2015. október 8.

Előzmény: www.naput.hupont.hu/57

Dobos Csanád:

A minószi (krétai) falfestmények

II. rész

A bokszoló lányok és a Farkastanya

Mi késztet restaurátorokat arra, hogy a macska füléből ördög fület, a macska arcból pedig ördög fejet formázzanak? Ráadásul mindezt a legismertebb minószi falfestménnyel tegyék, melynek későbbi szimbolikai megfelelője a magyar népművészetünkben is fellelhető és melynek jelentését Pap Gábor jóvoltából szinte mindenki ismerheti már.

A sokat hivatkozott minószi (Szantorinin feltárt) „bokszolók” freskók testtartása joggal idézheti meg számunkra a Pap Gábor előadásaiból ismert dunántúli „verekedős” betyár fafaragást, melyben a betyárok éppen annyira „verekednek” egymással, mint ahogy ezen a falfestményen az állítólagos „fiúk” is „bokszolnak”.

Állítólagos „fiúkat” említek, kik valójában lányok, sőt éppenséggel várandós[1], áldott állapotban lévő fiatal asszonyok!

 

 

Hiányzó részek a A szkíta Iliász és a végítélet Odüsszeiája könyvemben olvashatók.  Pap Gábor múvészettörténész ajánlásával 3900.- Ft-os áron megvásárolható az alábbi helyeken:

Budapest, Kálvin tér környéki, 48as Egyetemi Könyvesboltban
(1085 Budapest, Baross u. 48. e-mail: 48asbolt@gmail.com)

A Győri Szkítia könyvesboltban személyesen vagy online rendelésben 

http://www.szkitiagyor.hu/01/products.php/szkita_iliasz_dobos_csanad?fbclid=IwAR1R3z-moAkcUOSni2FXrfettYjyqRkM0x8ei4D6vvv_X0Csvr5IZ8jAO6M

 

 

 

 

    

 

 

 macska fül helyett immár ördög szarvnak  

 

Kiegészítések:

2015. október 10.   Alig két nap alatt több kritikát is kaptam a tanulmányra. Csak két ízelítő ezek közül:

"Az Ikrek csillagképet - mint ahogy a többit is csak egyféle képen lehet össze kötni. Különben már nem lesz Ikrek" - A gond, hogy erről a szabályról még a csillagtérkép rajzolók sem tudtak.

"A balra a két egymást orrba nyomó hölgyemény - avagy férfiú, üsse kő - között hol a kápolna? ott csak egy amorf bacilus látszik." EZ már egy lényegre törő kérdés volt, melyben sok igazság rejlik. Épp ezért érdemes erre egy kicsit bővebben kitérni. 

Nem azt állítom, hogy ugyanaz a „verekedős” és a „bokszolós” ábra, hanem, hogy ugyanolyan logika hatja át őket. És talán ezt a lényeges különbséget nem akarják a kritikus hangok tudomásul venni. A két alkotás keletkezése között legalább háromezer év telt el és gyökereiben azonos, de mégis eltérő kulturális, vallási háttér hatja át őket. A meglepő hasonlóságok ellenére a kettő között hatalmas különbség van. Pont ezért nem várom el, hogy függőleges legyen a lányok testtartása. Ettől függetlenül a tévedésem lehetősége fenn áll, amivel számolok is. Aki templomot, szilárd falazatú épületformát keres a lányok között, annak tényleg igaza van – a kettő nem ugyanaz. De aki veszi a fáradságot, hogy kicsit mélyebben körbejárja a témát, esetleg figyelmesen elolvassa az írásom, azoknak már nem az a kardinális kérdés, hogy mennyire egyenes a lányok testtartása.

De nézzük sorban mit lehet erről a minószi falfestményről állítani:  Az IKREK csillagképpel megfeleltethető és IKREK küzdelmet ábrázol. Továbbá vallási témája van és, hogy a restaurálási munkálatoknál súlyos tévedéseket ejtettek. Szintén kimondható, hogy a „verekedős betyár” alkotással nagyfokú a hasonlósága, és nemcsak az Iker küzdelem kategóriája révén. 
Ahol a betyároknál csillag van, ott pörög a bot is a táncban, és ugyanott található a lányok kézfeje is. Azok a kézfejek, melyek vélhetően sokkal fontosabb infót hordoznak, mint amit láthatunk a rekonstruált freskón. És még egyszer kihangsúlyozom, hogy ezek a kézfejek elhelyezkedése igazodik a csillagok pozíciójához a faragáson. A falfestményen a bokszkesztyű kiegészítések tudatlanság és vélhetően tudatos torzítás eredményei. Ott valami másnak kellett lenniük, melyek akár a fa faragás csillag formáival hasonló szimbolikai funkciót tölhettek be.
Bár nem kizárt, hogy tévedek - de a művészetben nemcsak a művésznek, hanem a művek értelmezőinek is szabad keze van. Mindegyikünknek mást mondanak, másképp szólnak hozzánk. A lelkem mélyén azt érzem, hogy a két alkotást, a köztük eltelt 3000 év ellenére is ugyanaz a szellemiség hatotta át.  

Csontváry Zarndoklás a cédrushoz festményén a szüzek közötti tér formálódik a korábbi szabványos merev azonosból, és válik amorf formává, hogy végül a tanító alakját adja ki egy mozdulat pillanatára. Mely aztán már fel is oldódik a következő szűz pár mozdulatában. Ott egy térbeli táncot ábrázol Csontváry , ahol azonban az idő is megjelenik a zodiákus jegyek jelzésével. Az ottani amorf formáknak felvezető szerepe van, a tanítóhoz. Mi van ha a minószi falfestmény is felvezető valami máshoz? Ezt annak tükrében merem felvetni,hogy olyan specifikus témák lelhetők fel a minószi tárgyi emlékeken, melyek a mi szerves kultúránk sajátosságai. A kígyót vérével tápláló „pelikán” madár, vagy a madár hátából kinövő ág, sőt az érett búzakalász forma szarv, a manicheista fénymag, mely egyértelműen kapcsolódik az európai központi mithrász ábrázolások logikájához. És a sor még folytatható… Ha ezeknél az egyezőség fennáll és könnyen felismerhető, akkor mi ez a heves tiltakozás, hogy még véletlenül sem lehet kapcsolat az IKREK "bokszolók" és az IKREK "betyárok" ábrázolás között. Ettől függetlenül az első kérdés továbbra is ott van: „Mi késztet restaurátorokat arra, hogy a macska füléből ördög fület, a macska arcból pedig ördög fejet formázzanak?” – inkább tűnődjünk el közösen ezekről a részről már a további bokszoló-betyár hitvita helyett.

2015. október 11-13.

Macska fejű, fedetlen keblű amazonok IKER küzdelme. Ott a keresztezett láb és a hátrafeszített kar is. A meglepő egyezőségek alapján merjünk kapcsolatot keresni a minószi bokszolók vagy éppen a Szent László küzdelmek ábrázolásával! [27]

A hivatalos „indogermán” álláspont e képről, hogy egymást lemészároló amazonok. De alaposabban megnézve a szobrot, kimondhatjuk, hogy a teljesen mást ábrázol. Nem kard, ami beleszúródik a másik lány testébe. Ez inkább kendő, mely a másik derekára simul! A rásimuló kendő anyaga egyértelműen megfigyelhető. Bár nem látni a „kardot tartó” macskafejű lány másik kezét, de vélhetően az sem érinti meg közvetlenül a másik testét, hiszen ehhez képest túlzottan hátul van a könyöke. Ahhoz, hogy meg tudja érinteni a másik testét, a macskafejű leány könyökének kéne jelentősen eltávolodni a saját testétől, vagy az alkarjának kéne abnormálisan hosszúnak lenni. Vélhetően egyik sem igaz. Ahogy a minószi „bokszoló fiúk” sem verekednek, úgy ezek az amazonok sem mészárolják le egymást karddal, hanem mindkét ábrázoláson táncolnak. 
További egyezősége ennek a szobornak a minószi falfestménnyel: Mindkettőn lányok láthatók, kik közül legalább az egyiknek látványosan macska arca van. További jellegzetesség a két karok pozíciója. Míg az egyik kar a másik feje irányában nyúlik, addig a másik érdekes módon van hátrafeszítve. 
Míg a minószi „bokszolós” falfestményen a karok (macska esetében mellső lábak) kereszteződnek, úgy ezen a szobron a lábak teszik ugyanezt. Ez viszont pontosan megegyezik a Szent László kun küzdelmének ábrázolás módjával. És itt érdemes azért elgondolkozni. Ha a Szent László küzdelmet IKREK küzdelemnek minősítjük, ahogy a betyár küzdelmet is a minószi ábrázolással együtt (elfogadva Pap Gábor kitűnő megállapításait), úgy vélhetően ezt a szobrot is annak lehet tekinteni. Azaz adott négy ábrázolás, időrendileg: a minószi „bokszolás”, ez az amazon „kardszúrás”, a Szent László küzdelme a kunnal ábrázolások és a „verekedős betyár” faragvány. Ha mindegyik nemcsak magában hordozza az IKREK típusú ábrázolások sajátosságait, hanem még egyes, nagyon is sajátságos részleteiben is igazodnak egymáshoz, akkor van e jogunk kijelenteni, hogy a legkorábbi és a legújabb IKREK típusú ábrázolásnak nincs köze egymáshoz?

 

A farkastanya

Arany László meséje bár közvetlenül nem kapcsolódik az előző témához, de mégis ide helyeztem – hiszen ugyanazt az asztrológiai gondolkodást követi, mely a bokszoló lányok és a betyár faragás esetében is felismerhető.

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca: - Hova mégy, tojás koma? - Megyek világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Mennek, mendegélnek, előtalálnak egy kakast. - Hova mentek, ruca koma? - Megyünk világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt. - Hova mentek, kakas koma? - Megyünk világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy rákot. - Hova mentek, tű koma? - Megyünk világgá. - Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt. Mentek aztán, mendegéltek, egyszer rájuk esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepébe, az ökör meg a pitvarba. Egyszer jön ám haza a tizenkét farkas, akiké a kis ház volt. A legöregebb már messziről elkezdett kiabálni: - Phü-phü, de idegen szagot érzek, ki mer bemenni?! Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög van is odabent, nem fél ő semmitől. Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni; akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkant; szaladt a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával; azután szaladt a törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg; nagy ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba; amint szaladt kifelé, az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte. Erre elkezdett ordítani, mint a fába esett féreg; szaladt a többi farkashoz. - Jaj, fussunk, fussunk! Égszakadás, földindulás! Valamennyi ördög mind odabent van! Nyúlok a hamuba, meglőnek puskával. Szaladok dézsához, megvágnak ollóval. Kapkodok kendőhöz, banya szúr tűjével. Futok ajtó mellé, kilöknek lapáttal. Szaladok pitvarba, vesznek vasvillára! Egy kiált: Hep-hep-hep! Más ordít: Add feljebb! Akkor nagyot estem, bezzeg jaj volt nekem! Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.

Első ránézésre a szkíta ötelemű rendszer juthat az eszünkbe, ahol "Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepébe, az ökör meg a pitvarba."  

Sorban jelenik meg a négy alapelem: a Tűz-elem (a hamu), a  Levegő-elem (a kandalló teteje), a Víz-elem (a dézsa víz), és a Föld-elem (beleszúródás a szilárd anyagba, a törülközőbe). De megjelenik két másik elem is, mely a manicheista, szkíta zodiákus logika legfőbb sajátosságai: a SZERvező-ELEM, a SZERELEM, és a különleges tulajdonsággal bíró „nulladik, elemi minőség”. Az a Szer-elem, mely a NYILAS (ló) jegytől indul és az égi rendszerben középen köti össze az előző elemi rendszereket egészen az Ikrek csillagképig. Lényegében a tejúttal megegyező élet-tengelyről van szó. De a szkíta rendszer alkalmaz még egy különleges fokozatot, a „nulladik, elemi szintet is”, mely a Rák-Bika tengelyt alkotja az IKREK jegy közvetlen szomszédságában, „pitvarában”. A mese nem bikát, hanem annak kiherélt változatát, az ökröt idézi meg, mely a Bika jeggyel együtt két oldalról fogja közre az Ikrek csillagképet. Az ökör bár a Rák jegyhez kapcsolódik, mégis a „genetikai” kapcsolata révén a BIKA jeggyel, egy közös elemi szintet is megjelenít, melyet a mese logikája ki is használ hasonlóan, ahogy a tanulmány első felében tárgyalt minószi „bokszoló fiúk” falfestmény ábrázolás is.

A Hét (égi)vándor a klasszikus asztrológia „bolyongó csillag”-aira, a bolygókra utal. Mielőtt egyesével beazonosítanánk őket, érdemes pár gondolatot előzetesen megfogalmazni velük kapcsolatban.
A TOJÁS - világtojás adja magát, de a formája alapján akár a Föld is lehet, a színe alapján viszont még a Nap is. A Ruca-azaz kacsa egyből eszünkbe juttathatja a „Kacsalábon forgó palotákat” épp úgy, akár a fonók hangulatát. Kacsa a népmeséinkben valami olyanhoz társul, ami forog. Nem véletlenül a tündérlányok is fejükön átbucskázva válnak kacsává és a ruhájukat elcsenő királyfit labdává változtatással és éktelen nagy pörgetéssel büntetik meg. Vélhetően a kacsa nem állandó, hanem változó jegy, méghozzá tengelyforgások alsó foka, éppen ezért a guzsalynak is több esetben kacsalába volt. A forgáshoz, pörgetéshez általában kell egy függőleges tengely (ahogy a guzsalynak is, melyre a fonalat fel lehet tekerni), amely általában TŰ alakban is végződik.

A mese a tojással indít, melynek cél nélküli sodródása, gurulása a rucával és a tűvel történt találkozása után nyer csak értelmet. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a rendezetlen mozgása, az első útitársakkal találkozása után hirtelen rendezetté válik. Kacsa-ruca a tengelymozgás talpa, míg a TŰ a teteje. Azonban a kacsa talptól a tűhegyig át kell haladni egyéb zodiákus jegyeken is. A mese a kakast emeli ki, mely a HALAK zodiákus jegy keleti megfelelője és egyben a mi világkorszakunk keleti szimbóluma is. (Ennek a fajta szemléletnek vannak analóg példái is, melyeket ismerünk, csak éppenséggel nem tudjuk e rendszerben értelmezni. Ilyen például Leonardo utolsó vacsorája is, ahol a Halak precessziós korszakot megszemélyesítő apostol lába, az egyetlen látható lábfej [25].)
Ezt követően találkoznak az útitársak immár a Rákkal, a nyári napfordulóval, a fény maximum időpontjával. E találkozás alapján vélelmezhető, hogy a Ruca a Bak jegyhez, a sötétség maximumhoz kapcsolódik. Azaz a kisévi fény/sötétség kapcsolat határozza meg a, forgástengely (guzsaly) irányultságát. De egy másik zodiákus kereszt is megjelenik a mesében, maga a tejút, mely a Nyilastól az Ikrekig tart - és ehhez kapcsolódik az újabb két útitárs is. A ló és az ökör, ahogy erről már korábban szó volt. A Nyilas jelzése egyértelmű a Ló megnevezésével, míg az Ikrek jegy az Ökör személyében van elbújtatva. Mivel az Ökör a Bika herélt változata ezért a Rák jeggyel (melynek az Ökör a keleti holdháza) együtt a Bika jegy is jelen van.  És e két csillagkép között található az Ikrek kaput (vagy éppen házikót) formáló csillagképe. Bármi szokatlan e elrejtett logika, mégis elmondható, hogy akár a távol keleti festészet, de még Csontváry is alkalmazta ezt a szemléletet – lásd az életfát érintett szüzek táncát az előző tanulmányban.
A kis ház égi pozícionálása után oda érkeztünk, hogy „Ki-ki lefeküdt a maga helyére”. Azaz oda, ahonnan elindult a mese elemzés, az 5 plusz 1-es szkíta rendszer sajátosságához, mely a Szer-elem erejével fejti ki hatását.

A 7 égi utazó az alábbi bolygó tulajdonságoknak felel meg, melyek pontosításához csak az egyes zodiákus jegyek kapcsolatát kell megnézni az adott bolygókkal[26]:

-       A TOJÁS, maga a NAP, melynek sárgája csak a héj robbanása után tűnik elő.

-       A Tű, a boszorkány, a varrás szavak, a "banya szúr tűjével", immár a SZŰZ jegyhez köthető, ahol a MERKÚRnak van fontos szerepe, hisz ő van ebben a jegyben erőben és otthon is.

-       Az ÖKÖR-Rák jegyben bár a VÉNUSZ sem erőben sem otthon sincs, mégis a jézusi és anyai szeretet révén ide kapcsolható.

-       A KAKAS-nak hasonlóan itt sem a keleti zodiákus rendben elfoglalt helye számit, hanem a harciassága – ezért ez a MARS.

-       A LÓ-Nyilas jegyben van a JUPITER otthona, ezért a LÓ-Jupiter kapcsolat adja magát.

-       A RUCA-kacsa-láb, a forgástengely alapja. Akár a fény-sötétség kapcsolat, akár a precessziós tengely szemlélet alapján, de mindenképpen a Szaturnusz köthető ide.

-       És maradt a RÁK-Rák-HOLD, mely viszont ténylegesen otthon van a Rák jegyben és mely az apály-dagályok fő okozója is.

Általában a szokatlan mesei elemeknek külön szerepük lehet, ezért érdemes rájuk koncentrálni. Ebben a mesében az egyik ilyen, hogy két bolygó együtt kerül megemlítésre a házban elfoglalt helyük alapján:
„Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni;”
A ruca/SZATURNUSZ és a kakas/MARS csak a Skorpió és a Bak jegyben vannak együtt. Abban a Skorpióban, mely csillagkép mögött zajlott le ez ősrobbanás. Újra olvasva a farkasok traumáját, ez akár az ősrobbanás leírása is lehetne. Nézzük sorra mi is történik a Farkassal miután a gyújtófát kereste. Először is az ősrobbanás a hanghatása döbbenti le, majd a Nap jelenik meg számára a tojás durranással, aztán a rák csípése már a HOLD létrejöttét, jelenlétét jelzi. Ezt követi a FÖLDi elemű TŰ aktív szerepe. Ekkor már stabilizálódott a Föld mozgása az univerzum keletkezésének logikájában, de még nincs rajta élet. Az életet maga az élettengely, a tejút szimbolizálja, Nyilas karakterű Ló rúgásával. „a ló rúgja oldalba… az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára és az udvar közepére lökte”. Ez elég beszédes leírás, hisz a Tejút élettengely a Nyilas hátsó lábától tart az ÖKÖR (Rák csillagkép) és a Bika csillagkép szarvai között egészen az Ikrek csillagképig. Végül a szarvak az udvar, a kerek égi udvar, azaz a csillagos ég közepére lökik a farkast.

Ideje itt most újra megállni két tényről beszélni. Az univerzum, a földi élet születéséről és a Hold szerepéről. Bár ez nem szerves része a mese elemzésnek, mégis elkerülhetetlen a mese logikájának megértéséhez.
Arról a Holdról van szó, mely kiegyensúlyozza a guruló Földet, és normális, az élet számára is elfogadható tengelymozgást biztosit neki. A Hold nélkül a Föld csak folytatná az őrült gördülését, az élet esélye nélkül. Arról a Holdról van szó, melynek kőzete idősebb, mint a Földünk kőzete! Arról a Holdról van szó, mely a Nappal "azonos" méretű és olyan pályán tartózkodik, mely ellent mond a fizika törvényének, ráadásul mindig csak ugyanazon felét mutatja nekünk. Arról a Holdról van szó, mely nem tömör kő, hanem inkább vízzel rendelkező üreges planéta. És a Hold egyéb szokatlan dolgait most ne is részletezzük. És e mesében a Hold rögtön az ősrobbanás után, a Föld kialakulása előtt kerül „megemlítésre”!

A 12 farkas fontos szereplője a mesének, de eddig még nem volt szó róluk. Kik is ők? 12-en vannak, de mégis egy válik szenvedőjévé és egyben főszereplőjévé a mesének. A szimbolikájának megértéséhez a ”felkapta a szarvára és az udvar közepére lökte” mondat jó kiindulási támpont lehet számunkra. Ami egyből látszik, hogy ez az idézet nem illik sem a világkorszak, sem a keleti zodikus jegynek megfeleltetés gondolatmenetéhez. Itt valami másról lehet szó. A kiöklelő szarvak elég beszédesek, főleg azok számára. akik téli estéken fel is néznek a csillagokra, ahogy az őseink tették minden este. És ugyanez mondható el a Rák csillagkép Y alakjáról is, melynek szintén látható „szarvai vannak”.
Adott két csillagkép szinte ugyanazon névvel: Lupus és a Lepus. A Farkas (LUPUS) csillagkép a Skorpió és a Mérleg csillagképek alatt helyezkedik el, azaz csak a nyári hónapokban látható, ráadásul csak Európa déli részeitől délebbre. És adott a másik, a LEPUS (Nyúl csillagkép), amely az őseink számára legfontosabb csillagkép közvetlen közelében helyezkedik el, az Orion/Nimród égi vadász lába alatt, a Nagy kutya csillagképet is magába foglaló Szíriusz mellett közvetlenül. És az Y formájú RÁK (ÖKÖR) csillagkép „szarvai” tényleg a Nagy Kutya és a Nyúl (LEPUS) felé irányulnak, mintha tényleg ezek a „szarvak” lökték volna az udvar közepére a FARKASt. A kutya és a farkas közös őse a Canis Lupus, mely Kis- és Nagykutya alakban tényleg ott kíséri Orion/Nimródot, a vadászt az égi útján és nem is akárhogy. A Nagy Kutya vezércsillaga az égbolt legfényesebb csillaga, a SZIRIUSZ, mely tényleg közel egy vonalban helyezkedik el a Rák csillagkép Y formájának egyik szárával. Akkor esetleg az égi farkastanya a Szíriusz csillaghoz is kapcsolódhat? Szerintem igen, de ezt már döntse el minden mese olvasó…

 

Kapcsolódó tanulmány:

-       TIMARU-KAST SÁNDOR: KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK  http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/keltmaaa.htm        

További népmese elemzések:

-       Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése www.naput.hupont.hu/17

-       Grimm: A békakirály és Benedek Elek: BÉKA-KIRÁLYKISASSZONY www.naput.hupont.hu/92

-       Az égig érő paszuly www.naput.hupont.hu/34

 

Észrevételek:

Jolika Weigel 2015. október

Ha nem lenne a restaurált rész, akkor azt gondolnám, hogy olyan csukló, vagy inkább alkarvédő van rajtuk, mint amilyen az indiánokon, vagy épp hennával volt kifestve a kezük. Az 1.40. percnél a kék ruhás hölgynek piros gyöngyökből van valamilyen dísz a kezén... olyan, mintha bokszkesztyű lenne.

Csak szeretném figyelmedbe ajánlani ezt az indus - völgyi kultúrához tartozó régészeti emléket. Nézd a középső alakot, annak a kéz és testtartását és magát a tigrist. mintha boxolna. Szóval nem figyelmetlenség restaurálási hiba. Nekem csak a mozdulatok, a kéz és testtartás szúrt szemet. A középső alak, vagy épp isten hasonló testtartása, a test íve is olyan, mint a jobb oldali eltolt arcú lányé, aki ugye macska, vagy oroszlán. Ezen a pecsétlenyomaton a jobb oldali tigris pont olyan kéz és testtartással bír, mint a baloldali lány. De ha ez van, akkor hol a harmadik szereplő a képről, és valóban miért kellett meghamisítani.

 

D.Cs.  2015. október    

Érdekes párhuzam, mely a Sumér, mezopotámiai leleteken is szintén megvan! Abban nem vagyok biztos, hogy Szantorinin volt-e harmadik személy, de ha lehagyjuk az egyik oroszlánt erről az ábrázolásról, akkor a mozdulatok nagyon emlékeztethetnek minket a "bokszoló fiúkra".

 

Oldal: A bokszoló lányok és a Farkastanya
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat