Dobos Csanád:          

Szophoklész: Antigoné - NAPÚT ELEMZÉSE

                                    III. rész

   

4. Antigoné NAPÚT elemzésének többlet üzenete

A dráma Antigoné és Iszméné beszélgetésével indul a SZŰZ-HALAK HALÁLTENGELY lefedésével. A látszólagos fő kérdés: Eltemetni, vagy nem eltemetni a testvérbátyjukat. Végül 24 színpadi beállítást követően, a dráma a NYILAS-IKREK ÉLETTENGELYEN nyugszik meg.

Feltűnő e két tengely különlegessége, egymással való kapcsolata. Ha csak e két tengelyt vizsgáljuk, akkor ezek egymásra merőlegesek, és pont ellentétes jelképpel bírnak. Az egyik a Tejút tengelye, ahol milliárd és milliárd csillag ragyog és rajzol ki egy Élőfát az égbolton, míg a másik egy csillaghiányos sávként jelenik meg az égbolton, ahol a sötétség dominál és csak „elszórva” látható egy-egy csillag. E két tengely asztrológiai elnevezése is sokat elárul e tengelyek tulajdonságáról. A Tejút az “élettengely”, míg a Szűz-Halak tengely a “haláltengely”.

Minden műben az indításnak és a záró résznek kiemelten fontos szerepe van, így egy asztrálmítoszi rendszerben gondolkodó drámánál értelemszerű, hogy e tengelyeknek fokozott súlya van. Ennek ismeretében fel lehet tenni a kérdést: Miről is szól az Antigoné? Egyik válasz erre az asztrálmítoszi ismeretek alapján maga az élet és halál kérdése, nem csak az egyéni, hanem mint az emberiség megmaradásának kérdése is.

Az élet- és haláltengelyek további sajátossága az a párosság, mely egyfajta testvérpár viselkedési mintát is kifejez. A haláltengelyhez kapcsolódó (HALAK jegy által is megszemélyesítő) testvérpáros a Eteoklész és Polüneikész testvérpár, kik egymást gyilkolják le a hatalmi csatározásaikban. Ez megfelel az indogermán hagyomány Káin és Ábel testvérpár viselkedésének. A Tejút-élettengelyhez kapcsolódó (Az IKREK csillagkép két legfényesebb csillagával, Castor és Pollux testvérkapcsolattal is szimbolizált) testvérpáros, aki lehet akár Hunor és Magor, vagy éppen Antigoné-Iszméné… Ami közös bennük, hogy nem egymást pusztítják el, hanem éppen egymásért áldozzák fel az életüket! Hatalmas különbség!

Az Antigoné elemzése kapcsán folyton tengelyekről volt szó, nem önálló jegyekről. Ez szokatlan, de mégis megállja a helyét. Ezt akár időkeréknek is felfoghatjuk, ahol ezek a tengelyek, a kerékküllők forognak körbe-körbe.  Az elemzés egyik meglepő hozadéka, a vízöntő paradoxon megjelenése. Bár a küllőmozgás nem precesszióban halad, mégis megjelenik a vízöntő paradoxon a 6. és a 7. küllőmozgásnál. És ami további gondolkodásra késztet, később, amikor újra lehetősége lenne a vízöntő paradoxon jelzésére, akkor már nem jelenik meg a drámában. Mi ennek az oka?

Talán mert mégis van egyfajta súlyozó szerepe a tengely végén lévő zodiákus jegyeknek? Talán az számít, honnan lép a történet a tengelyre? 8 alkalommal van tengelyduplázódás. Minden tengely legalább egy alkalommal, két tengely viszont kétszer is duplázódik: a Tejút “élettengely” és a Bak-Rák fény minimum-maximum tengely, ahol Iszméné és Kreón kapcsolata is érvényesül. A másik tengely a Nyilas-Ikrek Tejút tengely. Ennek a végén van az Ikrek jegy, a testvéri önfeláldozás zodiákus jegye. Ezért is van mindkét tengelynek kiemelt szerepe a drámában, mert a Rák jegy – az önfeláldozással, az Ikrek jegy pedig a testvéri önfeláldozással van kapcsolatban.

 

Csillag (Vénusz)- Hold-Nap sumér lelet

5. Halálesetek a drámában – NAP, HOLD, VÉNUSZ tulajdonságok

A drámák szinte velejárója a tragédia, haláleset. Annyira természetes ez, hogy fel sem vetődik már számunkra a kérdés: Vajon a haláleseteknek van e többletüzenete? Ez a kérdés fokozottan vonatkozik az Antigonéra. Antigoné, Iszméné, Haimón és Eurüdiké -Négy haláleset, de mi az, ami összeköti őket? Ketten VÉNUSZ, egy NAP és egy HOLD tulajdonságot képviselnek. A sumér mitológiától kezdve, a kora keresztény asztrálmítoszi gondolkodásmódban, sőt egészen a mai magyar népművészetben, templomfestészetben ez a három "bolygó" különleges módon összekapcsolódott. 

Ahogy Pap Gábor is többször hangsúlyozta az előadásaiban, a Szűzanyaság csak e kettős, a szüzesítő-HOLD és a VÉNUSZi anyaság együtteséből valósulhat meg. Ez az egyik alappillére a kereszténységnek is, a Szűz Mária tiszteletének is.

De mi a helyzet a Nappal? Ahhoz, hogy a NAP fényéből megváltó legyen, szintén a vénuszi szeretetre van szükség. Az ortodox, hagyománykövető ikon ábrázolásain Jézus és a szentek többségének kéztartása egyszerűen leírható: a Nap karakterű gyűrűsujjnak és a vénuszi tulajdonságú hüvelykujjnak kell mindig összeérnie! Az Antigoné dráma mintha előkészítené ezzel az útját a későbbi megváltónak? Vagy csak látták előre az eljövendőt, amikor a jótestvéri Castor és Pollux viselkedésmodellt felváltja majd a Káin és Ábel féle magatartás minta a testvérgyilkossággal?

 

Nap, Hold, Szél (Csillag - Vénusz) – festett mennyezetkazetta,

Református templom, Csengersima

 

6.  Antigoné nyitva hagyott kérdései valamint Antigoné összevetése az Oidipus királydrámával

Az Antigoné Napút szerkezetét elég alaposan áttekintettük. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mesterművel állunk szemben. Azt gondolhatnánk, hogy aki egyszer már ilyen mesterien szerkesztett Napút drámát, az ha még egyszer hozzányúl e család-drámához, akkor szintén törekedni fog hasonló szerkezeti megoldásra. De ebben csalódás ér minket. Ennek nyoma sincs az Oidipus királydrámában! (Oidipus lánya Antigoné). Néhány mondat, jelenet nagyon emlékeztet az Antigonéban szereplőkre, de a dráma hátterében már nem fedezhető fel a Napút jelleg. A szereplőket még többé-kevésbé hozzá lehet társítani egy –egy bolygó tulajdonsághoz, de a cselekményszál már semmilyen formában nem akarja követi a Napút mozgást.

Hogy lehetséges ez? Akaratlanul felvetődik egy kérdés: Mi változott húsz év alatt, hogy Szophoklész elfordult a Napútdráma-szerkesztéstől. Miért hagyott volna fel a Napútdrámai szerkesztéssel, miközben alap konfliktusokat, karaktereket és teljes mondatokat emel át kísértetiesen az Antigonéból? (Iszméné és Kreón konfliktusa jelenik meg újra Oidipus és Kreón viszonylatában)

Hogy lehet az, hogyha valaki már megtanult repülni, akkor mégis négykézláb kúszik a sárban? Ezek a kérdések szinte kikényszerítik a következő kérdéseket: Valóban ugyanaz a Szophoklész írta mindkét drámát? És ha eltérő Szophoklészek is írták a drámákat, akkor melyik az eredeti és melyik az ál-Szophoklész? Valóban az ókorban keletkezett mindkettő dráma?

Ennek továbbgondolásában érdemes faggatóra fogni a legismertebb görög eposzt, Homérosz Iliászát is.

 

Kiegészítés, az Antigoné Napút elemzéshez (2014. június 1.)

Több, mint két éve, az Antigoné napút elemzésem megírása időpontjában még úgy gondoltam, hogy a drámában tapasztalható tengely mozgásnak, pörgésnek, mint napút szerkesztési sajátosságnak nincs megfeleltethetősége a magyar drámairodalomban. Bár hasonló megoldásokkal részben már korábban is találkoztam egy-egy magyar népmese napút szerkesztésében, de ezeket mégsem tekintettem, tekinthettem elég erős érvnek az Antigonéval összevetéshez.

Pár napja újabb Pap Gábor előadásra akadtam a youtube-on. Toldi Miklós a napúton előadásában Pap az Ilosfai és Arany János féle feldolgozások napút mozgását vizsgálja. Napút elemzésében az Arany János féle Toldi változat pontosan ugyanolyan tengelymozgást követi, mint az Antigoné. Mindkét mű a Halak-Szűz tengellyel indít és a kisévi menetrendben halad az égi pályán ugyanolyan tengelyforgással. Mégis a két napút tengelymozgás legfontosabb különbsége, hogy míg Arany Toldija az Vízöntő-Oroszlán tengellyel zárul, addig Szophoklész Antigonéja a Nyilas-Ikrek tengellyel, ezzel teljesen már többletjelentéssel töltik fel az alapművüket.

De ugyanezen Pap Gábor előadás további meglepetéssel is szolgált. Az Ilosfai Toldi változatának egyik legérdekesebb része az a vízöntő-paradoxon megfogalmazása, mely alaptémája a később következő Odüsszeia Napút elemzésének is.

Pap Gábor: Toldi Miklós a napúton www.youtube.com/watch?v=QbsdRZjupPQ

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

 

M.G.  2015. augusztus 8.

Ezek csak elméleti fejtegetések. Vannak tárgyi bizonyítékaid is?

 

D.Cs. 2015. augusztus 11. 

Már régóta vártam ezt a kérdést!  Az alábbi linken az Oxford University Press egyik Antigoné kiadása található. Érdekes háttér infókat is tartalmaz a drámával kapcsolatban. Pl. arról a bizánci kéziratról, melyben az Antigoné művet megtalálták.

 

 

 

 

Oldal: Szophoklész Antigoné III. Többlet üzenetei a drámának
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat