Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2017. május 26.   

Dobos Csanád

Pártus diadalív Szalonikiben

és a vérszerződés

Soksz_1_7vezer_-_copy.pngor a beidegződéseink gátolnak minket a nyilvánvaló összefüggések felismerésében. A belénk nevelt „tudás” miatt csak bamba turistaként bámuljuk a régészeti leleteket, és nem látjuk meg az egyértelmű összefüggéseket. Thessaloniki (Szaloniki, Görögország) egyik legismertebb régészeti jelképével, a KAMARA[1], diadalívvel is így jártam hosszú éveken át. Akárhányszor elmentem az ív mellett, nem sok lelkesedéssel tekintettem rá, hisz a rajta szereplő „dicső” római katonák aktuális hódításai, gyilkolásai nem igazán lelkesítettek fel. Tévedtem, mert valóban nem csak ezek találhatók e pillérek díszítésében, hanem ennél sokkal érdekesebb szimbolika is, mely nekünk, magyaroknak még inkább szívünkhöz közel álló lehetne.

_2_diadaliv_-_copy.jpg

Ami egyből észlelhető, hogy a boltív egyes szintjei különböző anyagból, eltérő időben, helyen és módon készültek. Így, ezen tanulmány számára oly fontos, sárga színnel bekarikázott legalsó kövek már az első pillantásra is elütnek a felette lévő többi faragványtól.

_3_-_copy.jpg

Sajnos ezzel a szinttel szinte senki sem foglalkozik, hisz annyira „unalmasak” és semmitmondóak ezek az alig kivehető faragványok a fentebb lévő mozgalmas harci jelenetekhez képest. Igaz, bár megkopottak, de mégis annál érdekesebbek ezek, melyek egyes részei meglepő analógiát mutatnak a hettita kőfaragványokkal, sőt a Képes Krónikánk 7 vezér ábrázolásával is!  Érdemes is rögtön ezzel, a 7 vezér ábrázolással kezdeni a vizsgálódást.

_4_-_copy.jpg

A nekünk jobb oldali sarokban látható faragványon 7 párhus / frigai[2] sapkás férfi látható szabad emberként és nem rabszolgaként. De mit is keresnek ők itt, e római dicsőség oszlopon? A pártusok, a Római Birodalom legádázabb ellenségei (Lásd: Crassus és A carrhaei csata[3]), ráadásul nagyon fontos szakrális szerepkörben? Ez nagyon nem illik ide. De mi is látható e kövek keleti oldalán, ahol a 7 vezér ábra is látható? Egy folyamatábra. Véleményem szerint egy felajánlás folyamata, melynek a kiinduló állomása pont ez a 7 pártusból álló csoportkép, ahonnan az állatok és emberek a felajánlási tárggyal elindulnak. De honnan tudhatjuk, hogy ez a kiinduló pont? Az emberek és állatok haladási irányából. A már erősen megkopott köveken lépésről lépésre halad a felajánlási menet, miközben a jelenet egy része ismétli magát többször is. Ismétli, de nem gépiesen, nem sablonos ismétlődéssel - hisz a felajánlott tárgy mérete és az útra kelt állatok, emberek pozíciója is változik e közben. De kik is vonulnak a felajánlási tárggyal? E szereplőknek vélhetően van zodiákus megfeleltetése is: A két hasonló férfi (IKREK), egy elefánt (BIKA jegy) és egy ragadozó macska, talán párduc (RÁK jegy) együttes menetelése a manicheista[4] állatövi rendszer nulladik elemét idézi meg (Lásd Pap Gábor művészettörténész ábráját). Azt a döntési dilemmát szemlélteti, hogy a szabad akarat elvének megfelelően választanunk kell az emberi létünk során: az önzést, a kizárólagosan önmagunk irányába irányuló szeretetet (melyet a BIKA jegy testesít meg), vagy pedig az másokért önfeláldozást, a másokat szolgáló, azaz a Jézusi szeretetet, melyet legjobban a RÁK jegy jellemez az égövi rendszerben.

_5_-_copy.jpg

De mi is lehet a felajánlás tárgya és eszméje e diadalíven? Mi lehet ebben dobozban, vagy inkább egy nagyobb méretű mély tálban? Ma már ez szinte a felismerhetetlenségig elkopott, de ha tudjuk, hogy a magyar törzsszövetségi rendszer, sőt maga a vérszerződés eseménye a pártusoknál is hasonló módon ismert volt, akkor talán nem túl merész feltételezés, hogy ez a pártus VÉRSZERZŐDÉS-hez kapcsolódik. Ahhoz a VÉRSZERZŐDÉShez, mely a legszentebb szövetség jelképe volt a pártusoknak, ahogy a mi 7 vezér őseinknek is. Érdemesebb szétbontani a jeleneteket és külön-külön is alaposabban megszemlélni őket, hogyan távolodnak el egymástól az egyes szereplők és mivé alakulnak át: Az indulás: 7 pártus sapkás férfi. Egy pontra néznek, melyet hamarosan útnak indítanak. Vélhetően szabadok, bár nem látszik a kardjuk, de még sincs megkötözve a kezük. Hány részből áll a menetelésük, nehéz eldönteni e elkopott kövek alapján. Ha az elefántokat számoljuk, úgy legalább 4 menetben haladnak. Négy alkalommal egyértelműen látszik az elefánt, talán még a legutolsó sziklára is be volt vésve, ahol ma már semmilyen forma sem vehető ki. Talán volt ott is egy elefánt, hisz a helye adott. Öt lépésben egy-egy elefánt, hogy a HAT-odik helyen valami tényleg HAThasson , ahogy a BAÁL vallás kultuszában is: az Elefánt helyett egy angyal-Szűz jelenik meg. De valóban helyette, nem inkább vele együtt? A négyzetbe zárt pártus-angyal páros, az indokolatlan sarok anyagtöbbletével együtt szintén egy elefánt fejet rajzol ki! Ez valóban csak véletlen forma lenne?

_6_elefant_-_copy.jpg

De nézzük tovább. Az elefánttal együtt a nagymacska is láthatóan karaktert vált, véleményem szerint Oroszlánosodik.

_7_-_copy.jpg

_9_-_copy.jpg

Tehát az elefánt Nőiesedik, a párduc pedig oroszlánosodik. De ki ez a Nő a szakrális felajánlás végén, a SZŰZ jegy vagy inkább a vízöntői ANGYAL? Nehéz eldönteni, de mindegyiknek meg lenne a napút magyarázata. Mindenesetre a pártus férfi mögé magasodó angyal szoknyája a lányaim véleménye szerint egy korsóból kiömlő vizet formáz meg, mely ráadásul az Oroszlán fejét öntözi meg. Egy angyal (Vízöntő)- Oroszlán tengely egyértelműen a precessziós 26.000 éves ciklusra utalna, amiben a Vízöntő-paradoxonra utalás lehetősége is benne lenne[5]. Egy Oroszlán - Szűz kapcsolatnál viszont a korábbi Bika-Ikrek-Rák zodiákus irány folytatódna. Vagy talán mind a kettő egyszerre? Ezt a kérdést hagyjuk nyitva és maradjunk egy egyszerűbb kérdésnél.

Mit keresnek a pártus harcosok a diadalíveken? Az örök Rómában található példa alapján rögtön rávághatnánk: mivel a dicső római légiók leigázták őket és rabszolgák lettek az akkori kor világkormányában, ezért kellett megörökíteni a pártusokat is itt. És valóban, e diadalív magasabb szintjeinek faragványai valóban erre utalnak. Kétségbeesetten küzdő pártus harcosok a dicső római légió harci lovainak patái alatt, ahogy Septimius Severus fehér márvány diadalívén is láthatjuk[6]. (A mellékelt fotók mind a szaloniki oszlopról készültek)

_8_-_copy.jpg

De csak az újabb, a magasabban lévő faragványokon láthatjuk a pártusok legyőzését. A legalul szereplő faragvány sor szkítái/pártusai, akikről eddig is beszéltünk - nem rabszolgák! Ők szabad emberek, hisz a felajánlás tevő pártus a végén kardot visel, sőt két kardja is van. Kardja van, azaz szabad ember!

De honnan került oda az Angyal a kardot viselő pártus fölé? Talán csak nem a szomszéd falrészletről? A 7 vezérrel azonos kőtömbön szereplő angyal jelent meg itt is? A szomszédos falfelület, ugyanezen szintjén 7 angyal várakozik. Várakoznak, vagy éppen mozognak? A 7-es számosság, inkább az utóbbira utal. Talán éppen a pártusok felajánlása révén jelenik meg? Akkor esetleg van bolygó minősége is?

_10_-_copy.jpg

A további elmélkedések folytatása előtt érdemes egy kis kitérőt tenni, mint egy kis sétálással a közeli régészeti múzeum kőkertjében is körbenézni.

 

Kőfaragás, vagy inkább kőöntés?

Mi jellemző inkább az ókori görög kultúrára, a kőfaragás, vagy inkább a kőöntés? Látszólag teljesen értelmetlen kérdés, pedig nem az! A görög/római kultúra sajátossága, hogy hajdan volt szobrokból, épületekből, szarkofágokból származó kövekre lehet minden kapavágással akadni. Faragott kövek mindenhol. De valóban faragták ezeket a köveket mind? Sokszor az az érzésem, ha elfogadjuk ezt a felvetést, akkor a hajdani görögök, rómaiak ha éppen nem harcoltak, akkor leginkább csak köveket faragtak. Ilyen mennyiségű szobor, oszlop, oszlopfő, szarkofág előállítása csak akkor lehetséges, ha a népesség jelentős része csak kőfaragással foglalkozik. Nem kereskedik, nem foglalkozik a földdel, nem tanít, nem csinál szinte semmi mást, csak követbányász és követ farag. Azért ne feledjük el, hogy mindezt természetesen leginkább csak egy egyszerű kalapáccsal és vésővel teszi, azaz mindenfajta gépi segítség nélkül – ami aztán még lassabb munkafolyamat. De valóban csak követ faragtak a mindennapjaikban az emberek és szinte nem is foglalkoztak semmi mással? Szerintem nem.

_11_-_copy.jpg

_12_-_copy.jpgSajnos a múzeumok egyik nagy hátránya, hogy nincs lehetőségünk megérinteni a tárgyakat, ráadásul ezeket még biztonságos távolságból is kell szemlélnünk. Azaz attól fosztanak meg minket, hogy a lényeges apró részleteket észrevehessük. Olyan részleteket, melyek e „faragványok” keletkezésének folyamatára is utalnak. Gondolok itt vésés, faragás vagy inkább a kőöntési nyomokra. Amit a múzeumok belsejében nem tehetünk meg, azt kinn, a szabad ég alatt tárolt kőemlékeknél annál inkább. Érdemes kihasználni a lehetőséget és immár ne a tökéletességet, hanem inkább a technikai hiányosságokat keressük.

Szobor fejek és testek. Mi az, ami az első pillanatban is látható rajtuk? Az összeillesztés nyomai! Az első és a hátsó részek összeillesztésekor keletkezett összeillesztési hézagok, kitüremkedések ott felejtett nyomai, melyek a karon indulnak felfelé, majd a fül mögött a fejtetőn haladnak tovább. És hasonló figyelhető meg a befejezetlen, még fej nélküli szobortestek jelentős részénél is.

_13_-_copy.jpgA szarkofágok tökéletes egyenes felülete is szemet szúró, melyeket sablonformák „díszítenek”. Ezek a sablonok aztán lehetnek bonyolult, több rétegűek – ahogy a Régészeti Múzeum bejáratánál is látható, vagy akár fantázia mentes, tucat sablonok. Természetesen mindezt a megrendelő igénye és pénztárcája alapján.

_14_-_copy.jpgTöbb rétegű „faragványok”, melyek egységes faragással nem is készülhettek el. Faragással nem, de öntéssel és az egyes rétegek egymásra helyezésével annál inkább. Ehhez vélhetően már meglévő, máshol is használt sablonokat használtak fel, ahogy a LEGO játékok is működnek. Lényeg az egymáshoz illeszthetőség, a mozgalmasság és a több réteg illúziója, mely remekművet idéz. Mestermunkát, mely valójában csak remek iparos mű, tucat termelés, ahol csak a meglévő sablon formákat használják fel újra és újra az igényeknek megfelelően.

_15_-_copy.jpg

Körülbelül ilyen mondatok hangozhattak el a kőöntőműhelyekben: „Kéne pár ló, és lovas, hozzájuk tartozó kezekkel, lábakkal és fegyverekkel. Nem gond, ha néhány végtag nem aránylik a testhez, lényeg, hogy mozgalmas legyen az alkotás. Ja és kéne pár fedetlen női kebel is, hisz ez az élet értelme. Azokat is ültessük lóra és adjunk a kezükbe szintén fegyvert – jól mutatnak együtt. Ja ezeknek a szép keblű nőknek legyenek más fegyvereik, tegyük azokat a kezüket, melyeket a múlt héten összerakott másik szarkofágon használtuk fel. Kevés az idő és a megrendelő sem fizet eleget ezért csak két oldalon legyen több rétegű díszítés. A másik két oldalon nem kell agyon csicsázni a dolgokat, hisz azok úgyis takarásban lesznek. Az egyik oldalára van egy ötletem. Van pár állatfiguránk, melyeket már régen használtuk fel. Vegyél ki párat közülük és szórd be a felületet a hárfázó alak körül. Lényeg, hogy ne maradjon nagyobb üres rész szabadon.” A hátsórésszel mi legyen szerinted? Hagyjuk üresen? Talán azt nem kéne, mert azért ennél többet fizetett a megrendelő. Valami butácska történetet csapjunk oda is. Milyen öntőformákat használtunk már régen?”

_16_-_copy.jpg

A szarkofágoknak van még egy érdekessége: a tetejükön lévő szobrok, melyek jelentős része még fej nélküli, vagy csak utólag beragasztott hatalmas kőlabda formájú. Fej nélküliek, mert a szobrok ezen része tényleg a megrendelő igénye és arcvonásai alapján készült el – vélhetően vésővel és kalapáccsal kifaragva.

_17_-_copy.jpg

_18_-_copy.jpg

_19_-_copy.jpgA tucat/ipari termelés talán egyik legtipikusabb esete maga a klasszikus tanulmányainkból ismert oszlopok, valamint azok oszlopfői. Ezek a lyukak nem a faragástól és nem a sós pára korróziójától keletkeztek, ezek egyértelműen öntési hibák! Így már érthető, hogyan lehetett pár év alatt akár az athéni Akropoliszt is felépíteni. Ehhez csak elég mennyiségű túró (kazein) és kalcium (őrölt mészkő, kagyló…) kellett. Az arányoktól és az eltérő mészforrásoktól függően aztán kő, gránit vagy éppen márványt lehetett összekeverni és a formákba kiönteni[7]. De honnan volt ehhez megfelelő mennyiségű túró? Ahol tehén van, ott túró is. Még évszázadokkal, évezredekkel később is, a túró beszolgáltatás a jobbágyi kötelezettség egyik fontos eleme volt, mely még a középkorban is hatalmas tételt jelentett.   De miért volt szekérszámra szüksége az egyes főuraknak, apátságoknak a gyorsan megromló túróra? Vélhetően, nem azért, hogy mind ezt mind megegyék. Ennyit még ők sem tudtak volna elfogyasztani pár hét alatt. Mert nem evésre, hanem építkezésekhez és a falfestmények, freskók alapozásához volt szükség a hatalmas mennyiségű túróra. Ezt minden restaurátor tudja, ahogy azt is, hogy miért nem potyognak le a hatalmas templom vakolatok úgy, mint a lakóházak pár négyzetméteres vakolatai. Ennyit jelent, hogy nem cementet, hanem túrót használták fel kötőanyagként az alapozásnál éppúgy, ahogy a szobrok, domborművek elkészítésénél is. Ellentétben a cement betonnal a túró(kazein) beton sokkal erősebb és időt állóbb, azaz nem porlik pár évtized elteltével – de csak akkor, ha jól keverik ki az alkotó részeit.

Mivel a túró drága, ezért már az ókorban is előszeretettel „takarékoskodtak” a drágább alkotóelemmel, és a nagyobb profit érdekében csökkentették a szükséges kötőanyag mennyiségét. És ennek meg is lett a nyoma. Általában az ilyen kötőanyag-hiányos szobrok, szarkofágok kerülnek ki a múzeumok szabadtéri tároló helyeire. És ha már ott vannak, akkor érdemes felfigyelnünk e anyaghibákra és ezek okaira. Két fotó e mesterséges „kristályszerkezetről”. Az első egy szobor morzsolódó oldaláról készült, míg a második egy szarkofág frissen lehullott darabkájáról. Meglepően hasonló kristályszerkezet, mely szabad szemmel is jól látható. Mindkettő olyan, mint a kevésbé sikeredett szétmorzsolódó sütemény, ahol nincs elég kötőanyag a szilárd részek (morzsák) összetartásához.

_20_-_copy.jpg

_21_-_copy.jpg

(Jásdi Kiss Imre a fenti előadás idevágó részetében az alábbi arányokat említi: 150 kg murvához kell 3 kg túrót hozzáadni.)

 

Kamara - Pártus vagy római ív?

Ennyi kitérő után érdemes újra visszatérni Szaloniki díszes ívéhez és immár alaposabban megnézni az egyes szintek, és azokat alkotó kövek különbségeit és elgondolkodni ezek okain. Az egyszerűség kedvéért csak a déli oszlop már ismert oldalát vizsgáljuk, de hasonló logika alapján az ív minden részlete megérne egy elemzést.

_22_-_copy.jpg

E oldal legalsó szintjének legfontosabb jellemzői:

- a legjobban elkopott,

- pártus dicsőséget hirdetők férfiak láthatók rajta, ahol a pártusok nem rabszolgák, hanem szakrális tevékenységet végző szabad emberek.

- Sokkal nyugodtabb jelenetsor látható, mely stílus elüt a felette lévőkétől.

- Az alsó pártus sor köveinek mérete a felettük lévő római kövekhez képest sokkal vastagabb és tömörebb.

Ennyi megállapítás után érdemes már most megfogalmazni több kérdést is:

- Hogy, mikor és honnan kerültek ide e kövek?

- Kinek volt célja a pártusok dicsőségét hirdetni e diadalíven/oszlopon?

- Eredetileg is boltív tartópillére volt, vagy pedig inkább önálló oszlop?

- Kijelenthető-e, hogy e kövek már keresztény szellemiséget hordoznak, ahogy a 7 vezér kőkocka szomszédos oldalán lévő angyal(ok) alapján feltételezhetjük? Ez alapján van-e lehetőségünk valamilyen történelmi eseményhez kapcsolni e ívek felépítésének idejét?

- Jogos-e az a feltételezés, hogy a legalsó köveket helyezték be legelőször az épülő ívekbe, melyet a későbbiekben sem mozdítottak el?

- Mitől származnak e kövek hatalmas sérülései, lepattogzásai? A durva, szakértelem nélküli beemelés, vagy éppen kiemelés kísérleteitől?

- Eredetileg is ilyen méretűek voltak az egyes hatalmas kőtömbök (az ív legalsó sorában), vagy ezeket már az áthelyezés alkalmával aprították kisebb méretűekre?

Elnézve e vágásokat, a véleményem szerint ezek utólag lettek felaprítva a hajdanán összefüggő hatalmas kövek, vélhetően a könnyebb ideszállítás és áthelyezés érdekében. Hogy mikor? Valamikor a kereszténység korai időszakában, talán éppen Attila fia, Csaba 13 éves Szaloniki kényszer tartózkodása idején.

“Először Csaba győzte le öccsét, utóbb azonban ő maradt alul, de annyira, hogy alig tizenötezren maradtak meg Csaba részéről; a többi hunokat és Attila fiait teljesen kiirtották, leölték. Attila halála után fiai és a hunok egymást gyilkolták le. Tehát a legyőzött Csaba és öccsei, Attila királynak vele szemben álló fiai, szám szerint hatvanan, a hagyomány szerint tizenötezer hunnal Csaba nagyatyjához, Honoriushoz menekültek. Ámbátor Honorius görög császár Görögországban akarta megtelepíteni, ő nem maradt, hanem visszatért Szittyaországba, ősei székébe, hogy ott maradjon. Csaba tizenhárom évig volt Honoriusnál Görögországban, a veszedelmes és nehéz utak miatt még egy esztendeig tartott szittya földre való visszatérése.” – Képes Krónika

“Az első ütközetben tehát Aladáron erőt vesznek, de a másodikban, melly Sicambriánál két álló hétig foly, Csaba hadát ugy legyőzik és szétverik, hogy Ethele fiaiból és a húnokból igen kevesen maradnak. Ez ugyanis azon csata, mellyet a húnok Krimhild csatájá-nak neveztek s maig is e néven emlegetnek. Melly ütközetben annyi vér ömlött, hogy ha a németek szégyenből nem titkolnák és tisztán meg akarnák vallani, a Duna vizét néhány nap sem ember sem barom nem ihatta, minthogy Sicambriától Potentia városáig vérrel volt áradva. Csaba tehát tizenötezer húnnal Görögországba Honoriushoz futa, s bár az ott kivánta marasztalni s görögországi lakossá tenni, nem marada, hanem visszatére Scythiába atyafiaihoz és rokonaihoz.” – Kézai Krónika

Csaba, Attila fia Görögországba, vélhetően Szalonikibe menekült a bizánci császár nagyapjához.

Tóth Gyula A szlávok apostola tanulmányában nem kevesebbet állit, miszerint Csaba és szláv hittérítő Cirill személye esetleg azonos[8]. Ha e felvetése jogos (amit az érvei alapján el is tudok fogadni), akkor ez alapján a pártus/hun oszlopon szereplő angyaloknak még inkább fontos szerep jut. Pártus/hun oszlopot említettem – hisz a hunok jórészt pártusok!

Hogy mikor kerültek ide e pártus faragott kövek? Talán Attila uralkodása vagy fia, Csaba szaloniki tartózkodása idejében. De akkor hogy, mikor és miképp kerültek rá e oszlopokra a pártusok legyőzését hirdető faragványok? Vélhetően Honorius császár, Csaba királyfi anyai nagyapjának halála után. A császár halála után az addigi hunbarát politika vélhetően ellentétes irányba csapott át, ezért is kellett Csabának a megmaradt hunjaival továbbállni. És vélhetően Csaba távozása után programozták át viharos gyorsasággal az addigi pártus/hun diadaloszlopokat is pártusok legyőzésének diadalívévé. De az átprogramozás mégsem volt teljes. A legalsó sort nem érintette, ahogy a felsőbb szintek hatalmas eredeti köveit sem tudták minden esetben sikerrel beljebb tolni, vagy éppen kiemelni. Hisz a fenti szinteken is maradtak eredeti, mára már értelmezhetetlen faragvány maradványok.  

Ahol mégis sikerrel jártak az eredeti pártus/hun kövek megmozgatásával ott az eredeti kőtömbök elé/helyébe helyezték új politikai irányzat dekorációit, „csempéit”. Tudatosan használom a „csempe” kifejezést, hisz hasonló módon jártak el, ahogy mi is a felragasztjuk a járólapokat, csempéket a fürdőszobában. Itt a „csempék” bár kicsit súlyosabbak voltak, de mégis hasonló funkciót töltöttek be. Eltakarni az eredeti falat és díszíteni, üzenetet sugározni. E új „csempék” beillesztésének vannak látható nyomai is. Pl. a boltív beillesztéseknél jól látható e lapok „vékonyabb” mérete.

 _23_-_copy.jpg

Ezzel talán sikerült meg is indokolni, hogy miért tűnnek sokkal újabbaknak a római dicsőség képei, valamint azt is, hogy miért nem borították be mindkét oszlop mind a 4 falfelületét ezekkel, az új igényeknek megfelelő „csempékkel”. Ez azonban mégsem magyarázza meg, hogy miért ennyire kopottak az általam eredetinek vált pártus ábrázolások. Talán már az átszállítás alkalmával is ennyire megkopottak voltak, vagy pedig az oszlopok átprogramozásakor segítettek azon, hogy még patinásabbak legyenek? Vélhetően ez is közrejátszott a mai állapotukban – kár érte!

_24_-_copy.jpg

Kisfilmek a beton/kő öntésről:

 

 

KIEGÉSZITÉS:

Az alábbi régi (talán a 60, 70-es években készült) fotón jól látható, hogy a 7 pártus férfi egy serlegre tekint, ezt tartják maguk előtt oly nagy hódolattal. Hasonlóan úgy látszik, mintha mind a 7-en útnak indultak volna, majd lépésről lépésre morzsolódtak le, míg végül már csak egy érkezett célba.

http://heidicon.ub.uni-heidelberg.de/id/357512  [9]

regi_kep_reszlet.png

regi_foto_preview.jpg

preview2.jpg

angyalok_regi.png

 

Kapcsolódó tanulmányok:

    A makedón Mithrász Szent Györgywww.naput.hupont.hu/47 

    A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései  - www.naput.hupont.hu/57

    Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban -www.naput.hupont.hu/45

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 479
Tegnapi: 833
Heti: 5 086
Havi: 15 826
Össz.: 586 412

Látogatottság növelés
Oldal: Pártus diadalív Szalonikiben
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2017 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: naput hupont ujszovetseg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »