2014. I. félév

Újraszerkesztve: 2015. május 18.

Dobos Csanád

BORS dilemmája - képelemzés

A Canterbury mesék illusztráció [1] meglepő hasonlóságot mutat a középkori magyarországi templomfestészet leggyakoribb témájával, a Szent László küzdelme a kunnal, falfestménysorozattal. Azonos szimbólumok mindkét témában: a lányrablás, a hős döntési dilemmája és a dárda.

A hivatkozott illusztrációt a Bibliothèque Nationale de France őrzi Párizsban, de semmi egyéb információ nem található róla, sem az eredetéről, sem a festőjéről, akit hivatalosan ismeretlennek tekintenek.

 

A kép aláírása “Bors chooses to save a maiden rather than his brother Lionel”, szabad fordításban: „Bors dilemmája, hogy kit mentsen meg, az elrabolt hölgyet vagy a Lionel bátyját.” Mielőtt körbejárnánk Bors személyére vonatkozó, írott krónikás forrásokat, érdemes a képet alaposabban megvizsgálni. Bors egy választási kényszer előtt áll: a rokon Lionelt, vagy egy elrabolt hölgyet mentse meg. A kép középpontjában a BORS vitéz hajításra kész dárdával (lance) a kezében látható, amint üldözi a leányrablót. Hasonló figyelhető meg a Szent László templomi ábrázolásokon is, ahol az áldott emlékezetű Szent László üldözi a leányrabló kunt [2]. Továbbá, a templomi ábrázolásokon kettejük között szintén ott található a FA, mely vélhetően az égi fát, a tejutat ábrázolja. Az "elrabolt" hölgy a Bors képen úgy ül a lovon, hogy bármikor lecsúszhatna, leugorhatna, de mégsem próbál elmenekülni. Hasonlóan a Szent László küzdelme képsorozatoknál is az "elrabolt" váradi püspök lánya sem szándékozik leugrani a leányrabló kun lováról, pedig megtehetné, hiszen a leányrabló mögött, a ló fenekén csücsül.

Négy páncélosnak a BORS illusztráción azonos a sisakja, a páncélja, csak a ruháik színe különböző! Akkor ezek nem ellenségek, hanem nagyon is összetartozó karakterek! Fehér színű lovon ül Lionel, akit ketten üldöznek. De ténylegesen üldözik? Mit csinál Lionel? Karba tett kézzel, egyenes derékkal, (fél)meztelenül ül a nyeregben, de nincs megkötözve! Mit csinálnak vele az üldözői? Zöld ággal verdesik! Nem kívánják megölni, nem is korbácsolják, hanem csak zöld ágacskákkal verdesik!

Magyar néprajzi lexikonban [3] olvasható egy érdekes rész:  „A katartikus rítusok fő eszközei: víz, tűz, füst, vessző, zöld ág.”
Majd a vesszőzés cím alatt további érdekességekre lelhetünk [4]:  „1. katartikus vagy termékenységvarázsló jellegű → rítus (→ katartikus rítusok, → termékenységvarázslás). Általában →ünnepi szokások részeként gyakorolják. A tavaszi népszokásokban a megújuló természet jelképeként szerepel, mint → zöld ág. Télen, mint középkori egyházi szimbólum és liturgia, az aprószentek napi vesszőmegáldás emlékét őrzi. A tavaszi népszokásokban elsősorban az emberek, a téliekben emellett az állatok egészség- és termékenységvarázslására irányul. A vessző formáját tekintve lehet egyszerű rügyeság, többnyire fűzfavessző vagy több vesszőből képzett nyaláb vagy korbáccsá fonják össze. A tavaszi népszokásokban farsang végén pl. tuskóhúzásnál (→ vénlánycsúfolás) virágzóéletvesszővel veregetik meg a lányokat; Szigetközben, de főleg a németajkú nemzetiségeknél a legényavatási szokás mozzanataként szerepel a vesszőzés”

Azaz itt nincs kit menteni Borsnak, hisz Lionelt nem bántják és a leányt sem akarják elrabolni! Ez inkább egy termékenységi rítus, sőt inkább legényavatási szokás! És pont ez a legény ül a fehér lovon, akinek a beavatása zajlik! Akkor Bors mit dilemmázik? Itt vélhetően teljesen másról van szó, mely sokkal érdekesebb, mint első pillanatra gondolnánk!

Amit a következőkben írok, azt nem öncélú elemzésnek tekintem, hanem annak igazolására, hogy az Arthur mondavilág igazolható módon képileg is szoros kapcsolatot mutat a magyarországi Árpádkori ábrázolásmóddal, konkrétan a magyarországi Szent László templomi ábrázolásokkal. Azokkal, melyeknek nincs se keleti, se nyugati megfelelője, főleg nem a templomi festészetben. A Bors kép elemzésével célom alátámasztani mindazt, amit Tóth Gyula is könyvében [5] bizonyít, azaz Attila és fia Aladár fedezhető fel az Arthur király személye mögött. Ahogy Tomory Zsuzsa említi [6], a zöld (örökzöld- Borsika, kakukkfű) ág Attilával, Arthurral kapcsolatos nemzetségek kizárólagos jelképe volt Skóciában. Sajnos a kép alapján nehéz a zöld ágacska botanikai beazonosítása, pedig hasznos lehetne! Tomory tanulmánya szintén bőven kitér arra, hogy Sir Thomas Malory által a XV. században összegyűjtöttArthur kardjával kapcsolatos regéket több angolszász kutató is szarmata-alán eredetűnek tartja, ahogy LANCE-lot nevű vitéz származását is, kinek az unokatestvére az a Bors vitéz, ki főszereplője az vizsgált képnek. 

A képen két irányba halad a történet, mely kétirányú haladási irány külön utakat is jelenthet. Borssal kapcsolatos legenda alapján írja Tomory, hogy BORS tengeren túlra utazott, azaz nem a nemzetségének útvonalát követte, ahogy ez a képen is megjelenik.

Lionel testén lévő párducmintás foltok [7], nem “csak” a vesszőzéstől válhatott zölddé. Sőt a párduc foltos bőrnek további fontos szerepe is lehet.

“Nimród neve a mezopotámiai kultúraátvevő szemita népek irataiban maradt fenn ebben a névváltozatban (NIMRU akkádul PÁRDUC-ot jelent). Sumér eleink NIB-UR-nak nevezték őt. Nib-Ur Párduc Urat, Párduc Hőst jelent. A sumér iratokban NIBU-KUS formában is előfordul, ami annyit jelent, mint: kusita párduc, vagy Kus Párduca. Nimród a hagyomány szerint KUS fia volt. Az az ősi szkíta hagyomány ugyanis, hogy az e művelődéshez tartozó népcsoportok uralkodóinak felségjelvényei közé tartozott a párduc-kacagány, fennmaradt egészen Árpádig, párducos Árpádig, s krónikairodalmunkon keresztül egészen Vörösmarty Mihályig…
Csak érdekességként említeném még, hogy egy kora-középkori német kódex egyik metszetén Jézust lábán és karján párducfoltokkal ábrázolják…” [8]

És mit látni az angliai BORS illusztráción? Zöld ággal megvert LIONel, aki a nevében szintén vadmacskára utal- kiütésektől pöttyös, PÁRDUCMINTÁS testét! 

Korábbiakban már utaltam a dárda (LANCE) szerepére, de nem hívtam fel a figyelmet arra, hogy a dárda hova is irányul. Meghosszabbítva a dárda vonalát az épp a leányrabló nemi szervére! Bors a dárdájával mintha a leányrabló túlfűtött (szexuális) energiáit akarná visszafogni. 
Szántai a Szent László falfestményekkel kapcsolatban hasonlót vélt felfedezni [9]:

„Ha lovon leányt raboltak mindig maguk elé fektették a nyereg elé, nem maguk mögé ahonnan egy pillanat alatt le lehet ugrani. Azaz, ez nem olyan egyszerű leányrablás. A középkori festészet és a képírásban is fontos szerepe van a vízszintes és a függőleges tereknek. Mi fölött is ül a lány? A ló melyik testrésze található ott a lábak és a ló hasa találkozásánál? A nemiségnek, testiségnek fontos szerepe van, amit folyamatosan hangsúlyozni kell. Ez a látszólagos apróság olyan közösségben rögtön szemet szúr ahol a ló, lovaglás a mindennapi élet része!”

Székelyderzs templom falán, a pallóssal lesújtó leány mivel is név szembe? Nem a kun lábát nézi, ahova súlyt, hanem a kun lovának hatalmas nemi szervét bámulja! De ki is ez a leányrabló kun és mi köze Szent Lászlóhoz a magyarországi templomi festészetben? Szántai lényegre törő megfogalmazásában: 

“Ő nemcsak egyszerűen egy leányrabló kun, ő a szentéletű Szent László rossz tulajdonságainak kivetülése. A vörös ruhájú, vérbő természetű kun nem más, mint a szent király testi kísértésének kivetülése.”

És ugyanez mondható el Borsról is. Vélhetően a négy páncélos alak az ő, különböző döntéslehetőségét jelképezi, ezért is mindegyiknek ugyanolyan páncél van a fején. Mi van, ha a lányrabló nem más, mint Bors vérbő természetének kivetülése, ahogy leányrabló kun Szent Lászlóé?
Ennek megválaszolásához újra érdemes idézni az angol nyelvű wikipedia oldalt:

“Bors-ot mindig úgy ábrázolják, mint a Kerekasztal egyik legjobb lovagját, de az igazi dicsősége a Szent Grál kereséséhez kapcsolódik, ahol bebizonyította, hogy méltó arra, hogy tanúja legyen a Szent Grál misztériumának Galahaddal és Percifállal.” [10]

Valami olyat tesz Bors, ami olyan erkölcsi magasságba emeli, ami által méltóvá válik, hogy tanúja lehessen a Szent Grál misztériumának! Ha Szent László legfontosabb szakrális cselekedete pont a lányszabadításhoz (és ezen keresztül saját testi kísértésének legyőzéséhez) kapcsolódott, melynek ábrázolása a legfőbb motívum az Árpádkori templomainkban, úgy joggal vetődik fel a kérdés nem valami hasonló történt Bors-sal kapcsolatban is?

Bors döntési helyzete akkor mire vonatkozik? Csak egyszerűen követni a párducmintás elődöket, vagy valami magasabb erkölcsi, szakrális szintre lépés –a leányrabló, a testi kísértéseink jelképének legyőzésével?
Akár elfogadjuk ezt a gondolatmenetet akár nem, kétségtelen tény, hogy túl sok egyezőség fedezhető fel a két ábrázolás között, mely nem lehet csak a véletlen műve.

"Aki testies vétkekkel leigázza önmagát, hiába támaszt maga ellen külső harcokat. Mert hogyan kíván a külső küzdelem fáradalmain diadalt aratni az, aki önmagában még mindig alulmarad a kéjvágya elleni belső háborúban" [11]   

Érdemes jobban megnézni a kakaslomnici Alexandriai Szent Katalin templom sekrestyéjének falfestményét és részleteiben összevetni a Bors dilemmája képpel.

Mi jön ki a kun szájából? Tűz, gonosz lehelet, ahogy a sárkánynak is! Szántai Lajos szavaival: „A kun szájából gomolyog valami kifelé, ez nem vakolat hiba - ez káromkodás"

És most érdemes újra megnézni a Bors vitézünk leányrablóját. Az ő szájából is gomolyog valami kifelé, ami szinte ködbe borítja a teljes fejét. Gondolhatnánk ez csak a kép elmosódása, de ha a kun ábrázolásoknál ez bevett gyakorlat volt, akkor miért ne lehetne a Borsnál is!

Hasonlóan, a kun által elrabolt lány fontos eszköze a holdsarlós pallos. Ezzel a pallossal vágja meg a kun lábszárát. A kódex illusztráció –ellenben a templomi falfestményekkel- kénytelen a helyhiány miatt egy képbe sűríteni egy esemény sorozatot. Ezért az elrabolt lány csak egyszer jelenik meg itt, de mégis, ő is jelzi a hiányolt pallost! A hölgy ábráján a leghatározottabb vonal a ruha nyakíve, a körív! Tudatosan sötét színnel még ki is van húzva a ruha nyakrésze, hogy mindenképpen feltűnjön. Mit csinál az elrabolt lány? Áldásra emeli a kezét, vagy éppen azt mutatja, hogy megadom magam? Vélhetően egyiket sem, ő csak ráerősít a holdsarló formára a kezeivel is! Külön-külön a kifeszített ujjaival, és együttesen a két kéz és a nyakvonal ívével.

Ez képírás a javából. Olyan festette, aki ismerte az Árpádkori magyarországi templomok Szent László ábrázolásait! Továbbá, vélhetően tudomása volt róla, hogy Szent László és Arthur között van egy közös ős: Attila. Pont ez jogosítja fel a Bors vitézt is ugyanolyan képi ábrázolásra, szakrális felemelkedésre, mint Szent Lászlót az Árpádkori templomaink északi falán!

Az (égi)fa és a TEJÚT kapcsolat, a Szent László táltos küzdelmében nem is kérdéses. És hasonlót feltételezhetünk fel a Bors képen is, ahol a négy ló közül csak a leányrabló és a Bors lova ugrik, azok melyek az (ÉGI)FA közvetlen közelében vannak. A másik három ló négy lábbal áll a földön. Bors és a leányrabló lova „egyet szökken, kettőt ugrik”, akár a népmesék táltos lovai. Elfogadva az eddigi gondolatmenetem, miszerint Bors dilemmája illusztráció képnyelve azonos a Szent László küzdelmével – így véleményem szerint Bors lova épp a Tejútra készül felugrani, az ÉGI FÁRA, AZ ÉGI ÚTRA. Oda, ahol a táltos küzdelmek zajlanak. A képnek van egy érdekes része, mely képírás nyelvezetében félrevezető tud lenni. Bors lovának a feje hiányzik, ami a képírás nyelvén a szellemiség hiányát jelentené. Viszont hova fordul Bors lova? A fát nézi, azt az (ÉGI)FÁT, ahova felugrani készül.

Magyar Adorján a Bors, borsó, boroka, barka [12] szavainkat a BORS-borz-borzas, borosta szavakkal is kapcsolatba hozza, megemlítve a német BORSte- kemény szőr, sörte, BART-szakáll és a török BORSUK-borzas szavakat. Elgondolkoztató, hogy a BORS - a szakáll, haj minőségével is kapcsolatba hozható. Szent László falfestményeken a kunnak is lobogó, rendezetlen, borzas a haja, de az csak az után derül ki, miután Szent László megfosztja a fejfedőjétől. Bár a Bors illusztráción nem látjuk Bors hajzatát, mivel a sisakja eltakarja. Mégis, Magyar Adorján tanulmánya alapján feltételezhetjük, hogy BORS nevében megbújik a haj, mint a szellemi minőség jelképe is. A német BART-szakáll engem nagyon emlékeztet a BÁRD kifejezésre, ami viszont eszembe juttatja a hosszú hajú Merovingokat, akik megint Attila és Aladárral hozható kapcsolatba Tóth Gyula [13].

Magyar Adorján a Bors-borsó logikai menetben megemlíti a Gyöngyöt is, nemcsak a borsó formája révén: A latin-olasz perla, pirula – gyöngy, gömböcske szó, a finn pörrö – borzas és parlaa – szakáll szavak a dán, német, francia perle-gyöngy kifejezéssel nagyon közeliek. Ezek alapján nem nehéz belátni, hogy az angol EARL nemesi cím inkább a gyöngyre, a PEARL-hez kapcsolódik, sem mint a skandináv jarl grófi címhez, hiszen ahhoz inkább illik a count angol kifejezés.

És itt most érdemes megállni. Bors révén újra összekapcsolódnak az alábbi kifejezések: BÁRD, HAJ, GYÖNGY. Ez nem a véletlen műve! A gyöngy a tisztaság, a szenvedéssel teli megtisztulás jelképe, mely a Tamás apostol (párthus) gyöngyhimnuszában, a gyöngyös párta funkciójában is fellelhető, és melyek kapcsolata a pártusokkal egyébként is egyre jobban elfogadott.

Látszólag ezek mind-mind különálló gondolatok, de egyre inkább úgy tűnik, hogy van egy hatalmas összetartó kapocs köztük: a pártusok-hunok, és Attila megint!

“Sir Lionel is the younger son of King Bors of Gaunnes (or Gaul).” [14] Azaz Lionel a legkisebb fia Borsnak! Elég érdekes, néhol a testvére, néhol a fia. És mit is jelent a német GAUL magyarul? Gebe [15], lovacska, kis ló. Korábban már említettem, hogy a képírás szépsége pont a sokrétűségében rejlik. Nincs kizárólagos helyes válasz, így érdemes másik oldalról is közelíteni a képhez. Lionel mivé is válik? A ló fiává, azaz inkább a FEHÉRLÓ FIÁVÁ.

“Bors címere erőteljesen Árpádsávos behatású és Hermelin mintás [16]. A hermelint csak a legrangosabbak (pl. királyok) viselhették. Itt kapcsolódik is a szőr/szőrme/szakáll fogalomkörhöz” [17]

A Bors kép egyetlen fát és egyetlen egy sziklát ábrázol. A fáról (mint esetleges Tejút fáról) már szó volt, ideje a sziklát is alaposabban szemügyre venni. Az alakja nagyon emlékeztetett a Képes Krónika szikla ábrázolásaira, de a sziklának itt arca van: két szeme, orrvonala, szája, ráadásul belebámul Lionel arcába.

A Képes Krónika Szent László küzdelmét a kunnal ábrázoló miniatúráján is, a szikla többlet jelentéssel bír. A fehér ló mögötti sziklá(k) alakja egy ló formáját írják le! Mintha az élet megkövesedésének veszélyére hívnák fel a figyelmet, főleg a magyarság – a fehér ló sorsán keresztül.[18] Ez az egyezőség pont azon a miniatúrán jelentkezik a Képes Krónika lapjain, melynek templomi falfestmény sorozatát tekintettem alapul a Bors kép értelmezésénél!

Öt ló – öt különböző szín, a feketétől a fehérig, melyben a színek gyengülése folyamatábrának is tekinthető. Első lovas, a fekete lóval. Csak a nyaka látszik a lónak és a ló gazdája lesújtani készül Lionel fejére. De mivel? Hiányzik a kézfej a képről (vélhetően tudatosan), így nem lehet eldönteni, hogy zöld ágakkal, vagy éppen karddal. Mivel jobb kézzel súlyt, ezért vélhetően jobbkezes. A jobbkezes emberek a kardot a bal oldalukon viselik, de a bal oldalán nem látszik a kard a lovasnak. Azaz, nagy eséllyel a kard van a lovas kezében. A második lovas sötétbarna lóval: zöld ággal üti Lionel arcát. Lionel pedig meg sem rezdül. Ráadásul mintha mosolyogna. Harmadik lovas, maga Bors a dárdával. A világosbarna lovával üldözi a leányrabló (a negyedik lovas) szürke lovát. Végül ötödik lovasként immár a fehér lovon Lionel.

Mintha az ölni szándékozó lovastól eljutnánk a Buddha, a „megvilágosodott” pozícióban lovagló békés, belső mosollyal az arcán lovagló Fehérlófiáig. És Bors, e sorrendben pont középen, az öt lovas között középen, harmadikként található. Mintha a választása arra vonatkozna, hogy kivel kíván azonosulni, a karddal lesújtani készülő fekete lovassal, vagy pedig a fehér lovas „megvilágosodott” Lionel bátyjával. Létezik olyan szkíta eredetmonda, mely Buddhát az ős szkíta tanítványának nevezi. Sőt Buddha családi eredete is elgondolkoztató, de ez már más történet. Lényeg, hogy igen is van jogalapja ennek a felvetésnek is.

Ne felejtsük el, hogy ha Borsról, Arthurról beszélünk is, vélhetően mindig Attila bújik meg a háttérben! Ennek igazolásához legyen elég Merlin (Kis sólyom[19], balta[20]) nevének francia, német, norvég és angol jelentésének megemlítése, hiszen az Arthur mondavilág szereplőinek nevei beszélő nevek. Továbbá érdemes egy kis kitérőben utána olvasni, az Arthur-Aladár kapcsolatnak Tóth Gyula könyvében [21], melyeket most nem részletezek, ahogy Lancelot-dárda kapcsolatot sem. A Solyóm és a Bárd kettőssége arra a Párthus Birodalomra utal, mely szerves kapcsolatban van a hun és magyar történelemmel.

A dárda (lance) először a szemet, majd egy szájat takar ki, végül a ló fülére mutat [22]. „Ne láss, ne szólj, ne halj!” hármasság lenne? Lancelot mondai történetéhez is kapcsolódik egy olyan esemény (Guinevere-rel), melyről jobb nem látni, nem meghallani és főleg nem beszélni, főleg nem Arthur király személye előtt.

A zöld ággal verdeső lovag tekintete is figyelmet érdemel. Nem Lionelt nézi, akire éppen lesújt, és nem is a kezében lévő zöld ágat. Tekintete a dárda végére tapad, ott szemlél valamit! De mi van ott? Mi az, amit annyira figyelnie kell? Sajnos nem látjuk a száját, de nem lepődnék meg, ha azt látnánk, hogy leesett az álla. De mitől? A kép tanulmányozása kapcsán többször is analógiákhoz nyúltam, és ezt teszem most is. A Képes Krónika egyik legtöbbet hivatkozott miniatúráján (Attila találkozása Bölcs Leo pápával Róma falai alatt) egyedül Attila látja az angyalt az égben, sem a pápa, sem a püspökök kara nem észlel semmit. Csak Attila a fehér lovon!

Talán a zöld vesszős lovag is hasonló látomást lát, amit Attila Róma falai alatt? Egy angyalt, aki jelen esetben, kétszeresen is beleavatkozik az eseményekbe. Blokkolja a fekete lovat megülő üldöző (vélhetően karddal lesújtó) karját, valamint a dárda irányát is a nőrabló nemi szervére irányítja.

Mielőtt bárki legyintene, hogy mindez csak belemagyarázás, érdemes kipróbálni a mozdulatot. Próbáljunk egy hosszú botot hátrafeszített kéztartásban hasonlóan megtartani. Merre is mozdul ki a bot a vízszinteshez képest? Felfelé! Ilyen kéztartásban lefelé irányítani a dárdát igen nehéz, és természetellenes! A dobásra hátrahúzott karban lévő botnak, dárdának enyhén felfelé kell ívelnie, de a Bors kezében mégis lefelé hajlik. Ez nem természetes. Valaki, vagy valami belenyúlt a dárda ívébe. Esetleg az az angyal, akit a zöld vesszős lovag szemlél?

A Bors dilemmája képen öt ló van látható, de egyiknek sem látszik a szeme! Míg négy lónak nem is látszik a feje, addig a leányrabló lován viszont már egyértelmű a jelzés: a ló VAK!  Ugyanúgy ábrázolják a ló vak szemét, ahogy a Képes Krónika lapjain a később megvakított Álmos herceg lovát!  

A Képes Krónika ábrázolásán és a Canterbury mesék illusztráción Álmos herceg és Bors vitéz lovai vakok. Ez egyértelműen szimbólum, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Vak lovat nem szokás megülni! Szántai a Fehérló nemzete, a magyarság „vak” állapotával magyarázza a krónika vak ló ábrázolását. De ez mennyire lehet érvényes a leányrabló páncélos lovagra?

 

Canterbury mesék illusztráció kapcsolódása a Képes Krónika szövegéhez

A Képes Krónikában két különböző történetben is megjelenik Bors. A BESENYŐKNEK MAGYARORSZÁGRA JÖTTÉRŐL fejezetben egy SZENT LÁSZLÓhoz kapcsolódó történetben. Azaz Szent László együtt szerepel vélhetően a Bors-sal!

“Ennek hallatára három bátor vitéz, Opos, György és Bors gyors támadással, mint a villám rontott rájuk. Opos nagy vitézül űzőbe vette és egészen a város kapujáig kergette őket. Opos mégis sértetlenül tért vissza. Ezalatt György és Bors buzdították a magyarokat, el is ragadták a szaracén tetemét, és gyalázatra vetették. ❧ Az ostrom harmadik hónapjában azután egy magyar leány, akit valaha rabul vittek oda, egy szerdai napon felgyújtotta a várost. Heves keleti szél fújt, a tűzvész átterjedt az összes épületre. Így a magyar sereg berohant a városba azon a részen, ahol az ostromgépek a bástyákat már leomlasztották, és kegyetlenül öldökölték a görögöket, szaracénokat és bulgárokat.”

Majd egy másik történetben, ahol Bors sorsa nagyon is Attila kedves fiára, Csabára is utal, aki szintén a görög Bizáncba volt kénytelen menekülni, nevet váltani.

“Történt pedig, hogy a király Egerben nehéz betegségbe esett, már mindenki azt hitte, hogy halálán van. Hiú reménységtől vezettetve, Bors ispánt és Ivánt az árulók királlyá választották. Mikor pedig a király Isten akaratából jobban lett, Ivánnak fejét vétette, Bors ispánt pedig csúfosan kivetette az udvarból Görögországba, és azt határozták, hogy atyafiságából ezután senki se legyen méltó arra, hogy belépjen a királyi udvarba. Ezért merészelték a főemberek Bélát megjelenteni a királynak, a király ugyanis felette bánkódott azon, hogy nincs ki örökébe lépjen. Mielőtt pedig a király hírt kapott Béláról, úgy határozott az ország, hogy a király után nővérének, Zsófiának Saul nevű fia uralkodjék.”

De Bors neve megjelenik a BORicS változatban is. „Az Úr 1112-ik évében Kálmán király N. [László] fia meghalt. A király Oroszországból vette második feleségét. Ezt házasságtörés bűnén kapta rajta és elbocsátotta... Az házasságtörésben szülte Borics nevű fiát, Borics pedig nemzette Kálmánt.”

Mit is ír a Képes Krónika? Könyves Kálmán felesége félrelép, ezért elzavarja az asszonyt. Ebből a félrelépésből születik BORicS, aki pedig később nemzi Kálmánt. Most érdemes újra megnézni a BORS képet! A nő nem akar leugrani a lóról. Mi van, ha nem is elrabolják, hanem inkább elzavarják azt a nőt a lovon? A félrelépés egyértelmű nemi aktus, így a dárda jogosan irányul a lovas nemi szervére. Van egy Bors vitézünk és van egy BOR(ic)S fattyú, aki Könyves Kálmán királyhoz kapcsolódik. És Könyves Kálmánról is van egy számunkra idekapcsolódó történet a Képes Krónika lapjain:

 „(Könyves Kálmán) az Úr 1101-ik évében. Amikor a király Dalmáciában volt, Zára városában, azon tanakodott, hogy felgyújtja a várost, mert nyakas a népe; elaludt palotájában, melyet ott építtetett: és íme (Simeon) a szent zárai püspök rettenetes arccal jött hozzá, megragadta, hajánál fogva von­szolta, és babérfa vesszővel keményen megvesszőzte. Midőn elengedte, és a király fölébredt, nem látta a püspököt, de érezte a fájdalmat, és látta testén a vesszőcsapásokat - ezért béketűréssel abbahagyta a város zaklatását.”

 

Anonymus krónikája és a Bors

Anonymus krónikája is érdekes kapcsolódásokat rejt Bors vitézzel kapcsolatban.

Az Arthur mondakörben Bors nevével együtt megjelenik Ban neve is, ami magyarul megint beszélő név. Ban / Baen / a Benwicki (Benoic-i) király, aki egyben Sir Lancelot és Sir Hector de Maris apja, továbbá testvére a Bors királynak! [23]

A kérdés adja magát, a Ban név kapcsolatban van-e a BÁN, a királyt helyettesítő tisztséggel, mely még a nádor hatáskörénél is nagyobb jogot biztosított? Olyan hatalomról volt szó, mely még a királyi engedély nélkül is gyűjthetett hadat [24]. Anonymus mit is ír a BORS-okról?

„Akkor a fent nevezett kun vezérek, tudniillik Ed, Edömén, Et, Bors apja Böngér, Örsur apja Ócsád, Vajta, kitől a Baracska-nemzetség származik, Alaptolma apja Ketel, midőn látták Álmos vezér kegyességét, amelyet az oroszok irányában tanúsított, lába elé borulva önként meghódoltak Álmos vezérnek ezekkel a szavakkal: „A mai naptól fogva legvégső nemzedékünkig urunkká és parancsolónkká választunk, és ahová a szerencséd visz, mindenüvé veled megyünk.” És amit szóval mondottak Álmos vezérnek, azt pogány módra hitet téve, esküvel is megerősítették” 

Szinte ugyanezt mondta Lancelot is Arthurnak, így ajánlotta fel neki a szolgálatát! Majd Anonymus így folytatja egy másik történet, másik Bors vitézével kapcsolatban:

„Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait, és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein, aztán visszatért Árpád vezérhez. Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette, és egészen reá bízta, hogy annak a résznek viselje gondját.” 

A (határ)mezsgyék felállítása, megfelel a Nagy Károly féle Őrgrófságnak. De arról a soha nem létezett Nagy Károlyról van szó, kiben inkább Attila fiát, Aladárt véli Tóth Gyula joggal felismerni.[25]

 

 

 

Oldal: BORS DILEMMÁJA
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat