2014. november 3.

Előzmény: http://www.naput.hupont.hu/71

 

Dobos Csanád

Künde-Gyula-Harka, mint a NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság és a

kitalált Bulcsú

 

Még az EMESE tanulmány írásakor akadtam Baranyi Tibor Imre: A magyarság szellemi küldetése tanulmányának ezen soraira:

A honfoglaló magyarság néhány jellegzetessége szintén nagyon ősi tradicionális vonatkozásokat mutat. Maga a hármas vezetés – az árpád (kagánvagyis ’király’), a horka és a gyula – eredete ugyanazokra a rangokra és őselvekre látszik visszanyúlni, amelyeket ’világpapkirályként’(brahmatma), ’világpapként’ (mahatma) s ’világkirályként’ (mahapga) ismerünk az ind-hindu szellemi hagyományból. A vérszövetséget kötő törzsek hetes száma, pontosabban a hat plusz egy vezértörzs, szintén a legősibb szimbolikát hordozza, arra a teljességre utalva, amelyet többek között a térben a hat irány, valamint a központi hetedik régió, a nem térbeli centrum jelképez. De a pozitívumokat kiemelve, említhetnénk itt többek között magát a turul szimbólumot, az íj mint legősibb “édeni”, királyi fegyver kultuszát, a napkultuszt, a fehér ló áldozást, a pajzsraemelést vagy sok tekintetben a legutóbbi időkig fennmaradt csodálatos rituális táncot, zenét és éneklést, valamint számtalan elemet és adalékot, amelyek egy túlnyomórészt ksatriya vagyis harcos-lovagi tan és rítusrendszer meglétét bizonyítják.... A harcos–katonai életforma, a metafizikai őselvek által létrehívott kasztrendszerben a ksatriya-kasztnak felel meg. A ksatriya a szellemi kasztot követően elsősorban a szoláris minőséggel, a Nap-szerűséggel áll összefüggésben; a Nap-mitológiát látszik alátámasztani többek között az a tény, amikor a honfoglaló magyarok halottaik arcát kelet felé, a felkelő Nap irányába fordították.

A hármas vezetés és a hét törzsszövetség azonnal a Mithrász kultuszt idézte meg számomra. Ez nem lehet véletlen! A 7 törzsszövetség nemcsak a klasszikus asztrológiában ismert hét „bolygó”, hanem a Mithrász beavatás fokozatainak is megfelelhet. A Kende-Horka-Gyula hármasság pedig már egyértelműen arra a Nap-Hold-Vénusz hármasságra utal, amelyre minden egyes Mithrász tanulmányomban rendszeresen kitérek. A hindu megfeleltetés is érthető, hiszen a Mithrász bika küzdelmének patára lépése, pont csak a hindu-budhista hagyományok ismeretében voltak értelmezhetők. De vizsgáljuk meg továbbiakban tételesen a Kende-Gyula-Horka hármasság égi szimbólikáját. Herényi István (Padányi Viktor idézve) a Bulcsu Horka http://www.vasiszemle.t-online.hu/2001/02/herenyi.htm tanulmányában ez található:

A három méltóságnév etimológiája a törökből fejthető meg. Györffy szerint a kündü, künde méltóság török eredetéhez nem fér kétség. A szóban a török kün, a nap jelentésű szó rejtezhet.⁵ A gyula jelentése: fáklya (az ótörökből). A horka etimológiája eddig ismeretlen. Nem zárható azonban ki, hogy a két fényt jelentő méltóságnév mellett a horka, harka a török harikára vezethető vissza. Jelentése: csodálatos, csoda.

A KÜNDŰ méltóságnév és a NAP kapcsolatát Györffy már évtizedekkel korábban igazolta, tehát elfogadott része a hivatalos történetszemléletnek. Tehát a KÜNDŰ-NAP kapcsolat elfogadott.

A fáklya-Hold kapcsolatra már A nagyharsányi másik fibula írásomban utaltam: „A fáklya azonban korlátozott fénnyel bír, ahogy a Hold is”. A GYULA-FÁKLYA és a FÁKLYA-HOLD megfeleltetésből következhet a GYULA-HOLD minőség is, melyet Pap Gábor a Képes Krónika előadásában egy mondattal szintén igazol, de erről majd még később bővebben.

De nézzük tovább, mi is a helyzet a harmadik méltóságnévvel, a Horka megnevezéssel. A VÉNUSZ karakter szintén fellelhető-e benne? Az általam már többször is említett Pap Gábor gondolat újból hasznos lehet számunkra:

A Szűzanyaság csak e kettős, a szüzesítő-HOLD és a VÉNUSZi anyaság együtteséből valósulhat meg. Ez az egyik alappillére a kereszténységnek is, a Szűz Mária tiszteletének is. De mi a helyzet a Nappal? Ahhoz, hogy a NAP fényéből megváltó legyen, szintén a vénuszi szeretetre van szükség. Az ortodox, hagyománykövető ikon ábrázolásain Jézus és a szentek többségének kéztartása egyszerűen leírható: a Nap karakterű gyűrűsujjnak és a vénuszi tulajdonságú hüvelykujjnak kell mindig összeérnie!
NAP, HOLD, Csipkerózsika http://www.naput.hupont.hu/71

Mintha Horka lenne az a CSODA, mely magasabb dimenzióba képes emelni a Napot és a Holdat. Ha ez jogos, akkor a Mithrász kultusz kapcsán sűrűn emlegetett Nap-Hold-Vénusz hármasság a Kündü (Árpád) – a NAP, Gyula – a HOLD és Horka – VÉNUSZ hármasság formájában jelenik meg a hét vezér történetében. Mielőtt folytatnánk a Horka-VÉNUSZ kapcsolat igazolását (ami nem is olyan egyszerű, hiszen a folyamatosan hivatkozott, de soha nem is létezett kazár kitalált történet a történelmi tényeket, összefüggéseket nagyon elhomályosította) érdemes tovább vizsgálni a Horka méltógásnév további érdekességeit, melyekre Herényi a tanulmányában is utal:

Dolgozatunk keretében beszélnünk kell a Bulcsu, Vérbulcsu névről, Bulcsu méltóságáról (horka), származásáról, rokonságáról, szállásbirtokáról. Ezt követően hadjáratairól és diplomáciai tevékenységéről, végül haláláról is szót kell ejtenünk.
A Bulcsu, Vérbulcsu név etimológiája nem egyszerű...A Vérbulcsu név az egyik föltételezés szerint arra vezethető vissza, hogy Vérbulcsu a krimhildi csatában a legyőzött németek vérét itta. 

Herényi itt mentegetőzni kényszerül, pedig nem is tudja mennyire igaza van:

Ez már csak azért sem lehetséges, mert Bulcsu soha krimhildi csatában nem vett részt. Sokkal inkább hihető a másik verzió, mely szerint a horka tiszte volt a vérszerződésnél, hogy a törzsfőnökök vérét egy edényben fogja fel.

Bulcsú (Horka), aki a vérszerződéskor a törzsfőnökök vérét felfogja. Mitha ő lenne a személyi felelőse annak a TEST-é ésVÉR-é, azaz TESTVÉRré válás csodájának, melynek -az utolsó vacsora révén- mindannyian a részese lehetünk. Horka a CSODA, a Vénuszi karakter melyre pár sorral feljebb már utaltunk.

De mi a helyzet a Krimhildi csatával (Attila halálát követő hun polgárháború legismertebb csatájával), mely Herényit is mentegetőzésre késztette? Aki ismeri Tóth Gyula írását és az 532 fantom időszak lényegét (lásd: http://www.naput.hupont.hu/78 ) annak Herényi „elszólása” nem lehet meglepő. De olvassuk tovább Herényit Bulcsúval kapcsolatos tanulmányát:

Végül tekintsük át Bulcsu horka hadvezéri és diplomáciai pályafutását. A 910-ben születhetett Bulcsu horka a harmincas évek második felétől lehetett seregvezér. 937-ben nagyszabású és nagyszerűen tervezett első európai hadjáratát vezette sikerre. Ugyanakkor feltűnt a nagy ellenfél is, Madarász Henrik fiának, Ottónak a személyében.¹³ Míg ezt a hadjáratot a saját törzsi hadseregével hajtotta végre, 942-ben hét törzsfő indult Hispániába. Ezeknek az élén Gyula állott, de helyettese minden bizonnyal Bulcsu volt. … A hadjárat a fél Hispánia meghódításával járt. Hamarosan haza kellett azonban jönniük az egyesített törzsi hadseregeknek Hispániából, mert az arabok a hagyományos hadi módszert alkalmazták a magyarok ellenében, azaz felperzselték azt a vidéket, amerre a magyar hadak jártak, így élelem és abrak hiányában a törzsi hadseregeknek nem maradt más lehetőségük, mint a hazajövetel. …

Közben Bulcsu horka átlátta, hogy Ottó császár egyre veszélyesebbé válik a magyarságra, ezért úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a kereszténység keleti részét kell pacifikálnia és ez csak a kereszténység felvételével érhető el. 948-ban Tormás herceggel együtt megjelent Konstantin császár udvarában, ahol nagy fényességgel fogadták. Felvette a kereszténységet, a császár lett a keresztapja. A bizánci császár vendégbarátja és római patriciusi címmel tüntette ki.

…

Közben Ottó hódoltatta a környező grófokat, hercegeket, s igyekezett az egységes birodalmat összekovácsolni. 951-ben - valószínűleg Bulcsu horka parancsnoksága alatt - a magyar sereg Itálián át Aquitániába nyomul. Ez alatt Henrik bajor herceg betör Magyarország nyugati végeire, éppen Bulcsu horka szállásbirtokára is. Bulcsunak feltétlenül látnia kellett a tornyosuló veszélyt, de gondolni sem lehetett az Ottóval való kibékülésre. Nem maradt más hátra, mint az ultima ratio, a háború. A német történészek ennek a háborúnak csak a végét mondják el, holott ez elválaszthatatlan a megelőző 954-es hadjárattól.

Ez a haderő együttesen 30-35 000 főt tehetett ki, amikor 954 tavaszán 120 000 lóval (?) elindult. A sereg a szövetséges bajor és sváb tartományokon harc nélkül átvonulva előbb végigdúlta a három frank tartományt a Rajna innenső oldalán, amelyek Ottó koronatartományai voltak. A frank erők megsemmisítése után átkelt a Rajnán és Lotharingiában megsemmisítette Brunó lotharingiai herceg haderejét, ami után a most már visszatért Vörös Konrád ünnepélyesen és gazdag ajándékokkal fogadta őt. Néhány napi pihenés után Brunó másik tartományába, Köln és Maastricht vidékére vonultak, ahová mellesleg Vörös Konrád herceg kalauzolta őket. A tartomány katonai erejének megsemmisítése és a tartomány végigpusztítása után Brabantba törtek, majd Lobbesen áthaladva Crambayt ostromolták. A várost el is foglalják, de a könnyűlovasság a fellegvárat nem tudja bevenni, sőt a várőrség kirohanása alkalmával Bulcsu unokaöccse is elesik. Bulcsu unokaöccsének a fejét lándzsára tűzik és a vár fokára kitűzik. Bulcsu elvonulás feltétele mellett kéri öccsét, de a várbeliek cseltől tartván nem adják ki a holttestet. Ezért Bulcsu horka seregével rabolva-pusztítva hagyja el a vidéket. A hadjárat közel két hónapig tartott, s a sereg megtett mintegy 5000 kilométert. Ottó és Henrik egyesítik erejüket. … A döntő összecsapásra 955. augusztus 10-én a Lech folyó mentén, Augsburgtól délre került sor. .. és azt véglegesen a németek javára döntötte el.

Megmagyarázhatatlan, hogy mi lehetett a csatavesztés igazi oka. Hiszen a magyar csapatok a nyolc német csapatból hármat már megsemmisítettek, s csak öt maradt még hátra.

A spanyol bikaviadal és a fantom korszak tanulmányom elolvasása után már Ismerősek lehetnek ezek a mondatok és ez a történet, mely most Bulcsúval kapcsolatban olvashatók. Bulcsú állítólag Hispániába indul harcolni az arabokkal. Azokról az arabokról (azaz perzsákról) van szó, akiket a krónikáink szerint (a Hun) Attila Ispánokból (kapitányokból) álló elit hadserege zavart ki (H)Ispániából. De ha a hivatalos (és hamis) történelemtudomány álláspontját fogadjuk el, miszerint (a sosem létezett) Martell Károly már közel kétszáz évvel korábban végleg kiebrudalta az arabokat Spanyolországból, akkor is joggal vetődik fel ugyanez a kérdés: Bulcsú hogyan harcolhatott az arabokkal (H)Ispániában? Itt valami tényleg nem stimmel az idővel! Vagy pontosabban megfogalmazva a kérdést: éppenséggel melyik történelmi esemény duplázódásáról van inkább szó Bulcsú történetében?

“942-ben hét törzsfő indult Hispániába”

Az 532 évnyi fantom időszakról már a spanyol bikaviadalok kapcsán bőven volt szó – Tóth Gyula jóvoltából. Érdemes ezzel az 532 évnyi fantom időszakkal módosítani a Bulcsúhoz kapcsolódó dátumokat: 942 – 532 = 410, azaz az az év amikor Attila elküldi a hadtestét a perzsák kiűzésére a Gibrealtári szoroshoz a mohamedán vallásra tért perzsák kiűzésére! Ez nagyon meglepő egyezőség!

De mit említ Herényi még Bulcsúról? Hirtelen távozniuk kellett Hispániából. Aki ismeri a magyarok akkori harcmodorját, az egyből látja, hogy a felperzselt területek nem jelenthetnek olyan akadályt a könnyű fegyverzetű magyar lovasságnak, hogy ezért kelljen egy ekkora hatalmas területet kiűríteniük! A felégetés csak regionális területeket érinthet, mely egy könnyen és gyorsan mozgó hadtestnek nem okoz gondot, hiszen ekkor egyszerűen csak  arréb lovagolnak... Itt valami más okot kell keresni, esetleg hasonlót ami Attila elit hadseregének hirtelen távozását is indokolta korábban. De mi is történt Attila seregével? A többségében ispánokból (kapitányokból) álló elit alakulatnak a perzsák(mórok) kiüzése után azonnal vissza kellett fordulnia, hogy támogassa Attilát az akkori „népek csatájában”. Bár az elit hadsereg visszafordult, de mégis lekéste a sorsdöntő csatát, melyben Attila végleg megbecsételte a Római Birodalom sorsát.

Kézai Mester krónikája:

 „A húnok spanyolországi hadjáratáról. A sereg harmadik csapata pedig, melly Miramammona ellen volt rendelve, a késedelem miatt a csatában nem vehetvén részt, Ethele haláláig a katalaunok közt maradt s végre Katalaunia lakosaivá lett. Mert csupán a húnok, az idegen nemzeteken kívül, háromszázharminczezeren és harminczketten voltak. Ezen húnok közzűl többen voltak a seregben kapitányokká téve, kiket a húnok nyelvén spán-oknak hívnak vala s kiknek nevéről nevezték később egész Ispániá-t, holott előbb katalaunoknak hívták őket.

Ugyanakkor a Képes Krónikában ez áll:
„Kimenvén innen (Attila), levonult a Rhone mentén Catalaunumba, ahol is megosztotta seregét, és egyharmadát válogatott kapitányokkal a nagy hatalmú Miramammona szultán ellen küldte; ennek hallatára ez a hunok elől Sevilla városából átkelvén az úgynevezett sevillai tengerszoroson Marokkóba menekült. (...) Attila király seregének harmadik része pedig, mely nem vehetett részt ebben a csatában, késedelme miatt rettegett Attilától, s Katalóniában maradt Attila egész élete folyamán; ama haza lakosai lettek, és nem akartak visszatérni Pannóniába. A Miramammona ellen küldöttekből maguk a hunok hatvanötezren voltak, nem szólva az idegen népről. E hunok közül többeket kapitánynak rendeltek, ezeket a maguk nyelvén spánoknak nevezték, róluk kapta nevét azután egész Ispánia.

De további meglepő egyezőségek is fedezhetők Bulcsú történetében:
948-ban Tormás herceggel együtt megjelent Konstantin császár udvarában, ahol nagy fényességgel fogadták. Felvette a kereszténységet, a császár lett a keresztapja.

Ennyire megszokott volt már akkoriban, hogy a rómaiak (és a bizánciak) ellensége, a hunok, (magyarok) ilyen könnyen rokonsági kapcsolatba keveredtek magával a római császárral, sőt...? Ezt azért nem állíthatjuk. Mindenesetre ez az idézet jobban illene Csabár, Attila kedvenc fiára sem mint Bulcsúra. Esetleg Bulcsú horka azonos lenne Csabával, Attila szerelemetes fiával?

Anonymus Bulcsúról: “948-ban Bizáncban járt magyar küldöttség élén. Itt megkeresztelkedett (947-50 körül) és a császár „kedves fiának” nevezte, patríciusi ranggal és aranylánccal jutalmazta.”

Képes Krónika Csabáról: „Tehát a legyőzött Csaba és öccsei... Csaba nagyatyjához, Honoriushoz menekültek. Ámbátor Honorius görög császár Görögországban akarta megtelepíteni, ő nem maradt, hanem visszatért Szittya­országba, ősei székébe, hogy ott maradjon. Csaba tizenhárom évig volt Honoriusnál Görög­országban,”                                                          

De nézzük meg az újabb évszám „pontosítást”: 948-532=416, ami szintén illik mindkét szereplő bizánci tartozkodásához! De ki is ez a német Ottó a Bulcsú trörténetében? Ki ő, aki a semmiből felemelkedve egyre veszélyesebbé vált a magyarok (és Bulcsú) számára? Talán Aladár, Csaba német származású féltestvére? Nagy eséllyel nem tévedünk, ha ki merjük jelenteni ezt is. Emlékszünk még, melyik idézete után „mentegetőzőtt” Herényi?

A Vérbulcsu név az egyik föltételezés szerint arra vezethető vissza, hogy Vérbulcsu a krimhildi csatában a legyőzött németek vérét itta. 

Azaz immár a Bulcsú bőrébe bújtatott Csaba a krimhildi csatában joggal itta az általa legyőzőtt németek vérét. Csaba-Aladár és Bulcsú-Ottó fegyveres konfliktusának alakulása is egymást idézik meg. Ahogy Csaba történetében is, előszőr magyar/hun katonai sikerek voltak a jellemzők, de mindkét esetben vereséggel zárulttak ezek a konfliktusok ránk nézve. Egy újabb érdekes mondatra érdemes felfigyelni Herényi írásában:

Bulcsu elvonulás feltétele mellett kéri öccsét, de a várbeliek cseltől tartván nem adják ki

Mintha Aladárt nem akarnák kiadni Csabának! Ezek után ideje megvizsgálni a híres, hírhedt Augsburgi vereséget, melyet már sokan sokféle képpen próbálták megmagyarázni.

Megmagyarázhatatlan, hogy mi lehetett a csatavesztés igazi oka. Hiszen a magyar csapatok a nyolc német csapatból hármat már megsemmisítettek, s csak öt maradt még hátra.

Esőzés? Ugyanmár! Nehéz fegyverzetben nehezebb a sárban mozogni, sőt a magyarok simán ellovagolhattak volna, ahogy hasonló esetben mindig tették! A nagy esőzés mindig a nehéz fegyverzetűeket súlytja jobban. Ezt pontosan látják a kutatók, ezért megpróbálnak más okot találni a vereségre és arra, hogy a közelben várakozó még mindig hatalmas (és lényegében sértetlen) magyar sereg miért is hagyja Bulcsút és Lehelt elfogni és kivégeztetni.

Pap Gábor olyan “ajánlatról” beszél a Képes Krónika 1. előadásának 1.40. percében, melyet nem lehetett visszautasítani, egy olyan lehetőségről, amiért még az önfeláldozást is megérte vállalni Bulcsúnak: Ez a Magyar Szent Korona visszaszerzésének reménye. Talán, igaz, de mégsem logikus. Bulcsú nemcsak a kora legnagyobb hadvezére, de egyben legismertebb diplomatája volt, aki pontosan ismerte a rómaiak és németek megbízhatatlanságát. Pontosan tudta, hogy az adott szónak, igéreteknek egyáltalán nem volt súlya abban az időben ezen népeknél! (Még a nyáron beszélgettem egy Bukarest környéki románnal Görögországban. Említette, hogy az otthoni házát székely-magyarokkal építette fel, “nemcsak mert szépen és jól dolgoznak, hanem mert az adott szónak súllya van a magyarok számára. Amit ígérnek, az teljesítik minden körülmények között” – mindez egy román szájából).

Ha a németek megbízhatatlanságát Bulcsú pontosan tudta, akkor mégis miért követett volna el ilyen öngyilkosságot, hogy kíséret nélkül besétál az ellenség táborába? Talán, mert Bulcsú személyét valahogy ki kellett vezetni a krónika soraiból, hiszen Csaba is eltávozott Pannóniából…

Éppen ezért merem állítani: A 955-ös Augsburgi vereség soha sem történt meg! Bulcsú személyében Csabát, míg a német Ottó személyében, Attila másik fiát Aladárt lehet felismerni! Csaba és Aladár konfliktusa duplázódik újra 532 évvel később a kitalált Bulcsú történetben. Arról az 532 évnyi fantom, soha nem is létezett időszakról van szó, melynek okát és keletkezését Tóth Gyula pontosan igazolja a könyvében és mely a planetarium programokban is tetten érhető (http://www.naput.hupont.hu/80).

Ezek után már jogos lehet a következő kérdést is feltenni: A krónikás hagyományunk mégis miért követte el ezt a csúsztatást, miért kellett “bevállalniuk” egy olyan gyalázatos vereséget, mint Augsburg? Ez nagyon is fontos kérdés, hiszen minden más nemzet, a fantom krónikáik soha meg nem történt eseményeiben csak dicsőséglisták szerepenek, nem egy ilyen “kudarc”. Talán van valami más oka is, nemcsak az, hogy Csaba történetét másolták át Bulcsú néven 532 évvel későbbi időszakra.

És mégegy fontos gondolat Augsburgi vereséghez kapcsolódóan: Azért, hogy a kényszer történelem gyártásra felfigyeljen az utókor, ezért a magyar krónikás hagyomány sokszor olyan látható jeleket rejt el a történetében, ami alapján a vak is láthatja, hogy nagyon is sántit a történet. Augsburgi vereséggel kapcsolatban az alábbi mondat is ilyen: Sokan a sokágú Lech patakban lelték halálukat. Arról a Lech folyóról van szó, melyen szinte száraz lábbal is át lehet gázolni. Azaz azok a lovasok, kik a Volgán, Dunán...és a többi hatalmas folyamokon nehézség nélkül átusztattak többször is teljes fegyverzetben, mégis belefulladnának tömegestül egy patakba? Ugyanmár! Ezek a jelzések számunkra, az utókornak szólnak – ideje lenne felfigyelni ezekre is!

Az eddig leírtak publikálása előtt egy hirtelen ötlettől vezérelve, évek után újra belehallgattam Pap Gábor Képes Krónika előadásába. Az előadás 1.45.22 rézsénél meplepő információkat említ az előadó:

„Visszautalás Lehelnek közvetlen kivégzése előtti cselekedetére. Van- e közvetlen kapcsolat, szövegben ellenőrizhető módon az Attila története és a Hét vezér története között? Kiderül, hogy van, csak nem figyelünk oda.. Lehel, a hét vezér egyike mit mond a kivégzése előtt? Előttem mégy és szolgám leszel a másvilágon. Majd a krónika író hozzáfűzi: Mert a szkítáknál az volt a szokás, hogy a másvilágon... Kétszer ugyanaz a „másvilág” szófordulat. Egyszer Lehel, majd a krónika író szájából. De Lehel mit keres a szkítáknál? Hogy lehet ez?...

Hogy fejezik ki latinul, hogy „másvilág”? Hogy vélekedtek 1358-ban a másvilágról? A „másvilág” kifejezés helyén ez áll az eredeti latin változatban: „in alio seculo” - ráadásul kétszer is. Ennek jelentése, hogy „egy másik korban”, „egy másik alkalommal”, azaz semmi esetre sem „másvilág”! A fordítók beiktatják a „másvilág” kifejezést, aminek nincs időbelisége. Elég egy ilyen apró csúsztatás, hogy... Lehel története felvilágosító jellegű...”

„Attilai szerep egyenes, tudatos továbbvitele zajlik Lehel történetében”

Pap Gábor ezt az érdekes megfigyelését az őseink reinkarnációba vetett hitének véli. De biztosan csak ez az oka?

Korábban Bulcsú és az augsburgi katasztrófa történetében Csaba és a hun polgárháború történetére ismerhettünk rá. De Bulcsú nem egyedül kerül feláldozásra a Képes Krónika lapjain Augsburban, hanem Lehel is. Bulcsú-Csaba megfeleltethetőség ismeretében már a Lehel történetében duplán is szereplő „in alio seculo”- „egy másik korban”, „egy másik alkalommal” – kifejezés nagyon is elgondolkoztató. „Egy másik korban, egy másik alkalommal...” -számomra ez inkább utal a fantom korszak jelzésére, semmint a reinkarnáció ilyenfajta elfogadására! De ha jogos a felvetésem, hogy ezzel a apró történettel is a krónika író az idő csúsztatásra akarta felhívni a figyelmünket, akkor ezt más módon is meg kellett erősítenie. Érdemes a Képes krónika miniatúráit is jobban megvizsgálni:

Pap Gábor a hét vezér miniatúrájának bolygó beazonosításában már érez egy bizonytalanságot, miszerint egyes miniatúrák egyszerre két-két zodiákus jegyhez, vagy bolygóhoz is társíthatók. A Képes Krónika ezen jellegzetességét Németh Zsolt a Képes Krónika miniatúráinak átfogó értelmezése könyvében már mint tudatos szerkesztési elvnek tekinti, melyet a továbbiakban „párhuzamos jegyhatásnak” nevez el. (Érdekességként a Homérosz Odüsszeia napút szerkesztésének is szintén ez az egyik alapelve. Lásd: http://www.naput.hupont.hu/35) Pap az előadásában Szabolcs vezér esetében is utal erre a furcsaságra 1.37. –percnél az alábbi kiegészítéssel: „Kündű-Nap és Gyula a Hold szerepkör betöltője”, majd ezt követően rögtön rátér a Lehelre, mint a Hold szerepkör (másik) megjelenítőjére.

Itt érdemes újra megállni és összetenni az eddigi információinkat: Bulcsú a VÉNUSZi, Lehel a HOLD tulajdonságával együtt kerül (ön)feláldozásra! VÉNUSZ és HOLD az önfeláldozás planettái együtt szerepelnek megint, ahogy az Antigoné drámában is, ahol a NAP, HOLD és a VÉNUSZ karakterű szereplők együttes önfeláldozása nyitja meg csak az égi kaput! (Halálesetek a drámában http://www.naput.hupont.hu/11)Pap Gábornak igaza van, hogy „Árulás történt” Bulcsúnál, de nem csak ott. Bulcsúnál és 532 évvel korábban Csabánál és ami még fontosabb az időrendben, és ezze együtt a szakralításban is!

Pap Bulcsút a marsi szerepkőrrel azonosítja az előadásában – hiszen az egyetemes hadtörténet egyik legkiemeledőbb hadvezére volt szó. De a képírás szabályai alapján mégis más bolygó szerepkör is illik a Képes Krónikában ábrázolt Bulcsúra. Ahogy szó volt már erről, a „párhuzamos jegyhatás” miatt a két eltőrő bolygó tulajdonság nem zárja ki egymást. Bulcsú ábrázolásán szinte semmi különös nem tapasztalható, „csak” a mellkasán a két árulkodó NAP és a HOLD ábra! Ezek nem üres díszitő elemek, ezeknek kiemelt jeletésük van! Mintha a NAP és a HOLD sorsát ő maga viselné a lelkében. Emlékezzünk csak hogy Bulcsú maga a VÉNUSZ karakter- a csoda, mely e két bolygót a szeplőtelen fogantatás és a megváltói fokozatba képes emelni!  Ez a jelkép ismerős lehet számunkra a Magyar Népmese sorozatból is, ahol ez a hármasság a királykisasszony intim testrészein jelenik meg és melyet csak a kanászlegény láthat meg...

Mivel is indult a Bulcsúról az elmélkedésünk? Bulcsú (Horka), aki a vérszerződéskor a törzsfőnökök vérét felfogja. Mitha ő lenne a személyi felelőse annak a TEST-é ésVÉR-é, azaz TESTVÉRré válás csodájának, melynek -az utolsó vacsora révén- mindannyian a részese lehetünk. Horka a CSODA. Az a csoda, mely a Holdból szűzanyaságot és a Napból Megváltót varázsol. Ezért volt szükség Bulcsú (VÉNUSZ) mellett Lehel (HOLD) föláldozására is. De az Antigonéban a Nap is feláldozásra kerül a Holddal és a Vénusszal együtt? Akkor hol van a krónikáinkban az önmagát feláldozó NAP vezér? Ott van Áprád- illetve Álmos személyében! Anonymusnál nem véletlenül a hétvezérség egy generációval korábban zajlik le, és ott Álmos, a NAP karakterű vezér a feláldozott személy! A vénuszi Horka pedig TöHöTöM, talán (TeHeTeM?) néven említődik. De ennek a továbbgondolása már nem része e publikációnak.

                                                         Pap Gábor Képes Krónika 2. 

Ahogy látható, újra és újra bebizonyosodik, hogy a magyar történelmet nem lehet elválasztani a hunokétól és a párthusoktól, mint ahogy a Mithrász kultuszt sem a kereszténységtől. De meglepő módon még az Antigonét és a homéroszi eposzokat sem a magyar Képes Krónikától!

 

 

 

Folytatás:

http://www.naput.hupont.hu/86/mithrasz-es-a-betlehemezes 

 

 

KIGÉSZíTÉS

2015. január 24.    

Borbola János előadásának pontosan első órájától az alábbi mondatok hangzanak el:

“Horusz, másnéven Horka felefé nőt és let belőle Kende vagy Kendős…. A Horka a következő király“ 

“Kende létezett, hiszen KENDŐS volt mindenki, még a szfinx is”

 

 

Hozzászólás: 

Katalin Laki (facebook) 2016. november 17.    Nagyon jó! Gratulálok! Annyi kiegészítést tennék, hogy a Horka vagy Harikara nem is olyan ismeretlen fogalom. Egyiptomban Hor-Horus neve és a Ka-lélek a vezető lélek. Vagyis Horuslelkű, vagy maga Horus. Ez a Vérbulcsu megfelelője is lehet, mert úgy is értelmezhető, hogy Bál isten véréből való, vagy Bál maga hús- és vér- valójában. Vagyis a reinkarnációra értendő. Amúgy a reinkarnációra a Tomuzoba legendában is van utalás- "Ezer év múlva visszatérek, mikor a besenyők lándzsája újra kilátszik..." állítólagos mondatai halála pillanatában. A másik szál pedig India- Hari Vishnu neve, míg Har vagy Hor pedig Shiva neve. Városok is viselik a nevet. Haridvár vagy Hardvár, ráadásul kultuszhelyek. Közös megjelenési formája a két erőnek pedig Harihara. Amúgy Shiva 500 neve között olyanok szerepelnek mint KUPA, Tchaba.... ami állítólag sereget jelent. S itt Pap Gáborra tudnék én is hivatkozni, egyik előadásában a "Biblia másképpen" ha jól emlékszem, elemzi Ábrahán és a többiek nevét, ő is kihozza az indiai neveket, majd az avar, hun, besenyő törzsekkel be is azonosítja. S ha megnézzük a magyar helységneveket..... már nem is ragozom tovább. További sok sikert az ősök vallatásában. :)

Csanád Dobos Köszönöm az észrevételt. Nagyon jók! KUPA - serleg- sereg? Ez szintén érdekes nyelvtani összefüggés! 

Pap Gábor: Ószövetség másképp / Kereszténység NEM = Judeo-Krisztianizmus

55. perc "áBRáHáM-BRáHMa, ugyanaz a minőség. Innen indulunk, de ha elé teszek egy A-t, azokban a nyelvekben melyekben ábráhámot használják - ez már fosztóképző. Ez azt jelenti, hogy elindul egy olyan folyamat, amikor a teremtőerő kiiktatásával kezdi a saját történetét. Az "a" fosztóképző, ez egyértelmű. Ennek (ábráhámnak) ki a közvetlen folytatója, de csak ott, ahol az á-t eléteszik? Amíg csak Bráhmáról beszélek, addig nincs ilyen gond. De amint bejön a fosztóképző, ki lesz a következő? iZSáK... Na most, az milyen út? Ez maga a zsákutca. Ha nem megfelelő helyről indul az életfa, akkor ha nem a lélekből fakad, akkor ki lesz belőle? Megint csak annál aki á-val használja a Bráhmát? Dávid. Ezt ejtsük angolul... maga a Tévút. Ebből csak Józsefet lehet levezetni. Dávidtól csak Józsefig lehet eljutni, aki nem Jézus apja!"

 

Oldal: Künde-Gyula-Harka hármasság
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat