2015. június 1.

Dobos Csanád

Fantom korszak jelzése az Árpád-kori templomaink Szent László falfestményein

Az Árpádkori templomaink Szent László ábrázolásának legfőbb sajátossága, hogy Szent László (a „LeSZáLLó Jézus” [1]) nemcsak, hogy nagyobb súllyal jelenik meg a falfestményeken, mint maga Jézus, hanem az is, hogy mindkettőjüket ugyanazzal az arccal ábrázolják[2]! Vélhetően ennek a szimbolikának valami szerepe van az idő fogalmával és a csillagos égbolttal! Ne feledjük el, hogy az Árpád-kori templomaink az alapméretezésükben, a falak és az ablakok elhelyezésében, azok formájában, a falfestmények szimbolikájában mind-mind a Nap égi járásához igazodtak[3]. Jézus és Szent László azonos arc ábrázolása [4] mintha valami időbeli ismétlődésre hívná fel a figyelmünket, melyet a kettejük „hivatalos” halálozási éve között eltelt két „Nagy húsvét ciklusnak megfelelő, 2x532 évnyi fantom idő is csak megerősít.  

Ez azonban csak megérzés addig, míg csillagászatilag nem igazolható mindez. Ha van olyan csillag, melynek

- különleges égi pozíciója a Halak világkorszak kezdetéhez köthető,

- melyet évezredek óta az asztrológia az égöv első csillagának tekint,

- melynek égi mozgásában megtalálható a már említett „nagy húsvét ciklus”,

- és mindez természetesen a mai Palesztina területéről szemlélve,

- ráadásul az égi mozgásában keresztforma is felfedezhető, mely a feltételezett fantom korszak hosszához igazodik, akkor nyert ügyünk van!

És van ilyen csillag!   

        

Mellár Mihály a Pető Imre által közölt Hun nyelvi tanulmányokban [5] szerepelő csillagnevek közül többet megvizsgált nyelvészeti szempontból. Ezek közül a Kos csillagkép gamma csillaga (a Mezartim) a legérdekesebb számunkra, melyet az egész égöv első csillagának tekintettek évezredek óta az asztrológiában. Ez többek között azért is meglepő, hisz a Mezartim csillag közvetlen közelébe is található olyan csillag, melyet igazából nem sorolnak a Kos csillagképhez. (A mellékelt képen a Mesartim, a γ- gamma, a csillag alatt található ilyen „ι”-iota jelzéssel[6]).

Mellár a Mesartim csillag jelentését a „mérés[7]” kifejezéssel hozza kapcsolatba.

A mesarthim szó eredetét a measure, mete, meter, mér szavakban kell keresni. Együtt a kettő lehetne a mérés eredete vagy kezdete:

Mesarthim Oredeteni < Mérés-tám eredete, kezdete.

A Göncöl rúdjának középső csillaga, egy dupla csillag halványabbika Mizar, magyar nevén Kislovas(?). Az arabok (vagy egyiptomiak) ezen a csillagon mérték le a regruták/katonák látását: aki látja ezt a csillagot annak elég éles a látása katonai szolgálatra. Világos hát, hogy a Mesarthim is méréssel kapcsolatos, innen kezdődik az év mérése. Lehet measurment, mérés-menet vagy mérés-tám(pont).  Az, hogy a Mizar a látás mérésére szolgált, szerintem becementezi a Mesarthim és vele együtt az Oredeteni értelmét. CzF szerint a mér megy+elér, hasonló a men+zura, mea+sure, de a survey is mérést jelent.”

A KOS csillagkép γ csillagtól, a Mezartimtől indul a teljes égöv és ezzel együtt a KOS csillagkép is! Ha ez a kezdete a kerek égövnek, akkor egyben ez a vége is - a másik irányból vizsgálva. Ha a Mesartim a széle a Kos csillagképnek, akkor a szomszédos Halak csillagkép határát is ennek a csillagnak kell jelezni. De miért nem a közvetlen közelében lévő KOS iota csillagnak? Tehát, a HALAK VILÁGKORSZAK kezdetének a jelzésére a Mesartim csillag szolgál. De hogyan?

Mellár Mihály az alábbiakra hívta fel a figyelmem: „Érthető okokból a Halak világhónap kezdetét nem szívesen bolygatja senki, de közvetett módon, pl. a Vízöntők kezdetéből visszaszámolva 2160 évet, a Halak korszak kezdetére a kutatók a következő eredményeket adnák: Hermann Haupt 435, Robert Hand 531, Shepherd Simpson 520, Michael Sidi 560, mindegyik AD, vagyis Jézus születése után értendő. Ezek a számok mind nagyon közel vannak a Tóth Gyula által kimutatott 532 fantom évhez”

 

Mesartim csillag specifikus kelése a tavaszi napéj egyenlőségek idején 

I. Betlehem felett

Meglepő eredményre jutunk, ha a planetárium (Stellárium) programmal megvizsgáljuk, a tavaszi napéj egyenlőségek idején a Mesartim csillag heliákus (Nappal együttes) kelését.

Jézus születése a mai Palesztina területéhez kötődik, ezért érdemesebb ott kezdeni az égbolt vizsgálatát. A Mesartim-Nap együttes kelése i.sz. 351 környékén volt megfigyelhető! Ez még magában nem túl érdekes. (Érdekességkép: I.sz. 532 körüli években - Jézus feltételezett, fantom időszakkal korrigált születési dátumának megfelelő időszakban- ugyanezen Mesartim csillag Kréta körzetében, a minószi kultúra központjánál – lépett a Nappal együtt fel a hajnali égboltra. Azokról a krétaiakról van szó, akik a hajózás révén a csillagászat nagy ismerői voltak és kiknek csillagászati ismeretei bámulatosak voltak [8]).

Mivel a Mesartim az égöv kezdő csillagának számított, ezért „függőleges” kapcsolata a Nappal még érdekesebb. A planetárium program szerint, mind Krétán, mind Palesztinában i.e.712 körüli években a Mesartim csillag Keleten felkelő nap felett helyezkedett el az égbolton. Pontosan a KELETI irányban a horizonton megjelenő Nap felett volt mindkét földrajzi helyen látható, de ekkor már felettük ott virított a Halak csillagkép egyik halfeje is teljes nagyságában. A csillagászati program szerint a következő évektől, a tavaszi napéj egyenlőség idején már csak a Halak csillagkép jelent meg pontosan a felkelő nap fölött, mivel a Kos csillagkép addigra már elvonult a felkelő Nap fölül, azaz elhagyta a pontos keleti irányt! Kréta és Hiero Solyma (Szent Solyma, azaz a mai Jeruzsálem) környékén, ahol vélhetően Jézus született, szinte azonosan játszódott le a napfelkelte. Azonban az égbolt mégsem volt teljesen azonos. Míg Krétán a KELET „sávjába” esett a KOS csillagkép gamma (γ) csillaga (azaz pont keleten volt), addig Palesztinában a keleti tengely a KOS csillagkép gamma (γ) és iota (ι) csillag közötti, szinte elenyésző távolságot vágta ketté. Azaz, ezzel azt a szűk határpontot jelezte a csillagállás, amikor már a Kos csillagkép Mesartim csillaga elvonult a keleten felkelő Nap fölül. De a Mesartim csillaggal együtt a KOS csillagkép is, hiszen ő a szélső csillaga a csillagképnek és nem a közvetlen közelében található KOS ι (iota). Azaz csillagászatilag a Halak világkorszak kezdetének az időpontját is jelezhette vizuális módon a Mesartim csillag a Palesztina egén. Ez rendben is lenne, de mindez i.e. 712 –es esztendőre érvényes!

 

Itt érdemes egy kitérőt tenni: A kereszt (és a kereszténység) lényege a vízszintes és a függőleges tengely és azok metszéspontja. Két égi kereszt pántunk van már, melyek metszéspontban a keleten felkelő Nap volt látható. A függőleges Nap-Mesartim egyenesé i.e. 712-ban, míg a vízszintes Nap-Mesartim tengelyé i.sz. 351-ben. Két Mesartim-Nap együttállások, ahol a Nap pont keleten jelenik meg a tavaszi napéj egyenlőség pillanatában. Ráadásul, a FÉNYNEK, az IGAZSÁGnak a földi leszületési helyéről vizsgálva, ahova Jézus is leszületett- Betlehem fölött. Az égi vízszintes és a függőleges tengelyek kiméréséhez két pontra volt szükség. A Napra és egy MÉRŐ csillagra, melynek a nevében is ott van a MÉRÉS szócska –azaz a Mesartimra!

Adott a Mesartim csillag, melynek

- nevében megbújik a mérés, a measurment kifejezés,

- különleges égi pozíciója a Halak világkorszak kezdetéhez köthető,

- melyet az asztrológia évezredek óta az égöv első csillagának tekint,

- melynek égi mozgásában megtalálható a már említett „nagy húsvét ciklus”,

- a mai Palesztina területéről szemlélve,

- ráadásul az égi mozgásában még a keresztforma is felfedezhető.  

 

Ahogy a Nap-Mesartim vízszintes és függőleges csillagállása között két „nagy húsvét ciklus”-nyi idő telt el, úgy Jézus és Szent László halála között is. Sőt „egy húsvétciklusnyira Jézus valódi születési évétől, húsvét táján vagy éppen húsvét napján koronázták meg Szent László királyunkat.” [9] (Természetesen az 532 évnyi fantom időszak figyelembe vételével).

A Képes Krónika szerint Szent László az „uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében (meghalt), és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.” Bár Szent László és Jézus halálozási évszáma között „csak” (1095-33) 1062 év telt el és nem 1064, azaz 532x2 év, ez mégsem hiba. Jézus születési ideje sem egyértelmű, ahogy az i.e. 7-hez hasonlóan több évszám is elfogadott Jézus születési dátumára, úgy lehet, hogy i.e. 2 időpont is helyes. Hasonlóan a Képes Krónika „hibái”-ról joggal feltételezhetjük, hogy nem elszámolások. Az elírások mögött szándékos figyelemfelkeltést húzódik meg. A Képes Krónika írója mintha tudatosan tévedne időnként egyszerű összeadásokban is, csak, hogy más összefüggésekre tudja felhívni a figyelmet [10].

Hasonlóan i.e. 712 és i.sz. 351 között sem pont 1064 év telt el. Ezek az adatok hozzávetőlegesek, hiszen a program több, egymás követő évre is igen közeli eredményt jelez, így pl. az i.e. 713-re is. Ekkor viszont már pontosan adódik a „dupla húsvét ciklus” eltérés!

„A Halak világkorszak olyan, mint a névadója, csúszós, nehezen megfogható” [11]. Ezért is érdemes újra és újra megpróbálkozni a megfogásával, más és más módon. Hasonlóan Tóth Gyula az 532-es nagy húsvét ciklus megfejtését is érdemes tovább gondolni[12]. Az 532 évnyi fantom korszak Nap és Holdjárás kapcsolata pontosan tisztázott a honlapján, a hozzájuk kapcsolódó ciklusokkal együtt. Amiről viszont nem nagyon esik szó, hogy ezek a ciklusok esetleg ismételni is tudják magukat. Mi van, ha az 532 évnyi fantom korszak duplázódva jelenik meg, ahogy Jézus arca Szent Lászlóéban? Hiszen, ahogy már láttuk kettejük között is kb. két „Nagy húsvét ciklusnak” megfelelő idő telt el. Bár elfogadva az 532 évnyi fantom korszak feltételezését, úgy Jézus és Szent László között már csak egy „nagy húsvét ciklusnyi” idő az eltérés!

„Érthető okokból a Halak világhónap kezdetét nem szívesen bolygatja senki, de közvetett módon, pl. a Vízöntők kezdetéből visszaszámolva 2160 évet, a Halak korszak kezdetére a kutatók a következő eredményeket adnák: Hermann Haupt 435, Robert Hand 531, Shepherd Simpson 520, Michael Sidi 560, és mint láttuk Max Heindelnél közvetlenül 498, mindegyik AD, vagyis Jézus születése után értendő. Ezek a számok mind nagyon közel vannak a Tóth Gyula által kimutatott 532 fantom évhez, mellyel tudatosan megtoldották időszámításunk első évezredét. Ha ezek a kutatók a Kos eredetén (Oredeteni) kezdték volna méréseiket, a Misarthimra támaszkodva ők is sokkal közelebb kerültek volna az 532-es évhez.” [13]

A vízszintes és a függőleges tengelyek keresztet alkotnak. A kör pedig maga, amit a keleti pontra, a kereszt középpontjára, a felkelő napra fókuszáló szem körben befog. A kör és kereszt az egyik legősibb motívum. Nemcsak a gnosztikusok alapjelképe, hanem az ortodox festészetben Jézus egyedi glóriájában is visszaköszön ez a forma. 

„Juh-ász, Lov-ász, Kereszt-es…. Körosztos-Krisztusok” (Jásdi Kis Imre )

 

II. Kárpát-medence felett

Eddig Hiero Solymára, Jézus születési helye körzetére koncentráltunk. Ideje megvizsgálni, hogy ezen Mesartim-Nap vízszintes és függőleges tavaszi napéj egyenlőségi együttállások mikor nyilvánultak meg Pannóniában.

Ami Palesztinában i.e. 712 körüli években volt megfigyelhető, az a Kárpát-medencében (konkrétan Budapest felett) i.e. 532 környékén! Hasonlóan a Mesartim heliákus kelése, ami Palesztinában i.sz. 351 környékén, Krétán i.sz. 532 környékén az Pannóniában i.sz. 1064 körül! Míg a két Palesztin dátum között kettő, addig a két pannóniai dátum között immár három „nagy húsvét ciklus”-nak megfelelő idő telt el!

 

Mesartim-Nap együttállások

a tavaszi napéj egyenlőség időpontjában:

	Heliákus kelés („vízszintes”)	Keleten („függőleges”)	A kétfajta égi pozíció között eltelt „nagy húsvét ciklus”
Palesztina	I.sz. 351	i.e. 712	2 „nagy húsvét ciklus”
Pannónia	i.sz. 1064	i.e. 532	3 „nagy húsvét ciklus”
Kréta	i.sz. 532	(i.e. 620)

 

Ezek nem véletlen egybeesések!

A befejezéshez nehéz megfelelő záró szavakat találni még nekem is, hiszen ezek az összefüggések jóval túlmutatnak a fantom korszak témakörén! Talán a legmegfelelőbb kimondani azt, amit ezek után biztosan gondolok: Szent László joggal jelentett „LeSZáLLó Jézus”-t.

Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának   

 

Az ingyenes Stellárium program egyik változata az alábbi oldalról tölthető le: http://stellarium.updatestar.com/hu . A programmal kapcsolatos észrevételeket a Planetárium program és a fantom korszak [14] írásom tartalmazza.

 

Kapcsolódó tanulmány:

Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az útvesztőből! 

http://szkitafonix.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=olvas&cikk=perelo-558eae3361158&elozo=perelo-558eab4cb6227&koveto=perelo-558eb1c8175a3%27 

 

Hozzászólások:

Szív útja facebook community  poszt 2014-ből:

Szent László király és Urunk Jézus Krisztus.
Lényük és küldetésük azonos jellegű, ez derül ki többek között a középkori templomaink freskóinak vizsgálatából. Arcuk megszólalásig hasonlít, és gyakran ábrázolják egymás felett a Szenvedéstörténetet a Szent László-legendával (például Gelencén). Az idei esztendő abban különleges, hogy Jézus Szíve Ünnepe éppen Szent László napjával esik egybe! Június 27-én...

 

Jolika Weigel (facebook) 2015.06.30.

"...a bevezetőd felkeltette az érdeklődésemet ... és eszembe jutott valami ... Hmm igen ... és ezért is érdekes az, hogy a Torinói lepelnél annak kormeghatározása, egy esetben 1200-ra datálja ... ezt az eredményt nem vették figyelembe ... A vizsgálati eredményeket nézve +/- 100 éves szórással dolgoztak ... Pont Szent László halála ... Piroskát a lányát nem említik meg a lepel őrzőjének ... de a fiát Manuelt igen ... ebben az esetben ki lehet azon a leplen valójában? Hiszen sokkal éltesebb urat láthatunk rajta, mint egy 30-as éveiben lévő fiatalembert wink emoticon "

 

Aranyi László (facebook) 2015.06.02

Érdekes levezetés, bár, szerintem, jelentős a fantázia is benne. A betoldott 297 év nem jelenik meg a számokban, és Jézus születési és halálozási idejét is meglehetősen önkényesen kezeli. A keresztforma a Nap járásában csak a mi szélességi körünkön megfigyelhető.

D.Cs. 2015.06.02.

Itt valami másról van szó, nem csak egy létező fantom korszakról és annak esetleges hosszáról. Ez inkább azért érdekes, mert csillagászatilag igazolható, hogy az Árpád-kori Magyarországon hittek Jézus és Szent László közti égi kapcsolatban. Amit az ecset és a vizuális ábrázolással kifejeztek (az azonos arcokkal), az csillagászatilag is alátámasztható, az „égöv első csillaga” és a Nap egymáshoz való relatív kapcsolatában.  Ezek égi mozgása egy olyan ciklushoz igazodik, mely a Föld bolygónakcsak egy meghatározott területén tapasztalható, és mely ciklus átfedést (és ezzel együtt megfeleltethetőséget is) biztosit a két nagy világító, a Nap és a Hold ciklusa között.

„Csak a mi szélességi körünkön megfigyelhető” - Én ezt még tovább szűkítem két terület re: Palesztinára és Pannóniára. E két területen érvényesül a „nagy húsvét ciklus” egészszeres ismétlődése e érdekes csillagászati együttállásban. Bár nem említettem a tanulmányomban, de Jézus és Szent László személyében ott van a Nap és a Hold karakter is. Jézus a NAP, a fény és az igazság, akit Mithrász Napistennel is bizonyos szempontok alapján megfeleltethetünk, míg Szent Lászlónál inkább a HOLD karakter dominál szimbolikai szempontból. A NAP és a HOLD kettőssége, ahogy az 532 éves ciklus mögött is!

 

Gigabursch  2015.06.03.

Megdöbbentő. Nekem nagyon tetszik a levezetésed, de nyilván elfogult vagyok...

Ebből következhet(?) az, hogy egyes mérős települések magaspontjai/mélypontjai megfelel(het(?))nek egy másik szélességen fekvő település dátumának, idejének felkelésének, azaz lehet vele modellezni.

Namost nekem térbeli ismeretem nincs a születés templomának helyéről, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy ezt megoldhassák. Azok, akik egy Velemért ki tudtak szerkeszteni, azok évszázadokkal megelőzték Mongue-ot, aki a kétképsíkos ábrázoló geometriát és a síkok elforgatását levezette (vagy csak publikálta, hiszen a régi mondás szerint a kreativitás titka, hogy jól titkold forrásaidat), azoknak nem lehetett nehéz megfelelő térismerettel rendelkezni ahhoz, hogy két különböző térbeli eseményt egyenlőségre hozzanak. Még egy apróság.

Ha a Kos adja a nagy évkör nullpontját, ami már 21., akkor az igazi nullpont talán éppenséggel nem Mária szeplőtlen fogantatása?

 

 

D.Cs. 2015.06.03.

A „függőleges”-séggel kapcsolatos észrevételedhez egy hasonlatot említenék. Ptolemaioszt sokszor butának tekintik, hogy ő még nem tudott arról, hogy a Föld kering a Nap körül és nem fordítva. Ez a hivatalos álláspont. Azzal már nem foglalkoznak, hogy minden viszonylagos és egy ilyen rendszerben ennek is megvan a szerepe (nem is akármilyen, lásd pl. Hold helye, nagysága, pozíciója…). Véleményem szerint sokkal több mindenről tudott, mint amit ma el tudunk képzelni, hiszen olyan forrásokhoz jutott hozzá, amiről mi csak álmodnánk (lásd szélességi, hosszúsági felosztás).

A függőlegesség is ilyen. Lehet az ekliptikához viszonyítva és lehet a tényleges horizont vonulatához nézni. Mind a kettőnek más és más a szerepe. A horizonthoz viszonyítás az egyszerűbb és a látványosabb, ott ahol van nagy vízfelület (pl. tenger). A tanulmányaim egyik kedvenc témája a vízöntő-paradoxon. Pap Gábor ezt többek között a te észrevételeddel igazolja ennek csillagászati jelenlétét is. Az ekliptikához viszonyítva a vízöntő csillagkép ugyanis tényleg ráhullámzik a szomszédos jegyekre…

Igazad van, ami nekem egy perc a monitoron, az ezer év a valóságban. De ne feledd el, hogy a precesszió mérése ugyanilyen logika alapján még nehezebb. De igazolhatóan minden egyes civilizáció ismerte és mérte, nyomon követte és használta! Nem véletlenül az egyes civilizációk a saját világkorszakukat is a precesszióhoz kötötték (lásd Nagy Szfinx, szkíták-ikrek, Minósz-bika, zsidók-kos…). Nekik honnan volt 26000 éves ismeretük? Hiszen a teljes rendszert kellett egybe ismerniük.

 

 

 

Oldal: Fantom korszak jelzése Szent László falfestmény ciklusokon
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2024 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat