Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2014. szeptember 24.

Dobos Csanád

NAP, HOLD, Csipkerózsika

220px-dornroschen.jpgMi köze a Csipkerózsikának az Antigonéhoz, Benedek Eleknek a katárokhoz?

A 2014-es esztendőben, a honlapom megnyitása óta elég sok témát érintettem. Antigonét és Iliászt, Odüsszeiát és Képes krónikát, Benedek Elek népmesét és a phaisztos korongot, Toldi trilógiát és a csillagászati Saros ciklust. Látszólag egymástól teljesen független témák, de mégis meglepően közös az alapgondolatuk. Szinte mindegyik témában megbújik egy közös szimbólum: A NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság. Ez egy olyan sajátosság, melyet a mai marketinges gondolkodással nyugodtan nevezhetnénk HUNgarikumnak!

A „108”-újra gondolva tanulmányom megírása közben már felvetődött bennem, a Nap-Hold-Vénusz hármasságnak szentelt önálló tanulmány gondolata, de mégis úgy gondoltam ráérek azzal még. Aztán Bobkó Caba: A katár Csipkerózsikától a feminista Demónáig http://kitalaltujkor.blogspot.gr/2014/09/a-katar-csipkerozsikatol-feminista.html írásában szereplő Nap, Hold, Tália említése és a honlapján a nekem küldött személyes felkérése  „Amúgy a sztorinak magától értetődően vannak csillagmítoszi vonatkozásai, a wiki-cikkek is említenek ilyeneket, de ezt hozzáértés híján meghagyom Csanádnak. Kedves Csanád, tied a pálya! :-)” végül is rávett a már régóta megfogalmazódott gondolataim legépelésére.

sunmoonstar.jpg

Sumér Nap-Hold-Vénusz hármas ábrázolás

I. NAP – HOLD - VÉNUSZ

Érdemes röviden újra feleleveníteni az eddigi írásaimban előforduló Nap-Hold-Vénusz hármasságokat,  hiszen jó kiinduló pont a további vizsgálódásokhoz:

       1.  Halálesetek az Antigonéban – NAP, HOLD, VÉNUSZ tulajdonságok

A drámák szinte velejárója a tragédia, haláleset. Annyira természetes ez, hogy fel sem vetődik már számunkra a kérdés: Vajon a haláleseteknek van e többletüzenete? Ez a kérdés fokozottan vonatkozik az Antigonéra. Antigoné, Iszméné, Haimón és Eurüdiké -Négy haláleset, de mi az, ami összeköti őket? Ketten VÉNUSZ, egy NAP és egy HOLD tulajdonságot képviselnek. A sumér mitológiától kezdve, a kora keresztény asztrálmítoszi gondolkodásmódban, sőt egészen a mai magyar népművészetben, templomfestészetben ez a három "bolygó" különleges módon összekapcsolódott.  http://www.naput.hupont.hu/11/szophoklesz-antigone-iii-tobblet-uzenetei-a

      2.    A NAP, HOLD és VÉNUSZ hármasság az Iliászban

E három (bolygó) istenség Apollón (NAP), Aphrodité (VÉNUSZ), és Artemisz (HOLD), egyértelműen a trójaiakat támogatja. (Igaz, hogy még egy istenség, Árész (Mars) szintén a trójaiakat támogatja, de az ő szerepe már nem ennyire tiszta. Árész helyzete érdekes, de erre többször is utalnak az Iliászban, hisz az anyját, Hérát kéne követnie, de a szíve jobban húzza Aphrodité felé. Mi motiválja ebben? A szerelem vagy a nemi vágy?
Apollón (NAP), Aphrodité (VÉNUSZ), és Artemisz (HOLD), mindhárom istenség hiába része az olümposzi 12-eknek, mégis mindháromnál felfedezhető szkíta (hettita)-sumér eredetszál. Ennek ismeretében érthető, hogy miért is ők, pont ők támogatják a trójaiakat, akikről az eddigi elemzés alapján is alapos okunk van feltételezni, hogy hettiták, azaz szkíta népcsoport részei. Annak a szkíta népcsoportnak a része, melyet az antik görögség is ősibbnek tekintett, mint az egyiptomit (Marcus Junianus Justinus VILÁGKRÓNIKA)
http://www.naput.hupont.hu/15

3.    Phaisztoszi korong, a 3500 éves szupernaptár, mellyel a NAP, HOLD és VÉNUSZ ciklikusságát olyan pontosan lehet mérni, melyre a mi csak az atomórák segítségével vagyunk képesek. http://www.naput.hupont.hu/54

4.    Arany Toldi trilógiája VÉNUSZ, HOLD, NAP hármassága

A trilógia egyes részeinek verssorai és versszakjainak száma matematikailag megfeleltethetők a Vénusz, Hold, Nap keringési adataival. Továbbá az egyes költemény további számadatai, valamint tartalmi összefüggései is ezt a tudatos szerkesztést erősítik meg: http://www.naput.hupont.hu/56 

 nap_hold_szel__festett_mennyezetkazetta_reformatus_templom_csengersima.jpg

Csengersima kazettás mennyezet   Nap-Hold-Vénusz (SZÉL) együttállása

 

II.  NAP – HOLD – SZÉL (Vénusz)

Berze Nagy János: Az Égig érő fa című munkájában kifejti, hogy az ókori Nap—Hold— Vénusz hármasság nálunk Nap—Hold—Szél hármasságként jelenik meg.  A SZéL-SZüL nyelvtani kapcsolatra Szántai Lajos (az Ősvallásunktól Tündér Ilonáig 2010) előadásában is bőven kitér. Szerinte is sokkal mélyebb kapcsolat található e két kifejezés között, mint csak egy egyszerű magánhangzó csere. Hiszen a SZÉL nemcsak a szelet jelenti, hanem valami szélét is, pl az égbolt szélét. Mivel a Vénusz folyamatosan a Nap közelében található, ezért csak az égbolt szélén lehet megfigyelni napkelte vagy éppen napnyugta környékén. A közös pont tehát a Vénusz bolygó, mely a nőiség, az anyaság bolygója. De ugyanakkor a Vénusz csillag szolgál már ezredévek óta a SZÉL szakrális jelzésére is. Mindez a magyarországi református templomok festett mennyezetein nyomon követhető úgy mint a magyar népmesékben és a homéroszi eposzokban is.

  1. Az Iliászban Akhilleusznak a SZÉL-hez kell fohászkodnia, mivel a hamvasztásra használt tűzifa nem akar begyúlladni. mindez a Halak jegyben, ahol a SZÉL- Vénusz bolygó van erőben. http://www.naput.hupont.hu/13  Mindez a 23.ének-31.nap elemzésénél.
  2. Az Odüsszeiában, Odüsszeusz utazása hamar véget érhetne, de egy meggondolatlan, kapzsiságból kibontott SZÉL-Tömlő messze repíti őket a hazájuktól, mind időben, mind térben. És itt is a SZél szerepének újra hatalmas súllya van. Az idő (és az eposz napút ) rendjében mindez ott történik a Vénusz bolygó otthon van, azaz a Mérleg jegyben. http://www.naput.hupont.hu/29
  3. És ebben a sorban mindenképpen meg kell említeni a református templomok mennyezetein szereplő Nap-Hold-Vénusz (Szél) hármasságot, melyet Pap Gábor rendszeresen említ az előadásaiban és én is az írásaimban. Pl a mellékelt ábrán szereplő csengersimai református templom festett mennyezet kazettája.
  4. Bár csak az elkövetkező elemzésekben lesz róla szó, a MITHRÁSZ kultusz központi szimbóluma is ehhez a háromsághoz igazodik.

Nagy a kísértés, hogy ezt a megfeleltetést a hindu SIVA főisten NAP-HOLD-TŰZ szemeire is kiterjesszük. De legyünk bátrak, talán majd az elkövetkező évek újabb felismerései is visszaigazolják ezt számunkra.

III.  NAP – HOLD – TŰZ  (Vénusz)

  1. 1.      A hindu Siva főisten 108 tánca és a NAP, HOLD. TűZ szemei. A Vénusz, mint tűzes bolygó megnevezése, közismert, hogy fel sem tűnik nekünk miért nem a Naphoz közelebbi Merkúrt illeti ez a név!

És ezzel el is érkeztünk a felkérés tárgyához, amivel a továbbiakban élni is fogunk:

IV.  NAP – HOLD- TÁLIA (CSIPKERÓZSIKA)

A bevezetőben említett NAP-HOLD-Tália (Csipkerózsika) meglepő módon illeszkedik ebbe a sorozatba. A következőkben Bruno Bettelheim A MESE BŰVÖLETE ÉS A BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK (1975) https://docs.google.com/file/d/0Byj0eI6M7YAvYmJYRDlSbHFab28/edit?pli=1 (148.oldaltól) könyvéből idéznék. Vélhetően ez a könyv szolgált alapnak a wiki oldalakon található írásoknak és ezzel együtt Bobkó Csaba gondolatainak is.

A „Csipkerózsika” ma két változatban ismert: Perrault-éban és a Grimm testvérekében. Hogy a kettő közötti különbségre magyarázatot találjunk, lássuk előbb röviden, hogy alakult a történet Basile Pentamerone-jában, ahol „Nap, Hold és Talia” címen találkozunk vele.

 Mikor lánya, Talia megszületik, a király megkéri az ország bölcseit és jósait, hogy mondjanak jövendőt az újszülöttnek. A bölcsek arra az eredményre jutnak, hogy a lány nagy veszélybe fog kerülni egy szál len miatt. Hogy ezt megakadályozza, a király elrendelte, hogy se lent, se kendert nem szabad behozni a kastélyba, még a közelébe se. De egy nap, mikor Talia már felnőtt, meglátott egy öregasszonyt, aki, miközben elhaladt az ablak előtt, nagyban font. Talia még sose látott ilyesmit, és „ezért nagyon tetszett neki, ahogy az orsó pörög”.

Kíváncsi lett a dologra, kezébe vette a guzsalyt, és kezdte legombolyítani a fonalat. Egy kenderszálka „a körme alá fúródott, és a lány azonnal holtan esett össze”. A király az élettelen lányát egy bársonyszékbe ültette a palotában, bezárta a terem ajtaját, és többé a közelébe se ment a palotának, hogy elfelejtse a bánatát.

Kis idő múltán egy másik király vadászni indult. A sólyma berepült az elhagyatott kastély ablakán, és nem tért vissza. A király a sólymát keresve fel-alá bolyongott a kastélyban. Megtalálta Taliát, aki olyan volt, mintha csak aludna, de nem lehetett felébreszteni. A király beleszeretett a lány szépségébe, és a magáévá tette; aztán elment a kastélyból, és megfeledkezett az egészről. Kilenc hónappal később Talia két gyermeknek adott életet, bár még mindig aludt. A gyermekek Talia melléből szoptak. „Egyszer, amikor az egyik gyermek szopni akart, nem találta a mellet, ehelyett Talia ujját vette a szájába, azt, amelyiket megszúrt a kender. A kisgyermek olyan erősen szívta Talia ujját, hogy a szálka kijött a körme alól, és Talia magához tért, mintha mély álomból ébredne.”

 Egy nap a királynak eszébe jutott Talia. Igen megörült, amikor látta, hogy felébredt, és két szép gyermeke is született. Ettől kezdve sose feledkezett meg többé róluk. A király felesége rájött a titokra, és a király tudta nélkül, de a király nevében elküldetett a két gyermekért. Megparancsolta a szakácsnak, hogy a gyermekeket süsse meg, és tálalja fel a férjének. A szakács a gyermekeket saját otthonában elrejtette, és helyettük néhány kecskegidát főzött meg, a királyné ezt szolgálta fel a férjének. Kis idő múlva a királyné Taliáért is elküldött, az volt a terve, hogy tűzre vetteti, mert ő volt az oka a király hűtlenségének. Az utolsó pillanatban azonban megérkezett a király, a feleségét dobatta tűzbe, Taliát pedig feleségül vette, és nagyon boldog volt, amikor megtalálta...

Érdemes a Tália név jelentésével kezdeni. Az angol nyelvű wiki két változatot is kiad. Az elsőben a Thalia nimfa „Vidám, a Virágzó, virítani, zöldellni" jelentéssora elég egyértelműen vénuszi jelleget hordoz.

In Greek mythology, Thalia (Θάλεια / Tháleia or Θάλια / Thália, "the Joyous, the Flourishing", from θάλλειν / thállein, "to flourish, to be green") is a nymph, the child of Hephaestus.

A másik Thália a grácia neve a bőséget idézi meg, ahol viszont a három lány körbe-körbe táncolása mintha utalna az égi rendre is- sőt egy korábbi Csipkerózsika változatra is.

In Greek mythology, Thalia (Θαλία / Thalía, "Abundance") was one of the three Graces or Charites with her sisters Aglaea and Euphrosyne. They were usually found dancing in a circle.

Ahány mese elemzés, annyiféle magyarázat a Csipkerózsikára. Bruno Bettelheimnél a mese fő mondanivalója a lányok első mentsruáció traumája és a szülők kétségbeesett kísérlete a lányuk szűzességének megőrzésére:

Különbözzenek bármennyire is az egyes feldolgozások részletei, a középpontjukban álló téma azonos: hiába szeretnék a szülők megakadályozni a gyermek szexualitásának felébredését, az mindenképpen bekövetkezik. Mi több, a szülők meggondolatlan erőfeszítései ez irányban azzal az eredménnyel járhatnak, hogy a gyermek a megfelelő időnél későbben jut el az érettségig; ezt jelképezi Csipkerózsika száz évig tartó álma, mely elválasztja szexualitása ébredésének időpontját attól a perctől, amikor egyesül szerelmesével. Ezzel szoros kapcsolatban áll egy másik mozzanat is, nevezetesen, hogy a szexuális veszít szépségéből azáltal, hogy sokáig kell várni rá...

Hiába tesz meg mindent a király, hogy megakadályozza a gonosz tündér „átkának” beteljesedését: erőfeszítései kudarcot vallanak, Hiába tiltja meg, hogy bárki a királyság területén guzsalyt használjon, ezzel nem akadályozhatja meg a végzetszerűen bekövetkező vérzést, mihelyt egyszer lánya elérte a serdülőkort, vagyis a mese szerint betöltötte tizenötödik évét. Bármilyen óvintézkedéseket tegyen is az apa, mikor az idő elérkezik, a serdülőkor kezdetét veszi. Hogy amikor az ezt jelentő esemény bekövetkezik, éppen mindkét szülő távol van, azt jelképezi, hogy a szülők teljességgel képtelenek megóvni gyermekeiket azoktól a különféle krízisektől, melyek együtt járnak a felnőtté válással, és melyeken minden embernek át kell esnie.

Amikor serdülőkorba lép, a lánygyermek elkezdi felfedezni az életnek azokat a területeit, melyek korábban el voltak zárva előle; ezt jelképezi az az eldugott szoba, ahol a fonó öregasszony üldögél, Ezen a ponton a mese zsúfolva van freudi szimbólumokkal. Ahogy a végzetes szoba felé közeledik, a lánynak egy csigalépcsőn kell felmennie: az álmokban az ilyen lépcső tipikusan a szexuális élményt jelképezi. A lépcső tetején egy apró ajtót talál, s a kulcs benne van a zárban. Ahogy elfordítja a kulcsot, „felpattan” az ajtó, és a lány egy apró szobába lép, ahol egy öregasszony ül és fon, A bezárt kicsi szoba az álmokban gyakran jelképezi a női nemi szervet; a kulcs elfordítása a zárban pedig a közösülést.

Mikor a lány meglátja az öregasszonyt fonni, megkérdezi: „.. .mi az, ami olyan vígan pereg ott előtted?” Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, hogy az orsó lehetséges szexuális konnotációit felismerjük, de amint a lány hozzáér, megszúrja az ujját, és azon nyomban elalszik.

A gyermek tudattalanjában ez a mese inkább a menstruációval, semmint a közösüléssel kapcsolatos képzettársításokat ébreszt. A köznapi nyelvben a jelenség bibliai magyarázatára is utalva, a menstruációt gyakran nevezik „átoknak”; és egy nő – a tündér ~ átka okozza a vérzést. Másodszor, az az életkor, melyben az átok majd beteljesül, az a kor, melyben a régi időkben a lányok legtöbbje menstruálni kezdett.

Bobkó Csabánál már az okkultizmus a fő szempont, ahol „A történet perverz elemei nagyon is passzolnak a katár legendák világához”. De ezzel majd a következő tanulmányomban kívánok bővebben foglalkozni.

Talán a pörgő orsó és a Föld tengelymozgása közti megfeleltetés sem lenne helytelen, mellyel megint egy újabb jelentésréteggel lehetne gazdagítani a jelentéskört.

De én most továbbra is maradnék a NAP-HOLD-VÉNUSZ gondolatnál. Bruno Bettelheim érdekes háttérinfokat közöl a lábjegyzeteiben. Ezek közül az egyikben egy korábbi Csipkerózsika változatra utal:

A XIV. századi Anciennes Chroniques de Perceforest-ben (először 1528-ban, Franciaországban jelent meg nyomtatásban) három istennőt hívnak meg Zellandine születésének megünneplésére. Lucina egészséget adományoz neki. Themis, aki megharagszik, mert nincs kés a tányérja mellett, megátkozza Zellandine-t, hogy fonás közben, mikor leteker egy szálat a guzsalyáról, majd megszúrja az ujját, és egészen addig fog aludni, míg a szálkát ki nem húzzák az ujjából. Venus, a harmadik istennő megígéri: gondoskodik róla, hogy Zellandine-t megmentsék majd. Perrault-nál hét meghívott és egy mellőzött tündér van: ő mondja az ismert átkot. A Grimm-mesében tizenkét jó tündér van, és egy rossz.

És pont ez az idézet támasztja alá a kezdeti sejtésünket. Három istennő Lucina-(LUX) NAP és Themis-HOLD, ahol nem nehéz felismerni a párhuzamot a görög Arthemis istennővel, akiről már az Iliász kapcsán szó volt. A harmadik istennő neve pedig Vénusz. Mindez magáért beszél.

És mintha megint egy újabb görög mitológiai gondolat köszönne vissza a korai Csipkerózsika történetében - Parisz és az Erisz aranyalmájának története. Mintha a három istennő vetékedése elevenne meg Zellandine születését követő ünnepségen? Sőt, továbbgondolva a mitológiai átfedéseket újabb érdekességekt lehet felfedezni:

A viszályt keltő Eriszt történetében, akit nem véletlenül nem hjvják meg Péleusz és Thétisz esküvőjére – ahogy ez Perrault meseváltozatában is fellelhető, hiszen a mellőzött tündérnek nála is fontos feladat jut.  (A Tündér és a sumér Isten kapcsolatra korábban is utaltam Tündar-osz személye kapcsán, ami itt is megnyilvánul) És a görög mitológia Erisze sem ment el az ünnepségre, de mégis egy átkot hagyott hátra ajándékul... Péleusz és Thetisz leghiresebb gyermekének korai halálát, az örökké tartó álmát (ha úgy tekintjük a halhatatlanságát).

Míg Csipkerózsikának az ujjbegyébe szúródott tűhegy okozza a „tragédiáját”, addig a Thetisz gyermekének az Akhillesz inába csapódott nyilhegy, mely ráadásul egy TROYai herceg nyilából röppent ki!

Bobko Csaba felhívja a figyelmet "...egy gyakran figyelmen kívül hagyott korábbi változat található egy kevésbé ismert okszitán 'novas'-ban...", de egy érdekes részre nem figyel fel. Aki a hosszú álomba (kómába) merült Zellandinet megerőszakolja annak neve: TROILUS, más változatok szerint Troylus. – ami meglepő hasonlóságot mutat az Homéroszi eposzban szereplő TROY-Trójával! TROY (trójai) herceg nyílvesszeje és TROYlus hímvesszeje eléggé összecseng. Bobkó által joggal felháborítónak vélt nemi erőszak (a kómában fekvő lány megerőszakolása) mintha szimbólikus megfeleltetése lenne a szeplőtlen fogantatásnak - azaz „sosem látott férfit”

Ez meredeknek tűnhet így, ezért ideje újra felidézni Pap Gábor a HOLD-VÉNUSZ és NAP-VÉNUSZ kapcsolatról mondott gondolatait:

Ahogy Pap Gábor is többször hangsúlyozta az előadásaiban, a Szűzanyaság csak e kettős, a szüzesítő-HOLD és a VÉNUSZi anyaság együtteséből valósulhat meg. Ez az egyik alappillére a kereszténységnek is, a Szűz Mária tiszteletének is. De mi a helyzet a Nappal? Ahhoz, hogy a NAP fényéből megváltó legyen, szintén a vénuszi szeretetre van szükség. Az ortodox, hagyománykövető ikon ábrázolásain Jézus és a szentek többségének kéztartása egyszerűen leírható: a Nap karakterű gyűrűsujjnak és a vénuszi tulajdonságú hüvelykujjnak kell mindig összeérnie!

Túl sok az átfedés, mely nagyon is elgondolkoztató. Ezek nem lehetnek véletlen egybeesések, ahogy a Sólyom szerepe sem.

Kis idő múltán egy másik király vadászni indult. A sólyma berepült az elhagyatott kastély ablakán, és nem tért vissza.

De erre majd a következő

Mithrász-Zarahusztra-manicheizmus-magyar népszokások

tanulmányomban térek ki bővebben, hiszen a Nap,Hold,Csipkerózsika gondolatsor is ezt szolgálta előkészíteni.

Búcsúzóul álljon itt egy másik népmesénk – Illyés Gyula 77 meséiből, amiben a Nap-Hold-Vénusz  hármasság szintén szemetszúróan felismerhető. Remélhetőleg most már a mese többletjelentésének felismerére nem okoz gondot senkinek:

A Nap, a Hold meg a Szél együtt üldögéltek egy fa alatt. Egy cigány megy arra, és köszön:

- Jó napot, adjon isten!

Azt mondja a Nap a többinek:

- Látjátok, mindenki engem köszönt!

Rámondja a cigány:

- De még jobban a Szelet köszöntöm!

Azt mondja a Hold a cigánynak:

- Megállj! Mért mondod ezt? Várj csak, a télen megfagyasztlak!

Azt mondja a cigány:

- Csak a Szél ne fújjon!

Odaszól a Nap is:

- Megállj, cigány, megsütlek a nyáron!

Arra meg azt mondja a cigány:

- Csak a Szél fújjon!

A Szél erre odafordul a többihez:

- Ugye, mégiscsak bennem van a bizodalma mindenkinek!

 

Folytatás: 

www.naput.hupont.hu/92

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 329
Tegnapi: 569
Heti: 1 586
Havi: 11 751
Össz.: 520 632

Látogatottság növelés
Oldal: NAP, HOLD, Csipkerózsika
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »