2014. október 29.

Módosítás: 2016. Január 1.

Előzmény: http://www.naput.hupont.hu/74/mithrasz-bika-koponyeg

Dobos Csanád

Mithrász és a

a nagyszentmiklósi aranykincsek „égberagadási” jelenetei

Nagyszentmiklósi aranykincs 2. és 7. számú korsóinak “égberagadási” jelenetei.

Az elsőn egy áldott állapotban lévő nőt ragad a magasba a Turul madár, míg a második korsón egy férfit. Mennyire azonos, de mennyire különböző is a két korsó ábrázolása. Biztosan csak az égberagadást ábrázolja az első korsó, vagy esetleg Emese fogantatását is? Véleményem szerint mindkettőt egyszerre – ez a képírás, a képi ábrázolás lényege! Míg a másodikon már tényleg a Fehérlófia jelenet látható. De nézzük meg jobban az apró különbségeket, mennyire is eltérőek a részletek:

Az égberagadott férfi tálból eteti, itatja a griff madarat. A másik kezéből kinövő zöld növény joggal emlékeztethet minket Mithrász fáklyájára! Arra a fáklyára, mely a Mithrász születésénél annyira fontos jelkép volt. 

A nő kezéből viszont teljesen másfajta növény nő ki, melynek formája nagyon hasonlít a másik Mithrász ábrázolás, a bikaküzdelem bika farkára, aminek a fontos szimbolikájáról már többször volt szó. (A kalász duplázódása ne tévesszen meg minket. Hasonló virágforma nő ki a szív formából is a körábrázoláson kívül is.) A bika farokra (a korábbi Mithrász elemzésekben) pár megállapítást tettünk már. A búzakalász formája áttételesen a Szűz jegyhez is kapcsolódik. És itt újra visszaérkezünk az Emese álmához, mely a szeplőtlen fogantatással is kapcsolatba hozható. Szeplőtlen- azaz SZŰZI fogantatás!

A másik fontos különbség a griff karmaira vonatkozik. Mennyire másképp tartják a férfit, mint a nőt. Míg a férfi testnél a térdet és a derekát érinti, addig a nőnél egyértelműen belenyúl a női test intim részeibe! Ez nem félreértés – ez képírás, ez sexalítás a javából! Ezt minden férfinak illene már az első pillanatban észrevennie.

A nyolc kötetes MAGYAR NÉPRAJZ ezt említi: Az emse – jelentése ’anyasertés’ – nyelvkincsünk legősibb rétegébe, az uráli eredetűek közé tartozik. Azonos a jelentése a szamojédban, a csuvasban és például a jukagir nyelvben. Ebből származik Anonymusnál az Emese név is.

A Napisten karakterű sólyom-héjamadár “mintegy reá szállva teherbe ejtette” Emesét, hasonlóan ahogy Mithrász “szúrta” meg a bikát, vagy éppen a mithrász sapkás trójai herceg, Troylous Csipkerózsikát. Minden egyes szúrás, döfés alkalmával új élet fakadt akár kiömlő búzaszemek, akár szentéletű utódok hosszú sorában. De további egyezőségeket is könnyű felismerni e szakrális történetekben. Az ősi NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasságnak megfelelő Mithrász-Bika-Köpönyeg hármasság Emese történetében is felfedezhető. 

A Nap-Mithrász-TURUL kapcsolat egyértelmű, viszont a Hold-Bika-Disznó-Emese kapcsolatot érdemes pár sorban pontosítani. A Hold- Bika kapcsolatról már Mithrász kapcsán bőven volt szó. De mégis hogy lehet a DISZNÓT és a BIKÁT azonosnak tekinteni? Éppen a csillagászati és asztrológiai megfeleltethetőségük alapján kell azonosnak tekinteni őket! Amit Bikának nevez a nyugati csillagászat és asztrológia, azt a keleti hagyomány disznónak tekinti. Itt nem biológiáról van szó, hanem csillagmítoszi hagyományról. A két állat a csillagászati évkörben ugyanazt a májusi időszakot és ugyanazt a csillagképet jelöli.

De hogyan van jelen a Vénusz bolygó az Emese álmában? A szerelem, sex és a fogantatás formájában! Ahogy a Mithrász bikaküzdelem ábrázolásokon a Szél (Vénusz) megjelenítéséhez a hatalmas, lobogó köpönyeg szolgált eszközül, úgy Emese történetben szintén valami könnyű, lebegő, légies tárgyat érdemes keresni. Olyat, ami betakar és méreténél fogva is meghatározó – ez pedig nem más, mint a sólyom szétterített szárnya. Így az ősi NAP-HOLD-VÉNUSZ hármasság, (mely a Magyar kultúrkörben igazoltan Nap-Hold-SZél hármassággá módosult) egyértelműen felismerhető az Emese álma történetben és ábrázolásban is: NAP Turul – HOLD Bika Emese – Vénusz Szél Szárny hármasság formájában. 

 

KIEGÉSZITÉS  2017. május

 

EMESE(A) Szíriai pártus vallási központ/város

Régóta foglalkoztat egy kérdés: Hogy lehet, hogy egy férfi központú világban egy nő nevére jobban emlékszünk mint a férjére? Ennek súlyos okai vannak, melyek képesek felülírni a férfi szemléletű történetírás érdekeit is. Kevés ilyen nőről tudunk, de ezek a nők nagyon meghatározók a történelemben és ezek okaira érdemes jobban odafigyelni.

Szűz fogantatás szentlélek által ráadásul egy örömhír kíséretében. Ahogy Szűz Máriánál, úgy EMESÉnél is! Máriánál a pártus királyi vér meghatározó a Talmud szerint, és mi a helyzet Emesével? Sajnos mi már nem tudunk róla, de az ortodox görög papi képzés része ez a mai napig is.

 

Hozzászólások:

Domján Zsuzsi (facebook) Megütött az első sorod. Nem tudom. A mai világ valóban férfiközpontúnak tűnik, de az a kor, amit említesz, nagyon is nőközpontú volt. Az uralkodók is azért voltak férfiak, mert alapvetően a szűzanya volt uralkodó, a férfi, mint kiegészítő párja uralkodott. Egy nő nem is lehetett volna. De a nő képes csak férfit szülni a világra, ezért, ha uralkodó család, nemzetség indul útjára, ott a nő, mint indító, nagy hangsúlyt, emlékezetet kap, hiszen maga boldogasszony nyilvánul meg akkor. 

 

Folytatás:

http://www.naput.hupont.hu/84 

 

Oldal: Mithrász és az EMESE álma
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat