2016. Szeptember 20.

Dobos Csanád

A FEJRE HÚZOTT TÖLCSÉR  – Hieronymus Bosch festményei

– Kriston Edit indító észrevétele alapján -

Bosch

Hieronymus Bosch-t a művelődéstörténet az egyik legérdekesebb és legtöbbféleképpen értelmezett festőnek tekinti, annak ellenére, hogy a művészetét érthetetlennek és homályosnak tekinti. Bár a mai kor embere nem nagyon érti a szimbolikáját, mégis Bosch adott új lendületet a XX. század elején a szürrealista mozgalmaknak.

Mi már csak szörnyülködve, érdeklődve, sőt időnként nevetgélve nézzük a furcsa alakjait, és csak tippelni tudunk mit is akart ezzel mondani Bosch – de vélhetően ez nem volt mindig így! Mennyire is érthette a művészetét a saját kora? A hivatalos művészettörténet szerint alig. De mi alapján alakult ki ez a vélemény? Talán mert nem merik és nem is akarják megérteni és megértetni ezek szimbolikáját. Helyette jönnek a ködösítő megállapítások, miszerint ezek furcsa alakok tudatmódosító szerek hatására keletkezett víziók. De ezek nem azok, hisz ezeknek a festményeknek egyértelmű jelentései vannak, amit vélhetően a saját kora pontosan tudott is értelmezni!

De nemcsak a középkor embere, hanem mi is, kik kicsit ismerjük a középkor szimbolikáját és az azt meghatározó asztrológia szimbólumrendszerét. Bosch festményei hemzsegnek a keleti és nyugati állatövi jegy szimbólumoktól, melyekről a mai művészettörténet tudomást sem kíván venni. Bár nem túl sok festménye maradt fenn, mégis a „szürrealista” ábrázolások között a korsó, disznó, hal, skorpió, madár formák dominálnak. Azok melyeket a keleti és nyugati állatövi jegyek is használnak. Ráadásul több festményénél a Halak-Bak összetartozó kapcsolat is vélelmezhető némi vízöntői attribútum kíséretében – ez viszont már a vízöntő-paradoxon ismeretére is utalhat. (Ennek igazolására jó példa a Szent János Patmosz szigetén festményének szürrealista skorpió/sas/emberfejű alakja. Arról az Evangélista Szent Jánosról van szó, mely a Skorpió jegyhez kapcsolódik asztrológiailag, és amely jegy egyébként is egy kettősséget hordoz magában. A Sast, mely felfelé húz és a Kígyót, ami viszont lefelé.)

Vélhetően azonban nem is az asztrológiai szimbólumok használata a legnagyobb „bűne” Boschnak, amiért is ködösítik a festményeinek jelentését. Bosch olyanokat is megfogalmaz a festményeiben, melyek a mai művészettörténeti elitnek nem ildomos kimondani. Talán nekünk sem lenne, de mi mégis megtesszük egy rövid felvezetést követően.

Sok mindent lehetne észrevételezni a festményein, de a mostani tanulmányomban azonban csak egyetlen egy szimbólumát próbálom körbejárni, „a fejre húzott tölcsért”. Azt a furcsa fejfedőt, mely több képén is megjelenik, ahogy ezen, a Szent Antal megkísértésén is[1]. De mit is jelenthet ez? Arról a „TÖLCSÉR fejfedőről” van szó, mely fontos jelzésként szolgált évszázadokon keresztül egész Európa szerte, és amelynek a jelentése közismert volt széles rétegek számára.   

 

HUN-KUN-KOHN

Pap Gábor a Baranta völgyi előadásában[2]  ezekkel a mondatokkal lepte meg a hallgatóságát. „Így jelenítik meg a besenyőknek a sisakját. Ezt a fejfedő típust mi ismerjük, de nem a kunok révén. Ezzel a kalappal egy bizonyos néptípust (zsidókat) jelöltek meg a középkorban! Nem egyedül itt Bántornyán jelenik meg, hanem pl. Türjén is.

A fej szellemiséget jelent, ami rajta van, az annak a megnyilvánulása. Ha én azt mondom KUN, abból két felé lehet tájékozódni. Az hogy a HUN és a KUN azonos, azt régen kimutatták már, hogy nincs külön HUN és KUN. 
De van még valami. Kun Bélának mi volt az eredeti neve? Kohn… A lényeg az, vigyázzunk, el lehet fajulni az összes nép rovására, csak a saját érdekét fogja mindenen keresztül gátlástalanul. Ezt azért érdemes tudnunk, mert különben nem értjük meg, hogy a hun, a Hunor-Magyar kettősből miért ilyen kalapban, ilyen bestiálisan van ábrázolva. A szkítáknál igen is megvolt a jogrendje a nőknek, a nő egyáltalán nem volt elnyomva, ami a Kohnéknál megvan! El tud csúszni mind a két irányban. 
Azt is kell tudni, amikor Hunról és Magról beszélek, akkor ugyanannak a kétféle olvasatát kapom. MAG, ha vissza olvasom a megfelelő hangtani megfeleltetésekkel, akkor HÁM. Egyik a Magnak a felelőse, ezek vagyunk mi, a másik a HÁMnak, a keretnek. Ez nagyon jól megosztott kettős szerep, de a HÁM nagyon könnyen el tud „kunbélásodni”, nagyobb a kísértés, aminek ki van téve. De a Magnak van felelőssége a Hun-ért. Magnak kell képviselni és mederben tartani a Hunt”.

HUN – KUN – KOHN, vagy másképpen megfogalmazva, a Turul, vagy a szemita viselkedésmód választási lehetősége. Az a kettősség, mely a Szent Korona Pantokrátor ikonjának tengelytükrözésében is megjelenik[3]. Pap Gábornak ez a pár soros gondolata azonban nemcsak hogy visszaigazolja ezen ikonnál tett megállapításaim jogosságát, hanem utat nyit Bosch szimbolikájának megértéséhez is[4]! 

Hogy is fogalmazott Pap GÁbor? "A fej szellemiséget jelent, ami rajta van, az annak a megnyilvánulása“. És a zsidóságot évszázadokon keresztül, Németalföldtől Magyar Királyságig egyfajta fejfedővel ábrázolták, mely időnként bár nem volt teljesen egyforma, mégis a viselőjének népcsoportját pontosan jelezte. Pap Gábor az előadásában a hárfázó Dávid ábrázolást hozza fel példának, de nem ez az egyetlen példa erre. Érdemes kicsit térben és időben bővebben rátekinteni a középkori Európa ilyen jellegű ábrázolásaira:

 

Foto Marburg/Art Resource, New York

Emperor Henry VII  accepts a scroll of the law from a Roman Jew, Codex Trevirensis, 1341

 

 

 

 

Pierpont Morgan Library, New York   The Empress Helena compels Judas to reveal the site of the True Cross, a detail from the Stavelot Triptych, circa 1155

Réunion des Musées Nationaux/Art Resource, New York     Jesus nailed to the cross under the direction of Jewish and Gentile executioners, enamel reliquary casket, circa 1170 

 

Peter Lombard’s 1166 CE Commentary on the Psalms

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Medieval-era Jew and Christian

Az esetleges antiszemita vádakat elkerülendő, fontos már az elején tisztázni – nem kívánok újabb véleményt és ítéletet mondani a sem a bemutatott ábrázolásokkal kapcsolatban, sem pedig a szemitizmus/antiszemitizmus kérdéskörében. Ezt megtettem már a korábbi tanulmányaimban is, (Lásd: A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján[5]), s melyet röviden megismétlek itt is:

„A mi döntésünk, hogy mit is választunk: JOBBikat, a TURUL, a sólyom útvonalát, az igazi jézusi szeretet útját, amikor a szeretet mások felé irányul, vagy a szemita hagyományt, vagy BAL(gább) módot, ahol mások szeretete helyett önmagunk szeretete van minden döntésünk középpontjában.”[6]

De ennyi legyen is elég, hisz a mellékelt ábrák elsődleges célja most annak a bemutatása, hogy a zsidóságot évszázadokon át milyen fejfedővel is ábrázolták az európai középkori művészetben.

 Jesus Brought Before Caiaphas — from Salvin Hours c 1275, British Library

Az ábrázolások legfontosabb sajátosságai voltak e karakterisztikus fejfedők rendszeres ábrázolása mellett az orrformák és az emberi csúnyaságok túlzott kihangsúlyozása is. De miért csúnyák ezek az emberek? A szellemiségük miatt. Arról a szellemiségről van szó, mely a nyakvonal felett nyilvánul meg, azoknál a személyeknek, akik Jézus, Isten fia felett ítélkeztek, szenvedésre ítéltették és a halálba küldték.

De miért szükséges mindezeket megemlíteni Bosch művészete kapcsán? Mert több esetben is visszatérő motívum Boschnál ez a fajta fejfedő, amit az egyszerűség kedvéért a címben tölcsér fejfedőnek neveztem el.

 Jesus with Jewish hat, St. Louis Psalter, 13thC

 

A tölcsér fejfedők Bosch festményein

Négy tölcsér fejfedő, négy különböző jelenetben, négy külön festményen.

Az ábrázolások egy részénél a kitűző, sőt a fejen, vállon tartott ág és arról lelógó piros alma is beszédes. Az utóbbi az eredendő bűnre utalna, arra a felfogásra, mely a judeo-kereszténység sajátja? És mi a helyzet a a ruhán viselt címerekkel?  A piros köpönyegű, madárcsőrű lény esetében ez mintha a szabadkőművesség alapvető jelképére, a kőműves derékszögre (szögmérőre) és a szárai felé helyezett körzőre utalna.

De miért is van keresztcsőre ennek a lénynek? Talán mert a tobozok fogyasztására szakosodott pinty/verébre utal![7]

„A keresztcsőrű, más néven kis keresztcsőrű (Loxia curvirostra) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe ésa pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj…. Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos.Lucfenyvesek, fenyő- és elegyes erdők lakója. Rövidtávú vonuló, telelni olyan vidékre vonul, ahol érő fenyőmagvakat talál….Specializálódott csőrével szétfeszíti a tobozokat és elszarusodott nyelvével kiszemezgeti a magokat…. A szülők a fiókákat addig táplálják, míg a csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a toboz pikkelyeit önállóan is szét tudják nyitni.”[8]

Hogy miért is fontos számunkra e keresztcsőrű madárnak/alaknak a táplálkozási szokása, arról majd később érdemes még újra szót ejteni. Arra azért már most érdemes felfigyeli, hogy korcsolya van a lábán, ami azt is jelentheti, hogy: csúszós útra tévedt, vagy hogy kés élén táncol, esetleg hogy vékony a jég alatta.[9] De ennek eldöntésével még várjunk egy kicsit.

A vízöntő-paradoxon ismerői számára ez a Remete Szent Antal megkísértése festmény elég beszédes lehet, ahogy az is elgondolkoztatható, hogy a lefordított tölcsérbe bújt alak miért ront az asztal mellett tátongó HAL(ak)-ra kivont szablyával. De milyen halról van szó? Patkány/egér pofájú és lábú[10]! Azaz a lefordított tölcséres a HALAK világkorszak Castor-Pollux, vagy másképpen megfogalmazva a Hunor-Magor, a jó testvéri tulajdonságát támadja.  Az eddig jellemzett népcsoport „testvértípusa” a Kain-Ábel féle, az egymást elpusztító testvértípus, ami viszont pont az energia hiányos HALAK jegyhez kötődik. Bosch tényleg mestere volt az asztrológiai szimbolikáknak is!

Ennyi bemelegítés után ideje egy konkrét Bosch festményt is alaposabban megvizsgálni, és ezzel együtt a korábban megkezdett Balga Balgasága[11] témát is folytatni.

 

A kőoperáció (A kőmetszés vagy A balgaság gyógyítása)[12]

Ha már szó volt a szabadkőműves szimbólumra utaló kitűzőről, akkor érdemes az operációt végző alak vállán láthatóra is felfigyelni. Mintha egy fekete madár lenne látható, ami akár a Halak és a Vízöntő világkorszak jelképe is lehet[13]. Érdemes lenne egy nagyobb felbontással pontosítani e szárnyas madártani besorolását is, de erre most nincs lehetőségünk.

Amit mégis megtehetünk. Legyünk bátrak és merjünk önálló kérdéseket feltenni e szabadtéri operáció kapcsán:

- Valójában követ metszenek ki a fejtetőből?

- Mi cél szolgál a piros könyv a könyöklő nő fején?  

- Milyen szerepe van az operáló oldalán csöngő korsónak és a fején a tölcsérnek?  

Ez nem sok kérdés, de mégis meglepő válaszokat találhatunk ezekre. Talán egy orvosi vélemény a legérdekesebb közülük:

“A festmény magyar címe: A kőoperáció (ismert A kőmetszés vagy A balgaság gyógyítása címen is). A festmény cselekménye egy primitív, invazív orvosi beavatkozást örökít meg. Létezett egy hiedelem, mely bizonyos pszichés megbetegedések, illetve gyarló emberi tulajdonságok meglétét az emberi koponyában elhelyezkedő úgynevezett "bolondok kövének" tulajdonította. A bolondok kövének eltávolítása koponyalékelés (trepanáció) segítségével történt.

Bosch képei tele vannak már megfejtett, megfejtésre váró és mai tudásunk szerint megfejthetetlen szimbólumokkal.
A legfontosabb használt szimbólumok:
- a fordított tölcsér a fejen: csalárdság jele; => a sarlatán kigúnyolása
- a korsó a „bujaság” szimbóluma;” [14]

Ilyen lenne a BOLONDOK KÖVE? Ha igen, akkor milyen a BÖLCSEK KÖVE? Vagy a két fajta kő ugyanaz, hiszen a Tarot kártyában is a bolond a legbölcsebb.

De szerintem itt másról van szó! A kioperált tárgy nem kő, hanem egy növényi hajtás! Ráadásul, ha egy ilyen korona, virágszirom forma a fejtetőn van, akkor ez szellemi kihajtást szimbolizál! És azt operálják ki könyörtelenül, amihez a keresztény egyház részéről még egy pap is segédkezik. Ez beszélő kép a javából! Így már érthető, hogy miért van tölcsér a fején az operálónak, csak Pap Gábor már idézett gondolatait érdemes újra felidézni. De miért asszisztál mellette egy katolikus pap is? Miért tesz ilyen BAL-gaságot? Talán amiért a judeo-egyház is az ószövetség túlhangsúlyozásával? Hisz azt a hitet vallja, mely az ószövetségi Jahvét összemossa a Jézusi Atyaistennel. De akkor kinek is a célját szolgálja ez a „agyműtét”?  Mit is jelent a szellemi hajtás kimetszése? Talán, hogy ne legyenek önálló szellemi gondolataink?  Hogy ne merjünk és akarjunk önállóan gondolkodni, és főleg ne akarjunk az Istennel közvetlen kapcsolatot teremteni, hisz csak az számit, amit készen kapunk, „ami meg vagyon írva” – a szentiratokban vagy éppen a történelem, művészettörténeti könyvek lapjain!

Szellemiség kihajtása, ez a magyar és a szkíta népművészet egyik sajátossága, ahogy ezeken a háromszéki kerámiákon is látható.

Bosch ornitológusokat megszégyenítő pontossággal rajzolta meg a madár rajzait. Olyan részletekre figyelt fel, melyet csak a képzett szakembernek tűnnek fel. Ha ennyire ismerte a madarakat, akkor vélhetően azok élővilága, a növények mélyebb ismerete sem állt tőle távol. Ha ezt a felvetést elfogadjuk, akkor érdemes megvizsgálni, milyen követ, hajtást, esetleg virágot is metszenek ki a fejből? Tulipánt, vagy inkább lótuszvirágot[15], vagy esetleg inkább Tündérrózsát?

Bármelyik lehetséges. Első megközelítés alapján, ha Tulipánt, akkor érdekes lehet az, hogy „„tulipán” szó a 16. századi holland nyelvben az értelmi fogyatékosság, a bolondság gúnyos megnevezésére is szolgált.” Bár egy jelentéktelen oldal említi ezt, azért ez elgondolkoztató. Ha 17. század elejét említettek volna, akkor azt készségesen elfogadnám, hisz az Amsterdami tőzsde tulipánhagyma mániája és csúfos krachja tényleg okot adhatott a tulipán-bolondság összekapcsolására.

Azonban a festmény virágjának formája és az egyéb szimbolikai szempontok alapján érdemesebbnek tartom a lótuszvirág felvetés alaposabban végiggondolását.

„A lótuszvirágot számos különböző kultúrában – legfőképpen a keleti vallásokban – a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szimbólumaként tartják számon. A jellemvonásai nagyon hasonlítanak az emberi szellemet jellemző vonásokra: a környezete ellenére is a lótuszvirág képes igen szép virágokat produkálni és tisztának maradni.”

Azaz a tiszta szellemiséget jelképezi, mely a környezete ellenére is tiszta tud maradni! Ez viszont egy olyan világban, ahol szeretik előre meghatározni, hogy kinek mit kell gondolni és ezt a lehetőségek szerint minden módon be is hajtatják, ott a lótuszvirág tisztaságot, szemléletet azonnal ki kell metszeni!

Buddhistáknál „az ember Nirvánába való jutásának pillanatát a lótuszvirág iszapból való feltörése és virágzása szimbolizálja”. Nem véletlenül a hat szótagból álló Om mani padme hum, a tibeti buddhizmus legismertebb mantrája, a tibetiek legtöbbször használt imádságában a peme, padme – lótusz kifejezésnek oly fontos szerep jut.

„A mantrát nem lehet szó szerint lefordítani, de a divatos, elterjedt fordítása, illetve értelmezése a szövegnek az „Éljen a lótuszban lévő drágakő” vagy „Nézd csak a drágakövet a lótuszban!” kifejezés”. A 14. dalai láma értelmezésében „A Peme jelentése lótusz, és a bölcsességet szimbolizálja.”[16]

Akkor mit is metsz ki a sarlatán, tölcsér fejfedőjű alak? A Bölcsességet, vagy éppen a Balgaságot? Ennek eldöntéséhez érdemes könyöklő asszony tekintetét és a fején lévő könyv szerepét is megvizsgálni. Az asszony szinte közömbösen tekint a kést tartó kézre, semmi izgalom, semmi kíváncsiság nincs benne. Szinte üres tekintettel mereng a semmibe. De miért nincs élet benne? Talán mert ő már túlesett ezen az „operáción”? Hajlok arra, hogy igen, hiszen az előtte lévő az asztalon látható még egy másik, már kivágott „kőhajtás”. De ez honnan származhat? Talán a beavatkozást elszenvedő köpcös férfiból? Nem hiszen. Szerintem az asszonyból metszették ki ezt a darabot, hisz az asszony előtt hever az asztalon! És ha továbbra is fenntartásaink vannak a virággal kapcsolatban, akkor az asztalon heverő kimetszett példányokat érdemes alaposabban megnézni!

Az asszonyból már kimetszették az önálló szellemi gondolatokat, majd a nyílás helyét könyv nehezékkel lefedték, amivel szimbolikusan le is blokkolták is az újabb szellemi hajtás kibontakozását. És elnézve az asszony balga tekinteteket a műtét tényleg eredményes volt.

„A lótuszvirágot az egyiptomiak is a reinkarnáció folyamatának a szimbólumaként tartják számon, ugyanis a lótuszvirág megtalálható ugyanabban az összefüggésben az egyiptomi mitológiában, mint a hindu mitológiában. Mindkét kultúrában a legendák szerint az élet a vízből, egy mély, végtelen óceánból és egy hatalmas lótuszvirág sarjadásából jött létre.

A lótuszvirág éjjel összecsukódik és a vízbe merül, hajnalban pedig a víz felszínére kerül és kinyílik, csakúgy, mint a Nap. Ezért is hozzák kapcsolatba a lótuszvirágot a Nap istenével, Atom-mal. Számos különböző vallásban a tudat a Nap reinkarnáción keresztüli utazását jelképezi, felkel, fényt áraszt, lenyugszik, de másnap megint felkel. Egyesek azon véleményen vannak, hogy az emberek megszületnek, elvégzik a feladataikat, meghalnak és aztán újraszületnek csakúgy, mint a Nap.

A reinkarnációban való hit szerint csakúgy, mint a lótuszvirág, minden egyes ember már tökéletes, vagyis minden személy magában hordozza a tökéletességet, és mindenki arra a lehetőségre vár, hogy a felszínre törjön amikor eléri azt az állapotot, hogy tudatában lesz a maga tökéletességének.”[17]

De kié lehet az asztalon heverő másik, már félig elszáradt lótuszvirág? Négy szereplője van a képnek, ha nem a tölcsér sapkájúé, akkor csak egy lehetőség maradt. És ennek a csuhás alaknak is mintha vöröslene a feje búbja egy korábbi beavatkozástól. Így már érthető, hogy miért is tesz ilyen BAL-gaságot a judeo-egyház képviselője.

És itt érdemes visszacsatolni a szabadkőműves szimbólummal ellátott keresztcsőrű lényre, a Szent Antal megkísértése festményéről. Nemcsak azért érdekes, mert szintén tölcsér van a fején, hanem a mintájául szolgáló madár táplálkozási szokása miatt is. A keresztcsőrű madár tobozt eszik, és ez a piros posztós lény mit? Tobozt, vagy inkább pontosabb úgy megfogalmazni, hogy tobozmirigyet? Az agynak azt a részét, mely a legmagasabb tudásszintnek a kapuja, amit szellemi úton elérhetünk. Azt, ami a spirituális világban a harmadik szemként ismeretes, és amiről azt vélelmezik, hogy a lélek székhelye!

És a lótuszvirág kimetszés itt kapcsolódik össze a tobozmirigy kicsipegetéssel, ahogy a tölcsér sapkás „sebész” is a keresztcsőrű alakhoz!

„Tehát nem kétséges, hogy a tobozmiriggyel van dolgunk. Ugyebár az Aum-OM szerint is a kincs abban van.” [18]

 

A képnek vannak egyéb érdekességei is. Egy magyarnak illik egy ilyenre is felfigyelni, főleg ha fehér ló jelenik meg a képen, egy fontos helyen. Mégis hova mereng el az asszony üres tekintete? Vélhetően nem egy irányba, hanem két szimbolikus irányba tekint. A fehér lóra és a lótuszt kimetsző szikére (vagy az műveletet végző ruháján a címerpajzsára) – ez viszont két fajta választási lehetőséget jelent.

De még egy ló található a festményen, a kép jobb sarkában, a metszést végző kéz könyökével egyvonalban. Két ló, a fehér, mely a múltba néz, és a pej, mely a jövőbe fordul. Fehér és pej… az apokalipszis négy lova közül az első és az utolsó. Talán ez is jelentéssel bír, ahogy az is, hogy a pej ló a festmény vízszintes középvonalán található, míg a fehér ló a kimetszésre váró lótuszvirággal van egy vízszintes vonalban.

Az asszony a tekintetével végső búcsút int a FEHÉR Lónak, a TURUL-i szemléletnek. De hogyan is lehetünk ebben biztosak? Az asszony szájtartása révén! Az ajka egy hullámmozgást ír le! Az arcának JOBB fele még akár vidám is lehetne, de a BAL-gább fele már a sírás határát jelzi!

Két választási lehetőség, ahogy a Szent Korona Pantokrátor ikonján is. A JOBB és a BALGÁBB, mely közül az asszonynak már nincs többé választási lehetősége. A választás lehetőségét már meghozták helyette, ahogy nekünk is egyre inkább megpróbálják. De biztosan nincs többé választási lehetősége?

Az a piros könyv az asszony feje búbján mintha nem lenne egyensúlyi helyzetben, ez még le tud zuhanni – tehát a remény nem halt meg teljesen!

 

Kapcsolódó gondolat:

E Kőoperáció festménynek érdekes utóélete lett. Például, ennek az „After Hieronymus Bosch" kategóriába tartozó festménynek[19] van egy meglepő érdekessége. Bár a kép keletkezési idejét a XVI. század közepére teszik, mégis a festmény alsó sarkában, a karddal alászúrt fejfedő mellett egy 1036-os számjegy/dátum olvasható. Talán utalás lenne az 532 évnyi fantomkorszakra?[20]

 

A másik téma még kevésbé tartozik szorosan a tanulmányhoz, mégis hasznos szóbahozni, nemcsak azért mert Bosch maga is készített Tarot kártyát, hanem mert a JOBB / BALgább gondolat megértéséhez is hozzájárulhat.

Az egyik web Tarot iskola oldal Főpapnő ábráján[21], a Salamon trónján ülő Főpapnő Jobb és Bal oldala fel van cserélve. „A templom pillérei, amelyek között ül teljesen egyformák, a különbség mindössze annyi, hogy az egyik fekete a másik pedig fehér. A fehér oszlopon a héber JOD igent, pozitiv energiát jelent, a feketén a BETH felirat nemet, negatív energiát szimbolizál.” – Csak éppen fordítva. A BAL-gább válik a JOBB-á és a JOBB oldal minősül át BALGÁVÁ. Minden viszonylagos. Vagy csak mi tesszük azzá?

Az már csak egy érdekesség, hogy Bosch festményéről ismerős asszony egy másik Tarot kártyán is vissza köszön.

 

Levezetőnek egy kisfilm:

 

Valamint virtuális utazás a Gyönyörök Kertjében az alábbi linkkel:

 https://tuinderlusten-jheronimusbosch.ntr.nl/en

 

 

KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNYOK:

Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban www.naput.hupont.hu/45 

BORS dilemmája www.naput.hupont.hu/41

A minószi bikaugrás www.naput.hupont.hu/42

 

 

Oldal: A FEJRE HÚZOTT TÖLCSÉR–H.Bosch festményei
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat