2017. február 3.

Dobos Csanád:

Jézusi halszaporítások és a vízöntő-paradoxon ikon

Az Újszövetség történetei teli vannak asztrológiai szimbólumokkal, melyeket csak nagyon nehezen vagyunk hajlandóak észrevenni. Pedig sok esetben ott vannak mellette a figyelemfelkeltő „logikai hibák” is, melyek célja nem más, mint hogy megállásra késztessen bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, mit is akart valóban üzenni nekünk ezzel Jézus vagy ő rá hivatkozó Evangélisták. De e „logikai hibák” egyben „megoldó kulcsként” is funkcionálnak, melyek megértése hasznos üzenet is számunkra. Az egyik legismertebb jézusi csoda, a kenyér és hal szaporítás, valamint az egyik legizgalmasabb ortodox templomi ikon, a Jézus megkeresztelkedése kiválóan alkalmas e kijelentés igazolására. 

 

Hal szaporítások

I. Kényér és a Hal szaporítás  

Ötezer ember megvendégelése az a csoda, melyet - egybehangzóan -, mind a négy evangélista megemlít (Mt 14,13-21), (Mk 6,30-44), (Lk 9,10-17), (Jn 6,1-14).[1] Ez már magában is meglepő, hisz nagyon kevés történetet mesének el együtt mind a négyen.

Öt kenyér és Kettő nyers Hal, 5 ezer férfi, majd 12 kosár megmaradt ételmaradék. Érdekes számadatok, melyekhez több meglepő kérdés is társulhat. Jézus miért nyers halat szaporít, miért nem megtisztított, konyhakész esetleg füstölt, grillezett halakat, melyeket azonnal el tudná fogyasztani a hatalmas embertömeg, akár egy szendvicset? A nyers hal, csak nagyon különleges körülmények között alkalmas emberi fogyasztásra, de ahhoz is meg kell előtte tisztítani, esetleg le kell pikkelyezni és ki kell belezni! Ennek ellenére a négy evangélista következetesen nyers halakról beszél, és ha erről beszélnek, akkor ideje nekünk is elgondolkozni azon, hogy mit is jelenthet ez a csoda a szimbolika nyelvén! És ezzel együtt további kérdést is érdemes megfogalmazni. Miért éppen kettő halról olvashatunk az evangélium idevágó soraiban? Mert a HALAK csillagkép (és az ehhez kapcsolódó Halak világkorszak) kettő HALAK-ból áll.

Miért pont 5ezer embert kell megetetni, miért nem százat, vagy tízezret? Az eZeR a számosságban beZáRja a számok világát. Tíz, száz, ezer… aztán már csak ismétlés van a számok neveiben. Tízezer, százezer… majd jön a millió, ami már modern fogalom. De mit zár be 5000? Az 5-öt, a HALAK világkorszakát, hisz az 5-ös számjegy a HALAK állatövi jegyhez tartozik[2] szimbolikailag. Ahhoz a HALAK világkorszakhoz, melynek végével az idő megrövidül, jön a szüret, az aratás. Ez a ZáRás korszaka, a nagy vizsgáé a szeretet elsajátításából. Ezt követően jön lép be a hatalmas idő-paradoxon, az időcsapda, amikor lenullázódik az idő, elveszti az idő a korábbi jelentőségét, funkcióját. A Halak világkorszak végével érkezünk az időszakadékhoz, annak minden tulajdonságával, melyet az vízöntő-paradoxon elmélet próbál meghatározni.

5 Kenyér, ahol az 5 már érthető, de miért épp kenyér? Mert könnyen megehető? Ráadásul miért marad 12 kosárral? 12 kerek kosárral, ahol az égöv a maga állatövi jegyeinek a számosságával adja magát. De biztos, hogy kenyérről van szó?

Az angol nyelvű bibliában egyértelműen lepényekről (2 loaves, egyes számban loaf) írnak. A poén, hogy az angol etimológiai szótár ismeretlen eredetűnek veszi a szót, de megjegyzi, hogy a régi angolban HLAF volt, az ógermánban pedig HLEIB, finnül LEIPA, észtül LEIP, a szláv nyelvekben meg HLEB és hasonlók. Ez magyarul egyértelműen LEPény, ami LAPos dolgot jelent (lepedő, lapát stb.). Ebből is látszik, mennyire hátrányban van az a művelődéstörténész vagy nyelvész, akinek fogalma sincs a magyar nyelvnek még a létezéséről sem.[3]

Tehát nagy eséllyel kenyér helyett inkább LePény- ről. LePény- LéP… Lépni kell, hisz az idő rövid az (5-ös) Halak világkorszak idején belül… Lépni kell mindenkinek, akár a HALAKhoz kapcsolódó LePény révén is.

Máté 14:13 - 21 

És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül. A sokaság pedig ezt hallva, gyalog követé őt a városokból. És kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot, és megszáná őket, és azoknak betegeit meggyógyítá. Mikor pedig estveledék, hozzá menének az ő tanítványai, mondván: Puszta hely ez, és az idő már elmúlt; bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el a falvakba és vegyenek magoknak eleséget. Jézus pedig monda nékik: Nem szükség elmenniök; adjatok nékik ti enniök. Azok pedig mondának néki: Nincsen itt, csupán öt kenyerünk és két halunk. Ő pedig monda: Hozzátok azokat ide hozzám. És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak. És mindnyájan evének, és megelégedének; és felszedék a maradék darabokat, tizenkét teli kosárral. Akik pedig ettek vala, mintegy ötezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.

Márk 6:30 - 44 

És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala. Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök. És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok. A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének. És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani. Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van: Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök. Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik? Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk. És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra. Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével. Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között. Evének azért mindnyájan, és megelégedének; És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is. A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.

Lukács 9:10-17 

Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevű városnak puszta helyére. A sokaság pedig ezt megtudván, követé őt: és ő örömmel fogadván őket, szóla nékik az Isten országáról, és a kiknek gyógyulásra volt szükségök, azokat meggyógyítá. A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettő ő hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk. Ő pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak. Mert valának ott mintegy ötezeren férfiak. Monda pedig az ő tanítványainak: Ültessétek le őket csoportokba ötvenével. És a képen cselekedének, és leülteték valamennyit. Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék. Evének azért és megelégedének mindnyájan; és felszedék a mi darabok maradtak tőlük, tizenkét kosárral.

János 6:1-13 

Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl. És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken. Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival. Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe. Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek? Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni. Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset. Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére: Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek? Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren. Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala. A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen. Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.

“A kenyér és a lepény is, búzából készül. Az meg az élet. És mikor is aratják? Augusztusban, azaz a szűzben, tehát a tengelykapcsolat megvan.” [4]

És miért kell apró csoportokba felosztani a tömeget? Csak szervezési okok miatt, vagy esetleg ennek is van némi köze a SZŰZ, feldaraboló, aprító jellegéhez?

János evangéliumában nem búza, hanem árpakenyérről szól. Miért fontos ezt ennyire kihangsúlyozni? Ez az árpa esetleg azzal az árpa szemmel van kapcsolatba, melyre az egész sumér mértan épül? (Lásd Alan Butler: Szupercivilizáció idevágó részét)[5]

„Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.”  Miért fontos minden megmaradt darab összeszedése, miért nem mehet kárba? Mert akkor az az égi rend sérülne, melyre a kosarak száma is utal?

Kérdések, melyeket érdemes megfogalmazni, még ha nem is kell egyből választ adni rájuk.

 

II.  Hal szaporítás

És itt be is fejezhetnénk e elmélkedést. Azonban van még két csoda, ahol szintén a hal meg a kenyér játssza a főszerepet. Kezdjük azzal, amit a feltámadott Jézus tesz a tanítványaival a feltámadását követően: [6]

„Ezután ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Így jelent meg: együtt voltak Simon Péter és Tamás, akit Ikernek hívtak, és Nátánaél, a galileai Kánából és Zebedeus fiai; a tanítványok közül pedig még kettő. Simon Péter így szólt hozzájuk: Elmegyek halászni. Ők erre ezt mondták: Mi is elmegyünk veled. Elindultak, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. Amikor már reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem tudták, hogy Jézus az. Jézus ekkor megkérdezte tőlük: Fiaim, nincs valami ennivalótok? Így válaszoltak neki: Nincs. Ő pedig ezt mondta nekik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok! Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt. Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett: Az Úr az! Amikor Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára vette felső ruháját, mert mezítelen volt, és belevetette magát a tengerbe. A többi tanítvány pedig a hajón jött ki, mert nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire, és kivonták a hálót a halakkal. Amint kiszálltak a partra, parazsat láttak ott, rajta halat és kenyeret. Jézus így szólt hozzájuk: Hozzatok a most fogott halakból! Simon Péter beszállt, és kivonta a partra a hálót, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal; és bár ilyen sok volt, nem szakadt el a háló. Jézus erre ezt mondta nekik: Jöjjetek, egyetek! A tanítványok közül azonban senki sem merte őt megkérdezni: ki vagy te? Tudták ugyanis, hogy az Úr ő. Jézus tehát odament, vette a kenyeret, és odaadta nekik; ugyanúgy a halat is. Ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halottak közül.” (Jn 21,1-14)

De miért pont 153 darab hal? Ennek vélhetően fontos szerepe van itt, a Szentírásban. Meglepő módon ez a „százötvenhárom” csak egyszer (!) fordul elő abban a Bibliában, ahol nyüzsögnek a számadatok. Csak egyszer, ráadásul annak is az Ószövetségi részében, miszerint Salamon népszámlálása után 153 ezer 600 idegen férfit találtak Palesztina, Dávid által meghódított és Salamon által megörökölt területén.

„Megszámláltata azért Salamon minden idegen férfit az Izráel földén, az ő atyjának, Dávidnak megszámláltatása után és találtatának százötvenháromezerhatszázan.”  Krónikák II. könyve:2:17

Kik voltak az idegenek Izrael földjén az ószövetség szerint? A nem zsidók… És kik kerülnek a hálóba – talán pont ők? Azok, akik Jézust követik, akik nem az öröklött, vagy a rájuk erőltetett zsidó hitet tekintik érvényesnek az új világkorszakban. Ne feledjük el, hogy ekkor még nem jött el Pál apostol ideje, hogy a kereszténység megváltása valóban egyetemleges legyen a zsidók számára is!

153 hal a hálóban és 153 600 „idegen”, azaz nem Zsidó. Ez meredek és meglepő számszaki kapcsolat, melyet érdemes továbbgondolni. 153 600, melyet két külön számjegynek is fel lehet fogni. A számosságban az eZeRrel ZáRódik valami, ahogy erről már szó volt a tanulmány korábbi részében. Azaz e logika alapján a 600 önmagában is egy zárt egység, ahogy a 153 is egy másiké! De mi lehet a 600 szimbolikája? A Biblia által kínált lista ennek felismeréséhez nagyon bőséges. Álljon itt csak néhány példa, azonban a teljes felsorolást érdemes egyben átolvasni e hivatkozott link alatt.[7]

„Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön.”

„És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.”  - Hatszáz ezer/ vagy ezer hatszáz? Hatszázezer ember akkoriban egy világbirodalom létszáma volt!

„És monda Mózes: Hatszáz ezer gyalogos e nép, amely között én vagyok, és te azt mondod: Húst adok nékik, és esznek egy egész hónapig?!”

 „Felkelvén azért Dávid, elméne ő és az a hatszáz ember, akik vele valának, Ákhishoz, a Máok fiához, Gáth királyához.”

„Vala pedig mértéke az aranynak, amely kezéhez jő vala Salamonnak minden esztendőben, hatszáz és hatvanhat tálentom arany.”

Mintha a 600 inkább a teremtés, az újrateremtés és a pusztítás száma lenne, mely számjegy sokkal inkább szimbolikai szerepet tölthet be, mint számszakit. És hogy mennyire ezt vélelmezhető, erre vannak utalások eltérő kulturközegben is.

„Noha e számot Püthagorasz Aphrodité képzetével társította, aki a görög mitológiában a szépség, a szerelem, a házasság és a szülés istennője volt, a hatost mégsem volt kedvelt a régiek körében. Az ókori népek mitológiáiban, vallásaiban és népszokásaiban csak elvétve bukkan fel, az egyiptomiak például egyáltalán nem is használták a hatost. Bár találunk pozitív példát is, ennek a számnak az értelmezése inkább pejoratív; a misztikus végzetet jelöli, az Apokalipszisben például hatan vannak a bűnösök, a hamis próféták.

A keleti filozófiákban már jobban elterjedt; az indek és a buddhisták szent számként tisztelték, és a térdimenziókkal: a lent, a fent, az elöl, a hátul, a jobb és a bal irányokkal azonosították. A hinduk életfelfogásában hat olyan csodás képessége van az embernek, amely megkülönbözteti ot az emlős állatoktól. Csak rá jellemző a gondolkodás, a felismerő látás, a beszéd, a cselekvés, a szeretet érzése és a szexuális kifinomultság…” [8]

De térjünk vissza inkább a bibliai idézetekhez, de most az Újszövetséghez, hisz a legismertebb 600-as utalás itt található. 666, a Jelenések könyvének fenevadjának számjegye.

„Itt van a bölcseség. Akinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.” Jelenések könyve:13:18

Míg az ószövetség lapjain tucat számmal található a 600-as számjegyre utalás, addig az Újszövetségben összesen kétszer.

„És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezer hatszáz futamatnyira.” Jelenések könyve:14:20

A 600, a 60, vagy éppen a 6 mennyire azonos, vagy mennyire különböző jelentést hordoznak szimbolikailag? Joggal feltételezhetjük, ha e három számjegy össze van rakva egy számjegybe, akkor ennek a célja vélhetően a 6-osban lévő hatások nyomatékosítása. Hisz ne feledjük el, a háromszor 6-os számjegy háromszori összevonása formailag ugyanazt eredményezi, mint a 600, 60, 6-os számjegyek összeadása. A HAT (6), tényleg HAT és valóban HATalmat ad, amire egyesek oly erősen áhítoznak!

“Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.” Jelenések könyve:17:13

 

A Kenyér és a HAL szimbolikája

Kenyér és a Hal. Láttuk kétszer is az újszövetség lapjain, de mit is jelentenek, főleg, ha így párban találhatóak? Miért van szükség a párba állításukra? Mi lehet a szimbolikai jelentésük? A kérdésre a válasz maga Jézus adja meg, csak fel kell lapozni a megfelelő idézeteket. János Evangéliumában szinte a szánkba „rágja” a lényeget pár soron belül, többször is megismételve:

„Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott alá.” –  6:41

Ez az a kenyér, amely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon. -  6:50

 Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért. -  6:51

Ez az a kenyér, amely a mennyből szállott alá; nem úgy, amint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: aki ezt a kenyeret eszi, él örökké.  - 6:58

Ha a KENYÉR maga az ÖRÖK ÉLET, de akkor mi lehet a HAL? Ha csak az asztrológia jelentését nézzük, ott a válasz. A Hal maga a HALÁL! Kényér és Hal, azaz az ÉLET és a HALÁL, mely egymástól elválaszthatatlan. És az már csak tőlünk függ, hogy a halál egyben az örök élet kezdete is legyen!

 

Hal-Halál-Hallás-hallgatás

A Hal-Halál kapcsolatról már szó volt, de hogy jön ide a hallás, hallgatás? Hivatalosan semmi kapcsolat sincs köztük. Nyelvészetileg vélhetőleg nincs, de ebben azért biztosak lehetünk?

A Jelenések könyve harmadik sora rögtön ezzel az örömhírrel indul:
„Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban; mert az idő közel van.”   János 1.3

Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek.   János 5.25

A halál állapota és a hallás nagyon is összekapcsolódik a tibeti buddhizmusban. Épp ezért a halottas háznál egy szerzetes súgja a friss halottnak hosszú napokon át a fülébe, hogy mit kell tennie, hogy kiszabaduljon az újjászületés karmatikus forgásából. Súgja, amit a HALottnak meg kell HALlania!

„A Bardo szövegét - csekély eltéréssel - Tibet minden szektája fölolvastatja a haldoklónak vagy a halott mellett… A Bardo thossgrol tisztán és érthetően a haldokló fülébe mondható, hogy lényébe a „fül ösvényén" át hatoljon be; azért egyre ismétlődően nevén szólítja a kérdé­ses személyt, ösztökéli, hogy erősen figyeljen arra, amit neki legalább három ízben, de még inkább hétszer egymás után behatóan és hangsúlyozottan ismételnek. 30 A szöveg azon a ponton szólal meg, ahol az anyagi és a szellemi test egymástól való elválása megkezdődik, azon a ponton, ahol mindenki, még olyasvalaki is, kinek szemléletében a súlypont mindenkor a mulandó testben nyugodott, megtegye a lépést, amelyet a Bardo thossgrol a „tudatprincípium áthelyezésének" nevez… A Bardo thossgrol szó szerinti jelentése: az átmeneti állapotból hallás segítségével való megszabadulás. Az átmeneti állapot alatt ama hosszú és bizonytalan táv értendő, amely a halál és a születés között létezik.” [9]

De csak a tibeti buddhizmusban? Érdemes a hall- hal(meghal) szavakat kicserélgetni egymással az evangélium soraiban, az eredmény meglepő. Erre legyen két példa:

„Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok (meghaltok), úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.” János 5.30

Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott (azaz meghalt), és tanult, én hozzám jő. – János 6.45

 

HAL-CSILLAG-Isten

Mennyire egyetemleges az ősi tudás? Mennyire van jogunk a Szentírás szimbolikájának megértéséhez Indiai egyik ősi népcsoportjának, a tamiloknak a nyelvi sajátosságain elgondolkodni? Ezt mindenki maga döntse el, azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a tamilok is vélhetően ugyanazon térségből vándoroltak India déli része felé, mint ami a mi szkíta őseinknek is fontos élettere volt.  

Hal és csillag. „A dravida nyelvekben a hal neve: mín; a proto-dravida nyelvben hasonlóan ejthették, mint a mín szót, amelynek jelentése ‘csillag’. A hasonló hangalak alapján a szó istent is jelentett (a sumér * jel kiejtése: dingir, jelentése: csillag és isten. (dingir – tenger – a mongol Tengri isten, a magyar isTEN 2. szótagja, valamint csillag tenger, tenger csillag – a földi tenger égi mása, ld. Stella Maris = Tenger Csillaga – nem-e az égi tenger csillaga?

A mín (hal) alapja a tamilban a mí = magasság – a magasság pedig a menny. A két gyök szinte azonos. A csillag csillog az égen, mint ahogy a hal csillog a tengerben. Mi is ismerjük a meny-halat.

Hal vagy csillag? A jelek között találjuk a 6-os számot (6 vonal) + a hal rajzát/jelét, ami megfelel a Plejádok régi tamil nevének: a-ru-mín = 6 hal/csillag.”[10]

Azért ne feledjük el, hogy  “amint a mennyben, úgy a földön is” elv nem a kereszténység sajátossága. Ez az elv hatja át minden kor „művészetét”, amíg az el nem szakadt a valós tudás közvetítésétől és nem tért az önmegvalósítás ördögi útjára.

 

III. Kenyér és Hal

Vissza marad még egy Hal-kenyér szaporítás csoda, amiről még szót érdemes ejteni, melyről Máté mesél az evangéliumában. Eddig 5000 kenyérről és két halról volt szó, valamint 12 kosár maradékról – és Máténál szereplő másik csoda nagyon megegyezik ezzel, bár a mennyiségek mégsem azonosak. Nem véletlen duplázásról van szó Máténál, ahogy először gondolhatnánk, hanem nagyon is tudatos megerősítésről – vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a vízöntő-paradoxon újabb fajta jelzéséről. De nemcsak ezért érdemes elolvasni ezt is, hanem Jézus hozzáfűzött gondolatai miatt is:

Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik: Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök; És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek. Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában? És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét. Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék. Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is. Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral. Valának pedig akik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.    Máté 8.1-9.

De mit is jelenthet a „négyezernek hét kenyerére”? Talán ugyanannak a rendszernek immár, a planéták szintjéről megközelítése, ahol immár a korábbi HALAK (5) helyett immár a BAK 4-es felöl ZáR, és ahol a 12 kosár (állatövi jegy helyett) immár a 7 kosár (planéták száma) a meghatározó? Nagyon úgy tűnik. És hogy a kenyér és hal darabszámának szimbolikai jelentésével szemben ne legyenek kétségeink, ehhez érdemes Jézus a 16. fejezetben leirt mondatait is elolvasni:

És hozzá menvén a farizeusok és sadduceusok, kisértvén, kérék őt, hogy mutasson nékik mennyei jelt. Ő pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég. Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok? E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele. És ott hagyván őket, elméne. És az ő tanítványai a tulsó partra menvén, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától. Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal. Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?! Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg? Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg? Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek, hogy őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától!? Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduceusok tudományától őrizkedjenek.   Máté 16.3-12

 

Az ortodox Vízöntő-paradoxon ikon

"Jelképek irányítják a világot, nem szavak, nem is szabályok." /talán Confucius/

Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, aki prédikál vala Júdea pusztájában. És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az, akiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit. Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz. Ekkor kiméne ő hozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a Jordánnak egész környéke. És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről. Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik. Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jő, erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. Akinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa. János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám? Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki. És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani. És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm. - Máté evangélium 3.1-1

Külön öröm és kaland számomra az ortodox (és főleg görög) templomok Jézus élettörténetét elmesélő ikonjai alatt elmélkedni. Az evangéliumok által elmesélt történetek ezen ikonok révén többlet jelentéssel tudnak megelevenedni. Talán az egyik legizgalmasabb ikon számomra Jézus megkeresztelkedése, mely egyértelműen magán hordja a vízöntő-paradoxon képi ismérveit. Mivel a honlapom egyi k kiemelt témája pont a vízöntő-paradoxon tetten érése, ezért is tartom fontosnak e ikon alaposabb értelmezését.

Mi is ez a Vízöntő-paradoxon, melyet e ikon ábráján is fel lehet ismerni?

„Pap Gábor gondolatával röviden így lehet jellemezni a vízöntő paradoxont: A vízöntő paradoxon alapján nincs önálló VÍZÖNTŐ világkorszak. A hiányzó Vízöntő világkorszak helyén csak egy időszakadék tátong. Azonban a vízöntői hatás mégis érvényesül, mivel a Vízöntő precesszióban ráhullámzik a szomszédos BAK és a HALAK jegyekre.  A vízöntői „szétáramlás” legszemléletesebb példája, a nyitott könyv, melynek lapjai a könyv gerincétől kiindulva hullámoznak kétfelé.”[11]

De nemcsak a „nyitott könyv” hasonlat kiváló a vízöntő-paradoxon vizuális szemléltetéséhez, hanem ez az ikon is, mely elég jelentős számban fedezhető fel a görög ortodox templomokban.  Pap Gábort idézve, Jézus megkeresztelkedésével indul el a vízöntői-ráhullámzás a Halak korszakra. És az ikonon valóban e megkeresztelkedés pillanatától indul el valami Jézus lábaitól két irányba. Egy áramlás, egy hullámzás, melyet két érdekes lény lovagol meg. A kettős HALAK jobbra, és a hurokfarkú BAK vízilény balra. De ha már a vízöntő-paradoxon ennyire fontos, akkor vélhetően e precessziós minimum/maximum tengely is jelen van az ikonon. A nagy-évköri minimum maga, a Jézus alatti vízömlés, a Vízöntő-ség. Az évkörön vele ellentétesen elhelyezkedő, a nagyévi maximum viszont Keresztelő Szent János testtartásában és a glóriákhoz való viszonyában nyilvánul meg, természetesen pont Jézus felett. Nem nehéz a Keresztelő karmozdulatban és a glóriák kapcsolatában az Oroszlán jegy szimbólumára ráismerni.

“Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” János evangélium 3.30. 

Keresztelő Szent János szavai e ikon révén többlet jelentést nyernek. E fény maximum-minimum tengely kapcsolat nemcsak a kisévi RÁK-BAK kapcsolatban érhető tetten, hanem e ikon révén immár a nagyévi precesszió maximum-minimum tengelyben is.

 

Víz és kereszt, Vízkereszt

Jézus a vízben lévő kereszten áll, melyek alól kígyók próbálnak feltekeredni. Víz és kereszt, összeolvasva – Vízkereszt. Ez nem véletlen. Legyünk bátrak igen is kapcsolatot feltételezni és találni e jelképek között!

Víz és kereszt, mely január 6-ával, a Vízkereszt napjával új életet nyer. Január 6-a, mely görögül – a „Fény napja”. Az ortodox kalendárium szerint ez karácsony napja, azaz a fény újjászületése is.  VÍZ-KERESZT – ahogy az ortodox területeken ilyenkor a pópa VíZbe dobja a KERESZTet és melyért a bátor lelkű vállalkozóknak be kell érte úszni a fagyott vízben.

Talán csak én érzek egyfajta kapcsolatot e bibliai jelenetek között, de Jézus fizikai testbe leszületése (december 25), majd ennek a naptárcsúszás miatti megismétlődése (január 6.) majd Jézusnak Krisztussá válása, azaz egyfajta „újjászületése” (Jézus megkeresztelése) mintha szimbolikailag összetartoznának – főleg ha tudjuk a bibliai események egyes napokhoz rendelése több esetben tudatos döntés volt, szimbolikai szempontok figyelembe vételével.

Csontváry és az ikonok

Csontváry festészete, sok esetben segítséget adhat az ortodox ikonok zodiákus értelmezésében. Erre már láthattunk korábban is példát az Öreg halász festménye kapcsán. Csontváry ezen festménye ugyanazt a tengelytükrözést alkalmazza, melyet a Szent Korona Pantokrátor ikonja is.[12]

Hasonló tengelytükrözés révén a Pantokrátor ikonja pillanatok alatt feltárja egyik féltve őrzött titkát, a TURUL madarat a korona csakra felett a glóriában[13], valamint az ószövetségi Mózes alakját. www.naput.hupont.hu/15

Csontváry másik, a Sétakocsikázás újholdnál Athénban festményének mértani középpontjából rajzolt kör jelölte ki a napút szerkezetet.[14] A 12 körszelet szimbolikailag kapcsolatba áll az egyes állatövi jegyekkel. www.naput.hupont.hu/45

És mintha hasonló napút logikát lehetne felfedezni a Jézus megkeresztelése ikonon is. Hogy mennyire jogos a megérzés, azt mindenki maga döntse el. A 12 körszelet beazonosítása már részben meg is történt. Alul a HALAK, VIZÖNTŐ, BAK jegyekről már szó volt. Ahogy az OROSZLÁN jegy szimbólumáról is.

A feltételezett zodiákus kör középpontját az ikon festő elég látványosan ki is hangsúlyozza, Jézus köldök pontjánál. A derék köré csavart lepel csomó pontja egyben a feltételezett zodiákus kör középpontja is.

A RÁK jegyű Keresztelő Szent János közismert Pap Gábor előadásaiból, hisz az “Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” sorokat szinte minden előadásában hallhatjuk. Keresztelő Szent János mögötti két apostol testvérpár vélhetően az IKREK párt alkot, még ha nem is genetikailag, de a test/kenyér és vér/bor misztériuma által utólag mindenkép.

BIKA és KOS. A baltával lecsonkolt fa utalhat a fanyüvésre ugyanúgy, mint a feltámadásra! E feltételezett napút logika alapján mi van, ha a lecsonkolt fa egyik ága újra feltámad, életre kap (KOS), majd lombot is hajt (BIKA).

A másik parton az angyalok törülközőt nyújtó kéztartása hasonló, mint ahogy mi is leMÉRJÜK, hogy melyik tárgy a nehezebb. Mintha a MÉRLEGelés zajlana itt, nemcsak a törülközésre kínált kendők átnyújtása. Az emberi mikro zodiákusban a Skorpió a nemi szervek területét uralja, és a feltételezett BIKA-SKOPRIÓ tengely is mintha ide mutatna az angyaloknál.

Eddig folyamatosan feltételes módban beszéltem a lehetséges zodiákus körről. Feltételes módban, mert a 12 állatjegy közül bár 10 ilyen módon megfeleltethető, de kettő jegy, a SZŰZ és a NYILAS nem igazodik semmihez. Talán csak én tévedtem, vagy pedig időközben alakult át annyira e ikon ábrázolás, hogy elvesztette e két állatövi jegyét? Hajlok arra, hogy az utóbbi történt, hisz az ikon elrendezése nagyon is ezt a logikát tükrözi vissza. Ezt támassza alá ezen ikon fajtának sokfajta ábrázolása is[15], ahol döntő többségében mégis azonos Keresztelő Szent János mozdulata és a Jézus lábától két felé szétáradó dupla Halak és hurkos Bak vízi alkalmatosság jelenléte, azaz a vízöntő-paradoxon ábrázolás.

 

Érdemes alaposabban megnézni az egyes ábrázolásokat. A harmadik ikonon a nekünk jobb oldali szikla alakja nagyon emlékeztethet minket valamire, de semmiképpen sem egy sziklára. Ez inkább egy nagy fülű nyúl, mely a Szűz jegy keleti zodiákus elnevezése is![16] Épp ott van a NYÚL, ahol a Szűz jegyet hiába kerestük az eredeti ikonon. Szikla, mint állat? Ez meglepő lehet, pedig többek között a Képes Krónika is rendszeresen él ezzel a megoldással. Elég legyen csak a Képes Krónika Szent László ikerküzdelme festményre utalni, ahol az ikerküzdelem mögötti sziklák az előttük álló ló formáját veszik fel, ezzel is többletjelentést adva a festménynek[17]. Sajnos a sziklák formája nem egységes a keresztelés ikonokon, de mégis pár percnyi hálózati szörfölést követően több ikonra is akadhatunk, ahol e szikla alakja megőrzött valamit e hosszúfülű nyúl alakjából.

De hol van a Nyilas? Látható e bármi, amit az átlóra rajzolódik ki az ikonon? Ott van, csak nem vesszük észre. Az átlóra rajzolt folyópart az angyalok lábai alatt. És ránézve a Nyilas csillagképre valóban ott az ÉGI FOLYAM, a TEJÚT fényes vonulata valamint ezzel együtt a partszakasz is!

 

Oldal: A halszaporítások és a vízöntő-paradoxon
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat