Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

Függelék 3    Precessziós mozgás

 A Föld naponta fordul egyet, ez okozza a nappalok és esték váltakozását. A földnek van egy másik, nagyon lassú ellentétes irányú tengelymozgása is. Ennek következtében 25 920 év alatt tesz egy teljes, ellentétes irányú fordulatot a tengelye körül. (Ezt a kétfajta irányú és sebességű mozgást ábrázolja a föld modell)

375px-earth_precession.svg.png

 A csillagászatban a precesszió kifejezés alatt a földtengely – a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező – elmozdulását értjük. A jelenség hatását számos ókori nép, mint pl. a sumerek, az egyiptomiak, majd az amerikai földrészen az olmékok és a maják is megfigyelték és ismerték, és az ókori görögök is tudtak létezéséről.                forrás Wikipedia

Közel 25 920 év alatt a Nap ekliptika menti látszólagos mozgásával ellentétes irányban körbeér az ekliptikán. Az utóbbi időközt platóni- vagy nagy évnek nevezzük.

A precessziós mozgás következtében a tavaszi és őszi napéjegyenlőség alkalmával a Nap minden 2160 évben más és más csillagkép előtt kell fel. E csillagászati sajátosság határozza meg az egyes világkorszakok megnevezését és legkultikusabb szimbólumait (lásd www.naput.hupont.hu/5).reklam_honlapra_2.png

 

A precessziós mozgást kétféleképpen lehet nyomon követni a földről nézve:

- a már említett tavaszi napfelkelte vizsgálatával (lásd www.naput.hupont.hu/2)

- és az éjszakai állócsillag megfigyelésével, a SAR(o)K csillag nyomon követésével 

 525px-precession_n.gif

 

Az égi pólusok precessziója

Az északi égi pólus földi precesszió miatti vándorlása

A precesszió következtében az égi pólus 23,5o távolságban vándorol az ekliptika pólusa körül. Ezzel a mozgással az északi és déli égi pólus is több csillagképen keresztülhalad. A jelenkorban a Sarkcsillag (Alfa Ursa Minoris; a Kis Medve legfényesebb csillaga) csupán 0,8o-ra van a valós égi pólustól. Ez a szögtávolság 2102-ig 0,46o-ra csökken, majd ismét növekedni kezd. Kb. i. sz. 4000–8000 között az északi égi pólus a Cepheus csillagképben lesz. I. sz. 4050 táján a Gamma Cephei, majd 7530 táján az Alfa Cephei, vagyis az Alderamin lesz a sarkcsillag. Röviddel i. sz. 14000 előtt a Lant csillagképbeli Vega lesz soron, bár távolról sem közelíti majd meg annyira az égi pólust, mint a Sarkcsillag.

A precesszió miatt a csillagtérképek és katalógusok esetén mindig meg kell adni azt az időpontot, amelyre a csillagpozíció adatok vonatkoznak. Ezt az időpontot epochának nevezzük.  

(forrás wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Precesszi%C3%B3)

 

KÖVETKEZŐ OLDAL:

www.naput.hupont.hu/5

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 171
Tegnapi: 384
Heti: 1 051
Havi: 5 277
Össz.: 1 471 514

Látogatottság növelés
Oldal: Függelék 3 Precessziós mozgás
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »