2017. szeptember 13.

Dobos Csanád 

Delacroix

avagy, amikor a Szabadság hamis eszménye vezeti a népet az emberi tetemeken keresztül. 

 

Delacroix a Szabadság vezeti a népet vásznán, a gőzölgő tetemeken menetelő, fedetlen keblű szabadság leányzót valóban élteti, ahogy ezt folyamatosan magyarázzák nekünk? Vagy inkább csak kritikával minősíti e hamis, a sátáni tőke igényeit kielégítő manipulatív szabadságeszményt? Meglepő kérdés, melyet érdemes alaposabban is körbejárni három évvel korábbi Delacroix festmény napút elemzésével, valamint egy rövid idézettel a wikipediából.

 

„Eugène Delacroix (1798 - 1863) francia festő, a romantikus festészet egyik legnagyobb alakja mind a kortársak, mind az utókor számára….

1827-ben újabb sokalakos kompozíciót mutatott be a Salonon, a Sardanapal halála c. képet. A téma byroni ihletésű, Ninive királyát ábrázolja, aki, miután fellázadtak ellene, kincseit elégetteti, lovait, asszonyait megöleti, s maga is a halálba menekül. Megjelenik színeiben a meleg sárga, az ünnepélyes vörös, s előjön a barokkos mozgalmasság is, de ami igazán figyelemre méltó, az a festő kiváló kompozíció-teremtési készsége. A kép csak a fiatal romantikusoknak tetszett, a többiek inkább ellene szóltak. A festőt Victor Hugo, George Sand és még néhány barátja védelmébe vette.

Nehéz évek következtek Delacroix életében. Victor Hugo és Bonington tanácsát követve történelmi festészettel foglalkozik. Jó csatajeleneteket fest, színesek, mozgalmasak, hitelesek, köztük A poitiers-i ütközet, A nancyi ütközet. Az 1830-as júliusi forradalom hatására alkotta meg Franciaország emblematikus képét A Szabadság vezeti a népet címmel.”

 

Miért következtek nehéz évek Delacroix életében e, a Sardanapal halála festmény megfestését követően? Talán azért, amiért Rembrandtnak is Az éjjeli őrjárat megfestését követően, mert mindketten olyat fogalmaztak meg a vásznukon, amit a cenzúra nem tudott elfogadni? De mi lehetett ez? Első pillanatra már érezhető a zodiákus jegyek jelenléte a festményen, nem is túl bonyolult módon, zodiákus kördiagram formában.

NYILAS- fehér ló adja magát. Ennek feláldozása elég jelképes és meglepő Delacroix-tól.

BAK- A hurok, ahol már nem az ingyen kegyelem dominál, hanem a szaturnuszi rideg törvény, mely otthon van benne és az öldöklő Mars, mely viszont erőben.

VIZÖNTŐ- Kétszeresen is jelen van, „ráhullámozva” a szomszédos Bak és Halak jelekre. Egyszer a sötét BAK alak vizes tömlőjéből ömlik ki, majd a Halak lába mellett korsó formában látható.

HALAK –A  halál, szintén kétszeresen, ahogy az égen is a Halak csillagkép két hala látható. Két égi Halak, két leszúrt nő hasonló pozicióban .

KOS- az emberi mikrozodiákusban a fej helyének felel meg. Csak a fej látható, melyet a KOS karakter ráadásul két kézzel is fog.

BIKA- Bika szarv kéztartás, szintén magáért beszél.

RÁK- Két női alak, melyek együtt, a világosabb és a sötétebb formában, a RÁK jegy ismert 69-es jelet írják le a testtartásukkal.

OROSZLÁN – király.

SZŰZ - Turbános alak. Nő vagy férfi? Nehéz eldönteni, ahogy az e SZŰZ jegyben duplán otthon és erőben is lévő Merkúrról is. De a mérget mindenesetre boszorkányos ügyességgel képes összekeverni.

MÉRLEG – A félig letakart arcú alak, melynél egyensúlyban van a lepel által lefedett és a szabadon hagyott testrész.

SKORPIÓ- Az ÖN és közveszélyes Skorpió, mely bármikor képes önmagát is elpusztítani.

 

A 12 állatövi jegyből 11 jelen van, de hol található az IKREK? Ahol lennie kéne, ott hatalmas üresség tátong. De mégis ott van, csak figyelmesebben kell szemlélni a képet. A fal mintázatába rejtve, egy hatalmas arcként van jelen az IKREK (1)! Egy olyan arcról van szó, amit az a népcsoport nem szeret látni, aki az üzleti világot, a médiát irányitja. Delacroix viszont odafestette és ez majdnem a karrierje végét jelentette! Ha nincs Victor Hugo, akkor ő is a süllyesztőbe jut, ahogy hajdanán Rembrandt.

Csontváry festészetének napút logikáját ismerve, ez egyre izgalmasabb lehet számunkra. Ahogy Csontvárynál is a Zarándoklás a Cédrushoz Tejút fájában fedezhető fel az elrejtett szenvedő Jézus arca, addig Delacroixnál is ez az élettengely ad helyet a rejtett Jézus arcnak! Sőt, ez az állatövi „elrejtés” szintén megtalálható egy másik Csontváry egy másik festményen is. A Sétalovaglás a tengerparton a Nyilas jegy lényegében hasonló módon van „elrejtve”, ahogy itt, Delacroixnál az IKREK . Csontvárynál a NYILAS, Delacroixnál az IKREK – a Tejút élettengely két vége.

Igy már érthető, hogy egy ilyen zodiákus szemlélet megfestése után Delacroix is majdnem a süllyesztőbe jutott.

Ezek ismeretében érdemes visszakanyarodni az indító kérdéshez: A Szabadság vezeti a népet vásznán, a tetemek felett menetelő, fedetlen keblű szabadság leányzót valóban élteti Delacroix, ahogy e hamis, a sátáni tőke igényeit kielégítő szabadságeszményt is? Komolyan el kell hinnünk, hogy a TŐKE 1830-as hamis „forradalma" ilyen hatással volt rá? Megértve a három évvel korábbi festményének napút logikáját, szerintem éppen, hogy nem éltette, hanem inkább kemény kritikával illete e hamis szabadság eszményt, mely egyre inkább elprostituálódik és embertelenebbé válik. És akkor még nem voltak sem "arab tavasz forradalmak", sem kommunista puccsok.

Sardanapal halála nagy méretben:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2f/Delacroix_-_La_Mort_de_Sardanapale_%281827%29.jpg 

 

A festmény három részletben, a könnyebb tanulmányozás érdekében:

 

 

 

 

 

 

Isenheimi szárnyas oltár nyitott könyvének jobb és balgább oldala 

 

 Miklósvölgyi János Ábel útján könyve több olyan gondolatot is tartalmaz, melyet érdemes tovább gondolni, többek között az általa hivatkozott nyitott könyv jobb és balgább oldalának a logikáját is.

Az isenheimi szárnyas oltár Angyali Üdvözletén „a Gábriel arkangyal által tolmácsolt örömhír hallatán imára kulcsolt kézzel szokatlanul visszahőkölő Szűz előtt elhelyezkedő fadobozon nyitott könyv látható, melynek lapjain egy, az ószövetségből vett idézet olvasható „Ecce virgo… („Íme a Szűz fogan és Fiat szül és hivatik a ő neve Emánuelnek, vajat és mézet fog enni, hogy a rosszat vissza tudja utasítani és a jót kiválasztani.) … bár a fent leirt szöveg mindenféle nehézség nélkül elfért volna a nyitott könyv egyik oldalán, annak alsó harmada üresen maradt, és a másik oldalon folytatódik a szöveg, majd miután az idézet utolsó szava is lejegyzésre kerül, újabb sorok papira vetése kezdődik, amelyek azonban első „nekifutásra” érthetetlen módon a fenti szöveg tökéletes mását fogják képezni… A második szövegrész valóban tökéletes mása az első oldal idézetének -, de csak egy darabig, hiszen jól láthatóan néhány sorral rövidebbre sikeredett.” 

A második rész másolásából kimaradt az első idézet második fele, azaz „vajat és mézet fog enni, hogy a rosszat vissza tudja utasítani és a jót kiválasztani.” Ahogy Miklósvölgyi János észrevételezi, amennyiben a rossztól való elhatárolódás és a jó kiválasztása nincsen jelen, úgy Jézusi minőségről nem beszélhetünk, hisz ezek az ő viselkedésmintájának egyik alapkövei. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Megváltó és a Messiás közti különbség Grünewald Angyali Üdvözlet festményén a nyitott könyv ábrájában is visszaköszön. A könyv JOBB és BALgább lapja, mely ugyanúgy tartalmaz némi logikai hibát, hogy figyeljünk fel már a rejtett üzenetére. A könyv JOBB lapja, mely még tartalmazza a rossztól való elhatárolódást és a jó kiválasztását, és a BAL(gább), ahol már az ótestamentumi szemlélet az irányadó.

 

Idézet forrása: Miklósvölgyi János: Ábel útján – az isenheimi oltár üzenete, Két Hollós Kiadó, 45-46. oldal

(1) Hingyi Sándor észrevétele 

 

 

KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNYOK:

BORS dilemmája – képelemzés http://www.naput.hupont.hu/41

A minószi (krétai) falfestmények http://www.naput.hupont.hu/42

Minószi Csontváry,az asztrológia eszenciája egy állatjelenetben   http://www.naput.hupont.hu/28

Az "avar kori” FIBULA  www.naput.hupont.hu/75

Csontváry Attilája http://www.naput.hupont.hu/32   

Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban www.naput.hupont.hu/45

A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján http://www.naput.hupont.hu/15
 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Domján Zsuzsi  Abban sem lennék biztos, hogy a ló a nyilas. Egyrészt, mert nem tiszta fehér. A lábai szinte feketék. A sörénye, vagyis a szellemi kisugárzása le van fojtva a fonással és meg van kötve azzal a piros rojttal. Az ott olyan, mintha a bak lenne az ember alakkal együtt. Másrészt nem átlóra íródik. Viszont középen az a női alak, akinek csak a felső teste és a feje látszik, az feltűnően az általad halaknak írt nőből jön ki átlósan.

Csanád Dobos  A fekete lólábak egy másik lóé! " A sörénye, vagyis a szellemi kisugárzása le van fojtva a fonással és meg van kötve azzal a piros rojttal." - valóban, de ez egyben lobog is, akár a tűz. Igazad van, a BAk nagyon is fölé kerekedik a NYILAS lónak. Kiséviben még érthető is ez, nagyéviben akkor érvényes ez, ha nem múködik a szeretet hullám meglovagolás. A fehér ló átlósan áll!!! KÉt lábon ágaskodik és ez adja az átló mozgását!

Sándor Hingyi A nyilas-ikrek tengelynél lévő falban több alak látható. A leg szembetűnöbb egy torinói lepel Jézus kép.

Csanád Dobos  Köszönöm! Vártam, hogy kinek tűnik ez fel. Sajnos az olajfestmény annyira besötétedett már, hogy alig látszik.  

Domján Zsuzsi  A vízöntő nem inkább a vörös takaró, ami végigfolyik mindenki alatt?

Oldal: Delacroix
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat