minden fontosabb szereplő részéről.

Ahogy a legyőzhetetlen Toldi is páncélt cserél az ügyetlen Tar Lőrinccel, és neki adja az erejét a viadalon, úgy jár el a Nap is esténként, és ruházza fel a fényével a sötét Holdat.

   Azt gondoltam: hátha megcserélnék veled,
Fölvenném sisakod, páncélod, fegyvered?...
Termetünk hasonló, mind lovon mind gyalog."
"Úgy de, monda Lőrinc, az én kezem balog."

Azonos termet, személycsere, a jobb-bal oldal felcserélése: Nem nehéz belátni itt a Nap –Hold kapcsolatról is szó van. A csillagászat egyik nagy rejtélye, pont e szerepcseréhez kapcsolódik. A Hold és a Nap földről tekintve azonos méretűek (a 400 szoros méretkülönbséget a 400 szoros távolság kompenzálja!), ahogy Toldi és Tar Lőrinc is! De nézzük tovább a Hold küzdelmet a Toldi szerelmében, pár versszak kiemelésével:

Felel arra Miklós: "No, azt vettem észre!
Én se' vívok jobbra, hanem csak bal kézre;
Bizd rám. Azalatt te bújj el, és légy veszteg."
Rá is bizta Lőrinc; ebbe' megegyeztek. –  (15)

A baloldalnak és a bal kéznek fontos szerepe van. Az egyiptomi mitológiában Hórusz JOBB szeme a NAPot, a sérülékeny BAL szeme pedig a HOLDat szimbolizálta.

Toldi a Tar Lőrinc színeiben áll ki,
Zöld-fehér bágyadt szín, tudja ott akárki,
Cimerén tarvarjút visel ősi vérte;
Sokszor lekárogták cimborái érte.
   De most Toldi Miklós vette maga mellé,
S Lőrincet azóta csúfolni ki merné!
Tetszett a lovagnak, hogy amazt ne bántsák:
Így fonódott köztük és ilyen barátság.  (19)

A Hold színe is bágyadt a Nap fényéhez képest. A Tar Varjú is figyelemre méltó. A Nap karakter jellegzetessége a hosszú lobogó “lángoló” haj. A “Tar”- kopasz jelző illik a Holdhoz, ahogy Tar Lőrinchez is.

De a Tar név újra megjelenik a megjátszott leányrablás történetben is:  Tarkő tetején áll hegyi-rabló vára".  Ennek szimbolikus jelentősége van, ahogy a leányrablás történetnek is.

Nagy legény volt Lőrinc, vete nagy árnyékot,
Társai csúfságból el is nevezték ott
Majd "hüvöstartónak", majd meg "lágymosónak."
Látszott minden csontja puha porcogónak.
   Ezért csak azon volt, hogy alázatoson
Toldi kegyelmébe valahogy bejusson,
S mellőle csaholjon a többire bátran,
Mint kis eb, ha érzi, hogy ő nem gazdátlan.  (20)

A Hold a hűvös és vizes bolygó. Tar csúfnevei is erre utalnak. Egyébként mi értelme lenne így csúfolni valakit, ha nem azért, hogy a Hold Tulajdonságát hangsúlyozzák!

Szemet szúró hasonlóság: Toldi Lőrinc és Tar Lőrinc keresztneveiben. Talán pont ez az egyezőség biztosítja Tarnak Toldi barátságát?

Toldi magát elsőbb teszi ügyetlennek,
lova csetlik-botlik mikor összemennek.
Bal keze a nagy fát tartani sem tudja,
Mint valamely kútgém imbolyog a rúdja;
   Vágtat amaz, vágtat, megeresztve fékét,
Toldinak erősen szegzi rúdja végét,
Toldi meg a vállán egy különöst rándít.
Nevetik Lőrincet, mint az igazándit.    (22)

Nincs írva, se festve párja lovagkönyvben,
Ahogy ez ütést ő kikerűlte könnyen,
Nehezét egyszersmind nagy emelő-fának
Lába közé ejtve Butkai lovának:
   Iramatban a ló megállani nem tud,
Míg szügyben nem éri a nagy esetlen rúd,
Akkor olyat zökken rohanó terhével,
Hogy urát tarkóján átalveti fővel.

A Hold csak a Nap valós fényét tükrözi vissza, így bár éjjel a Hold világit, mégis a Nap fényét kapjuk általa. Hiába bújt meg Toldi Tar Lőrinc páncéljában, mégis Toldi a legyőzhetetlen Toldi maradt!

De milyen, Nappal kapcsolatos csillagászati ciklus illik az 1153 versszak és a 8980 sorhoz? Ennek felismerését megnehezíti, hogy nem egy, hanem kétfajta Nap-Hold ciklus jelenik meg együttesen bennük.

-       A Nap és Hold alapú naptárak összehangolására használt Metón ciklusról már szó volt a Toldi estéje elemzésben (235 holdhónap 19 évnek felel meg). Ennek most is van szerepe.

-       A másik számunkra fontos csillagászati ciklus, a Nap- és a Holdfogyatkozások előrejelzésére alkalmazott, 18 éves Saros ciklus. Egy Saros periódus 223 szinodikus hónapból áll, ami 18 év és 11 napnak felel meg, melyről már az Odüsszeiai elemzés kapcsán szó volt (2x 3x18=108)[15].

Adott két ciklus, melyhez a Hold, Nap egymásnak „térbeli” és időbeli megfeleltetése kapcsolódik. A két alapciklus a 18 és a 19 éves ismétlődéseken alapul, ami az 1153-as prímszám felbontásához is meglepően könnyen felhasználható, ráadásul négy különféle módon:

63x18 + 1x19, 44x18 + 19x19, 25x18 + 37x19, 6x18 + 55x19

Érdekes számtani összefüggések, de mégsem elégségesek. Négy lehetséges megoldás, de melyik az igazán megfelelő? Egyik sem, vagy talán mindegyik?

De mi a helyzet a keresett 8980 sorral? A trilógia másik két részénél a sorok számát és a görög színjátszás matematikai kapcsolatát vélelmeztük. Érvényesül ez az elv most is a Toldi szerelmében? Vélhetően!

s_hay_3.jpgMost is valami, a Nap ciklikus mozgására jellemző számadatnak kell elrejtve megjelenni. És ott is van, nem is akárhogy! Tisztán, az önmaga minőségében egy olyan számjeggyel, amit mindenki ismer: 366. A Föld egy év alatt 366-szor fordul meg a tengelye körül. 366-szor, de az utolsó körét nem fejezi be, ezért is vannak a töredéknapok, és a szökőnapok. Bár a mai gyakorlat alapján az évet 365 nappal számoljuk, melyet szökőnapokkal korrigálunk, de nem volt ez mindig így. Pl. Krétán, a minószi kultúrában 366 nappal számoltak, amit viszont „negatív” szökőnappal korrigáltak.[16]

De hol van elrejtve a 366 a 8980=2x(3x1153+1031) sorok számának megbontásában? A különbségben! A csonka résznek a többi részhez képest hiányzó 122 sorában: 1153-1031. Ez a háromszoros 122 soros hiány együtt adja a 366-ot.(Meglepő, de nem szokatlan matematikai megoldás Aranytól, hiszen a korábbi két Toldi elemzésben is találkozhattunk már ilyen megoldással.)

 

Arany a Vénusz bolygó pályaadataihoz szerkesztett Toldi után, azonnal nekilát megírni a Toldi estélyét. Továbbá, a halála előtt szinte csak ezt a nagyobb formátumú alkotását fejezi be. Mintha mindkét esetben ugyanaz a kényszer hajtaná. De mi lehet ez? A Toldi trilógia sumér-magyar hagyományoknak megfelelő Vénusz-Hold-Nap hármassága miért volt annyira fontos Aranynak? Miért nem elégedett meg csak a Toldival-Vénusszal, ahogy Petőfi a János vitéz-Vénusz költeménnyel? Talán mert a Vénusz egyfajta szimbolikai megközelítés alapján a fény-hozó, a Luciferi bolygó, és Arany ettől mindenképpen el akart határolódni? Talán…

 

Összefoglaló táblázat

A Toldi trilógia versszakjainak, verssorainak kapcsolata a Vénusz – Hold - Nap pályamozgásának adataival:

 toldi_ossz1.png

toldi_ossz2.png

 


[1] Alföldy Jenő: Arany és Petőfi barátsága levélben, versben

[2] Vénusz bolygó égi mozgása – video https://www.youtube.com/watch?v=4cgQNUhtmHM

[3] Hamvas Levente Péter - Tündérasszony vitriolban

[4] Hamvas Levente Péter - Tündérasszony vitriolban - Alkímiai és rózsakeresztes vonatkozások a János vitézben tanulmánya http://hu.scribd.com/doc/97960727/Hamvas-Levente-Peter-Tunderasszony-vitriolban-Alkimiai-es-rozsakeresztes-vonatkozasok-a-Janos-vitezben

[5] Lásd Pap Gábor János vitéz előadás és Hamvas Levente Péter - Tündérasszony vitriolban

[6] Lásd Dobos: Odüsszeia Napút elemzése

[7]Pap Gábor: Toldi Miklós a napúton https://www.youtube.com/watch?v=QbsdRZjupPQ  1.59.

[8] Pap Gábor: Toldi Miklós a napúton 2 óra 29.40

[9] Lásd Dobos: Antigoné a napúton – Kreón és Iszméné kapcsolata

[10] Tao te King: Az Út és Erény könyve 11. fordította: Weörös Sándor

[11] Pap Gábor: Ókori görög színház és színjátszás.  https://www.youtube.com/watch?v=3BPKImgsG-I  31. perctől

[12] Lásd: Dobos Antigoné és Iliász napút elemzések

[13] Forrás: Wikipedia

[14] Anekdota estére – Vajon mit akart Arany János?

[15] Lásd: Dobos 108

[16] CHRISTOPHER KNIGHT ÉS ALAN BUTLER Szupercivilizáció, A történelem előtti idők szupertudománya





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 329
Tegnapi: 569
Heti: 1 586
Havi: 11 751
Össz.: 520 632

Látogatottság növelés
Oldal: Toldi trilógia NAP-HOLD-VÉNUSZ
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »